dr. Sebők András Campden BRI Magyarország FoodManufuture workshop Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium, december 9.

Átírás

1 FoodManufuture FP7 projekt A Jövő Élelmiszeripari Gyára kutatási infrastruktúrájának tervezett működése, szolgáltatásai - a kutatási infrastruktúra kiépítéséhez szükséges elemek dr. Sebők András Campden BRI Magyarország FoodManufuture workshop Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium, december 9. 1

2 FoodManufuture FP7 projekt Az élelmiszer-feldolgozás kutatási infrastruktúrájának koncepció terve az élelmiszeripari innováció elősegítése érdekében A projekt két Európai Technológiai Platform, az ETP Food for Life és az ETP Manufuture együttműködésére épül 13 résztvevő 9 + SPES (+7) országból (DK, BE, DE, IT, HU, NL, P, SE, UK + A, CZ, F, G, SP, SL, T) 2

3 A FoodManufuture projekt célja Az élelmiszer-feldolgozás új lehetőségeinek felderítése, új gépgyártás-technológiai és kapcsolódó IKT megoldások alkalmazásával A fejlett gépgyártás-technológiai megoldások élelmiszeripari alkalmazási lehetőségeinek felderítése, kidolgozásának és hasznosításának elősegítése Az ehhez szükséges közös kutatási infrastruktúra meghatározása, annak szervezeti és műszaki felépítésének koncepció-terve Javaslat a Jövő Élelmiszeripari Gyárához szükséges új kutatási infrastruktúra létrehozásához, működtetéséhez és pénzügyi megvalósításához a döntéshozók számára A két ágazat közös innovációjának elősegítése 3

4 JÖVŐKÉP Projekt fő lépései A HIÁNYZÓ ELEMEK MEGHATÁROZÁSA Jövőkép forgatókönyvek Az ipar rövid és hosszú távú igényeinek azonosítása Az elérhető és várható gyártástechnológiai megoldások azonosítása Nemzeti konzultációk MODELLALKOTÁS Az elérhető és a szükséges kutatási infrastruktúrák gyűjteménye A kutatási infrastruktúra hiányzó elemeinek meghatározása MŰSZAKI TERVEZÉS A legjobb szervezeti felépítés modelljének kiválasztása A kutatási infrastruktúra platformok műszaki specifikációinak elkészítése MEGVALÓSÍTÁSI TERV A JÖVŐ ÉLELMISZERIPARI GYÁRÁHOZ SZÜKSÉGES KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA KONCEPCIÓ-TERVE 4

5 A Jövő Élelmiszeripari Gyárának stratégiai megközelítése és céljai Hálózat Alkalmazott kutatás kiegészítve alapkutatással Tagi rendszer, + nyílt hozzáférhetőség Meglévő kísérleti üzemek hálózata kiegészítve a hiányzó kísérleti feltételekkel gyártási megoldások fejlesztésére és demonstrálására az élelmiszeripar és a gépipar számára hálózatba kapcsoltan több helyszínen Meglévő kutatási infrastruktúra elemek (kutatási létesítmények, szolgáltatások, stb.) összekapcsolásával kombinált eszközök, források és a kapcsolódó szolgáltatások új generációja új gyártási megoldások létrehozására A kapacitások maximalizálásának, ill. a kompetenciák, tudás és know-how hasznosításának elősegítése az ipar számára 5

6 A jövő élelmiszeripari gyárának stratégiai megközelítése és céljai Ipar által irányított az élelmiszeripar verseny- és innovációs képességének növelése európai szinten Az alkalmazott kutatás és a tudás átadása a legmodernebb gyártástechnológiai megoldások és információk alapján élelmiszeripari alkalmazások megvalósítására, támogatva az alapkutatások eredményeinek alkalmazott kutatásban történő felhasználást, valamint az oktatás és képzés megvalósítását Platform-ok az azonosított hiányzó kutatási infrastruktúra elemeinek főbb területeire összpontosítva Széles körű és nyitott tagsági lehetőség, a kutatási infrastruktúra és az eredmények szabályozott hozzáférhetőségével Nyílt hozzáférés az ipar, különösen a KKV-k számára előnyös hozzáférési feltételeket biztosítva 6

7 Fő kérdések? Elsődleges cél (Ki legyen a fő tulajdonos?) Hol lesz elhelyezve? Ki a megcélzott fő felhasználó? - Ki finanszírozza és milyen mértékben? - Ki férhet hozzá az infrastruktúrához és hogyan? - Ki férhet hozzá az eredményekhez? - Ki hozza a döntéseket? - Kik a tagok? - Hogyan osztják el a költségeket és szükséges hozzájárulásokat? - Hogyan hozzák a döntéseket? Milyen módon számolják el a szolgáltatások árát? 1. fontosságú kritikus szempontok 2. Fontosságú kritikus szempontok - Jogi helyzet, szervezeti forma - Az igazgatótanács összetétele? - Az igazgatótanács hatásköre? - Milyen formában fogadnak el tagi hozzájárulást? - Visszatérítés, osztalék? Egyéb szempontok Figure 1: Hierarchy of objectives and dimensions 7

8 A közös kutatási infrastruktúra tervezett működése (1) 1. Megcélzott felhasználó infrastruktúra: élelmiszer-feldolgozó és gépipari fejlesztők eredmények: élelmiszer-feldolgozó és gépipar 2. Finanszírozás létrehozás: EU, nemzeti közpénzek, élelmiszer és gépipar működés: önfenntartó kb. 3 év után csökkenő közpénz támogatás 8

9 A közös kutatási infrastruktúra tervezett működése (2) 3. Hozzáférés infrastruktúra: tagok, alapítók elsőbbség, árkedvezmény nem tagok szabad kapacitások, magasabb ár eredmények, aki finanszírozza a K+F+I-t közös pénzből, tagok (3) évig elsőbbség csoport pénz: finanszírozók egyéni finanszírozás: aki fizeti, bizalmas közpénz: az előírt kedvezményezettek 9

10 A közös kutatási infrastruktúra tervezett működése (3) 4. Döntéshozás: A tagok és alapítók választott testületei 5. Tagok: élelmiszeripari gépgyártók, informatikai vállalkozások, K+F infrastruktúra szolgáltatók akik tagdíjat természetbeni hozzájárulást fizetnek, kormányzatok, akik hozzájárulnak anyagilag 6. Költségviselés: tagdíjak/természetbeni hozzájárulás, használat arányában díjfizetés, tagi és nem tagi mérnöknap és infrastruktúra egységek, közös pénzből finanszírozott pályázatok, szolgáltatások díja 10

11 A közös kutatási infrastruktúra tervezett működése (4) 7. Döntéshozók: igazgatóság és közgyűlés, tudományos bizottság, munkacsoportok Működtető szervezete: vezetés, kis számú állandó személyzet, szükség szerint igénybe vett szolgáltatások, munkaerő (tagok) 11

12 A közös kutatási infrastruktúra tervezett működése (5) 5. Jogi helyzet: közpénz és magán partnerség (PPP) vagy kutatási egyesülés, saját belső rendszer 6. Igazgatótanács: a tagok választott képviselői: Hatóságokra: stratégiai döntések, felügyelet A szakmai részletek a szervezeten belül, a szervezet és a megrendelő között a munkacsoportokban dőlnek el 7. Tagi hozzájárulás: közpénz, használható infrastruktúra meghatározott rendelkezésre bocsátás meghatározott időre. 8. Visszautalás, osztalék: nincs. A nyereséget vissza kell forgatni a szolgáltatás fejlesztésébe. 12

13 A kutatási infrastruktúra értékei és előnyei az élelmiszeripari vállalatok számára (1) Az élelmiszer-feldolgozók, berendezésgyártók- és gyártástechnológiai megoldásokat szolgáltatók részére különleges kísérleti feltételek és a különböző szak- területek közötti tudás- és információcsere elősegítése Fejlett gépgyártás-technológiai megoldások élelmiszeripari alkalmazási lehetőségeinek felderítéséhez, kidolgozásához és hasznosításához több tudományterületet átfogó kísérleti és K+F lehetőségek Adaptív szabályozási lehetőségek gép és rendszer szinten, amelyek lehetővé teszik a berendezések és anyagáramok rekonfigurálását a változó igényekhez Hozzáférés az új technológiák demonstrációs tevékenységéhez, a létrehozott tudás maximális kihasználásához 13

14 A kutatási infrastruktúra értékei és előnyei az élelmiszeripari vállalatok számára (2) Adatgyűjtési lehetőségek, adatbázisok, benchmarking A rendelkezésre álló feltételek és létesítmények hatékony működtetése, szervezése - költségek megosztása elvén történő gazdálkodás Iparágra szabott képzési lehetőségek biztosítása Átlátható és tisztességes szellemi tulajdonjogrendszer 14

15 A kutatási infrastruktúra értékei és előnyei az élelmiszeripari vállalatok számára (3) Gyakorlati képzési lehetőségek Az egymástól való tanulás lehetősége A tudás rendszerezése rögzítése Együttműködés hálózatokban Hozzáférés egy belépési pontról bármelyik infrastruktúra elemnél(mindenki a saját szokásos partnerén keresztül is megteheti) 15

16 A kutatási infrastruktúra hiányzó elemei 1. fontossági kategória 1.1 Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható gépgyártástechnológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához 1.2Kísérleti üzem a rugalmas automatizálási megoldások és új üzleti modellek kipróbálására a mechatronika területéről az élelmiszeriparban. 1.3Az élelmiszeriparban az innovációs gyakorlatban alkalmazott üzleti modellek gyűjteménye 1.4Virtuális és kibővített (augmented) valóság, a berendezések működésének szimulálására és oktatási célokra 1.5Kísérleti feltételek radikális innovációhoz az élelmiszer-technológia területén 1.6Nanotechnológiai kísérleti feltételek a célnak megfelelő speciális felületek előállításához. 1.7Kutatási feltételek ehető és biológiailag lebontható élelmiszer csomagolóanyagok előállításához 1.8A környezeti hatások kutatására szolgáló, meglévő infrastruktúra kiegészítése az élelmiszerláncra boost vonatkozó up innovation in alkalmazásokhoz Food Industry 16

17 Koncepció-terv A Jövő Élelmiszeripari Gyára Hálózat Alkalmazott Kutatás Nyílt hozzáférés Kísérleti üzemek gyártástechnológiai megoldásokhoz KI Platform Környezeti hatások vizsgálatát szolgáló megoldások KI Platform Új üzleti modellek KI Platform Virtuális és kibővített valóság KI Platform Tagok: vállaltok, kísérleti üzemek és félüzemek, kutató intézetek, egyetemek élelmiszeripari és gépgyártástechnológiai szektor További felhasználók tagság nélkül Tematikus Kutatási Infrastruktúra Platform-ok boost up Új innovation elemek in a Food hiányzó Industry kutatási területek lefedésére

18 Kutatási Infratruktúra platform-ok műszaki specifikációja (1) 1.1 Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához KI Platform 1.2 Robotika és Automatizálás KI Platform 1.3 Új üzleti modellek és innovációs stratégiák KI Platform 1.4 Virtuális és kibővített valóság KI Platform 1.8 Környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra KI Platform 18

19 Kutatási Infratruktúra platform-ok műszaki specifikációja(2) 1.1 Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához KI Platform Intelligens érzékelő-hálózat és kiterjesztett érzékelőinfrastruktúra a műszaki berendezések és kísérleti üzemek működtetéséhez A Lean termelésirányítási módszerek alkalmazása RFID technológia - Továbbfejlesztett nyomon követhetőség rádiófrekvenciás azonosítás E-infrastruktúra felhő szolgáltatás működtetéséhez Felületpasztőrözés infravörös sugárzással, szuper-túlhevített gőz, mikrohullámú sugárzás Fejlett membrántechnológia Magasnyomású homogenizálás, pulzáló elektromos tér, ultrahangos vágás Multi- és hiperspektrális képalkotás 19

20 A kutatási infrastruktúra platform-ok műszaki specifikációja Technical design of RI platforms (Tartalomjegyzék) (2) A létező infrastruktúra elemek integrációja A kutatási infrastruktúra al-hálózatba történő kapcsolása létező kísérleti- és félüzemekkel, kutatóintézetekkel, stb. Műszaki alkalmazási feltételek és előírások Alkalmazási területek Elvárt funkciók Műszaki paraméterek leírása Alkalmazható szabványok, Korlátozó tényezők Biztonsági előírások Jogi és műszaki előírások Helyszín Becsült beruházási és működtetési költségek 20

21 A kutatási infrastruktúra platform-ok műszaki specifikációja Technical design of RI platforms (Tartalomjegyzék) (3) Humán-erőforrások, oktatáshoz és technológiatranszferhez szükséges feltételek Személyzet Speciális humán-erőforrások és kompetenciák a Jövő élelmiszeripari gyárának kutatási infrastruktúra elemeinek működtetéséhez Speciális szolgáltatások oktatási célokra, tudás- és technológia-transzfer elősegítését célzó tevékenységek Gyakorlati képzési feltételek Eszközök, műszaki berendezések 21

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 22