Helyi Esélyegyenlőségi Program Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. 1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 9 2. Stratégiai környezet bemutatása... 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 36 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 39 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 42 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 45 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 46 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 47 1. A HEP IT részletei... 47 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 47 A beavatkozások megvalósítói... 47 Jövőképünk... 48 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 48 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 55 3. Megvalósítás... 61 A megvalósítás előkészítése... 61 A megvalósítás folyamata... 61 Monitoring és visszacsatolás... 63 Nyilvánosság... 63 Kötelezettségek és felelősség... 64 Érvényesülés, módosítás... 65 4. Elfogadás módja és dátuma... 66 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Jákó község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Jákó község Kaposvártól 30 km- re nyugatra fekszik a Zselic kistáj nyugati szélén, sík területen. 61-es főútról Kiskorpád-Gige valamint Nagybajom felől is megközelíthető. Közeli város még Nagyatád és Marcali. Jákó történeti fejlődése során mindig mezőgazdasági jellegű település volt, ez napjainkban is igaz. A viszonylag jelentős erdőterületeken a faállomány zömét akác, éger, fűz és nyárfa teszi ki. Az erdőben jelentős a gím- és dámszarvas állomány, de szép számmal előfordul az őz és a vaddisznó is. Sok a gyógynövény, valamint gomba is bőségesen szedhető. Az erdőterület 90 %-a magántulajdonban van. Ezeken a területeken elsődleges a gazdasági hasznosítás, a fakitermelés. Jákó település nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először. 1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokait Guthi Ország Mihálynak és Jánosnak adta. 1526-ban II. Lajos király Jákó egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek, Péternek és Balázsnak adományozta. 1536 és 1559 között több birtokosa is volt; köztük a Wárdayak, Ipoltfi János, a Pernesziek, Derecskei Pál, Magyar Bálint, Alya Máté, Derecskei Pál, Regethey Gáspár is a birtokosai voltak. 1560-ban Perneszi Farkas adományt nyert I. Ferdinánd királytól itteni birtokaira. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1571-ben pedig 5 házból állt. 1672-ben Csepely György megvette Perneszi János itteni birtokait, 1678-ban pedig Perneszi Ferenc itteni birtokrészeit Csepely György özvegyének Lábody Katalinnak idegenítette el. 1715-ben 5 háztartást írtak benne össze. 1726-1733 között felerészben a Perneszi, felerészben pedig a Thulmon családé volt. 1776-ban Tallián Ádám özvegye, Rosty Ferenc, báró Révay, a Pálffy-örökösök, Pados János, a Nagy, a Terstyánszky és a báró Calisius családok voltak birtokosai. 1835-ben a Vizeki Tallián család, Csépán Antal és József birtoka, majd az 1900-as évek elején Rónaszéki Trux Hugóné Kacskovics Margit és Biró Sándor volt a nagyobb birtokosa. A községbéli kúriák közül kettőt Csépán József és Antal építtettek a 19. század negyvenes éveiben. Egyet Hegedüs József a 19. század közepén és egy úrilakot Marton Lajos 1905-ben. A községhez tartozott Cserebók-, Jajgató-puszta és József-major is (azelőtt Nagysár-puszta).Az 1720- as években 70-100 lakosa lehetett a falunak, a XIX. század közepén 492. Ettől kezdve folyamatosan 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
emelkedett népessége. 1872. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a Dombóvár Zákány vasútvonalat, s ezzel egy időben a község vasútállomását is. A XX. század első felére fejlődő községgé vált Jákó. A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott Jákó. 1910-ben 798 lakosából 758 magyar volt. Ebből 522 római katolikus, 267 református volt. A község határában sok őskori lelet fordul elő. Az I. világháború után utcákat nyitottak, a településen középbirtokok, parasztgazdaságok működtek, iparosok, kereskedők tevékenykedtek. Ifjúsági és lovászegyesületet szervezetek, az iskolán kívüli népművelés keretében előadásokat, tanfolyamokat tartottak, népkönyvtárat állítottak fel. Az 1959-ben alakult "Aranykalász" MgTsz a hetvenes években több mint 100 embert foglalkoztatott helyben. Erejére jellemző, hogy tápkeverő és takarító egysége volt Budapesten, fuvarozó és építő kirendeltsége pedig Békéscsabán. 1993-tól van önálló polgármesteri hivatala. A környék talaja humuszos, kötött homok. Kiválóan alkalmas burgonya és gabona termesztésére. Régebben nagy területen voltak szőlőskertek, gyümölcsösök. A településen nagy hagyománya volt az állattartásnak: szarvasmarhát, sertést, lovakat tartottak. Viszonylag jelentős erdőséggel rendelkezik, faállománya zömét akác, éger, fűz és nyárfa teszi ki. Az erdőkben jelentős a gím és a dámszarvas állomány, de előfordul őz és vaddisznó is. Az erdőterület 90 %-a magán tulajdonban van, a környezet megóvása elsődleges feladata a gazdálkodóknak. A falunak 1900-tól vasútállomása postája és távirdája, 30-as évek elejétől rendszeres autóbuszjárata van Nagybajommal. A tanítás egy római katolikus és egy református népiskolában folyt az államosítás előtt. A falu népének kulturális igényeit a tágas faluház és az önkormányzati könyvtár igyekszik kielégíteni. A falunap június 18-adikához legközelebb eső szombaton, a búcsú október második vasárnapján van minden évben. 1969. július 1.-vel a szomszédos Nagybajom községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, majd 1990. szeptember 30-án különválás után létrejött Jákó Önkormányzata. A jákói temetőben nyugszanak: Csépán Cornélia földbirtokos (1808-1828.) györgyfalvai Csépán István és Ttes Kühtl Anna asszonyság Csépán István úrnak hitvese. Több t. n. vármegyék táblabírája és a somogyi belső tractus fő curátora. (1758-1830.) Marton Lajos (1828-1917), Marton Lajosné nemes Heman Clementina (1834-1917), Marton Lajoska (1870-1875) Dr. Marton Gyula orvos (1857-1915) Jákói híres ember: Jákóban született Dr. Zrínyi Miklós (1949. május 22. ) tanszékvezető egyetemi tanár (BME Fizikai Kémia Tanszék ), a kémiai tudományok doktora (BME), 1993, a kémiai tudományok kandidátusa (ELTE), 1987, egyetemi doktor (ELTE), 1977 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év 4
végén Fő Változás 2007 636 2008 641 101% 2009 618 96% 2010 603 98% 2011 601 100% A lakónépesség számának alakulását tekintve megfigyelhető, hogy a településünkön a népesség egyre fogy. Fontos tehát, hogy a település tegyen valamit annak érdekében, hogy megtartsa a fiataljait, akik családot alapítanak, majd a helyi óvodába, iskolába járatják gyermekeiket. Egy település csak akkor tud fennmaradni, ha intézményei működnek. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 339 331 670 51% 49% 0-2 évesek n.a. n.a. 24 n.a. n.a. 0-14 éves 48 63 111 43% 57% 15-17 éves 8 19 27 30% 70% 18-59 éves 183 199 382 48% 52% 60-64 éves 26 19 45 58% 42% 65 év feletti 56 31 87 64% 36% Állandó népesség - nők 60-64 éves 8% 65 év feletti 17% 0-14 éves 15% 15-17 éves 3% 18-59 éves 57% Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 6% 65 év feletti 9% 0-14 éves 19% 15-17 éves 6% 5
Megfigyelhető, hogy fiatalabb korban a férfiak vannak többségben, időskorra viszont a nők vannak nagyobb arányban. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. 133 n.a. 2008 96 104 92,3% 2009 97 98 99,0% 2010 93 99 93,9% 2011 87 111 78,4% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 120,0% Öregedési index (%) 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az adatokból kitűnik, hogy a 14 év alatti lakosok vannak többen és nem a 65 év feletti lakosok. Fontos tehát az a célkitűzés, hogy nem szabad engedni a település intézményeinek bezárását. A vizsgált évek adataiból látszik, hogy most még a fiatalság van többségben éppen ezért tenni kell azért, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el. De a következő táblázat sajnos már nem ezt mutatja. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások 6
állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 16 20-4 2009 17 22-5 2010 21 7 14 2011 11 16-5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az figyelhető meg a 2008-2011-ig tartó időszakban a 2010-es évet leszámítva, hogy az elvándorlás jellemző a településre. Ez azzal is magyarázható, hogy a településen és a környező falvakban, városokban nincs munkalehetőség, a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) 2008 7 10-3 2009 5 7-2 2010 5 15-10 2011 11 6 5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 10 természetes szaporodás (fő) 5 0-5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 -15 A táblázat adataiból és a grafikonból is látszik, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Ez alól csak a 2011-es év a kivétel. Ez alátámasztja azt, hogy az emberek bizonytalanra, a munkanélküliségre, arra, hogy nincs biztos jövedelmük nem vállalnak gyermeket. Ez a 2009-es gazdasági válsággal magyarázható. Értékeink, küldetésünk A település fő célja, hogy továbbra is életképes maradjon, ehhez szükséges, hogy az óvoda, és az alsótagozatos iskola ne zárjon be. Ismeretes, ha ezek az intézmények egy településen megszűnnek, előbb-utóbb az élet megszűnik a településen. Mindehhez, hogy ezt elérje a település először a szülők gondolkodásán, szemléletmódján kell változtatni. A fiatalság, hogy ne hagyja el a települést, fontos 7
lenne a munkahelyteremtés, hiszen megfigyelhető, hogy sem a településen, sem a környező falvakban, városokban nincs mód elhelyezkedésre. Fontos még az is, hogy legyen hol kikapcsolódniuk a fiataloknak, a településen található sportpályát szabadidő eltöltéshez alkalmassá kell tenni. Komfortosabbá kell tenni a Petőfi és Rákóczi utca lakóinak életét az utak kövezésével. A településünkön található értékeinkre is kell hangsúlyt fektetni, pl. a nyugdíjas park szépítése, az önkormányzat épülete előtti parkoló felújítása, az óvoda épület állagának javítása. Ezekkel a településen élők komfortérzet lehet növelni. Egy lépés talán ahhoz, hogy a település lélekszáma az elköltözésekkel ne csökkenjen. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Jákó település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. - Jákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2011. (IX.14.) Kt. számú rendelete a közművelődésről - Jákó község Önkormányzatának 8/2001.(VII.31.) Kt. számú rendelete az önkormányzat sporttevékenységgel kapcsolatos részletes feladatairól és kötelezettségeiről, valamint a költségvetésből sportra fordítható pénzeszközökről - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2003. (VIII.8.) Kt. számú rendelete Jákó helyi építési szabályzatáról - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 12/2005. (VII.20.) rendelete a közterületek használatáról szóló 9/2005 (V.31.) rendelet módosításáról - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 9/2007 (IX.11.) számú rendelete a háziorvosi és védőnői körzetek kialakításáról szóló 7/2005. (IV.19.) számú rendelet módosításáról - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2012. (III.26.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról 2. Stratégiai környezet bemutatása 9
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Jákó helyi építési szabályzata tartalmazza a IV. Fejezet 13.. (1) c.) pontjában a közüzemi szennyvízelvezetés, illetve annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken- zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő Jákó község Önkormányzata elindította a szennyvízhálózat kialakításához szükséges engedélyek folyamatát. Az engedélyek megléte után szeretne pályázni a szennyvízhálózat kiépítésére. A várható környezeti hatás jelentőségének eseti meghatározása: - a szennyvízhálózat megvalósulása a település szintjén elősegíti a fenntartható fejlődést - megoldja a kommunális szennyvíz illegális házi elszikkasztásából származó környezeti problémát; - megoldja a kommunális szennyvíz illegális házi elszikkasztásából származó környezeti problémát; - a település szintjén van jelentősége a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtása szempontjából. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása - Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzat Társulás hulladékkezelés - Jákó Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzati rendszert életre hívó kisebbségi törvény rögzíti a kisebbségek kollektív jogait, kulturális autonómiáját, létrehozza a kisebbségi képviseleti rendszert, de a kisebbségi önkormányzatok jog- és hatáskörét szűken szabta meg. Mindettől függetlenül a kisebbségi önkormányzatok működése hasznos lehet, mivel megfogalmazhatják az adott közösség érdekeit, igényeit. Társadalmi szervezetek 2 Jákó községben a következő társadalmi szervezetek, egyesületek működnek: - Jákói Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület. Az egyesület célja, hogy a régi hagyományokat felelevenítsék, kétheti gyakorisággal találkozót szerveznek a tagoknak, ahol beszélgetnek, jól érzik magukat. - Jákói Búzavirág Nyugdíjas Egyesület. Az egyesület célja megegyezik a másik nyugdíjas egyesület céljával. Fellépéseken vesznek részt, ahol népdalcsokrokkal, néptánccal mutatják be hagyományainkat. Ők is kétheti gyakorisággal találkoznak. Mindkét nyugdíjas klub részére az önkormányzat biztosít helyet találkozóik megtartására a régi önkormányzati szolgálati lakásban. Az önkormányzat úgy segíti a klubok működését, hogy a szolgálati lakás rezsiköltségét az önkormányzat állja. - Fiatalok Jákóért-Somogyért Egyesülete. Az egyesület célkitűzése az állandó emberi értékek közvetítése. Ifjúság-és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme és esélyteremtés. Az egészséges életmódra nevelés. Demokráciára nevelés. A zöld gondolkodás és életmód elterjedésének elősegítése. - Jákó Községért Alapítvány céljának tekinti Jákó község és térségének sorsáért felelősséget érző lakosok összefogását, a feladatok folyamatos ellátása érdekében az itt élő közösségek támogatását, sajátos gondjaik megoldásának elősegítését, a közfeladatok megoldását, azok előmozdítását. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A kutatás során felhasznált adatbázisok: 2 www.helyicivil.hu Letöltés ideje : 2013. június 2. 10
- teir.vati.hu - Jákó község honlapja: http://www.jako.hu - KIR-Stat - T-star - Önkormányzati adatok - Partnerek által nyújtott adatok - Helyi adatgyűjtés 11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jákó településen nagyon sok azoknak a családoknak a száma, melyek a létminimum közelében élnek, hiszen igénybe tudják venni a különböző támogatásokat, ilyen pl. lakásfenntartási támogatás. Sok a munkanélküliek száma, akik az önkormányzattól kapják a foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Éppen ezért fontos cél, hogy a településen vagy a közelben munkahelyek teremtődjenek, hogy az itt élő emberek megélhetése könnyebb legyen. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A népesség munkaerőpiacon való jelenléte, vagy távolmaradása a gazdaság és a társadalom mindenkori állapotának mutatója. Ahhoz, hogy minél nagyobb legyen a foglalkoztatottság, az önkormányzat kapcsolatban áll Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járás Járási Munkaügyi Kirendeltségével. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 228 233 461 24 10,5% 31 13,3% 55 11,9% 2009 226 236 462 37 16,4% 41 17,4% 78 16,9% 2010 294 236 530 30 10,2% 42 17,8% 72 13,6% 2011 235 237 472 19 8,1% 32 13,5% 51 10,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Álláskeresők aránya 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen 12
Az adatokból megállapítható, hogy a vizsgált időszakokban a nyilvántartott álláskeresők között a férfiak voltak, vannak többségben és nem a nők. Az is megfigyelhető, hogy az álláskeresők száma végig 10-20% között mozog. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy településünkön igen nagy a munkanélküliség aránya. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 64 72 76 65 0 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 1 2 2 4 % 1,6% 2,8% 2,6% 6,2% n.a. fő 4 13 7 9 % 6,3% 18,1% 9,2% 13,8% n.a. fő 13 9 10 7 % 20,3% 12,5% 13,2% 10,8% n.a. fő 6 9 10 7 % 9,4% 12,5% 13,2% 10,8% n.a. fő 10 6 9 6 % 15,6% 8,3% 11,8% 9,2% n.a. fő 7 10 12 7 % 10,9% 13,9% 15,8% 10,8% n.a. fő 9 9 11 8 % 14,1% 12,5% 14,5% 12,3% n.a. fő 10 11 12 14 % 15,6% 15,3% 15,8% 21,5% n.a. fő 3 3 3 3 % 4,7% 4,2% 3,9% 4,6% n.a. fő 1 0 0 0 % 1,6% 0,0% 0,0% 0,0% n.a. A 20 éves és fiatalabb munkanélkülieknél növekedés tapasztalható. A 21-25 év közöttiek és egészen a 51-55 éves közöttiekig megfigyelhető, hogy változó a számuk, van olyan év, amikor csökken az előző évhez képest, de van olyan év, amikor növekszik.pl.: A 21-25 év közöttieknél 2009-ben 13-an voltak, 2010-ben a számuk lecsökkent 7-re, viszont 2011-ben kettővel ismét növekedett a számuk. Az 56-60 év közöttieknél van, hogy a vizsgált időszakban nem változott a számuk. A 61 év felettiek esetében viszont 2009-től nincs regisztrált munkanélküli. Ez az adat arra a következtetésre ad okot, hogy nagy valószínűséggel ők már nyugdíjszerű ellátást kapnak, ezért nincsenek a munkanélküliek között. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált év munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli 13
fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 28 36 64 17 18 35 60,7% 50,0% 54,7% 2009 36 36 72 25 21 46 69,4% 58,3% 63,9% 2010 31 45 76 18 35 53 58,1% 77,8% 69,7% 2011 28 37 65 13 16 29 46,4% 43,2% 44,6% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen A vizsgált időszakban emelkedést láthatunk a munkanélküliek számában egészen 2011-ig. Ez a szám 2011-ben elég nagymértékben csökkent, ebben jelentős szerepe van a közfoglalkoztatás bevezetésének, melyet az önkormányzatok a Munkaügyi Központ támogatásával tudtak, illetve tudnak igénybe venni. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 68 49 117 1 1,5% 1 2,0% 2 1,7% 2009 64 47 111 8 12,5% 1 2,1% 9 8,1% 2010 67 49 116 4 6,0% 3 6,1% 7 6,0% 2011 67 49 116 4 6,0% 3 6,1% 7 6,0% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 9 8 7 Pályakezdő álláskeresők száma 6 5 14 4
Mint, ahogyan a táblázatból és a grafikonból kitűnik a 18-29 éves korosztályban a nők vannak többségben, de ugyanez tapasztalható a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők között is. A településen, míg 2008-ban 1,7% volt a nyilvántartott pályakezdő álláskereső a 18-29 éves körében, addig ez az arány megemelkedett 2009-ben 8,1%-ra, de 2010-ben és 2011-ben ennek értéke 6% volt. Kitűnik ebből, hogy a pályakezdő munkanélküliek nem vagy csak nagyon kevesen tudnak elhelyezkedni. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 589 284 305 484 238 246 105 17,8% 46 16,2% 59 19,3% 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Az adatok azt mutatják, hogy nagyon magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek száma. 2001-ben 589 fő volt a 15 éves és az annál idősebb lakosság száma, melyből 105 fő nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel. Ez 17,8 %-a a lakosságnak. A nemek szerinti megosztásból látszik, hogy a férfiak vannak többségben (59 fő), akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Helyi szinten a településen ennek csökkentésére nincs lehetőség, mivel a településünk 1-4 osztályos általános iskolával rendelkezik. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év 200 8 200 9 A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál száma összesen 8 általánosnál 8 általános magasabb iskolai alacsonyabb végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 64 6 9,4% 28 43,8% 30 46,9% 72 7 9,7% 27 37,5% 38 52,8% 15
201 0 76 9 11,8% 34 44,7% 33 43,4% 201 1 65 7 10,8% 30 46,2% 28 43,1% 201 2 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázatból látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők között közel 10%-os az arány, akiknek alacsonyabb végzettségük van, mint 8 általános. A 8 általánossal rendelkezők az álláskeresők átlagos 40%-a, ugyanúgy mint a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Az adatokból egyértelműen látszik, hogy nem vett részt senki felnőttoktatásban, hogy az alapfokú végzettséget megszerezze, pedig az előző táblázatból (3.2.6. )kiderül, hogy lennének, akik megszerezhetnék ezt. A középfokú iskolában tanulók esetében is(felnőttképzés) ugyanaz a helyzet, senki nem vett részt ilyen oktatásban. c) közfoglalkoztatás gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevő résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 15 3% n.a. n.a. 16
2011 44 9% n.a. n.a. 2012 14 n.a. n.a. n.a. Forrás: Önkormányzat adatai Megfigyelhető, hogy 2011-ben megugrott a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak száma ekkor volt 44 fő közfoglalkoztatott, hiszen akkor több lehetőség volt az emberek foglalkoztatására.pl. 4 órás közfoglalkoztatás, hosszú távú foglalkoztatás. 2012-től startmunka programokban, illetve hosszú távú közfoglalkoztatásban vehetnek részt az emberek. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy mekkora a romák foglalkoztatása a közfoglalkoztatás keretén belül. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozáso k száma a településen Kiskereskede lmi üzletek száma vendéglátóh elyek száma állami szektorban foglalkoztato ttak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatá si programok száma helyben foglalkoztatá si programokb an részt vevők száma 2008 49 4 3 n.a. 0 0 2009 47 n.a. n.a. n.a. 0 0 2010 50 n.a. n.a. n.a. 0 0 2011 52 4 1 n.a. 0 0 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A regisztrált vállalkozások számánál növekedés tapasztalható, ami nem azt jelenti, hogy a településen sok a nagy vállalkozó, egyetlen egy vállalkozó van, aki több embert tud foglalkoztatni. Ez a cég is mezőgazdaságban van jelen. Nagyon sok a településen a mezőgazdasági őstermelő, akik nem foglalkoztatnak további személyeket. A kiskereskedelmi üzletek száma az évek során csökkent. Ugyanígy az állami szektorban foglalkoztatottak száma is. A gazdasági válság bekövetkezése gondolkodóba ejtette az embereket, akinek nem volt nyeresége a kisboltján az bezárta üzletét. 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal Legközelebbi centrum 15 perc 2 10 perc 0 0 igen 25 perc Megyeszékhely 30 perc n.a. n.a. 7 25 perc igen 1,5 óra Főváros 3,5 óra n.a. n.a. 7 4 óra n.a. n.a. 17
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Megfigyelhető, hogy a településről vagy személyautóval vagy pedig vonattal jutnak el az emberek a megyeszékhelyre vagy a közelebbi centrumba. Községünk közlekedési helyzete összességében jónak mondható, hiszen vonattal könnyen elérhetőek a közeli települések. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincs nincs az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés A településen nincsenek a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok. A fiatalok elsősorban a megyeszékhelyen, Kaposváron találhatnak ilyen jellegű programokat. f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A régióban a regisztrált munkanélküliek számára képzési lehetőséget a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járás Járási Munkaügyi Kirendeltsége által kiírt TÁMOP 1.1.2. a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása című pályázat és az Újra tanulók projekt biztosít. g) mélyszegénységben élők és romák 3 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 0 0 2009 0 0 3 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 18
2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: helyi adatgyűjtés Az önkormányzat által fenntartott intézményekben, mint az óvoda, iskola nem foglalkoztattak mélyszegénységben élőket, illetve roma nemzetiségűeket. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Jákó községben a csekély számú munkáltatóknál nem tapasztalható hátrányos megkülönböztetés. Más településen elhelyezkedni vágyóknál viszont hátrányos megkülönböztetés a távolság miatt alakul ki. Az utazás akadály még akkor is, ha később kifizetik. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az Sztv. úgy fogalmaz, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségen túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Vannak pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások. Pénzbeli ellátások: - Rendszeres szociális segély egészségkárosodottaknak: Azoknak jár, akik a 18. életévüket betöltötték és aktív korúak, továbbá munkaképességüket legalább 67%-ában elvesztették, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedtek és saját jogú nyugdíjszerű ellátáshoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkeznek. - Aktív korúak ellátása: (FHT), az az aktív korú, nem foglalkoztatott személy részesülhet ebben a segélyben, aki az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, folyósítási idejét kimerítette, vagy a munkaügyi központtal a kérelem benyújtása előtti két éven belül legalább egy évig együttműködött, feltéve, hogy csak ez a módja megélhetésének. - Lakásfenntartási támogatás: Jövedelmi viszonyaik alapján ebben a támogatásban részesülnek azok,akik nem tudják teljes mértékben finanszírozni lakásuk fenntartási költségeit. - Ápolási díj: méltányossági alapon állapítja meg az önkormányzat azon személyek részére, akik gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzi. - Átmeneti segély: Önkormányzatunk a szűkös anyagi helyzetre tekintettel az elmúlt években már nem nyújtott átmeneti segélyt. - Temetési segély: Azon személyek részére van megállapítva, akik elhunyt hozzátartozójuk temetéséről gondoskodtak és ez nagy anyagi terhet rótt a családra. - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Azon gyermeket nevelő családok számára, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 130%-át, gyermekét egyedül nevelők esetében a mindenkori nyugdíjminimum 140%-át. - Bursa Hungarica: A felsőoktatásban résztvevők hallgatók számára adott anyagi támogatás. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % lakónépesség száma 19
2008 461 39 8,5% 2009 462 53 11,5% 2010 469 34 7,2% 2011 472 51 10,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A segélyben részesülők adataiból megállapítható, hogy közel 10%-os az ellátásban részesülők száma az aktív korú népesség számához viszonyítva pl.: 2008-ban a 461 fő aktív korú lakosságból 39 fő részesült az önkormányzattól segélyben. A segélyben részesülők százaléka magasnak mondható. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 64 n.a. 0,0% 2009 72 n.a. 0,0% 2010 76 n.a. 0,0% 2011 65 n.a. 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális támogatás (álláskeresési segélyben támogatás) év részesülők fő 15-64 évesek %- ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 39 6,7 n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 18 3,5 35 48,6 n.a. n.a. 2010 7 1,2 27 35,5 n.a. n.a. 2011 10 1,7 41 63 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 50 40 30 20 10 0 Ellátottak száma (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Segélyezettek száma Jogosulatlanok száma Támogatottak száma Támogatástól megvontak száma 20
Megállapítható, hogy a településen nincsenek olyanok, akiktől a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonták volna azért, mert a szükséges 30 nap munkaviszonyt ne tudták volna igazolni. A település szociális rendelete nem tartalmaz olyan kikötést, mely alapján bárkitől megvonható lenne a támogatás. Az emberek a segélyhez szükséges 30 napot közfoglalkoztatásban, vagy önkéntes munkában vagy pedig napszámban szerezték meg. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A településen a lakások száma 249 db, amely az évek során nem növekedett, de elmondható, hogy a településen lévő lakások komfort fokozata megfelelő színvonalú. Ez azt jelenti, hogy mindegyik ingatlan rendelkezik az alapfokú szolgáltatásokkal (víz, villany). A településen nincs bérlakás, sem szociális lakás. a) bérlakás-állomány Jákó községben bérlakás nincs. b) szociális lakhatás Jákó településen mivel sem az önkormányzatnak, sem pedig más társadalmi szervezetnek, egyháznak nincs bérlakása, ezért nincs szociális lakhatás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen erre vonatkozóan nincsenek adatok. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: önkormányzati adatok A vizsgált időszakban nem volt feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzet. Hajléktalan nem él a településen. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 65 0 2009 58 0 2010 57 0 2011 70 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen megfigyelhető, hogy növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma,2008-ban 65-en részesültek ilyen támogatásban, 2011-ben pedig 70-en. Ez az adat rávilágít arra, hogy nagyon sokan élnek kevés jövedelemből, a létminimumhoz közel. Adósságcsökkentési támogatás nincs a településünkön, az önkormányzat nem hozott erről döntést. 21
f) eladósodottság A gazdasági válság kialakulása után érzékelhető, hogy egyre több család szorul rá a lakásfenntartási támogatásra. Lásd a 3.4.3. számú táblázat. g) lakhatás egyéb jellemzői Jákó településen, külterületen nem található lakás, illetve a településen található ingatlanok mind lakóövezetben helyezkednek el. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nem található szegregátum. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13.. (1)-(2) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a többi feladat mellett az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 152. -a részletezi az egészségügyi alapellátás körébe tartozó település önkormányzati feladatokat. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A nagybajomi Alapszolgáltatási Központtal való megállapodása a helyi önkormányzatnak az alapszolgáltatási feladatok ellátására, úgymint a házi segítségnyújtás, családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat jött létre. Az Alapszolgáltatási Központ két szociális gondozója látja el a településen a házi segítségnyújtást igénybevevő embereket. Az önkormányzatnál szerdai naponként ügyfélfogadást tart a gyermek-és családsegítő. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Jákó településen nincs sem háziorvosi, sem gyermekorvosi praxis. Ezt a szolgáltatást úgy biztosítják a település lakói részére, hogy a két háziorvosból az egyik minden héten kedden délelőtt Jákóban rendel. A másik felnőtt háziorvos Nagybajomban, a szomszédos városban fogadja betegeit minden hétköznap. Gyermekorvos pedig hetente kétszer jön a településre rendelni, hétfő és csütörtöki napon. Hétfőn délután, csütörtökön pedig a reggeli órákban fogadja kisbetegeit a gyermekorvos. Fogorvosi ellátást Nagybajomban biztosítanak a község lakóinak. Hétvégi orvosi ügyeletet a Kaposvár és Környéke Orvosi ügyelet lát el munkaszüneti napokon. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 22
év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 27 2009 29 2010 25 2011 23 Forrás: TeIR, KSH Tstar 35 30 25 20 15 10 5 Közgyógyellátotttak száma (fő) 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Megfigyelhető, hogy 2008-hoz képest csak 2009-ben volt több a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, a többi évben csökkent a számuk. 2009-ben 29 fő rendelkezett közgyógyellátási igazolvánnyal ezzel szemben 2011-ben már csak 23-an. A csökkenés annak tudható be, hogy többen elhunytak a közgyógyellátottak közül. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 1 2009 1 2010 2 2011 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4 3 2 1 Ápolási díjban részesülők száma (fő) 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 23
2010-ben és 2011-ben kettővel nőtt a 2008-as állapothoz képest az ápolási díjban részesülők száma. A településen egyre több az ápolásra szoruló idősebb ember. Azok tudják igénybe venni az ápolási díjat, akinek a jövedelme a Szociális törvényben meghatározott értékhatáron alul marad. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Népegészségügyi szűrésekhez való hozzáférés nem megadott a településen. A település lakóinak be kell utazni a megyeszékhelyre pl. tüdőszűrésre, nőgyógyászati szűrésre stb. A koragyermekkori kötelező szűréseket( gerincferdülés, látásvizsgálat, hallásvizsgálat) az óvodában és az iskolában elvégzi minden évben a házi gyermekorvos. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen ilyen ellátás igénybevételére nincs hozzáférés. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés milyensége a konyhafőnökön és az igényeken alapul. Mindent megteszünk, hogy az önkormányzat konyháján ahol nemcsak az ovisoknak, iskolásoknak, hanem az időseknek is főznek, mindenki kedvére tegyünk. Ezt nagyon nehéz megoldani. A gyermekek heti két alkalommal kapnak tejterméket. Nyáron a gyümölcsszezonban van többszöri alkalommal gyümölcs a gyermekeknek. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A távolság miatt a gyermekek a helyben szervezett óvodai, iskolai programokon vesznek részt. Nincs pénz, igény utazni edzésekre. A településen található sportpályán általában csak falunapon van lehetőség a sportolásra (kispályás labdarúgás).terveink között szerepel a sportpálya rendbetétele. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Alapszolgáltatási Központ szociális gondozói járnak a község idős lakosságához. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Erre vonatkozóan a településről nem rendelkezünk adattal. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Erre nem tudunk példát szolgáltatni, mivel a közgyógyellátottak száma csökken évről évre ld. 3.6.2. táblázatot. 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Községünkben két nyugdíjas klub található. E két önálló klub valaha egy klubként működött. A Jákói Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület közel 10 fővel, a Jákói Búzavirág Nyugdíjas Egyesület pedig közel 20 fővel működik. Az utóbbi egyesület a környező falunapokon fellép és népi tánccal és dalokkal őrzik a hagyományokat. Mindemellett a település falunapján is mindig helyet kapnak, hogy bemutathassák kis műsoraikat. A nyugdíjasok mellett megtalálható községünkben a Fiatalok Jákóért-Somogyért Egyesülete, melynek célkitűzése az állandó emberi értékek közvetítése. Ifjúság- és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme és esélyteremtés. Az egészséges életmódra nevelés. Demokráciára nevelés. A "zöld gondolkodás és életmód" elterjedésének elősegítése. A Jákó községért Alapítvány céljának 24
tekinti Jákó község és térségének sorsáért felelősséget érző lakosok összefogása, a feladatok folyamatos ellátása érdekében az itt élő közösségek támogatása, sajátos gondjaik megoldásának elősegítése, a közfeladatok megoldása, azok előmozdítása. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Községünkben egy kisebbségi önkormányzat működik a Jákó község Roma Nemzetiségi Önkormányzata. A kisebbségi önkormányzat próbálja a kisebbséghez tartozókat segíteni. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A roma nemzetiségi önkormányzat a kaposfői katolikus atya segítségével többször szervezett már ruhabörzét településünkön, segítve ezáltal a kisebbséghez tartozókat. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Jákó község Roma Nemzetiségi Önkormányzata az utóbbi években úgy próbál segíteni a kisebbséghez tartozókon, hogy segíti a jó tanulókat ösztöndíj formájában. A helyi iskolát és óvodát anyagilag támogatták, a támogatásból játékszerek és sportszerek kerültek megvásárlásra. Év végén télapóra és karácsonyra megajándékozzák a gyermekeket egy kis csomaggal, szaloncukorral. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas az alacsonyan iskolázottak száma a településen magas a munkanélküliség aránya fejlesztési lehetőségek feltárni azokat a lehetőségeket, hogy az iskolázottság szintjén tudjunk növelni, figyelni a vonzáskörzetben induló tanfolyamokat, képzéseket munkahelyhez való jutás előmozdítása pl. munkahelyteremtő pályázatok beadása, valamint a lakosság tájékoztatása a munkavállalási lehetőségekről 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Jákó községben a gyermekek száma 2011-ben 138 fő. Ebből a 0-14 éves korosztályt 111 fő, a 15-17 éves korosztályt 27 fő alkotja. Ők az összlakosság 20,59%-a. Az öregedési index alapján még az a jellemző a településre, hogy a fiatalok vannak többen, de ha megnézzük az élve születések számát, akkor azt látjuk, hogy a 2011-es évet leszámítva csökken a halálozások számával ellentétben. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 25
Elmondható, hogy a településen sok gyermek részesül gyermekvédelmi támogatásban, ami azt jelenti, hogy halmozottan hátrányos helyzetűek. A 2008-as évben egészen 2011-ig közel 100 gyermek részesült ebben a támogatásban. A településen kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nincs. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe Megszűntetett esetek vett 18 év veszélyeztetett kiskorú év száma a 18 év alatti 4.1.1. számú táblázat alattiak - Védelembe gyermekek száma védelembe vett és vettek veszélyeztetett közül kiskorú gyermekek száma száma védelembe 2008 0 Megszűntetett 0 esetek 0 vett 18 év veszélyeztetett kiskorú év száma a 18 év alatti 2009 alattiak 0 0 gyermekek 0 száma védelembe vettek közül 2010 száma 0 0 0 2011 2008 0 0 0 2012 2009 0 0 0 Forrás: 2010 TeIR, KSH Tstar 0 0 0 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2011 0 0 0 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben Ebből részesítettek száma Ebből Az adatokból 2012 Rendszeres is látszik, 0 hogy tartósan községünkben 0 Kiegészítő elég sok gyermek 0 Rendkívüli tartósan részesül gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi támogatásban. Forrás: gyermekvédelmi Ez azt jelenti, hogy ezen beteg gyermekek hátrányos helyzetűek. beteg év TeIR, KSH Tstar kedvezményben kedvezményben 4.1.2. számú kedvezményben táblázat - Rendszeres fogyatékos gyermekvédelmi fogyatékos részesítettek kedvezményben részesítettek száma részesítettek részesítettek száma gyermekek Ebből gyermekek száma Ebből száma száma Kiegészítő száma Rendkívüli Rendszeres tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg 2008 év 97 0 kedvezményben 0 0 kedvezményben 0 kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek 2009 részesítettek 99 száma gyermekek 0 0 gyermekek 0 0 száma száma 2010 93 száma 0 0 száma 0 0 2011 2008 93 97 0 0 0 0 2012 2009 n.a 99 n.a. 0 n.a. 0 n.a. 0 n.a. 0 Forrás: 2010 TeIR, KSH Tstar, 93 Önkormányzati 0 adatok 0 0 0 2011 93 0 0 0 0 2012 n.a Gyermekvédelmi n.a. kedvezmények n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati 100% adatok 50% 100% 0% 50% 0% Gyermekvédelmi kedvezmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény 26