A Személyi Jövedelemadó 2015 1995. évi CXVII. törvény Általános rendelkezés Szja tv. 1. Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékekéntilleti meg törvény eltérő rendelkezésének hiányában e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, azegyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. 1 2 Nem keletkezik bevétel - 2015 A díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély a díjat fizető tevékenységét szolgáló feladata ellátásával kapcsolatosfelelősségére (ideértve asérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket - 2015 a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy etörvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget 3 4
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket - 2015 a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. (1) bekezdés l) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által a megvásárolt követelésből elengedett részt. Adóelőleg nyilatkozatok a kedvezmény változások következtében Adóelőleg-nyilatkozat az első házasok kedvezményének érvényesítéséről Adóelőleg-nyilatkozat a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről Adóelőleg-nyilatkozat a költségek érvényesítéséről Adóelőleg nyilatkozat a személyi kedvezmény érvényesítéséről Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata 5 A házasságkötés 2015 A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint. házasságkötést követő két évben. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Részletszabályok Példa Adózók 2015. február 27-én házasságot kötnek, 2015. december 23-án a feleség betölti a várandósság 91. napját. Ebben az esetben először 2015 márciusában jogosultak a felek ezen címen kedvezményt érvényesíteni, míg utoljára 2015. novemberében csökkenthetik ilyen címen az adóalapjukat, mivel december hónapra már családi kedvezményre válnak jogosulttá. 8
Családi kedvezmény 2015 egy eltartott esetén 62 500 forint, kettő eltartott esetén 2016-ban 78 125 forint, 2017-ben 93 750 forint, 2018-ban 109 375 forint, 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint, Az adóelőlegnyilatkozatokon az eltartottak adóazonosító jelét kötelezően csak a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatokon kell feltüntetni. 2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. A változás eredményeképpen jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa. három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. KÖZÖS HÁZTARTÁS 9 10 A családi járulékkedvezményt érintő módosítás A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. Ez a rendelkezés a családi járulékkedvezményre is alkalmazandó. A családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető. 11 12
A családi járulékkedvezmény A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. Példa Tárgyhó 10-én a munkavállaló részére 300.00 Ft kifizetés történik. Három eltartottja van, ebből ketten kedvezményezett eltartottak. A munkavállaló 18 000 Ft járulékkedvezmény igénybevételéről nyilatkozott. A családi kedvezmény összege 2 x 206 250 = 412 500 Ft 13 Havi bruttó kifizetés 300000 Családi kedvezmény (300000) - 300000 Adóalap 0 SZJA (140000 x 0,16) 0 Járulékkedvezmény figyelembe vehető összege 18000 4 % EBJ (300000 x 0,04) = 12000 0 3 % EBJ (300000 x 0,03) = 9000-3000 10% NYJ (300000 x 0,1) -30000 1,5 % MPJ (300000 x 0,015) -4500 Nettó (300000 3000 30000 4500) 262500 A családi járulékkedvezmény elszámolása A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetésikötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. 16
A munkáltatói juttatások Munkáltatói juttatások 2015 Béren kívüli juttatások 71. Egyéb meghatározott juttatások 70. ADÓ 1,19 16% Σ 200 000 Σ Σ450 000 ADÓ 1,19 16% EHO 1,19 14% EHO 1,19 27% 17 18 18 Munkáltatói juttatások 2015 Az összesen 450 ezer forintig adható SZÉP-kártya támogatás teljes egészében évi 200 ezer forintig (illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegig) a többi béren kívüli juttatás esetében 27% eho Az időarányosítás - 2015 Az említett keretösszegek akkor érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, mindkét keretösszeget a munkaviszony fennállásának napjaival kell arányosítani. Nem kell arányosítani a keretösszegeket, ha a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg év közben. [Szja tv. 70. (4)-(4b) bekezdés] ADÓ 1,19 16% EHO 1,19 27% 20
Az emelt közteher (16% + 27%) A munkáltatónak három esetben kell az egyes meghatározott juttatás 51,17 százalékos közterhét megfizetni a béren kívüli juttatások értékhatárainak átlépése miatt: 200 ezer forint felett nyújtott egyéb (nem SZÉP Kártya) béren kívüli juttatás, a béren kívüli juttatások egyedi keretösszegei feletti rész, a SZÉP-kártya támogatás és a többi béren kívüli juttatás együttes értéke az évi 450 ezer forintot meghaladó rész esetén. példa Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára átutalt összeg 200 000 Ft/év. Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára átutalt összeg 100 000 Ft/év. Étkezési Erzsébet-utalvány 12 000 Ft/hó. Helyi közlekedésre szóló bérlet 5 000 Ft/hó. Önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt munkáltatói tagdíj hozzájárulás 10 000 Ft/hó. Húsvétkor és karácsonykor kapott ajándékkosár 10 500 Ft/alkalom. Cégtelefon magáncélú használatának éves összege 80 000 Ft, amelyet a munkavállalónak nem kell megtérítenie. Kosárlabda mérkőzések megtekintésére szolgáló bérlet 70 000 Ft/év. A munkáltató által fizetett kockázati életbiztosítás díja 30 000 Ft/év. Feladat: Számítsa ki a vállalkozás által éves szinten fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét! 21 22 Adómentesség 2015 A munkahelyi ártalmak miatt terjedő gerincbetegségekre tekintettel viszont januártól adómentesen biztosítható a dolgozónak a fogalakoztatás-egészségügyi ellátás, a szűrővizsgálatok és a fizikoterápiás valamint a mentálhigiénés eljárások. A munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatos módosítás 2015. január 1-jétıl adómentes lakáscélú juttatás adható (támogatás, kölcsön) az akadálymentesítésre is. 5 millió forint 30% 5 év 23
Nyugdíjbiztosítás Szja tv. 3. 93. 2015 A nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére a haláleseti szolgáltatást kivéve anyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt abiztosított jogosult. Nyugdíjbiztosítás A nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra fizetett díj nem része a rendelkezés alapjául szolgáló összegnek. Ugyancsak nem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapbiztosítás kockázati díjrésze alapján akkor, ha annak összege az alapbiztosítás díjának 10 százalékát meghaladja. 25 Díjfizetés devizában Nem forintban fizetett díj esetén a rendelkezés alapjául szolgáló összeg forintra történı átszámolásakor az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő pénznem esetén az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell számolni. A rendelkezési jogosultság A rendelkezési jogosultság a magánszemélyt az első nyugdíjszolgáltatásnak minısülő teljesítésig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig fizetett díj alapján illeti meg. Nem tekintendı első nyugdíjszolgáltatásnak az egészségkárosodás miatti részteljesítés. 2015-ös adóévre tett nyilatkozatok alapján az adóhatóság a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén (nincs az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, az adóbevallás alapján fizetendő adót megfizette) a magánszemély által meghatározott összeget szerzıdésenként a biztosító pénzforgalmi számlájára utalja.
A rendelkezési jogosultság 5 A más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerzıdés alapján a magánszemély akkor tehet nyilatkozatot, ha a külföldi biztosító az adóhatóság által közzétett formában kiállított igazolást ad ki, amelyen a magyar biztosító által is kötelezően feltüntetendő adatokon túl szerepelteti a Nevét, székhelyét, címét és a külföldi adóhatóság által kiadott azonosító jelét Az állam nevét, ahol letelepedett; Igazolja, hogy a szerzıőés az Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosítási szerzőédés Kötelezettséget vállal az adóhatóság által utalt összeg szerződésen történő jóváírására; Vállalja a magyar biztosítót terhelő adatszolgáltatási kötelezettséget. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozat Ha a magánszemély nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem megfelelı vagyoni értéket von ki (a szerzıdést részben vagy egészben visszavásárolja stb.), akkor az adóhatóság által a nyugdíjbiztosítás alapján átutalt összeget 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnie. A rendelkezés azokra az átutalásokra is vonatkozik, amelyeket a korábbi szerződők nyilatkozatai alapján utalt az adóhatóság. 30 A visszafizetendő összeg megállapítása A visszafizetendő összeget a biztosító állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg feltéve, hogy a kifizetésre kerülő összeg erre fedezetet nyújt. Abban az esetben, ha külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésnél keletkezik a visszafizetési kötelezettség, vagy ha a kifizetésre kerülő összeg nem nyújt fedezetet a levonásra, azt a magánszemélynek kell rendeznie az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásban. 31 A biztosítások E szerint kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy ide nem értve a kifizetőnek nem minısülımagánszemélyt fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb a magánszemély válik jogosulttá, akkor a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amelyen a teljesítésre a magánszemély joga megnyílik. Ez a nap többek között a szerződés ez irányú módosításának a napja. Élet Baleset Betegség
SZOHO 2011. évi CLVI. törvény Szociális hozzájárulási adó 27% 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről 2015 85,46%-a a Nyugdíj Alapba 14,54%-a az Egészségbiztosítási Alapba 34 START-kártyával rendelkező munkavállaló 2015. január 1-jétől a még érvényes START-kártyával rendelkező munkavállaló után a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény nem érvényesíthető, mivel a program 2014. december 31-el megszűnt. Átmeneti rendelkezés alapján a 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében amennyiben az egyéb feltételek fennálltak a munkáltató a kedvezményt érvényesítheti. Érvényesíthető szocho kedvezmények A költségvetési szervek Nem érvényesíthető szocho kedvezmények
Költségvetési szervekre vonatkozó változás 2 a költségvetési szerv 2015. január 1-jétől nem érvényesíthet adókedvezményt: a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskereső személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti, valamint a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő, illetve részesült munkavállalója után. Járulékalapot képező jövedelem fogalmának változása A külföldi jog szerint megkötött munkaszerződések esetében nem volt értelmezhető a magyar szabályozás szerinti alapbér, mint járulékalapot képező jövedelem. A külföldi külföldijogon alapuló munkaszerződések esetében -az összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott díj havi összegét kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni A 6930 forint 2015-ben havi 6930 forintra emelkedett. 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítás az Szja tv. 1/B. hatálya alá tartozó természetes személyre személyre. Az érintett érintett személyek személyek megszerzett megszerzett jövedelmét egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli Külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzése A külföldi foglalkoztató, külföldinek minősülő kiküldöttje, kirendeltje, munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalója esetében a kiküldetés 2 éves időtartamát 2013. július 1 -jétől kell számítani számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jöhet létre.
A természetes személy az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A kötelezettség teljesítése A bevallást a Magyarországról történő távozását megelőzően ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig kell a NAV által rendszeresített 53 INT jelű magyar és angol nyelvű nyomtatványon kell megtenni. 41