MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS hiány csökkentése Hosszú távon és költségvetési, államreform AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE Kevéssé áttekinthetıek a Magyarország esetében elıirányzott intézkedések a költségvetési konszolidációt illetıen További figyelmet kell fordítani a államháztartás biztosítására A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE A túlzott hiányt felmutató tagállamoknak erıteljesebb költségvetési konszolidációra kell törekedniük a túlzott hiány mihamarabbi felszámolása érdekében (52. pont) MAKROGAZDASÁG AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Magyarország a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban részletesen meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek elısegítik a költségvetési hiány csökkentését és a makrogazdasági megteremtését. A gyors kiigazítás idıszakában párhuzamosan kerül sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A Kormány tisztában van azzal, hogy tartós költségvetési egyensúly csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhetı el, de a gyors egyensúlyjavítás érdekében szükség volt az adó- és járulékterhek emelésére is. A programidıszak második felében (2009-tıl) kizárólag a kiadások GDP-arányos csökkenése biztosítja az egyenleg további javulását. A Kormány által már 2006-ban megtett azonnali lépések illeszkednek az állam mőködési költségeinek tartós csökkentését célzó, illetve az egészségügy finanszírozási és mőködési rendszerét átalakító hosszabb távú reformok irányához. A 2006. évi, a GDP arányában mintegy 1,5 százalékpontos egyensúlyjavításnak nagyjából a fele származik a kiadások visszafogásából. A kiadások GDP-arányos csökkentése a konszolidáció során egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hiány mérsékléséhez. Ezt az alapozza meg, hogy már 2006-ban elkezdıdött a kiadási területek átfogó reformjának elıkészítése (bizonyos területeken elindítása), ami a késıbbi idıszakban lehetıvé teszi a kiadási szint tartós csökkentését. Az EU-transzferek nélkül számított kiadások a 2006-tól 2009-ig a GDP arányában közel 6 százalékponttal csökkennek, így az egyenlegjavítás 80%-a a kiadási szint csökkenésébıl származik. Magyarország a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban részletesen meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek elısegítik a költségvetési hiány csökkentését és a makrogazdasági megteremtését. Az államháztartás hosszú távú ságának biztosítása érdekében Magyarország több, egymást kiegészítı intézkedést kíván megvalósítani 2006-tól kezdıdıen a közigazgatást, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a felsıoktatást, valamint a foglalkoztatást illetıen. 77
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS A hálózati iparágak versenyének növelése; a szabályozási hatóságok autonómiájának és hatékonyságának növelése AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE Egyértelmőbb és erıteljesebb intézkedések a hálózati iparágak versenyének fokozására A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE MIKROGAZDASÁG Az Európai Tanács elismeri a verseny fontos szerepét az európai hálózati iparágak hatékonyságának biztosításában. A Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket ezeken a területeken (63. pont) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA A vezetékes energiahordozók versenypiacának kialakítását a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET), valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (GET) és az ezek át biztosító másodlagos jogszabályok írták elı. A teljes harmonizáció 2007. július 1-ig, a teljes piacnyitás idıpontjáig történik meg, új piaci modell kidolgozásával és új törvények kihirdetésével. A villamosenergia-piac 2003. január 1-jétıl nyílt meg. Ettıl kezdve párhuzamosan mőködik a versenypiac és a közüzemi piac. 2004. július 1-tıl már minden nem háztartási fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált. A szabad piaci fogyasztás részaránya 2005. év végére meghaladta az összes fogyasztás 35%-át, éves volumene túllépte a 11.000 GWh-t. Határkeresztezı villamosenergia-átviteli kapacitások építése üzleti alapon, magánbefektetık révén történik. A földgázpiac 2004. január 1-jétıl nyílt meg. A háztartási fogyasztók kivételével minden fogyasztó feljogosított, számuk kb. 180.000. A versenypiacra 2005-ben kilépett fogyasztók száma: 29, így a 2004-ben kilépettekkel együtt összesen 52. Ez az országos összes földgázfogyasztás 7%-át jelenti. Az Európai Bizottság 2005 januárjában publikálta a negyedik összehasonlító jelentést az európai gáz- és villamos-energia, ami megállapította, hogy a magyarországi liberalizáció és piacnyitás sikeres, az új tagállamok között Magyarország érte el a leggyorsabb és legfigyelemreméltóbb elırehaladást. (Átmeneti intézkedés: erımővi hatósági árak visszaállítását a teljes piacnyitás dátumáig, hatálya a HTM-mel rendelkezı erımővekre terjed ki.) A humántıke fejlesztése a kétirányú kutatói ill. diák mobilitás ösztönzésén, az oktatási rendszerben meglévı kutatóhelyek kihasználásának erısítésén, a külföldön dolgozó kutatók hazatérésének K+F+I stratégia ellenırzı és értékelı rendszerének hiánya; A kutatásfejlesztés Az Európai Tanács megismétli a Barcelonában tett kötelezettségvállalását, üdvözli az egyedi nemzeti célkitőzések meghatározásával kapcsolatosan elért eredményeket, és felkéri valamennyi tagállamot a 2010. A TTI stratégia Kormány elé terjesztésének várható idıpontja: 2006 szeptember vége. A stratégia kialakítása során felülvizsgálatra kerülnek a fı stratégiai indikátorok, valamint azok célértékei ennek függvényében a K+F ráfordítások GDP-re vetített arányának 2013-as 2,1 százalék értéke is változhat. Az Innovációs Alap tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szisztematikus program-értékelı és monitoring-tevékenységet folytat. Éves értékelı terv alapján, közbeszerzési eljárás során választják ki a független értékelıket. 78
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS támogatásán keresztül; a mőszaki és természettudományos képzés szerepének erısítése a felsıoktatásban és a szakképzésben; a fiatal kutatók képzését és mobilitását segítı intézkedések. Az elektronikus kereskedelem szabályozási feltételeinek felülvizsgálata, a telekommunikációs piac versenyintenzitásának növelése, a földfelszíni digitális televíziós mősorszórás elterjedését lehetıvé tevı szabályozási környezet kidolgozása, a digitális jogkezelés (elektronikus aláírás) biztosítása; a KKV-k számára elérhetı üzleti, illetve a K+F eredményeit elérhetıvé tevı adatbázisok kialakítása. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE területén azonosított problémákra megfelelı, egyértelmő politikai válaszok hiánya Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának terjesztésének bıvebb kifejtése A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE évre megállapított átfogó 3%-os célkitőzés elérését célzó politikák és fellépések elısegítésére, figyelembe véve a tagállamok eltérı kiindulópontjait (18.pont) A stratégia gazdasági növekedésre és termelékenységre vonatkozó céljainak elérése érdekében európai és nemzeti szinten egyaránt elengedhetetlen a koncentrált, hatékony és integrált, az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó politikák kialakítása. (64.pont) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Az uniós okból finanszírozott K+F és innovációs projektek tekintetében egységes nemzeti monitoring-rendszer mőködik, amely ex-ante és ex-post értékeléseket is magában foglal. Az elfogadás elıtt álló kutatás-fejlesztési stratégia fı elemei: Erısödjön a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenysége. A vállalatok Magyarországon történı K+F ráfordítása legalább kétszerese legyen az állami ráfordításoknak, érje el a GDP minimum 1,4 %-át, miközben az állami ráfordítási arány a GDP 0,7 %-a. Épüljenek ki nemzetközileg is elismert K+F kapacitások, központok. A költségvetési és a non-profit szférában mőködı kutatóhelyeken javuljon a minıség és a hatékonyság, erısödjön az eredmények hasznosítása és a gazdasággal való kapcsolat. Jöjjenek létre a világ élvonalába tartozó kutatóegyetemek, amelyek szorosan együttmőködnek a vállalatokkal, és rugalmasan reagálnak a gazdaság igényeire. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı jogsértések megakadályozását segítı értesítési-eltávolítási eljárás hatályának bıvítése: megvalósult (2005. évi CLXXI. törvény) hatályba lépés 2006. január 1-én Elektronikus információszabadság megvalósítása: 2006. január 1-én hatályba lépett a törvény két i rendelete: a közérdekő adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkeresı rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a közzétételi listákon szereplı adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet. Lépések a digitális jogkezelés hazai bevezetése felé: 2006. április 15-én lépett hatályba a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása A földfelszíni digitális televíziós mősorszórás elterjedését lehetıvé tevı szabályozói környezet kidolgozásra került, a Kormány elfogadta a földfelszíni digitális televízió mősorszórásra való átállás elsıdleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) határozatát. 79
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS Új csıdtörvény elıkészítése és elfogadása AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE Hatékony csıdeljárás és vállalati szerkezetátalakít ás szabályozásának elérésére irányuló gyakorlati intézkedések bıvebb kifejtése A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA 2006. július 1-jétıl hatályos új rendelkezés, hogy a Cégszolgálat (Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat új elnevezése a törvény hatálybalépésétıl) jogi tanácsadást is nyújt, valamint hogy 2007 októberétıl a Cégszolgálat a közhiteles hitelezıvédelmi nyilvántartást is mőködteti. A jelenlegi szabályozás szerint a bajba jutott cégeknek legfeljebb 150 napjuk van arra, hogy hitelezıikkel egyezkedve talpra álljanak. 2005-ben összességében 12 643 cég ellen indítottak felszámolási, végelszámolási vagy csıdeljárást, ami 5%-kal haladja meg a 2004. évi adatokat. 2005-ben mindössze 26 cég kapott csıdeljárással esélyt a túlélésre, míg 7 957 kerül felszámolás alá. Az új csıdtörvény-koncepciót a 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozat rögzíti. A teljesen új csıdtörvény normaszöveg-tervezetének kidolgozásához szükséges szakmai viták jelenleg folyamatban vannak, az új csıdtörvény kormány elé terjesztésének dátuma 2006. szeptember 30. Az oktatási, képzési rendszereknek a képzési szintek és formák sajátosságait figyelembe véve a vállalkozói készségek, menedzsment ismeretek megszerzésének, a munkakultúra javításának, a szervezeti tanulás elısegítésének támogatása. A vállalkozói kedv valamennyi iskolai szinten megvalósuló ösztönzésére és támogatására vonatkozó intézkedések hiánya A KKV-k üzleti környezetének javítását célzó, valamint a minél több ember vállalkozóvá válását ösztönzı intézkedéseket kifejezetten meg kell említeni a nemzeti reformprogramokban. (31.pont) A vállalkozóvá válást ösztönzı intézkedések: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Junior Achievement Magyarország Alapítvánnyal együttmőködve 2005-ben indította el Vállalkozom, tehát leszek címmel 3 éves diákvállalkozási programját, mely a fiatalok gazdasági ismereteinek elsajátítását, bıvítését célozza 8 alprogramon keresztül. A GKM támogatja az Életpálya Alapítvány által 2000-ben indított Ifjúsági Pénzügyi Támogatási Programot, amelynek keretében olyan fiatal vállalkozók kapnak maximálisan 1 millió forint visszatérítendı támogatást, akik vállalkozói elıélet, kellı referenciák és fedezeti biztosítékok híján banki hitelre nem számíthatnak. Vállalkozói kultúra oktatása: A 2006-2010 évi kormányprogram külön foglalkozik az oktatási reformmal, amelynek része a piacképes tudást adó szakképzés. 80
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS A KKV-k esetében a pénzügyi eszközök biztosításának javítása, a finanszírozási okhoz jutásának megkönnyítése. A pénzügyi támogatásokhoz (EU-s és hazai pályázatokhoz) való hozzáférési lehetıségek erısítése Ipari klaszterek létrehozásának, a globális cégek beszállítói hálózatainak fejlesztésének, partnerségek kialakulásának, valamint a helyi szinten történı információnyújtásnak az ösztönzése. Inkubációs, innovációs és üzleti tanácsadási szolgáltatások biztosítása,az információhoz jutásuk segítése, vállalkozási ismereteket, nyelvi és IT készségeket javító képzési programok indítása. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE Pénzügyi okhoz való könnyebb hozzáférést megvalósító intézkedések részletesebb bemutatása A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Mikrohitel Program a maximálisan felvehetı hitelösszeg 25 ezer euró, a futamidı 8 év; a kamat mértéke a jegybanki alapkamat +/- 3 %-os mértéken állapítható meg. Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerősített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelı hitelhez juthatnak. 2010. december 31-ig a Kormány minden kibocsátott Kártyára 50 %-os garanciadíjtámogatást biztosít. Maximum 25 millió forint értékő kártya igényelhetı, a Széchenyi Kártyához kötıdı hitel után a bankok által felszámítható kamatmarge és kezelési költség mértéke maximum 4 + 0,8 %, a vállalkozók által a készfizetı kezességvállalásért a Hitelgarancia Rt-nek fizetendı díj 1,5 % (melynek felét az állam átvállalja), a garantált hitelrész 80 %. Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 2005 nyarán, 310 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a Kormány; célja a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erısítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, a fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítı biztosítása. A felhasználható hitel összege 5-1000 millió Ft. A kamat mértéke legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%, ami tartalmazza a kezelési költséget is. A türelmi idı a szerzıdéskötéstıl számított 2 év, a futamidı legfeljebb 15 év. A hitelprogram része a Mikrohitel Plusz konstrukciós hitelcél, mely esetében a hitelösszeg 1-15 millió Ft, a kamat pedig a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat. A konstrukció futamideje maximum 10 év. Lánchíd Faktoring Program a mikro- és kisvállalkozások részére 3%-os állami kamattámogatással. 81
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Tıkeprogramok: Corvinus Rt. célja elısegíteni magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedését, beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A Társaság a külföldi cégbe történı befektetését mindig magyarországi szakmai befektetı partner mellett, társbefektetıként valósítja meg. A befektetett tıke nagysága minimum 20 millió Ft, a céltársaságban kizárólag kisebbségi részesedést szerez. A befektetés idıtartama 3-10 év. A 1041/2005. sz. kormányhatározat felkéri a tárcákat, hogy alakítsák ki az állami tulajdonban lévı tıkefinanszírozási intézmények együttmőködı, integrált rendszerét, amelyen belül kapjon kiemelt szerepet a Corvinus Rt irányítása alatt létrejövı kis- és középvállalkozás-fejlesztést, valamint innovációt támogató befektetési intézménycsoport. Ennek keretében a Corvinus Rt. 2005-ben megvásárolta az MFB Rt. részesedését a Kisvállalkozás-fejlesztı Pénzügyi Rt-ben, többségi tulajdont szerzett a Beszállítói Befektetı Rt-ben, illetve megalakította a Corvinus Elsı Innovációs Tıkealapot. Informatikai Kockázati Tıkealap célja a hazai informatikai és távközlési szektorban mőködı kis- és középvállalkozások tıkeellátottságának javítása. Az egy vállalkozásba befektethetı tıke összege 50-450 m Ft között mozoghat. A tulajdonszerzés mértéke 25-49%. A befektetési idıtartama 3-tól 7 évig terjed. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztés Tıkebefektetési Programja + a Lendület portál segítségével a GKM folyamatosan tájékoztatást nyújt a KKV-k által igénybe vehetı pályázati és kedvezményes pénzügyi konstrukciókat illetıen. 82
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS Az európai léptékő elérhetıség javítása a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése révén; a különbözı fejlesztési elképzelések összehangolása (határátlépı kapacitások, TEN-T, illetve Quick Start projektek); az elérhetıség, s ezáltal az áruk és emberek mobilitásának javítása a közlekedésben a liberalizációs folyamat folytatása; az országos lefedettségő szélessávú infrastruktúra kiépítése és használata Kiemelt feladat a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség csökkentése, összehangolása, a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció csökkentése, nem utolsó sorban pedig a cégeljárásról készülı új törvény elfogadása. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE Infrastruktúra korszerősítéséne k költségvetési kihatásainak hiánya A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE A belsı piac teljes körő megvalósítása és elmélyítése érdekében az európai infrastruktúra kiterjesztése, javítása, összekapcsolása és átjárhatósága terén elérendı eredményeket szolgáló további erıfeszítésekre van szükség. Az Európai Tanács hangsúlyozza a közlekedés és energia területére vonatkozó TENprojektek ának, valamint annak a fontosságát, hogy a tagállamok és az európai intézmények megfelelı ösztönzıket állapítsanak meg az infrastrukturális beruházásokra vonatkozóan.(65.pont) A tagállamoknak meg kell hozniuk a megfelelı intézkedéseket ahhoz, hogy jelentıs mértékben csökkentsék a cégalapításhoz különösen a KKV-k alapításához szükséges átlagos idımennyiséget, azzal a célkitőzéssel, hogy 2007 végéig az unió területén bárhol egy héten belül lehetséges legyen a cégalapítás. (30.pont) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA A költségvetési kihatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési OP projektlistájának és pénzügyi tervének véglegesítésével adhatók meg. Az új Cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) az elektronikus cégeljárás megvalósításával gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást. 2006. július 1-tıl közkereseti, betéti vagy korlátolt felelısségő társaságok számára lehetıséget biztosít az egyszerősített, gyorsított cégbejegyzési eljárásra, melynek eredményeként a bejegyzési kérelem benyújtását követı 2. munkanapon sor kerülhet a cég bejegyzésére. Ezen kivételes eljárásnak az elızetes névfoglalás, szerzıdésminta alkalmazása és a bejegyzési kérelem elektronikus beterjesztése a feltétele. Új szabályként került be a törvénybe a törvény mellékletét képezı szerzıdésminták alkalmazása, amelyek egyszerőbb és gyorsabb eljárási rendben történı cégalapítást eredményeznek a három legnagyobb számban létrejövı cégforma a közkereseti és betéti társaság, valamint a korlátolt felelısségő társaság esetében. A szerzıdésminták alkalmazása a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentıs mértékő felgyorsításán túl a cégek alapítási költségeinek csökkenését is eredményezi. 2007. október 1-jétıl a cégbíróságnak a bejegyzésrıl, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétıl számított 8 munkanapon belül döntenie kell. 83
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció csökkentése; az adminisztrációs terhek és tranzakciós költségek jelentıs csökkentése érdekében az államháztartás korszerősítése, szervezeti átalakítási koncepció kidolgozása; fejlesztések a pénzügyi rendszerekhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások terén; a pénzügyi és kapcsolódó eljárásokra vonatkozó adminisztratív terhek felülvizsgálata. A megújuló energiaok használatának elérhetıvé tétele (önálló megújuló energiahordozó program indítása és megvalósítása) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE A vállalkozások indulási költségeit a lehetı legalacsonyabbra kell csökkenteni. (30.pont) A megújuló energiaok arányának 2015-ig 15%-ra történı emelését, valamint hasonló módon a bioüzemanyagok közlekedési ágazatban való használatának további támogatása, mérlegelve arányuknak 2015-ig 8%- AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Ha a létesítı okirat nem szerzıdésminta alkalmazásával készül, akkor a bejegyzésrıl, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétıl számított legkésıbb 15 munkanapon belül dönteni kell. Az átmeneti idıben 2006. július 1. és 2007. október 1. között szerzıdésmintával a végsı határidı 15 munkanap; szerzıdésminta alkalmazása nélkül 30 munkanap, gyakorlatilag megegyezik a jelenleg hatályossal, csak most a jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségő társaságok esetében követendı eljárások között van különbség. A 2006-2010. évi kormányprogram 57. oldalán rögzített cél, hogy a cégek piacra lépésének adminisztratív eljárásainak gyorsítása érdekében 2007 végéig biztosítani kell, hogy a cégbejegyzési eljárás ne vegyen igénybe 7 munkanapnál hosszabb idıt, a Cégtörvény ennek megfelelı módosítása folyamatban van. Az elektronikus eljárások elterjedését a papíralapú kérelmekhez képest kedvezıbb közzétételi díjak ösztönzik. Jelenleg a társaságok bejegyzésének idı és költségigénye még annak függvénye, hogy a társaság jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségő. 2005-ben pl. egy kft. alapítása bejegyzési, közzétételi, közjegyzıi és ügyvédi költségekkel együtt a 3 millió Ft kötelezı törzstıke felett kb. 250 ezer Ft-ba kerül, egy bt. esetén az alapításhoz szükséges minimális vagyon rendelkezésre bocsátásán túl, 80-100.000 Ft körül alakulhat. A nemzeti megújuló stratégiát várhatóan 2006 ıszén fogadja el a Kormány. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai összes villamosenergia-felhasználáson belül a 2003. évi 0,9%-ról 2005-re 4,5%-ra növekedett, ezzel az Európai Unióhoz történı csatlakozás során Magyarország részére megállapított 3,6%-os részarány elvárást teljesítettük. Döntıen a zöld áram termelés dinamikus felfutásának köszönhetı, hogy az összes megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli 84
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE ra történı növelését, az olajipar képviselıivel folytatott konstruktív párbeszéd, valamint a bioüzemanyagok második generációja kutatásának és fejlesztésének maximális támogatása mellett.(19.pont) A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS FOGLALKOZTATÁS KÖVETKEZTETÉSE START Program Sürgetı feladat a fiatalok munkaerıpiaci helyzetének javítása, valamint a fiatalok munkanélküliségének jelentıs csökkentése. (38. pont) START program kiterjesztése az idısebb munkavállalókra Az alkalmazásban maradásnak az idısebb alkalmazottak számára való vonzóbbá tétele céljából az Európai Tanács hangsúlyozza az aktív idıskorra vonatkozó stratégiák ának jelentıségét. (39. pont) részaránya a 2003. évi 3,5%-ról 2005-re 5,2%-ra emelkedett. Jelenlegi stratégiai célkitőzéseink szerint 2010-ig el kívánjuk érni a zöld áram termelés részarányában a 6,5%-ot, a megújuló energiahordozók összesített részarányában pedig a 8-8,2%-ot, valamint a biomassza-üzemanyag felhasználás terén 2010-ig elérjük az Európai Unió tagállamai számára elıírt 5,75%-os részarányt. A tervezett intézkedések révén elérhetınek tartjuk, hogy 2013-ra 11-11,5% körüli mértékőre emelkedhet a hazai zöld áram termelés és 14% körülire emelkedhet a hazai összes megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya. A növekményeket elsısorban a hazai szilárd biomasszára alapozzuk, de természetesen jelentıs szerepet kívánunk biztosítani a növekményen belül a bio-üzemanyagoknak, a biogáznak, a geotermiának, illetve az egyéb megújuló energiahordozóknak is. Az externális költségek beépítése a fosszilis tüzelıanyagok árába nagyobb részt megvalósult (lásd pl. energiaadó). AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA 2005 végén a Kormány elindította a START Programot. A program a pályakezdıt foglalkoztató munkáltatónak a foglalkoztatás elsı évében - az átlagosan 35%-os szintrıl - 15 százalékra, a második évben pedig 25 százalékra csökkentette a járulékfizetési kötelezettségét. Fontos változás a korábban bevezetett járulékkedvezményekhez képest, hogy igénybevétele jóval kevesebb adminisztrációs terhet jelent a munkáltatónak, és a támogatást nem utólagos megtérítésként kapja a munkáltató, hanem az a járulékok egy részének átvállalását jelenti. Részben ennek köszönhetı a kedvezmény magas igénybevételi aránya: 2006 elsı felében mintegy 9000 fiatal helyezkedett el a START Program keretében. A Kormány 2007-tıl az ESZA támogatásával kiterjeszti a START programot: A START Plusz program keretében a kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli hozzátartozó ápolását követıen munkába álló személyek alkalmazása esetén a munkáltatótól a járulék egy részének megfizetését a Munkaerı-piaci Alap átvállalja. A START Extra program célja, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerı-piaci visszatéréshez a tartósan munkanélkülieknek, akiknek nehezebb elhelyezkedniük vagy az életkoruk miatt, vagy azért, mert az ország leghátrányosabb, 85
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS START program kiterjesztése a gyesrıl visszatérıkre A munkanélküli ellátórendszer átalakítása A szociális ellátórendszer módosítása AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE A munkanélküli ellátás reformja A szociális ellátórendszer átfogó felülvizsgálata szükséges A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy ideje európai szinten szilárdan elkötelezıdni a nık foglalkoztatását elısegítı politikák a, és a munka és a magánélet egyensúlyának megfelelıbb biztosítása mellett.(40. pont) Az Európai Tanács felhívja a tagállamokat a következıkre: a munkában töltött évek során a gyors munkahely-változtatásokat lehetıvé tévı, a gazdaságban munkával töltött órák összes mennyiségének növekedéséhez vezetı és a humán erıokba történı beruházások hatékonyságát javító, életciklusra alapozott, munkára vonatkozó megközelítés kidolgozása; az aktív és megelızı politikák irányába történı váltás elısegítése, ezáltal ösztönözve és támogatva az embereket munkaviszonyba kerülésükben (37. pont) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA elmaradott térségeiben, településein élnek. A munkáltatótól az elsı évben a Munkaerıpiaci Alap teljes egészében, a második évben pedig részben átvállalja a járulék megfizetését. Korábban is igénybe vehetı volt az 50 éven felüli tartósan munkanélküli személyt, illetve a gyesrıl visszatérı szülıt alkalmazó munkáltatók számára egyfajta járulékkedvezmény, ennek igénybevételi aránya azonban a bonyolult adminisztráció és az utólagos megtérítés rendszere miatt alacsony volt. 2005 végén a munkanélküli ellátást az álláskeresési támogatás rendszere váltotta fel, amely két elembıl áll: az álláskeresési járadékból, illetve az álláskeresési segélybıl. Az új rendszerben a mielıbbi elhelyezkedést segíti, hogy: az álláskeresési támogatás a folyósítás elsı szakaszában a korábbi jövedelemhez jobban igazodó, magasabb összegő ellátást, míg a továbbiakban egy alacsonyabb szintő, fix összegő ellátást jelent; az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele az intenzív álláskeresés, a szoros együttmőködés, amihez a foglalkoztatási szolgálat segítséget nyújt, minden álláskeresıvel egyéni álláskeresési megállapodást kell kötni, ami lehetıvé teszi az önálló álláskeresés következetesebb számonkérését; az álláskeresési járadékban részesülı, ha elhelyezkedik, megkaphatja a hátralévı összeg felét; az álláskeresési segély mellett pedig annak szüneteltetése nélkül lehet alkalmi munkát végezni. 2007-tıl megkezdjük egy olyan rendszer kiépítését, amelyben a munkával nem rendelkezı emberek elıször az elérhetı álláslehetıségekkel, álláskeresést segítı szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetıségük azonnal munkába állni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bázisán egy közös belépési pontot (egyablakos rendszert) alakítunk ki, ahol minden munkavállalási korú személynek meg kell jelennie, aki ellátást 86
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS Nyugdíjrendszer tervezett reformja Egyéni egészségügyi számla AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE Szükséges a korai nyugdíjba vonulás és a rokkantnyugdíj rendszerébe való beáramlás csökkentése A be nem jelentett munkavégzés visszaszorításána k egyik hatékony eszköze lehet A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE Meg kell vizsgálni a munkában eltöltött idı meghosszabbítására, a fokozatos nyugdíjba vonulásra, a részmunkaidıre, a munkakörülm. javítására irányuló ösztönzıket, és az arra irányuló célzott ösztönzıket, hogy a képzésben részt vevı idısebb alkalmazottak száma gyorsabban nıjön, mint a munkaerı egésze tekintetében. (39. pont) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA igényel. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása az ügyfélkör jelentıs bıvülését fogja eredményezni (a jelenlegi évi 1 millió fıs ügyfélforgalom akár meg is duplázódhat). Ahhoz, hogy az ÁFSZ és a kapcsolódó szociális szolgáltatások a növekvı ügyfélkörbıl fakadó feladatokat magas színvonalon, eredményesen és hatékonyan tudják ellátni, és mindazoknak, akinek valamilyen aktív munkaerıpiaci szolgáltatásra van szükségük, biztosítani tudják azt, növelni kell az erre rendelkezésre álló pénzügyi okat, tovább kell fejleszteni a szolgáltatásokat. A nyugdíjazási átlagéletkor a korhatár alatti nyugdíjazás enyhe feltételrendszere miatt alacsony, a nyugdíjkorhatártól jelentısen elmarad. Az egészségi állapothoz kötıdı, illetve egyes munkakörökben eltöltött idıhöz kapcsolódó korhatár alatti ellátástípusok feltételrendszere esetenként nagyvonalú. Az elmúlt években az induló nyugdíjak helyettesítési rátája jelentısen megemelkedett. Ezen folyamatok miatt a Kormány kezdeményezi, hogy részben 2006-ban, részben pedig 2007 elsı félévében szülessenek meg az ellentmondások korrekcióját lehetıvé tevı jogszabályok. Ezen változások szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítı állapotba kerüljön. Az intézkedések közül kiemelendı: az elırehozott öregségi nyugdíjazás korhatárának egy évvel történı felemelése, illetve az ellátás igénybevétele esetén biztonságmatematikailag indokolt mértékő korrekciója; az induló nyugdíjak szintjének korrigálása; az egyes munkakörökben eltöltött idıhöz kapcsolódó korkedvezményes nyugellátás további jogszerzésének megszüntetése, valamint a rokkantsági nyugdíjrendszer rehabilitációs szemlélető átalakítása; Az egyes foglalkoztatási csoportok között érvényesülı a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati idıben és keresetbeszámítás módjában meglévı ma már indokolatlan eltérések fokozatos megszőntetése; A szabályozás világossá teszi, hogy a korhatár elıtti nyugdíj egy kedvezmény, amely mellett keresı tevékenység nem folytatható. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási érdekeltség megteremtése céljából létrehozandó egyéni egészségügyi számlák rendszerének kialakítása folyamatban van, ehhez 2006. január 1-tıl hatályba léptek az Egészségügyi Minisztérium kompetenciájába tartozó jogszabályok módosításai. 87
A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS Lépj egyet elıre! Program Az oktatási és képzési rendszer átalakítását és a munkaerı-piaci igényekhez igazítását szolgáló lépések AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE Növelni kell az alacsony iskolai végzettségőek felnıttképzésben való részvételét Hiányzik a munkaerıpiacho z igazodó oktatás és képzés rendszerének megteremtését, a lemorzsolódás csökkentését és az esélyegyenlıség biztosítását szolgáló szakpolitikai stratégia világos kifejtése A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE Az Európai Tanács felhívja a tagállamokat a következıre:az alacsony képzettségőekre és alacsony jövedelmőekre-különösen a munkaerı-piac peremén lévıkre - irányuló intézkedések megfelelıbb összpontosítása. (37. pont) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók képzésben való részvételének növelése érdekében 2006 elején elindult a Lépj egyet elıre! program. A programban 6800 fı vesz részt, a résztvevık több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Célunk olyan irányítási, szabályozási, finanszírozási, döntéshozási, érdekegyeztetési, információs rendszer kialakítása, amely segíti a képzı intézmények munkaerı-piaci alkalmazkodását, a munkaerı-piaci igényekre való aktív reagálását. Ennek érdekében: továbbfejlesztjük a pályaválasztási döntéseket megalapozó információs rendszert, ezáltal biztosítva, hogy az érintettek (fiatalok, felnıttek) és akik a pályaválasztásban közremőködnek (iskolák, munkaügyi szervezetek, képzı intézmények) jobb döntéseket hoznak majd. Kidolgozzuk a szakképzésbıl kilépık pályakövetési rendszerének alapjait, melynek célja, hogy a szakképzı intézmények tevékenységét a felhasználók értékeljék, az információk rendszeres és sztenderdizált győjtésével az eredmények váljanak összehasonlíthatóakká, és segítsék a szakképzı intézmények mőködtetésével kapcsolatos döntéseket, a hiteles információk járuljanak hozzá a pálya-, illetve intézményt választók tudatos döntéséhez is. Átalakítjuk a finanszírozási és támogatási rendszert, mely utóbbinak középpontjába a képzésben résztvevı egyént kell állítani, meghatározni, hogy életpályája során mekkora állami támogatás jár alanyi jogon, és milyen élethelyzetekben lévık milyen feltételekkel juthatnak további állami támogatáshoz. Felülvizsgáljuk az intézményrendszert, melynek során meg kell vizsgálni, hogy az állami kötelezettségek teljesítéséhez milyen szakképzési intézményi struktúrára van szükség, mely feladatok ellátásához van szükség állami intézményrendszerre, és melyek azok az állami feladatok, amelyek ellátásához az állam támogatást ad ugyan, de amelyeket nem állami szervezetek valósítanak meg. 88
, 6. A LISSZABONI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTİ INTÉZKEDÉSEK MAKROGAZDASÁG A makrogazdasági szférában ható, alábbiakban felsorolt intézkedések döntı része nem igényel költségvetési t (szabályozási kérdés), vagy az adott területre jelenleg fordított költségvetési kereten belül, átcsoportosítással fedezhetı. 5. Közigazgatási reform A központi kormányzat méretének és belsı tagoltságának lényeges csökkentése: minisztériumok száma 14-rıl 11- re, a foglalkoztatottak száma 20%-kal csökken. Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Megvalósult Minisztériumok és foglalkoztatottak száma hiány szintje 89
, 6. 5. 5. Közigazgatási reform A párhuzamos funkcionális területek humánpolitika, informatika, vagyonkezelés üzemeltetés központosítása. Közigazgatási reform A központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szervei konszolidációja és regionális átszervezése (közel 200 költségvetési szervet érintıen) a létszám 10%-os csökkentésével. Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Döntés megszületett 2007. január 1. Közszféra kiadásai hiány szintje Döntés megszületett 2006. december 31. Szervezetek és foglalkoztatottaik száma hiány szintje 90
3.Fogl., 6. 5. 5. 5. Közigazgatási reform A közigazgatás egészében a teljesítménykövet elmények meghatározásána k, mérésének általánossá tétele, a merev elırejutási és bérrendszer rugalmasabbá tétele. Közigazgatási reform A versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszer bevezetése Közigazgatási reform Az önkorm. közigazgatásban méretgazdaságos üzemméretet elérı társulási formák pénzügyi ösztönzése. Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Döntés megszületett 2006 és 2007. elsı félév Teljesítménymutató k hiány szintje Döntés megszületett 2006 Teljesítménymutató k hiány szintje Döntés megszületett 2006 Közszféra kiadásainak aránya hiány szintje 91
, 6. 5. 5. Közigazgatási reform kistérségi ügyfélszolgálati központok létrehozása. Közigazgatási reform Az elektronikus közigazgatás elterjesztése (a versenyképessége t érintı és az uniós ajánlásokban meghatározott szolgáltatások körében). Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése Döntés 2006 2007 Kistérségi ügyfélszolgálati központok száma Döntés 2006 2007 Elektronikus közigazgatást használók aránya 92
, 6. 5. Önkormányzati reform A kistelepülési és megyei feladatellátás dominanciája helyett a városi, kistérségi és regionális törvényen, illetve pénzügyi eszközökkel is ösztönzött együttmőködésen alapuló, a racionális üzemméreteket érvényesítı feladatellátás általánossá tétele. A kistérségek esetében ez különösen a közoktatásban, a közigazgatásban, a szociális és intézményfenntartási feladatokban érvényesül. A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati struktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg. Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Települési és megyei feladatellátásra fordított kiadások aránya 93
, 6. 5. Önkormányzati reform A feladatellátás átrendezését és racionalizálását a szaktörvényekben megállapított kötelezettségek felülvizsgálatával párhuzamosan az önkormányzatoka t megilletı normatív hozzájárulások számának lényeges csökkentése, tartalmának megváltoztatása és kiegészítı, pályázható, a hatékony feladatellátást feltételként elıíró támogatások alkalmazása segíti. A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati struktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg. Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Önkormányzatokat megilletı normatív hozzájárulások száma 94
, 6. 5. 5. Önkormányzati reform Az értékalapú ingatlanadózás bevezetése megerısíti az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát. Önkormányzati reform Központi kapacitásszabályo zás bevezetése a közszolgáltatások egyes területein meghatározott feladatoknál (oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelem). A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati struktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg. A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati struktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg. Döntés megszületett Döntés: 2006. Bevezetés 2008. Döntés megszületett Törvényalkotás 2007. elsı félév Ingatlanadó mértéke 95
, 6. 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform Az egészségügy társadalombiztosí tási jellegének megerısítése (a szolgáltatás igénybevételének feltétele a biztosítotti jogviszony, vagy más erre jogosító és nyilvántartott állapot megléte és az esedékes járulék megfizetése. Ennek hiányában csak alapszintő szolgáltatás (mentés, sürgısségi, anya és csecsemıvédelmi és járványügyi) vehetı igénybe. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Biztosítotti jogviszonnyal rendelkezık aránya 96
, 6. 6. Globalizáció és öregedés 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform A kereslet korlátozása érdekében az orvos betegtalálkozóhoz, és/vagy a diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan az igénybevevı által fizetendı díj kerül bevezetésre. Egészségügyi reform Szakmai és finanszírozási protokollok (betegutak) érvényesítése a szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának ésszerősítésére. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Törvényalkotás 2006 Orvos-beteg találkozók száma, igénybevevık által fizetendı díjból származó bevételek nagysága 97
, 6. 6. Globalizáció és öregedés 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform Az ellátás következı (magasabb) szintjének igénybevétele jellemzıen az alsóbb szinten kiadott beutalóval lehetséges Egészségügyi reform A kihasználatlan, vagy ésszerőtlenül mőködtetett túlzott fekvıbeteg kapacitások megszüntetése aktív vagy átalakítása krónikus/ápolási, illetve szociális ellátó kapacitássá. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Törvényalkotás 2006 Aktív fekvıbeteg ágyak száma ezer lakosra; ápolási ágyak száma ezer lakosra 98
, 6. 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform Az OEP szerzıdéskötési kötelezettsége megszőnik, a szolgáltatók versenyezhetnek a társadalombiztosí tási finanszírozás elnyeréséért, az OEP csak a szükséges mértékben vásárol szolgáltatást A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 99
, 6. 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform A szolgáltatók (jellemzıen a kórházak) mőködési keretei átalakulnak, lehetıvé téve az átláthatóságot biztosító könyvelést és eredménykimutatást, a tulajdonos (fenntartó) eredményérdekelt ségét és a dolgozók rugalmasabb bérezését biztosító foglalkoztatását. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 100
, 6. 6. Globalizáció és öregedés 6. Globalizáció és öregedés 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform Létrejön az egészségbiztosítá si felügyelet. Egészségügyi reform Az alapellátás (háziorvos) kistérségi összehangolása. Egészségügyi reform Az egészségügy területén mőködı kamaráknál megszőnik a kötelezı tagság. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Döntés megszületett Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Törvényalkotás 2006 Törvényalkotás 2006 101
3.Foglalk.; Makrog. stab., 6. Globalizáció és 6. Globalizáció és öregedés 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform A Kormány - a közfinanszírozás fenntartása mellett - mérlegelni fogja az egészségügyi biztosítási piac magánbiztosítók részére történı esetleges megnyitását. A támogatási kulcsok megváltoztatása (ezen keresztül a GDP 0,2%-ának megfelelı mértékő megtakarítás érhetı el). A kulcsok megváltoztatása után minden vényköteles gyógyszer esetén térítési díjat kell fizetni. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Döntés 2006. Törvényalkotás 2007. elsı félév Kormánydöntés aug. 31. Bevezetés: 2007 102
3.Foglalk.; Makrog. stab., 6. Globalizáció és 6. Globalizáció és öregedés 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform Fokozatosan szabaddá válik a patikaalapítás, mai monopolisztikus korlátozások megszőnnek. Egészségügyi reform A nem vényköt. Gyógyszerek meghatározott köre gyógyszertáron kívüli forgalmazása lehetıvé válik. a A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Törvényalkotás 2006 Patikák száma Nem vényköteles gyógyszerek értékesítési helyeinek száma 103
, 6. 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform A gyógyszertámogatási rendszerben az a cél, hogy, az idei támogatási volumen lényeges csökkenését követıen az éves növekedési ütem 5% körülire mérséklıdjön. Ennek érdekében az intézkedések kiterjednek a gyártókkal való kapcsolatokra, a felírási szokások befolyásolására és a kereslet szabályozására A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Gyógyszertámogatá s nagysága 104
, 6. 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform A befogadási és a referencia árképzési szabályok megváltoztatása (folyamatos fixesítés bevezetése, támogatás megvonás szabályainak szigorítása, gyártói árajánlatok nyilvános versenyeztetése, generikus készítmények befogadásának könnyítése, támogatásvolume n-szerzıdések alk.kiterjesztése, a már támogatott készítmények költséghatékonys ági felülvizsgálata. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Fixesített termékek támogatási mértékének aránya az összes támogatáshoz viszonyítva 105
3.Fogl.;4.Energi a; 5. Makrog., 6. 6. Globalizáció és öregedés 6. Globalizáció és öregedés Egészségügyi reform A háziorvosok számára egyéni gyógyszerrendelé si keret kerül megállapításra. Egészségügyi reform Egyéb intézkedések (a gyártók és a biztosító közötti közös kockázatviselés jogszabályba foglalása, promóció szabályainak szigorítása, a a gyógyszerfelírás és kiadás ellenırzésének fokozása online ellenırzési rendszer bevezetése. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. Döntés megszületett Döntés megszületett Törvényalkotás 2006 Törvényalkotás 2006 Generikus gyógyszerek támogatási aránya az összes támogatáshoz viszonyítva 106