IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése

Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt A támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02 IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése A Vas megyei Munkaügyi Központ részére Készítette: PROMEN Kft. Szombathely, 2006. július 29. 1

2

IV. Szakmai szolgáltatási rendszer funkcionális tervezése 4.1. Szakmai szolgáltatásrendszer és szolgáltatási partnerség fejlesztése 4.1.1. Általános leírás, működési alapkövetelmények A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt kiemelt célja, hogy a megvalósult fejlesztő munka eredményeként olyan szolgáltatási kínálatot lehessen létrehozni a paktumok számára, amely segíti őket térségi foglalkoztatási célkitűzéseik elérésében. A jelenlegi projektelem első és második munkarészében javaslatot fogalmaztunk meg a szolgáltatások körére vonatkozóan, és hat szolgáltatás részletes kidolgozásra került, a paktumok igényei és az érintett szakemberek javaslatai alapján. Az egyes szolgáltatások esetében kiválasztása az alábbi kritériumok alapján történt: Tényleges igény megléte a térségi foglalkoztatási paktumok oldaláról, - legalább a paktumok felét érintő foglalkoztatási probléma megléte A javasolt megoldás releváns eszközöket tartalmaz a problémák megoldására vonatkozóan Rendelkezésre áll a regionális szintű szolgáltatásnyújtást lehetővé tevő szakmai csapat, A szolgáltatásnak van legalább egy olyan eleme, amely közvetlenül elektronikus úton is nyújtható az igénybe vevők számára A projektelemmel párhuzamosan készül a szolgáltatások nyújtását elősegítő információs portál, amelyen keresztül a szolgáltatások egyrészt megismerhetők, másrészt igénybe vehetők a paktum munkatársak- és partnerek számára. A jelenlegi munkarész célja, hogy részletesen megtervezze, a szakmai szolgáltatások nyújtásának mikéntjét, a szolgáltatási folyamat módszertani leírásával, az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmai anyagok feltüntetésével, az alapszolgáltatásokhoz integrálható egyéb szolgáltatások megnevezésével, valamint a rendszer intézményi, szakmai hátterére vonatkozó javaslat megfogalmazásával. A következőkben szolgáltatásonként meghatározzuk a fenti kritériumokat, majd külön pontban javaslatot teszünk az intézményi háttérre, a Paktum Platform konzorcium működtetésére. 3

4.1.2. Szakmai minőségbiztosítás a) szolgáltatási folyamat leírása A projekt során elkészült az a minőségi kézikönyv, amely alapján az elmúlt időszakban már sor került próbaminősítésekre a régióban található foglalkoztatási paktumok esetében. Lényegében a kézikönyvben található kritériumrendszerek, valamint az ezekhez kapcsolódó minősítési eljárások adják az alapját az információs rendszer keretében kidolgozott szakmai minőségbiztosításnak. Ennek folyamata alapvetően két részre tagolódik: 1) Egyszeri minősítés 2) Periodikus felülvizsgálat Az egyszeri minősítés lényegében a lefolytatott próbaminősítésekhez hasonló induló folyamatot jelent, amelynek célja a minőségi kritériumrendszereknek való megfelelés vizsgálata. A minőségi kézikönyv alapján négy területen vizsgálandó a paktumok illeszkedése a minőségi követelményekhez: a) A partnerséggel kapcsolatos minőségi jegyek b) A paktum célkitűzéseivel és stratégiájával összefüggő kritériumok c) A munkaprogram megvalósításához szükséges minőségi követelmények d) A munkaprogram megvalósításához szükséges minőségi követelmények A minőségi kézikönyv említést tesz azokról az indikátorokról is, amelyek alapján mérhető az egyes foglalkoztatási paktumok eredményessége. A próbaminősítések során ez még nem épült be a rendszerbe, amelynek oka elsősorban az, hogy szinte minden esetben induló paktumokról volt szó. A későbbiekre nézve viszont mindenképp szükség lesz arra, hogy az eredményesség mérése is szerves részét adja a paktumok szakmai minősítésének. A minőségi kézikönyv alapvetően négy minősítési eljárást dolgoz ki a paktumok minősítésére, amelyek mindegyike elérhető lesz az internetes szolgáltató rendszer keretei között is. Ezek az eljárások a következők: a menedzsment által önkitöltő kérdőív segítségével történő minősítés a menedzsment által végzett, a partnerségi kör reprezentánsai bevonásával (pl. irányító csoport) végzett minősítés külső szakértők által kérdőívek, interjúk és dokumentumelemzés alapján végzett minősítés külső szakértők által végzett, partnerségi workshop keretében lefolytatott, közös dokumentumelemzést is tartalmazó minősítés A minősítés folyamatában valamennyi területen alkalmazható az a megközelítés, amely öt részre bontva adja meg a minősítéshez szükséges információkat. Az első részben (Általános ismertetés) bemutatja az adott minősítési területet, a második részben (Magyarázat) 4

kiegészíti a területhez kapcsolt kritériumokat, harmadik részben (Kritériumok) részletesen leírja azokat a követelményeket, amelyeknek teljesülniük kell az egyes területek kapcsán, negyedik lépésben egy ellenőrző lista segítségével minősíti a paktumot az adott területen, s végül az ötödik részben olyan gyakorlati kérdéseket tartalmaz, amelyek segítik aminősítés folyamatát. A minőségi kézikönyv leírja a szakmai minősítés folyamatát, amely támaszkodva az elektronikus felület nyújtotta lehetőségekre az alábbiak szerint zajlik: 1. A menedzsment által önkitöltő kérdőív segítségével történő minősítés és kitöltési segédlet A minősítést alapvetően a foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete végzi, s a folyamatba saját javaslat alapján bevonhat közreműködőket, segítőket. A minősítés alapját a rendelkezésre álló információk alapján kitöltött kérdőív adja, amely a portálról letölthető, vagy online módon kitölthető. A kitöltött önminősítő lapok bekerülnek az adott paktum számára fenntartott, jelszóval védett felületre, amely alkalmas a periodikus önminősítések anyagainak tárolására, visszamenőleges keresésére. A minősítést végző menedzsment szervezetnek lehetősége van arra, hogy a kitöltött kérdőívet elérhetővé tegye mások számára is, - a zárt szakmai fórumoktól a nyilvános elérhetőségig. A minősítés információs szükségletét alapvetően a menedzsment által ismert és használt dokumentumok jelentik (pl. a keret-megállapodás szövege, Ügyrend, munkaprogram, akcióterv, költségvetés, projektek leírása, a helyi/kistérségi foglalkoztatási stratégia szövege, egyéb dokumentumok (workshopok, emlékeztetői, megállapodások stb.) A kérdőív kitöltése során tett megállapítások alapján a menedzsment szervezet feltárja a problémás területeket, elmaradásokat és ezek alapján javasolt, hogy írásos összefoglalót készítsen. 2. A menedzsment által végzett, a partnerségi kör reprezentánsai bevonásával végzett minősítés A minőségi kézikönyv alapján a minősítést itt is a a paktum menedzsment szervezete végzi, amelyben közreműködik az Irányító csoport illetve a paktum aláírói köréből reprezentatívan kiválasztott szervezetek képviselői. 5

Az elektronikus szolgáltatási rendszer ehhez képest jóval tágabb lehetőséget biztosít arra, hogy egy adott paktumhoz kapcsolódó partnerségi kör tagjai akár egymástó függetlenül is rendszeresen minősítsék az érintett foglalkoztatási együttműködés helyzetét. A minősítés alapját ebben az esetben is a paktum eddigi tevékenységei, a munkaterv és az akcióprogram megvalósítása képezi. Az Internetes szolgáltatási felület esetében az egyes partnerek saját hozzáféréssel rendelkeznek a minősítő adatlapokhoz, kérdőívekhez, amelyeket egyrészt az előző pontban taglalt megoldás szerint kitöltenek, és elhelyeznek az erre a célra fenntartott felületen, eldöntve, hogy milyen szintű hozzáférést engedélyeznek a partnerek, illetve külső szakértők számára. A partnerek bevonásával történő minősítés másik eszköze a külső szakértő által moderált fórum, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a meghívott partnerek véleménycserén alapuló minősítést adjanak a részvételükkel működő foglalkoztatási paktumról. Ebben az esetben a moderátor vezeti fel azokat a témákat (pl. partnerség állapota, stratégia és akcióterv minősége, szervezeti működés sajátosságai, stb.), amelyeket a bevont partnerek minősítenek. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a szakmai moderátor a minősítési ciklust követően összefoglalót készítsen, és azt elérhetővé tegye a partnerek számára. 3. Külső szakértők által kérdőívek, interjúk és dokumentumelemzés alapján végzett minősítés A szolgáltatás keretében külső felkért szakértő (szakértők) végzi a minősítést, akit a szakértői címjegyzékből választhatnak ki a minősítést kezdeményező paktumok. A minősítésben közreműködik a paktum menedzsmentje, amely információkat szolgáltat a külső szakértők számára. A minősítés alapját a rendelkezésre álló dokumentumok és a menedzsmenttől lekérdezett információk képezik, de a lekérdezett és a feldogozott információk mellett szükség van még az adott területre készült fejlesztési tervek/programok és a paktum megvalósításához kötődő eddigi tevékenységek ismeretére is. Az elektronikus szolgáltatási rendszerhez kapcsolódóan a külső szakértők által végzett minősítés az alábbi lépéseken keresztül zajlik: 1) foglalkoztatási paktum bejelentkezése a külső minősítésre (jelenleg és a közeljövőben a minősítés önkéntes alapon zajlik, viszont távlatilag fontos lehet a paktumok kötelező külső minősítése. Ennek elsősorban akkor lesz jelentősége, ha a foglalkoztatási paktumok működésükhöz pl. normatív típusú támogatásban részesülnek). 2) A minősítést végző külső szakértők kiválasztása a szakértői adatbázisból (az 6

adatbázisban csak olyan szakértők szerepelnek, akik a paktum platform konzorcium belső szakmai akkreditációjával rendelkeznek. Cél, hogy évente legalább egyszer a régióban működő valamennyi foglalkoztatási paktum számára biztosítani lehessen a külső minősítést, és ehhez megteremteni a szakmai- és pénzügyi feltételeket. 3) Működéssel kapcsolatos dokumentumok, feljegyzések összegyűjtése, szakértői vizsgálata (az egyes paktumok ilyen jellegű dokumentumai a menedzsment által feltölthetők lesznek a regionális portálra, ami a külső szakértők számára is megkönnyíti a munkát). 4) Interjúsorozat a paktum menedzsmenttel, valamint a releváns partnerekkel (a hagyományos formában történő minősítés esetében ez személyes interjút jelent, de a készülő portál lehetőséget biztosít arra, hogy a kétoldalú egyedi kommunikációs felületen keresztül Interneten is lefolytathatók legyenek az interjúk. 5) Minősítési beszámoló elkészítése: a elkészített interjúk, valamint a paktum működésével kapcsolatos írásos feljegyzések, dokumentumok alapján a felkért külső szakértő állítja össze. A beszámoló felkerül a paktum tanácsadási felületére, amelyet alaphelyzetben a regisztrált felhasználók tudnak megtekinteni. 4. Külső szakértők által végzett, partnerségi workshop keretében lefolytatott, közös dokumentumelemzést is tartalmazó minősítés A minősítést végzi: külső, független moderátor, illetve szakértő végzi, a közreműködők pedig a partnerségi kör reprezentánsai és a menedzsment, a paktum mellett dolgozó szakértők. A minősítés alapvetően: a workshopon elhangzott információkra és a közösen feldolgozott és elemzett dokumentációkra épül. Az információs szükségletet: a paktummal kapcsolatos szakmai, szervezeti és pénzügyi dokumentumok közül a stratégiai jelleggel bírók-, valamint a workshop résztvevőinek tudása, aktív közreműködése jelenti. Az elektronikus szolgáltatás esetében a folyamat a második pontban leírt minősítéshez hasonlóan zajlik (moderált fórum keretében). A különbség viszont elsősorban az, hogy a tisztán moderátori feladatok mellett érvényesül a külső szakértő véleménye, amely alapvetően befolyásolja a minősítés folyamatát (a partnerek bevonásával történő önminősítésnél csak facilitátori szinten jelent meg a külső szakértő.) A minősítési folyamat záróeleme itt is a külső szakértő által készített dokumentáció, amely felkerül az Internetes portálra. b) kapcsolódó szakmai anyagok 7

A kapcsolódó szakmai anyagok közül mindenképp ki kell emelni a BFH Európa Kft. által a Vas Megyei Munkaügyi központ megbízásából 2006-ban készített Minőségi kézikönyvet, amely részletes útmutatást ad a paktumokkal kapcsolatos minőségi kritériumok tartalmi vetületeiről, valamint a minősítési folyamatról. Az Internetes felület kialakításához szükségesek a minősítő adatlapok, dokumentumok, amelyek a minőségi kézikönyv részét képezik. c) integrálható egyéb szolgáltatások A szakmai minőségbiztosítás rendszere lényegében valamennyi olyan szolgáltatásra támaszkodhat, amelyek kapcsán megjelennek az egyes paktumok szolgáltatásokhoz kapcsolódó speciális működési jellemzői. Ha közvetve is, de ez biztosít lehetőséget az eredmény indikátorok figyelésére és beépítésére a minőségbiztosítási rendszerbe. Leegyszerűsítve ez úgy is megfogalmazható, hogy minél több szolgáltatást igénybe vesz egy foglalkoztatási paktum, várhatóan annál hatékonyabb lesz céljainak elérésében, amelynek mentén megjelennek a számszerűsíthető eredmények is. Az egyes szolgáltatások integrálásának módja egy olyan információs adatlap, amely rákérdez a paktum adott szolgáltatási területhez kapcsolódó eredményeire, jellemzőire. (Pl. a távszolgáltatások kapcsán kérdés lehet, hogy az adott térségben a paktum működési ideje alatt hány szolgáltatási végpontot sikerült kialakítani, ezekben milyen szolgáltatásokat nyújtanak, és a szolgáltatásokat hányan veszik igénybe. d) Intézményi, szakmai háttér Az intézményi hátteret az önminősítés esetében az adott foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete biztosítja. A párhuzamosan szervezett Paktum Platform Konzorcium feladata elsősorban, hogy egyre több területre kidolgozza a minősítő kérdőíveket, és azokat elérhetővé tegye az internetes rendszeren keresztül. 4.1.3. Projektfigyelő és -fejlesztő rendszer a) szolgáltatási folyamat leírása A projektfigyelő rendszer kialakításának a részletes szolgáltatási leírás keretében már kifejtett célja, hogy a régióban működő foglalkoztatási paktumok vonatkozásában előtérbe kerüljenek a partnerségi alapon tervezett és megvalósított projektek. Ez a célkitűzés egyrészt érvényes az egyes paktumok szintjén, a belső partnerek együttműködésével kialakított projektekre, másrészt viszont alkalmazható több paktum által megvalósítandó, akár regionális szintű kezdeményezésekre is. 8

A szolgáltatási folyamat csak a paktum platform és a menedzsment szervezetek szoros együttműködésével valósulhat meg, ami feltételezi a paktumok kifelé való nyitottságát (képesek megosztani a jövőre vonatkozó terveiket), valamint a felhasználók és partnerek korrektségét (nem élnek vissza a kapott információval). A szolgáltatás lényege hogy a paktumok szakmai segítséget kapnak projekt-ötleteik kibontásában, hogy ezekből olyan projektek váljanak, amelyek illeszkednek a hazai- és EU-s támogatási rendszerekhez, és releváns eszközöket tartalmaznak a térségben fellelhető foglalkoztatási problémák orvoslására. Mindemellett a szolgáltatás segítséget nyújt abban is, hogy a lehető legnagyobb szinergikus hatással járó projekt partnerségek alakuljanak ki, amelynek révén csökkenthető az átfedésekből eredő hatékonyságromlás, és javítható a kezdeményezések szakmai- és pénzügyi fenntarthatósága. Az elektronikus szolgáltató felület által nyújtott lehetőségeket is figyelembe vevő szolgáltatásnak alapvetően két típusa javasolt: 1) Külső szakértői segítség nélkül (csak a projekt partnerek által) működő projekt fejlesztő- és partnerség építő rendszer 2) Külső szakértői támogatásra építő szolgáltatás Az első változat főként a tapasztalt, komoly projekt-megvalósítási gyakorlattal rendelkező pályázók számára ajánlott, akiknél a szolgáltatási rendszernek elsősorban a partnerségépítési komponense jelenthet segítséget. A második szolgáltatási típust azoknak a felhasználóknak célszerű igénybe venni, akik nem rendelkeznek kellő ismerettel/gyakorlattal a partnerségi alapon megvalósított, jelentősebb volumenű EU-s projektek tervezése terén. A tervezett elektronikus szolgáltatási felület az alábbi lépések (funkciók) alapján vehető igénybe a a paktumok- és partnerszervezetek által: 1. Regisztráció induló projekt-adatlap kitöltése: A szolgáltatási funkció lényegében hasonló a Regionális Fejlesztési Ügynökség Kezdet adattárának működéséhez. Célja a regisztrált projekt alap-adatainak rögzítése, valamint a szolgáltatással kapcsolatos felhasználói igények felvitele. Ehhez a regisztrációs felületen egyrészt elérhető a projekt adatlap (a javasolt adatlap a mellékletek közt található), másrészt a tanácsadás igénylési adatlap. Az utóbbin bejelölhetők azok az opciók, amelyeket az igénybe vevő a szolgáltatási rendszer keretein belül használni kíván. Egyebek mellett meghatározásra kerül benne: A folyamat nyilvánossági szintje (a projektgazda maga határozhatja meg, hogy a szolgáltatás keretében keletkező, a projektjére vonatkozó anyagok közül melyek 9

milyen szinten válnak megismerhetővé (publikus zárt) Projektfejlesztés típusának kiválasztása (összefügg a nyilvánossági szinttel is, hiszen amellett, hogy bejelölhető a külső szakértőre vonatkozó igény, meghatározásra kerül az is, hogy a felhasználók mely csoportja vegyen részt a projektfejlesztés folyamatában. E tekintetben elképzelhető a nyilvánosan történő fejlesztés, ahol bárki beleszólhat a folyamatba, de az is, hogy csak a kiválasztott partnerek és a szakértők kerülnek bevonásra) Projekt-partnerre vonatkozó elvárások közlése (a projektgazda bejelölheti, hogy mely térségben, milyen szakterületen, milyen típusú szervezetekkel szeretne elsősorban együttműködni a projekt tervezése és megvalósítása során). 2. Internetes projekt börze: A rendszer működtetése során törekedni kell arra, hogy már a tervezés szakaszában is egyre több projektről legyenek nyilvánosan elérhető információk. Erre jó lehetőséget biztosít egy olyan adatbázis, amely tömören tartalmazza az egyes projektek leírását, és kiépítendő partnerséggel kapcsolatos elvárásokat. Lényeges szempont, hogy az adatbázis kereshető legyen. Kapcsolódhat hozzá egy olyan moderált fórum is, amely előre meghirdetett időszakokban működik, és a fórum időtartama alatt a projekteket ismerő szakértők ötleteket, javaslatokat fogalmazhatnak meg az egyes projektek közötti közvetlen kapcsolatépítésre. 3. projekt-fejlesztő és partnerség építő csoportmunka felület használata: Elméletileg működhet nyilvánosan is, de várhatóan a projektek többségénél a partnerek zárt felületként fogják használni. Annak eldöntése, hogy ki vegyen részt a munkában, a projektgazda feladata. Amennyiben valamely felhasználó jelzi, hogy szívesen részt venne a munkában, az még nem jelenti automatikusan, hogy ezt meg is teheti, ehhez kell a projektgazda jóváhagyása. (Ennek révén várható, hogy a projektötletet hozókban kellő bizalom alakul ki a rendszer iránt, hiszen csak abban az esetben lesz bárki is részese a folyamatnak, és lát rá az információkra, ha ők így akarják.) A csoportmunka felület alkalmas lesz arra, hogy rajta elérhetőek legyenek az aktuális projekt adatlapok és szakmai anyagok, és azok fejlesztésére közvetlenül sor kerülhessen közös munka keretében. 4. zárt, kétoldalú tanácsadási felület használata: Ez csak abban az esetben történik, ha a projektgazda külső szakértői segítséget vesz igénybe. Főként a pályázatkészítés szakaszában jelent hatékony támogatást, hiszen jóval koncentráltabb lehetőséget ad arra, hogy minőségi pályázati dokumentumok készüljenek. Formáját tekintve közvetlen Internetes konzultáció keretében valósul meg, a felhasználó és a szakértő között egyeztetett gyakorisággal. A megfelelő működés feltételezi a szakértői háttérmunkát, azaz, hogy a pályázó által készített anyagokat a 10

szakértő átnézi, véleményezi, kitűzi a következő lépéseket. 5. Elektronikus projektfejlesztő rendszer: Ennek megalkotása várhatóan a portál működtetésének későbbi szakaszában tud megtörténni. Lényege, hogy írásbeli szakmai útmutatásokkal (szakmai súgó rendszerrel) ellátott projekt adatlapok kerülnek feltöltésre, amelyek akár igazodhatnak a különböző pályázati típusokhoz is. Ezt a szolgáltatást csak abban az esetben érdemes teljes körűen kialakítani, ha a konzorciumnak rendelkezésére áll olyan szakmai háttérkapacitás, amely gondoskodik a pályázati rendszerekhez illeszkedő dokumentumok kidolgozásáról. 6. Pályázatkereső- figyelő rendszer: Szintén csak a későbbi időszakban történhet meg a kialakítása, és csak abban az esetben, ha megfelelő igény van a bevezetésére, és rendelkezésre állnak a folyamatos működtetéshez szükséges források (a szolgáltatás csak állandó szakértői támogatással tud működni). A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy az adatbázisban szereplő projektekhez, valamint egyedi külső igények alapján pályázatfigyelés történjen. A regisztrált felhasználó számara levélben, vagy a hírlevél keretei között küld értesítést a feltárt forrás-lehetőségekről. b) kapcsolódó szakmai anyagok Az Internetes platform részét képező dokumentumtárba célszerű feltölteni a projektmenedzsmenttel, pályázatírással kapcsolatos szakmai anyagokat, tananyagokat. A rendszeren belül kapcsolódik hozzá a szakértői adatbázis, ahonnan a regisztrációs szakaszban a felhasználó választhat. A paktumok és egyéb partnerek számára előnyös lehet, hogy a portálon meg tudják találni a számukra érdekes pályázati információkat és szakmai dokumentumokat is. c) integrálható egyéb szolgáltatások Az elektronikus rendszeren megtalálható egyéb szolgáltatások közül célszerű a Best Practice dokumentumtár integrálása. Ennek módja elsősorban az lehet, hogy a projekt adatbázisban van egy kapcsolódó link az adott területen feltárt jó gyakorlatokhoz. A partnerek számára ez lehetőséget biztosít arra, hogy saját projektfejlesztésükhöz külső, bevált mintákat is tanulmányozhassanak. A projektek által felölelt különböző témakörökhöz (pl. vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság, befektetés-ösztönzés) ugyancsak kívánatos olyan szakmai háttéranyagok elhelyezése, amely elősegíti a projektek szakmai színvonalának emelését. Ugyan az elektronikus szolgáltatások között nem található meg, de mindenképp hasznos lenne, ha a felhasználóknak párhuzamosan lehetőséget biztosítunk a konzorcium szakértői által tartott projektmenedzsment tréningeken, szakmai fórumokon való részvételre. Ez 11

egyrészt segíti ismereteik bővítését, másrészt személyes kapcsolatot alakít ki a régióban működő lehetséges partnerekkel, és a projektfejlesztést, valamint a partnerség-építést segítő szakértői csapattal. A későbbiekben, - a szolgáltató rendszer továbbfejlesztésével javasolt egy e-learning alapon működő projektmenedzsment kurzus kidolgozása és elindítása a portálon. d) Intézményi, szakmai háttér Az intézményi hátteret alapvetően a Párbeszéd Egyesület gesztorságával működő Paktum Platform Konzorcium biztosítja, amely rendelkezik a szolgáltatásnyújtást segítő szakmai stábbal. Emellett viszont fontos egy külső szakértői hálózat kiépítése is, hiszen bizonyos mennyiségű igényen túl, és bizonyos szakterületeken a saját csapat már nem tudja maradéktalanul ellátni a feladatokat. 4.1.4. Távmunka, Távszolgáltatás A jelenlegi projekttel párhuzamosan zajlik szintén a Vas Megyei Munkaügyi Központ gesztorsága mellett az Integrált munkaerőpiaci szolgáltató rendszer kialakítása - című, az EQUAL program keretében megvalósuló projekt. A projekt célja, hogy a hátrányos helyzetű, többnyire aprófalvas térségekben a távszolgáltatások és a távmunka eszközével segítse a foglalkoztatási helyzet javítását. Ennek érdekében kialakításra kerül egy olyan komplex szolgáltatási rendszer, amely alapja lehet a foglalkoztatási paktumok számára nyújtandó hasonló típusú szolgáltatásoknak. Ez annál inkább szükséges, mivel a térségi paktumok többsége aprófalvas, szolgáltatási csomópontoktól távol lévő vidéki térségekben szerveződött. Az EQUAL projekt keretében kialakításra kerül egy Internetes szolgáltatási portál, amely közvetlen hozzáférést biztosít az elektronikus úton igénybe vehető szolgáltatásokhoz. A portál várhatóan 2006. decemberében kezdi meg a működését, és a jelenleg fejlesztendő Internetes platformmal szoros összehangolás szükséges. A jelem fejezetben leírt távszolgáltatások egy része emiatt 2006. végére válik működőképessé, viszont közvetlenül megjelenik majd a regionális paktum portálon. 12

a) szolgáltatási folyamat leírása A távszolgáltatási rendszer összetett szolgáltatási tartalommal bír. A jelenlegi leírásban csak azokat bontjuk ki, amelyek a térségi paktumok igényei alapján kerülnek kifejlesztésre, és csak kevésbé foglalkozunk a közvetlen célcsoport számára kialakított szolgáltatásokkal. A szolgáltatás célja elsősorban az, hogy segítse a foglalkoztatási paktumokat a távszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, kialakítva az ehhez szükséges infrastrukturális, szervezeti- és szakmai feltételeket. A távszolgáltatások alapvetően olyan hálózati végpontok rendszerére épülve nyújthatók, amelyek kiépítése, nélkülözhetetlen feltétele a bekapcsolódásnak. A paktum platform Internetes kapcsolódással rendelkező szolgáltatásai az alábbiak szerint vehetők igénybe a foglalkoztatási paktumok számára: A távszolgáltató rendszer pilot - jelleggel került kialakításra az EQUAL projekt keretei között. A rendszer alapelemét ebben egy olyan hálózat képezi, amelynek végpontjait teleházak és e-magyarország pontok alkotják. (ezek egy része évek óta a Vas Megyei Munkaügyi Központtal partnerségben Foglalkoztatási Információs Pont funkciót is ellát. A hálózati végpontok feladata, hogy a távszolgáltatásokat, (beleértve a távmunkát is) közvetítse az adott térségben élő célcsoportok számára. A Paktum platform keretében igénybe vehető szolgáltatás abban segít, hogy milyen szakmai-, szervezeti- és infrastrukturális követelmények teljesítése mellett alakíthatók ki és működtethetők ilyen végpontok a regionális szolgáltató hálózat részeként. Ehhez a rendszer az alábbi szolgáltatási komponenseket kínálja: 1. információnyújtás a hálózati végpontok kialakításához: a foglalkoztatási paktumok számára a rendszer gyakorlati segítséget nyújt arra vonatkozóan, hogy térségükben milyen módon lehet olyan végpontokat kialakítani, amelyek be tudnak kapcsolódni a távszolgáltató rendszer munkájába. Ehhez elérhetővé teszünk olyan szakmai anyagokat, amelyek bemutatják a végpontok hatékony működtetéséhez szükséges követelményrendszert. Ebben szerepelnek egyfelől a szervezeti feltételek (a jelenlegi végpontok többségét civil szervezetek működtetik, amelyek legalább egy főállású alkalmazottat foglalkoztatnak). Részletes kidolgozásra kerülnek az infrastrukturális szükségletek (ajánlott alapterület, eszközszükséglet, ügyféltér beosztása, Internet-vonal kapacitása, stb.), valamint a szolgáltatás ellátásához szükséges szakmai feltételek (a végpontokban foglalkoztatási távügyintézők segítik a szolgáltatások igénybe vételét). A portálon nyilvánosan hozzáférhetők ezek a szakmai anyagok a felhasználók számára, akik ezek alapján önállóan elkezdhetik a saját rendszerük tervezését, kialakítását. 2. távszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása: 13

a jelenlegi projekt keretében fejlesztés alatt lévő elektronikus szolgáltatási rendszert ezen a ponton közvetlenül össze kell kapcsolni az EQUAL projekt során kialakított távszolgáltatási felülettel. A rendszerfejlesztés és az egye szolgáltatások bővítése, valamint az aktuális információk felvitele az utóbbin fog történni, viszont az Internetes paktum portál is tartalmaz egy elkülönített felületet a távszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére. A régióban működő paktumok és az együttműködő partnerek elméletileg nem csupán a szolgáltatások igénybe vevői oldalán helyezkedhetnek el, hanem a felület lehetőséget nyújt arra is, hogy szolgáltató partnerként is felkerüljenek a portálra. Ehhez szükséges egy jelentkezési felület létrehozása, amelyre a partnerek felvihetik az általuk nyújtandó szolgáltatásra vonatkozó információkat. Ennek figyelembevételével a paktum platform döntést hoz arra vonatkozólag, hogy a portálra felkerülhet-e az új szolgáltatás, vagy milyen módosítások, további fejlesztések szükségesek ehhez. A hálózati munkába már bekapcsolódott végpontok (távügyintézők) egyedi azonosítóval fognak rendelkezni, ami lehetővé teszi hozzáférésüket a belső információs felületekhez. 3. távügyintézők képzése, szakmai fejlesztése: Az Integrált munkaerőpiaci szolgáltató rendszer nagy figyelmet szentel a foglalkoztatási távügyintézőknek, akik a hálózati végpontokban dolgozó szakemberek, és feladatuk, hogy segítsék az adott mikrotérségben a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a célcsoportok számára. A megvalósított projekt során alapkövetelmény volt, hogy minimum érettségivel, és alapszintű számítástechnikai tudással rendelkező szakemberek kerüljenek a rendszerbe. A paktum platform keretében lehetőséget biztosítunk ezen szakemberek képzésére és szakmai fejlesztésére. Ennek eszközét egyfelől a jelenleg kifejlesztés alatt álló, távügyintézők számára kidolgozott tananyag képezi, amely egyaránt tartalmaz informatikai, kommunikációs, illetve foglalkoztatáspolitikai, jogi képzési modulokat. Amennyiben a paktumok oldaláról igény mutatkozik a rendszerhez való kapcsolódásra, úgy lehetőség van további képzéseket tartani a távügyintézőknek. Távlati célkitűzést jelenthet az e-learning alapú képzés kialakítása, amelynek első lépéseként, - várhatóan 2006 elején a Szombathelyi Regionális Képző Központ által kidolgozott tananyag felkerül a regionális portálra. A távügyintézők szakmai fejlesztésének további eszközét jelentheti a számukra kialakított csoportmunka felület (fórum), ahol megvitathatják a munkájuk során felmerülő szakmai kérdéseket (moderátorral, vagy moderátor nélkül). A portál emellett lehetőséget ad az egyedi tanácsadásra is amely a kétoldalú kommunikációs felületen vehető igénybe, a szakértői adatbázisban szereplő, adott területen jártas szakemberek segítségével. 4. Minőségbiztosítási rendszer működtetése A távszolgáltatásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítás témáját és eljárásrendjét tekintve 14

kapcsolódik az első fejezetben kifejtett szakmai minőségbiztosításhoz, viszont ennek területét nem egy adott foglalkoztatási paktum egészének működése jelenti, hanem elsősorban annak vizsgálata, hogy egy adott távszolgáltatási csomópont mennyire felel meg a hatékony működéssel szemben támasztott követelményrendszernek. A minősítés információs alapját a hálózati végpontokkal kapcsolatosan kialakított (1. pontban említett) követelményrendszer képezi, a minőségbiztosítás folyamata pedig az ehhez való igazodást-, illetve eltéréseket vizsgálja. A minősítés módját tekintve itt is lehetőség nyílik az előzetes kérdőív alapján történő önminősítésre, de mód van a külső szakértő bevonásával történő folyamat megvalósítására. E tekintetben eltérést jelent, hogy a folyamat csak kisebb mértékben bonyolítható le tisztán az Internetes rendszeren keresztül, hiszen az ügyélfogadási funkciót is ellátó szolgáltatási pontok minősítéséhez nélkülözhetetlen egy helyszíni szemle elvégzése. A szakértő bevonásával végzett minősítés kimenete egy összefoglaló, amely tartalmazza a követelményektől való eltéréseket, és javaslatokat fogalmaz meg ezek csökkentésére, a működés hatékonyságának fokozására. 5. rendszerkarbantartás, felügyelet Mivel a szolgáltatásnyújtás alapvetően végpontokon keresztül történik, ahol többségében nem áll rendelkezésre az informatikai rendszer karbantartásához szükséges belső kapacitás, ezért fontos lehet ezt hálózati szolgáltatásként nyújtani a partnerek számára. Ennek szükségességét alátámasztja az egyedi szoftverek alkalmazása, és realitást ad neki az is, hogy a hálózati módon történő megvalósítás alacsonyabb költségszinten megtehető, mint ha a partnerszervezetek egyedileg gondoskodnak a rendszerfelügyeletről. A szolgáltatás feltétele az egyes végpontokban jelentkező igények összegyűjtése, regisztrálása. Ezek birtokában kialakítható egy rendszer-karbantartási javaslat, amely tartalmazza az elvégzendő feladatokat, az ehhez szükséges kapacitást, valamint a munkák ütemezését. Amennyiben központi forrás nem áll rendelkezésre a szolgáltatás nyújtásához, úgy az egyes partnerek hozzájárulása révén biztosítható a fenntartható működtetés. 6. távmunka közvetítés, távmunka adatbázis működtetése: A portál keretében kialakításra kerül egy klasszikus keres-kínál felület, amely alkalmas a távmunkát végezni akarók és a távmunkát kínálók adatainak rögzítésére. A felülettel számban alapvető elvárás a keresési funkció megléte, amely a felhasználóknak lehetős éget biztosít arra, hogy önállóan megtalálják a számukra fontos információkat. 7. munkavállalói képesség felmérés: A távmunka hazai elterjedésében alapvető akadályozó tényezőt jelent, hogy egyfelől a munkáltatók nincsenek tisztában azzal, hogy a kiszervezés révén milyen 15

költségmegtakarításokat tudnak elérni, másfelől munkavállalói oldalról nincsenek meg a szükséges szakmai- és infrastrukturális garanciák. A rendszer több olyan szolgáltatási elemet tartalmaz, amelynek célja ezen ellentmondás feloldása. Az első ilyen elem a munkavállalók távmunkára való képességének felmérése, tesztelése. Ennek legegyszerűbb formája egy képességfelmérő adatlap, amelyet a bejelentkező munkavállaló kitölt, és egy szakértői kiértékelést követően javaslat születik az adott munkavállaló egyéni képességfejlesztésére, képzésére vonatkozóan. A képességfelmérő adatlapoknak több típusa is kidolgozható, ami azonban csak akkor válik relevánssá, ha a munkáltatói igények alapján elkülöníthetőek lesznek az egyes feladatokhoz szükséges kompetenciák. 8. távmunkára való képzés, felkészítés: A szolgáltatási elem az előző pontban foglalt kompetencia-felmérésre épül. A regisztrált munkavállalókkal kapcsolatosan kialakított képességfejlesztő-javaslatokra építve egyedi képzési programok kerülnek kialakításra, és megfelelő létszám esetén lehetőség nyílik képzések megtartására. A továbblépés irányát itt is az jelentheti, hogy a munkáltatói igényekre, és a munkavállalói képesség-felmérésre építve e-learning alapú képzési modulok kerülnek kialakításra a portálon. 9. munkáltatói igények feltérképezése, egyedi ajánlati csomagok kidolgozása: A távmunka hazai elterjedésével kapcsolatos problémák között kiemelt helyen szerepelt, hogy a munkáltatók csak ritkán látják, hogy a kiszervezés milyen módon. És mennyiben segítheti elő üzleti érdekeik érvényesülését. Emiatt a megfelelő szintű távmunka-kínálat biztosításához nem elegendő csupán a keres - kínál rendszer működtetése, hiszen így csak elvétve fognak megjelenni azon a munkáltatói ajánlatok. Ebből kifolyólag a szolgáltatás keretében egyedi ajánlati csomagokat kínálunk a munkáltatóknak. Az igények felmérése alapjában véve egy személyes interjú keretében zajlik, amely a későbbiekben Interneten is történhet, az interjú adatlap kitöltésével. Fontos szempont, hogy a munkáltató részletes információkat adjon arról, hogy milyen feltételek (infrastrukturális, szervezeti, szakmai) mellett szervezne ki munkát. Erre épülve kerülnek kialakításra az egyedi ajánlatok, amelyek tartalmazzák, hogy a régióban hol, mely munkavállalókkal, és milyen többlet-szolgáltatásokat kínálva (pl. képzés, foglalkoztatási támogatás, ingyenes infrastruktúra biztosítása. stb.) valósulhat meg a távmunka-végzés. Abban az esetben amikor már kialakult egy széleskörű munkáltatói együttműködés, elképzelhető a szolgáltatási elem szinte teljes körű konvertálása. A munkáltatóknak ekkor lehetőségük lesz az igény-adatlap feltöltésére, amelyre a meglévő erőforrások alapján a szakértők elkészítik az ideális ajánlati csomagot. 10. egyedi projektek megvalósítása, tanácsadás, szakmai segítés: A távszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a portál ugyancsak lehetőséget kínál a többszintű 16

szakmai konzultációra külső szakértőkkel. Ez egyrészt kapcsolódhat a már kialakított tanácsadási felületek használatához, másrészt olyan egyedi fejlesztések megvalósítását is szolgálhatja, amelyek a távszolgáltatások területén kezdeményezett egyedi fejlesztések megvalósítását célozzák. b) kapcsolódó szakmai anyagok A szolgáltatási folyamat ismertetése során több olyan szakmai anyag is említésre került, amelyek az egyes komponensekhez kapcsolódóan használhatók. Ezek közül kiemelendő a Távszolgáltatási Végpontok működéséről készített szakmai követelményrendszer, valamint a távszolgáltatások teljes körű funkcionális leírása. A későbbiekben a szakmai anyagok köre kibővül a távügyintézők képzésének tananyagával, valamint a munkáltatói igények alapján kifejlesztett képzések és tréningek tananyagával. A távmunka elterjesztését segítendő, 2007-től jelentős források fognak rendelkezésre állni, amelyek pályázati dokumentumai ugyancsak elhelyezésre kerülnek a portálon. Mindemellett a dokumentumtárban is helyet kaphatnak a távmunkával- és távszolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb szakmai anyagok. c) integrálható egyéb szolgáltatások A korábbiakban már volt szó róla, hogy a távszolgáltatásokhoz kapcsolódóan fontos lehet a minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, nyilvánvalóan a felsorolt speciális követelmények figyelembevételével. A belső szolgáltatások közül integrálható még a pályázatfigyelés és a projektfejlesztés, valamint a befektetés-ösztönzési modulban leírt szolgáltatási elemek alkalmazása. A külső szolgáltatások közül a rendszer támaszkodhat még a munkaügyi központ és a Szombathelyi képző központ pályaorientációs tréningjeire, valamint mindazon, a célcsoport számára rendelkezésre álló távszolgáltatásra, amelyek az EQUAL projekt keretében kialakításra kerültek. d) Intézményi, szakmai háttér A regionális portálon megjelenő szolgáltatási felület, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatási folyamat tekintetében az intézményi hátteret a Paktum Platform Konzorcium biztosítja. A háttér-szolgáltatások kialakításában és fenntartásában viszont jelentős szerepe van a Vas Megyei Munkaügyi Központnak, illetve a régióban működő másik két munkaügyi központnak is. Mivel a szolgáltatási rendszer alapvetően a kínálati oldalon is nyitott (új szolgáltatások is megjelenhetnek külső partnerek által), ezért az intézményi és szakmai háttér működtetésében jelentős szerep hárul a szolgáltatások nyújtásában közreműködő külső partnerszervezetekre is. 17

4.1.5. Hazatérés segítése, karriertervezés Valamennyi foglalkoztatási paktum esetében, de kiemelkedően a vidéki térségekben releváns problémát jelent a szakképzett fiatalok elvándorlása. A megcélozni kívánt befektetők viszont a jelenlegi tendenciák alapján már elsősorban a kvalifikáltabb munkaerőt keresik. A térségekben külső befektetők révén történő munkahelyteremtésnek tehát az egyik legnagyobb akadálya a kvalifikált munkaerő hiánya. Kívánatos tehát olyan szolgáltatások elindítása, amelyek célcsoportját a szülőhelyüktől távol élő, de adott körülmények között haza-vonzható fiatalok jelentik. a) szolgáltatási folyamat leírása Az intézkedés középpontjában egyrészt egy olyan információs rendszer kialakítása áll, amely segít választ adni arra a kérdésre, hogy a megfelelő munkaerő mikor-, hol-, milyen feltételek mellett áll rendelkezésre (helyi szakképző intézményekben, illetve külső-, főként felsőoktatási intézményekben tanulók mikor- és hányan végeznek a keresett szakmákban-, milyen feltételek mellett kezdenének el dolgozni, az elszármazott fiatalok hazajönnének-e, és ehhez mit várnak el a helyi munkahelyektől, stb.). Lehetővé válik, hogy a helyi cégek- és a külső befektetők számára minderről információt nyújtsunk, s ugyanakkor a hallgatókat is előre informáljuk a térségi munkahelyekről. Az intézkedés másik sarkalatos pontja olyan ösztönzők kidolgozása- és bevezetése, ami segítséget nyújt abban, hogy a piacképes végzettséggel rendelkező fiatalok a térségben helyezkedjenek el. A működő paktum koordinációs rendszer keretein belül az alábbi szolgáltatásokkal tervezzük elősegíteni a fiatalok hazatérését: 1) a vállalkozások fejlesztési-/befektetési szándékainak feltérképezése, az ehhez kapcsolódó munkaerő igény felmérése: a rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy egy kitöltendő adatlap segítségével a potenciális befektető részletes információt adjon az általa keresett munkaerő jellemzőiről (létszám, szakképzettség, gyakorlat, stb), és emellett megadja a munkaerő számára biztosított lehetőségeket (pl. bér, egyéb juttatások, munkakörülmények) is. (Ehhez nyilvánvalóan szükséges a befektetői körökkel való szoros kapcsolat megléte, amelynek módja a gazdaságfejlesztési szolgáltatásoknál került kibontásra). A munkaerő igény beérkezését követően indul el az a szolgáltatási folyamat, amely speciálisnak tekinthető. A portálon egyrészt nyilvánosan elérhetők ezek az információk, amelyre bárki bejelentkezhet. Másik oldalról a régión kívül élő, és dolgozó fiatalok számára is eljuttatásra kerülnek az információk, lehetőleg célirányosan, a párhuzamosan 18

frissülő munkavállalói adatbázisban szereplő jellemzőknek megfelelően. A két folyamat ezt követően összehangolásra kerül, és létrejön egy olyan adatbázis, amely már a befektetői igényeknek megfelelő, és a tervezett munkakört betölteni akaró személyekre vonatkozó információkat tartalmazza. (Amennyiben az előzetes adatbázisok megfelelő szinten frissülnek, úgy az összehangolási folyamat nagyrészt automatizmusok útján megtehető.) 2) a középiskolákból a keresett szakmákba továbbtanuló hallgatók felmérése- velük való közvetlen kapcsolatfelvétel: A hazatérés érdekében kialakított szolgáltatások központi eleme. Első lépésben azokat a régióban működő középiskolákat szükséges megkeresni, ahonnan a végzős fiatalok a keresett szakirányokba tanultak tovább. Az iskola közreműködésével előállítható egy adatbázis az elmúlt tíz évben továbbtanuló fiatalok elérhetőségéről, és ugyancsak az iskola közreműködésével elindítható a közvetlen kapcsolatfelvétel. Ezt követően az elszármazott fiataloknak lehetőségük lesz kitölteni egy adatlapot, amely rögzíti a hazatéréssel kapcsolatos elvárásokat, igényeket (munkahely jellege, bér, életkörülmények). Az így keletkező adatbázis lehetőséget ad arra, hogy megfelelő befektetői szándék mellett vonzó konstrukciókat lehessen kialakítani a fiatalok számára. A két adatbázis összehangolása az informatikai platform keretei között történik, viszont mindenképp szükséges hozzá külső szakértői támogatás. 3) A hazatérést-, illetve helyben tartást segítő ösztönző rendszerek kidolgozása/alkalmazása: kiemelten fontosak a vállalatok és a hallgató közötti direkt megállapodások (pl. felsőfokú tanulmányok alatt a hallgató már ösztöndíjat kap a cégtől), de ezt segíthetik az önkormányzatok-, munkaügyi központ-, egyéb intézmények is egyedi ösztönzők bevezetésével. A portál ezzel kapcsolatosan információt ad a bevált gyakorlatokról, a cégek által kínált lehetőségekről, illetve a dokumentumtárba feltölthetők megállapodás tervezetek is. 4) Karriertervezés: Az elindítandó karriertervezés elsősorban a hazatérni szándékozó fiatalok helyi karrierépítésének segítését célozza. Ezt elősegítendő a portál tartalmazza azokat az információkat, amelyek az adott térség munkaerőpiaci körülményeire jellemzők. Lehetőség nyílik emellett a zárt tanácsadói fórum keretében közvetlen segítségnyújtásra, egy helyi karrierterv kialakítására. 5) Távmunka szerepének erősítése (EQUAL projekt tapasztalatai alapján, a megye más területén élő szakemberek bekapcsolásával): Abban az esetben, ha a munkaerő hazatérése nem lehetséges, a távmunka eszköze segíthet abban, hogy a speciális az adott térség szintjén nehezen kielégíthető - munkaerő igénnyel rendelkező helyi cégek a 19

távmunka lehetőségének alkalmazásával találjanak munkavállalót a feladatok elvégzésére. A szolgáltatás segít abban, hogy a távol lakó fiatalok, ha korlátozottan is, de kapcsolódjanak a térség munkaerőpiacához. A szolgáltatás nyújtása a távmunkát taglaló fejezetben leírtak szerint történik. b) kapcsolódó szakmai anyagok A szolgáltatásnak elsősorban a karriertervezési része az, amely külön szakmai dokumentumok kidolgozását és a portálon való elhelyezését igényli. Ezen belül az adott térséget bemutató információs anyagok szerepe jelentős, beleértve a helyi önkormányzati rendeleteket, munkaerőpiaci elemzéseket, szolgáltató intézmények bemutatását, stb. Az egyedi dokumentumok közül célszerű a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kidolgozott Hazatérés program elhelyezése. c) integrálható egyéb szolgáltatások A szolgáltatás szorosan kapcsolódik a gazdaságfejlesztési szolgáltatások befektetésösztönzést célzó komponenséhez. Ezen belül elsősorban a humánerőforrás-térkép funkcióhoz van illeszkedés, hiszen a meghatározott feltételek mellett hazatérni szándékozó fiatalok részét képezik a befektetők számára releváns munkavállalói adatbázisnak. A távmunkával kapcsolatos szolgáltatási modulok ugyancsak kapcsolódnak, és az ott leírt folyamat alapján történik a munkavállalók bekapcsolása. d) Intézményi, szakmai háttér A hatékony működtetés csak akkor képzelhető el, ha abban a térségi foglalkoztatási paktumok is jelentős szerepet vállalnak. Az elszármazott fiatalok felkutatása, a velük való kapcsolatépítés elsősorban a paktumok menedzsmentjének a feladata, partneri együttműködésben a régió közép- és felsőfokú képző intézményeivel. A szolgáltatásnyújtás teljes folyamatának koordinálását a Paktum Platform Konzorcium végzi. 4.1.6. Gazdasági hálózatokkal együttműködés kialakítása a) szolgáltatási folyamat leírása A szolgáltatási komponens kedvezményezettjei elsősorban a foglalkoztatási paktumok területén tevékenykedő vállalkozások, akik számára a rendszer segítséget kínál abban, hogy miként tudják eredményességüket, piaci részesedésüket növelni a gazdasági hálózatokhoz 20

való kapcsolódás, illetve önálló hálózatok létrehozásán keresztül. A szolgáltatás induló tartalma az egyes funkciók szerint a következő: 1) vállalkozási tanácsadás: A klasszikus vállalkozási tanácsadásra ad lehetőséget az Internetes portál használatával. Szükséges hozzá egy tanácsadói adatbázis, amelyben olyan szakemberek elérhetősége van feltüntetve, akik valamely releváns területen tanácsadást tudnak vállalni a végek számára. Alapszinten az alábbi területeken kívánatos tanácsadókkal való kapcsolat kialakítása: Pénzügy, marketing, számvitel, üzleti tervezés, stratégiai tervezés, szervezeti menedzsment, stb. A szolgáltatás igénybe vételét a felhasználó kezdeményezi a tanácsadási terület, és lehetőség szerint a tanácsadó kiválasztásával. Ezt követően a kétoldalú kommunikációs felület lehetőséget ad a tanácsadás végzésére, amelynek folyamata részletes dokumentálásra kerül. A lebonyolított tanácsadási alkalmak alapján adatbázis készül, amely rögzíti, hogy mikor, kinek a számára, mely tanácsadó által és milyen eredménnyel történt tanácsadás (tanácsadási adatlap a mellékletek között található). Az ügyfélnek a tanácsadási adatlapon lehetősége van értékelni a tanácsadási folyamatot. A dokumentumtár tartalmazza azokat a szakmai anyagokat, amelyeket a tanácsadó hozzárendelhet a folyamathoz, és annak keretében elérhető az ügyfél számára. 2) hálózati menedzsment, klaszterekhez való kapcsolódás lehetősége a szolgáltatási elem lehetőséget biztosít arra, hogy a foglalkoztatási paktumok területén működő vállalkozások bekapcsolódjanak a régióban működő ágazati együttműködések (klaszterek) tevékenységébe. Ehhez szükséges az egyes hálózatok bemutatása, a szolgáltatásaikról való részletes információk elérhetővé tétele a portálon. Megfelelő kapacitás esetén az egyes klaszterek indíthatnak zárt tanácsadási- és konzultációs fórumot, ahol a cégek megismerhetik a klaszter munkáját, és elkezdődhet a partneri együttműködés kialakulása. A szakértői háttér lehetőséget ad arra, hogy új hálózatok is elinduljanak, és ehhez hálózati menedzsment szolgáltatásokat biztosítanak. 3) képzési információk nyújtása: A regionális paktum koordinációs portál lehetőséget ad arra, hogy rajta elhelyezzünk olyan gyakorlatorientált képzési lehetőségeket, amelyek alapvetően a vállalkozások számára kerülnek meghirdetésre. A képzéseket elsősorban külső partnerek szervezik, viszont a portálon elérhető ezek folyamatosan frissülő adatbázisa, amely tartalmazza a képzések tematikáját, időtartamát, a meghirdetési időszakokat, a képzésre való jelentkezéshez szükséges információkat, valamint a képző szervezet elérhetőségét, referenciáit. A továbbfejlesztésre ad lehetőséget az elektronikus tananyagok portálon való elhelyezése, valamint a későbbiekben e-learning kurzusok indítása. A vállalkozások számára lehetőséget biztosítunk arra is, hogy egy adatlapon közöljék képzési 21

szükségleteiket. A szakmai szolgáltatás működtetéséért felelős szervezet az igények alapján gondoskodik a képzési kínálat frissítéséről, a képző szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartásról. 4) partnerségi fórumok tartása: A hálózatépítésnek nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő szintű partneri együttműködés kialakítása a bevont vállalkozások között. Ennek eszközét jelentik a rendszeresen tartott ágazati fórumok, ahol a cégek tájékoztatást kapnak az adott hálózat törekvéseiről eredményeiről, és lehetőség van az üzleti kapcsolatok bővítésére is. Az Internetes portálon tartott zárt fórumok ugyan kevésbé hatékonyak, viszont rugalmas lehetőséget adnak az adott hálózat szintjén a partnerek közötti tapasztalatcserére. A rendszeres időközönként meghirdetett fórumok az egyes hálózatok menedzsmentjének koordinálása mellett működnek. 5) gazdasági gyorsjelentések készítése Az egyes ágazatokban működő hálózatok együttműködnek abban, hogy regionális szintű szolgáltatásokat indítsanak el a gazdasági szereplők számára. Ezek közül a paktumok közötti információs rendszer működtetését segíthetik a rendszeresen frissülő gazdasági gyorsjelentések. Alaphelyzetben ezek felkerülnek a portálra, illetve elektronikus hírlevélben eljutnak a gyorsjelentéseket megrendelő felhasználók számára. A szolgáltató felület lehetőséget ad arra is, hogy a vállalkozások jelezzék a gyorsjelentések információtartalmával b) kapcsolódó szakmai anyagok Az előző pontokban kifejtésre került, hogy az egyes funkciók kapcsán milyen dokumentumok elhelyezése kívánatos a portálon, amelyek közvetlenül elősegítik a szolgáltatásnyújtást. Emellett a dokumentumtárban célszerű szerepeltetni az Ágazati fejlesztési programokat, a megyei- térségi- és regionális gazdaságfejlesztési tanulmányokat. c) integrálható egyéb szolgáltatások A szolgáltatási komponenshez célszerű hozzákapcsolni (informatikailag is) a projektfejlesztőés partnerség építő szolgáltatási elemeket, hiszen a gazdasági hálózatok kibővítése olyan partnerségi alapon elindított kezdeményezések révén történhet, amelyek elsősorban hasonló, vagy komplementer tevékenységet végző vállalkozások részvételével valósulnak meg. d) Intézményi, szakmai háttér A szolgáltatás fenntartását keret-jelleggel a Paktum Platform Konzorcium végzi, viszont a tartalmi elemek működtetése elsősorban a régióban található, és az együttműködésben részt 22