E MLÉ K E Z T E T Ő Szakmai műhely, BKIK 2013. május 3. Részt vettek: Gönczöl Enikő (EduNet), Kovács Anikó (EduNet), Herman Katalin (EduNet), Elek Csaba (BKIK), Petz Gábor (BKIK), Fehér Ildikó (BKIK), Faragó András (TISZK), Kosik Ádám (Csepel-sziget), Barlai Katalin (OKNT), Bruckner László (NMH Szak és Felnőttképzési Igazgatóság) A találkozó célja: a műhelymunka-sorozat célja, hogy megfogalmazza azokat a policy ajánlásokat, amelyek a projekt tevékenységeinek eredményeként jönnek létre, illetve biztosítsa a projekt keretében születő eredmények disszeminálását. A találkozó eseményei, eredményei: köszöntő, bemutatás, bemutatkozás policy ajánlások, adaptálandó elemek beillesztése a mai magyar szakképzési rendszerbe ennek a munkának a megkezdése lesz ma CG-CW projekt bemutatása: közös célok, közös megoldások/útkeresés: nem csak Magyarországra jellemző, máshol Európában is hasonlókkal találkozhatunk. Úgy tűnik a külföldi partnerek is tudnak tanulni a projektből, mindenki megismerhet olyan tartalmakat, amelyeket saját tevékenységeiben hasznosítani tud majd. külföldi partnerek: ETC (magán fenntartású oktatási intézmény), Train d Up (magáncég), Krakkói Pedagógiai Egyetem (Gazdasági tanszék) magyar partnerek: BKIK, TISZK helyett Csepel-sziget iskola (nem állami fenntartású), T-Tudok A projekt keretében adaptálandó termékek: ProVib (pályaorientációs termék) volt az eredeti tervben, de a német partner ezt továbbfejlesztette, kiegészítette, tökéletesítette. Az új termék egy kompetenciákat mérő teszt ennek neve: Kompetenzfeststellung
Bildungsbegleiter: egy mentor/kísérő személy; a személyes problémáktól az iskolai és munkahelyi problémákig mindenben segítséget jelent a tanulóknak; egész Bajorországban alkalmazzák és finanszírozzák, nem ennek az iskolának a specialitása munkaerőpiac szükségletek és a képzési kínálat összehangolásának rendszere München környékén Resilience matrix: a hatékony tanuláshoz fontos, hogy a tanulók jól legyenek (egészségi, szociális, mentális szempontból biztonságban legyenek); ha ez nincs meg, az kockázatot jelent, és azt kezelni kell; meg kell határozni, hogy melyek a kockázati tényezők, és ezek milyen szükségleteket jelentenek. Partnership building: együttműködés a családdal, együttműködés a különböző szervezetekkel, szociális partnerekkel, de a központban a gyermek áll (integrált szemlélet) módszertani ötletek a lengyel partnertől: a szakképzés programja hogyan hangolható össze a kisebbségi kultúra sajátosságaival, a roma népesség szokásaival és igényeivel a projekt folyamata: a korábbi tervekkel ellentétben nem a müncheni nyitókonferenciával kezdtük szakirodalom feltárása volt az első lépés és egy problémajegyzék összeállítása fókuszcsoportos interjúkat folytattunk két szakképző intézményben 2-2 alkalommal a tervezett három külföldi látogatás közül egy már megtörtént (a németországi), a skóciai május közepén és a lengyelországi június elején lesz esedékes kétféle magyarországi műhelymunka kezdődik meg: az egyik a szakértői, melynek fő munkaterülete, hogy az adaptálandó termék eredeti és célországbeli környezete milyen eltéréseket mutat és ezek a különbségek hogyan kezelhetők; míg a másik az adaptációs folyamatot végzők, kipróbálók műhelye rövid továbbképzési program is készül az adaptált termékek alkalmazására való felkészítés céljából a következő ősz és tél a kipróbálás, a tesztelés időszaka lesz közben a projekt felénél egy nemzetközi partnertalálkozót tartunk majd Magyarországon, melyen az adaptált termékeket kipróbáló pedagógusok is rész vesznek majd és közvetlenül a nemzetközi partnerekkel, a származási helyről érkező szakértőkkel oszthatják meg tapasztalataikat, velük konzultálhatnak ezt követi majd a termékek korrekciója és véglegesítése végül a policy ajánlások is végleges formát nyernek
a projekt eredményeként a partnership building módszertana és a lengyelországi módszertan is leírva, 4 nyelven hozzáférhető lesz, mivel ezek európai hozzáadott értéket képviselnek a projekten belül. a projekt egy disszemináló zárókonferenciával ér véget. Az 5 adaptálandó elem egy integrált rendszerként is megállhatja a helyét, de egyenként is, mert úgy nem igényel túl nagy változásokat, és az által várhatóan könnyebben befogadja a szakképzési rendszer [K.A.] sok mindennek van kezdeménye, de nincs protokollja, nincs leírása, check list-je a magyar szakképzési rendszerben és ezt segítenék ezek az elemek [K.A.] kapcsolódási pontok lehetnek: a Tanodák, a Nagy Szivárvány Iskola Harlem programja, továbbá az épp kidolgozás alatt álló pályaorientáció rendszere a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál (TÁMOP 2.2.2.) [E.Cs.] további 10 iskolát lehet még bevonni a termékek kipróbálásába [K.A.] partnerkapcsolatok (kisebbségi önkormányzat) már működnek a Csepel-sziget iskolában, melytől azt várta az intézmény, hogy könnyebben megtalálják a hangot a roma tanulókkal, de ez nem alakult ki ehelyett a partner inkább felajánlotta, hogy szakértőket küldenek, akik az iskolában megjelenő tanulók identitásépítésébe tudnának bekapcsolódni [K.Á.] azt kellene előzetesen megvizsgálni, hogy az intézmények meglévő pedagógiai programjában hol lehet a helye ennek az 5 elemnek [B.K] ez segíti a fenntarthatóságot is [K.A.] Fehér Ildikó: a munkaerő-piaci igények és a képzési kínálat összehangolása a két rendszer nem összehasonlítható: München környékén szinte nincs munkanélküliség, a munkáltatók célja, hogy kiképezzék saját maguk számára a munkavállalókat és meg is tartsák őket röghöz kötés nélkül, míg Magyarországon a munkavállalók képzik magukat, hogy megfeleljenek az elvárásoknak Magyarországon: negyedéves prognózisok készülnek a munkaügyi központok által kérdőíves módszerrel a kirendeltségek által (a munkáltatók nem szeretik ezeket a kérdőíveket, és az eredmények nem mindig helytállóak ), de erre épülnek a képzések, a kínálat a munkaügyi központok a beérkező munkanélkülieket pedig arról kérdezik meg, hogy melyik iskolá(k)ban végeztek az oktatási rendszer lassan reagál a változásokra, a piaci igényekre a munkavállalók a felelősek a megfelelő végzettségért, képzettségért
Németországban: a cégek felelnek a munkaerő megfelelő kvalitásáért, ezért pl. tréner cégeket alkalmaznak, assessment centereket működtetnek bár ez elsősorban a nagyobb cégekre jellemző (de ezekből arányaiban több van, mint Magyarországon, ahol a KKVk aránya a meghatározó); a kisebb cégek gyakran a munkaügyi központokhoz fordulnak segítségért; a munkaügyi központok vezetik, hogy kik vesznek részt gyakorlati képzésben, nyílt adatbázist működtetnek (a kereslet és a kínálat oldaláról egyaránt), közép és hosszú távú prognózisokat készítenek (nem negyedévest), és nem kötik jogi eszközökkel oda a munkavállalót a céghez csak azért, mert képzést adtak neki (kivéve az egyetemi ösztöndíjak esetét), inkább a MI érzést próbálják erősíteni a dolgozókban nem a hátrányos szociális helyzetűek adják a szakképzésben tanulók többségét; mentor rendszert működtetnek; a támogatás nem csupán az adott tanulót, későbbiekben munkavállalót illeti meg, hanem a befogadó munkahelyet is; ennek a fogyatékos személyek munkaerő-piaci integrációjának területén már vannak hagyományai Magyarországon is, sajnos más területeken még nem jelent meg ez a gyakorlat, holott fontos lenne kérdések: ld. F.I. vázlata Hozzászólások a hiányszakmák meghatározásának át kellene alakulnia Magyarországon (pl. a KKV-k nagyobb arányú bevonásával) [B.L.] úgy tűnik, a kis cégek jelenleg csak követő magatartást képesek tanúsítani, míg a nagy cégeknek van hosszabb távú stratégiája; így talán azt érdemes megnézni, hogy a német rendszerben ebből a szempontból milyen szerepet játszanak a kkv-k; Mo-on úgy tűnik, a hiányszakmák megállapításának gyakorlata kevésbé hatékony [B.L.] RFKB-k szerepe; Kamara több ezer vállalkozást kérdez meg évente, és ezekből is kitűnnek a KKV-k és a nagyvállalatok közötti különbségek, (nagyvállalatok közül főleg multik dominálnak), nagyon nagy eltérések mutatkoznak!!! a kisvállalatok kisszámíthatatlanok és nem tudnak hosszútávra tervezni. A döntés ez alapján készül (iskolák megkérdezésével). Az egyes időszakok között is nagyon nagy eltérések mutatkoznak ezért nem vihetők át az eredmények az iskolarendszerbe; bizonyos területeken, egy-két szolgáltatás, pl. kereskedelem, vendéglátás, lehet előre látni, hogy lesz igény, de többségében ez nem látható; szerencsés, hogy
Németország a példa, mivel hazánkban sok a német cég, és náluk észrevehető, hogy hosszabb távra terveznek előre, van stratégiájuk; [E.CS.] SPAR, Siemens Magyarországon is képezik a munkavállalókat [E.CS.] KKV-knak általános ismeretekkel rendelkező munkavállaló kell, sőt, lehetőleg több dologhoz is értsen a munkaerő, a multiknak meg elsősorban specialisták [F.I.] de nem mindegy, hogy milyen specialisták, mert több cégnél azt preferálják, ha az egész munkafolyamatot átlátja [E.CS.] megyei fejlesztési tervek elemzése is szükséges lenne olyan szempontból, hogy képesek voltake megvalósítani az eredeti célt, hogy az adott térség munkaerő-piaci igényeire is reflektáljon a képzési kínálat [B.K.] OKJ előírások, tantervek egyre inkább az általánosabb tartalmú képzések irányába mennek el [B.L.] lehet, hogy jobb mérési módszer kell a munkaügyi felmérésekhez [K.A.] a munkáltatók sok esetben nincsenek tisztában a munkaügyi felmérések jelentőségével [F.I.] 8 milliárd forint van egy olyan gyakornoki programra, amely azt tűzte ki célul, hogy a szakmájukban tudjanak elhelyezkedni a tanulók legalább fél évre, és ezzel munkatapasztalatot szerezzenek [B.L.] kik a diákok? 70% roma származású, nem tudják az alapműveleteket, nem tudnak írni-olvasni; mire képezzük őket? fogékony legyen, képes legyen időnként megújítani a tudását ez lenne egy jó cél; [F.A.] a munkaerő-piaci elvárások és az oktatási rendszert jellemző valóság közti eltérés arra világít rá, hogy az oktatásban (szakképzésben) a pedagógiai elemekben vannak hiányosságok [B.L.] a tanárok egyharmada évente cserélődik, ami nehezíti az eredményes oktatást [F.A.] ki az elfogadott ember az iskolában a kollégák között? ki lehet mentor? fontos, hogy tanítson is abban az osztályban, ahol mentorál; és fontos, hogy a tantestülettel is megértesse magát [B.K.] Németországban a Bildungsbegleiterek esetében nem feltétel a pedagógus végzettség [G.E.] az iskolákban a pedagógusok nehéz helyzetben vannak: megvan a saját bajuk, az ő vállukat nyomja a gyerekek gondja és van még a szabályzóknak való megfelelés terhe is; nem biztos, hogy rendelkezik a pedagógus azokkal a kompetenciákkal, nem biztos, hogy belefér az idejébe, hogy még egy ilyen szerepkört, mint a Bildungsbegleiter, elvállaljon; (bár az elfogadottság talán akkor nagyobb, ha belülről jön ez a személy), de mégis inkább egy külső szakember kell egy ilyen jellegű feladatra. [E.CS.] a Bildungsbegleitereknek vannak közösségi óráik is: identitásépítés, problémakezelés így kialakul valamilyen személyes kapcsolat az általuk támogatott tanulókkal, tanulócsoporttal [G.E.]
Elképzelhető, hogy a magyar szakképzés befogadna olyan személyeket erre a szerepkörre, akiknek nincs pedagógus végzettsége? Lehetne-e finanszírozást találni rá, az is nagy kérdés. [K.A.] NFSZ szolgáltatási funkcióit érdemes figyelembe venni, pl. TÁMOP 2.2.2. [E.Cs.] információ hiánya van a tanulóknak, a családoknak, nem ismerik a szakmákat, lehetőségeket [E.Cs.] honnan is lenne információja, ha nincs intézményrendszer, ami foglalkozik velük? [F.I.] egy portugál szakképző példája, mely szerint néhány hónap alatt képesek reagálni a munkaerőpiaci igényekre, nem tartották magukat tanévhez, tantervhez, összeszedték a szükséges szakembereket megbízási szerződéssel arra az egy-másfél évre, ami a képzés elvégzéséhez szükséges, és másfél év múlva ott voltak a végzett szakemberek [K.Á.] nem csak a gyorsaság számít, hanem a minőség is, de nincs ott a munkáltató, mint a németeknél, aki ezt kikényszerítse, legfeljebb az iskola teheti meg, de neki meg nem mindig érdeke [B.L.] Németországban ennek biztosítására van Qualifizierungs Bausteine c. rendszer, pl. [G.E.] zárás, következő műhely lehetne május végén; kiket lehetne még bevonni a műhelymunkába?, [F.I.] vázlata kiegészíthető, bármilyen javaslatnak örülünk írásos formában is [K.A.]