ÉRD MJV, DIÓSD ÉS TÁRNOK

ÉRD MJV, DIÓSD ÉS TÁRNOK TELEPÜLÉSEK TERVEZETT PROJEKTJEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI LEHETŐSÉGEINEK KIHASZNÁLÁSA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK V ÉGSŐ BESZÁMOLÓ I. HELYZETFELTÁRÁS - MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ - 2010. február Ecorys Magyarország Kft 1114. Budapest, Kemenes u. 6 Tel.:+36-1-266-2482 Fax: +36-1-317-2091 www.ecorys.hu, / info@ecorys.hu 1

ÉRD MJV, DIÓSD ÉS TÁRNOK I. HELYZETFELTÁRÁS - MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ - Megbízó: Érdi kistérségi Társulás Megbízó: Megbízó képviselője: Szolnoki Gábor soros elnök Szabó Miklós kistérségi menedzser Készítette: ECORYS Magyarország Kft. Munkatársak: Sz. Mosoni Dóra geográfus, vezető tanácsadó Székely Rita Karácsony Krisztián Bedőcs Bernadett Dobri Bence településtervező, projektmenedzser ingatlanfejlesztési tanácsadó, ügyvezető geográfus, senior tanácsadó közgazdász, junior tanácsadó Budapest, 2010. február ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 2

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 I. HELYZETELEMZÉS 8 I.1. Történeti áttekintés 8 I.2. Elhelyezkedés, térségi kapcsolatok 11 I.3. A természeti és épített környezet vizsgálata 13 I.4. A népesség vizsgálata 22 I.5. A gazdaság vizsgálata 24 I.5.1. Általános gazdaság 24 I.5.2. Az érdi kistérség turizmusa 25 I.6. Meglévő tervek áttekintése Fiókvizsgálat 28 I.7. Kistérségi SWOT analízis 41 I.8. Helyszín-alkalmassági mátrix 42 I.9. Keresleti körülmények, prognózisok 44 I.10. Értékválasztás és iránymutatások 51 I.10.1. A közösség mozgósítása 52 I.10.2. Identitásépítés 52 I.10.3. Programalkotás, tervezés 53 MELLÉKLET 56 Települési értékek és adottságok 57 AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja: Érd MJV, Diósd és Tárnok települések egy megvalósíthatósági tanulmány készítését, a települések tervezett projektjeinek előkészítését és a kistérség idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználását tűzték ki célul. Szándékuk egy olyan komplex turisztikai program összeállítása volt, amely a térségben lévő turisztikai lehetőségek kombinált kiaknázását célozza és egymást erősítő fejlesztéseket határoz meg. A munka az érintett önkormányzatok által átadott tervek, dokumentumok, továbbá személyes interjúk, helyszínbejárások és kiegészítő kutatások alapján foglalja össze a térségre vonatkozó főbb megállapításokat, amely kiegészül az általános nemzetközi és a magyarországi trendek elemzésével. Így világos képet kaphatunk, hogy a kistérségnek melyek azok a külső és belső lehetőségei és veszélyei, amelyekre különös gondot kell fordítani a program és az egyes projektek részletes kidolgozása során. Az érintett települések egységes kontextusba helyezésével láthatóvá válik, hogy az önkormányzatnak mely elemekre kell építeni, és melyek azok a potenciális veszélyforrások, amelyeket mielőbb le kell küzdeni ahhoz, hogy turisztikailag vonzó és ismert települések lehessenek. A tanulmány felépítése: A dokumentum három egységből épül fel: az első, a kistérség egészére vonatkozó helyzetelemző rész. Ezt követi majd a koncepcionális és elemző munkarész, amelyben tartalmazza a fejlesztés koncepcionális és funkcionális programját. Végül a harmadik, megvalósíthatósági előtanulmányokat tartalmazó a végső beszámolóban a kistérség három településének potenciális projektelemei külön is részletesen elemzésre kerülnek (hatásvizsgálat és pénzügyi elemzések), illetve az anyag összefoglalja a fejlesztés módszerét, lehetséges irányait és várható hatásait. Koncepcionális megállapítások A helyzetelemzésben foglaltak, illetve a helyszínbejárások során tapasztaltak, valamint a program felelőseivel és idegenforgalmi szakértővel történt konzultációk eredményeképpen a kistérség turisztikai fejlesztését illetően az alábbi összegző megállapítások tehetők: A főváros közelsége és a települések szuburbanizációs jellege miatt, valamint regionális szintű turisztikai látványosságok híján a kistérség jelenleg nem tartozik a turisztikai célpontok közé. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 4

Fontos megjegyezni, hogy az Érdi Többcélú Kistérségi Társulás sajátos helyzete (Budapest közeli fekvés, alvó települések, stb.) miatt a szó klasszikus értelmében vett turizmusról ma még nem beszélhetünk, inkább csak a vendégforgalom növeléséről, fejlesztéséről. Azaz első lépésben kisebb, helyi célcsoportokat vonzó fejlesztések teremthetik meg az igényt és a keresletet is a távlati, igazán nagy vonzerővel rendelkező projektek számára. A lakók leginkább a fővárosban, és a főváros közeli - budaörsi és törökbálinti - bevásárlóközpontokban veszik igénybe a szolgáltatásokat, ami tovább fokozza a főbb útvonalak túlterheltségét, miközben a településeken lévő lehetséges szabadidő eltöltésének helyszínei felfedezetlenül, alulhasznosítatlanul maradnak. A rekreációs és szabadidő-eltöltési lehetőségek vonatkozásában a kistérség települései jelenleg egymással alig vagy egyáltalán nem kommunikálnak. A kistérségben igen magas az ingázók száma, ezért többnyire alvótelepülésekként funkcionál Érd, Tárnok és Diósd. A szabadidő-eltöltési lehetőségek és helyszínek fejlesztését tehát ehhez kell igazítani: a családok számára - és elsősorban az itt élő családok számára - hétvégi programokat és minőségi helyszíneket, a helyi fiatalok számára pedig szórakozási és sportolási lehetőségeket kell biztosítani. Az agglomerációs települések lakossága még napjainkban is növekszik. Az új betelepülők körében a helyi identitás ismerete, elfogadása és hozzá való kapcsolódása nélkül a társadalmi elidegenedés jelei tapasztalhatók, velük szemben pedig esetenként ellenérzések az őslakosok körében. Megítélésünk szerint tehát még középtávon sem reális célkitűzés, hogy Érd és környéke Budapest tőszomszédságában nagy látogatószámot és bevételeket produkáló idegenforgalmi célponttá nője ki magát. Hosszú távon elképzelhető, hogy a kistérség Százhalombattával együtt egy déli ellenpólusát tudja majd képezni az északi Szentendre-Visegrád vonzáskörzetnek, de mivel az itt meglévő adottságok is jóval szerényebbek, ez csak igen nagy befektetések árán (pl. a dunai kapcsolat maximális kihasználása, termálfejlesztések, egyedi gyógy- és welness szolgáltatások, stb.), összehangolt, tudatos fejlesztési és marketing munkával érhető el. Az identitásépítés is kiemelt feladat e térségben az idegenforgalmi célkitűzésekkel összefüggésben valamint a térség- és településmarketing, azaz a helyi imázs, arculat meglévő és új, eddig nem közismert elemeinek kifelé történő hirdetése, a településről kialakult összkép megváltoztatása, árnyalása. A sikeres (támogatott, megvalósítható és fenntartható) fejlesztésekhez már a kezdettől be kell vonni, érdekeltté tenni és partnerként kezelni a helyi vállalkozásokat. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 5

Az első és a második munkarészben megfogalmazottak alapján tehát egy többlépcsős szabadidős-rekreációs fejlesztés beindítása javasolt, amely az első lépésben a helyi igények kielégítését szolgálná. Települési projektek fejlesztési lehetőségek A kistérség egészéhez hasonlóan Érden is egy többlépcsős szabadidős-rekreációs fejlesztés beindítása javasolt, amely az első lépésben a helyi hiányosságok és igények kielégítését szolgálhatja. A helyi igények kielégítése után elkezdhető a tágabb piac számára is programot kínáló vendégforgalmi fejlesztések: elsősorban a kultúrára alapozott helyszínfejlesztések megkezdése javasolt (Érd Ófalu kastély); valamint a gyógy- és welness szolgáltatások továbbfejlesztése (Thermál Hotel Liget); a speciális természeti környezet adta lehetőségek kínálta egyedi helyszínek és programok fejlesztése (Beliczay-sziget: tanösvény és vízitúra); és a bor-és gasztronómaiai kínálat fejlesztése, ami a folyamatos helyi igények kielégítése mellett az alkalmi eseményekkel megteremtheti a vendégforgalom alapját (Ófalu Mély utcai pincesor); Diósd legfontosabb attrakciója a Rádió- és Televízió Múzeum, mely napjainkban csak korlátozottan látogatható. Ez utóbbi létesítmény fejlesztése, hatékonyabb marketingje jelentős látogatószámot eredményezne. A kőfejtő (Felső-bánya) mai állapotában szintén fontos eleme a helyi kínálatnak, egyrészt, mint geológiai park működik, s bemutatja az egykori kőfejtés folyamatának maradványait is, másrészt fontos rendezvényhelyszín. Diósdon a központ rehabilitációja, megújítása a fejlesztési stratégia középpontjában áll. A meghatározó súlyú és megfelelő kereskedelmi, igazgatási-hivatali, kulturális-művelődési - funkciókkal bíró központ megvalósítása az elsődleges célkitűzés, továbbá a célok között szerepel a még meglévő építészeti emlékek, hagyományos utcaképek megőrzése, régi épületek közösségi célú átalakítást kísérő felújításával a vonzerő növelése és az itt élők helyi kötődésének erősítése érdekében. Tárnokon a meglévő kínálati elemekhez való (természetjárás, programok, borturizmus) kapcsolódás a relatíve kisebb helyi látványosságokat, műemlékeket is hatékonyan bekapcsolhatja a kínálatba. Tárnok településfejlesztési és egyben idegenforgalmi fejlesztési vezérprojektje a Radetzky program, amely a falu központjában a tipikus, helyi védelem alatt álló központi településkép megóvása mellett a Falumúzeum, a Radetzky Emlékház és a Gondoskodó Ember Parkjának és számos más kisebb helyszín - kialakítását foglalja magában. A Fő utcában a mai igényeknek megfelelő megújításokkal és a meglévő helyi AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 6

értékek megőrzése és felújítása révén egy egységes szép falukép jöhet létre, amely tökéletes díszletet adna helyi és térségi rendezvények számára, azonban a vendégforgalom megfelelő ellátáshoz szükséges a helyi szolgáltatások és kiskereskedelem élénkítése is. A már ma is rendezvényhelyszínként funkcionáló egykori kőfejtő komoly potenciált jelent a település számára. Tárnokon az egykori borászati hagyományok felelevenítése is megkezdődött, az Öreghegyi pincék, mint önálló projekt jelent meg a település portfoliójában (a vincellérkultúrát bemutató pincemúzeum terve, programok szervezése, pincék és a hegy szőlőültetvényeinek menedzselése, kiadványok, stb.). Fontos kiemelni, hogy a három település közül Tárnokon folyik a legaktívabb és a leginkább céltudatos, felépített turisztikai fejlesztés. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 7

I. HELYZETELEMZÉS I.1. Történeti áttekintés A kistérség három településére egyaránt jellemző, hogy már a legkorábbi időktől kezdve megtalálhatók az emberi élet nyomai. Az őskori emlékeket az érdi Magyar Földrajzi Múzeum mutatja be, a kora-vaskori ún. halomsírokkal a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Legjelentősebb római kori emlékek Százhalombattán 1 találhatóak (katonai tábor és római kori fürdő maradványai), de meg kell említeni Érden az egykori limes vonalán megépített Római utat, valamint a Tárnokon feltárt útmaradványt, illetve síremlékeket. Mindhárom település első okleveles említése a XIII. századhoz kötődik, a török időszakban az elnéptelenedés mellet a különböző nemzetiségek megjelenése mutat közös jegyeket. A Sárkány, Szapáry, Illésházy, Sina és Károlyi családok mindhárom település életében a fejlődés, fejlesztés főszereplői voltak. Érd Érd első okleveles említése 1243-ból ismert, mai közigazgatási területén a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett Diósdhoz, Tárnokhoz és Százhalombattához hasonlóan a magyar lakosság helyére a török, illetve a török elől menekülő délszláv népesség érkezett. A mai Érd folyamatosan, bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Ófalu volt. Itt épült meg a török időkben a dzsámi, a Szapáry-kastély. A XVIII-XIX. században a földbirtokos családok révén gazdagodott a város műemlékekben (kápolnák, szobrok), a kastély utolsó nagyobb felújítására pedig 1869-ben került sor. A kastély a XIX. sz. végétől a katolikus egyház kezébe került, a háborúban hadikórházként működött, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott és végül miután építőelemeit jórészét széthordták 1971-ben lebontásra ítélték. Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család fokozatosan felparcellázta több mint 3 ezer holdnyi itteni birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, Közép-Európa legnagyobb falva jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.). A városias jellegű központ 1 A tanulmány az Érdi Kistérségi Többcélú Társulás (ÉKTT) három településére készül (Százhalombatta nem tartozik az ÉKTT-hez); a földrajzi közelség, a történelmi kapcsolódások és (statisztikai) kistérségi kapcsolatok miatt a kistérségi elemzésben sok helyütt szót ejtünk róla. Már csak azért is, mert a rendelkezésre álló statisztikai adatok e 4 településre vonatkoznak, továbbá a kistérség turisztikai koncepcióját integráltan kezeljük a környező települések programjaival, így Százhalombatta adottságaival és meglévő kínálatával is együtt. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 8

kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével, folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ Áruházzal, s az utóbbi években nyer a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével. I. katonai felmérés (1782-1785.) II. katonai felmérés (1859.) III. katonai felmérés (1902.) Diósd Az okleveles anyagok bizonysága szerint Diósd a XII. századtól a török korig Pest megyében található, majd a török kort követően sorolták Fejér megyéhez, ahova egészen 1946. január 1- jéig tartozott. A község neve a dió szó származéka, amely valószínűsíthetően az itt birtokkal rendelkező Diódy nemzetségtől ered, ám Diód birtokosa kezdetben a Kartal nemzetség volt. Diósd a török időkben teljesen elnéptelenedett. Buda felszabadulása után a környékbeli települések, így Diósd is kezdett ismét élettel megtelni. az újonnan betelepedők között a környékbeli szerbek mellett németek érkeztek. A zsellérek közül kettő magyar, tizenöt német és három szláv lehetett, a nevek alapján. Az 1774-ben már bizonyítottan újjátelepült falu gyorsan virágzásnak indult, 1785-ben megejtett népszámlálás már 37 családot, 172 lelket jegyez fel. Az új népesség az egykori Diósdtól mintegy 1,5 km-re építette fel faluját, ahol 1772-ben Illésházy János a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére kápolnát emeltetett. (A hagyomány alapján ma Szent Gellért-kápolnának nevezzük.) A lakosság egészen az 1930-as Károlyi-féle parcellázásig döntően gyümölcs- és szőlőműveléssel foglalkozott, az újonnan betelepülőket azonban már a nagytétényi üzemek munkalehetőségei vonzották. Az 1970-es évektől a falu népessége rohamos növekedésnek indult. I. katonai felmérés (1782-1785.) II. katonai felmérés (1859.) III. katonai felmérés (1902.) AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 9

Tárnok A települést az oklevelek először 1259-ben említik a szomszédos Deszka faluval együtt egy határelszántási per kapcsán Tavarnok néven, de a település már ez előtt is létezhetett. (Deszka a Szőlőhegy délnyugati lejtőjén állt.) Nevében őrzi a fejedelmi (királyi) udvarnak beszolgáltatott és raktározott termékekre (élelmiszerek, bőrök, textilek) felügyelő emberek lakóhelyének emlékét, feltehetőleg a kőbányát használták tárolásra. I. katonai felmérés (1782-1785.) II. katonai felmérés (1859.) III. katonai felmérés (1902.) Birtokosai többször változtak: Somi, Pelsőczi Bebek, Serkei, Szécsi, Héderváry, Vasdinyei Vas családok, majd a Sárkány nemzetség tudhatták magukénak 1518-tól. A törökdúlás után az elnéptelenedett faluba 1696-ban délszláv családok érkeztek Csernovics Arzén, a görög rítusú egyház pátriárkájának vezetésével, akiket rácoknak neveztek. Többségben szerbek, kisebb számban bosnyákok és dalmátok (illírek) voltak. A török veszély elmúltával egy részük visszatért hazájába, ezért 1720-ban megkezdődött a falu újratelepítése. A Felvidékről nagy számban letelepült szlovákok (régebbi nevükön tótok) mellett magyarok és németek is érkeztek Tárnokra. Az érdi uradalom tartozékának számító települést a fentiekben említett családok birtokolták, amit Károlyi Imre gróftól 1913-ban Üszögi Nagy Sándor vett meg. Modern gépekkel felszerelt gazdaságot és szeszgyárat teremtett, valamint elkezdte a község jelenlegi arculatának kialakítását az újtelepi és a ligeti terület parcellázásával. Százhalombatta Míg Diósdon a németek, addig Százhalombatta területén a szerbek játszottak fő szerepet a török pusztítás és elnéptelenedés utáni újjátelepítésében. 1903-tól a honfoglalás óta fennálló két helyiség nevének egyesítésével Százhalombatta lett a település neve, városi rangot 1970- ben kapott. Rohamos urbanizációja a hatvanas években indult meg két nagyvállalatának (Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat) építésével párhuzamosan. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 10

I.2. Elhelyezkedés, térségi kapcsolatok A Diósd, Érd és Tárnok által alkotott ún. Érdi Kistérség a fővárosi agglomerációban Budapesttől délnyugati irányban helyezkedik el, az M0-ás autóút és M7-es autópálya közvetlen közelében. Elhelyezkedése és a napjainkban lévő tendenciák (pl. szuburbanizációs hullám) miatt a kistérség szoros kapcsolatban áll a fővárossal és az agglomerációs településekkel. Az önkormányzatok a területfejlesztési feladatok koordinálása érdekében létrehozták a Dél- Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást (DBTÖT). A DBTÖT három dél-budai kerületet (XI., XII., XXII. kerületek) és kilenc agglomerációs települést (Érd, Százhalombatta, Diósd, Tárnok, Budakeszi, Budaörs, Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint) foglalt magába. 2004- ben jött létre a Budaörs Kistérség Többcélú Társulását (BTT) az akkori statisztikai kistérség kilenc településének részvételével, mely szerveződéshez 2005. év végén csatlakozott Érd is. Így létrejött egy olyan, települések közötti intézményesített szervezeti forma, amely jogszabályi keretek között normatív támogatást vehetett igénybe a közösen felvállalt és társulási megállapodásban foglalt tevékenységek elvégzéséhez. 2 Érd és a környékbeli települések 2006-ban a Budaörsi statisztikai kistérségből kiváltak, majd egy új, Érd központú statisztikai kistérség megalakítását kezdeményezték. A kezdeményezést támogatták Diósd, Százhalombatta és Tárnok Önkormányzatai, a sikeres önkormányzati együttműködés érdekében. 2 Egyéb, nem statisztikai kistérségekhez kötött települési társulások nem vehetnek igénybe jogszabályi keretek között normatív támogatást. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 11

2007. szeptember 17-én kihirdetett a "települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló" 2004. évi CVII. törvény módosított 1. sz. melléklete szerint létrejött az Érdi statisztikai kistérség (Érd. Százhalombatta, Tárnok, Diósd). Majd megalakult az Érdi Kistérségi Többcélú Társulás, amelybe mindeddig Százhalombatta nem lépett be, de mind az ÉKTT települései, mind Százhalombatta elkötelezte magát a közös irányok melletti területfejlesztési feladatok ellátására, így létrehozták az Érdi Kistérség Fejlesztési Tanácsot (ÉKFT), amelyben Százhalombatta is tagságot vállal. A létrehozott szervezetek tevékenységének és feladatvégzésének irányait a Többcélú Társulás 2009 január végi ülésén elfogadott dokumentumok cselekvési terv, munkaterv határozták meg, amely irányok közül kiemelhetők: Az Érdi Kistérségi Többcélú Társulás - alapdokumentumaiban is rögzített - fő feladatellátási területei a következők: oktatás és nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és elvezetés, esélyegyenlőség és foglalkoztatás, valamint gazdaság- és turizmusfejlesztés. A fejlesztések megalapozását segítő térségi dokumentumok - Területfejlesztési koncepció és stratégia, Esélyegyenlőségi terv, Egészségügyi intézkedési terv kidolgozási folyamatának elindítása, az anyag elkészítése. A térségi közszolgáltatási feladatellátás hatékonyságának biztosítása. A kialakított intézmények Többcélú Társulás, Fejlesztési Tanács, Kistérségi Iroda működési feltételrendszerének kialakítása. Elérhetőség A közlekedési folyosóknak és a főváros közelségének köszönhetően az Érdi kistérség földrajzi elhelyezkedése kistérségi és nagyobb szinten (regionális, országos) is kedvező. Különösen a közlekedésföldrajzi helyzet, amelyet a természeti határok, mint a Duna is meghatároz. A kistérség főúthálózatának sajátossága a sugaras szerkezet (M6, M7 autópályák és a 6 és 7- es számú főutak), a haránt irányú hálózati elemek azonban hiányosak. Az egyetlen jelentősebb haránt irányú tengely az M0, ami gyorsforgalmi út lévén nem alkalmas a kistérségen belüli forgalom helyi terítésére. Az M0 adja a legjelentősebb, a fővárost elkerülő útvonalat Pest megye, Dél-Alföld és Észak- Magyarország felé. Az M6 autópálya Dél-, még a dunaújvárosi Duna-híd a kistérség Kelet- Magyarországgal való összeköttetését biztosítja. Az M7 autópálya a kistérség közúthálózatának egyik legmeghatározóbb délnyugati irányú hálózati eleme, amely összegyűjti Tárnok, Érd MJV főváros irányú forgalmát. Az autópálya az érdi csomópontig ingyenesen használható. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 12

A kistérségen keresztülhalad a páneurópai közlekedési folyosó: az V. számú Helsinki folyosó 3, amely az Adriát köti össze Ukrajnával; egy alág, a V/C. jelű folyosó 4, amely Budapest és az Adriai-tenger középső medencéje közti kapcsolatot biztosítja; valamint a VII. számú, amely maga a Duna vízi útja. A vasútvonalak egy része nemzetközi jelentőségű, a főváros-centrikus országos vasúthálózat nyugati origója, egyben Budapest déli-délnyugati vasúti kapuja. A kistérségben egyedül Diósdnak nincs saját vasútállomása, ezért a diósdi lakosok Érdliget vagy Nagytétény-Diósd állomásokat használják. Kiemelkedő vasúthálózati szereppel bír Érd MJV, amely szerepet tovább erősít az elővárosi vasút szervezésében és kiszolgálásában betöltött központi funkciója is. A vasút szolgáltatási színvonalát emeli, hogy elkészült az Érd-alsói intermodális (többféle közlekedési eszközt csatlakoztató) csomópont, ahol a vasúti peron mellett autóbusz pályaudvar, P+R parkoló és szolgáltató központ létesült. Az Érdi kistérség közforgalmú közlekedési elérhetőségét jelenősen javítják a főváros közigazgatási határát átlépő BKV autóbusz járatok. A településeket azonban leginkább a Volánbusz Zrt. helyközi járatai szolgálják ki, Budapest Etele téri végállomással. Ezen járatokat egészíti ki néhány távolsági járat (népligeti végállomással), amelyek megállnak a kistérség egyes településein (pl. Diósd, Érd MJV, Százhalombatta). Budapest és Százhalombatta - Dunafüred között a MAHART 2008-tól kezdte meg a menetrend szerinti szárnyashajó járat üzemeltetését a nyári időszakban, hétvégenként egy hajópárral. A Dunán való további közlekedést a Csepel-szigetre a százhalombattai komp biztosítja, ám jelentősége inkább helyi szintű. A Ferihegyi repülőtér az M0 gyorsforgalmi úton keresztül 30 percen belül elérhető, amely a kistérség szempontjából igen előnyös. I.3. A természeti és épített környezet vizsgálata Természetföldrajzi besorolás alapján a kistérség két kistáj találkozásánál fekszik: az Alföld nagytáj Mezőföld középtáj Érd-Ercsi hátság kistáj, valamint a Dunántúli-középhegység nagytáj - Dunazug-hegyvidék középtáj Tétényi fennsík kistáj területén. A felszín morfológiája változatos, a kistérség déli területe szabdalt felszínű, tengerszint feletti magassága 93-198 m között változik, az átlagos relief 4-60 m/km 2, az északi területek eróziós-deráziós mérsékelten tagolt dombságán az átlagos relatív relief 45-230 m/km 2 között alakul. A Dunához közel fekvő területek a folyóvíz hatására formálódtak, a pannóniai üledékre itt durvaszemcséjű folyami üledéksor települt. A medencékben és a Tétényi-fennsíkon jelentős építési nyersanyag-készlet halmozódott fel, amelyek egy része nem termelhető ki gazdaságosan: Diósdon öntödei homok, Érden téglaagyag található. Természetvédelmi és 3 Az V. számú páneurópai közlekedési folyosó a Velence Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov főirányban húzódik. Része a M7 autópálya és Budapest-Székesfehérvár-Boba-Bajánsenye vasútvonal. 4 Az V/C. jelű páneurópai közlekedési folyosó a Budapest-Eszék-Szarajevó-Plocse főirányban húzódik. Része az M6 autópálya és Budapest-Dombóvár-Pécs-Magyarbóly vasútvonal. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 13

gazdasági megfontolásból a terület legnagyobb részén a bányászati tevékenység visszaszorulóban van, vagy nem folytatható; a felhagyott területek rekultiválása szükséges. A kistérség éghajlata mérsékelten meleg, száraz / mérsékelten száraz. A kistérségben két flórajárás található. A déli részek az Alföld flóravidék Mezőföldi flórajárásába tartoznak és a Duna-Tisza közi flórajárásba, amely potenciális zárótársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek, tatárjuharos löszpusztai tölgyesek, borókás-nyárasok, alföldi gyertyános-tölgyesek, nyílt társulásai között pedig leggyakoribbak a löszpuszta-rétek. Északon a Dunántúli-középhegység flóravidék Pilis-Gerecsei flórajárás található, amelynek potenciális erdőtársulása a cseres-(kocsánytalan) tölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes, a tatárjuharos tölgyes, tölgy-kőris-szil ligeterdő, karsztbokorerdők, nyílt társulások közül pedig a sziklagyepek és a pusztafüves lejtős sztyepprétek elterjedtek. A kistérség vízfolyásai a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak, legjelentősebb kisvízfolyása a Benta-patak, és ennek mellékvize a Zámori-patak. A Tétényi-fennsík vizeit a Törökbálinti-patak vezeti a Hosszúréti-patakba, az érdi Sulák-csatorna pedig közvetlenül a Dunába. A vízszint erősen ingadozó, árvizek nyár elején, kisvizek ősszel fordulnak elő. A kistérség állóvize a százhalombattai 33 ha-os halastó, és Tárnok területén is található egy kis horgásztó. Jelenleg az Érden működő termálkút az egyetlen termálvíz-lelőhely, amelyre fürdő és szálloda is települt. Ez a hévízkészlet további kivételekkel nem terhelhető, legfeljebb új fúrással tárhatók fel még a törésvonal mentén feltörő hévizek. A hévízkészlet hasznosítását tervezik Százhalombattán is. TERMÉSZETVÉDELEM A táj arculatát alapvetően az emberi tevékenység határozza meg. A természetközeli élővilág utolsó mozaikjai a gazdaságosan meg nem művelhető területekre szorultak vissza, megőrzésük kiemelten fontos feladat. A természetvédelmi törvény értelmében védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A kistérség országos természeti védelem alatt álló értékei között említhető: Érd-százhalombattai földvár a Sánchegy és környéke (római sánc, Százhalmok- kora vaskori halomsírok területe), a Diósdon több helyütt (pl. Árvalányhaj utca) fellelhető kaptárkövek ( ex lege ) a diósdi római barlang a fennsík karsztgyepe (a Rádió és Televízió Múzeum területén és környékén; és a felhagyott kőfejtő területén és a környező szurdokban fennmaradt erdőtársulások). AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 14

A térségben illetékes természetvédelmi hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Országos jelentőségű védett területek közül a Budai Tájvédelmi Körzet érinti a kistérséget, helyi természetvédelmi terület kevés településen van. Település Diósd Érd MJV Helyi védelem alatt álló természeti értékek az Érdi kistérségben Védett terület leírása A fennsík karsztgyepe Pest megye kaptárkövei, kaptárfülkéi közül az érdi előfordulások érdi idős tölgyfa Czabai-kert Berza-kert Fundoklia-völgy Magas-part és Százhalmok Százhalombatta Halomsírok Tárnok Horgász-tó és környéke Öreghegy 13,9 ha Szőlő-hegyi erdő Érd, Duna-part Érd, Duna-part Érd, Beliczay-sziget Képek: Ecorys, 2009. Érd, Beliczay-sziget Érd, Beliczay-sziget Érd, gát AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 15

A térséget érintik a nemzetközi ökológiai hálózat elemei is. Az ökológiai folyosók gyakorlatilag a vándorló fajok hagyományos útvonalai. Nem összefüggő területek, hanem élőhely-maradványok, ahol a vonulás során a vonuló fajok táplálkoznak, vízhez jutnak, megpihennek. A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, összefüggő ökológiai hálózat, melynek alkotóelemei lényegében a tagországok ökológiai hálózatai. Elemei a különleges madárvédelmi területek, a különleges természet-megőrzési területek és a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek. A kistérségben kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület található Diósd, Érd, Százhalombatta közigazgatási területén. A természeti szempontból érzékeny földeken a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése és fenntartása érdekében kerültek kijelölésre az érzékeny természeti területek. Ezeken a területeken természetkímélő gazdálkodás önként vállalt korlátozásokkal folyik, melyet támogatással ösztönöznek. Ilyen tervezett terület a kistérségben a Csepel-sziget és környéke érzékeny természeti területen belül Érdet és Százhalombattát érinti. Érd természetföldrajzi különlegességei között a Fundoklia-völgy vált világhírűvé az érdi paleolitkori vadásztelep, a Neander-völgyiősember egykori tanyájának ásatása nyomán. A völgyet még az érdiek közül is igen kevesen ismerik, pedig látnivalóit tekintve több kirándulást megérdemel. Forrás: Érdi Környezetvédő Egyesület, avarosvedo.hu A Fundoklia-völgy (az elnevezés mogyoróaljat jelent) északnyugat-délkelet csapásirányú aszóvölgy, melynek tengelyét egy tektonikai törésvonal határozta meg. A 3 km hosszú, meredek lejtőkkel határolt 10-30 méter mély karsztos szurdokot erős túlzással Érd "Grand Canyonjaként" is emlegetik. Az azonban vitathatatlan, hogy a festői szépségű karsztos aszóvölgy Érd tájképileg legemlékezetesebb, legelragadóbb része, mely turisztikai célpontként is megérdemli a figyelmet. A völgy felső harmadát elválasztja az M7-es autópálya az alsó, meredek oldalú résztől, amely természeti értékei miatt 1999. tavaszán helyi védettséget kapott. A völgy területén előforduló, több mint 300 féle növényből 32 védett faj, 10-12 AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 16

növénytársulásából 5 fokozott védelemre és 2 védelemre javasolt, ezek közül kettőnek különleges, helyi változata él ezen a környéken. 5 A 2009 decemberében átadott tanösvény a völgyben példaértékű lehet a kistérség többi természeti értékeinek bemutatására, a továbbiakban rendszeres programokkal lehet fenntartani és növelni a helyi lakosok érdeklődését. KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelem átfogó feladatait meghatározó környezetvédelmi program a kistérség minden településén elkészült: Diósdon (2005.), Tárnokon (2005.), Százhalombattán (2007.) és Érden (2008.) is. Levegőállapot jellemzői Emisszió: A kistérség településeinek többségén jelentős szennyező ipari tevékenység nem folyik. A legnagyobb ipari kibocsátó a százhalombattai Dunamenti Erőmű Rt. és a MOL Rt. vegyipari vállalata. Lakossági eredetű levegőszennyezés nem jellemző. Érden ipari eredetű levegőszennyezés miatt érkeztek bejelentések (malom pernye, autófényező műhely oldószer, por). Minden településen kiépült a vezetékes gázhálózat és a lakások többségében (70-92%) gázfűtést alkalmaznak, kivétel ez alól Százhalombatta, ahol a távfűtés aránya 70%. A kistérség több települését is fokozottan érinti a közlekedési eredetű levegő és zajszennyezés. CO és NOx tekintetében országos szinten is legjelentősebb szennyező a közlekedés, emellett az illékony szerves vegyületek 50%-át is közlekedési eredetű szennyezés okozza. A szilárd burkolattal nem rendelkező utak mentén száraz nyári időszakban jelentős a porterhelés. Imisszió: A légszennyezettség mértéke alapján a kistérség települései Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Ennek alapján a légszennyezettség NO 2 és talajközeli ózon tekintetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt, a szilárd szennyezőanyag mennyisége a határérték és tűréshatár között van, CO tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között, SO 2 és benzol tekintetében pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között van. Egyre jelentősebb probléma a gyomnövények irtásának hiánya és a parlagon hagyott szántóföldek gyomosodása következtében a növekvő allergén pollen mennyisége a levegőben. Az ÁNTSZ mérései szerint a térségben a tavaszi és az őszi összes allergén pollenkoncentrációja rendre a nagyon magas kategóriába esik. 5 Forrás: Dr. Kubassek János: Érd földrajza, Majoros Katalin: a Fundoklia AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 17

Transzmisszió: A légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat és az uralkodó szélirányok határozzák meg. A kistérségben az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Komárom-Esztergom és Fejér megye területeiről terjedhet erre a levegőszennyezés. Zaj- és rezgésterhelés Mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban a zavaró zajhatásokról megfelelő képet adnak az önkormányzatokhoz beérkezett lakossági panaszok. A kistérség településein jellemzően a közlekedési eredetű zaj okoz problémát az autópályák, és főútvonalak mentén. Néhány esetben ipari tevékenység zajhatása miatt érkeznek bejelentések az önkormányzatokhoz (pl. diósdi csapágy gyár). Időszakos zavarást jelentenek az építkezések és alkalomszerű a szórakozóhelyek zajkibocsátása. Tárnokon környezeti szempontból veszélyforrásnak minősül a zámori szemétlerakó léte és a volt érdi szeméttelep esetleges szennyező hatása a Horgásztóra nézve. A környezeti problémák jelentős részét a tudatlanságból vagy a nem megfelelő hozzáállásból fakadó emberi tevékenység okozza. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A kistérség számos országos védelem alatt álló épített értékekkel rendelkezik, Százhalombatta és Tárnok helyi védelemben 6 részesít további épületeket, építményeket, amelyek esetében elsődleges a történelmi múlt és karakter megőrzése, mint pl. szőlőhegyi borospincék, hagyományokat tükröző házak. Az Érdi kistérség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott műemlékei Település Címe Műemlék leírása Diósd István tér barokk, római katolikus Szt. Gellért-kápolna Szent István tér késő barokk, Nepomuki Szt. János-szobor hrsz. 1381/1 Rádió és Televíziómúzeum Érd MJV Budai út 4. (Alsó és felső utca klasszicista stílus, Wimpffen-kúria (Magyar között) Földrajzi Múzeum) épületegyüttese Kutyavári út 40-42. Kutyavár, gótikus vadászkastély romjai Mecset u. török kori minaret Molnár u. 6. barokk, római katolikus plébániaház Szent Mihály tér barokk, római katolikus templom Ófalu Kinga u. 1. előtt kőkereszt Ófalu Külső Római út 1/A fogadalmi kápolna hrsz. 19024 híd Százhalombatta Alkotmány u. 94. barokk, görögkeleti ortodox templom hrsz. 24, 44. feltehetően római eredetű Bara-Benta patak hídja hrsz. 0128/11, 12, 13, 0132/6 római katonai tábor területe, falmaradványok hrsz. 0128/10, 0132/6, 1680 római kori fürdő romjai Tárnok Fő u. 55. barokk, Nepomuki Szent János-szobor Fő u. 59. barokk, római katolikus templom hrsz. 262. barokk, római katolikus Szent Rókus-kápolna Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 6 Az egyes védett elemek részletesebb leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 18

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLL DIÓSDON A Tájház Béla u., és az épület mellett lévő kút 2006/1 hrsz Szent Flórián-szobor Kossuth L u. 2424/2 hrsz Rádió és Televízió Múzeum, 1381/1 hrsz Római katolikus templom 2509 hrsz Községháza 2510 hrsz Szt. Gellért szobor 2508 hrsz (templomkert) I. és II. világháborús áldozatok emlékére állított emlékművek 2508 hrsz (templomkert) Anya gyermekével 2475 hrsz Barátság kútja 2424 hrsz Perczel Mór szobra 2428 hrsz Zöldfa utca Eötvös utca kereszteződésében a diósdi 1950 hrsz-ú ingatlanon lévő kereszt Arany J. u. Szabadság u. 1734 hrsz keresztezési pontján lévő kereszt Kremele kreuz 3828 hrsz (Sashegyi u. Hattyú u. kereszteződése) Rákócz F. utcában lévő (újjáépített) gémeskút 1764 hrsz. Diósd Közösségi ház 2501 hrsz. Temetői kereszt Régi síremlékek (ravatalozó mögötti területen beépített öt darab jellegzetes sírkövek a XIX. századból) Benjamin Denkinger sírkereszt XIX. századból Fusz család síremléke Rösler Ignác síremléke Paár József plébános síremléke Dr. Pessek István síremléke Herbs János síremléke Orosz katonák nyughelye Dr. Dizseri Tamás emlékhelye 2424/3 hrsz Búzaszentelő kereszt (Határ út Völgy utca) Érden a volt Sina-kastély alatt és mellett található középkori pincerendszert, a Sugár út és a Mély út mentén található pincék, a Kálváriakápolna a Kálvária-dombon, a Minaret, a Kutyavár, Batthyány Fülöp Kereszt, és a Szent Sebestyén Kápolna. Minaret Sina-kastély pincerendszer lejárata Szent Mihály templom Képek: Ecorys, 2009. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 19

LAKÁSÁLLOMÁNY A szuburbanizáció egyik hatásaként a lakásépítések száma gyors ütemben gyarapodott. 1990 óta a kistérségi lakásállomány 26%-kal bővült. A kistérségi lakásállomány 14%-a 1945 előtt épült, melyek csak egy töredéke alatt áll védelem alatt, a többi igen leromlott állagú. A 2001-es KSH adatok alapján, kistérségi szinten az új építésű lakások 12%-ot adnak ki. A viszonylag fiatal lakásállomány kedvezőbb komfortfokozatú lakásösszetételt eredményez, a lakások 71% összkomfortos, 14% komfortos. Az épített lakások jellege túlnyomó részben családi ház, ám az utóbbi években egyre gyakoribb a többszintes, többlakásos formában épült ház. A beépítések, a stílusok egymásmellettisége, a házak külső megjelenésének, összhangjának kontrollja azonban hiányzik, ami a településképet negatívan befolyásolja. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ivóvízellátás Érd városában körvezetékes vízellátó hálózat üzemel. A lakások csaknem 100%-ában van vezetékes víz. A regionális rendszer Százhalombattát kivéve a kistérség valamennyi településének (Érd, Diósd, Tárnok) vízellátását biztosítja. Ivóvíz-minőségi problémák a hálózaton nincsenek. Szennyvízkezelés A kistérségben hirtelen végbement lakosság- és területnövekedést, és az ingatlanfejlesztéseket nem követték a csatornahálózat szükségessé vált fejlesztései (Százhalombatta kivételével). A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége Érd MJV esetében 25% (!), Százhalombattán 97%, Diósdon 61%, Tárnokon 35%. A meglévő csatornahálózat mindenütt elválasztott rendszerű, jellemzően gravitációs üzemű. Érden az infrastrukturális fejlesztések közül a szennyvízcsatornázás a vízellátáshoz és a többi közműhöz képest jelentősen elmaradt és fejlesztésre szorul (jelenleg folyamatban van). Diósdon a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése folyamatosan zajlik. Csapadékvíz-elvezetés Érden a csapadékvizek elvezetése a lakótelepi és a városközponti részen zárt, egyéb részeken általában nyílt árokrendszerrel történik, vagy még nem épült ki, ezért a csapadékvíz-elvezetés burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén meg kell oldani. A csapadékvíz-elvezető hálózat jelenlegi kiépítettsége mindössze kb. 30%-os. Tárnokon komoly probléma a felszíni vízelvezetés, hiszen a település a vízgyűjtő mélypontján található. Diósdon a csapadékvíz-elvezető hálózat csak részlegesen épült ki. Százhalombattán kiépült az új csapadékvízelvezető-rendszer, és a rekonstrukció is elkészült. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 20

Gázellátás A víz-és villamosenergia-ellátáshoz hasonlóan a gázellátás is szinte teljes mértékben kiépült, a gázhálózat átlagos kistérségi kiépítettsége kb. 95%-osra tehető (KSH 2007-es települési statisztikai adatok). Villamosenergia-ellátás A kistérség ellátása a vállalat Dél-Budai térség területi egységéhez tartozik. A 120 kv-os országos villamosenergia főelosztó-hálózatról a kistérség területén az érdi és a diósdi alállomásokon történik az elektromos áram transzformálása a 20 kv-os településközi hálózatba. Hírközlés, telekommunikáció A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével egyre kisebb jelentőségű. A vezetékes telefonhálózatnak a jelenben fontos és valószínűleg a jövőben is számottevő szerepe lesz, leginkább a szélessávú Internet-hozzáférés kiszolgálásában. A közintézmények általában rendelkeznek internet hozzáféréssel, a kistérség önkormányzatainak mindegyike rendelkezik honlappal. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 21

I.4. A népesség vizsgálata Az Érdi kistérséget jelenleg alkotó települések össznépessége 2008 végén kb. 98 ezer fő volt, ami Pest megye népességének 8%-a. A kistérség területéhez (125 km 2, a megye területének 4%-a) képest, lakosságszáma nagy, így a népsűrűsége is magas (784 fő/km 2 ), több mint háromszorosa a megyei átlagnak (187 fő/km 2 ). A kistérséget alkotó négy település közötti lakosságszám-megoszlás nem egyenletes. A legnépesebb település a kistérségi központ, Érd (majd Százhalombatta) Tárnok és végül Diósd. Érd megyei jogú város lakossága tehát több mint a kétharmadát, míg a két község, Diósd (8000 fő) és Tárnok (9100 fő) összesen 17%-át adja a kistérség össznépességének. A lakónépesség-változás 7 a Százhalombatta 17 69 14 szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően növekedést mutat. Érd Tárnok Diósd 16 18 19 65 65 63 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0-14 év 15-59 év 60-x év Forrás: KSH, T-star 2006. (érdi kistérségi fejlesztési tanács területfejlesztési koncepció) Korösszetételt tekintve Diósd mutatja a legkedvezőbb értékeket a nagyarányú fiatal és középkorúak arányával, a legkedvezőtlenebb értékeket Érd mutatja a kistérségi értékekhez képesti alacsonyabb arányú fiatal, és szélesebb idősebb rétegnek köszönhetően. Az aktív korúak legkedvezőbb arányát Százhalombatta mutatja. A kistérségbe betelepülők többsége fiatal és középkorú, így a születések számának növekedése valószínűsíthető és ennek köszönhetően az is, hogy a korszerkezet kedvező, fiatalos marad hosszú távon is. A 2001-es Népszámlálás alapján a kistérség 93%-a magyar, a kisebbségeken belül legnagyobb arányban a romák (29%), a német (22%) és szlovák (19%) nemzetiségűek képviseltetik magukat. A lakónépességhez viszonyított megoszlásuk azonban csekély, 1% alatti. 18 17 17 Települési szinten Érd lakosság 1%-át, a kisebbség közel felét (43%) a roma népesség adja, amely kistérségi szinten igen magas arány. A kisebbséghez tartozók között Tárnokon a legjelentősebb nemzeti kisebbség a szlovák (50%), Diósdon pedig a német (35%). Minden településen vannak kisebbségi önkormányzatok. A helyi kulturális életben is megjelenik a nemzetiségi hagyományok ápolása, amely nagyon fontos eszköz az identitástudat megerősítésében, különösen a gyors betelepedési folyamatot is figyelembe véve. A kistérség lakosságának 68%-a vallotta magát egyházhoz tartozónak. Legelterjedtebb, az országos 7 A születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodásból és a vándorlási különbözetből vezethető le AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 22

tendenciához hasonlóan, a római katolikus volt (71%), majd a református (20%) és az evangélikus (3%). Kisebbségi Önkormányzatok Kisebbségi Önkormányzatok az Érdi kistérség településein Érd Százhalombatta Diósd Tárnok cigány, német, horvát, görög, horvát, szerb német szlovák, cigány görög, bolgár, szerb, lengyel Forrás: települési honlapok, 2009., (Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács Területfejlesztési Koncepció) Prognózis, a lakónépesség számának alakulása korcsoportok szerint, 1990-2021. Forrás: KSH, T-STAR 2006. (Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács Területfejlesztési Koncepció) Az Érdi kistérség népességének gazdasági aktivitása kedvezőtlenebb volt a Pest megyei átlagnál 2001-ig, 2008-re azonban sikerült azt megközelíteni. A foglalkoztatottsági ráta a megyei átlag körüli, és az aktivitási ráta kis mértékben meg is haladta. Az inaktívak és munkanélküliek aránya kis mértékben növekedett. A kistérségi népesség foglalkoztatottjai 2001-ben 66% a szolgáltató szektorban, 33% az szekunder, 1% a primer szektorban dolgozott. A kistérségi átlagnál Tárnokon magasabb volt a mezőgazdaságban dolgozók aránya (2%), Százhalombattán az iparban dolgozók (45%), Diósdon a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya (73%) volt magasabb. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 23

A kistérségben a településekre általában igaz, hogy a megyei átlagot a képzettség terén meghaladják, amely elsősorban az elmúlt évtizedben a fővárosból kiköltöző, többségében a magasan kvalifikált középosztálybeli családok kitelepedésének köszönhető. A kistérség aktív népességének jelentős a munkavégzéssel összefüggő mobilitása. A lakosság több mint fele ingázik (kivéve Százhalombatta). Az ingázás elsődleges célpontja leginkább Budapest, illetve a környező települések, pl. Budaörs. I.5. A gazdaság vizsgálata I.5.1. Általános gazdaság Az Érdi kistérség könnyen és gyorsan elérhető a nemzetközi úthálózatok mentén, egy európai mértékben is nagy gazdasági-üzlet-szolgáltatási-szellemi központ. Budapest közvetlen közelében fekszik, képzett munkaerővel, telephely-létesítésre alkalmas iparterületekkel és szolgáltatói háttérrel rendelkezik. Mindezen tényezők együttes megléte alapozta meg az Érdi kistérség dinamikus gazdasági fejlődését, ami a különböző adottságoknak és azok különböző mértékű kihasználásának eredményeként nem egyforma intenzitással érintette a kistérség településeit. Több autópálya M7, M0, M6 és a főváros közelségéből adódó közlekedés-földrajzi előnyök megléte megalapozta a térség területhasználati stratégiájának orientációját. A gazdasági területek koncentrációja jellemző e fontos közlekedési útvonalak mentén. Az ipar- és ipari park-fejlesztés Százhalombattán komoly eredményeket hozott, ám a többi település egyenlőre nem tudta megfelelően kihasználni kedvező fekvéséből adódó gazdaságfejlesztési lehetőségeit. A térség iparterület-hasznosításának meghatározó területe a logisztika és a kereskedelem. A nehézipar jelenléte a Dunamenti Erőmű és a MOL Rt. Dunai Finomítójának köszönhetően Százhalombattán meghatározó. A kistérség gazdasági fejlettsége a személyi jövedelemadót képező jövedelem alapján az országos átlag felett van, Pest megyében is kimagaslónak tekinthető, a negyedik legtöbb jövedelemmel rendelkező kistérség. Pest megyében az Érdi kistérség a második legmagasabb az aktivitási ráta. Pest megyében a vállalkozási aktivitás a nyugati agglomerációt magukba foglaló kistérségek esetében kimagasló, melyek közül 2006-ban az Érdi kistérségben regisztrálták a legalacsonyabb értéket (139 vállalkozás/ ezer lakos). A megyei átlagtól (120 vállalkozás/ezer lakos) azonban ez még így is 16%-kal magasabb érték, és meghaladja az országos szintet is (121 vállalkozás/ezer fő). Az Érdi kistérség társas vállalkozásainak 75 %-a szolgáltatás jellegű tevékenységet végez, 24% az iparban, és mindössze 1 % működik a mezőgazdaságban, mely arányok közel azonosak a Pest megyei adatokkal. Az ipar túlsúlya Százhalombattán kiugróan magas. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 24

A kistérség négy, legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalata az iparban működik: a százhalombattai Petrolszolg Kft. és Dunamenti Erőmű Zrt., a diósdi Kerox Kft. és az érdi Érd és Térsége Regionális Vízközmű Kft. A kistérség meghatározó nagyvállalata a budapesti székhelyű MOL Zrt. Érden a textilipar, a bőripar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar rendelkezik a legnagyobb kapacitásokkal, illetve meghatározó ágazat még a nyersanyag visszanyerése hulladékból, valamint a bútorgyártás. Százhalombatta a kistérség legjelentősebb nehéziparral rendelkező települése, jellemző ágazatai a villamosenergia ipar, a kőolajipar és fémipar. Itt állítják elő az ország villamos energia felhasználásának 10-14%-át. A kistérség városaiban meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer jellegű kiskereskedelmet folytató hipermarketek (Tesco Százhalombattán és Érden, Spar Érden, Interspar Diósdon) és az elektromos háztartási cikkek nagy- és kiskereskedelme. A mezőgazdaság súlya országos átlag alatti, mely egyrészt a kistérség gazdasági fejlettségére utal, másrészt a terület kertvárosias, agglomerációs jellegére és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek alacsony arányának egyaránt betudható. I.5.2. Az érdi kistérség turizmusa Az Érdi kistérségben a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 40%-kal csökkent az ezredforduló óta. Érd esetében még nagyobb visszaesés történt, miközben a kistérség másik városában, Százhalombattán ugyanannyival gyarapodott a szálláshelyek száma. Diósdon és Tárnokon nem tartanak nyilván kereskedelmi szálláshelyeket. A kistérségi szállásférőhelyek számának csökkenésével párhuzamosan a Pest megyei szállásférőhelyek esetében is jelentkezik ez a trend, noha jóval kisebb ütemben. A visszaesés globális szinten is megfigyelhető, amely a turizmusban a mennyiségi növekedés helyett egyre inkább a minőségi növekedést tette előtérbe, így az elmúlt években elsősorban az alacsonyabb minőségi színvonalú szálláshelyek szűntek meg, miközben a magasabb minőségi színvonalú szállásférőhelyek száma gyarapodott. Magasabb minőségű szálláshelyek Érden (Thermál Hotel Liget rekreáció, wellness) és Százhalombattán (Hotel Training konferenciák, vállalati tréningek számára) épültek. A többi szálláshely jellemezően 2 és 3 csillagos, amelyek mindössze a környéken folyó építkezéseken dolgozó nagyszámú vendégmunkásnak köszönhetik jó kihasználtságukat. Magánszállások, fogadók és kempingek egészítik ki a szállodai és panzió kínálatot. Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Tárnok - - - - - - - - Százhalombatta 104 104 112 111 128 130 130 140 Diósd - - - - - - - - Érd 318 324 324 286 285 177 124 120 Érdi kistérség 422 428 436 397 413 307 254 260 Pest megye 9 960 9 867 9 980 9 502 8 734 7 361 8 242 8 539 AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 25