HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK

Átírás

1 HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK A HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÖTLETADÓ MEGOLDÁSAINAK ÉS JÓ GYAKORLATAINAK GYŰJTÉSE SORÁN FELTÁRT PÉLDÁK ALAPJÁN 1.1. Helyi termék és szolgáltatás előállítás és fejlesztés - Helyi termék előállítása, feldolgozása és szolgáltatás kialakítása, fejlesztése 1.2. Helyi termék és szolgáltatás előállítás és fejlesztés - Helyi termelő és szolgáltató közösségek kialakítása, illetve termék és szolgáltatási csomagok kialakítása, megszervezése 1.3. Helyi termék és szolgáltatás előállítás és fejlesztés - Innovatív helyi termék és szolgáltatási megoldások kutatása, kialakítása és fejlesztése leírás A helyi alapanyagok és erőforrások felhasználásával, illetve egyedi helyi szükségletek és igények kielégítését szolgáló termékek és szolgáltatások kialakítása és fejlesztése. A termékek és szolgáltatások kialakítása során kiemelten fontos szerepe van az egyedi, helyi, térségi tulajdonságoknak, jellemzőknek, jellegzetességeknek, illetve kiemelt szempontként jelennek meg a fenntarthatóság egyes (gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti) dimenziói. A létrejövő helyi termékek és szolgáltatások térségi fogyasztása és igénybe vétele erősíti a térségi gazdasági önfenntartást elsősorban az erőforrások helyben tartásán keresztül. Alternatív termelési és élelmiszer ellátási hálózatok, illetve termékcsomagok kialakítása és fejlesztése a mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó értékesítés és szolgáltatások közösségi kapcsolatokon keresztüli erősítése érdekében. A helyi adottságokon, viszonyokon, alapanyagokon, illetve helyi, hazai és nemzetközi tudáson és gyakorlatokon alapuló új termékek és szolgáltatások kialakítása, ill. meglévők továbbfejlesztése a helyi igények minél szélesebb körű kielégítése céljából. 1

2 2.1. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Helyi termelői piacok 2.2. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Helyi termék önkiszolgáló automata rendszerek 2.3. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Termelői web piacok 2.4. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Térségi márkák, védjegyek 2.5. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Vásárló közösségek leírás A helyi termelői piacok lehetővé teszik, hogy a helyi termék előállítók, szolgáltatók, ill. vásárlók közvetlenül kapcsolatba kerüljenek egymással. A közvetlen értékesítés eredményeként az áruk és szolgáltatások útja lerövidül, ami mindkét fél számára kölcsönösen előnyös, mivel a termelőknek és szolgáltatóknak nem kell értékesítés közvetítési díjat fizetniük, míg a fogyasztók közvetlen vásárláson és személyes kapcsolaton keresztül egyfajta minőségi garanciát kaphatnak. A helyi termelői piacok az értékesítési potenciálon túl közösségépítő, helyi társadalomszervező hatással is rendelkeznek. Helyi termékeket árusító automata - pl.: tejautomata - berendezéseket jellemzően a település központi, kiemelt helyein és/vagy a helyi boltoknál, illetve turisztikai útvonalak mentén és célpontok közelében helyezik el. Az automata feltöltéséről jellemzően a helyi termék előállítója vagy együttműködése gondoskodik. A termelői web piacok az évtizedek óta ismert és elterjedt web áruházak mintája és gyakorlata alapján működnek. A fogyasztó kereshető, általában képekkel illusztrált termelői és termék adatbázisból vásárolhat on-line a termékek közül. A termelői web piacok általában különbözőnagyobb termék, illetve szolgáltatási gyűjtőkategóriákba (friss termények, feldolgozott élelmiszerek, szépítőszerek, kézműves- és ajándéktárgyak stb.) rendezik az elérhető kínálatot. A helyi/térségi termékek és szolgáltatások értékese során kiemelt szerepe van a helyes piaci pozicionálásnak, aminek elsődleges eszköze a márkaépítés, illetve egyéb az ismertséget és elismertséget segítő eszközök - pl.: védjegyek. A helyi és térségi márkáknak egyértelmű területi és/vagy termelői/szolgáltatói beazonosíthatóságot tesznek lehetővé, míg a védjegyek a termékek és/vagy szolgáltatások minőségét garantálják a vásárlók részére. A magyar védjegytörvény szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások árutól vagy szolgáltatástól. Ennek egyik speciális megjelenési formája a helyi/térségi termékek védjegye, mely kiemelt és minőségi helyett biztosít az adott helyi termék számára mind a helyi, mind a tágabb piacon. A vásárló közösség lényege, hogy a vásárlók egy csoportja közösen közvetlen kapcsolatot létesít helyi gazdákkal, és rendszeresen szezonális termény és termékcsomagot vásárol tőlük. Jellemzően az ezzel kapcsolatos logisztikai szervezés rendelés, szétosztás is közösségi feladat, a közösség legtöbb tagja valamilyen szinten részt vesz benne. 2

3 2.6. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Közösségek által támogatott mezőgazdaság és szolgáltatások 2.7. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Hangya Szövetkezetek 2.8. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Helyi termékek értékesítését elősegítő országos rendszer, szervezet leírás A közösség által támogatott mezőgazdaság a helyi élelmiszertermelés, de különösen a helyi értékesítés sajátos, egyedi módszere. A közösség által támogatott mezőgazdaság keretében termelők és fogyasztók bizalmi alapon és a kölcsönös előnyök érdekében elköteleződnek egymás irányába. A kötelezettségvállalás előnye a termelők számára, hogy által biztos felvásárlói körhöz jut, így kevesebb erőforrást kell értékesítésre fordítania, és így figyelmét a terményei, termékei minőségi előállítására fordíthatja. A kapcsolat a fogyasztónak is előnyös, hiszen termények és termékek minőségiek és ellenőrzött előállítással készülnek, amelyet a személyes kapcsolaton és lehetséges együttműködésen keresztül maga is ellenőrizhet. Ideális esetben a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerekben a termelés kockázatait a termelő és a fogyasztó közösen viseli. A két világháború között sikeresen működő Hangya szövetkezetek mintáját felhasználó, ugyanakkor a modern viszonyokhoz alkalmazkodó szerveztek, amelyek hasonló termelő-feldolgozó és értékesítő vertikális értékteremtő lánc kialakítására és működtetésére törekednek. A helyi termékek értékesítését elősegítő országos rendszerek, szervezetek a helyi szereplők sikeres és hatékony piaci részvételüket különféle módszerekkel segíthetik elő. Segítséget nyújthatnak az önszerveződő termelői szervezetek létrehozásához, piaci szerepük és pénzügyi, üzleti, szakmai és egyéb jellegű kapcsolataik hatékony kialakításához és fejlesztéséhez. A tagok fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket, oktatási tevékenységeket folytathatnak, elősegíthetik különböző kiállításokon való közös megjelenésüket, segítséget nyújthatnak a tagok nemzetközi kapcsolatainak ápolásában, ill. elláthatják hazai és nemzetközi fórumokon a képviseletüket. Ezen túl az országos helyi termékek értékesítését elősegítő rendszerek és szervezetek a tagok intézményi, érdekképviseleti központjául is szolgálhatnak. 3

4 2.9. Helyi termék és szolgáltatás értékesítés, promóció - Általános helyi (termék) értékesítés, promóció 3.1. Helyi gazdasági együttműködések - Helyi és térségi civil szervezetek, a köz- és vállalkozói szféra összefogása, hálózatépítése 3.2. Helyi gazdasági együttműködések - Érdekképviseleti, illetve területi alapú szakmai együttműködések 4.1. Társadalmi gazdaság és helyi közösségek fejlesztése - Szociális földprogramon alapuló közösségi vállalkozások önellátásra, helyi termék előállításra és értékesítésre leírás A helyi termékek és szolgáltatások értékesítése alapvetően a szűken vett térségben - EU viszonylatban 50km-en belül - történik, az adott térségen kívüli értékesítésre csak a termék és szolgáltatás helyi piacra bevezetését követően kerül sor. A termék és szolgáltatások sikeres értékesítése érdekében nélkülözhetetlen a termékek és szolgáltatások bevezetése a piacra, ismertté és népszerűvé tétele. A helyi termék és szolgáltatás promóciójának fő céljai egyrészről a helyi termékek és szolgáltatások egyediségének és önálló, a térséghez szorosan kapcsolódó identitásának megismertetése, másik oldalon pedig szélesebb körű értékesítés lehetőségének megteremtése. További fontos szempont, hogy a lakosság számára köztudott legyen a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztásának jelentősége a térség gazdasági életképességének szempontjából. Egy adott térség gazdaságfejlesztését és versenyképességét előmozdító cél érdekében létrejövő gazdasági társadalmi önszerveződés, összefogás, hálózatépítés a közös tudás, tapasztalat és fejlesztési irányok és közös akciók megvalósítására. Az összefogás szerveződhet területi (pl. egy település fő utcájának, belső magjának közös, egységes fejlesztése) és/vagy vállalkozói profil (pl. a térségben helyi kézműves termékeket előállító szervezetek) alapján. A helyi gazdaság szereplők szakmai és/vagy területi alapon szerveződő érdekképviseleti társulása, amely a tagok közös álláspontjának kialakításával és az azoknak megfelelő lehetséges intézkedések kialakításával foglalkozik. Az érdekképviseletek eredményes fellépése és érdekérvényesítése a helyi, térségi és országos köz- és vállalkozói szféra fórumain elősegítheti a tagok eredményességének javulását. A vidéki, mezőgazdasági térségekben a munkanélküliség csökkentése és a megműveletlen mezőgazdasági földek hasznosítása érdekében létrejövő szociális földprogramok elsődleges célja a helyi és térségi munkalehetőségek számának bővítésén keresztül a vidéki települések életképességének növelése. A tisztán szociális célokon túl a programok közvetett eredményeként helyi termékek is létrejöhetnek, illetve azok értékesítésére is sor kerülhet. A sikeres programok - a példák alapján - középtávon képessé váltak a fejlesztések eredményeképpen megfelelő mennyiségű és minőségű helyi termék előállítására, amelyek értékesítése kiléphet a helyi és térségi keretek közül. 4

5 4.2. Társadalmi gazdaság és helyi közösségek fejlesztése - Szociális és foglalkoztatási szövetkezetek 4.3. Társadalmi gazdaság és helyi közösségek fejlesztése - Társadalmi célú vállalkozások 4.4. Társadalmi gazdaság és helyi közösségek fejlesztése - Városi kertek, közösségi kertek 4.5. Társadalmi gazdaság és helyi közösségek fejlesztése - Helyi hír és médiaszolgáltatás 4.6. Társadalmi gazdaság és helyi közösségek fejlesztése - Általános közösségfejlesztési akciók, programok leírás A szociális szövetkezetek a társadalmi kihívásokra adandó válaszok részeként születtek meg. A szociális szövetkezet általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségleteinek kielégítése. A munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és közösségi alapon elősegíti tagjai szociális helyzetének javulását. A társadalmi célú vállalkozás termékei előállítása, értékesítése, illetve szolgáltatásai nyújtása során valamely társadalmi probléma megoldását célozza meg, és üzleti tevékenysége szerves részét képezi e társadalmi célkitűzés. Az üzleti szektorban tevékenykedik, a profitcél és a társadalmi cél közti egyensúly megteremtésére törekszik, szem előtt tartva mind a pénzügyi fenntarthatóságot, mind a társadalmi hatást. Ezek a vállalkozások helyi közösségek fejlesztéséhez járulnak hozzá hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása, egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzásegítés, energetikai fejlesztések vagy éppen környezetvédelmi akciók szervezésével. A városi kertek olyan a közösségépítést, öngondoskodást, egészségmegőrzést, környezetvédelmet, környezettudatosságot és természetszeretet elősegítő, jellemzően civil önszerveződés útján létrehozott és gondozott zöldterek, ill. korlátozott használatú közkertek, amelyek elsődleges célja, hogy a közösség tagjainak életét és háztartásának fenntartását megkönnyítse. Olyan médiumok, amelyek a helyi társadalom mindennapi életéről, problémáiról, kihívásairól, lehetőségeiről és sikereiről adnak tájékoztatást. A hírszerkesztésbe jellemzően helyi embereket bevonásra kerülnek. A közösségfejlesztés egy alulról építkező folyamat, amely a helyi emberekre, természeti, gazdasági és humán erőforrásokra támaszkodik. A közösségszervezés jellemző generátorai civil szervezetek, amelyek az aktív helyi polgárok bevonásával helyi közösségfejlesztés szempontjából értékes szükségleteket tárnak fel. A programok megvalósítása során a helyi közösség aktivizálódik és új vertikális és horizontális közösségi kapcsolatok alakulnak ki, amelyek hasznosak a helyi életminőség és -viszonyok szempontjából. 5

6 5.1. Helyi gazdaságfejlesztési és környezeti fenntarthatósági szemléletformálás - Helyi termékek fogyasztásának ösztönzése 5.2. Helyi gazdaságfejlesztési és környezeti fenntarthatósági szemléletformálás - Fenntartható életmód ismeretek átadása és a környezet-, klíma- és energiahasználati tudatosság előmozdítása 5.3. Helyi gazdaságfejlesztési és környezeti fenntarthatósági szemléletformálás - Alapvető mezőgazdasági/háztáji gazdálkodási ismeretek átadása 5.4. Helyi gazdaságfejlesztési és környezeti fenntarthatósági szemléletformálás - Általános szemléletformálás leírás Olyan szervezetek, civil szövetségek, melyek célja a helyi termékek vásárlásának, fogyasztásának népszerűsítése. E cél érdekében marketing kampányokat folyatnak, különböző marketing és értékesítési csatornátokat használnak a helyi társadalom szemléletformálására, a helyi termékek iránti érdeklődés növelésére. A fenntartható életmód és az ahhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek (környezettudatosság, klímatudatosság, energiatakarékosság stb.) átadása jellemzően interaktív keretek között. akár vidéki gazdaságok életébe való bekapcsolódás lehetőségét megteremtve vagy a városi életmód fenntarthatóvá tételének bemutatásával, megtapasztaltatásával. Olyan ismeretek és gyakorlati tudás átadása, amely lehetővé teszi a vidékies térségek lakossága számára a régebben működő háztáji gazdaságok újraindítását, illetve újak elkezdését az öngondoskodás és önellátás elősegítése érdekében. Az elméleti oktatás keretében jellemzően kisléptékű mezőgazdasági és kertészeti ismeretek, valamint a háztáji termelésben használatos földműveléstani rendszerek és az ezeket befolyásoló környezeti tényezők kerülnek bemutatásra. A gyakorlati rész keretében kert kialakítási, kertészeti, kert- és állatgondozási, valamint a háztáji termelési gyakorlatok átadása, illetve a háztáji gazdálkodáshoz kapcsolódó elfeledett szakmák újrafelfedezése, újra betanítása valósulhat meg. A fenntartható gazdasággal és társadalommal kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudás, életszemlélet megismertetése és elsajátíttatása különböző társadalmi csoportokkal, alternatív oktatási eszközök, kampányok, közösségi akciók segítségével. 6

7 6.1. Helyi gazdaság élénkítését szolgáló szakképzés - Vállalkozási ismereteket és készségeket integráló képzések, oktatási programok 6.2. Helyi gazdaság élénkítését szolgáló szakképzés - A helyi kézműves iparhoz kapcsolódó, ill. szakképzések a lakosság és a helyi gazdasági szereplői részére 7.1. Helyi vállalkozásfejlesztés, beruházás-ösztönzés - Általános helyi vállalkozásfejlesztés és beruházás ösztönzés leírás Az oktatási programok keretében a vállalkozók olyan képzésekben részesülnek, amelyek elősegítik a piacon való életképességük és hatékonyságuk növekedését. A programok keretében jellemzően nem elméleti ismereteket adnak át, hanem a vállalkozói viselkedési mintákat és módokat, ill. a sikeres üzleti magatartás elemeit. A helyi, népi kézművesség a magyarság szellemi örökségének része, kulturális identitásának kifejezője, egyben fontos identitásképző művészeti tevékenység, amelynek jelentős turisztikai és helyi gazdasági vetülete is van. A helyi kézműves iparhoz kapcsolódó szakképzések a hagyományos kézműves technikák ismeretét és megőrzését, a hagyományok, szokások megmaradását, a helyi kultúrateremtést, értékteremtést, az identitás megerősödését, és munkahely-, illetve közösségteremtést szolgálják. A vállalkozási és vállalati versképesség jelentősen függ a helyi üzleti környezet minőségétől, illetve a vállalati működés és stratégia kifinomultságától. A helyi vállalkozásfejlesztés egyik oldalon célzottan egy-egy helyi vállalkozás vagy vállalkozási kör (horizontális vagy vertikális együttműködés) működési hatékonyságát növeli, míg a másik oldalon a helyi általános üzleti környezet fókuszált fejlesztését célozza. Az üzleti környezet fejlesztésének elsődleges helyszínei az ipari parkok, vállalkozási zónák, inkubációs házak és központok, míg eszközeit tekintve lehetnek adminisztratívak (adókedvezmény, adminisztrációs terhek csökkentése, stb.), infrastrukturálisak, vagy humán erőforrás minőségét fejlesztő (pl.: képzések szervezése) A beruházás ösztönzés külső befektetők a helyi gazdaság területére vonzását jelenti. Céljait tekintve a külső befektetetők közvetlenül hozzájárulhatnak a helyi tőkeintenzitás növeléséhez, illetve a foglalkoztatás fellendítéséhez, míg közvetetten a helyi vállalkozásokkal való potenciális együttműködéseken keresztül a helyi vállalkozások fejlődéséhez, azaz összességében a megfelelően integrált külső befektetés elősegítheti egy térség gazdaságának komplex fejlődését. 7

8 7.2. Helyi vállalkozásfejlesztés, beruházás-ösztönzés - Ipari parkok 7.3. Helyi vállalkozásfejlesztés, beruházás-ösztönzés - KKV innovációs központok, inkubációs házak 8.1. Helyi és térségi gazdaságfejlesztést támogató pénzügyi jellegű intézkedések - Közösségi cserekör leírás Az ipari parkok a kezdő vállalkozásoknak ingatlant, termelő infrastruktúrát és bizonyos alapszolgáltatásokat nyújtó parkok, vagy a nemzetközi (elektronikai és járműipari) nagyvállalatok által beszállítóik számára létrehozott parkok, illetve egyetem, vagy kutatóhely mellett, annak kutatási eredményeit hasznosító, innovációs központtal rendelkező tudományostechnológiai parkok, vagy amelyek szakosodnak valamilyen szakterületre. A ipari parkok lehetnek még inkubátorházak, üzleti vagy vállalkozói parkok is, amelyeket HGF szempontból vett fontosságuk miatt külön kategóriakán kiemeltünk a VII.3. pont alatt. Az üzleti inkubáció induló kisvállalatok részére átmeneti jelleggel év - biztosított komplex szolgáltatáscsomagot és speciális környezetet jelent, amely javítja az induló cégek túlélési esélyeit életpályájuk kezdeti szakaszában, és megalapozza későbbi intenzív növekedésüket. Az innovációs központok és inkubációs házak innovatív kis- és középvállalkozások induló feltételeit biztosítva elő-inkubációs szolgáltatásokat (vállalkozók képzése, alapítási és üzletviteli tanácsadás) és a kezdeti növekedés stádiumában igényelt szolgáltatásokat (pl.: csapatépítés, hazai és nemzetközi marketing, befektetési tanácsadás, üzleti angyal és kockázati tőke kapcsolatépítés, projekt kiválasztás, projekt menedzsment) nyújtanak. Az inkubációs tevékenységeken túl innovációs ötletek, potenciális vállalkozók és induló innovatív vállalkozások (pl. kutatói helyek innovatív ötleteit megvalósító spin-off vállalkozások) felkutatását és támogatását (virtuális inkubáció) végzik. Lehetőség szerint innovációs menedzsert képeznek, alkalmaznak, és innovációs marketingtevékenységet végeznek. A cserekör egy önkéntes és zárt (kölcsönös bizalmon alapuló) közösség, amelynek tagjai egymás között termékeket és szolgáltatásokat cserélnek. A közösség első lépésben megegyezik a közösségen belül az elszámolás módjáról és eszközéről, ami jellemzően spekulációra, vagyongyűjtésre, profit termelésre nem alkalmas, kamat nem szedhető utána. Ezt követően a helyi közösség különféle szaktudással rendelkező tagjai kihasználatlan szakértelmüket és kapacitásaikat a közösség részére felajánlják, amiért cserébe arányosan mások felajánlott szolgáltatásait igénybe vehetik, ill. termékeit megvásárolhatják. 8

9 8.2. Helyi és térségi gazdaságfejlesztést támogató pénzügyi jellegű intézkedések - Helyi bankok, takarékok, térségi hitelintézetek 8.3. Helyi és térségi gazdaságfejlesztést támogató pénzügyi jellegű intézkedések - Helyi pénz (forgatható utalvány) 8.4. Helyi és térségi gazdaságfejlesztést támogató pénzügyi jellegű intézkedések - Közösségi finanszírozású projektek leírás A helyi, térségi hatókörű pénzintézetek és közvetítő szervezetek a helyi gazdaság viszonyait és vállalkozásait mélyebben ismerik, ebből következően képesek a pénzügyi kockázataikat csökkenteni. A helyi érdekeltség feltételezik a térségi fejlődése iránti nagyobb fokú elköteleződést, olykor a profit maximalizációs célokkal szemben is. A helyi érdekeltségű bankok, takarékok, térségi hitelintézetek és közvetítők célja a helyi gazdasági szereplőinek finanszírozási igényeinek - a projektek részleteinek, szereplőinek pontos ismeretével - egyéni gazdasági profiljához és lehetőségeihez igazított kielégítése különböző pénzügyi eszközök felhasználásával, ugyanakkor a saját kockázatok minimalizálásával. A helyi utalványrendszer (forgatható utalvány, helyi pénz) egy a nemzeti vagy konvertibilis valután alapuló helyben párhuzamosan működő elszámoló rendszer. A helyben előállított termékek és szolgáltatások forgatható utalvánnyal történő cseréjét a kibocsátó helyi szervezet - jellemzően helyi pénzintézet - biztosítja. A forgatható utalványhoz való hozzájutást a helyi pénzügyi szervezet szervezi és kezeli, az utalványért az átváltási aránynak megfelelő nemzeti valuta alapú betétet kell elhelyezni a helyi pénzügyi szervezetnél. A helyi forgatható utalvány rendszerben működő "pénzhelyettesítő" kamatmentes elszámolásra ad lehetőséget, sőt a helyi utalvány-kibocsátó jellemzően inkább negatív kamatot alkalmaz a helyi pénz után, hogy meggyorsítsa annak forgási sebességét. A forgatható utalvány képes a helyben előállított termékek vásárlására ösztönözni a vásárlókat ez által elősegíteni a pénzforgalom belső áramlását, így hozzájárulva a helyi termelők és szoláltatók bevételeinek növekedését. A forgatható utalvány segítségével a "pénz visszanyeri eredeti funkcióját és olyan elszámolási csereegységgé válik, amely jelentősen elősegíti a helyi gazdaságok működését. A közösségi finanszírozási modell lényege, hogy egy ismerősök alkotta közösség vagy egy közösségi oldal egy tagjának ötlete megvalósulásához a közösség tagjai adják össze a finanszírozást - jellemzően kis összegűt. A finanszírozók többnyire a projekt megvalósulását követően valamilyen kedvezményben részesülnek a projektgazda részéről - pl.: kupon. A modell egy részről kis kockázatot rejt a finanszírozók részéről, ugyanakkor jelentős előkészületet és kidolgozást igényel a projektgazda részéről. 9

10 9.1. Helyi és térségi környezeti fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések - Energiahatékonysági programok 9.2. Helyi és térségi környezeti fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések - Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás 9.3. Helyi és térségi környezeti fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések - Helyi vásárló közösség létrehozása közös energiabeszerzésre 9.4. Helyi és térségi környezeti fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések - A helyi hulladékgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát elősegítő fejlesztések, projektek, programok leírás A helyi energiafogyasztók - lakosság, vállalkozások, önkormányzatok - olyan egyedi beruházásai, amelyek vagy elősegítik az energia felhasználás hatékonyságát (pl.: hőszigetelés, energiafelhasználást optimalizáló rendszerek, stb.), vagy elősegítik a megújuló energiák használatán keresztül az energetikai függetlenséget és a környezet megóvását. Olyan közösségi alapú energetikai hálózati és alternatív energia előállítási rendszerek - megújuló, részben megújuló energiaforrásokra alapozva -, amelyek elősegítik a kisközösségek független energiaellátását. Az autonóm energiaellátási és elosztási rendszerek egyéni és kisközösségi szinten csökkentik függőséget, és közép hosszútávon jelentős költségcsökkentést eredményeznek a hagyományos energiaköltségekkel szemben. A hasonló jellemzőkkel rendelkező energiafogyasztói csoportok és közösségek - pl.: önkormányzatok, vállalkozások - energia beszerzés érdekében közösen lépnek föl az energiaszolgáltatóknál. Lehetőségek szerint előzetesen megosztják fogyasztási információikat és összehangolják fogyasztási szokásaikat. Az összehangolt fogyasztói fellépés eredményeként tervezhető, kiszámítható, illetve kedvezményes energia-beszerzési ár és mennyiség érhető el. Helyi Hulladékgazdálkodási Tervekben kitűzött fenntarthatósági célok megvalósítását segítő projektek: szelektív hulladékgyűjtés, építési és bontási hulladék hasznosítása, a települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja, termelési hulladékok keletkezésének csökkentése, újrahasznosítás megoldása, veszélyes hulladékok, zöld hulladék, inert hulladék begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése, zöldhulladék újrahasznosítása komposztálással. 10

11 9.5. Helyi és térségi környezeti fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések - A helyi víz- és szennyvízgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát elősegítő fejlesztések, projektek, programok Helyi és térségi komplex gazdaságfejlesztési programok - Önkormányzati szervezésű, illetve központú komplex helyi gazdaságfejlesztési programok Helyi és térségi komplex gazdaságfejlesztési programok - Civil és vállalkozói kezdeményezésű és megvalósítású komplex helyi gazdaságfejlesztési programok Helyi és térségi kulturális és természeti adottságokra építő programok - Kultúrtáj rehabilitáció, természet közeli gazdálkodás, fenntartható környezetgazdálkodás leírás A tájhasználat, az ökológia és a környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő térségi vízgazdálkodási formák és megoldások, ill. szennyvíztisztítási fejlesztések, amelyek a vízre, mint körforgásban lévő erőforrásra tekintenek, és fejlesztéseik révén hozzájárulnak a térségek egységes vízháztartásához és körforgásához. Olyan a komplex fenntarthatóság és a helyi társadalom és gazdaság szempontjait elsődlegesen figyelembevevő, helyi önkormányzat vezetésével megvalósuló programok, amelyek egymásba kapcsolódó rendszerként elősegítik a helyi életminőség és életképesség fejlődését, illetve térség egészséges gazdasági működését. Olyan a komplex fenntarthatóság és a helyi társadalom és gazdaság szempontjait elsődlegesen figyelembevevő, helyi civil és vállalkozók vezetésével megvalósuló programok, amelyek egymásba kapcsolódó rendszerként elősegítik a helyi életminőség és életképesség fejlődését, illetve térség egészséges gazdasági működését. A természeti erőforrások olyan hagyományos termelésmódok révén történő kiaknázása (ún. tájgazdálkodás) és az ebből történő termék-előállítás, amely megfigyelve és elősegítve a természetes rendszerek fejlődését, a gazdálkodása révén igyekszik az élő rendszereket gazdagítani. Az ilyen - helyi közösség összefogásában megvalósuló - emberi tevékenység következtében az élőhelyek ugyan megváltoznak, de változatosabbá válnak, több élőlény számára nyújtanak életlehetőséget. E gazdagodó rendszerekben jut is, marad is: az ember saját megélhetését úgy biztosítja, hogy csak a tevékenysége következtében keletkezett többletet vonja el a természettől. Nincs értelme külön mezőgazdaságról és azt korlátozó természetvédelemről beszélni, mert az ember tájfenntartó tevékenységet végez. Nem szegényíti, hanem gazdagítja az élőhelyeket. 11

12 11.2. Helyi és térségi kulturális és természeti adottságokra építő programok - A helyi és térségi kulturális és természeti adottságokra építő turisztikai lehetőségek kiaknázása, hasznosítása Helyi és térségi kulturális és természeti adottságokra építő programok - Közösségi vállalkozás helyi termék előállítására, helyi hagyományok felélesztésével Helyi és térségi kulturális és természeti adottságokra építő programok - Ökofalu/Élőfalu program 12. Egyéb helyi és térségi gazdaságfejlesztési programok Egyéb helyi és térségi gazdaságfejlesztési programok - Állami HGF programok Egyéb helyi és térségi gazdaságfejlesztési programok - Egyházi fejlesztések leírás Magyarország és benne az egyes térségek gazdag kulturális és természeti adottságokra alapozott, a térség vonzerejét kihasználó turisztikai programok megszervezése, létrehozás, amelyek során nem csak a gazdasági haszon a cél, hanem a közös értékek, a tradicionális tudás feltárása, megőrzése, ill. a természeti és emberi örökség továbbvitele és a közösségformálás is. A helyi közösség összefogásában megvalósuló tradicionális gazdálkodási módok és a hagyományos mezőgazdasági haszonvét visszaállítása a helyi hagyományok felélesztésével. Életszemléletet és életmódot megváltoztatására törekvő komplex programok, amelyek célja jellemzően az egyik oldalon a jelenlegi technológiai-gazdasági rendszerektől való függetlenedés, másik oldalon az elnéptelenedő, vagy új településeken részlegesen vagy teljesen független és önellátó gazdasági rendszerének kialakítása. A gazdasági szempontokon túl a programok jellemző célja a harmonikus közösségalkotás és boldogabb, kiegyensúlyozottabb életvitelt megvalósítása. Egyéb olyan helyi fenntartható gazdaságfejlesztést megcélzó gazdasági, társadalmi, közösségi és kulturális projektek, programok, fejlesztések, amelyek a helyi gazdaság élénkítését szolgálják és az előző kategóriákba nem illeszthetők. A helyi, fenntartható gazdaságfejlesztést megcélzó programok, fejlesztések, amelyeket állami szervek indítanak, koordinálnak. A helyi, fenntartható gazdaságfejlesztést megcélzó programok, fejlesztések, amelyeket egyházi szervezetek indítanak, koordinálnak. 12