A felsőoktatás szektorszintű irányításának szerepe a lakosság egészségi állapotának javításában és a testkultúra fejlesztésében dr. Székely Mózes FTT elnök, MEFS főtitkár TÁMOP-6.1.1-12/1 Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása kiemelt projekt
A fenntartható fejlődés meghatározásai A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. (Közös Jövőnk jelentés, 1987.) A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. (Herman Daly)
A fenntartható fejlődés alapelvei A gazdaság, a társadalom és a természet rendszerét egymásnak mellérendelt módon interpretáló, elterjedt fenntarthatóság megközelítés (balra), illetve az egyes rendszerek egymásba ágyazottságát érzékeltető valódi rendszer-felfogás (jobbra)
A fenntartható fejlődés alapelvei A környezet, társadalom és gazdaság harmóniája akkor érhető el, ha a cél a társadalom életminőségének javítása, a gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet pedig feltétele (lehetősége és korlátja) a fejlődésnek. A fenntartható társadalom legfontosabb ismérvei: szociális igazságosság, amely a lehetőségekhez való egyenlő esélyű hozzáférést, és a társadalmi terhekből való közös részesedést jelenti; az életminőség (egészség, anyagi jólét, demokratikus jogok, biztonság, oktatás stb.) folytonos javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; a környezetminőség megőrzése, az élet minden formájának tisztelete; a megvalósításhoz elengedhetetlen a rendszerszemléletű gondolkodás és kormányzás; valamint a jelen társadalmainak és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembe vétele.
Egészségfejlesztés egyetemi szemszögből Döntéshozók: EMMI, MRK, HÖOK, kancellárok Szakma: FTT, OEFI, MEFS, szakmai műhelyek Egészség okai (WHO): életmód, társadalmi környezet (43%) genetika (27%) fizikai környezet (19%) egészségügyi ellátás (11%) Egészségfejlesztő működés hallgatói szolgáltatások egészségfejlesztési szolgáltatások egyetemi testkultúra
Hallgatói szolgáltatások felmérése* Fő feladat: A hazai felsőoktatási intézmények hallgatói szolgáltatásainak megismerése, a szolgáltatási területek általános és részletes bemutatása Kutatási dimenziók: A hallgatói szolgáltatások palettája és működési területi eloszlása A szolgáltatások változási, beavatkozási irányai az utóbbi 5 évben Szolgáltatási értékelési adatok: kínálat, céloknak megfelelés, hatásosság Áttekintés a hallgatói szolgáltatási rendszerekről (viszonyítási pontok) külföldön benchmarking szemléletű elemzés hazai jó és/vagy legjobb gyakorlatok, illetve azok elemei tekintetében Igények bemutatása szolgáltatási területenként Fejlesztési javaslatok, a társadalmi, gazdasági, ágazati környezetet is figyelembe véve (*) Az empirikus kutatást az MKIK GVI az Oktatási Hivatal megbízásából a TÁMOP 7.2.1 projekt keretében végezte el
Hallgatói szolgáltatások felmérése (2) Módszerek és minták: Hazai körkép (online desk research, 35 intézmény, hallgatói szolgáltatások láthatósága) Nemzetközi kitekintő kutatás (online desk research, hallgatói szolgáltatások az Egyesült Királyságban, három kérdésben Európai körkép) Mélyinterjú sorozat (12 intézmény, 6-6 szakértői interjú, további 6 intézményben 1-1 interjú) Szolgáltatási palettát felmérő adatlapok (12 intézmény, minden szolgáltatási terület, kompetens kitöltők megkeresése) Esettanulmányok (7 jó gyakorlat, mély feltáró elemzés)
Hallgatói szolgáltatások hatásbecslése Gyakornoki program Külföldi ösztöndíj Könyvtár, jegyzet Tehetséggondozás Minőségbiztosítás Hatékonyabb tanulás 100% 100% 78% 80% 100% Önállósodás 100% 100% 61% 40% 17% Diploma értéke 100% 100% 48% 20% 33% Szakmai kapcsolatok 100% 100% 70% 0% 0% Jobb tehetséggondozás 33% 50% 100% 40% 17% Képzésre koncentrálás 67% 0% 65% 80% 17% Társadalmi mobilitás 100% 50% 30% 40% 0% Személyes kapcsolatok 67% 100% 52% 0% 0% Közösségi kapcsolatok 33% 100% 48% 0% 0% Hátránykompenzáció 33% 50% 17% 40% 0% Csökkenő lemorzsolódás 33% 0% 9% 40% 17% Esélyegyenlőség 0% 0% 22% 20% 17%
A hallgatói szolgáltatások fejlesztési irányai A fejlesztések (5 év) elszigeteltek, koncepció-hiányosak Az egyetemi élet, a sport fontos területek Beavatkozások db % Beavatkozások db % Külföldi hallgatók szolgáltatásai 73 14% Hallgatói juttatások, támogatások 20 4% Egyetemi élet 58 12% Tehetséggondozás 45 9% Lakhatással, kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos szolgáltatások Speciális igényű hallgatói csoportoknak nyújtott szolgáltatások 19 4% 17 3% Tanulmányok előtti szolgáltatások 40 8% Szakmai lehetőségek közvetítése 17 3% Alumni szolgáltatások 38 8% Gyakornoki programok 10 2% Sport szolgáltatások 35 7% Külföldi ösztöndíjjak 8 2% Karriertanácsadás 32 6% Költségtérítések támogatása 4 1% Könyvtár, jegyzet szolgáltatások 30 6% Képzések és képzési szintek közötti Hallgatói integrációt segítő átjárást és eligazodást segítő 28 6% szolgáltatások szolgáltatások 3 1% Minőségbiztosítás 27 5% Összesen 504 100%
A hallgatói szolgáltatások fejlesztési gátjai Anyagi források hiánya - működtetés Nincs egységes (intézményi) akarat 100 80 60 40 20 0 Humánerőforrás - kapacitáshiány Anyagi források hiánya - bevezetés Humánerőforrás - kompetencia hiány Infrastruktúrális korlátok
Egészségfejlesztési beavatkozások Csaknem valamennyi felsőoktatási intézményben megtalálhatók Közös jellemzőik: a kockázati magatartás megváltoztatására koncentrálnak pozitív egészségfogalom: mentálhigiéné, sport általában kis és közepes méretű csoportok (kivéve mentálhigiéné, kortárs segítők) információk és szolgáltatások (nincs multiplikátor hatás) beavatkozások tervezése és értékelése hiányzik a hosszú távú fenntarthatóság nem biztosított
Legjellemzőbb beavatkozások A feltárt programok nagy része a következő területekre koncentrál: Szenvedélybetegség, addikció Táplálkozási rendellenességek Szűrések és oltások Mentálhigiénés programok Sport, testmozgás
Szenvedélybetegség - addikció Kampányok vannak, átfogó program nincs Nikotinfüggőség/dohányzás ÓE tanácsadás (Egészség és Sportnap) SzTE nemzetközi konferencia; Füstmentes Nap DE leszokást támogató csoport (Mentálhig. és Esélyegy. Központ) SE FOK választható kurzus (orvos-beteg kapcsolatban) Alkoholfüggőség lényegében hiányzik, legfeljebb drogprevencióval együtt kerül elő Drogfogyasztás PTE ÁOK képzés 2002 óta, együttműködés a rendőrséggel SE ETK rendhagyó előadás (pl. megalázásra épülő beetetési taktikák) SZE Drogkonzultációs Iroda Viselkedési addikció elsősorban STD-megelőzés (kiemelten HIV/AIDS) szexualitás és párkapcsolat (KRE konferencia: 36 fokos lázban ) PTE egészségnevelő beszélgetések ( Egészséges erotika )
Táplálkozás Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak (E3) DE Orvos- és Egészségtudományi Centrum, BCE ÉTK, PTE ETK egyetemi előadások, ingyenes tanácsadás fő terület: túlsúly és elhízás felmérés 4500 fős mintán: tápláltsági állapot és étkezési szokások finanszírozó: C-C Alapítvány
Szűrések, oltások Címkézett napok : figyelemfelhívó események, főleg orvostanhallgatókkal SZTE Egyetemi Egészségnap Diabétesz Nap AIDS Világnap Füstmentes Nap Tumor-prevenciós Nap SE Prevenció az egészségért kurzus (a hallgatóknak legalább tíz embert kell rávenni a szűrésen való részvételre)
Mentálhigiénés programok Jelentős hatással van az egyéni egészségi állapotra Komplex hallgatói tanácsadás (pl. TÁMOP 4.1.3-11) SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ EKF Kortárssegítő Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda KRE KONT@AKT Online Hallgatói Tanácsadás
Mentálhigiénés programok: intézményi példák (1) SZTE 1992-ben alapították a Diáktanácsadót 2010-ben kiegészült on-line pszichológiai tanácsadással is (TÁMOP 4.1.1 forrásból) leleknavigator.hu SANSZ program DEMEK Ariadné fonala Alacsonyküszöbű Mentálhigiénés és Drogkonzultációs Szolgálat Tréningek Egészség-tesztek Szemléletformáló tevékenység
Mentálhigiénés programok: intézményi példák (2) EKF KOMETI (TÁMOP 4.1.1) Diáktanácsadó Iroda öt szolgáltatási típus Közösségi programok Egyéni életvezetési tanácsadás Tanulással kapcsolatos segítség Önkéntes-koordináció Téma-centrikus csoportos szolgáltatások KRE KONT@AKT Diáktanácsadó szolgálat Online hallgatói tanácsadás (levelezés), idő és hely-kötöttségek nélkül Mentál-klub: végzett mentálhigiéné szakos hallgatók számára a Tréninghéten továbbképzéseken vesznek részt
Hazai képzési programok (1) Alapszakok megnevezése Képző intézmények Képzési terület Ápolás és betegellátás DE-EK, PTE-ETK, SE-ETK, (KKK, 181. old.) SZE-ESZI, SZIE-GAEK, SZTE- Egészségügyi gondozás és prevenció (KKK, 186. old.) Humánkineziológia (KKK, 229. old.) Rekreációszervezés és egészségfejlesztés (KKK, 226. old.) Tanári szakok megnevezése Egészségfejlesztés-tanár (88. old.) ETSZK DE-EK, ME-EK, PTE-ETK, SE- ETK, SZTE-ETSZK SE-TSK ELTE-PPK, EKF-TTK, NYME - AK, NYME-BDPK, PTE-ETK, SE-TSK, SZTE-JGYPK NYME-BDPK, SZTE-JGYPK Orvos- és egészségtudományi képzési terület Sporttudomány képzési terület Pedagógusképzés képzési terület
Hazai képzési programok (2) Mesterszakok megnevezése Képző intézmények Képzési terület Egészségügyi szociális munka (KKK, 238. old.) DE-EK, PTE-ETK Népegészségügy (KKK, 241. old.) Egészségpszichológia (KKK, 244. old.) DE-NK Táplálkozástudomány (KKK, 254. old.) Komplex rehabilitáció (KKK, 257. old.)de-nk Ápolás (KKK, 260. old.) Szakedző (KKK, 631. old.) Rekreáció (KKK, 633. old.) Humánkineziológia (KKK, 640. old.) DE-NK, PTE-ETK DE-ÁOK, PTE-ETK, SE-ETK DE-EK, PTE-ETK SE-TSK NYME-BDPK, PTE- TTK, SE-TSK SE-TSK Orvos- és egészségtudományi képzési terület Sporttudomány képzési terület
Feltárt képzések tartalmai változatos tananyagok, eltérő fókuszokkal de orvosi, medicina-központú megközelítés korábbi pályázatok, 10-15 éve nem frissültek néhány e-learning tananyag a 6.1.1 tananyagfejlesztése valós igényt elégít ki
Az egyetemi sport jelentősége A felsőoktatási sport NINCS MINŐSÉGI FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGI FELSŐOKTATÁSI SPORT NÉLKÜL a felsőoktatási intézmény vonzerejének növelője a tanulmányi - szakmai munka komoly segítője az értelmiségnevelés eszköze, értékrend alakító közösségteremtő jelentős népegészségügyi kérdés mintaadó a társadalomban
Az egyetemi testmozgás alapjai Előzmény A mozgás: természetes létformánk Az egyén szintjén Fittség, egészségmegőrzés, rekreáció Kihívás önmagunknak versengés másokkal Közösségbe kerülés: társas lény A társadalom szintjén Munkaerő újratermelése Saját csoport identitása és büszkesége Társadalmi-gazdasági haszon
Szabadidősport felmérés Hallgatói sportolási szokások összefüggései, az egyetemi sporttal kapcsolatos vélemények és attitűdök 16.503 fős online egyetemi felvétel (HÖOK-ELTE 2011) 1.500 fős reprezentatív fiatal felnőtt lekérdezés (OH-ELTE 2013) Súlyozás: intézmény, nem, képzés munkarendje, képzési szint, sportolási gyakoriság Milyen gyakran sportolsz mióta egyetemre/főiskolára jársz (a kötelező testnevelés órákon kívül)? Egyetemen ritkábban, mint havonta havonta 37,6 % heti rendszerességgel 33,5 % hetente 2-3 alkalommal legalább heti 4 alkalommal 28,9 %
Az integrált sportiroda-modell Összesen 23 sportiroda 14 vidéki intézményben 9 budapesti intézményben TÁMOP-program kovergencia-régiók 2 év, 440 mft KMR pályázat Budapest-Gödöllő 1+2+1 félév, 160 mft Koordináció Konvergencia régió: MEFS Központ (DE) KMR: Közép-magyarországi Regionális Sportiroda (BEFS)
Az integrált sportiroda-modell Sportintézet, sportközpont Intézményi, rektori vezetés EHÖK Hallgatók tömeges megszólítása, megmozgatása Magas szintű sportszakmai tudás, sikeres versenysportolók Intézményi sportegyesület Hatékony kommunikáció, új forráslehetőségek Integrált sportiroda MEFS (MOB) Létesítmény üzemeltetés Erős országos egyetemi sporthálózat Hatékony infrastruktúra kihasználás
Az integrált sportiroda-modell A z integrált sportiroda-modell céljai: az intézményen belül a különböző sporttal foglalkozó egységek munkájának összehangolása, köztük az információcsere elősegítése szabadidősport terén a hallgatói részvételi szám jelentős növelése versenysport terén az élsportolói részvétel és az eredményesség növelésének elősegítése, médiajelenlét erősítése a sportszolgáltatások fejlesztése, szélesítése, sportprogramok rendszeres szervezése a kommunikáció hatékonyabbá tétele a hallgatók, és a további érintett együttműködő partnerek felé
Az integrált sportiroda-modell Sportirodák feladatai: Szolgáltatásfejlesztés új hallgatói sportszolgáltatások bevezetése meglévő szolgáltatások fejlesztése mintaprogramok szervezése Mentorprogram élsportolók sportolói és tanulmányi feladatainak összehangolása mentorok és tutorok bevonása kettős életpálya modell segítése Eredményességi mérőszámok: hallgatói sportszolgáltatások száma hallgatói sportszolgáltatásokat igénybe vevők száma (min. 20%) hallgatói sportszolgáltatásokat igénybe vevők közül a mentori-tutori szolgáltatást igénybe vevők száma
SportPont Program (SPP) Motivációs rendszere: pontgyűjtés, pontverseny, ajándékok, fődíjak SportPont adatbázis: regisztrált hallgatók, eseménynaptár helyi sportversenyek és bajnokságok, intézményi sportnapok külső sportesemények az egyetemi-főiskolai városokban Kommunikáció célja a hallgatók elérése, megmozgatása, bevonása tartalma: egészséges életmód, sportolási lehetőségek célcsoport: nem rendszeresen sportoló hallgatók csatornái: FB-oldal, honlap, egyetemi hirdetések Intézményi szabadidősport-támogatás 2014. július 31-ig regisztrált hallgatók száma az intézmény hallgatói által gyűjtött SportPontok száma Kiemelt programok: szakterületi országos sportnapok, EFOTT Külső forrásból finanszírozott programok MEFOB-ok, Egyetemi Kosárlabda Liga, MLSZ-bajnokságok Budapest Bajnokságok, Interregionális Kupa SPP sítábor, sportszervező képzés
Hallgatói SportPont rendszer Regisztrált hallgatók Kiosztott pontok Bekapcsolódott programok FB - SportPontprogram FB Egyetemisport Kiindulási érték 2013. dec. Célszám 2014. december 31-ig 7 890 4 847 150 program 10 000 like 2700 like 15 000 15 000 400 program 15 000 like 4000 like
SPP motivációs eszközök Hallgatók motiválása: Pontokért beváltható ajándékok Regisztrációs díj: 1 db kerékpár Fődíjak (feltétel: min. 1 db sportpont szerzése) 2 db jegy a Bayern München egyik mérkőzésére (utazással együtt) 1 db okostelefon 1 db táblagép Intézmények motiválása 15 millió keretösszegű MEFS SPP pályázat Legsportosabb egyetem Legjobb egyetemi sportiroda Legsikeresebb SportPont rendezvények
Az egészségminőség-görbe Egészségnevelés, -fejlesztés, -kommunikáció Megelőzés Gyógyítás Rehabilitáció
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Dr. Székely Mózes Felsőoktatási Tervezési Testület elnök mozes@elte.hu
Szabadidősport-fejlesztés Testnevelés kritériumtárgy feltételeinek biztosítása Mindennapos testnevelés folytatása: kötelező heti sportolás Költségvetés, szakemberek, infrastruktúra Sportszakmai képzések fejlesztése Egyetemi SportPont Program (MEFS/HÖOK) Sport- és egészséges életmód népszerűsítő kampány Motiválás: pontgyűjtés, pontverseny, ajándékok, fődíjak Adatbázis: regisztrált hallgató (11.058 fő), országos eseménynaptár (400 sportprogram) Kommunikáció: a sportolási lehetőségek, pontgyűjtés, egészséges életmód (SPP Fb-oldal 11.218 fő, egyetemisport.hu) SportPont pályázat (szabadidősport-támogatás) Keret: 15 mft/év, 21 sikeres intézményi pályázat Elosztás: SportPont rendszerben részt vevő hallgatók száma alapján
Szabadidősport-fejlesztés 2. Országos Sportiroda-hálózat (TÁMOP/KMR 600 mft/2 év) Sporttevékenységek integrált intézményi koordinációja 23 sportiroda: konvergencia régiók (13), Közép-Magyarország (10) Szabadidős sportprogramok beindítása, segítése Kiemelt programok: Szakterületi országos sportprogramok (Medikus Kupa, Műszaki Sportnapok, Sportszakos Hallgatók Sporttalálkozója) EFOTT Sportprogram (80.000 résztvevő) Telekom Egyetemi Labdarúgó Bajnokságok (17 intézmény, 5.000 hallg.) BEFS: Bp. Bajnokságok, Debrecen-Pécs-Szeged: Interregionális Kupa Szabadidősport finanszírozása hosszú távú fenntarthatóság Állam: önálló sportnormatíva: 2.000 Ft/fő/év Hallgatók: hallgatói sporthozzájárulás (1000 Ft/fő/félév) Intézmény: saját infrastruktúra max. önköltség 50%-a Külső támogatók: kedvezményes sportszolgáltatások