Magyar Kereskedelmi és Iparkamara RÁDIÓ- ÉS HANGTECHNIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK - 1997 -
I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai A szakma (szakképesítés) - megnevezése: Rádió- és hangtechnikai műszerész - száma: 608 ( OSZJ ) - azonosító száma: 51 5223 09 ( OKJ ) Rádió- és hangtechnikai műszerész szakképesítés /SZAKMUNKÁS BIZONYÍTVÁNY, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb szakirányú - technikus, illetve mérnök - végzettség/. Televízió- és videotechnikai műszerész szakképesítés /SZAKMUNKÁS BIZONYÍTVÁNY, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb szakirányú - technikus, illetve mérnök - végzettség/. Szakmunkás képesítésként elfogadható még a korábbi rendeletek alapján a jelenlegi szakmai elnevezéstől eltérő rádió-televízió műszerész szakmunkás bizonyítvány. B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat A mestervizsgára az jelentkezhet, aki a rádió- és hangtechnikai szakmában önálló tevékenységet igénylő munkaterületen, így szervizműszerészként, bemérő műszerészként, laboratóriumi műszerészként, minőségvizsgáló, illetve ellenőrzőként, stúdió karbantartó műszerészként megfelelő gyakorlati és elméleti felkészültségre tett szert. Ilyen jellegű szakmai gyakorlatot legkevesebb 3 évig folytatott a mestervizsgát közvetlen megelőző időben, s ilyen irányú munkavégzését megfelelően igazolni tudja. 2
II. A MESTER MUNKATERÜLETE. A SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGKÖRÖK 2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása A 608 szakszámú (51 5223 09 OKJ azonosítási számú) és Rádió- és hangtechnikai műszerész elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal-, az alábbi, tipikusan jellemző munkatevékenységeket végzi: - szórakoztató elektronikai készülékek: javítása, részegységeinek tervezése, bemérése, gyártása, szakvélemény elkészítése (tűz- vízkár, villámcsapás, illetve egyéb káreseményből eredőek), minőség ellenőrzése, minősítése, - rádió és hangtechnikai műszerész tanulók gyakorlati és szakmai oktatása, - tér- és teremhangosítás tervezése, kivitelezése. 2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre A tevékenység összeállító, javító és karbantartó jellegű. Feladata a különböző típusú szórakoztató elektronikai készülékek javítása, a hibás alkatrészek pótlása. A szükséges beállítások, mérések elvégzése szervizműszerekkel. Berendezések méretezése, számítása, szerkesztése. 3
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A szakma - mester szintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok): - műhely (szerviz) szakmai és adminisztratív vezetése; - szerviz tevékenység kapcsán kultúrált ügyfélkapcsolat kiépítése; - szakmai morál megkövetelése a beosztottaktól, illetve ennek ellenőrzése; - a szakma fejlődésével való folyamatos lépéstartás; - a munkavégzés szakmai színvonalának biztosítása, a szakszerűség mindenkori betartása; - a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai ismeret és számítógép kezelésének ismerete; - a szakmavégzéshez szükséges érintésvédelmi és munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása és betartása; - az ipari és szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások, rendelkezések ismerete, azok változásainak figyelemmel kísérése. 3.2. Követelmények 3.2.1. Általános szakmai elvárások A mester(jelölt) ismerje: - a szakterületéhez tartozó készülékek, berendezések rendszertechnikai felépítését és az áramkörök működését, - az áramkörök hibátlan, illetve hibás működését, műszeres beméréssel tudja meghatározni és az esetleges szükséges beállításokat elvégezni, - a szakmában előforduló alkatrészek műszaki paramétereit, jelzéseit, tudja meghatározni egy alkatrész helyettesítő vele műszakilag megegyező típusát, - a szakmához szervesen kapcsolódó szakmák (finommechanikai műszerész) alapfogásait, - a munka folyamatos végzéséhez szükséges műszerek, szerszámok használatát és azok karbantartását, - az általános munka, egészség és balesetvédelmi előírásokat, és tudja azokat alkalmazni, - a védőberendezéseket és azok használatát. 4
3.2.2. Szakmai gyakorlati követelmények A szakma mestere tudja önállóan megtervezni egy adott munkavégzés folyamatát és tudja elvégezni, illetve elvégeztetni annak részfeladatait. Ezzel összefüggésben ismerje: - a készülékek, berendezések működésének illetve működtetésének alapvető feltételeit, műszaki paramétereit; - a gyártási technológiákat és azok menetét; - az új alkatrészeket, anyagokat, műszaki megoldásokat; - a szakmához kapcsolódó veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, munkavédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi továbbá környezetvédelmi előírásokat, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve az elsősegélynyújtást is; - az önálló vállalkozáshoz szükséges gazdasági, pénzügyi, jogi, munkaügyi, vezetési és pedagógiai ismereteket. 3.2.3. Követelmények a szakmai elmélet terén A szakmában a jó hatásfokú eredményes munkavégzés feltétele a szükséges elméleti ismeretek pontos meghatározása és tudása. Ezért a mesterjelöltnek ismerni kell a készülékek, berendezések rendszertechnikai felépítését, működését blokkvázlat alapján, másrészt az egyes blokkokban található áramkörök részletes funkcionális és fizikai működését. Továbbá ismerje az elektronikában, híradástechnikában alkalmazott alkatrészek, részegységek gyártástechnológiáját és műszaki paramétereit. Meg tudja határozni egy adott alkatrész helyettesítő típusát az alkatrész katalógusok és adatlapok alapján. Ismerje a szakmában használatos elektronikus műszerek működési elvét, tudja azokat kezelni, rendelkezzen a komplex mérési feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, tudja a mérési eredményeket értékelni, dokumentálni. Ismerje a szakmában megtalálható egyszerűbb alapáramkörök méretezési elvét, gyakorlati számítási módszerét, a középiskolai matematikai apparátus felhasználásával. Rendelkezzen alapfokú számítástechnikai ismeretekkel. Rendelkezzen az 3.2.2. Szakmai gyakorlati követelmények negyedik, ötödik bekezdéseiben felsorolt tudnivalókat megalapozó elméleti ismeretekkel. 5
IV. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE A mestervizsga célja: annak megállapítása, hogy a mesterjelölt elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket, rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai ismeretekkel képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni A mestervizsga részei: - szakmai gyakorlat, - szakmai elmélet, - vállalkozási /általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi/ ismeretek, - pedagógiai /munkapedagógiai/ ismeretek. A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Megjegyzés: A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza. A gyakorlati vizsga 1 nap, az írásbeli és a szóbeli vizsga szintén 1 nap. A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézmûves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának elõírásait kell alkalmazni. A) Gyakorlati vizsga A vizsga helyét és a vizsgamunkát a bizottság határozza meg. A mestervizsga bizottság elnöke ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges műszaki és balesetvédelmi előírások szabályosságának a meglétét. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, anyagokat, eszközöket, műszereket, munka- és egészségvédelmi feltételeket. A vizsga időtartama minimum 3 óra, tetszés szerinti szünettel. 6
1) Konkrét készüléken elvégzendő szervizmunka, ideje a készülék bonyolultsági fokától, illetve a kijavítandó hiba műszaki összetettségétől függ (a bizottság határozza meg). 2) A vizsgamunka (mestermunka) bemutatása, működésének, műszaki paramétereinek méréssel történő ellenőrzése, mérési jegyzőkönyv készítése. A mestermunka: A vizsgabizottság a mesterjelölttel közös megegyezés alapján határozza meg az elkészítendő mestermunkát, mely a szakmában használatos áramköri egység, illetve részegység kell legyen. A mestermunka pontos műszaki leírását a mesterjelölttel a gyakorlati vizsga dátuma előtt legalább 1 hónappal közölni kell. A mesterjelölt köteles a szükséges alkatrészek, részegységek költségeit fedezni, mivel az a későbbiekben az ő tulajdonában marad. A mestermunkáról műszaki dokumentációt kell készíteni, melyet a mestermunkához mellékelni kell. A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre elkészített értékelő lap alapján történik (pontszám, minősítés). A mesterjelölt gyakorlati felkészültségét a bizottság a szervizmunka minősége, annak szakszerűsége és a mestermunka értékelése alapján bírálja el. Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán "nem felelt meg" eredményt ért el, a további vizsgát nem folytathatja. A gyakorlati vizsga után a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményről. B) Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga helyét a mestervizsga bizottság választja ki. Időtartama maximum 4 óra lehet. Az írásbeli vizsgafeladat a vizsgabizottság által a vizsga előtt előre összeállított vizsgakérdésekből áll. A vizsgabizottság a vizsgafeladatokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kiadott "Feladatok és példatár 08. Gyengeáram" I. II. kötetéből (kiadva 1993.) köteles kiválasztani. Az írásbeli vizsga áll: - az említett példatárból kiválasztott 3 kérdés kidolgozásából, - 12 tesztkérdés igen vagy nem felelettel történő megválaszolásából, - egy árajánlat készítéséből. Az írásbeli vizsga értékelése: 7
A gyakorlati vizsgán használatos értékelő lap segítségével történik. Ha a jelölt írásbeli vizsgájának értékelése "nem felelt meg", ezt a részvizsgát meg kell ismételnie. A jelölt az ismétlő vizsgára csak 1 hónap elteltével bocsátható. C) Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín. A vizsga kérdését a mesterjelölt a helyszínen a tételekből húzással választja. A felkészülési idő fél óra. Szóbeli vizsgán a jelölt önállóan számol be a tétel anyagáról. A vizsgabizottság bármikor kérdéseket tehet fel a tétellel kapcsolatban, vagy kiegészítő kérdéseket is feltehet az objektív értékelés érdekében. A vizsgatétel tartalmaz: - szakmai elméleti kérdést, - munka-, baleset- érintésvédelmi kérdést, - vállalkozási ismeretek kérdést, - pedagógiai alapismeretek kérdést A vizsga eredményét a bizottság megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie. D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelölt a képesítésnek megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsgája alól kérelmére - mentesíthető. A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, mely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló iratokat. Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben szóbeli és írásbeli vizsga alól felmenthető. A gyakorlati vizsgát a többi jelentkezővel együtt köteles letenni. 8
V. FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ- ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM 1. U. Tietze - Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök. 2. Herpy Miklós: Analóg integrált áramkörök. 3. Dr. Ferenczy Pál: Video és hangrendszerek. 4. Dallos György: Rádió és TV technika. Rádió vevőkészülékek. 5. A. G. Szoboljevszkij: Rádió vevőkészülékek tervezése. 6. Vajda Zoltán: Természethű hangátvitel. 7. Peter Schöne: HI-FI sztereó technika. 8. G. D. Bishop: Analóg áramkörök és rendszerek. 9. Jens Peer Stengl - Jenő Tihanyi: Teljesítmény-MOSFET-ek és alkalmazásaik. 10. Dr. Ripka Gábor: Felületi szereléstechnológia. 11. Dr. Ripka Gábor: Felületre szerelhető alkatrészek. 12. L. Borucki - J. Dittmann: Bevezetés a digitális méréstechnikába. 13. Csepregi H. Kázmér: A frekvencia függvényében változó jellemzők mérése. 14. Radnai Rudolf: Oszcilloszkópos mérések. 15. Csepregi Horváth Kázmér: Elektronikai méréstechnika. 16. Sipos Gyula: Integrált áramkörös elektronika. 17. Degrel László: Lemezjátszók és hanglemezek. 18. D. Lechner: Rövidhullámú vevőkészülékek. 19. Claus Biaesch - Wiebke: CD lemezjátszó és digitális magnó. 20. Eugen Schaefer: Megbízhatóság az elektronikában. 21. Német Kisiparosok Országos Szövetsége - IPOSZ kiadványai: Digitális Audio-Technika Kompaktlemez (CD) Technika Digitális jelprocesszor technika 9
Szakmai elméleti (szóbeli) vizsgakérdések Rádiótechnika 1. Ismertesse az egyen- és a váltakozó áram jellemzőit a félvezető diódák és egyenirányítók tulajdonságait a hálózati tápegységek típusait a kapcsolóüzemű, a tirisztoros és az áteresztő tranzisztoros tápok jellemzőit és működésük hatásfokát, valamint a hálózati szűrés hatékonyságát, az egyes típusok speciális jellemzőit 2. Ismertesse a következő félvezetők működési elvét: a PNP, NPN tranzisztor a tirisztor a FET tranzisztor és az alapintegrált áramkörök felépítését és fizikai működését 3. Ismertesse az erősítő alapkapcsolásokat és azok jellemzőit a pozitív visszacsatolás jellemzőit a negatív visszacsatolás hatásait a leggyakrabban alkalmazott oszcillátor fajták jellemzőit a teljesítményerősítőkkel és a szélessávú hangolatlan erősítőkkel kapcsolatos tudnivalókat 4. Ismertesse a hang műsorszóró rádiórendszer felépítését blokkvázlat alapján AM moduláció esetén FM moduláció esetén 5. Modulációs rendszerek amplitúdó moduláció szögmoduláció fázis- és frekvencia moduláció 6. Vevőkészülékek felépítése blokkvázlat alapján AM rendszerű FM rendszerű kétcsatornás sztereo hangműsorszóró rendszerek (FM sztereo, AM sztereo, kvadrofon) 7. Digitális információt hordozó jel vevőjének felépítése blokkvázlat alapján 8. Vevőkészülékek megvalósítása funkcionális tömbvázlat 10
frekvencia transzponálás a frekvencia transzponáló elv előnyei és káros mellékhatásai középfrekvencia választás kritériumai demodulátorok 9. A fázisszinkronizálási elv (PLL) és főbb híradástechnikai alkalmazásai a fázisszinkronizált hurok fő jellemzői 10. A vevőkészülékek minőségi mutatói érzékenység szelektivitás frekvencia állandóság, beállítási pontosság frekvencia kijelzés 11. Professzionális vevőkészülékek 12. Vevőkészülék minőségi ellenőrzésére használt elektronikus műszerek ismertetése főbb paramétereinek mérése (blokkvázlat) Hangtechnika 1. Hangtechnikai alapfogalmak, definíciók 2. A természethű hangátvitel alapproblémái sávszélesség frekvenciamenet dinamika jelzaj-viszony torzítási tényező intermoduláció 3. Terem- és térakusztika terem- és térhangosítás teremlecsengés 4. Hangsugárzó rendszerek, hangszórók 5. Sugárzásjavító szerkezetek hangfal rezonáns dobozok labirintus tölcsér 6. Hifi hangközlés alapjai, szabványai 11
7. Hangerősítők felépítése blokkvázlat alapján 8. Teljesítményerősítők felépítése hatásfok torzítás frekvencia karakterisztika fáziskarakterisztika 9. Teljesítmény erősítő és hangsugárzó illesztési problémái hangváltók 10. Hangfrekvenciás erősítők méréséhez szükséges műszerek működésének és műszaki paramétereinek ismertetése blokkvázlat alapján. 11. Harmonikus torzítás fogalma, definíciója, mérésének módszere és mérőműszere. 12. Intermodulációs torzítás fogalma, definíciója, mérésének módszere és mérőműszere. 13. A teljes átviteli lánc paramétereinek mérése, blokkvázlat. 14. Hangsugárzók, hangsugárzó rendszerek mérése. 15. Az elektroncső müködése és alkalmazása hiradástechnikai készülékekben. Az analóg lemezjátszó készülék 1. Az analóg lemezjátszók fajtái(csoportosításuk kimeneti jelszint alapján) a. a kristály pick-up jellemzői b. a dinamikus hangszedők (VMS és MC típusok) illesztő transzformátorok és előerősítők c. a RIAA-korrektor jellemzői (frekvencia jellemzők) 2. Lemezforgatási módozatok (előnyök és hátrányok) a. dörzskeretes forgatás b. szíjmeghajtás lendtömeggel c. közvetlen meghajtás (DD-módozat) 3. Definiált lemezjátszó fogalmak a. rumpli rumpli-filter (sub-sonic filter) b. csatorna áthallás c. jitter (fordulatszám eltérés változás) d. tűnyomás (tűerő) Compact Disc technika 12
1. A CD lejátszóval kapcsolatos elméleti alapok impulzus- amplitúdó moduláció mintavételi tétel, mintavételi frekvencia bemeneti aluláteresztő szűrő mintavevő és tartó áramkör az AD átalakító, kvantálási zaj és dinamika, nem lineáris kvantálás fogalma aktív és passzív DA átalakítók hibafelismerés és hibajavítás paritásvizsgálat ciklikus redundancia-vizsgálat interleaving és cross-interleaving csatornakódolás módjai, követelmények, tulajdonságok a digitális szűrők elvi működése, gyakorlati kialakításuk 2. A CD rendszertani sajátosságai mit tárol a CD lemez a CD lemez letapogatási rendje a fordulatszám és a játékidő kapcsolata a CD rendszer műszaki adatai 3. A CD előállítása sokszorosítása a CD információtárolási struktúrája az analógjelek feldolgozása előkészítése a CIRC kódolás az ellenőrző relék és a vezérlőblokk az adatcsatornák (Pés Q csatorna információ) 4. Az EFM kódolás a végleges keretstruktúra a minimális és a maximális pithossz a teljes adatfelhasználás osztályba sorolása 5. A CD lemezek optikai letapogatása a lézer és a transzparens réteg a visszavert lézersugár modulációja a teljes letapogató rendszer (kollimátorlencse, polarizációs prizma, a Lambda/4-es lemez, a gyűjtőlencse és a kéttengelyű elem) a reflektált fénysugár útja a fotodetektor az információ letapogató rendszere 6. A CD lejátszók gyakorlati felépítése a lézeregység és a teljesítményszabályozás a letapogató rendszer és az előerősítő általános blokkséma a szervoszabályzás rendeltetése 13
7. A fókusz-szervo a kritikus szög, mint fokuszálási hiba a késél módszer fókusz-szervo áramkör működése 8. A sávkövető szervorendszer működése a push-pull módszer a differenciális fáziskiértékelés (DPD) módszer a háromsugaras módszer a sávkövető szervorendszer áramköri működése a tükördetektor 9. A szánszervo a CD fiók mozgatása a letapogató rendszer mozgatása a sávugrás funkciója, keresés a fékezési szakasz, a rákeresés 10. A CD lemez forgatása a disc-szervo áramköre sebességszervo fázisszervo a motor és az MDA 11. Az EFM jel elemzése órajel helyreállítás EFM demodulátor a jitterkorrekció hibajel felismerés és korrekció 12. A digitális jelfeldolgozás adatkiértékelés a DA átalakítók a 14 bites adatelemzés és DA átalakítás átalakítási hibajavítás (glitschmentesítés) kimeneti aluláteresztő szűrő optócsatoló áramkör feladata 13. A túlmintavételezési eljárás (Oversampling) leggyakrabban használt módozatok Philips-módszer (Bit Stream) Technics-módszer MASH-technik 14. A CD játszókban alkalmazott központi és vezérlő processzorok (CCU) üzemmódok technikai megoldásai szolgáltatások 15. A CD játszó vizsgálata, javítása védelmi intézkedések 14
lézer vizsgálat szervorendszer mérése fókuszkeresés S alakú hibajel felvétele Az R-DAT technika jellemzői 1. Rendszerparaméterek a felvételi formátum (sávfekvés) PCM formátum ATF formátum Alkódformátum komprimált adatformátum a kazetta anyaga és jellemzői 2. Jelfeldolgozás a felvételi jelút a lejátszás folyamata a teljes blokkséma 3. A DAT-magnó szervorendszere a capstan szervo az AFT szervo a fejdob szervo a szalagcsévélés és szalagtovábbítás szervója 4. A futómű és a fejátfogás elvárások és követelmények szolgáltatások A VHS-hifi rendszer 1. A VHS-hifi rögzítés elve hifi jel elhelyezése a VHS jel spektrumában az alkalmazott moduláció jellemzői jel-zaj távolság, frekvencialöket adatai 2. Mélységmultiplex eljárás a hullámhossz és a mágnes jellemzők összefüggése az audio és videofejek azimutja a fejek felírási sorrendje a relatív nyomszélesség és a sávok átfedése 3. A dinamikakompander működési elve a Hifi csatornában alkalmazott zajcsökkentő eljárás felvételi komprimálás 15
a lejátszó expander dinamika jellemzők 4. VHS-Hifi jellemzők hordozó frekvencia kihasznált és a maximált frekvencialöket a pre-emfázis időállandója az audio fejek száma ill. azimut szöge zajelnyomó rendszer frekvencia tartomány dinamika tartomány 5. A szervorendszert befolyásoló sávkövető rendszer audio-tracking drop-out áramkör és jelkiértékelés A MINI DISC rendszer 1. Az MD legfontosabb rendszerparaméterei 2. A lézer optikai rendszere 3. A felvételre és lejátszásra is használható készülék blokkvázlata Munkavédelmi kérdések 1. Ismertesse a munkahelyi ártalmak elleni védelem személyi és kollektív eszközeit és alkalmazásukat. 2. Ismertesse az egészséget és testi épséget veszélyeztető tényezőket, a munkahelyek egészségügyi követelményeit és a vállalkozó ezzel kapcsolatos feladatait. 3. Ismertesse a munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjét és a vállalkozó ezzel kapcsolatos feladatait. 4. Milyen veszélyeket rejt magában a villamos áram? 5. Milyen hatásokat fejt ki az emberi szervezetre? 6. Mit nevezünk elengedési áramerősségnek? 7. Hogyan befolyásolja az áram és a frekvencia a villamos áram veszélyességét? 8. Milyen tényezők befolyásolják az emberi test ellenállását? 9. Milyen villamos sérüléseket ismer? 16
10. Melyek az újraélesztési eljárások? 11. Mit nevezünk feszültségmentes ill. feszültség alatti állapotnak? 12. Mi a törpefeszültség és mi a szerepe? 13. Mi a különbség mentesítés és a leválasztás között? 14. Mi az érintésvédelem? 15. Mi a védőföldelés? 17