A vizsga felépítése: 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 9. és 10. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, szövegesen kifejtő feladat nélkül 2.) FELELET: a felsorolt témakörök egyikének kifejtése húzott tétel alapján A vizsgázó 30 perc felkészülési idő alatt feleletvázlatot ír, amihez használja a történelmi atlaszt és a tételhez mellékelt forrásokat. A vizsgán a feladatlaphoz és a felelethez is használható segédeszköz: KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELMI ATLASZ, amit a vizsgázó hoz a vizsgára!!! A vizsga követelménye: Megegyezik a középszintű történelem érettségi követelményeivel. Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Száray Miklós: Történelem I., középiskolák, 9. évfolyam Száray Miklós: Történelem II., középiskolák, 10. évfolyam (Forrásközpontú történelem) Nemzeti Tankönyvkiadó
SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 9. évfolyam tananyaga: 1. A sumer vallás és kultúra 2. Az egyiptomi vallás és kultúra 3. Az ókori indiai vallások 4. Az ókori Kína kultúrája és vallása 5. Az athéni demokrácia intézményei és működése. 6. Az ókori görög hitvilág és kultúra. 7. Az ókori római köztársaság válsága: a hódító háborúk társadalmi és politikai következményei. 8. Caesar útja az egyeduralomig és diktatúrája. 9. A római építészet, kultúra és vallás, valamint Pannónia provincia jellemzése. 10. A kereszténység kialakulása és tanításai 11. A feudalizmus jellemzői. 12. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. 10. évfolyam tananyaga: 13. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben a X XIII. században (egyházszakadás, cluny-mozgalom, invesztitúraharc, keresztes hadjáratok, szerzetesrendek és vallási élet) 14. A középkori kereskedelem, valamint városok 15. A lovagi kultúra, román stílus és gótikus stílus 16. A humanizmus és a reneszánsz 17. Az Oszmán Birodalom kialakulása és jellemzői 18. I. István 19. Az Aranybulla 20. IV. Béla politikája és a tatárjárás 21. Károly Róbert 22. A török veszély és Magyarország a XIV - XV. században (Zsigmond és a Hunyadiak törökkel szembeni politikája) 23. Hunyadi Mátyás reformjai 24. Nagy földrajzi felfedezések és következményei 25. Reformáció és katolikus megújulás 26. Az abszolutizmus jellemzői (XIV. Lajos francia uralkodó alapján) 27. Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában 28. A mohácsi csata és Magyarország három részre szakadása 29. Erdélyi Fejedelemség virágkora és sajátos viszonyai 30. Magyarország a török kiűzése után (Habsburg-ellenesség kialakulása és a Rákóczi-szabadságharc)
VIZSGA KÖVETELMÉNYÉNEK RÉSZLETEZÉSE: 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Vallások: a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi és a kínai többistenhívő vallás), az egyistenhit jellemzői. Kultúra: Mezopotámia: agyagtábla ékírás; toronytemplom, Egyiptom: piramisok, hieroglifa, Fönícia: hangjelölő betűírás, India: Buddha, Kína: Nagy Fal, cseréphadsereg. Kr.e. 8000 (a földművelés / termelés megindulása) Kr.e. 3000 körül (első államok kialakulása: sumer városállamok) Kr.e. XVIII. sz. (Óbabiloni Birodalom, Hammurapi törvényei) Kr.e. X. sz. (Dávid egyesíti Palesztinát) Kr.e. 525 (Kambüszész perzsa uralkodó meghódítja Egyiptomot) Személy: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Salamon Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, (Konfuciusz) Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás, Biblia, Ószövetség, egyistenhit homo sapiens, őskőkor, újkőkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönicia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. Az athéni demokrácia: a kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv), az athéni társadalom és a politikai jogok, a legfontosabb politikai intézmények (népgyűlés, ötszázak tanácsa, sztratégoszok, cserépszavazás) működése. Kr.e. XIII. sz. (mükénéi államok pusztulása) Kr.e. 776 (első feljegyzett olümpiai játékok) Kr.e. 594 (Szolón reformjai) Kr.e. 508 (Kleiszthenész reformjai) Kr.e. 490 (marathóni csata) Kr.e. 480 (thermopülai csata, szalamiszi csata) Kr.e. 431-404 (peloponnészoszi háború) Kr.e. 336-323 (Nagy Sándor uralkodása)
Személy: Dareiosz, Xerxész, Miltiadész, Periklész,Nagy Sándor Szolón, Peiszisztrátosz, Kleiszthenész, Leonidász, Themisztoklész Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia polisz, arisztokrácia, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, sztartégosz, cserépszavazás, hellenizmus Topográfia: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia 1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. A köztársaság válsága: a hódítások gazdasági társadalmi hatása, reformkísérletek a Gracchusok, a hadsereg reformja Marius, polgárháború és rabszolgafelkelések, Caesar diktatúrája. Kr.e. 753 (Róma alapítása) Kr.e. 510 (Superbus utolsó etruszk király elűzése; köztársaság kezdete) Kr.e. 367 (Licinius-Sextius földtörvény) Kr.e. 264-241 (első pun háború) Kr.e. 218-201 (második pun háború) Kr.e. 168 (Püdnánál Makedónia legyőzése) Kr.e. 48 (Pompeiusz vezette szenátusi sereg legyőzése Pharszalosznál) Kr.e. 31 (Octavianus győzelme Actiumnál; köztársaság vége) Személy: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Antonius Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principátus Topográfia: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Cannae, Actium 1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. A görög hitvilág: jellemző vonások (sokistenhit, emberalakúság, az istenek illetékességi területe ), a legfontosabb istenek (Zeusz, Héra, Apollón, Pallasz Athéné, Hermész, Poszeidón, Árész, Aphrodité). Kimagasló kulturális emlékek: az athéni Akropolisz Pheidiász szobrászati tevékenysége, a görög színház, az alexandriai világítótorony. A római építészet: néhány konkrét építmény (pl. Róma Colosseum, Nimes vízvezeték) felismerése. Pannónia római emlékei: a provincia stratégiai jelentősége a limes, katonai táborok és polgárvárosok, a római életmód emlékei a városokban (amfiteátrumok, fürdők, utak, vízvezetékek).
Görögország: Kr.e. 776 (Az első feljegyzett olümpiai játék.) Személy: Görögország: Zeusz, Pallasz Athéné, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész; Róma: Tacitus Fogalom: Görögország: mítosz, színház, filozófia, hellenizmus; Róma: amfiteátrum, limes, legio Topográfia: Görögország: Olümposz, Olümpia, Alexandria, Róma: Pannónia, Aquincum, Sophiane, Savaria 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai. A kereszténység fő tanításai: az egyistenhit, a szeretet főparancsa és az üdvösség reménye, a legfontosabb forrás: az Újszövegség (az evangéliumok és a levelek). 313 (Constantinus milánói rendelete, a vallásszabadság bevezetése) Személy: Názáreti Jézus, Mária, József, Pál, Constantinus Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök, zsinagóga, diaszpóra, zsinat Topográfia: Betlehem, Jeruzsálem 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. A birodalom nyugati felének válsága: a gazdaság és a társadalom átalakulása, a birodalom kettéosztása. A népvándorlás: jellemzői, főbb mozzanatai, következményei. A nyugat-római birodalom bukása 395 (A Római Birodalom két részre osztása) 476 (A Nyugatrómai Birodalom bukása) Személy: Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Constantinus, Attila Fogalom: barbár, népvándorlás, limes, legio, colonus, dominatus Topográfia: Konstantinápoly 2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X XI. században. A középkori uradalmak jellemző vonásai: az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás, a jobbágyi viszony jellemzői, a jobbágyi szolgáltatások fajtái. A mezőgazdasági technika fejlődése: új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos gazdálkodás); terményfelesleg és népesség-növekedés. 732 (poitiersi győzelem az arabok felett) 800 (Nagy Károly római császár lesz)
843 (verduni szerződés: Frank Birodalom három részre osztása) 962 (Német-római Császárság létrejötte) Személy: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, I. (Nagy) Ottó Fogalom: középkor, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, járványok, grófság,, hűbérbirtok, allódium Topográfia: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Német-római Császárság, Poitiers, Aachen 2.2 Az iszlám vallás és az arab világ Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai. A vallás kialakulása: Arábia társadalmi és gazdasági jellemzői, Mohamed fellépése, életének főbb eseményei. A tanítás: az öt pillér szigorú egyistenhit és a vallás gyakorlása, a Korán és a Koránon alapuló jog, az állami és az egyházi hatalom egysége. 622 (hidzsra: Mohamed menekülése Mekkából; iszlám időszámítás kezd.) Személy: Mohamed Fogalom: iszlám, kalifa, Korán Topográfia: Mekka, Cordoba, Bagdad, Arab Birodalom, Bizánc 2.3 A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X XI. század. a pápaság a reformok élén (a clunyi reformok), az egyházszakadás, a papság és a császárság küzdelmei, a keresztes hadjárat meghirdetése, az eretnek mozgalmak és a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok). 1054 (egyházszakadás) 1095 (II. Orbán meghirdeti az első keresztes hadjáratot) 1122 (wormsi konkordátum) 1215 (III. Ince létrehozza az inkvizíciót) Személy: Szent Benedek, Szent Ferenc, Justinianus, Cirill és Metód, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Szent Domonkos Fogalom: pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, ortodox egyház, római katolikus egyház, bencés rend, kiközösítés, zarándok, keresztes hadjáratok, inkvizíció, kolduló rendek Topográfia: Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Bizánc, Kijev, Szentföld 2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori város jellemzői: a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont); önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok); a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom). Fogalom: középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat, városi önkormányzat, hospes Topográfia:Velence, Flandria, Champagne, Hanza-városok, levantei kereskedelem útvonala
2.5 Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. A román és a gótikus stílus: jellegzetes építmények: katedrálisok, várak, kolostorok, a stílusjegyek (román: dongaboltozat, zömök falak, lőrésszerű ablakok; gót: csúcsíves boltozat, mérműves ablakok, fény, égre törő tornyok). A lovagi kultúra: lovagi magatartás: lovagi erények (hősiesség, bölcsesség, önmérséklet), a lovagi életmód: a lovagi torna, a lovagi költészet és a szerelem. Személy: Aquinói Szent Tamás Fogalom: skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika (román stílus), gótika Topográfia: Párizs 2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. A humanizmus és a reneszánsz jellemző vonásai, nagy alkotói: az antik irodalom és művészet újjászületésének igénye, emberközpontú világkép (a természet és az emberi test felfedezése; a perspektíva). Személy: Lorenzo Medici, Machiavelli, Gutenberg Fogalom: Reneszánsz, humanizmus Topográfia: Firenze 2.7 Az angol és a francia rendi állam működése: 1278 (morvamezei csata) 1337-1453 (százéves háború) 1410 (grünwaldi csatában Német Lovagrend legyőzése) 1415 (Husz János máglyahalála) Személy: I. (Hódító) Vilmos, Habsburg Rudolf, Jeanne d Arc, Tudor-ház, Husz János, III. Iván Fogalom: királyi udvar, kamara, kancellária, rendiség, husziták, reconquista Topográfia: Firenze, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV XVI. században. Az oszmán berendezkedés: minden föld a szultáné, adománybirtokok szpáhik, zsoldosok janicsárok. A hódító birodalom: Kisázsiából a Balkánra (Bulgária, Szerbia és a román fejedelemségek meghódítása), Konstantinápoly eleste; Szulejmán hódításai (Magyarország, 1526.). 1389 (első rigómezei csata: törökök legyőzik Szerbiát) 1453 (II. Mohamed elfoglalja Konstantinápolyt) Személy: II. Mohamed Fogalom: szultán, szpáhi, janicsár Topográfia: Rigómező
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. A magyar nép vándorlásának főbb állomásai: Magna Hungária, Levédia, Etelköz, a környező népek kulturális hatásának néhány eleme. Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, nomadizmus, kettős fejedelemség Topográfia: Urál, Volga, Levédia, Etelköz 3.2 A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. A honfoglalás: a Kárpát-medence közvetlenül a honfoglalás előtt: frankok, szlávok, a honfoglalás (895 907.). Társadalom és életmód: a társadalom tagolódása (törzs- és nemzetségfők, fegyveres kíséret, szolgálatra kényszerített szabadok), jellegzetes mesterségek (pl. ötvös, kovács, íjkészítő) és az életmód egyes elemei (pl. jurta, viselet). Géza fejedelemsége: a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése, a külpolitikai váltás, Géza és a kereszténység. István állama: az uralom megszilárdítása és a keresztény királyság létrejötte, a királyi vármegyerendszer megszervezése és működése, az egyházszervezés. 896 (honfoglalás) 955 (augsburgi vereség) 973 (quedlinburgi követjárás: Géza követei I. Ottóhoz) 997-1000-1038 (István fejedelem, majd király) Személy: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök Fogalom: honfoglalás, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized Topográfia: Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Erdély 3.3 Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Az új berendezkedés: a királyi birtokok eladományozása és következményei, a szerviensek mozgalma és az Aranybulla, a változások mérlege.
A tatárjárás és következményei: IV. Béla politikája a tatárjárás előtt, a tatár támadás, a pusztítás mérlege, IV. Béla reformjai - várépítés, - várospolitika, - kunok letelepítése. 1077-1095 (I. László uralkodása) 1095-1116 (Könyves Kálmán uralkodása) 1205-1235 (II. András uralkodása) 1222 (Aranybulla) 1235-1270 (IV. Béla uralkodása) 1241-42 (tatárjárás) 1301 (III. Andrással kihal az Árpád-ház) Személy: I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla, III. Béla, Anonymus, II. András Fogalom: tatár, kun, várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok Topográfia: Buda, Muhi, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség 3.4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. Károly Róbert gazdaságpolitikája: pénzügyi reformok, kereskedelmi útvonalak, kivitel, a kapuadó. A magyar városfejlődés: a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája. 1308-1342 (Károly Róbert uralkodása) 1342-1382 (I. Nagy Lajos uralkodása) 1351 (ősiség- és kilencedtörvény) 1387-1437 (Luxemburgi Zsigmond uralkodása) 1396 (nikápolyi csata) Személy: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond Fogalom:aranyforint, bandérium, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, főnemes, köznemes, kilenced, végvári rendszer Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya,Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Kassa, Nikápoly 3.5 A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Hunyadi János harcai a török ellen: a hosszú hadjárat és a várnai csatavesztés, a rigómezei vereség és a nándorfehérvári győzelem. Hunyadi Mátyás: család, személyes tulajdonságok, Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók, a zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen.
1456 (nándorfehérvári diadal) 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása / I. Mátyás) Személy: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Kinizsi Pál Fogalom: kormányzó, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Havasalföld, Moldva, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs 3.5 Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. Művészeti emlékek az Árpád- és Anjou korszakban: a román és a gótikus stílus néhány jellemző épülete (pl. Ják, Esztergom, Diósgyőr, Kassa), ötvösművészet és szobrászat (pl. koronázási jelvények, a Kolozsvári testvérek Szent György szobra, a budavári gótikus szoborlelet). Személy: Vitéz János Fogalom: Corvina Topográfia: Visegrád 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása: a felfedezések legfőbb mozgatórugói, legfontosabb előzményei, a nagy felfedezések menetének bemutatása térképhasználattal (a legjelentősebb portugál utak: Afrika, India, Távol-Kelet, a Föld körbehajózása; a spanyol utak: Amerika felfedezése és leigázása). A földrajzi felfedezések legfontosabb következményeinek áttekintése: a spanyol és a portugál gyarmatosítás területei és legfőbb jellemzői (rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés), a kialakuló interkontinentális kereskedelem legfőbb árucikkeinek és útvonalainak be mutatása, valamint a gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa életére (nemesfémözön, spanyol nagyhatalmiság). 1492 (Kolumbusz felfedezi Amerikát) Személy: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, konkvisztádor, ültetvény Topográfia: Amerika, portugál és spanyol gyarmatok 4. 2 Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. A reformáció főbb irányzatai: a reformáció születésének közvetlen okai és főbb eseményei, a reformáció főbb irányzatai: a legfontosabb lutheri és kálvini tanok, a reformáció elterjedése Európában. A katolikus megújulás, az ellenreformáció: az ellenreformáció kibontakozása, a katolikus egyház válaszai (tridenti zsinat: szervezeti megújulás, új szerzetesrendek, vallásháborúk és kompromisszumok).
A barokk művészet áttekintése: a barokk stílus jegyeinek bemutatása, a barokk kapcsolata a katolikus megújulás folyamatához. 1517 (Luther tézisei) Személy: V. Károly, Luther, Kálvin, Galileo Galilei, Kopernikusz Fogalom: reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk Topográfia: Genf 4.3 A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában: a Napkirály államának és nagyhatalmi politikájának jellemzői. A alkotmányos monarchia működése: a polgári jogállam születése, és az alkotmányos monarchia rendszere. 1588 (spanyol Nagy Armada veresége Angliától) 1618-1648 (harmincéves háború) 1640-1649 (angol polgárháború) 1689 (Vilmos király aláírja a Jognyilatkozatot) 1701-1714 (spanyol örökösödési háború) Személy: I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, I.(Nagy) Péter Fogalom: parlament, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Versailles, Párizs, London, Szentpétervár, Németalföld, Antwerpen 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5. 1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. A mohácsi vész: a Mohácshoz vezető út, a mohácsi csata és következményei. Az ország három részre szakadása: a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526 1570), a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Végvári küzdelmek: a Török Birodalom helyzete a XVI. században, a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai. 1514 (Dózsa György vezette parasztfelkelés) 1526 (mohácsi vereség a töröktől, I.(Nagy)Szulejmán hadjárata) 1541 (Budát elfoglalják a törökök) 1552 (törökök elfoglalják Temesvárt, Lippát, Szolnokot, Drégelyt, a vezírek hadjárata) 1566 (I. Szulejmán újabb hadjárata: Szigetvár és Gyula elfoglalása, ezután várháborúk lezárása az 1568-as drinápolyi békében)
1591/1593-1606 (tizenötéves háború) Személy: Dózsa György, II.Lajos, I.Szulejmán, Dobó István, Szapolyai János, I. Szulejmán, Fráter György, Bocskai István Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, Topográfia: Királyi Magyarország, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul, Mohács 5. 2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). Erdély helyzete, lehetőségei és korlátai: Erdély földrajzi és regionális helyzete, az erdélyi államiság jellemzői (az erdélyi rendek és a fejedelem viszonya, állandó k ülpolitikai fenyegetettség, viszonylagos belpolitikai önállóság), változó mozgástér a nagyhatalmak között Erdély virágkorának és hanyatlásának főbb szereplői és állomásai. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete: Erdély: négy nép és három nemzet, Erdély vallási, felekezeti viszonyai. 1618-1648 (harmincéves háború) Személy: Báthory István, Bethlen Gábor Topográfia: Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár 5. 3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai: a török kiűzésének az ára (Habsburg abszolutizmus előretörése, rendi és vallási sérelmek, növekvő társadalmi elégedetlenség, népi mozgalmak), a Rákóczi-szabadságharc kitörésének közvetlen előzményei. A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. Kölcsönös engedmények a szatmári békében: a Rákóczi-szabadságharc kimenetele, a szatmári béke pontjai, a kölcsönös engedmények okai és következményei. 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata; vasvári béke a törökkel) 1686 (Buda visszafoglalása) 1699 (karlócai béke) 1703-1711 (Rákóczi-szabadságharc; végdátum: szatmári béke) Személy: Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc I. Lipót, Savoyai Jenő Fogalom: kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás
5.4 Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai: a magyarországi reformáció és katolikus megújulás legfőbb állomásai, meghatározó alakjainak tevékenysége (Károli Gáspár, Pázmány Péter), a protestáns és a katolikus hitélet alapvonásai, a magyarországi egyházak szervezeti felépítése, szellemi központjai, protestáns művelődés és a barokk művészet legfontosabb helyszínei, alkotói. Személy: Károli Gáspár, Pázmány Péter, Bethlen Gábor Topográfia: Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat