Egészséggazdaságtan és - biztosítás 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi rendszer felépítése, szereplıi, feladatai, lehetséges egészségügyi rendszerek 3. Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok 4. Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, 1
Az egészségügyi piac elemei Kereslet: fogyasztó/vásárló Kínálat: eladó/termelı v. szolgáltató Áru: termék v. szolgáltatás itt: az egészségügyi szolgáltatás Az egészségügyi piac sajátosságai A fogyasztó és a vásárló elkülönülhet: third party payment, harmadik fél fizet (állam, v. biztosító) v.ö. közjavak! Az egészség unikális értéke: az egészség határhaszna nem értelmezhetı, nincs határköltséggel való összehasonlítási lehetıség! Következmény: Állami beavatkozás szükséges Piaci kudarcok az egészségügyi szolgáltatások piacán Emlékeztetı: Kompetitív piac: homogén termék, tökéletes informáltság, szabad verseny, nincsenek externáliák Piaci kudarcok: a fentiek valamelyike nem teljesül Állami beavatkozás javítja a Pareto-hatékonyságot Pareto-hatékonyság: olyan megoldás, amelyben senkinek a helyzete nem javítható mások helyzetének a rontása nélkül 2
Piaci kudarcok okai, típusai Verseny hiánya a szolgáltatók közt Kevés szereplı, piacra belépés korlátai Földrajzilag és intézményileg koncentrált szolgáltatások Import nem lehetséges ( non-tradable termék) Következmény: Oligopolisztikus piac Tökéletlen informáltság: az orvoslás bizonytalan jellege Asszimmetrikus informáltság: a beteg nem ismeri a terápiák hatékonyságát és költségét Az egészségügyi szolgáltatások közjószág jellege A beteg kiszolgáltatottsága A származékos kínálat vezérelte kereslet Az egészség unikális értéke Az egészségügyi szolgáltatások közjószág jellege Tiszta közjószág: a fogyasztásból senkit kizárni nem lehet a jószág nem adagolható, nincs rivalizálás nem célszerő a többletegység elıállításának határköltsége elhanyagolható Pl. védıoltások, tiszta ivóvíz-ellátás Magánjavak: Rivalizálás (az elıállított mennyiség adagolható, korlátozható) a nemfizetı kizárása Egészségügyi példa: CT, MR eljárások (határköltség = határbevétel elv!) Kvázi közjószág: a két feltétel közül az egyik teljesül, a másik nem Tiszta közjavak piaca: Nincs fizetı kereslet, potyautas magatartás, csökkenı fizetési morál Kínálat: piaci alapon zérus lenne, mivel a nemfizetıt nem lehet kizárni Következmény: az állam feladata: a fizetı fogyasztói szerep biztosítása (pl. adókból v. a fizetés törvényi úton való kikényszerítésével) 3
A beteg kiszolgáltatottsága A származékos kínálat vezérelte kereslet A beteg nem tudja visszautasítani az ajánlott terápiát Asszimmetrikus informáltság Az egészség unikális értéke Betegség miatt nincs döntésképes állapotban A terápiát az orvos (a szolgáltató) írja elı A terápia iránti keresletet a kínálati oldal generálja A szolgáltatónak lehetısége van a kereslet indokolatlan növelésére A teljesítményalapú finanszírozás is gerjeszti ezt Az egészség unikális értéke Ha piacosítani lehetne az egészségügyi ellátást: Az igénybevétel a fizetıképes keresletnek megfelelıen alakulna A gazdagabbak jobb ellátáshoz jutnának, mint a szegényebbek (ld. hálapénz, magánrendelések) Ez lehet Pareto-hatékony, de nem igazságos/méltányos/egyenlı Fı probléma: Az élet pótolhatatlansága: a gazdasági totálkár fogalma nem értelmezhetı A kiadásoknak nincs felsı határa! Specifikus egalitarizmus elve: a szükséges alapellátáshoz való hozzájutás ne legyen a jövedelmi helyzet függvénye 4
A 35 éves magyar nôk és férfiak egészségben és betegségben várható hátralevı élettartama, településtípus és iskolai végzettség szerinti bontásban (2005) F O R R Á S : Faragó; 2007 Az állami beavatkozás szükségessége Fı ok: a társadalmi szolidaritás Másodlagos ok: a piaci kudarcok kezelése A társadalmi szolidaritás lényege: Teljesítıképesség szerinti hozzájárulás Szükségletek szerinti igénybevétel Az állami beavatkozás következménye: Harmadik-fél-fizet (third-party-payment) rendszer: az állam/társadalombiztosító/magánbiztosító fizeti a szolgáltatást a fogyasztó (páciens)helyett Erkölcsi kockázat (moral hazard) Ex ante: az egyén kevésbé törıdik a betegség megelızésével Ex post: se a páciens, se az orvos nem motivált a költséghatékony gyógyításra Következmény: túlfogyasztás, túlköltekezés Megoldás:? Költségmegosztás (cost-sharing) 5
Aktív (nem nyugdíjas) korú rokkantnyugdíjasok száma F O R R Á S : ONYF A 100 000 lakosra jutó kórházból elbocsátottak száma betegségcsoportonként Európában (1998 és 2004 közötti adatok) F O R R Á S : KSH 6
Az országonként megkérdezettek közül a saját bevallásuk szerint sohasem sportolók aránya, 2004 Ex-ante erkölcsi kockázat F O R R Á S : Eurobarometer; 2005 Ország % Portugália 66 Magyarország 60 Olaszország 58 Spanyolország 47 Lengyelország 46 EU-25 40 Belgium 36 Németország 36 Szlovákia 36 Franciaország 35 Ausztria 34 Csehország 34 Hollandia 31 UK 31 Írország 28 Szlovénia 24 Dánia 17 Svédország 7 Finnország 4 A dohányzás gyakorisága Európa országaiban (1998 és 2002 közötti adatok) Forrás: British Health Foundation 7
Egy fıre jutó alkoholfogyasztás Európában Forrás: Anderson- Baumberg,2006 Az elhízottak aránya nemenként Európa országaiban (2002) Forrás: British Health Foundation 8
A felnıtt lakosság egészségügyi magánkiadásainak összetétele (Medián közvélemény kutatása:2007.április) A kórházhálózat jellemzı adatai nemzetközi összehasonlításban (Forrás: Orosz, 2001 207. old.) 9
Az aktív kórházi ellátás fıbb adatai nemzetközi összehasonlításban (Forrás: Orosz, 2001 207. old.) 10