E MLÉ K E Z T E T Ő. Szakmai műhely, BKIK 2013. május 3.



Hasonló dokumentumok
E MLÉ K E Z T E T Ő. Szakmai műhely, Budapest, BKIK június

E M L É K E Z T E T Ő

A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

A szakképzés átalakítása

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, március 14.

JNSZ TISZK TÁMOP NYITÓKONFERENCIA Szolnok

Reaching the Lost Generation

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében december 14.

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia Január

2013. NOVEMBER Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉVI HELYZETKÉPE

A KIPRÓBÁLÁS TANULSÁGAINAK FELDOLGOZÁSA

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest június 04.)

MKIK szerepe a szakképzésben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP A 12

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

TÁMOP A Én is továbbtanulok

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

TÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN

A HHH-s tanulók továbbtanulásra felkészítő programja

Információs nap TÁMOP B január 26.

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

Tanácsadás és kutatás - a hazai pályaorientációs rendszer lehetőségei a szakképzési igények tükrében

Felzárkózás a szakképzésen keresztül

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁSSAL VESZÉLYEZTETETT INTÉZMÉNYEK TÁMOGATÁSA A PROJEKTBEN

TÁMOP / A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

Partnerségi felmérés kérdőíve

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy

Szolgáltatások. a sikeres német-magyar üzletekért. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Önértékelési szabályzat

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya

A Pedagógiai Program TÁMOP es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

Eljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács évi napirendjei

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlıségéért Közalapítvány szakiskolai programjai

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

TÁMOP / A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

Veresné dr. Somosi Mariann

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

REFERENCIA INTÉZMÉNYI CÉLJAI

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK

A SZAKTANÁCSADÓI PROJEKT SZAKMAI FEJLESZTÉSEINEK EREDMÉNYEI ÉS TERVEI

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

KÖZÉPISKOLAI TUTORI RENDSZER KIALAKÍTÁSA

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában

Portfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

A GINOP kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP projektekhez

Kétegyháza KOMP-ra száll

Az európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: FT

KÖFOP VEKOP A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

GINOP VEKOP A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése HELYZETELEMZÉSTŐL A CSELEKVÉSI TERVIG

Önértékelési szabályzat

Felnőttképzési tevékenység elemzése a évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

2. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP projekt)

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

SPECIALISTA A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK KIVIZSGÁLÁSA TERÜLETÉN

TÁMOP / KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

TEXAPP PROJEKT 2016 október szeptember

Átírás:

E MLÉ K E Z T E T Ő Szakmai műhely, BKIK 2013. május 3. Részt vettek: Gönczöl Enikő (EduNet), Kovács Anikó (EduNet), Herman Katalin (EduNet), Elek Csaba (BKIK), Petz Gábor (BKIK), Fehér Ildikó (BKIK), Faragó András (TISZK), Kosik Ádám (Csepel-sziget), Barlai Katalin (OKNT), Bruckner László (NMH Szak és Felnőttképzési Igazgatóság) A találkozó célja: a műhelymunka-sorozat célja, hogy megfogalmazza azokat a policy ajánlásokat, amelyek a projekt tevékenységeinek eredményeként jönnek létre, illetve biztosítsa a projekt keretében születő eredmények disszeminálását. A találkozó eseményei, eredményei: köszöntő, bemutatás, bemutatkozás policy ajánlások, adaptálandó elemek beillesztése a mai magyar szakképzési rendszerbe ennek a munkának a megkezdése lesz ma CG-CW projekt bemutatása: közös célok, közös megoldások/útkeresés: nem csak Magyarországra jellemző, máshol Európában is hasonlókkal találkozhatunk. Úgy tűnik a külföldi partnerek is tudnak tanulni a projektből, mindenki megismerhet olyan tartalmakat, amelyeket saját tevékenységeiben hasznosítani tud majd. külföldi partnerek: ETC (magán fenntartású oktatási intézmény), Train d Up (magáncég), Krakkói Pedagógiai Egyetem (Gazdasági tanszék) magyar partnerek: BKIK, TISZK helyett Csepel-sziget iskola (nem állami fenntartású), T-Tudok A projekt keretében adaptálandó termékek: ProVib (pályaorientációs termék) volt az eredeti tervben, de a német partner ezt továbbfejlesztette, kiegészítette, tökéletesítette. Az új termék egy kompetenciákat mérő teszt ennek neve: Kompetenzfeststellung

Bildungsbegleiter: egy mentor/kísérő személy; a személyes problémáktól az iskolai és munkahelyi problémákig mindenben segítséget jelent a tanulóknak; egész Bajorországban alkalmazzák és finanszírozzák, nem ennek az iskolának a specialitása munkaerőpiac szükségletek és a képzési kínálat összehangolásának rendszere München környékén Resilience matrix: a hatékony tanuláshoz fontos, hogy a tanulók jól legyenek (egészségi, szociális, mentális szempontból biztonságban legyenek); ha ez nincs meg, az kockázatot jelent, és azt kezelni kell; meg kell határozni, hogy melyek a kockázati tényezők, és ezek milyen szükségleteket jelentenek. Partnership building: együttműködés a családdal, együttműködés a különböző szervezetekkel, szociális partnerekkel, de a központban a gyermek áll (integrált szemlélet) módszertani ötletek a lengyel partnertől: a szakképzés programja hogyan hangolható össze a kisebbségi kultúra sajátosságaival, a roma népesség szokásaival és igényeivel a projekt folyamata: a korábbi tervekkel ellentétben nem a müncheni nyitókonferenciával kezdtük szakirodalom feltárása volt az első lépés és egy problémajegyzék összeállítása fókuszcsoportos interjúkat folytattunk két szakképző intézményben 2-2 alkalommal a tervezett három külföldi látogatás közül egy már megtörtént (a németországi), a skóciai május közepén és a lengyelországi június elején lesz esedékes kétféle magyarországi műhelymunka kezdődik meg: az egyik a szakértői, melynek fő munkaterülete, hogy az adaptálandó termék eredeti és célországbeli környezete milyen eltéréseket mutat és ezek a különbségek hogyan kezelhetők; míg a másik az adaptációs folyamatot végzők, kipróbálók műhelye rövid továbbképzési program is készül az adaptált termékek alkalmazására való felkészítés céljából a következő ősz és tél a kipróbálás, a tesztelés időszaka lesz közben a projekt felénél egy nemzetközi partnertalálkozót tartunk majd Magyarországon, melyen az adaptált termékeket kipróbáló pedagógusok is rész vesznek majd és közvetlenül a nemzetközi partnerekkel, a származási helyről érkező szakértőkkel oszthatják meg tapasztalataikat, velük konzultálhatnak ezt követi majd a termékek korrekciója és véglegesítése végül a policy ajánlások is végleges formát nyernek

a projekt eredményeként a partnership building módszertana és a lengyelországi módszertan is leírva, 4 nyelven hozzáférhető lesz, mivel ezek európai hozzáadott értéket képviselnek a projekten belül. a projekt egy disszemináló zárókonferenciával ér véget. Az 5 adaptálandó elem egy integrált rendszerként is megállhatja a helyét, de egyenként is, mert úgy nem igényel túl nagy változásokat, és az által várhatóan könnyebben befogadja a szakképzési rendszer [K.A.] sok mindennek van kezdeménye, de nincs protokollja, nincs leírása, check list-je a magyar szakképzési rendszerben és ezt segítenék ezek az elemek [K.A.] kapcsolódási pontok lehetnek: a Tanodák, a Nagy Szivárvány Iskola Harlem programja, továbbá az épp kidolgozás alatt álló pályaorientáció rendszere a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál (TÁMOP 2.2.2.) [E.Cs.] további 10 iskolát lehet még bevonni a termékek kipróbálásába [K.A.] partnerkapcsolatok (kisebbségi önkormányzat) már működnek a Csepel-sziget iskolában, melytől azt várta az intézmény, hogy könnyebben megtalálják a hangot a roma tanulókkal, de ez nem alakult ki ehelyett a partner inkább felajánlotta, hogy szakértőket küldenek, akik az iskolában megjelenő tanulók identitásépítésébe tudnának bekapcsolódni [K.Á.] azt kellene előzetesen megvizsgálni, hogy az intézmények meglévő pedagógiai programjában hol lehet a helye ennek az 5 elemnek [B.K] ez segíti a fenntarthatóságot is [K.A.] Fehér Ildikó: a munkaerő-piaci igények és a képzési kínálat összehangolása a két rendszer nem összehasonlítható: München környékén szinte nincs munkanélküliség, a munkáltatók célja, hogy kiképezzék saját maguk számára a munkavállalókat és meg is tartsák őket röghöz kötés nélkül, míg Magyarországon a munkavállalók képzik magukat, hogy megfeleljenek az elvárásoknak Magyarországon: negyedéves prognózisok készülnek a munkaügyi központok által kérdőíves módszerrel a kirendeltségek által (a munkáltatók nem szeretik ezeket a kérdőíveket, és az eredmények nem mindig helytállóak ), de erre épülnek a képzések, a kínálat a munkaügyi központok a beérkező munkanélkülieket pedig arról kérdezik meg, hogy melyik iskolá(k)ban végeztek az oktatási rendszer lassan reagál a változásokra, a piaci igényekre a munkavállalók a felelősek a megfelelő végzettségért, képzettségért

Németországban: a cégek felelnek a munkaerő megfelelő kvalitásáért, ezért pl. tréner cégeket alkalmaznak, assessment centereket működtetnek bár ez elsősorban a nagyobb cégekre jellemző (de ezekből arányaiban több van, mint Magyarországon, ahol a KKVk aránya a meghatározó); a kisebb cégek gyakran a munkaügyi központokhoz fordulnak segítségért; a munkaügyi központok vezetik, hogy kik vesznek részt gyakorlati képzésben, nyílt adatbázist működtetnek (a kereslet és a kínálat oldaláról egyaránt), közép és hosszú távú prognózisokat készítenek (nem negyedévest), és nem kötik jogi eszközökkel oda a munkavállalót a céghez csak azért, mert képzést adtak neki (kivéve az egyetemi ösztöndíjak esetét), inkább a MI érzést próbálják erősíteni a dolgozókban nem a hátrányos szociális helyzetűek adják a szakképzésben tanulók többségét; mentor rendszert működtetnek; a támogatás nem csupán az adott tanulót, későbbiekben munkavállalót illeti meg, hanem a befogadó munkahelyet is; ennek a fogyatékos személyek munkaerő-piaci integrációjának területén már vannak hagyományai Magyarországon is, sajnos más területeken még nem jelent meg ez a gyakorlat, holott fontos lenne kérdések: ld. F.I. vázlata Hozzászólások a hiányszakmák meghatározásának át kellene alakulnia Magyarországon (pl. a KKV-k nagyobb arányú bevonásával) [B.L.] úgy tűnik, a kis cégek jelenleg csak követő magatartást képesek tanúsítani, míg a nagy cégeknek van hosszabb távú stratégiája; így talán azt érdemes megnézni, hogy a német rendszerben ebből a szempontból milyen szerepet játszanak a kkv-k; Mo-on úgy tűnik, a hiányszakmák megállapításának gyakorlata kevésbé hatékony [B.L.] RFKB-k szerepe; Kamara több ezer vállalkozást kérdez meg évente, és ezekből is kitűnnek a KKV-k és a nagyvállalatok közötti különbségek, (nagyvállalatok közül főleg multik dominálnak), nagyon nagy eltérések mutatkoznak!!! a kisvállalatok kisszámíthatatlanok és nem tudnak hosszútávra tervezni. A döntés ez alapján készül (iskolák megkérdezésével). Az egyes időszakok között is nagyon nagy eltérések mutatkoznak ezért nem vihetők át az eredmények az iskolarendszerbe; bizonyos területeken, egy-két szolgáltatás, pl. kereskedelem, vendéglátás, lehet előre látni, hogy lesz igény, de többségében ez nem látható; szerencsés, hogy

Németország a példa, mivel hazánkban sok a német cég, és náluk észrevehető, hogy hosszabb távra terveznek előre, van stratégiájuk; [E.CS.] SPAR, Siemens Magyarországon is képezik a munkavállalókat [E.CS.] KKV-knak általános ismeretekkel rendelkező munkavállaló kell, sőt, lehetőleg több dologhoz is értsen a munkaerő, a multiknak meg elsősorban specialisták [F.I.] de nem mindegy, hogy milyen specialisták, mert több cégnél azt preferálják, ha az egész munkafolyamatot átlátja [E.CS.] megyei fejlesztési tervek elemzése is szükséges lenne olyan szempontból, hogy képesek voltake megvalósítani az eredeti célt, hogy az adott térség munkaerő-piaci igényeire is reflektáljon a képzési kínálat [B.K.] OKJ előírások, tantervek egyre inkább az általánosabb tartalmú képzések irányába mennek el [B.L.] lehet, hogy jobb mérési módszer kell a munkaügyi felmérésekhez [K.A.] a munkáltatók sok esetben nincsenek tisztában a munkaügyi felmérések jelentőségével [F.I.] 8 milliárd forint van egy olyan gyakornoki programra, amely azt tűzte ki célul, hogy a szakmájukban tudjanak elhelyezkedni a tanulók legalább fél évre, és ezzel munkatapasztalatot szerezzenek [B.L.] kik a diákok? 70% roma származású, nem tudják az alapműveleteket, nem tudnak írni-olvasni; mire képezzük őket? fogékony legyen, képes legyen időnként megújítani a tudását ez lenne egy jó cél; [F.A.] a munkaerő-piaci elvárások és az oktatási rendszert jellemző valóság közti eltérés arra világít rá, hogy az oktatásban (szakképzésben) a pedagógiai elemekben vannak hiányosságok [B.L.] a tanárok egyharmada évente cserélődik, ami nehezíti az eredményes oktatást [F.A.] ki az elfogadott ember az iskolában a kollégák között? ki lehet mentor? fontos, hogy tanítson is abban az osztályban, ahol mentorál; és fontos, hogy a tantestülettel is megértesse magát [B.K.] Németországban a Bildungsbegleiterek esetében nem feltétel a pedagógus végzettség [G.E.] az iskolákban a pedagógusok nehéz helyzetben vannak: megvan a saját bajuk, az ő vállukat nyomja a gyerekek gondja és van még a szabályzóknak való megfelelés terhe is; nem biztos, hogy rendelkezik a pedagógus azokkal a kompetenciákkal, nem biztos, hogy belefér az idejébe, hogy még egy ilyen szerepkört, mint a Bildungsbegleiter, elvállaljon; (bár az elfogadottság talán akkor nagyobb, ha belülről jön ez a személy), de mégis inkább egy külső szakember kell egy ilyen jellegű feladatra. [E.CS.] a Bildungsbegleitereknek vannak közösségi óráik is: identitásépítés, problémakezelés így kialakul valamilyen személyes kapcsolat az általuk támogatott tanulókkal, tanulócsoporttal [G.E.]

Elképzelhető, hogy a magyar szakképzés befogadna olyan személyeket erre a szerepkörre, akiknek nincs pedagógus végzettsége? Lehetne-e finanszírozást találni rá, az is nagy kérdés. [K.A.] NFSZ szolgáltatási funkcióit érdemes figyelembe venni, pl. TÁMOP 2.2.2. [E.Cs.] információ hiánya van a tanulóknak, a családoknak, nem ismerik a szakmákat, lehetőségeket [E.Cs.] honnan is lenne információja, ha nincs intézményrendszer, ami foglalkozik velük? [F.I.] egy portugál szakképző példája, mely szerint néhány hónap alatt képesek reagálni a munkaerőpiaci igényekre, nem tartották magukat tanévhez, tantervhez, összeszedték a szükséges szakembereket megbízási szerződéssel arra az egy-másfél évre, ami a képzés elvégzéséhez szükséges, és másfél év múlva ott voltak a végzett szakemberek [K.Á.] nem csak a gyorsaság számít, hanem a minőség is, de nincs ott a munkáltató, mint a németeknél, aki ezt kikényszerítse, legfeljebb az iskola teheti meg, de neki meg nem mindig érdeke [B.L.] Németországban ennek biztosítására van Qualifizierungs Bausteine c. rendszer, pl. [G.E.] zárás, következő műhely lehetne május végén; kiket lehetne még bevonni a műhelymunkába?, [F.I.] vázlata kiegészíthető, bármilyen javaslatnak örülünk írásos formában is [K.A.]