INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 10 3.1.1. A város térszerkezeti adottságai, sajátosságai... 10 3.1.2. A város vonzáskörzetének bemutatása... 12 3.1.3. A város funkciói, dinamikai jellemzése, városhierarchiában betöltött szerepe... 12 3.1.4. A város kistérségi szintű feladatellátása... 20 3.2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS... 22 3.2.1. Társadalmi-demográfiai helyzet, tendenciák... 23 3.2.2. Gazdasági helyzet, tendenciák... 27 3.2.3. Közszolgáltatások, meglévő intézményi rendszer... 31 3.2.4. Közlekedési helyzet, kommunális infrastruktúra és települési környezet állapota... 35 3.2.5. Közművelődési intézményrendszer, civil aktivitás... 38 4. VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE... 41 4.1. VÁROSKÖZPONTI TERÜLET... 44 4.2. GYÓGYTÓ ÉS KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSI ÖVEZETEK, VÉDERDŐ... 46 4.3. KÖZPONTI LAKÓÖVEZET... 49 4.4. DÉLI LAKÓÖVEZET... 50 4.5. ÉSZAKI VÁROSRÉSZ... 51 5. VÁROSI ÉS VÁROSRÉSZ SZINTŰ CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA... 54 5.1. A VÁROS JÖVŐKÉPE... 54 5.2. VÁROSI SZINTŰ CÉLKITŰZÉSEK... 56 5.2.1. A fürdőváros alapjainak megerősítése, a meglévő városi infrastruktúra fejlesztése... 56 5.2.2. Fenntartható gazdasági struktúra kialakítása... 60 5.2.3. Fejlődés humán hátterének megteremtése... 67 5.2.4. A fejlődés környezeti fenntarthatósága feltételeinek megteremtése... 68 5.2.5. Települési arculat, imázs fejlesztése... 70 5.2.6. Városüzemeltetés hatékonyságának növelése... 71 5.3. VÁROSRÉSZ SZINTŰ CÉLKITŰZÉSEK... 74 5.3.1. Városközponti terület... 74 5.3.2. Hévíz gyógy-tó és kapcsolódó települési övezetek, véderdő... 79 5.3.3. Központi lakóövezet... 83 5.3.4. Déli lakóövezet... 85 5.3.5. Északi városrész (északi lakóövezet és Egregy)... 86 6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA... 89 6.1. ILLESZKEDÉS ÉS ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL... 89 2

6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA... 89 6.3. AGGLOMERÁCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK... 91 6.4. AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV KAPCSOLATA AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁVAL... 94 6.5. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV... 95 6.5.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás... 95 6.5.1.1.Városi és városrész szintű helyzetértékelés... 96 6.5.2. Anti-szegregációs Program... 108 6.5.2.1. Hévíz számára releváns, az integrációt biztosító intézkedés típusok... 108 6.5.2.1.1. Közoktatás, szakképzés fejlesztése... 108 6.5.2.1.2. Foglalkoztathatóság javítása... 110 6.5.2.1.3. Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása... 113 6.5.3. Anti-Szegregációs Intézkedési Terv... 114 6.5.3.1. Konkrét intézkedések és beavatkozások a 2007-2013 közötti időszakra... 114 6.6. KÖRNYEZETI KOMPENZÁCIÓ... 120 7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE... 121 8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA... 132 8.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV... 132 8.2. NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓSAN... 143 8.3. PARTNERSÉG... 145 8.4. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK... 149 8.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI... 155 8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA... 156 9. FÜGGELÉKEK... 159 3

1. Bevezetés Az Európai Unióban a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt a konvergencia és a vidéki területek felzárkóztatása mellett kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül pedig a fenntartható integrált városfejlesztés. Az Európai Bizottság által támasztott követelményeknek megfelelően a városi dimenzióknak a tagállamok Nemzeti Stratégiai Referenciakeretében (Magyarország esetében ez az Új Magyarország Fejlesztési Terv) is meg kell jelenniük. Emellett a városoknak városfejlesztési stratégiában kell meghatározniuk a fejlesztési célokat és területeket, az integrált megközelítés elvét alkalmazva. Kiemelt figyelmet kell fordítani a partnerség szempontjainak érvényesítésére, azaz az önkormányzat vezető szerepe mellett a lakosság, a gazdasági szereplők és a civil szféra bevonására. A városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához és a városrehabilitációs célú uniós támogatások megszerzéséhez a városoknak Magyarországon Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) kell készíteniük. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egy középtávú (7-8 év) fejlesztési szemléletű dokumentum, amelynek célja a területi alapú és szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása és azok középtávú megvalósítása. Hévíz Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája tehát egy középtávú dokumentum, amely a Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, az abban megfogalmazott elvárásoknak megfelelve készült. Az IVS nagymértékben alapoz a város már meglévő stratégiai tervezési dokumentumaira és biztosítja az azokhoz való illeszkedést a stratégiájában kitűzött célok vonatkozásában. Az IVS-ben ki kell jelölni azokat a fejleszteni kívánt akcióterületeket, amelyekre a város középtávon koncentrálni kíván. Az akcióterületek kijelölése és az ott javasolt fejlesztési tevékenységek meghatározása indikatív jellegű, azok a fejlesztéspolitikai célkitűzések módosulása és egyéb folyamatok alakulása függvényében az IVS felülvizsgálatakor (általában 2-3 évente) változhatnak. Azokra az akcióterületekre, amelyek fejlesztéséhez a város a regionális operatív program (ROP) adott akciótervében rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra pályázni szeretne, Akcióterületi Tervet kell készíteni, amely bár szorosan kapcsolódik az IVS-hez, nem képezi annak részét. Hévíz Integrált Városfejlesztési Stratégiája a módszertani kézikönyv útmutatásainak megfelelően öt fő részből áll: Város egészére vonatkozó helyzetértékelés: ennek részeként elemzésre kerül Hévíz településhálózatban elfoglalt helye és szerepköre, valamint a város egészére kiterjedő helyzetfeltárás készül. Városrészek lehatárolása és területi megközelítésű elemzése: ebben a fejezetben elsősorban a funkciójuk és a beépítettségi sajátosságaik alapján lehatárolásra kerülnek Hévíz városrészei. A városrész szintű helyzetelemzéshez közvetlenül kapcsolódik az Anti-szegregációs Terv, 4

amely megvizsgálja, hogy a városban van-e szegregált lakókörnyezet (telep, telepszerű lakókörnyezet). A központilag meghatározott ún. szegregációs mutató alapján a város nem rendelkezik szegregátummal, így erre vonatkozóan külön cselekvési terv nem készült. Stratégiai fejezet: tartalmazza a program célstruktúráját; így Hévíz jövőképét, a középtávú tematikus városi célokat és a hozzájuk kapcsolódó tervezett intézkedések, illetve a városrészekhez rendelt célkitűzések bemutatását. Az Anti-Szegregációs Tervben megtörtént az esetleges szegregációs folyamatok megelőzését célzó intézkedések és beavatkozások lehatárolása. A stratégia konzisztenciáját vizsgáló fejezet: elemzi a stratégia a Településfejlesztési Koncepcióhoz és Településrendezési Tervhez való illeszkedését, bemutatja a célrendszer koherenciáját, valamint a tervezett agglomerációs együttműködéseket és az intézkedések környezeti állapotokra kifejtett hatását. Az Anti-Szegregációs Terv a fejezetben kerül bemutatásra. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése: a helyzetelemzésre és a stratégiára támaszkodva történt meg. A stratégia megvalósíthatósága: részeként a középtávú ingatlangazdálkodási terv, a stratégiához kapcsolódó nem fejlesztési jellegű tevékenységek, a partnerség folyamata, a stratégia megvalósulásának nyomon követésére kidolgozott monitoring-rendszer és a megvalósítással kapcsolatos szervezeti elvárások kerülnek bemutatásra. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (úgy, mint gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása stb.), valamint összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a dokumentum a fejlesztési célokat, illetve azok finanszírozási-, megvalósítási- és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezte, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztés kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia közvetlenül szolgálja a fejlesztési szemléletmód alkalmazását és a kiszámítható területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakítását. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába. A Stratégia a város középtávon megvalósítandó fejlesztéseinek referenciapontjaként szolgál, hiszen megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései és a támogatási forrás orientált Akcióterületi Terv közötti átmenetet. 5

2. Vezetői összefoglaló Hévíz 2020-ban egyike kíván lenni Európa tíz legismertebb és legkedveltebb exkluzív gyógyfürdőhelyének, ahol az egészségturisztikai szolgáltatásokat sokoldalú, minőségi turisztikai kínálat, valamint az ehhez kapcsolódó megfelelő mennyiségű és színvonalú szálláskapacitás és szolgáltató-bázis egészíti ki. Az irányadó gazdasági ágnak számító idegenforgalom megfelelő működése érdekében, illetve annak köszönhetően a város és térsége fejlett infrastruktúrával, kulturált környezettel, vonzó arculattal rendelkezik. Mindezek eredményeként a lakosság számára a megélhetési források, a színvonalas köz- és egyéb szolgáltatások és a művelődési és szórakozási lehetőségek helyben is biztosítottak. A helyzetelemzés összegzéseként megállapítható, hogy Hévíz adottságai európai és világszinten is kiemelkedők, amit azonban a város ma csak részben használ ki. A forrás-termáltó, a gyógyvízre építhető egészségturisztikai szolgáltatások eredményeként fő gazdaság ága ma a turizmus. A város a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet és Nyugat-Dunántúl legfontosabb gyógy-központja. A két fő erősségének köszönhető az évi közel egymillió, stabilnak mondható látogatószám, a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött több mint egymillió vendégéjszaka és az országos átlagnál csaknem kétszer hosszabb, 5,18 napos tartózkodási idő. A pannon termálrégióban működő gyógy- és termálfürdők jelenléte azonban az egyedülálló vonzerők ellenére jelentős versenyhelyzetet teremt Hévíz, mint gyógyüdülőhely számára. Annak érdekében, hogy Hévíz fürdővárosként a jövőben is meg tudja őrizni jelenlegi vezető szerepét a régióban, nagyszámú fejlesztési elképzeléseit egymásra építve, átgondolt és tudatos rendszerben szükséges megvalósítania. 2007. novemberében indult el az az intenzív munkafolyamat, melynek eredményeként létrejött Hévíz Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Az elkészült városfejlesztési stratégia integrálja az eddig elkészült önkormányzati, ágazati stratégiákat és programokat, de nem feladata azok helyettesítése. Az önkormányzat eddigi fejlesztési tevékenysége kapcsán megvalósult projektek alapját képezik a dokumentumban meghatározottaknak. A dokumentum elfogadásával válnak tervezhetővé, időben ütemezhetővé a városvezetés által elhatározott nagyléptékű programokhoz kapcsolódó fejlesztések, melyek egymást kiegészítve, erősítve teszik lehetővé az integrált és szerves városfejlesztést. A fejlesztési stratégia figyelembe veszi a külső forrásbevonási lehetőségeket is, illeszkedik a 2007-2013 közötti EU-s és hazai támogatási rendszerek célkitűzéseihez. A stratégia legfőbb célja a város versenyképességének javítása, ami által az egyéni élet minősége is jelentősen javul. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia feltételezi a település életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és a közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. A stratégia keretet jelent a konkrét területfejlesztési akciók és az azok megvalósítását szolgáló különböző közösségi kezdeményezésű pályázatok számára, illetve további fejlesztéseket indukál, melybe bevonhatók az önkormányzaton kívüli szektorok is. 6

A dokumentum legfőbb célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a fejlesztendő akcióterületeket és javaslatot tegyen a beavatkozások megvalósításának módjára. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tehát egy fejlesztési szemléletű, középtávot átölelő dokumentum, melynek célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, az egyes városrészekre vonatkozó célok kitűzése és annak középtávon való érvényesítése. A területi alapú tervezés érdekében Hévíz Városát az alábbi városrészekre osztottuk: 1. Városközponti terület 2. Hévíz Gyógytó és környező belterület 3. Központi lakóövezet 4. Északi lakóövezet és Egregy 5. Déli lakóövezet A stratégia keretében a város egészére és a városrészekre kijelölt célrendszer koherenciáját maradéktalanul biztosítja, hogy a célkitűzések mindegyike gyakorlatilag közvetlen vagy közvetett módon legfőbb prioritásként a városi idegenforgalom és turizmus ágazat fejlesztését szolgálja. A megfogalmazott célok következtében megvalósuló fejlesztések szinte kivétel nélkül a város által ellátott funkciók erősítését eredményezik. A tervezett beavatkozások a település gazdasági, idegenforgalmi, városi és közösségi funkcióinak fejlesztéséhez közvetlenül járulnak hozzá. A stratégia iránymutatása alapján a városközpont területén hangsúlyos változásoknak kell bekövetkezniük. A területen megvalósítani kívánt komplex fejlesztés-sorozat az övezet gazdasági-, városi-, közösségi és kulturális funkcióinak erősítéséhez közvetlenül járul hozzá. A terület lakófunkciója nem számottevő, azonban a fejlesztések hatására mind a városrész, mind Hévíz lakosainak életszínvonala emelkedik, a település lakosságmegtartó képessége nő. A beavatkozások eredményeképp a városrész közlekedésben ellátott jelenlegi szerepe csökken, mivel a közlekedési funkció átstrukturálásra és jelentős mértékű korlátozásra kerül. A változások hatására a városrész által ellátott funkciók hangsúlyosabbá válnak, melyet a háttér infrastruktúra átalakulása és fejlődése közvetlen módon szolgál. A városrész funkcionális megújítása közvetlenül járul hozzá Hévíz fürdővárosi jellegének megerősítéséhez és arculatának fejlesztéséhez annak érdekében, hogy a város meg tudjon felelni az exkluzivitás és a minőségi turizmus által támasztott feltételeknek. A Gyógyfürdő és a hozzá kapcsolódó központi településrész esetében a meglévő funkciók erősítéséről és bővítéséről beszélhetünk. A gyógy-tó és környezete összehangolt fejlesztése következtében megteremtődnek a minőségi, nemzetközi szintű egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastrukturális feltételek. A tó a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával együtt magas minőséget képviselő, igényes turisztikai termékké válik. A tó körüli közlekedési fejlesztések (Ady Endre utca részleges kiváltása, nagyparkoló átköltöztetése, stb.) eredményeként a gyógy-tó környezeti terhelése közvetlenül és jelentős mértékben csökken. A város közlekedési központja kikerül a belvárosból és a város a gyógy-tótól távolabbi területén koncentrálódik. A közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódóan számos nagy volumenű beavatkozás valósul meg. 7

Az alapvetően lakó és közszolgáltató (oktatás, egészségügy) funkciót ellátó központi városrész esetében a humán szolgáltatói és közösségi funkciók erősítésének igénye releváns. A fejlesztéseket eredményesen egészíti ki a déli városrészben a terület zöld adottságaira épülő szabadidő- és sportturisztikai funkció fejlesztése. A gazdaság fejlesztésének egyik speciális célterülete az északi városrész, illetve annak részeként az Egyregy borvidék. A városvezetés a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló, elsősorban infrastrukturális jellegű beavatkozások mellett a gazdasági/idegenforgalmi funkció erősítését eredményező beavatkozásokat tervez megvalósítani. A városrehabilitációs akciók elsődleges célja a város regionális gazdasági szerepének erősítése érdekében a városrészek funkcióinak megerősítése, bővítése. A jövőbeli célkitűzések és konkrét intézkedések esetében alapvető követelmény, hogy azok sem közvetett, sem közvetlen módon nem okozhatják szegregált városi területek kialakulását, továbbá az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosítását semmilyen körülmények között nem veszélyeztethetik. A város a szegregációs folyamatok minél hatékonyabb megelőzésére az Anti-Szegregációs Tervben foglalt program megvalósításával készül fel. A fejlesztési célkitűzések eredményeként az egyes városi funkciók köre kibővül és megerősödik, zárványok kialakulásáról nem beszélhetünk. A funkciókban történő megerősödés alól egyedül a város központi része képez részben kivételt, ahol a közlekedésben betöltött hangsúlyos szerep korlátozásra kerül annak érdekében, hogy megteremtődjenek a turisztikai kapacitások hatékonyabb kihasználásának feltételei. Az IVS a városrészi rövidtávú célok kijelölésével meghatározza a célok megvalósulását eredményező szükséges beavatkozások típusait, s az operatív tervezést megalapozva (Akcióterületi Terv) kijelöli és egyúttal priorizálja az akcióterületeket, elsőként kiemelve a városközponti terület funkcióbővítő programját. Az akcióterületek elhatárolásakor figyelemmel voltunk arra, hogy a területeken tervezett fejlesztési beavatkozások eredményesen legyenek képesek befolyásolni a terület városképét, közlekedését, infrastruktúráját és gazdasági életét. Ennek megfelelően az önkormányzat az Integrált Városfejlesztési Stratégiában - összhangban a korábbi fejlesztési tervekkel a 2007-2013 közötti időszakra - hét fejlesztési akcióterületet jelölt ki. A priorizáltan fejlesztendő belvárosi akcióterületen 2007-2013 között tervezett tevékenységek bemutatását az IVS mellett elkészített Akcióterületi Terv tartalmazza. Az IVS-ben foglalt stratégia megvalósítását a városrehabilitációs program mellett egyrészt a 2007-20013-as tervezési periódusban rendelkezésre álló további uniós forrásokból finanszírozható projektek, másrészt az önkormányzat által megvalósítandó nem beruházási jellegű támogató programok fogják segíteni. A városrehabilitációs program sikerének előfeltétele a város ingatlanhasznosítási tervének elkészítése: az érintett ingatlanok állapotfelmérése, a fejlesztés stratégiájának megfogalmazás és az operatív 8

lépések meghatározása. A terv alapvető célja a város tudatos és deklarált ingatlan- és vagyongazdálkodási politikájának meghatározása. Amennyiben az önkormányzat fejlesztései átláthatóak, a magántőke is hatékonyan részt tud venni a városmegújítási folyamatokban. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a városfejlesztési stratégia csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha a fejlesztés húzó projektjeit megvalósító önkormányzat sikeresen ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását és mindehhez maga mögött tudja a lakosság támogatását és felelős tenni akarását. Ennek feltétele a partnerségben kialakított hosszú távú működési keretek és irányok meghatározása és kommunikációja, valamint a lakossággal folytatott folyamatos párbeszéd. A fejlesztések megvalósításához az önkormányzat nem hoz létre városfejlesztő társaságot, mivel az ellátandó feladatok egy részét a hivatalon belül történő szervezetfejlesztéssel is optimálisan meg lehet oldani. Ennek keretében megvalósul a stratégiai célkitűzések véghezviteléhez szükséges szervezeti szintű képviselet. A városfejlesztési beavatkozások végrehajtásához kapcsolódóan az Önkormányzat egy új szervezeti egységet, a Városfejlesztési és Építésügyi Osztályt alakítja ki a projektek tervszerű és szabályos megvalósításának koordinációja, az egyes fejlesztések szakmai felügyelete, valamint a hatékony és gazdaságos vagyongazdálkodás biztosítása céljából. Az önkormányzat a projekt menedzsment feladatok ellátására szakértői szolgáltatást kíván igénybe venni. A kapcsolódó menedzsment funkciók ellátására az önkormányzat közbeszerzési eljárás során választja ki a projektmenedzsmentet segítő szakértőt. Az IVS a városban megindult stratégiai tervezés kiinduló pontja, meghatározza a legfontosabb irányokat és horizontot nyújt a további cselekvési irányok kijelölésére. A város számára az IVS tehát egy nyitott stratégia, melynek alapján folytatódhat a partnerségre épülő operatív tervezés és program megvalósítás. A megfogalmazott célokat és a megvalósulás mikéntjét a város vezetése a következő tervezési periódust megelőzően fogja részletesen felülvizsgálni. Az operatív akcióterv előrehaladását éves, illetve félévi értékelések kísérik. 9

3. Helyzetelemzés 3.1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban 3.1.1. A város térszerkezeti adottságai, sajátosságai Hévíz a Nyugat-Dunántúli Régió kiemelt városa, amely Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyét foglalja magában. Az észak-déli kiterjedésű régió négy országgal (Ausztriával, Szlovéniával, Szlovákiával és Horvátországgal) határos, kelet felől a Közép-Dunántúli Régióval, déli irányból a Dél- Dunántúli Régióval szomszédos. Az 1992 óta városi rangú Hévíz földrajzi a Balaton nyugati sarkától 6 km-re fekszik és dunántúli fekvésével közel van a nyugati határhoz is. Hévíz országos térszerkezeti fekvése, helyzete az átlagosnál jobb, a jövőt illetően ezen fekvés potenciálisan még kedvezőbb helyzetet teremt a város számára. Hévíz Budapesttől DNy-i irányban, Zala megye K-i részén, a Balaton nyugati medencéjében helyezkedik el. A város távolsága Keszthelytől 6, a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől pedig közel 50 kilométer. Meghatározó, országos jellegű és jelentőségű térszerkezeti sajátosság, hogy Hévíz területileg része a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetnek, mint partközeli település, ennek megfelelően pedig tagja a Balatoni Fejlesztési Tanácsnak, miközben statisztikailag a Nyugat-dunántúli Régió, azon belül Zala megye része. A két régió általi érintettség lehetőséget jelent szakpolitikai, szakmai és gazdasági kapcsolatokban, de egyidejűleg periférikus helyzetet is eredményez, különösen a Nyugat- Dunántúl vonatkozásában. Turizmus szakpolitikai szempontból a fekvés nem jelent csak előnyt, mivel a turisztikai régiós beosztásban Hévíz nem része a Nyugat-dunántúli Régiónak, így nem tagja a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak sem. Ez a források hozzáférhetősége és a régió területfejlesztési szervezeteivel és termálfürdőivel való együttműködések terén okoz nehézséget. A város közúti és autóbusz-forgalmi kapcsolatai szerteágazóak és lényegében az idegenforgalmi és egyéb kapcsolatokhoz rendeltek (minden környező megyeszékhellyel rendszeres kapcsolati lehetőséggel rendelkeznek). Hévíz elérhetőségét valamelyest nehezíti, hogy nem közvetlenül a főközlekedési útvonalak mentén fekszik, a város ugyanis alsóbbrendű közutak becsatlakozásával közelíthető meg. Ennek nehézsége az M7-es autópálya megépítésével Budapest és az Adria felől megoldódik, hiszen az autópálya alig több mint negyedórányi elérhetőségre került. Hévíz nyugat felől azonban gyorsforgalmi úton, autópályán nem érhető el, holott jelentős forgalom figyelhető meg főként a 84-es úton, Sopron Sárvár - Bécs irányából, illetve a 76-os főúton Graz Zalaegerszeg felől. Ezen szakaszok a helyi igények mellett főleg tavasztól őszig a fő útvonalai az autóval érkező osztrák és német vendégkörnek. A Hévízre vezető egy- és kétszámjegyű útvonalak tehát túlterheltek, a Balaton egészének forgalma mellett jelentős teherforgalmat is lebonyolítanak. A térség lényegében a Budapest-Nagykanizsa-Adria történeti, gazdasági, kommunikációs, közlekedési és térszerkezeti tengely mentén fekszik. Hévíz nem a tengely közvetlen vonalában, de annak gyorsan megközelíthető, előnyös peremén található, országos szinten is rendelkezik kizárólag rá jellemző nemzeti jelentőségű helyzet-, érték-, és érdekspecifikummal. 10

A vasúti közlekedés gyakorlatilag nem megoldott, mivel a várost nem érinti a vasúthálózat. A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen található, onnan a továbbutazás busszal lehetséges. Hévíz buszpályaudvara közvetlen távolsági tömegközlekedési lehetőséget biztosít. Szervezett buszjáratok állnak a vendégek rendelkezésére Ausztriából (Bécs, Graz), Svájcból és Németországból. A pályaudvar fekvése azonban szerencsétlen, a város szívében, közvetlenül a fürdő bejárata mellett található. Áthelyezése évek óta kiemelt célja a városnak. A legközelebbi, mindössze 15 kilométerre fekvő, immár nemzetközivé vált sármelléki repülőtér Ferihegy és Debrecen mellett egyike az ország regionális és nemzetközi repülőtereinek. A repülőtérre mára több menetrend szerinti járat érkezik, többek között német, svájci, brit, ír nagyvárosokból, amiken keresztül átszállással mára jelentős számú európai desztináció elérhető. Ennek fejlesztése az utóbbi másfél-két évben lendült fel, a forgalmát a 2008. évben már 50 000 fő felé, pár éven belül pedig 150 000 főre kívánják emelni. Az ehhez kapcsolódó feladatok súlyát jelzi, hogy Hévíz városát mindeddig nem látogathatták jelentős számban a légi úton érkező turisták. Hévíz makroregionális kapcsolatrendszere többféle területi és városhálózati konfigurációban elemezhető. A Dunántúlon lehatárolt három statisztikai-tervezési régió funkcionális-nagyvárosi központjaihoz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest Hévíz térsége viszonylag periférikus helyzetű, hiszen pontosan a három statisztikai-tervezési régió közös határán fekszik. A térség makroregionális térszerkezeti pozíciója egészében véve a dunántúli átlagnál kedvezőbb, a Dunántúl funkcionális nagyvárosaival a kapcsolatépítés lehetősége lényegében adott az itt élő lakosság számára. A térség mezoregionális pozíciói több megközelítésben elemezhetőek. Ha a szomszédsági megyeszékhelyhez való viszony (Zalaegerszeg-Kaposvár-Veszprém, Zalaegerszeg-Szombathely- Veszprém) potenciális lehetőségeit megvizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy legelőnyösebb a térség geográfiai pozíciója a Zalaegerszeg-Kaposvár-Veszprém közötti erővonalat tekintve, és a térség kapcsolatai legelőnyösebbek saját megyeszékhelye, Zalaegerszeg irányába. A szomszédos középvárosi kapcsolati térben a szomszédsági megyeszékhelyen túl a Kaposvár-Nagykanizsa-Zalaegerszeg erővonalhoz legkedvezőbb a térség fekvése. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan és ténylegesen több, részben eltérő lehetőségekkel rendelkező várossal alakíthat ki funkcionális kapcsolatokat. A térség közvetlen szomszédsági kapcsolatait elsősorban az befolyásolja, hogy több, eltérő jellegű, különböző sajátosságú és funkciójú városi vonzáskörzettel határos. A megyehatáron való fekvés miatt a három szomszédos megye különböző jellegű térségeket és struktúrákat jelenít meg. A Balaton-part, illetve a Balaton-parti városok a nemzetközi és hazai idegenforgalomban kivétel nélkül versenytársként jelennek meg. Mikroszinten a város térszerkezetét befolyásolja a sármelléki Fly- Balaton reptér közelsége, az M7-es autópálya, valamint Keszthely közelsége. 11

3.1.2. A város vonzáskörzetének bemutatása Hévíz a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balaton északnyugati szegletéhez közel, Keszthely szomszédságában fekszik. A várost kelet felől Cserszegtomajjal és Karmaccsal, nyugatról Felsőpáhokkal, északról Nemesbükkel, déli oldalról pedig Alsópáhokkal szomszédos. Hévíz a fővárostól vett távolsága 193 km, a megyeszékhelytő pedig mintegy 50 kilométerre fekszik. Hévíz Város közvetlen, földrajzi értelemben vett vonzáskörzetét a közvetlen közelében fekvő, szomszédos települések, azaz Alsó- és Felsőpáhok, Csesztregtomaj, Karmacs, Keszthely és Nemesbük jelentik. Közigazgatási szempontból a város vonzáskörzetét azon települések alkotják, amelyek közúton, tömegközlekedési eszközzel jobb közlekedési elérhetőségben vannak a térség nagyobb városaihoz képest, illetve ide tartoznak azok a kisebb városok is, melyekről jelentős mértékű a Hévízen munkát vállaló ingázók aránya. Hévíz turisztikai szempontok alapján lehatárolható vonzáskörzetét a Nyugat-Balatoni Mikrorégió adja. A Keszthely-Hévíz központú mikrorégió a várostól mintegy 25-30 kilométer sugarú körben jelölhető ki, összefüggő táji és természeti egységet alkotva. Ez a tájegység egységes turisztikai régióként kerül definiálásra, hiszen tartalmazza mindazokat a desztinációkat, melyeket az ide érkező turista egy nap alatt kényelmesen be tud járni. A mikrorégió közel 50 települést foglal magában a statisztikai és megyehatárokon átnyúlva Badacsonytól Tapolcán, Sümegen, Zalaszentgróton, Zalakaroson át egészen Marcaliig és Fonyódig. 3.1.3. A város funkciói, dinamikai jellemzése, városhierarchiában betöltött szerepe Településtörténet, településmorfológia A világ legnagyobb melegvizes karszttavához történelmi hagyományokon alapuló gyógyászat és fürdőkultúra kapcsolódik. A mai Hévíz az egykori Hévízfürdő, Egregy és Hévízszentandrás települések összeolvadásából jött létre. Hévíz helyén már az újkőkorban is laktak emberek. A rómaiak ittlétét a környéken feltárt római villák maradványai igazolják. A jelentősebb fejlődés lehetőségét az 1857-58. évi tagosítás, majd egy évtizeddel később a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerződés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetően az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az úgynevezett Új-telepet. 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült úgynevezett Hetes ház ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetően a fürdőtelep egyre inkább országos jelentőségű, látogatott hely lett. 12

Az első nagyobb arányú építkezések Hévízen a XIX. Sz. második felében kezdődtek, majd a XX. Sz. elején újabb lendületet vett a fürdőhely fejlődése. 1907-ben Sorg Antal műépítész tőkéjéből felépült az első hévízi szanatórium: a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben Schulhof Vilmos megalapította a Zander-gyógyintézetet, ahol gyógygimnasztikával gyógyították a betegeket. A fejlődés elismeréseként a belügyminiszter 1911-ben Hévízt gyógyfürdő jellegű településnek nyilvánította, és a település megindult a világfürdővé válás útján. Az első világháború kitörésével átmeneti szünet következett be Hévíz fejlődésében. A háborút követően újabb fellendülés kezdődött, melyben nagy szerepe volt a Trianont követő területi változásoknak, a legkiválóbb fürdőhelyek elvesztésének. Az 1920-as években megváltozott Hévízfürdő arculata. A legdöntőbb változás, hogy teljesen összeépült a szomszédos Hévízszentandrással. Másrészt megjelentek Hévízen a különféle állami és magánszervezetek, továbbá a biztosítótársasságok üdülői is. A község lakosainak fő jövedelmi forrását a szobakiadás jelentette. Elterjedtek a vendégforgalomra specializálódó iparágak, mint a vendéglős, hentes-mészáros, borbély, ételkifőző és pék. A fürdőközség területén gomba módra szaporodtak a különféle üdülők. Megjelentek a különféle kereskedések is. Az 1930-as évek elején a nagy gazdasági világválság itt is éreztette a hatását, de az 1930-as évek második felére sikerült kilábalni a válságból. 1944-ben a háború következtében a vendégek száma hirtelen a felére zuhant le. A civileket egyre inkább sebesült katonák váltották fel. 1944-ben a nyilas kormányzat totális mozgósítást rendelt el, melynek keretében a fiatal leventéket elszállították. A háború után újabb megpróbáltatások vártak a falura (beszolgáltatás, amit háborús jóvátétel címén követeltek). A két világháború között Hévíz jelentősége egyre nőtt, mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdőhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentősebb fürdőjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdő, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdőház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetőt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Hévíz 1946-ban szabadult fel a katonai megszállás alól, megszűntették a hadikórházat és elkezdődhetett az élet normalizálása. A háborút követően hamarosan megtörtént Hévízszentandrás és Egregy egyesülése. 1946-ban véglegesítették a Hévíz nevet. 1947-ben a település kisközségből nagyközséggé alakult át. 1948-ban Hévízfürdőt államosították, a következő évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek. A régi szállodákat szakszervezeti üdülőkké alakították. A külföldiek száma csökkent, a szakszervezeti beutaltak adták a vendégek többségét. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdőhelye. A Gyógyfürdőkórházat az 1960-as években bővítették, korszerűsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek. Ebben az évben épült meg a ma is használt autóbusz-pályaudvar. A Kormány 1965-ben Hévízet országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította. 1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az 1970-es évek közepétől elkezdődött a tófürdő újjáépítése a korszerűsítés, télisítés közel egy évtizedig tartott. 1989-90-es rendszerváltozás 13

természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetőképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentősen megemelkedett a nyugatról, elsősorban a német nyelvterületről érkezők száma és aránya. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlődét hozott a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek. Hévíz 1992. május elsején kapta meg a városi címet. A város fejlődése azóta töretlen. A következõ évben alapította középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. 1995-ben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a városházát. A közelmúlt legújabb eseménye volt Hévíz és a környező 7 település önálló kistérséggé alakulása, ami tulajdonképpen a részben már létező mikrotérségi együttműködéseket erősít meg azzal, hogy Hévízt ezen mikrotérség központjává teszi. Ez újabb fejlődés lehetőségét hordozza magában. Hévíz a Dunántúl és Magyarország egyik legfontosabb gyógy és idegenforgalmi központja. A kétszáz év alatt a Hévízi-tó, amely a föld legnagyobb vízfelületű melegvízű gyógytava, nemcsak Európában, de az egész világon ismertté vált legalábbis szakmai körökben. Az ismertsége azonban a szélesebb közönség számára nem azonos mértékű Európa szerencsésebb helyzetű német vagy osztrák fürdőhelyeivel, illetve a jobb fekvésű, városképében is erős cseh fürdőhelyekkel. Annak érdekében, hogy Hévíz a legjobb 10 európai fürdőváros között legyen a legszélesebb célcsoportok körében nyilván tartva számos feladatot kell még megvalósítania. A város dinamikai jellemzése, funkciói Hévíz a 2007. őszén alakult 8 települést magában foglaló Hévízi Kistérség központja. A város a Fürdővárosok Szövetsége és a Balatoni Szövetség tagja. Hévíz Zalaegerszeg után Zala megye második legsűrűbben lakott városa. Hévíz hazai viszonylatban kisvárosi jellegű település, a város lakónépessége jelenleg 4457 fő. A település nem lát el teljes körű városi igazgatási és szolgáltató funkciót. 14

Hévíz funkcióellátottság szerinti osztályozása Városok Falvak Minősítési kódok* 1 2 3 4 5 6 7 Győr-Moson- Győr, Sopron Kapuvár, Csorna, Tét Fertőd, 33 83 57 Sopron megye Mosonmagyar Pannonhalma, óvár Vas megye Szombathely Körmend, Sárvár, Celldömölk Zala megye Nyugat-dunántúli régió (települések száma) Zalaegerszeg, Nagykanizsa Keszthely Kőszeg, Csepreg, Szentgotthárd Hévíz, Lenti, Letenye, Zalaszentgrót Jánossomorja Vasvár, Őriszentpéter, Répcelak Zalalövő, Zalakaros 9 93 104 13 71 154 5 6 9 8 65 247 314 Kódok* 4 Erősen hiányos szolgáltatási és igazgatási funkció 1 Megyei jogú város 5 Funkciógazdag falu 2 Teljes körű városi igazgatási és szolgáltatási 6 Hiányos szolgáltató funkciójú falu funkció igazgatási központ 3 Hiányos igazgatási vagy szolgáltatási funkció 7 Gyenge szolgáltató, igazgatási funkció nélküli falu Forrás: Nyugat-dunántúli régió Területfejlesztési Program 2007-2013. Hévízen a szó szoros értelmében vett gazdasági funkció ellátásáról leginkább közvetett módon beszélhetünk. A város gazdagodásának és fejlődésének központi, szinte kizárólagos motorja a turizmus, a településen tehát a turisztikai szolgáltató funkció egyértelműen meghatározó. Hévíz gazdasága szinte teljes egészében a rendkívül jó és egyedi adottságokat hasznosító gyógyfürdő köré épül. Ebből következően a város jelenleg egyértelműen függő helyzetben van az ágazat teljesítményétől, ugyanakkor egyéb ágazatok megtelepítése a gazdasági több lábon állás komoly nehézségekbe ütközik, mivel mára szinte nem maradt érdemi, akár ipar, akár más alternatív fejlesztési lehetőség. Mindez hosszú távon számos közvetett veszélyforrást hordoz magában. Stratégiai kérdés a turizmus fejlesztése és a többi a kiegyensúlyozott városi fejlődést és több lábon állást biztosító városi funkció jövőbeli alakulása. A település meghatározó vonzerejét a Hévízi-tó, annak speciális fekvése, jellege, illetve a termálvíz készlet gyógyhatása, egyenletes hőfoka és mára vízhozama jelentik. Ezen túl a város emberléptékű jellege, a természeti értékek gazdagsága, a város körül elhelyezkedő kistérség földrajzi, klimatikus, természeti adottságai, továbbá a Balaton, illetve Balaton Kulturális Fővárosa - ként említett Keszthely közelsége említendő meg. Hévíz országos szinten is kizárólag rá jellemző nemzeti jelentőségű helyzet-, érték-, és érdekspecifikummal rendelkezik. Az európai szinten is exkluzivitást jelentő természetes termál tófürdő mellett a Balaton és a Kis-Balaton révén további célcsoportok, nagy tömegek számára is emeli a város nemzetközi ismertségét. A vonzerők léte azonban nem elégséges, azt megfelelő módon fel kell tudni használni a minőségi turizmus eléréséhez. 15

Az elmúlt évek (2000 és 2006 közötti felmérés) tendenciáit megvizsgálva megállapítható, hogy Hévíz gazdasága gyakorlatilag mind a fürdők látogatószáma, mind a vendégéjszakák száma tekintetében gyakorlatilag stagnált. Ez az állapot valójában annak következménye, hogy a város eleve jóval magasabb pozícióból kellene, hogy folyamatosan további növekedést mutasson fel, mint a fő regionális versenytársai. A tendenciát az is magyarázza, hogy a város fürdő- és szálláskapacitás kihasználtsága már jelenleg is igen magas szintű, amely állapot már nem, illetve nehezen növelhető. Az idegenforgalom relatív stagnálása főként a fejlesztések elmaradására (2006-ig a tófürdő, általánosságban a városi és térségi kiegészítő attrakciók tekintetében), illetve a megvalósuló fejlesztések szanálási, korszerűsítési jellegére vezethető vissza, amely utóbbiak a pozíció megtartása és a gazdaságos működés szempontjából jelentősek, ám vendégvonzó hatásuk csak áttételes. Amennyiben tehát Hévíz szeretné kihasználni még meglévő vezető pozíciójából, európai, de világviszonylatban is exkluzív adottságaiból adódó előnyeit, úgy legalább az alábbi téren erősödnie szükséges: gyógy-turizmus minőségének emelése a Hévízi-tó rekonstrukció teljessé tételével a gyógy-turisztikai szolgáltatások további bővítése, specifikálása a kereskedelmi- és magánszálláshelyek további minőségi fejlesztése Hévíz Város és a térségi kiegészítő turisztikai kínálat összehangolása, programok bővítése, azok minőségének emelése Jelenleg Hévíz, és annak legfőbb adottsága, a Hévízi-tó és a termálvíz gyógyhatása nincs kellően hasznosítva. A hasznosítás terén megfelelő szervezéssel és fejlesztésekkel, a környezeti és idegenforgalmi adottságok teherbíró képességét is figyelembe vevő kihasználtság növelés, ezen túl még jelentősebb mértékű anyagi bevétel növekedés érhető el. Mindezt úgy, hogy közben az értékek fenntartható hasznosítása is megoldódik. Hévíz exkluzív adottságai és a minőségi fejlesztés, továbbá egy európai szinten is meghatározó, mediterrán jellegű fürdőváros kiépítésének lehetőségei közvetlen megoldást kínálnak arra, hogy a város fejlődési pályája töretlen maradjon, elsősorban az idegenforgalom megerősítése, a turizmusból származó bevételek növelése tekintetében. A hévízi kistérség lehatárolásával a város közigazgatási, államigazgatási funkciói erősödtek és a jövőben további feladat- és hatáskörök a meglévő feladat- és hatáskörébe történő integrálásával továbbra is erősödni fognak. A kormányzat várhatóan 2009. január 1-jéig az államigazgatási feladatés hatáskörök egy igen jelentős részét fogja (annak pénzügyi feltételrendszerét is biztosítva) a körzetközponti jegyzőhöz telepíteni. Jelenleg két ilyen hatáskör már működik, a falusi- és agroturisztikai szolgáltatók nyilvántartásba vételéről, és a zaj- és rezgésvédelmi feladatok ellátásáról. Az építésügyi igazgatás vonatkozásában Hévíz készenléti illetékességi hatáskörrel bír (Sármellék kivételével) a kistérség településeire. A szakminisztérium a Városi Gyámhivatal illetékességének kistérségre történő kiterjesztését 2009. január 1-jével lehetségesnek látja. Az Okmányiroda hatáskörének kistérségi illetékességre történő kiterjesztésére vonatkozó jogszabálytervezet az illetékes 16

miniszterhez benyújtásra került. Ezen feladatok ellátása, szervezése olyan méretű és felkészültségű belső szervezeti egységet feltételez, mely a már meglévő feladatok sérelme nélkül képes az elvárt magas szakmai színvonalon feladatait teljesíteni. A város térségi szinten is jelentős foglalkoztató. Hévíz Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi centruma, ahol magas a lakosság gazdasági aktivitása. A városban a szállásadás, vendéglátás, gazdasági és személyi szolgáltatás révén teremtett munkahelyeknek köszönhetően kedvező a foglalkoztatási helyzet és alacsony a munkanélküliség. A településnek a nagyságához képest mért foglalkoztatási vonzáskörzete meglehetősen kiterjedt, a foglalkoztatási funkciója helyi és kistérségi szinten is meghatározó. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint több mint kétszer annyian dolgoztak a városban, mint ahány foglalkoztatott itt élt. Hévíz gazdasági életében és a foglalkoztatásban domináns és megyei szinten is kiemelkedő a harmadik, az úgynevezett szolgáltatási szektor, azon belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe. Az elmúlt évben a jövedelemszerző tevékenységet folytatók 86%-a ezen a területen dolgozott. Az ipar, építőipar súlya (12,4%) jóval alacsonyabb, mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A szolgáltatási feladatokat végzők részesedése 1990 óta a legnagyobb mértékben emelkedett, és e foglalkoztatási főcsoport súlya 2001-ben Hévízen kétszer akkora volt, mint a megyében. A város fejlődéséhez és a város által kínált kimagasló életminőség fenntartásához a meglévő gazdasági funkció és ezen belül a foglalkoztatási szerep megtartása és fejlesztése is szükséges. Hévízen a hivatalos ügyeket a polgármesteri hivatal intézi. Helyi illetékességi területtel okmányiroda látja el nyilvántartásokkal kapcsolatos megkereséseket. A munkanélküliek regisztrálása és ellátása ugyanakkor nem helyben történik, hanem a Keszthelyi munkaügyi kirendeltségen. A lakosság és a turisták nyugalmáról 1993 óta önálló rendőrőrs gondoskodik. Az itt dolgozók munkáját az idegenforgalmi főszezonban szükség szerint máshonnan ide vezényelt rendőrök is segítik. (Említést érdemel ezzel kapcsolatban, hogy a településen kiemelkedően jó a közbiztonság). A városban polgárőrszolgálat működik. Az önkormányzat a szociálisan rászoruló és jogszabályban meghatározott jogosultak részére pénzbeli támogatást nyújt. A kereskedelmi jellegű közszolgáltatások közül rendelkezésre áll postahivatal és kereskedelmi bankfiók is. Jelenleg több közszolgáltatás már a Városháza körül található, de még ma is találhatóak a város déli, idegenforgalmi övezetében forgalomgeneráló hatású intézmények. Ezeknek a város új főterére való összevonását mind a gazdaságosabb működtetés, mind a forgalomcsillapító hatás miatt célszerűn átgondolni. Hévíz a közszolgáltatások területén mind a helyi, mind pedig a kistérségi szinten felmerülő igényeket és feladatokat megfelelő színvonalon látja el. A helyzetfeltárásnál nem szabad elfeledkezni a védett környezet, a jelentős vendégforgalom okán a közmű infrastruktúra nívójának kiemelt fontosságáról sem. A hulladék elhelyezés és a közúthálózat fejlesztése szintén fontos feladatot jelentenek és jelentős terhet rónak az önkormányzatra. A városban a hagyományos kereskedelmi funkció az elmúlt évtizedek feltörekvő tendenciáit követően jelenleg némi hanyatlást mutat. A bevásárló turizmust kiszolgáló kiskereskedelem súlya és 17

jövedelemtermelő képessége ugyan nem számottevő mértékben, de folyamatosan csökken. A szinte egész éven át tartó turisztikai szezonhoz kapcsolódó egyedülálló lehetőségeket kihasználni vágyó számos esetben az ország más vidékein élő, illetve onnan betelepült vállalkozói réteg egyre nehezebben találja meg a számításait. Ezen problémára kínálna megoldási alternatívát a belváros rehabilitációjához kapcsolódó tudatos és összehangolt kereskedelemfejlesztés. A város az oktatás-, nevelési funkciót korlátozottan látja el. Hévízen jelenleg nem működik a csecsemők, kisgyermekek napközbeni elhelyezését biztosító bölcsőde, így az 1-3 évesek felügyelete, ezzel a kisgyermekes anyák munkába állásának lehetősége nem megoldott. A legközelebbi bölcsőde Keszthelyen, illetve Tapolcán üzemel, mely intézmények kihasználtsága száz százalékos, így nincs szabad kapacitásuk további igények ellátására. Jelenleg nem terjedtek el az alternatív gyermek felügyeleti szolgáltatások sem Hévízen. Ezt az állapotot a városi és térségi aktív keresők, illetve az erre fogékony családok, továbbá Hévíz mikrotérségi szerepének erősítése miatt szükséges rendezni. A bölcsődei ellátás kialakítása és Hévíz Város Önkormányzatának anyagi és költségvetési kondíciója biztosítja a társulás területén élő családok számára a megfelelő nevelő-oktató tevékenységet. Óvodai feladatellátási hely jelenleg kettő létezik Hévízen, egy három- és egy ötcsoportos épülettel, együttesen 160 férőhellyel. A rendelkezésre álló férőhely-kapacitás jelenleg elegendő a felmerülő igények kielégítésére. A családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat intézményi formában működik, személyi és tárgyi feltételei megfelelő színvonalon biztosítottak. Hévízen az alap- és középfokú oktatás a lakosságszám által közvetlenül indokoltnál magasabb színvonalon működik, hiszen a város általános iskolával és középiskolával is rendelkezik. A város általános iskoláját az önkormányzat tartja fenn. A városban szakiskolai oktatás nem folyik. Hévíz középfokú közoktatási intézménye a város és a civil szféra összefogásával létrehozott Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola, melynek beiskolázási köre országos. A közoktatási intézmények felszereltsége megfelelő színvonalú oktatási körülményeket nyújt. A város a hévízi-kistérségi megállapodással összhangban vesz részt a kistérség közoktatási feladatainak ellátásában. Kedvezőtlen jelenségnek tekinthető, hogy évről évre csökken az alapfokú oktatási-nevelési intézményekbe beírtak létszáma. Bár Hévízen az állandó lakosság számának lassú növekedése figyelhető meg, ez jobbára az 55 év felettiek városba települését, és nem a születendő gyermekek számának növekedését jelenti. A 18 év alattiak száma folyamatosan csökken, amint az erre irányuló felmérésekből kiderült. A városvezetésnek szükséges áttekinteni a közoktatási intézmények szakmai létszámkeretét. A gyermekszületések számának csökkenése most ugyan közvetlenül nem indokolja, ám a közeli években várhatóan indokolttá teszi a két tagintézményből álló óvoda összevonását. További problémaként jelentkezik, hogy a helyi képzésben nem kellő hangsúllyal jelenik meg a szakképzés, amire pedig egészségturizmus, gazdaságfejlesztés, idegenforgalom terén a városban nagyobb igény lenne. Az egészségügyi ellátás biztosítja a helyi lakosság mellett a jelentős létszámban ide látogatók és gyógyulni, pihenni vágyó vendégek szükségleteinek kielégítését. Hévízen az alap- és szakorvosi ellátás mellett fekvőbeteg-ellátás is biztosított, így egészségügyi központnak mondható. A rászorulók a medicinákat a helyi gyógyszertárban tudják beszerezni. A városban praktizáló háziorvosok és 18

gyermekorvos mellett indokolt lenne egy egészségház létrehozása. Hévíz gazdaságának kiemelt forrása az egyedülálló és kiemelkedő színvonalú egészségügyi szolgáltatások területe (gyógyszolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások, szépség/wellness, fogászat, stb.). A humán szolgáltató funkció gazdasági erejének fenntartása és fejlesztése a város elemi érdeke. A város a szociális ellátással kapcsolatos feladatokat integrált intézményi keretek között, a Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény végzi. Hévízen a szociálisan rászorulók számára az alap és nappali ellátás mellett szükség szerint biztosított helyben az intézményi elhelyezés is. A városban családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működik, melynek feladatai köré tartozik a szociális információs szolgálat működtetése is. Az idősek klubja 25 férőhellyel a nyugdíjasok számára nyújt lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok létesítésére, az egyedüllét feloldására. Az ellátás iránti megnövekedett igényeket jelzi, hogy az intézmény teljes kapacitáskihasználással működik és bejelentkezők száma évről évre nő. A városban ezer 59 évesnél idősebbre 19 idősek klubja férőhely jutott, ez kettővel kevesebb a zalai átlagnál. Megállapítható, hogy az idő korosztály intézményi elhelyezése iránt egyre növekvő helyi és térségi igényeket a város nem képes maradéktalanul kielégíteni a jelenleg meglévő kapacitással. A kellemes és vonzó környezetnek, a fejlett infrastruktúrának köszönhetően a városban több, szám szerint 3 időskorúak ellátását szolgáló tartós bentlakásos szociális intézmény működik. Jelenleg az otthonokban kialakított 147 férőhely mindegyike igénybe van véve. A szociális ellátással kapcsolatos városi funkciók ellátásához a városnak növelni szükséges a meglévő kapacitásait. Hévíz összességében vonzó, kiemelkedően magas életminőséget nyújtó város, egyedülálló turisztikai vonzerejének köszönhetően az egyik leglátogatottabb magyar település. Hévíz lakói jelenleg hazai viszonylatban kiemelkedő életminőséget nyújtó városban élnek. A város infrastruktúrája megfelelő, a közszolgáltatások rendszere (oktatás, szociális ellátás) és a környezet szép és egészséges életvitelre ad lehetőséget, továbbá megfelelő a kínálat a lakossági típusú, magán szolgáltatások területén. Probléma a város viszonylagos elzártsága, a közlekedés nehézsége. A lakófunkció ellátásának magas szinten tartása a többi városi funkció fenntartásával és fejlesztésével valósulhat meg. Hévíz a városi funkciók közül a közösségi-, kulturális funkciót csak korlátozott mértékben látja el. A városban a testkultúra fejlesztése mellett a szellemi feltöltődést ugyan számos kulturális, művészeti, közéleti vagy történelmi, vallási rendezvény szolgálja, azonban mindez nem bizonyul elégségesnek ahhoz, hogy a város kulturális központi minőségben térségi összehasonlításban is meghatározó legyen. Hévízen jelenleg döntően az idősebb korosztály számára biztosítottak a szabadidő színvonalas eltöltését szolgáló programlehetőségek, a fiatalok kulturális-, közösségi igényei kielégítetlenek. Valódi kulturális-közösségi minőségben a város által kielégítetlen szükségleteket leginkább a szomszédos Keszthely látja el. Hévíz a városhierarchiában betöltött szerepét illetően nem tekinthető teljes értékű funkcióval rendelkező városnak. Pozíciójának és az általa kínált minőségi életkörülményeknek megőrzése és fejlesztése a tudatos fejlesztéspolitika függvénye. 19

3.1.4. A város kistérségi szintű feladatellátása A város a Keszthelyi-Hévízi Kistérségi Társulásból (a 2007. évi CVII. törvény hatályba lépésével) önállóan megalakult Hévízi kistérség központja. A kistérség 8 települést foglal magában. A város valamint Alsópáhok, Felsőpáhok, Cserszegtomaj, Nemesbük, Sármellék, Rezi és Zalaköveskút községek önkormányzata 2007 őszén Hévíz központtal önálló kistérséget hozott létre. A kistérségi lehatárolást hét önkormányzat kezdeményezte, Sármelléket pedig a törvényhozók csatolták a kistérségbe. Az új kistérség megalakítását kezdeményező önkormányzatok a törvényi feltételeknek maradéktalanul megfelelve hozták meg döntéseiket. A korábbi keszthely-hévízi társulás a Hévíz környéki településcsoport tényleges gazdasági érdekiszonyait és az e településeken elő lakosság foglalkoztatási viszonyait nem tükrözte hűen, mert az nem területfejlesztési, hanem elsősorban statisztikai egység volt. A változással a korábban 27 település érdekeit összehangoló egykori társulás helyett egy földrajzilag összefüggő, szoros gazdasági-társadalmi-kulturális-szociális-oktatási területi egységet képező együttműködés jött létre. A térség legnagyobb természeti kincséből, a gyógyvízből, a gyógy-turizmusból élő önkormányzatok szorosabb együttműködésre léptek annak érdekében, hogy tovább erősítsék gazdaságukat. A kistérség számára fontos megvalósítandó cél a lakossági, közigazgatási szolgáltatásoknak (okmányirodai, építéshatósági, családvédelmi, gyámügyi, szociális) a lakossághoz térben is közeli és számukra is előnyösebben elérhető megszervezése és ellátása. A Hévízi Kistérség lehatárolásával és a többcélú társulás megalakulásával új feladatok jelentkeztek. Ezen feladatok első köre a többcélú társulás megalakulásához, a közös feladatvállalások kidolgozásához, azok szervezeti és személyi kereteinek felállításához, illetve a működési engedélyek megszerzéséhez kötődtek. Ezt a feladatot a Polgármesteri Hivatal végezte és koordinálta, a város intézményeivel operatívan együttműködve. A többcélú társulás munkaszervezeti feladatait 2007. november 1-jétől 2007. december 31-éig a Polgármesteri Hivatal látta el. A Hivatalnak jelenleg is feladatai vannak a többcélú társulás működéséhez kötődően, mert intézmény-felügyeleti hatáskörei miatt kontrolálja és szervezi a hévízi intézmények által ellátott kistérségi feladatokat. A feladatok bonyolultsága miatt fokozni kell a Hivatal szakmai felkészültségét ezeken a területeken. A Polgármesteri Hivatal látja el továbbá a többcélú társulás és munkaszervezetének pénzügyi adminisztrációs és pénzügyi tervezési feladatait, a normatívák igénylésével, elszámolásával kapcsolatos feladatokat, részben ellátja a munkaszervezet vonatkozásában a jogi előkészítő és jogi tevékenységet. A Hivatal az önálló munkaszervezet mellett mintegy hátországa a kistérségi többcélú feladatellátásnak, a társulásnak. A kistérségi központban biztosítottak a körzetközponti feladatok és funkciók. A fürdőváros elláthatja a hatósági jogköröket. A város a lakossági és közigazgatási szolgáltatások keretében az építéshatósági és okmányirodai feladatokat kistérség-központként önállóan végzi. A feladatellátás tárgyi eszközei és feltételei megfelelő színvonalon biztosítottak. 2007-ben a hévízi okmányiroda 13 ezres ügyforgalmának nyolcvan százalékát a vonzáskörzet lakosainak ügyei adták össze. A hévízi Rendőrörs illetékességi területe teljes egészében egybeesik a kistérség területével. 20