Lap: 1/93 A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA JA A KÖZOKTATÁSI (1993. évi LXXIX.) TÖRVÉNY ALAPJÁN Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató adhatja át! Másolat csak tájékoztató jelleggel készíthető az intézményben, mivel annak nem biztosított az érvényessége. Változat: 3 Készítette (vezető): Bélyegző: Érvényes a mellékletében szereplő jóváhagyás szerint. A kötelező felülvizsgálat dátuma: Dátum: 2009. 03. 15. Bányai Miklós Dátum: 2010. 03. 31. Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma 2009. március 26 Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma 2009. március 31. Fenntartó jóváhagyásának dátuma Kisebbségi önkormányzat egyetértés dátuma Tervezett felülvizsgálat időpontja 2010. augusztus 31.
Lap: 2/93 TARTALOMJEGYZÉK 1 A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE...3 1.1 A Minőségfejlesztési program rendeltetése...3 1.2 Az IMIP funkciója...4 1.3 A Minőségfejlesztési program felhasználási köre...5 1.4 A Minőségfejlesztési program módosítása...5 1.5 Elosztás...6 1.6 Fogalmak...7 1.7 A Minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése...9 2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...10 2.1 Az intézmény bemutatása...10 2.2 Szabályozottság...11 2.3 Az Intézmény részletes szervezeti felépítése...11 3 MINŐSÉGPOLITIKÁNK ÉS HÁTTERE...13 3.1 Küldetésünk...13 3.2 Jövőképünk...13 3.3 Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben...13 3.4 Minőségpolitika...20 4 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER...21 4.1 Általános rész...21 4.2 A dokumentálás követelményei az intézményben...23 5 A VEZETÉS...25 5.1 A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt...25 5.2 Partnerközpontúság...25 5.3 A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze...25 5.4 Tervezés...25 5.5 Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben...26 5.6 A stratégiai tervezés...28 5.7 Az iskolai munka éves tervezése...28 5.8 A vezetői ellenőrzés...28 6 AZ ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS...29 6.1 Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában...29 6.2 Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás...29 6.3 Infrastruktúra...30 6.4 A nevelő-oktató munka megfelelő környezete...31 7 NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSA...31 7.1 A szolgáltatás megtervezése...31 7.2 A partnerekkel kapcsolatos folyamatok...32 7.3 Tervezés és fejlesztés...33 7.4 Tankönyvek és a nevelés-oktatás egyéb feltételeinek beszerzés...33 7.5 Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása...33 7.6 Mérőeszközök és alkalmazásuk...34 8 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE..35 8.1 Ellenőrzés...35 8.2 Mérés...35 8.3 A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelése...36 8.4 Önértékelés...36 8.5 Folyamatos fejlesztés...37 9 MELLÉKLETEK...38 9.1 Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendeleteknek, illetve a minőségirányítást érintő törvényi szabályozás...38 9.2 Az IMIP felülvizsgálat, a megvalósítás értékelése...40 9.3 Folyamatszabályozások kézikönyve...41 9.4 Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására...76 9.5 Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására...76 Legitimáció...93 9.6 A képviselőtestület jóváhagyó határozata...93
Lap: 3/93 1 A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1.1 A Minőségfejlesztési program rendeltetése A Minőségfejlesztési program egységes keretbe foglalja az intézmény minőségirányítási rendszerébe tartozó tevékenységeket, és biztosítja a nevelő-oktató szolgáltatáshoz szükséges tevékenységek szabályozását. A kialakításánál figyelembe vettük a közoktatási, oktatási törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Alapja a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény. 1.1.1 Az IMIP és elemeinek értelmezése Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. (A működés rendje) (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 1.1.2 Az IMIP helye az intézményi működést szabályozó dokumentációs rendszerben A közoktatási intézmények eddigi szabályzó dokumentumai (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége:
Lap: 4/93 Ktv. 85. (7) szerint a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program - ÖMIP). Az ÖMIP az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy- kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az IMIP-nek összhangban kell állnia az ÖMIP-pel. A törvényi utasítások alapján az IMIP-et az ÖMIP elkészítése előzte meg, melyet az intézmény rendelkezésére bocsátott a fenntartó önkormányzat. Az ÖMIP meghatározza a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a település adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetben elfoglalt hely, közlekedési viszonyok, pedagógusellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye. 1.1.3 A 3/2002-es OM-rendelet 4. (1) A intézmény folyamatos minőségfejlesztő munkájának kereteit a 3/2002. OM rendelet adja, melyhez kapcsolódó szabályozások szintén a Minőségirányítási Programhoz tartoznak: 4. (1) A közoktatási intézmény folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. 1.1.4 A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. Rendelet A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról) értelmében az intézményi minőségirányítási program része a gyakornoki szabályzat is. 1.2 Az IMIP funkciója Az IMIP egy irányítási rendszer szabályozó dokumentuma. A vezetés eszköze, mely az intézmény működésének folyamataiban biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a munkatársak (pedagógusok és nem pedagógusok) bevonását, a minőségi szolgáltatás folyamatos fejlesztését. Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, az abban foglalt minőségcélok megvalósításának stratégiáját. E minőségpolitikai célok alapvetően az intézmény egyedi küldetéséből, il-
Lap: 5/93 letve a szűkebb és tágabb környezet adta jövőképből adódnak. Jellemzőjük, hogy legalább középtávúak, megvalósításuk alapos tervezést, összetett, kitartó munkát igényel, mely egyedi, nem egyezik a napi rutin feladatokkal. Megfogalmazásuknál figyelembe kell venni egyrészt a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket és a pedagógiai program kiemelt pedagógiai céljait. (Nem tévesztendőek össze a fejlesztés módszertanát illetően a rövid távú, egyszerű akciókkal, illetve a napi általános feladatokkal.) Jellemzőjük a mérhető sikerkritérium, illetve a megvalósítás határideje. Az IMIP, mint irányítási rendszert szabályozó dokumentum funkciója az intézmény, mint szervezet működésének átfogó szabályozója, támogatja a többi dokumentum használatának összehangolását, az intézmény stratégiai céljainak érdekében folytatott működés megalapozását, a minőség-központú szemlélet érvényesítését. 1.3 A Minőségfejlesztési program felhasználási köre A Minőségfejlesztési program szolgálati használatra rendelt dokumentáció, mely az intézmény tulajdona. Csak az intézmény keretein belül használható, és külső személynek (pl. külső vizsgáló és engedélyező szerveknek, hatóságoknak) kizárólag az igazgató engedélyével adható át. Ugyanakkor az IMIP az intézmény minden alkalmazottja, valamint a tanulók és szülők számára hozzáférhető. Tartalma belső oktatás keretében ismertetésre kerül. Fontos, hogy az intézmény dolgozói (pedagógusok és nem pedagógus munkatársak) megértsék, és tevékenységük alapjává tegyék a szervezet minőségpolitikáját, s az annak megvalósításához szükséges tennivalókat, kötelezettségeket, illetve tevékenységük folytatásához alkalmazzák a minőségirányítási rendszer részét képező folyamatszabályozásokat és formanyomtatványokat. 1.4 A Minőségfejlesztési program módosítása A Minőségfejlesztési program egyes fejezeteit, valamint a folyamatszabályozásokat az illetékes területekért felelős vezetők készítik el közvetlen munkatársaik bevonásával. A teljes rendszer összhangját a minőségirányítási vezető vizsgálja és biztosítja. A minőségirányítási rendszer közoktatásban rögzített részeit a közoktatási törvény 40. (10), illetve (12) alapján kell véleményezni, jóváhagyni, illetve nyilvánossá tenni. A többi kapcsolódó dokumentumot az igazgató hagyja jóvá az eredeti példány címlapjának aláírásával. A Minőségfejlesztési programban és mellékleteiben leírtak módosítását minden intézményi dolgozó kezdeményezheti. A változtatást, módosítást írásban kell kérni a minőségirányítási vezetőtől, és indokolni kell. A módosításnál figyelembe kell venni a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslatokat a minőségirányítási vezető véleményezi, és a legközelebbi vezetői értekezleten előterjeszti azokat. Az igazgató megvizsgálja a javaslatokat és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A módosításokat a minőségirányítási vezető dolgozza ki, szükség esetén a minőségfejlesztési team közreműködésével. Minden esetben vizsgálni kell, hogy a változás közvetlenül érinti-e az IMIP tartalmát, maga után vonja-e a jogszabály szerinti véleményezési, jóváhagyási folyamatot. A Minőségfejlesztési programot a jogszabályok, illetve a fenntartó elvárásainak megváltozása esetén is módosítani kell.
Lap: 6/93 1.5 Elosztás 1 Sorszám Beosztás / szervezet Név Aláírás 1. (T) Minőségirányítási vezető Komolay Szabolcs 2. Igazgató Bányai Miklós 3. Könyvtáros Szabóné Tóth Judit 4. Felsős tanári Komolay Szabolcs 5. Alsós tanári Barkócziné Linzenbold Erika Átvétel dátuma Visszavonás dátuma (T) = Törzspéldány ( * ) = Változások átvezetésére nem kötelezett példány Ez a lap nem cserélhető! 1 Az intézmény vezetőségének többi tagja, minden tanára, oktatója és dolgozója a belső hálózaton éri el a dokumentációs rendszer (Intézményi alapdokumentumok: PP, SzMSz és mellékletei, Házirend, IMIP, Folyamatszabályozások Kézikönyve és feljegyzésformátumok) aktuálisan érvényes változatát.
Lap: 7/93 1.6 Fogalmak FOGALOM Minőség-fejlesztés MAGYARÁZAT Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projekt-szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) Közoktatási tv. 121. (1) 23. minőségirányítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából; Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Az a rövid, általában egy oldalas dokumentum, mely az intézményt három területe alapján mutatja be tömören: 1. küldetéséből adódó szolgáltatásai, 2. jövőképéből adódó, valóban felvállalt, a szolgáltatások fejlesztését biztosító, a megvalósításában, folyamatban lévő, prioritásában elsődleges céljai (2-3 év viszonylatában, sikerkritériumokkal), melyek hatékony megvalósítása mellett még nem áll le a fő tevékenység, 3. a célok elérését támogató legfontosabb eszközök, működési módok, rendszerek, szakmai módszerek. A közoktatási intézmény minőségpolitikája támaszkodik a fenntartó elvárásaira, ugyanakkor mind a szervezet, mind az egyéb partnerek irányában vállat célokat összesít. Amit a szervezet el akar érni küldetésével, jövőképével, illetve a szolgáltatásaiban érdekeltek elvárásaival összhangban. Sikerkritériumhoz és határidőhöz köthető. A cél elérését egyértelműen mérhetővé tevő jellemző Minőség-irányítás Minőség-politika Cél Siker-kritérium Intézkedési terv, cselekvési terv, projektterv Folyamat Egyszeri folyamat (egymásra épülő cselekvések sora) egy konkrét cél (sikerkritérium, határidő) elérése érdekében Tevékenységek ismétlődő algoritmusa. Mind a folyamatoknak, mind az azok elemeit képező tevékenységeknek vannak bemenetei és kimenetei. A folyamat szemléltethető folyamatábrával, vagy mátrixban. A legtöbbször a tevékenységek egyértelmű meghatározásához szükség van a folyamat szöveges leírására.
Lap: 8/93 Kulcs-folyamat Fő-folyamatok Vezetési folyamatok Tervezési folyamatok Mérési folyamatok Ellenőrzési folyamatok Értékelési folyamatok Partner Az intézmény priorizált céljainak elérését, a partnerközpontú működést elsődlegesen szolgáló folyamatok. Az intézmény első megközelítésben a kulcsfolyamatokat szabályozza. Az Alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgáló folyamatok (pl: beiskolázás, felvétel nevelés-oktatás megvalósítása) A szervezet irányításának folyamatai, melyek az intézmény elvárásoknak megfelelő működtetését, képviseletét, irányítását érintik A tervezési folyamatok a PDCA logikára (tervezés - megvalósítás - ellenőrzés, értékelés - korrekció, beavatkozás, fejlesztés) érvényesítését jelentik. A tervezési folyamatok a következő területeket jelenthetik: Stratégiai tervezés (helyzetelemzésre épülő célrendszer és megvalósítási tervek) Éves tervezés (szakmai és pénzügyi) A mérésekkel (mérhető mutatók, szempontok megadásával, a szempontokhoz, mutatókhoz illeszkedő megfelelő mérőeszközökkel) biztosítjuk, hogy a kitűzött célok közelítése, elérése a megadott időszakossággal, mintával ellenőrizhető, értékelhető. Mérések során az intézmény olyan adatok, mutatók vizsgálatát végzi az ezek mérhetőségét biztosító speciális eszközökkel, melyek révén objektív, tényszerű eredményeket kap. A PDCA logika értelmében az ellenőrzési feladatok a megtervezett feladatok végrehajtás közben végzett folyamatközi, valamint záró-ellenőrzések elvégzését jelentik. Az ellenőrzéseket az elvárt eredménykritériumhoz viszonyított szempontok határozzák meg. Az ellenőrzési, mérési feladatok rendszerszerű elvégzése a vezető hatásköre. Az egyes méréseket - ellenőrzéseket beosztások, kompetenciák, érintettség alapján a vezető delegálhatja a megfelelő szintre. A különböző területeken kitűzött célok, eredmények elérésének értékelése az adott területre meghatározott vizsgálati szempontok, illetve a végzett mérések ellenőrzések alapján. A tervezési szintekhez és területekhez hasonlóan az értékelés is többféle szinten többféle tartalomra vonatkozhat. Ugyancsak különbözhetnek az értékelések az időszakosság megszabásában is (pl. féléves, éves, ciklusközi, stb.) Az értékelés szabályozásánál az intézmény meghatározza az értékelés tárgyát, az értékelés szempontjait, az értékelés időszakosságát, az értékelés felelősét, a legitimálási és dokumentálási rendet. Az egyes területek értékelései közül a közoktatási intézmények esetében kiemelt fontosságú területek a szakmai működés, illetve humán erőforrás-gazdálkodás területéhez kötődik. Az intézmények munkáját a fenntartó és az OKÉV is folyamatosan méri, ellenőrzi, értékeli. Az ÖMIP és Intézkedési terv éppen ezeket a mérési - ellenőrzési - értékelési szempontokat, időszakosságot, eszközöket szabja meg az intézmény számára, melyeket figyelembe kell vennie a mérési - ellenőrzési - értékelési rendszer létrehozásakor. A nevelés-oktatásban érdekeltek (a tanulók, a fenntartó, a pedagógusok, a nem pedagógusdolgozók, stb. az intézmény által lefolytatott partnerazonosítás szerint)
Lap: 9/93 1.7 A Minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése A 1993. évi LXXIX. törvény 40. értelmében az IMIP végrehajtását évente értékelni kell, első ízben a 2008/2009. tanévet, a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet alkalmával. Az értékelést a minőségirányítási vezetőnek kell előkészítenie, az intézményvezetőnek kell levezetnie, illetve abban részt kell venniük a nevelőtestület tagjainak és a szülői közösség választmányi tagjainak. Az értekezlet kapcsolódó napirendi pontja: az éves minőségirányítási munkaterv értékelése. Az értékelés szempontsora: Az ÖMIP-ben meghatározott feladatok időarányos teljesítése Az országos mérési eredmények alapján a tanulók egyéni fejlődése. Egyes osztályok teljesítményei Az IMIP-ben szabályozott folyamatok értékelése - Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása - Éves intézményi munkaterv készítése - Vezetői ellenőrzés - Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése - Partneri igény- és elégedettség mérése, értékelése - Teljes körű intézményi önértékelés Javasolt szakmai és működéssel kapcsolatos értékelések Az elkészült értékelést legitimálnia kell a nevelőtestületnek és szülői szervezetnek, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elkészült és jóváhagyott értékelést és a javasolt intézkedéseket az intézményi és minőségügyi irattárakban meg kell őrizni, illetve az igazgatónak kell megküldenie a fenntartó számára. Az értékelés összegzését a 9.2 mellékletbe kell felvezetni.
Lap: 10/93 2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Neve: József Attila Általános Iskola Székhelye: 4030 Monostorpályi u. 63. E-mail: djozsef_attila@freemail.hu ; djozsef_attila@citromail.hu Honlap: www.djozsefattila.fw.hu Alapítója: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapító okirat kelte: 173/2008.(VI.26.) Ö.h. 2.1 Az intézmény bemutatása 2.1.1 A helyi pedagógiai program kínálatának fő elemei A város egyik legjobban felszerelt iskolája, amely otthonos környezetet biztosít tanulóink számára. Ezt elősegíti a pedagógusok gyermekközpontú szemlétet, szakmai felkészültsége. Egyaránt fontos számunkra a különböző irányú tehetségek kibontakoztatása, fejlődésük további segítése /szakkörök, önképzőkörök, stb./, valamint a tanulásban lassabban haladók segítése, korrepetálások a fő tantárgyakból. Tanulási folyamatot segíti jól felszerelt könyvtárunk és informatika termük, internet eléréssel. A pedagógiai program egyaránt biztosít, a humán érdeklősét mutató és igénylő családok gyermekeinek kommunikációs ismeretek, második idegen nyelv tanulása, képzőművészeti ismeretek fejlesztése. A reál irányba érdeklődők matematikai, számítástechnikai, angol nyelvi ismeretekből álló lehetőséget kapnak. A szabadon választható tárgyak tanulását biztosítjuk alsóban: logikai, kommunikáció, sport, idegen nyelv, kézműves, környezetvédelem, műszaki rajz, idegen nyelv /angol-német/, sport, plusz matematika órák. Óvodás kortól lehetőség van a tornaoktatásra, szakedző segítségével. Intézményünk ad otthont a Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek, ahol lehetőség nyílik, minimális térítés ellenében néptánc oktatás igénybevételére. Az iskolában működő alapítvány jelentős mértékben támogatja a tanulók versenyeztetését, jutalmazását. A szociális gondokkal együtt élők segítséget, támogatást kaphatnak az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseitől. Az intézmény az Apáczai Kiadó bázisiskolája. 2.1.2 Az alkalmazott pedagógiai módszerek jellemzői Hagyományos módszer, az Apáczai Kiadó tankönyvei alapján. Alsó tagozatban iskolaotthonos nevelés van. 2.1.3 Sajátosságok A kötelező órákon túl a következő szabadon választható tárgyakat tanulhatják tanulóink. Alsó tagozatban: sport, idegen nyelv, logika, kommunikáció, kézműves; felső tagozatban: plusz matematika órák, sport, idegen nyelv, műszaki rajz, háztartástan, környezetvédelem-egészségtan-csillagászat, kommunikáció, kézműves.
Lap: 11/93 2.1.4 Tanórán kívüli lehetőségek Ingyenes: korrepetálás, szakkör (sport, kézműves, rajz, informatika, természetjáró, ének, további szakkörök az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően), felvételi előkészítő matematika, magyar igény szerint idegen nyelv tantárgyakból nyolcadik osztályos tanulók részére 2.2 Szabályozottság Központi szabályozás legfontosabb elemei: az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról, Fenntartói szabályozás: József Attila Általános Iskola Alapító okirata Fenntartói Minőségirányítási Program Helyi szabályozás: A József Attila Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, A József Attila Általános Iskola Pedagógiai Programja, A József Attila Általános Iskola Minőségirányítási Programja, A József Attila Általános Iskola Házirendje. 2.3 Az Intézmény részletes szervezeti felépítése
Lap: 12/93 Az intézmény szervezeti felépítése IGAZGATÓ --minőségfejlesztő csoport vezetője -- iskolatitkár -- gyermek és ifjúságvédelmi felelősök -- szabadidő-szervező -- fejlesztő pedagógus -- rendszergazda -- tankönyvfelelős -- DÖK vezető -- szülői munkaközösség -- műszaki ellenőr -- munkavédelmi megbízott -- gazdasági összekötő -- udvaros -- fűtő, karbantartó Igazgatóhelyettes l l-- 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok l-- 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok l-- napközi otthonban tanító pedagógusok l-- könyvtáros l-- oktató-nevelő munkát segítő dolgozók - pedagógiai asszisztensek - portások - takarítók - eljáró
Lap: 13/93 3 MINŐSÉGPOLITIKÁNK ÉS HÁTTERE 3.1 Küldetésünk A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete különböző. Nevelőmunkánkban igyekszünk ehhez a helyzethez igazodni. Tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását. Ugyanakkor kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Programunk, munkánk révén célunk a gyermekek minél szabadabb személyiségének fejlődését segítő készségek, képességek fejlesztése, demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása, a közösségben való viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő integráció megvalósítása, a beilleszkedési nehézségek kezelését támogató pedagógiai tevékenység. 3.2 Jövőképünk Az iskola egy olyan fejlődni képes szervezet, ahol a tantestület kompetenciakészlete folyamatosan tovább bővül, pedagógiai kulturáltsága erősödik, a tanulói kompetenciák stabilizálásával, az eredményes középfokú beiskolázással segíteni tudjuk a helyi társadalom munkahelyteremtő stratégiáját. Fejlesztési stratégiánk irányai a következők: 1. Képesség és tudásszint emelése a pedagógus kompetenciák, tanulói kompetenciák területén 2. Egyre reálisabb helyzetelemzésekre (mérések, értékelések a működés minden területén) épül az erőforrások és struktúrák célszerű, hatékony fejlesztése, alkalmazása 3. Növekszik a társadalmi igény az egészséges, biztonságos iskolai és általános emberi környezet iránt. Minőségpolitikánk lehetővé teszi az oktatási környezettől való különbözőségünk, sajátos szolgáltatási fókuszaink megfogalmazását és elérését, mely intézményünk jövőjének záloga. 3.3 Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben Az Minőségirányítási Program elkészítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvényben előírtakat, valamint Fenntartó által elfogadott, és hatályba léptetett Önkormányzati Minőségirányítási Programot (2007-2012). Az ÖMIP megfelelő támogatást nyújt az IMIP elkészítéséhez, hiszen: az alábbiakban is ismertetett közoktatási minőségpolitika alapjául szolgál az intézményi minőségpolitikának, a stratégiai célok elősegítik az intézményi minőségcélok megfogalmazását, az ÖMIP meghatározza az IMIP-re vonatkozó általános elvárásokat, az azokhoz kapcsolódó főbb elemeket 3.3.1 A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célokhoz, elvárásokhoz való kapcsolódásunk Kiemelt jelentőségűnek tartjuk, hogy minden gyermek, tanuló ismerje nemzetünk és Városunk értékeit, hagyományait, azt megbecsülve tudása, képessége legjava szerint fáradozzon továbbgyarapításán.
Lap: 14/93 Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő Debrecen iskolastátuszának megtartását, erősítését a jövőben is fontosnak tartjuk. Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent A Város régióközponti szerepe megköveteli, hogy folyamatosan biztosítsuk az önként vállalt regionális közoktatási feladatok ellátásához szükséges feltételeket. Régiócentrum szerepkörében az Önkormányzat részt vesz a térségi feladatok ellátásában. Debrecen Megyei Jogú Város - a környezete által is jónak tartott tradíciókat megtartva és folytatva részt vállal a térségi egyenlőtlenségek mérséklésében, az iskolázási hátrányok felszámolásában. Helyi közoktatási információs rendszert működtetünk (TANIN- FORM). Az önkormányzati és intézményi minőségirányítási rendszerek működtetésének támogatásával biztosítjuk a nevelési, oktatási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának folyamatos javulását. A racionálisabb és hatékonyabb működésből származó megtakarítás egy részét a fenntartó visszaforgatja a szakmai munka feltételeinek javítására. Kiemelten kezeljük a nyelvoktatást A törvényi előírások betartásával biztosítjuk a diák- és tömegsport, valamint a mindennapos testnevelés feltételeit. Támogatjuk és ösztönözzük a differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás és tehetségfejlesztés intézményi megvalósítását. A mentálhigiéniás preventív, megelőző foglakozások rendszerének kialakítását intézményi és intéz- Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Ped. programunk részeként megvalósult, 1.-2. évfolyamon választható, 3. évf. kötelező, 7-8. évf. második idegen nyelv választható Ped. programunk részeként megvalósult Minden tanévben kiszűrjük a tanulási problémákkal küzdő tanulókat és kapcsolódunk a városi tehetséggondozó programhoz Ped. programunk részeként megvalósult Intézményvezető, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus Intézményvezető, gyermekés ifjúságvé- Intézmény-vezető Tanévenként munkaterv szerint Intézmény-vezető Tanévenként munkaterv szerint Minden tanév október 30. Tanévenként munkaterv sze-
Lap: 15/93 Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő ményközi szinten is támogatjuk. delmi felelősök rint A kötelező beiskolázás körzethatárainak megállapításánál érvényesítjük a Köot. által előírt normákat. Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent. A szakvizsga vagy szakvizsgával egyenértékű képzések támogatása mellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a pedagógusok képzésében, átképzésében előtérbe kerüljön a módszertani képzés. Kiemelt területként kell kezelni a mérés-értékelés erősítését, a pedagógusok mérési és értékelési kultúrájának fejlesztését. Debrecen kiterjedt intézményhálózata széleskörű pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevételét feltételezi. A helyi nevelési, oktatási, képzési szolgáltatások fejlesztésében a megyével, régióval együttműködünk a közösen elkészített regionális, illetve megyei fejlesztési tervek alapján. Biztosítjuk a pályaorientációt az alapfok 7 8. évfolyamán és középfokon is a tanulói képességek, készségek figyelembe vételével az intézmény belső értékelési rendje alapján. Kiemelten kezeljük a közoktatási intézmények nevelési funkcióját. Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Ped. programunk részeként megvalósult Ped. programunk részeként megvalósult Ped. programunk részeként megvalósult Megvalósult az új épületrészben Ped. programunk részeként megvalósult Intézmény-vezető, osztályfőnökök Intézmény-vezető Elérjük, hogy, az 5. évfolyam végéig minden gyermek úszás oktatásban vesz részt, beleértve a gyógyúszást is. Megtervezzük és megvalósítjuk az akadálymentesítést azokban az intézményekben, ahol a sajátos nevelési igényű (elsősorban testi fogyatékos) gyermekek, tanulók nevelése-oktatása folyik. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biztosítása érdekében szorosan együttműködünk a családvédelmi intézményekkel és a gyermekjóléti szolgálattal. A pre- Intézmény-vezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök Továbbképzési tervünket felülvizsgáljuk, kiemelten kezeljük a módszertani képzéseket, mérés, értékelés módszertanát. Intézményvezető Felülvizsgálat a törvények által előírt időközönként Tanévenként munkaterv szerint Intézmény-vezető Tanévenként munkaterv szerint Tanévenként munkaterv szerint Tanévenként munkaterv szerint
Lap: 16/93 Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő venciós programokban, kezdeményezésekben részt veszünk. A debreceni illetékességű gyermekek, tanulók ellátása mellett, lehetőség szerint biztosítjuk a nem debreceni gyermekek és tanulók fogadását az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben. Együttműködünk a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel. Fontosnak tartjuk, hogy a közoktatási intézmények megfelelően tegyenek eleget tájékoztatási, együttműködési kötelezettségüknek. A szülők és a tanulók kérdéseire minden esetben szakszerű, érdemi választ kell adni. Szem előtt kell tartani a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét. Biztosítjuk a pedagógiai programok szükséges összehangolásával hogy a tanulók zökkenőmentesen tudjanak intézményt váltani, alkalmazkodva a pedagógiai program alapján megfogalmazott eltérő célokhoz és követelményekhez. Erkölcsileg és anyagilag is ki kell fejezni megbecsülésünket azon pedagógusok iránt, akik emberi és szakmai szempontból egyaránt példaértékűek. Szükség esetén élni kell a pedagógus kirendeléssel annak érdekében, hogy a megfelelő szakos ellátás minden intézményben megvalósuljon. Erre az intézményvezetők is legyenek fogadó készek, együttműködők. Meg kell teremteni a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak megfelelő tárgyi infrastruktúrát. Intézményeinktől elvárjuk, hogy vegyék figyelembe a kompetencia mérések eredményeit, ennek megfelelően szervezzék meg a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, valamint a ped. tovább- Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Az együttműködés megvalósult Ped. programunk részeként megvalósult Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Az IMIP részeként a pedagógusok teljesítmény értékelése megvalósult a jelen törvényi keretek között Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményvezető A kötelező taneszköz jegyzéket felülvizsgáljuk, a hiányzó eszközöket beszerezzük Intézmény-vezető Felülvizsgáljuk a ped. programban szereplő kötelező tanórai foglalkozások szerepét és a nem kötelező foglalkozások arányát, és ehhez igazítjuk a pedagógus to- Intézményvezető Intézmény-vezető Tanévenként munkaterv szerint Minden tanév 08.31. Ped. program felülvizsgálatával egy időben Ped. program felülvizsgálatával egyidőben
Lap: 17/93 Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő képzéseit. vábbképzést 3.3.2 Az ÖMIP általános iskolákkal kapcsolatosan megfogalmazott céljai, elvárásai Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő A 4. és 6. évfolyamon elvégzett kompetencia mérés eredménye nem lehet kevesebb, mint a megyei jogú városokban mért eredmények átlaga. 2011.09.0 1. Helyzetfeltáró neveltségi szintet mérünk az 1. és 5. évfolyamokon, amelyet egy évvel később megismétlünk. Ez által láthatóvá kell tenni a bekövetkező változást. Cél, hogy az iskola világa olyan értéket közvetítsen, amely biztos alapul szolgál a felnőtt világban való boldoguláshoz. A pedagógus képzésben és továbbképzésben előtérbe helyezzük a módszertani, illetve a mérés-értékeléssel kapcsolatos kompetenciák erősítését. Elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók számára szorgalmazzuk az iskolaotthonos oktatási és nevelési forma kialakítását az 1-4. évfolyamokon. Ugyanakkor lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők gyermekeik számára a napközis foglalkozási formát is választhassák. A részképesség-kieséssel küzdő gyermekek gondozását, az általános iskolákban oldjuk meg önálló képességfejlesztő pedagógusok közreműködésével. Biztosítjuk, hogy a gyermekek, tanulók igényeinek megfelelő számú fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkező pedagógus lássa el feladatát a nevelési, oktatási intézményekben. Fontosnak tarjuk, hogy ebben a feladatvégzésben az egész nevelőtestület, tantestület tájékozott és együttműködő legyen. Biztosítjuk a tanulók logopédiai ellátásának, gyógytestnevelésben való rész- Készüljenek olyan programok, amelyek elősegítik, hogy a kompetencia mérés eredménye elérje a megyei jogú városok szintjét Pontos képet kapjuk az 1. és 5. oszt. tanulók neveltségi szintjéről, és ehhez készüljenek mérőeszközök Rendelkezünk továbbképzési programmal, melyben ezek a prioritások szerepelnek Az intézmény szükségleteinek megfelelő számú és képzettségű pedagógus álljon a feladat ellátásához Megvalósult városi szinten Intézményvezető Minőségirányítási vezető Munkaközösség-vezetők Fejlesztő pedagógus Osztályfőnökök Iskolapszichológus Az alsó tagozat egészén kiépüljön a rendszer Intézményvezető Intézményvezető Minden tanév 10.31. Intézményvezető Felülvizsgálat a törvények által előírt időközönként 2011.09.0 1. 2011.09.0 1.
Lap: 18/93 Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő vételének személyi és tárgyi feltételeit. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében törekedni kell arra, hogy integrációt az esélyteremtés jegyében valósítsuk meg a közoktatási intézményeinkben, úgy, hogy ahhoz adottak legyenek a személyi és tárgyi feltételek. Készüljenek egyéni fejlesztési tervek az SNI-s gyerekek számára és legyen ehhez elegendő képzett szakember Intézményvezető Minden tanév 09.15. Biztosítjuk 1-8. valamint 9-12. évfolyamokon a sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatását, szakiskolai képzését. A kötelező óraszám emelésével bekövetkező létszámváltozás miatt az intézményvezetőknek szükséges a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását újragondolni. A pedagógusok IMIP-ben rögzített értékelésének elvégzése, az értékelési adatok figyelembe vétele a döntésnél. Az együttműködési megállapodást fenntartjuk a Debreceni Egyetemmel és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával a pedagógusjelöltek intézményeinkben történő gyakorlati képzéséhez. Megvalósult, beépítettük a ped. programunkba és az alapító okiratba Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Minden évben végezzük el a pedagógusok teljesítmény értékelését, és vegyük figyelembe a személyi döntések meghozatalánál. Az igényeknek megfelelően készüljön megállapodás az érintett intézményekkel. Intézményvezető Intézményvezető Minden tanév 06.30. Éves munkaterv szerint 3.3.3 Az ÖMIP által intézményünkkel kapcsolatosan megfogalmazott céljai, elvárásai Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő Minden hátrányos helyzetű gyermek 2010.09.30. részesüljön egyéni fejlesztésben, fokozza a gyermek és ifjúságvédelmi munka hatékonyságát, A harmadik feladat a Pedagógiai Programunk módosítása miatt került törlésre. Készüljenek egyéni fejlesztési tervek az érintett tanulók részére Csökkenjen a súlyos fegyelmi kihágások száma Fejlesztő pedagógus Szaktanárok Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök 2011.09.01.
Lap: 19/93 3.3.4 Minőségfejlesztési rendszerre vonatkozó kitétel A József Attila Általános Iskola minőségcéljainak megfogalmazásakor figyelembe vettük a fenntartói elvárásokat, melyeket az ÖMIP vonatkozó része tartalmaz.
Lap: 20/93 3.4 Minőségpolitika A József Attila Általános Iskola, mint közoktatási intézmény a gyerekek életkori sajátosságainak, képességeinek, családi hátterének és igényeinek figyelembevételével folytat nevelést-oktatást. Intézményünk Debrecen azon iskolái közé tartozik, melyek területi elhelyezkedésüknél fogva számos szociálisan hátrányos és családi problémákkal küzdő tanulóval működnek. A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani számukra, figyelembe véve helyzetüket. Programunk, munkánk révén célunk a gyermekek személyiségének fejlődését segítő készségek, képességek fejlesztése, demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása, a közösségben való viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő integráció megvalósítása, a beilleszkedési nehézségek kezelését támogató pedagógiai tevékenység. Minőségpolitikai céljaink: Korábbi fejlesztéseinkre is építve, iskolánkban kidolgoztuk és bevezettük és továbbfejlesztjük a kompetencia alapú oktatás rendszerét 2009. szeptember 1-re. Majd az első év tapasztalatai alapján értékeljük, továbbfejlesztjük, majd teljes körűen bevezetjük azt 2010. szeptember 1- re. A tanulók fejlesztésének javítása, az ismeretek alkalmazni tudásának fejlesztése, megfelelés a kompetenciaméréseknek. Ennek kapcsán a 2010-es mérésen az országos átlagot, a 2011-es kompetenciamérésen szövegértésből és matematikából elérjük a megyei jogú városok szintjét, illetve minimális szintnek tekintjük, hogy a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele eléri szövegértésből és legalább huszonöt százaléka eléri matematikából. Céljaink elérése érdekében: Az intézmény vezetése és munkatársai elkötelezettek a megteremtett szakmai értékek fenntartásában, a minőségközpontú nevelő-oktató szolgáltatás megvalósításában, hogy minden tanuló jól érezze magát, és sikeres legyen iskolánkban. A hatályos törvényi szabályozásokat betartva, a pedagógiai programban deklarált céljaink megvalósításáért olyan önfejlesztő szervezetet alkot közösségünk, melyben minden érintett szereplő tudja, mikor mit kell tennie, és hogyan. Együttműködünk közvetlen és közvetett partnereinkkel, hisszük, hogy javaslataikat a jobbító szándék motiválja. Nevelőtestületünk tagjai változatos és korszerű módszerekkel, szeretetteljes légkörben foglalkoznak tanulóinkkal. Minőségirányítási programunk alapján kidolgozzuk és működtetjük a folyamatszabályozásokat is tartalmazó minőségirányítási rendszerünket, különös tekintettel a kulcsfolyamatokra. A minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos javítására folyamatos fejlesztést valósítunk meg. A bevezetett minőségirányítási rendszert évenként felülvizsgáljuk, illetve szükség szerint aktualizáljuk. Debrecen, 2009. 03. 31. Bányai Miklós igazgató
Lap: 21/93 Fenntartó által adott feladat Cél Felelős Határidő A 2008/2009-es tanévtől beindítottuk az iskolaotthonos nevelést, és célul tűztük ki, hogy a teljes alsó tagozaton bevezetjük azt 2011/2012-ig. 4 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1 Általános rész Az intézmény minőségirányítási rendszere biztosítja stratégiájának és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ugyanakkor a működésünkre vonatkozó törvények minőségirányításra vonatkozó előírásait is figyelembe vettük: Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX.), illetve 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. Ezáltal biztosítjuk az intézmény minőségirányítási alapelveinek és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ezen belül: meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszerben a velünk szemben támasztott követelmények kielégítése érdekében (MIP 9.9 melléklet), meghatároztuk a definiált folyamatokat és alapvető kapcsolataikat, valamint besoroltuk őket aszerint, hogy a vezetés, a tervezés, a mérés, az ellenőrzés, illetve az értékelés-e az alapvető funkciójuk (lásd MIP 9.9. melléklet), meghatároztuk a folyamatok eredményes működtetésének és szabályozásának biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket (lásd folyamatszabályozások), folyamatosan gondoskodunk arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek e folyamatok működéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükségesek, figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük e folyamatokat, valamint alkalmazzuk azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és a folyamatok folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek (F561 - Stratégiai tervezés, illetve Intézményi önértékelés - F841) A rendszer fenntartását és működését az intézmény valamennyi munkatársának aktív közreműködése és elkötelezettsége biztosítja. A minőségirányítási rendszer fenntartásával elérhető, hogy minden (a partnerek, jogszabályok, előírások, illetve saját magunk által támasztott) követelmény teljesüljön, és ezáltal csak olyan szolgáltatás jöjjön létre, mely az elvárásoknak eleget tesz. A minőségirányítási rendszer átfogja az intézmény minden területét, amit a Minőségfejlesztési program részletesen leír. A tevékenységek célirányos, és megfelel időben való tervezésével, valamint a kapcsolódó tevékenységek szabályozásával, az illetékességek egyértelmű meghatározásával biztosított a szervezett munka és a hibák megelőzése. A rendszer átfogó folyamatmodelljét a 2. ábra mutatja be. Az intézményi folyamatokat közoktatási törvény értelmében a következő csoportokba soroljuk: vezetés, tervezés,
Lap: 22/93 mérés, ellenőrzés, értékelés Egyébként pedig a funkciójukat illetően azonosítottunk fő, vezetési, és támogató folyamatokat. Mindkét besorolás szerint folyamataikat a 9.9 melléklet mutatja be. A fő folyamatok az alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgálják, a vezetési folyamatok szervezetünk irányításának eszközei, a támogató folyamatok a rendszer működését kiszolgáló egyéb folyamatok. Kapcsolódásaikat, kölcsönhatásaikat a 9.2 sz. melléklet szemlélteti. Az egyes folyamatok eredményes működésének és szabályozásának kritériumait és módszereit az adott folyamat szabályozásánál rögzítjük. Gondoskodunk a folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének támogatásához szükséges erőforrásokról, illetve e folyamatokat figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük. Céljaink elérését, illetve folyamataink fejlesztését szolgálja stratégiai célrendszerünk működtetése (F561 jelű folyamatszabályozásban szabályozva), valamint a rendszer működésére vonatkozó méréseink, azok eredményeinek elemzése, beépítése a fejlesztésbe, és a hibák, reklamációk kezelését, megelőzését szolgáló tevékenységünk. A minőségpolitikai célok elérését elsődlegesen meghatározó kulcsfolyamatok szabályozására, folyamatos fejlesztésére kiemelt hangsúly fektetünk. E folyamatokat a 9.1 és 9.2 mellékletek tartalmazzák. A rendszer folyamatmodellje E l v á r á s o k Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése Gazdálkodás az erőforrásokkal Erőforrások Megvalósítás Célok Folyamatok Vezetőség Eredmények Mérés, értékelés, továbbfejlesztés Szolgáltatás E l é g e d e t t s é g 1. ábra Az általunk végzett szolgáltatásban, annak minőségére alapvető hatást gyakorló beszállítók is közreműködnek (pl. a tankönyvpiac szereplői). E folyamatok szabályozása, szolgáltatásunk minősége érdekében, szerves részét képezi minőségirányítási rendszerünknek.
Lap: 23/93 4.2 A dokumentálás követelményei az intézményben 4.2.1 A dokumentálásról általában A rendszer alapdokumentuma a Minőségfejlesztési program, mely tartalmazza minőségpolitikánkat, alapelveiben és átfogóan leírja az intézmény minőségirányítási rendszerét. A Minőségfejlesztési program utalásainak egy része az egyes folyamatszabályozásokra vonatkozik, melyek azok konkrét végrehajtását szabályozzák a tevékenységek végrehajtásáért felelősök meghatározásával. Bonyolultabb területeken (pl. humán erőforrás gazdálkodás) a részfolyamatok, műveletek szabályozását utasítások (pl. teljesítményértékelés és minősítés szabályozása) is rögzíthetik. A rendszerben használt feljegyzések, számítógépes nyilvántartások igazolják, hogy az adott tevékenység az előírásoknak megfelelően történt, biztosítják a rendszer folyamatainak áttekinthetőségét, visszakereshetőségét. A kötött formátumú feljegyzések, és jelölések mintáit a Feljegyzések Albuma mutatja be. Az intézmény minden pedagógus és nem pedagógus dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, amely tartalmazza a minőség szempontjából fontos tevékenységeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeket. A munkatársak rendszeres képzése és továbbképzése lehetővé teszi, hogy elkötelezettségük, tudásuk és képességük megfeleljen a mindenkori vezetői és szakmai elvárásoknak. 4.2.2 A dokumentumok kezelése Az intézmény megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez kialakította és működteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározta a dokumentumok megőrzésének rendjét, időtartamát. A vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatokat szabályozó dokumentumok kezelésének során az intézmény biztosítja a dokumentumok kibocsátás előtti szakmailag megfelelő voltának ellenőrzését, rendszeres átvizsgálását, és szükség esetén aktualizálását, érvényes kiadási állapotának azonosítását, a rendelkezésre állását minden olyan helyen, ahol az intézmény működésének minősége szempontjából meghatározó tevékenységet végeznek, kikereshetőségét, könnyű azonosíthatóságát, olvashatóságát, a külső eredetű dokumentumok azonosítását elosztásuk előtt, érvénytelen változatai használatának megakadályozását, nyilvántartását. Mindezekre vonatkozóan a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás tartalmazza a részletes szabályozást. A dokumentumok egyik típusának, a feljegyzések kialakításának és használatának ismertetését a következő fejezet tartalmazza. A dokumentumok minden intézményi dolgozó számára elérhetőek a tanáriban elhelyezett számítógép intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció alkönyvtárában, illetve olvasásra a könyvtárban. A teljes dokumentációs rendszerünket (SZMSZ, Pedagógiai program, IMIP, Házirend) a vezetői ciklus első éve után, majd a ciklus lejárta előtt egy évvel, az éves munkatervünkben megadott önértékelést megelőzően átvizsgáljuk, amennyiben az intézmény érdekei, illetve a tapasztalatok azt diktálják, átdolgozzuk. Abban az esetben is átdolgozásra kerülnek dokumentumaink, amennyiben az azok alapját képező jogszabályok megváltoznak. A dokumentum hatályba lépését, illetve érvényességi határidejét a címlapján fel kell tüntetni.
Lap: 24/93 Az érvényességet, a változások követését, nyilvánossá tételét a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás írja le részletesen. 4.2.3 A feljegyzések, űrlapok kezelése A minőségirányítási rendszer megfelelő voltának, eredményes működésének, valamint a szolgáltatások paramétereinek igazolására megfelelő feljegyzésrendszert alakítottunk ki és alkalmazunk. A feljegyzésekkel kapcsolatos tevékenységeket részletesen a Feljegyzések kezelése (F422) jelű folyamatszabályozás szabályozza. A feljegyzéseket irattári terv szerint kezeljük, mely összhangban van a 11/1994. (VI. 8.) OM rendelet 4. számú mellékletével. Az alkalmazott, nyomdai előállítással készült feljegyzéstípusokat a Feljegyzések Albuma (FA) tartalmazza. A saját készítésű, a minőségirányítási vezető által karbantartott bizonylatok esetén, a tanáriban elhelyezett számítógépről az intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció/folyamatszabályozások elérési úton lehet azokat elérni. E fájlok formátumát csak a minőségirányítási vezető módosíthatja. Az albumban, illetve a minőségirányítási dokumentációban meghatározott a bizonylatok kiadása, kezelése, tárolása, azonosítása, valamint az archiválásra, selejtezésre vonatkozó minden előírás és a felelősségi kör. Mindez összhangban áll az adat és információ megőrzési kötelezettség törvényi és szakhatósági előírásaival. A feljegyzések ellenőrzése a folyamatszabályozás szerint kiterjed azok helyességére, teljességére, egyértelműségére, a szolgáltatáshoz vagy folyamathoz való hozzárendelhetőségére és megfelelő olvashatóságára. Az intézmény minőségirányítási feljegyzésrendszere alkalmas a kívánt minőség elérésének, és a minőségirányítási rendszer hatásosságának kimutatására. Az ellenőrzéseket és vizsgálatokat előíró szabályozások minden esetben rendelkeznek a vizsgálati eredmények dokumentálási módjáról. A feljegyzések egyértelműen kimutatják, hogy a vizsgálati eredmények megfeleltek, vagy sem a meghatározott elfogadási kritériumoknak. A feljegyzések megadják az eredmények kibocsátásáért felelős személyt, aki jogosult az ellenőrzés, vagy vizsgálat elvégzésére. A partnereinknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos feljegyzések közül az azok megvalósulását igazolókat a partner, vagy képviselője rendelkezésére bocsátjuk. 4.2.4 Az adatok kezelése Az adatok, illetve információk megőrzése papíron, vagy elektronikus adattárolón történik. Az adatés információtárolók, valamint feljegyzések megfelelő tárolási feltételeiről intézményünk gondoskodik, illetve megfelelő védelmi rendszert alkalmaz azok megőrzésére. Ehhez biztosítjuk az adatok, dokumentumok azonosítását, tárolását, a szükséges mértékben ellenőrzött mozgatását, és védelmét. Az intézmény működésével, a megrendelőkkel, partnerekkel, illetve a szolgáltatásteljesítéssel kapcsolatos adatok és információk tárolása és kezelése során a hozzáférhetőséget kizárólag az illetékes személyek számára biztosítjuk. A számítógépes adattárolás esetén az adatállomány folyamatos frissítéséről, illetve biztonsági mentéséről havonta gondoskodunk. Az intézmény működésével, illetve a megrendelőkkel és partnerekkel kapcsolatos információkat és adatokat a törvényi és a szakhatósági előírásoknak megfelelően kezeljük. Az iskola adatszolgáltatási kötelezettségeinek a vonatkozó jogszabályok, illetve a fenntartói elvárások szerint eleget teszünk. A nyilvános adatokat az iskola informatikai rendszerben, a hozzáférések kiosztásával elérhetővé tesszük.