Oldal: 1/15 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 1. Bevezetés... 2 2. A minőségfejlesztési program szabályozása... 2 3. A 2007. év értékelése... 5 4. Oktatói munka hallgatói véleményezése... 13 5. Minőségfejlesztési tevékenység 2008-ban... 13
Oldal: 2/15 1. Bevezetés A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény kimondja: 21. (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A főiskola a törvényi előíráson túl is felismerte, hogy az intézményi színvonalat többek között az oktatás minőségének fejlesztésével lehet biztosítani és emelni. A Károly Róbert Főiskola az MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok szerint kialakított integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer működtetésével valósítja meg minőségfejlesztési programját, amelyben meghatározta a főiskola jövőképéhez illeszkedő, annak elérését támogató minőségfejlesztési tevékenységeket. Az integrált irányítási rendszer a szabványok értelmében folyamatközpontú szemléletet és vezetési gyakorlatot, vevőközpontúságot tükröz. Az integrált irányítási rendszert a felsőoktatásra agrár és gazdaságtudományok képzési területen, beleértve az alap- és mesterképzést, a szakirányú továbbképzést és a felsőfokú szakképzést; az idegen nyelvi képzésre és vizsgáztatásra; valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre terjesztettük ki és alkalmazzuk. A Károly Róbert Főiskola az MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok követelményein túl elfogadja és betartja a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület minőségbiztosítási alapelveit is. Külső értékelőnek a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) auditálási tevékenységét, a MAB és a FAT akkreditációs rendszerét, az OKM, mint a fenntartó képviselőjét tekintjük. 2. A minőségfejlesztési program szabályozása A minőségfejlesztési program összefoglaló nyilatkozatát a főiskola Minőség- és környezeti politikája tartalmazza. Minőség- és környezeti politikánk alapján minőségfejlesztési tevékenységünk alapvető céljai: a régió versenyképességének megalapozása, intézményünk neve minőségi garanciát jelentsen a hallgatók, a munkatársak és partnereink (munkaadók, óraadó oktatók, a helyi társadalom, a régió (önkormányzat, helyi intézmények, cégek, üzleti és civil szféra), az össztársadalmi környezet számára,
Oldal: 3/15 a társadalmi tudat formálása, a társadalommal és a környezettel szembeni felelősség prioritásainak érvényesítése, külső- és belső vevőink igényeinek maximális kielégítése, elégedettségének biztosítása, működési folyamataink állandó fejlesztése, hatékony minőség és környezetközpontú irányítási rendszer működtetése, képzési programjaink versenyképességének biztosítása, intézményünk kommunikációs kultúrájának hatékonyabbá tétele, korszerű tudással felvértezett, a minőséget értékként elfogadó, környezettudatos szakemberek képzése által munkaerő-piaci részesedésünk növelése, a minőség- és környezetkultúra megőrzése és fejlesztése. 2.1. Belső szabályozó dokumentumok rendszere A minőségfejlesztési program vezetési, tervezési, fejlesztési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatainak leírását és az azok végrehajtására irányuló tevékenységeket, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét belső szabályozó dokumentumaink tartalmazzák. BELSŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK JOGSZABÁLY ÁLTAL MEGKÖVETELT DOKUMENTUM SZABVÁNY ÁLTAL MEGKÖVETELT DOKUMENTUM MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IGÉNYE ÁLTAL MEGKÖVETELT DOKUMENTUM SZABÁLYZAT KÉZIKÖNYV UTASÍTÁS SZENÁTUSI HATÁROZAT ELJÁRÁS KÖRLEVÉL MUNKAUTASÍTÁS 1. ábra
Oldal: 4/15 Az integrált irányítási rendszer kézikönyve a szabványkövetelményekre épülve az alábbiakat tartalmazza: minőség- és környezeti politika, alkalmazási terület, a főiskola bemutatása, integrált irányítási rendszer leírása, a vezetőség felelősségi körének bemutatása, gazdálkodás az erőforrásokkal, a képzési szolgáltatás minőségbiztosítása, mérés, elemzés, fejlesztés mellékletek: szervezeti felépítés fogalmak folyamatok tartalma és kölcsönhatásaik a krf oktatás főfolyamatának pdca modellje mátrixok: MSZ EN ISO 9001:2001 Követelmények/Szabályzatok MSZ EN ISO 14001:2005 Követelmények/Szabályzatok MSZ EN ISO 9001:2001 Alfolyamatok/Eljárások MSZ EN ISO 14001:2005 Alfolyamatok/Eljárások dokumentumok hivatkozása funkciók - szabályzatok táblázat funkciók - dokumentumok táblázat jogszabályok - munkakörök táblázat eljárások jegyzéke 2.2. Minőségirányítási Igazgatóság A főiskolán az integrált irányítási rendszer hatékony működését biztosítandó új szervezeti egységként a 2007. évi tanúsító audit óta a rektor felügyeletével Minőségirányítási Igazgatóság működik. A Minőségirányítási Igazgatóság irányítási feladatait a minőségirányítási igazgató látja el, szervezeti felépítésének, irányításának, kapcsolatrendszerének, feladatainak meghatározását és működését A minőségügyi rendszer szabályzata tartalmazza. A Minőségirányítási Igazgatóság fő feladatai: gondoskodik arról, hogy a főiskola működése megfeleljen a szabványoknak és az auditok kritériumainak, összehangolja a főiskola dokumentációs rendszerének kialakítását, gondoskodik arról, hogy a belső előírások ellentmondásmentesek, hiánytalanok legyenek, rendszeres méréseket tervez: a vevői elégedettségre, a működés minőségkritériumoknak való megfelelésére, a tervezés kapcsolódó dokumentumokban hivatkozott bemenő adataira vonatkozóan, tervezi a belső auditokat, koordinálja a végrehajtást,
Oldal: 5/15 a működésről nyert információkat előkészíti a döntéshozó testületek és vezetők számára a stratégiai tervezés és fejlesztés támogatásához, a minőségfejlesztésre vonatkozó javaslatot tesz, előterjeszti a rektor felé a minőségcélokat és környezeti célokat, részt vesz az ift elkészítésében, módszertani segítséget nyújt a működés folyamatközpontú rendszerré szervezéséhez, külső kommunikációt folytat az érdekelt felekkel. A minőségügyi struktúra kiemelt elemei a kari és az intézményi szintű Oktatási Minőségügyi Bizottságok, amelyek az oktatás minőségbiztosítása; elsősorban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által hitelesített szakok megfelelőségének fenntartása felett őrködnek. Az Oktatási Minőségügyi Bizottság az Oktatás főfolyamat felelőseként munkája során szorosan együttműködik a főiskola Minőségirányítási Igazgatóságával. Az Oktatási Minőségügyi Bizottság fő feladatai: évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a szakok, szakirányok, továbbképzési szakok és felsőfokú szakképzések minőségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási tevékenység eredményeit, éves jelentését intézkedési javaslataival együtt minden év november 30-áig a szenátus elé terjeszti, új alap- és mesterképzési szakok indítása, létesítése, továbbá oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményező új szakirány indítása esetén a bizottság megvizsgálja a kari tanács által jóváhagyott szakindítási, szaklétesítési dokumentációt. a vizsgálat kiterjed arra, hogy a kérelem tartalmilag és formailag megfelel-e az intézményfejlesztési tervben, a magyar felsőoktatási akkreditációs bizottság követelményrendszerében, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. véleményét részletes indoklással határozatba foglalja, amelyet megküld az illetékes kar dékánjának, valamint a szenátus elnökének. 3. A 2007. év értékelése A minőségfejlesztési program szabályozási módszere a Deming-féle PDCA ciklusra épül, amely a tervezés, végrehajtás, ellenőrzés és intézkedés érdekében történő lépések ismétlésével garantálja a minőségfejlesztést, azaz a főiskola minőségteremtő képességét. A szabályozás alapja a folyamatközpontú megközelítés, amely képzési folyamatunk teljes életciklusából származó információk felhasználásával támogatja a tervezést, lehetővé teszi az egyértelmű szabályozást, az előírt folyamatjellemzők értékének ellenőrzését, értékelését és az információk visszacsatolásával a vevői elvárásokhoz igazítja a szolgáltatást és a működést. A PDCA módszer alkalmazásának lényegi befolyása van a működésre; a főiskola főfolyamatainak (irányítás, oktatás, támogatás) részfolyamataiban is alkalmazva,
Oldal: 6/15 minden munkatárs az őt érintő folyamat révén szerepet játszik a minőség fenntartásában és fejlesztésében, így az intézményi autonómiából fakadó felelősség a kari, tanszéki és egyéni szinteken is érvényre jut. A működés folyamatokra bontása és a kimenetek értékeinek rögzítése előhívja a felelősségek és jogosultságok pontos meghatározásának igényét, átláthatóbb struktúra alakul ki, az ellenőrzés egyszerűbbé válik, a hibák megelőzhetők. A kimenetek egyúttal egy másik folyamat bemenetei, ami a folyamatok spontán koordinációját indítja el, ezáltal javul a belső kommunikáció, erősödik a rendszer jelleg. A belső kommunikáció élénkülése önmagában is fokozza a munkatársak elégedettségét, ugyanakkor lehetővé teszi a jó megoldások előhívását. A folyamatos fejlődést a rendelkezésre álló és megújuló erőforrásainkkal biztosítjuk, ami kikényszeríti a költséghatékony, fenntartható fejlődést megvalósító, biztonságos működtetésre való törekvést, a helyes stratégia kidolgozásától, az eredményorientált tervezésen keresztül az emberi erőforrások fejlesztéséig és motiválásáig. Az intézmény belső folyamatainak tökéletesítése elősegíti a főiskola rugalmas reagálását a körülmények változására, ideértve a vevői elvárásokat, az erőforrások rendelkezésre állását és a versenytársak tevékenységét.
Oldal: 7/15 A főiskola minőségfejlesztési programjának értékelése a 2. ábrán szemléltetett formában valósul meg. Külső ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés A minőség- és környezeti célok megvalósulása, célok kitűzése Vezetői ellenőrzési rendszer Munkafolyamatba épített ellenőrzési rendszer A jelentős hatásúnak minősített környezeti tényezők jóváhagyása A környezeti teljesítmény Minőség- és környezeti politika megvalósulása Dokumentáció vizsgálata Megelőző tevékenységek A jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés Vevői visszajelzések, a külső érdekelt felektől származó közlések A fejlesztésre irányuló ajánlások Helyesbítő tevékenységek Változások, amelyek befolyásolhatják az integrált rendszert A folyamatok működése és a képzési szolgáltatásnyújtás megfelelősége Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Tanulástámogatás, eszközök, hallgatói szolgáltatások Belső információs rendszer Önértékelés 2. ábra
Oldal: 8/15 3.1. 2007. évi minőség- és környezeti célok megvalósulása Minőség- és környezeti cél Előirányzat Megvalósulás állapota Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Szelektív papírgyűjtés bevezetés a központi telephelyen 2008. február 1-jétől szelektív papírgyűjtés folyik a központi telephelyen. Az irodákban keletkező papírhulladékot irodai papír és újságpapír frakcióba válogatva, összerendezve a szervezeti egységnél kijelölt helyen kell gyűjteni. Környezeti információk közvetítése Környezeti térkép kihelyezése a főiskola honlapjára Megvalósítása folyamatban van. Környezeti információk közvetítése, környezeti tudatosság növelése Környezeti információk közvetítése, környezeti tudatosság növelése Elégedettségmérés módszereinek kidolgozása és alkalmazása Az oktatói állomány fejlesztése Az oktatói állomány fejlesztése Környezetvédő egyesületekkel közös előadások szervezése a hallgatók és a munkatársak részére félévenként legalább egy alkalommal Környezeti oldal létrehozása a honlapon A főállású oktatók hallgatói véleményezése, a felmérés kiértékelése, eredmények visszacsatolása a teljesítményértékelés folyamatába A minősített (legalább PhD fokozat) oktatók létszámának növelése karonként egy-egy fővel A Gazdálkodási Karon kettő, az AVK-n egy oktató megkezdi PhD tanulmányait Az oktatói állomány fejlesztése Karonként egy vezető oktató bejelentkezik habilitációs eljárásra GK: 2 fő AVK: 1 fő Teljesítményértékelés bevezetése Az oktatók teljesítményértékelése szempontrendszerének fejlesztése Fenntartási szolgáltatáshoz kapcsolódó minőségfejlesztés Képzési szolgáltatáshoz kapcsolódó minőségfejlesztés A portaszolgálat átalakítása a kor színvonalának megfelelő recepcióvá Az intézményi Tudományos Diákköri Konferenciára benyújtott dolgozatok számának növelése a 2006. évi másfélszeresére. A félévente 1 alkalom megvalósul. http://alia.karolyrobert.hu/cms/netalon.xml?data_id=2626 A cél megvalósítása nem hozta meg a várt eredményt, az értékelést nem tudtuk reprezentatívnak tekinteni a mindössze kb. 10%-os részvételi visszajelzés alapján. Ezt a vizsgálatot körültekintőbb előkészítés után rövidesen megismételjük. GK: 1 fő AVK: 2 fő AVK: a kijelölt oktató családi okok miatt nem tudott jelentkezni. GK: 2 fő Az új teljesítményértékelési rendszer elkészült, az alkalmazhatóság értékelése a dékánok részéről és a rektori döntés a bevezetésről folyamatban. Megvalósult. 2005-2006 tanévben: 52 hallgató, 2006-2007 tanévben 82 hallgató nevezett.
Oldal: 9/15 A vezetés azzal, hogy rendszeresen, ismétlődően minőség- és környezeti célokat tűz ki, felhasználja az erőforrásokat az elérésükhöz és értékeli a megvalósulásukat, a szervezeti és egyéni képességeket azonos irányba tereli, összehangolja, elősegíti a szervezeti kultúra fejlődését, a minőségfejlesztési program megvalósítását. 3.2. Emberi erőforrás fejlesztés A munkatársak képzettsége és továbbképzése a minőségre leginkább ható tényező. Szükséges a teljes személyi állomány továbbképzésének és teljesítményfüggő motiválásának kidolgozása. A rutin működést csak professzionális ügyviteli alkalmazottak képesek biztosítani, ezért cél az ügyviteli alkalmazottak szakmai kiállításokon, konferenciákon való részvételének támogatása, informatikai alkalmazásokra vonatkozó ismereteinek bővítése, minőségügyi képzése. A hatékonyság növelése érdekében a humán erőforrásban rejlő lehetőségeket össze kell hangolni az infrastrukturális elsősorban információ technikai lehetőségekkel. Emberi erőforrás fejlesztésünk célja többek között, hogy oktatóink a tudományág eredményeit naprakészen beépítsék a képzésbe, korszerű infrastrukturális keretek között, megfelelő erőforrásokat és oktatás-módszertani eljárásokat, kommunikációs kultúrát alkalmazva lehetőség szerint idegen nyelven is képesek legyenek oktatni. Munkatársak képzése a főiskolán 2006-2007 300 250 200 fő 150 100 50 0 MIR-KIR bevezetés GTR ismeretek oktatása Orientációs képzés Veszélyes anyagok kezelése Complex jogtár oktatás képzések 3. ábra Az új munkatársak a belépés hetében orientációs képzésen vesznek részt. A képzés kiterjed a munkakörhöz kapcsolódó feladatok, a munkakör ellátásához szükséges külső és belső szabályozó dokumentumok körének ismertetésére, az integrált rendszer alapismereteinek oktatására (a minőségpolitika, az abban megfogalmazott elkötelezettség, az integrált kézikönyv, munkavégzéshez szükséges
Oldal: 10/15 eljárások, munkautasítások és ezek mellékletei, a főiskola által azonosított jelentős környezeti tényezők, az adott évre vonatkozó minőség- és környezeti célok), a munkaés tűzvédelmi oktatásra. 3.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységről, a tevékenységek által elért eredményekről. Célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, a problémák kijavíthatók, ismételt előfordulásuk valószínűsége eredményesen csökkenthető. 3.3.1. Belső audit Ellenőrzési tevékenységünk részeként 2007-ben elkészítettük az integrált irányítási rendszer Éves belső audittervét, amely a szabványkövetelmények betartásának ellenőrzésén túlmutatva törvényességi ellenőrzésekre is kiterjedt. Az audittervet, valamint az auditok eredményeit a munkatársak számára az Intraweben közzétesszük, az auditok végzésébe széles körben bevonjuk a munkatársakat. A belső auditok mellett a főiskola a törvényi előírások betartása érdekében Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert, valamint Belső ellenőrzési tevékenységet működtet. 2007-es belső auditok területi megoszlása PR tevékenység Műszaki, ellátási tevékenység Vevőszolgálat Ismeretátadás, tanulás, ismeretellenőrzés Felvételi, Szerződéskötés, beiratkozás, bejelentkezés Beszerzés Stratégiai tervezés 1 Szervezéskoordinálás Ellenőrzés Tervezés 4. ábra
Oldal: 11/15 3.3.2. Önértékelés A 2006/2007-es tanévről a Magyar Akkreditációs Bizottság Intézményakkreditációs Útmutatójában meghatározott minőségértékelési szempontrendszer alapján intézményi önértékelés készült. Az intézményi önértékelést a főiskola Szenátusa 70/2007/2008. SZN számú határozatával elfogadta. 3.3.3. Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás a főiskola magasabb vezetőinek minőséggel, illetve környezettel kapcsolatos felelősségét és meghatározó szerepét kifejező esemény. A vezetőségi átvizsgálást a minőségirányítási igazgató készíti elő és irányítja, a rektor értékeli. A vezetőség a 2007. december 6-án megtartott vezetőségi átvizsgálás alkalmával értékelte az integrált irányítási rendszer működését. Az értékelés a következő területeket érintette: auditok eredménye, a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelése, vevői visszajelzések, a külső érdekelt felektől származó közlések, a folyamatok működése és a képzési szolgáltatásnyújtás megfelelősége, a környezeti teljesítmény, a helyesbítések eredményessége, a megelőző tevékenységek helyzetképe, változások, amelyek befolyásolhatják az integrált rendszert, minőség- és környezeti politika felülvizsgálata, a minőség- és környezeti célok megvalósulásának vizsgálata, a jelentős hatásúnak minősített környezeti tényezők jóváhagyása, a fejlesztésre irányuló ajánlások megfogalmazása, következő éves minőség- és környezeti célok kitűzése. A vezetőségi átvizsgálásról jegyzőkönyv készült, amely a munkatársak számára a belső hálózaton elérhető. 3.3.4. Felügyeleti audit 2008. február 27-28-án a Magyar Szabványügyi Testület auditorai felügyeleti auditot tartottak intézményünkben. Míg a tanúsító audit alkalmával javarészt a bevezetést, a dokumentáció megfelelőségét vizsgálták, addig a felügyeleti audit alkalmával a rendszer gyakorlati alkalmazása, eredményei és intézkedései vizsgálatára került sor. A felügyeleti audit során eltérési jegyzőkönyv nem született, a Magyar Szabványügyi Testület auditorai javasolták a Károly Róbert Főiskolának odaítélt tanúsítványok érvényben tartását a meghatározott alkalmazási területekre.
Oldal: 12/15 Az integrált irányítási rendszer erősségeit a következőkben foglalták össze: magas szintű elkötelezettség (nem csak a felső vezetőségre korlátozódik); intézményi küldetés, stratégia, jövőkép alapján kidolgozott politika; stratégiában, politikában, célokban gondolkodó, a tervezést jól alkalmazó intézményvezetés; jól összekovácsolódott, együttműködő, nem rivalizáló oktatói állomány; a döntési feladatok megfelelő szinthez és szervezethez rendelésével, a munkatársak meggyőző motiválásával intézményi szinten jellemzővé vált a felelős munkavégzés; kiválóan és lelkesen dolgozó minőségügyi csapat; folyamatos fejlesztés (szinte naprakész fejlesztési célokkal); a figyelemmel kísérés és mérés alkalmazása sajátosnak tekinthető folyamatoknál; belső audit rendszer megbízhatósága; vezetőségi átvizsgálás; vevőközpontúság; belső képzés (tervezés és szervezés, új belépők oktatása, ötletesség, szervezés); környezeti tényezők alkalmazása a célok, előirányzatok és programok tervezéséhez; környezettudatosság minden területen; környezetvédelmi teljesítmény folyamatos fejlesztése; jogszabályi és egyéb külső követelmények naprakész ismerete, alkalmazása, az ezekkel kapcsolatos belső követelmények alkalmazása; szabályozás fejlesztése, a dokumentumok és feljegyzések kezelése. 3.4. Fogyasztóvédelem Integrált irányítási rendszerünk fontos része a vevői reklamációkezelés. A főiskola a vevői reklamációk gyakoriságának folyamatos csökkentését a vevőelégedettség növelésének egyik legfontosabb módjának tekinti. A hallgatók jogszabályban, szabályzatban foglalt jogaival és/vagy kötelezettségeivel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó felülbírálati kérelem kezelése a hallgatói jogorvoslat vizsgálatát ellátó Fellebbviteli Bizottság jogköre. A Fellebbviteli Bizottság tevékenységét a Hallgatói Követelményrendszer és saját ügyrendje szabályozza. A hallgatói tanácsadás, a hallgató által saját tanulmányi munkájának szervezésével, a tantárgyfelvétellel, a tanulmányi adminisztrációval, igazgatási és oktatásszervezési kérdésekkel kapcsolatos útmutatás kérése. A hallgatói tanácsadás kezelése a Hallgatói Tanácsadó Központ, az Oktatási Igazgatóság, a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság és az oktatók feladata. A kezelésre vonatkozó tevékenységet a Foglalkoztatási Követelményrendszer, valamint a szervezeti egységek működési rendje alapján a Szervezeti Működési Rend és a Hallgatói Követelményrendszer szabályai szerint végzik. A főiskola honlapján az "Észrevételek, javaslatok, panaszok menüben, és egyéb kommunikációs csatornákon keresztül érkezhet észrevétel, panasz a főiskola
Oldal: 13/15 Minőségirányítási Igazgatóságára. Az egység munkatársai a beérkezett ügyeket a kompetens személyhez továbbítják, aki írásban válaszol a kérdezőnek. 2007. decemberig érkezett panaszok, javaslatok, észrevételek 12 10 8 db 6 4 2 0 Magánjellegű Honlappal kapcsolatos GTR-el kapcsolatos Intrawebbel kapcsolatos Kommunikációs problémára utaló Oktatói magatartással kapcsolatos panasz, észrevétel típusa 5. ábra 4. Oktatói munka hallgatói véleményezése 2007. februárjában elkészült az Oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata. A szabályzat tartalmazza: az oktatói munka hallgatói véleményezésének célját, az oktatók hallgatói véleményezésével kapcsolatban a hallgatókat és az oktatókat megillető jogokat és kötelezettségeket, a véleményezés eljárási szabályait, a véleményezés lebonyolítását, a vélemények értékelését, a felmérés eredményeinek felhasználását, a kérdőív kötelező tartalmi elemeinek leírását. 5. Minőségfejlesztési tevékenység 2008-ban Állandó célkitűzés a szolgáltatásnyújtás fejlesztése és a munkatársak képzése az EFQM-el és CQAF-el való összehangolás miatt, amelyeknek nem az állandó minőség, hanem a javuló minőség a követelménye. A két rendszer alkalmazása trendet jelent a felsőoktatási intézmények körében, ezért követelményeiket fokozottan kénytelenek vagyunk figyelembe venni és összehangolni a szabványkövetelményekkel. A
Oldal: 14/15 nehézséget a kétféle rendszer közötti hangsúly-eltolódások és értelmezési különbségek jelentik. Az integrált irányítási rendszer célja a folyamatos fejlesztés, ezért olyan minőség- és környezetei célokat (az átdolgozott, újragondolt Intézményfejlesztési Tervet alapul véve) határozunk meg, amelyek hosszú távú célok megvalósítására irányulnak. Célunk a szabályozási rendszer olyan átalakítása, amely átláthatóbban és lényegre törőbben mutatja be a területeket, felelősségeket. Ennek megvalósításához a következő lépések szükségesek: Fel kell mérni a kétféle szabályozási rendszer átfedéseit. Mivel bizonyos szabályzatok megalkotása kötelező, meg kell vizsgálni azokat az eljárásokat, amelyek visszavonhatók, illetve beépíthetők valamely szabályzatba. Törekedni kell folyamatábrák és felelősségi mátrixok alkalmazására a jobb átláthatóság érdekében. A munkatársak számára oktatásokat (online formában is) kell szervezni igény szerint a szabályozások jobb megismerése érdekében. A 2007. december 6-án megtartott vezetőségi átvizsgálás alkalmával a főiskola vezetése a vonatkozó bemenetek követelményeit szem előtt tartva kitűzte az intézmény 2008-ra vonatkozó minőség- és környezeti céljait. A célokat koordináló felelősök elkészítették a célok megvalósítását leíró cselekvési programokat, amelyek az alábbiakat tartalmazzák: előirányzat, felelős, koordináló (név, beosztás), infrastrukturális feltételek, szükséges pénzeszközök, emberi erőforrás szükséglet, képzési szükséglet, a megvalósítás ütemezése, monitoring, megfelelőség kritériuma, előnyök, hátrányok. Az elkészült cselekvési programokat a belső hálózaton nyilvánosságra hoztuk, megvalósításuk a munkatársak széles körű bevonását igényli.
Oldal: 15/15 2008-as minőség- és környezeti célok Bemenet Cél / határidő Megvalósított célra építhető következő évi célok 2006-ban elvégzett dolgozói elégedettség mérés, a honlapon érkező hallgatói észrevételek, vevői visszajelzések, Intézményfejlesztési terv, figyelemmel kísérés, mérés - ezen belül auditok, nemmegfelelőségek, a jogszabályi követelményeknek való megfelelés, a környezeti hatások, a képzési szolgáltatás fejlesztése, informatikai fejlesztések eredményei Honlap megújítása / 2009 Folyamatok feltérképezése, optimalizálása / 2008.11.15. Környezeti szempontok beépítése az oktatásba / 2008.12.15. Intézményi szintű teljesítményértékelés módszereinek feltárása, a bevezethetőség kiterjesztésének vizsgálata / 2008.11.30. Papírfelhasználás csökkentése elektronikus kommunikációval / ütemterv szerint Külső kommunikáció és vevőszolgálat élénkítése, információgyűjtés az érdekelt felek igényeiről. Az összes folyamat kimeneti követelményeinek rögzítése a bemenetek és kimenetek ismeretére építve. Folyamatok erőforrás igényének feltérképezése. Belső képzési szükségletek felmérése. Folyamatok időhatárainak kialakítása. Visszacsatolás a szabályozás tervezésébe. Környezeti szempontok beépítése az új képzési programokba. Belső képzési szükségletek felmérése. Képzési terv elkészülhetne automatikusan Humánerőforrás jellemzők működésre gyakorolt hatásának kimutatása. Belső kommunikációs problémák okainak felderítése. Megvalósított célra építhető hosszú távú célok Visszacsatolás megvalósítása a munkaerőpiacról, egyéb érdekelt felektől a szolgáltatások tervezésébe. Egyes érdekelt felek vevővé konvertálása (lásd. EFQM, CQAF társadalmi felelősségre vonatkozó pontja). A figyelemmel kísérés és mérés részletes kialakítása a működés egészére. Erőforrás elosztás valódi igények szerinti tervezése. Főiskolai szintű munkaszervezés. Társadalmi felelősség erősítése. (lásd. EFQM, CQAF társadalmi felelősségre vonatkozó pontja). Humánerőforrás menedzselés kialakítása.