SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA (5919 Pusztaföldvár Táncsics u. 65.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETŐ...5 1.1. A pedagógiai program célja, feladata...6 1.2. Jogszabályi háttér.6 1.3. Az intézmény helyzete, háttere.. 7 2. AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...9 2.1. Az óvoda nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései......9 2.1.1. Bevezetés...9 2.1.2. Küldetésünk.10 2.1.3. Az Egyház nevelésre irányuló alapelvei..12 2.1.4. Katolikus gyermekképünk...12 2.1.5. Katolikus óvodaképünk... 12 2.2. A katolikus óvodai nevelés feladatai, tevékenységei. 13 2.2.1. A hitre nevelés erősítése..14 2.2.2. Az egészséges életmód alakítása.14 2.2.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása.17 2.2.4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása...20 2.3. A katolikus óvodai élet megszervezésének elvei...22 2.3.1. Személyi feltételek..22 2.3.2. Tárgyi feltételek..23 2.3.3. Az óvodai élet megszervezése 23 2.3.4. Az óvodai csoportok napirendje.24 2.3.5. A tevékenységek szervezeti formái 25 2.4. A katolikus óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai.26 2.4.1. Hitre nevelés...26 2.4.2. A játék.30 2.4.3. Verselés, mesélés 33 2.4.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 36 2.4.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka... 39 2.4.6. Mozgás 41 2.4.7. A külső világ tevékeny megismerése..44 2.4.8. Munka jellegű tevékenységek.47 2.4.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás, IPR..50 2.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére. 52 2.6. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek...53 2.6.1. Gyermekvédelem...53 2.6.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 55 2.7. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái.....56 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.58 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 58 3.1.1.Alapelvek, értékek...58 3.1.2. Célok, feladatok..58 3.1.3. Eszközök, eljárások.59 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...59 3.2.1. Nevelési területek 60 2
3.2.2. Tanulási területek..65 3.3. Teljes körű egészségfejlesztés 69 3.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés..69 3.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...71 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok..72 3.4.1. Közösségek. 73 3.4.2. A média szerkesztésében részt vevők tevékenysége, céljai 76 3.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..76 3.5.1. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása.76 3.5.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység..78 3.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programok.78 3.5.4. A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tényezők..79 3.5.5. A szociális hátrányok segítését jelentő tevékenység... 80 3.6. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 82 3.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje 83 3.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 84 3.9. Kapcsolattartás a tanulókkal, a szülőkkel, az iskola partnereivel...85 3.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 87 3.10.1. Az értékelés rendje.. 87 3.10.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei 88 3.11. A felvétel és átvétel helyi szabályai.89 3.11.1. Az első osztályosok beiskolázása 89 3.11.2. Átvétel más intézményből... 89 3.12. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja..90 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.91 4.1. A helyi tanterv óraszámai... 91 4.1.1. A választott kerettanterv megnevezése... 91 4.1.2. A választott kerettanterv feletti óraszámok. 92 4.1.3. A választott kerettanterv típusa... 94 4.1.4. A helyi tanterv bevezetésének ütemezése...94 4.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 98 4.3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 99 4.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja..100 4.5. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai..101 4.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 101 4.6.1. A tanulók ellenőrzése, értékelése.. 101 4.6.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái.102 4.6.3. Szöveges értékelés. 103 4.6.4. Értékelés érdemjeggyel. 103 4.6.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.104 4.6.6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai..105 4.6.7. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítési formái...106 3
4.6.8. Jutalmazás, büntetés formái...108 4.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei..110 4.8. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programok, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.110 4.9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei....111 4.9.1. Az iskola egészségnevelési elvei.111 4.9.2. Az iskola környezeti nevelési elvei.112 4.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések,ipr.113 4.11. Záró rendelkezések...114 4.11.1. Legitimációs záradék...114 4.12. Ratifikációs záradék.116 4
1. BEVEZETŐ Az óvodai nevelésnek és az általános iskolai oktatásnak egyaránt azt a célt kell szolgálnia, hogy az intézményből kikerülő fiataljaink a különböző versenyhelyzetekben képesek legyenek minél magasabb szinten helytállni. Feladata az oktatási intézményeknek és különösen az általános iskolának, hogy olyan készség- és képességcsomagot adjon a tanítványai kezébe, melyek birtokában képessé válnak a különböző versenyhelyzetekben a lehető legeredményesebb szereplésre, azaz az életben való boldogulásra. Az oktatásnak mindennapos feladata, hogy a gyermekeink felé zúduló tömegkultúra és társadalmi környezet káros hatásait csökkentse, az iskolarendszer sajátosságaiból fakadó hátrányokat kiküszöbölje. Nem szabad megengednünk, hogy tanulóink ne rendelkezzenek a feltétlenül szükséges alapkészségekkel, mint az értő olvasás, az alapvető matematikai ismeretek és gondolkodás, az idegen nyelv valamilyen szintű ismerete, a digitális írástudás és egészséges nemzettudat. A település általános iskolája meghatározó szereppel bír a helyi közösség életében. Az iskola nem csak tanít, de a helyi rendezvények színteréül is szolgálnak. A pedagógusok aktívan kiveszik részüket ezekből a feladatokból is. Az intézményegységeinknek a jövőben is meg kell őrizniük a településen megszerzett jó pozíciójukat. A fenntartó rendezett anyagi háttere biztosítja, hogy a településen lakó óvodás és iskoláskorú gyermekek helyben, biztonságban, a beiskolázási körzetükben végezhessék el alapfokú tanulmányaikat. Lehetőséget adunk arra, hogy a beiskolázási körzeten kívül, de az adott településhez közel lakó családok gyermekeinek is biztosítsuk az óvodai és iskolai ellátást. Kiemelt feladatunk, hogy megőrizzük, lehetőségeink szerint továbbfejlesszük a nevelés oktatás színvonalát. Töltse el büszkeség tanítványainkat, hogy ebbe az intézménybe járhatnak! Bizonyítsuk be eredményeinkkel: érdemes iskolánk tanulójának lenni! Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú tudással rendelkező emberek állják meg helyüket az életben és csak a stabil tudásra támaszkodva lehet továbbfejlődni. Tanulóink szeressék a természetet, legyenek megbízhatóak! Tudják elviselni a kudarcot is! Intézményegységeink odafigyelnek minden gyermekre, egyformán fontos mindenki. Serkentő környezet megteremtésével segítjük elő azt, hogy minden tanítvány kihozhassa magából a benne rejtező legjobbat. A szülőket a legfontosabb szövetségesünknek tekintjük. Törekvéseink, szándékaink egybeesnek. Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. (vö. CIC 796-800, Grav. Ed. 2. és 6.) Az intézmény egyházi jellege csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik (Kat. Isk. 53.). Fontos lenne, hogy az iskolai évek után is élő egyházi közösségekbe térjenek vissza, amely megtartja őket felnőtt életük kezdetén. 5
A fenntartóval igazi partneri viszonyra törekszünk, bennünk mindig szövetségesekre találnak, ha igazi célokról van szó. A kommunikáció fenntartó és intézményei között elengedhetetlen feltétel a jó munkavégzés, a megfelelő közérzet szempontjából. A pedagógus társadalmi felelőssége nagy: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden pedagógustól elvárható, hogy törekedjen a fejlődésre és a kiválóságra. A nemzeti azonosságtudatunkat az anyanyelvünk, a hagyományaink és történelmünk ismerete alkotja. Mindezek mellett nyitottnak kell lennünk az Európai Unió tagjaként más nemzetek, nyelvek, kultúrák irányában is. A legfontosabb azonban, hogy nemzeti identitásunk megmaradjon és fejlődjön. A demokrácia az emberi együttélés és együttműködés leghatékonyabb formája. A másik ember tiszteletének és véleményének figyelembe vétele, az egészséges vita a legfőbb értékeink közé tartozik. A tanulók számára a demokratikus együttműködés megtanulandó, a nevelőtestület és az egyéb alkalmazotti közösség esetében állandóan fejlesztendő gyakorlat. Az intézmény jelene a múltból átvett értékekre épül. Az intézményünkbe járó gyerekek családjainak szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. Az intézmény fenntartója SzeGeKIF. A fenntartók által kiadott alapító okirat szerint feladatunk az óvodai nevelés, az általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása, a képzési kötelezettek, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók ellátása. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos. Gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Ma ez elképzelhetetlen megfelelő nyelv és számítástechnikai ismeretek, az egészséges életmód alapja, a sport, valamint művészeti nevelés nélkül. Erre nagy hangsúlyt fektetünk. Fő célunk viszont: emberséget és tudást adni tanítványainknak. 1.1. A pedagógiai program célja, feladata A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. 1.2. Jogszabályi háttér A pedagógiai program tartalmát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet, az 51/2012. EMMI rendelet határozza meg. 6
1.3. Az intézmény helyzete, háttere Településünk Pusztaföldvár község Békés megyében Orosháza városhoz közel 12 km- re elhelyezkedő közel 1900-2000 lakossal bíró település. Mezőgazdasági jellegű község. Ipar üzem nem működik a faluban. Az emberek többsége helyi gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik. Napjainkban jelentősen megnőtt a munkanélkülieknek az aránya. Társadalmi, szociális és gazdasági problémák jelentkeznek, ez erősen érezhető az oktatásra is. Ebből kifolyólag óvodánkban igen magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, aki dolgozik, munkahelye Orosházán van. Így a falu lakosság megtartó ereje egyre csökken. Sajnos egyre kevesebb a születendő gyermekek aránya. Községünkben bölcsődei ellátás nincs. Így a 0-3 éves korú gyermekek nevelését az édesanyák otthon végzik. Helyzetelemzés Településünk két településrészből áll, Ófaluból és Újfaluból. Az óvoda az Ófaluban található meg. Óvoda megyei pénzügyi támogatással megvásárolt régi üzletház, 1966. december 1- én kezdte meg működését. Óvodánkban felújítási munkálatok történtek 2004 őszén, tálalókonyhát, gyermekeknek új vizesblokkot, valamint a gyermekek számára közös öltözőt alakítottak ki. 2011. augusztus 31-ig kistérségi társulás formájában, az önkormányzat működtette az intézményeket. 2011. szeptember 1-től, a Katolikus Egyházon belül, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság működteti az általános iskolát és az óvodát. Az új intézmény megalakulását a törvényeknek megfelelő előkészítés előzte meg. A szülők 90 %-a a pedagógusok és a helyi képviselőtestület 100%-ban támogatta a fenntartóváltást. A váltás után kisebb átszervezések következtek, melyeket a szülők elfogadtak. 7
2011 nyarán újbóli átalkítások történtek, a kevés gyermek létszám miatt a Dózsa utcai telephelyünket felszámolták és a Szabadság téri épületben alakítottak ki egy új csoport szobát és vizesblokkot, valamint a nevelő testület számára egy korszerűbb öltözőt, és raktárhelyiséget, a fejlesztő eszközök tárolására. Óvodánkban összesen, átlagosan 70-75 gyermek jár. A szülők nagy része jogosult valamiféle szociális támogatásra, ami sok esetben egyedüli anyagi forrás, gyermekvédelmi támogatás. A szülők részére jelentős segítségnek bizonyult, hogy a helyi Önkormányzat 2002. április 1-től ingyen ebédet biztosít valamennyi óvodás és iskolás gyermeknek, a kedvezményezetteken kívül, csak a tízóraiért és az uzsonnáért kell fizetni azoknak, akik nem részesülnek kedvezményben (50% és 100%). Végig gondolva a rendelkezésünkre állólehetőségeket, feltételeket, a feladatunk nagyon nagy. Szükséges szülőket érdekelté tenni abban, hogy közösen tegyük meg mindent a gyermekek fejlesztéséért, ehhez kölcsönösen teremtsünk ideális feltételeket. Az óvoda keresztény mivolta alapján, Krisztus nyomán igyekszünk a magunk, a szülők és a gyermekek személyiségébe is beépíteni a következő tulajdonságokat: a hitre nevelés, a hit megismertetése a közösség erejébe vetett hit, nevelői optimizmus, megbocsátó szeretet. A gyermeket különleges védelem illeti meg. Óvoda arculat (óvoda védőszentje) Óvodánk védőszentje SZENT IMRE herceg. Szent Imre alakja példaképül szolgálhat az öntörvényű, egocentrikus világban. November 5-e kiemelt ünnep intézményünkben. Óvodai nevelésünkben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Keresztény alapokon nyugvó nevelésünk lehetővé teszi és segíti, a gyermeki személyiség fejlődését. Megismeri önmagát, ráébred arra, hogy társaihoz alkalmazkodni kell, s eközben sokszor önmaga is változik. A gyermek egyéni képességeinek kibontakozását tudatos, tervszerű és következetes munkával 8
igyekszünk elérni. Mindezt frontális, mikro csoportos, vagy egyéni formában végezzük. Óvodánkban nagy gondot fordítunk a gyermekek gondozására. Testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A felnőtt megismerteti és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. 2. AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2.1 Az óvoda nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 2.1.1 Bevezetés Nevelni annyit jelent, mint segíteni a gyermeket abban, hogy kifejlődjön benne az ember, hogy kiteljesedjen személyisége. Minden gyermeket mint fejlődő személyiséget a gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a nevelésben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A keresztény kinyilatkoztatás szerint az ember Isten képmása: így a keresztény önmegvalósítás azt jelenti, hogy Krisztusban élünk másokért. Ehhez a keresztény nevelés adja a legfontosabb segítséget, mert megismerteti az embert önmaga legbenső lényével és felvértezi azokkal az eszközökkel, amelyekkel céljához eljuthat. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizációs munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodánk arculatát olyan nevelni tudó és akaró óvodapedagógusok határozzák meg, akiket összeköt a közös hit. Nevelésünk alapját közös élményeink, ünnepeink és személyes példánk adja. Olyan erkölcsi értékek felé nyitjuk ki a gyermekek szívét, keltjük fel érdeklődésüket, 9
amelyekre később lehet építeni. Óvodánkban a szeretet, nemcsak mint érzelem, hanem mint életszentség van jelen. A Krisztusi-szeretet van jelen. 2.1.2. Küldetésünk A katolikus közoktatási intézmények küldetése Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig. (Mt 28,19-20b) A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy legyen a Krisztust követő embernek (Mt 5,11 16). Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. A misszionálás egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés, a gyermek harmonikus személyiségfejlesztése és a tanulás megalapozása folyik. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre 10
kívánja megvetni. (Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit.) A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat, a nevelőmunkát segítő dolgozókat, az egész alkalmazotti közösséget is áthatja a katolikus küldetéstudat. A munkatársak a fenntartó által megfogalmazott erkölcsi elvárásokkal azonosulnak, munkájukat a szerint végzik. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is! A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő öröktől fogva ismer minden embert. Szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A szülőnek és a pedagógusnak a mennyei Atya gyermekkel kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie és a megvalósulásában segíteni. 11
2.1.3. Az Egyház nevelésre irányuló alapelvei Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként azokkal az eszközökkel él, amelyet maga Jézus Krisztus bízott rá. Az óvodában is meglátja azt a különös eszközt, amely a teljes ember formálására irányul. Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okokból. Az egyház maga is közösség. A gyerekeket segíteni kell az egyház tanításainak életkori sajátosságuknak megfelelő megélésében. A katolikus óvoda része, az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén, sajátos módon részt vállal a katolikus életre nevelésben, amely az ember személyiségének teljes kibontakozásához vezet. 2.1.4. Katolikus gyermekképünk. Az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Pedagógiai alapelveinket a keresztény szemlélet hatja át. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik. Biztosítja minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Gyermekképünket a család teljességében látjuk, ahol édesanya, édesapa, testvérek, nagyszülők vannak jelen, ennek természetességét hangsúlyozzuk. Őszinte kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel, hogy azonos elvek szerint neveljünk. Személyiségük szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. 2.1.5. Katolikus óvodaképünk A katolikus óvoda a katolikus köznevelési rendszer legelső láncszeme. Itt szerezheti meg a gyermek egy életre a legalapvetőbb emberi ismereteket, magatartásformákat: a szereteten alapuló értékrendet, az odafigyelést és a rácsodálkozást Istentől kapott világunk nagyszerűségeire. Óvodánk arculatában óvjuk azokat az értékeket, hagyományokat, amelyeket közösségünk az óvoda fennállása alatt kialakított. Ilyenek pl. az évfordulós misék, a havonkénti misék, a gitáros közös éneklések, a szentek életével való ismerkedés, a karácsonyi és az anyák napi közös mise a templomban a szülőkkel együtt. Szakmailag önálló nevelési intézményként segítjük a családi nevelést. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek nevelésének és fejlődésének optimális feltételeit. 12
Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével hozzájárul a gyermekek környezettudatos magatartásának alakulásához. Családias légkörben, katolikus lelkülettel várjuk a hozzánk érkező gyermekeket, akiket hívő óvodapedagógusok és dajkák vesznek körül szeretetükkel. Feladatunk a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a különleges gondozást igénylő gyermekek odafigyelő, gondos ellátása. Alapelvnek tekintjük, hogy a gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Pedagógiai feladataink a gyermekek személyiségéhez igazodnak. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot adó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. Biztosítjuk a közösségben végezhető sokszínű tevékenységeket - különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékot -, melyeken keresztül az életkorukhoz és egyéni képességeikhez igazodó, megfelelő műveltségtartalmakat közvetítjük. Amennyiben van óvodánkban nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó vagy migráns gyermek, biztosítjuk számukra a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Természetesen ez akkor valósulhat meg, ha azonosulni tudnak óvodánk szellemiségével, értékrendjével. 2.2 A katolikus óvodai nevelés feladatai, tevékenységei A katolikus óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: a hitre nevelés erősítése, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 2.2.1. A hitre nevelés erősítése A katolikus óvodában a kisgyermekek hitre nevelésének elsődleges célja a családi keresztény nevelés támogatása, folytatása, a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba. 13
Az óvodában a vallásos élményekkel a gyerekek vallásos érzelmeit ébresztgetjük, erősítjük. A gyerekek örömmel imádkozzanak minden nap, szívesen látogassanak el a templomba. A közös élmények, cselekvések kapcsán a csoport tagjai erősödjenek összetartozásukban. Céljaink: a katolikus embereszmény megalapozása, Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben, ismerjék meg a gyermekek a vallásos környezetet, legyen módjuk tapasztalatszerzésre, élménygyűjtésre, ezek közös feldolgozására alakuljanak ki bennük az alapvető vallási fogalmak tartalmai. Ismerjék és szeressék meg Jézust, életének főbb eseményeit, példabeszédeit, tanításait és általa a mennyei atyát és a szentlelket, a katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során. Segítsük őket hozzá, hogy megismerkedhessenek a templomi közösséggel, tanulják meg a helyes keresztvetést, és kötött szövegű gyermekimákat, a krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése, jóság, szófogadás gyakorlása, a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.). 2.2.2. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az óvodás életkorban kiemelt jelentőségű. Feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. A gondozás nevelő munkánk alaptevékenysége. Hozzájárul az egész személyiség átfogó fejlődéséhez. Az öröklött adottságokon kívül a környezeti hatások nagymértékben meghatározzák a gyermekek fejlődését. Ezért fokozottan hangsúlyos a gyermeket körülvevő felnőttek életmódja, életmintája, a derűs, vidám, barátságos, tevékeny légkör megteremtése. Gyermekeink testi-lelki egészségének, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátásának érdekében folyamatosan kapcsolatban állunk az óvodai nevelést segítő szakemberekkel (családsegítő szakemberei, orvos, védőnő, logopédus, pszichológus, stb.). Az egészséges életmód szokásainak kialakítása csak a családdal összhangban lehet eredményes, ezért törekvéseinket a szülőkkel is megosztjuk, együttműködésüket kérve az egységes elvárások megteremtésében. Az egészséges életmódra nevelés céljai Az egészséges életvitelhez szükséges szokások kialakítása, Az egészség megőrzésére, óvására, az egészséges állapot megbecsülésére nevelés, A gyermekek felkészítése a tágabb szociális környezet káros hatásainak kivédésére. 14
Az egészséges életmódra nevelés feladatai a) Az egészséges óvodai környezet kialakítása Az óvoda épületének használata során elsődleges szempont az egészséges és biztonságos környezet. A konyhában, a tálalás során a higiénia betartása, balesetek elkerülése. Az óvoda helyiségeinek berendezésénél figyelembe vesszük a gyermekek testi adottságait (testmagasság, testsúly, teherbírás, stb.), a biztonsági szempontokat (gyermekmagasságban elhelyezett tárgyak) és esztétikus megoldásokra törekszünk. Óvodánkban barátságos, bútorokkal és berendezési tárgyakkal felszerelt csoportszobák veszik körül a gyermekeket. Jó minőségű, tartós játékokkal játszhatnak, azok ellenőrzésével és tisztántartásával előzzük meg a balesetveszélyt és a betegségeket. A játékeszközöket a gyermekek számára elérhető magasságban helyezzük el, így azok napi elrendezése rendszeretetre és az esztétikum iránti fogékonyságra nevelnek. Csoportjainkban megfelelő szellőztetésre van lehetőség. A gondozási folyamatokhoz szükséges egyéb helyiségek: Öltözők (jellel ellátott öltöző szekrények, családoknak szóló információs tábla), Mosdók (jellel ellátott törölközök, fogmosó felszerelés, b) Egészségre nevelési elvek megfogalmazása A napirend helyes szervezésével segítjük az egészséges életritmus kialakítását. Egy-egy csoport gyermekeire vonatkozó egészségügyi szokás- és szabályrendszer megtervezésénél figyelembe vesszük a családból hozott szokásokat és a gyermekek egyéni sajátosságait. Így nevelési tervünk gondozási része egyénre szabott feladatokat is tartalmaz. A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodánk az ételeket készen kapja, ezért csak a táplálék kiegészítése jelent számunkra kiemelt feladatot. A gyermekek vitaminszükségletét kielégítő nyers gyümölcsök és zöldségek minden héten kerülnek asztalunkra. Így válik gyermekeink számára a zöldség és a gyümölcs fogyasztása a természetes étkezési kultúra részévé. Óvodásainkat arra neveljük, hogy minden ételt érdemes megkóstolni, de nem erőltetjük az evést, ha nem ízlik nekik. A gyermekek egyéni táplálkozási szokásait toleráljuk, de nevelési próbálkozásainkat nem adjuk fel. A diétára vagy egyedi táplálkozásra (pl. liszt érzékeny, ételallergiás) szoruló gyermekeket természetesen körültekintően és gondosan látjuk el. Ezeknek a gyerekeknek a részére az ételt a szülők biztosítják. Folyadék fogyasztására az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A reggeli az ebéd és az uzsonna elfogyasztása közösen történik. Kellő időt biztosítunk az étkezéshez, egyéni szükségletek figyelembe vételével. 15
A kulturált étkezéshez tartozik, hogy minden fogást külön tányéron tálalunk, ügyességüknek megfelelő evőeszközöket használunk. Az öltözködés által védjük meg testünket az időjárás változásaival szemben. Egészségügyi szempontból fontos a váltó-, ill. tartalékruha az óvodában. A délutáni pihenéshez pizsamát vesznek fel a gyermekek. A szülők figyelmét felhívjuk az időjárásnak megfelelő öltözködésre az udvaron és az óvodán belül is. A testápolás védi a gyermekek egészségét, elősegítjük rendszeres tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakítását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek kialakítását nagymértékben segíti az óvodapedagógus és a dajka, miközben fontos a felnőtt és a gyermek közti meghitt kapcsolat. A mozgás a gyermek természetes belső igénye, kielégítésére egész nap lehetőséget biztosítunk. Óvodásaink mozgásigénye egyénenként eltérő, változatos tevékenységek felkínálásával segítjük szükségletük megvalósítását. Szervezett, közös élményt nyújtó sétákra is elvisszük a gyermekeket. A megtett út hossza, a séta időtartama a gyermekek életkorához igazodik. Óvodásaink edzését, mozgáskoordinációjának fejlesztését sokféle mozgásos tevékenységgel segítjük. Sok időt töltünk a szabadban. A jó levegő, a napfény erősítik a gyermekek szervezetét, segítenek a betegségmegelőzésben, hiszen fokozódik ellenálló képességük, könnyebben alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz. A pihenés, alvás a gyermekek testi, szellemi fejlődését szolgálja. Időtartama egyénenként eltéréseket mutat. Feladatunk, hogy a nyugodt pihenés feltételeit (levegőcsere, mese, csend) biztosítsuk a gyermekek számára. Az egészséges életmódra nevelés tartalma Testápolás: a gyermekek először segítséggel, majd önállóan szappannal kezet mosnak, törölköznek, használják a WC papírt, lehúzzák a WC-t. Fokozatosan elsajátítják a zsebkendő és fésű használatát, a helyes fogmosást. Tiszteletben tartjuk a gyermekek intimitását. Önkiszolgálás: kezdetben a gyermekek ismerkednek az egyes használati tárgyak alkalmazásával, az önkiszolgálás műveleteinek sorrendjével. Később az önkiszolgálás készségei gyakorlás során megszilárdulnak és a nagyok már önállóan elégítik ki szükségleteiket. Étkezés: a gyermekek kezdetben (szükség esetén) segítséggel, majd önállóan terítenek maguknak, használják az evőeszközöket, szükségletüknek megfelelően esznek, isznak, használják a papírszalvétát. Öltözködés: a gyermekek először segítséggel, majd önállóan le- és felveszik, ki- és begombolják ruháikat. Cipőiket le-és felhúzzák, később fűzik és kötik. Elsajátítják az öltözködés sorrendjét, a ruhák hajtogatási módját, vigyáznak ruházatukra. 16
Környezet rendben tartása: a gyermekek saját holmijukat, játékaikat, foglalkozási eszközeiket helyre teszik, használják a lábtörlőt, elsajátítják a takarójuk összehajtásának módját, az ajtókat csendesen nyitják és csukják, rendet tartanak maguk körül. Ha szükséges, felseprik a szemetet. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban A hatékony nevelőmunka érdekében megismerjük az óvodánkba kerülő gyermekek otthoni életritmusát, étkezési és egészségügyi szokásait. Személyes példamutatással és gyakoroltatással segítjük az egészséges életmódhoz szükséges készségek kialakítását, és a gondozás kialakítását. Figyelemmel kísérjük óvodásaink testi és lelki egészségének állapotát, együttműködünk a szülőkkel és az egészségügyi szakemberekkel a betegségek megelőzése érdekében és kiszűrésében. A fejlődés várható eredménye Legkésőbb az óvodáskor végére a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fésülködnek, öltözködnek, étkeznek. Helyesen használják a zsebkendőt, meg tanulnak helyesen orrot fújni, fogat mosni, minden evőeszközt helyesen használnak, meghatározzák a megenni kívánt étel mennyiségét. Esztétikusan terítenek, hajtogatják, s helyezik el ruháikat, takarójukat. Saját külsejüket és környezetüket igyekeznek rendben tartani. 2.2.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. a gyermekek biztonságérzetének, önbizalmának erősítésével a társas kapcsolatok elősegítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, a gyermekek személyi és tárgyi környezetéhez való érzelmi kötődésének kialakítása. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés feladatai: A gyermeket körülvevő kiegyensúlyozott, szeretetteljes, biztonságot adó, nyugodt, derűs légkör megteremtése, fenntartása, A gyermek örömhöz juttatása, mely a személyiség gazdagodását, érését, és kiteljesedését szolgálja, Bizalomra, őszinteségre, szeretetre épülő pozitív attitűd jellemezze a pedagógus-gyermek, gyermek-dajka és gyermek-gyermek közötti kapcsolatot, Az érzelmi nevelés segíti a gyermeket a másság elfogadására, 17
Segítse a gyermek szociális érzékenységének, szolidaritásának fejlődését, én tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma Az erkölcsi és szociális érzelmeket közös célok, tevékenységek, élmények útján alakítjuk. Ennek során a gyermekek megtanulják önmaguk és a különbözőségek elfogadását, tiszteletét és megbecsülését. Az óvodai élet segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. A gyermek elsajátítja az önfegyelmet, fegyelmet, udvariasságot, formálja igazságérzetét. Az esztétikai élményeken keresztül formálói vagyunk a gyermekek esztétikai értékítéletének, szép iránti igényének, a természetes anyagokhoz való kötődésének. Az intellektuális érzelmek (funkcióöröm, sikerélmény, önbizalom, a dicséret és a kudarc hatása) kialakításával segítjük az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását. Hagyományaink ápolása, a szülőföldünkhöz való kötődés megalapozása fontos része az érzelmi nevelésünknek. Az egyházi és világi ünnepek megélése és átélése is érzelmi életünket gazdagítja. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban Az óvodába kerülő gyermek számára nehéz a családtól való elválás. A mi szerepünk szerető, gondoskodó, segítő társ lenni a gyermek számára napi gondozási és egyéb tevékenységek során. Ehhez el kell nyernünk a gyermek bizalmát és szeretetét. Biztonságos légkört teremtünk, ahol óvodásaink mindig számíthatnak megértésünkre, segítségünkre, vigasztalásunkra, és ha kell, védelmet találnak. A szokások kialakításában következetesek vagyunk, hiszen azok betartása az állandóságot, a biztonság érzetét kelti a gyermekben. Érzelmi megnyilvánulásainkban őszinteségre törekszünk, ezzel is példaértékű viselkedésmintát adva a gyermekeknek. A fejlődés várható eredménye Az óvoda és a család szoros együttműködése, a biztonságot adó óvodai légkör, a tevékenységek gazdag tárháza, a közös élmények a gyermekek érzelmi életében meghatározó változást idéznek elő. A gyermekek érzelmi élete kiegyensúlyozottá válik, pozitív erkölcsi érzelmeik megerősödnek, érzelmeiket vállalják. A közösségi nevelés célja és feladata: Szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok megalapozása (önzetlenség, tapintat, figyelmesség, tolerancia, megbocsátás stb.), 18
A gyermekek egymáshoz és a közösségi szokásokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodásának segítése, A családban és az óvoda felnőtt közösségében keresztény, megbocsátó, elfogadó életminta vonzóvá tétele. Az erkölcsi, érzelmi és a közösségi nevelés alakulásának színterei, tartalma Az óvodánkba érkező gyermekek beszoktatása nagy türelmet, szerető odafigyelést és empátiát kíván minden óvodai dolgozótól. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvó nénikkel, társaikkal és új környezetükkel. A beilleszkedést segíti az otthonról hozott kedves tárgy és az óvónők személyes törődése (ölbeli mondókák, énekelgetések, mesélés, bábozás, stb.). Ebben az időszakban a dajkák is több időt töltenek a csoportokban. A beszoktatás időszakában személyes beszélgetéseken keresztül és az adatlapok kitöltésével minél többet igyekszünk megismerni a család életmódjáról, szokásairól, életkörülményeiről, a gyermek és szülei kapcsolatáról, s magáról a gyermekről. Az év közben érkező gyermekek fogadásakor már a csoport tagjai is segítenek új társuk beilleszkedésében. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban A gyermekek társas kapcsolatai a közös tevékenységeken, közös élményeken keresztül formálódnak a mindennapi együttlét során. Az egymás mellett játszástól az együttjátszásig jutnak el az óvodapedagógus tapintatos, egyéni bánásmódot alkalmazó irányításával. Az igazságos konfliktusmegoldás eleinte az óvodapedagógus feladata, de később a gyermekek önállóan is képesek lesznek békésen elrendezni problémás helyzeteiket, felhasználva a környezetükben látott megoldási módokat. Ezért is meghatározó, milyen személyes példát mutatunk az utánzással tanuló 3-7 éves korosztálynak. Feladatunk, hogy a gyermekek biztonságérzetét mindig fenntartsuk. Állandó jelenlétünk és testi közelségünk, szóbeli ráhatásunk és megértő, elfogadó szeretetünk óvodásaink számára az érzelmi biztonságot jelentik. Tudatos nevelőmunkánkban a pozitív ráhatás és a dicséret módszerét alkalmazzuk leginkább. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, gyermekeket egyéni fejlesztéssel igyekszünk segíteni, ill. a szülőkkel fokozottabb együttműködésre van szükség. (Pl. fejlesztő foglalkozásokra vinni, orvosi segítséget kérni). A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos gyermek segítése a gyermekvédelmi felelősökkel karöltve lehetséges. A fejlődés várható eredménye A gyermek családi körülményeinek megismerése, a családdal kialakított személyes kapcsolat és az óvoda családias, derűs légköre mind hozzájárul az óvodába kerülő gyermek biztonságérzetének megteremtéséhez, 19
A magát testileg, lelkileg biztonságban érző gyermek nyitott a társak, a közös élmények, a közös tevékenységek iránt, Elfogadja, keresi mások (felnőttek és gyermekek) társaságát, együtt tud működni, kommunikálni velük, Az óvodáskor végére a gyermek megtapasztalja, átéli a keresztény megbocsátó és elfogadó életmintát. 2.2.4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a) Az anyanyelvi nevelés és fejlesztés Célja és feladata: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a gyermekek kommunikációra való ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése, a beszédkedv felkeltése, kialakítása, a tapasztalatok, élmények verbális kifejezésére nevelés, az óvoda nevelőközösségének mintaadó beszédkultúrája. Tartalma Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelv fejlesztése - beszélő, és meghallgatni tudó környezettel, mintaadással, szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosít, amelyek által további élményeket szerezhet az őt körülvevő környezetről. A tapasztalatok verbális kifejezése során fejlődik beszédkedve, gazdagodik szókincse, tisztábbá válik hangképzése. Beszélgetéseik során személyes kapcsolataik is alakulnak. Türelemmel és következetesen törekszünk az udvariasság, a beszédfegyelem megtartására, a hangerő szabályozására, a hangsúly, a tagolás, a szórend helyességére. A gyermekek életkori és értelmi fejlettségére alapozva gyakran játszunk anyanyelvi játékokat. Ezek segítségével is fejlődik beszédkedvük, gazdagodik szókincsük, tisztábbá válik hangképzésük. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban A gyermekek nagy része sok időt tölt az óvodában, anyanyelvi kultúrájukat mégis a család alapozza meg. Fontosnak tartjuk a szülők figyelmét felhívni a beszélgetések, a mesélés hasznosságára, a kapcsolattartás e fontos eszközére. 20
Sokat beszélgetünk a gyermekekkel. Ez szorosabb, személyes kapcsolat kialakítását teszi lehetővé. Fejlesztjük beszédkultúrájukat, ügyelünk beszédük hangerejére, hangsúlyának, tagolásának, szórendjének helyességére. A súlyosan beszédhibás gyermeket logopédushoz irányítjuk. A beszédfegyelem kialakítása nehéz feladat, mert a gyermekek csak nehezen képesek késleltetni mondanivalójukat. Türelemmel, következetesen törekszünk az udvariasság szabályainak betartatására. A fejlődés várható eredménye Óvodásaink aktívan használják a tapasztalatok, beszélgetések során bővült szókincsüket, Törekednek egymás türelmes és figyelmes végighallgatására, Képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangerővel és hangsúlyozással beszélnek. b) Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermek érzékszervein keresztül szerzi tapasztalatait az őt körülvevő természeti- és társadalmi környezetről. Tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermeknek változatos tevékenységet. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A gyermek érdeklődésének, kíváncsiságának fenntartása és tudatos kihasználása nevelőmunkánk fontos része. Az értelmi nevelés feladata Spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése tevékenységeken keresztül, Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően. 21
Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban A gyermekek fejlesztése érdekében szükséges az egyéni fejlesztés. A gyermekek önmagukhoz, adottságaikhoz, képességeikhez mérten fejlődnek. Fontos a fejlődés folyamatos nyomon követése, az érzelmi ráhangolódás a tevékenységekre, pozitív erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztése. A fejlődés várható eredménye Óvodásaink nevelőmunkánk hatására sokoldalú, érdeklődő, az iskolai oktatás alapfeltételeinek megfelelni tudó gyermekekké válnak, Mindezt játékosan, a tevékenységek gazdag tárházának felkínálásával érjük el, Óvodánk tárgyi felszereltsége és óvónőink érdeklődési köre, fogékonysága segíti gyermekeink értelmi fejlődését. 2.3. A katolikus óvodai élet megszervezésének elvei 2.3.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész idejében szükséges, állandó és folyamatos. A katolikus óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak keresztény értéket képviselve nyújtanak mintát munkájuk során. Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodapedagógus és a nem pedagógus munkatársak összehangolt munkájukkal járulnak hozzá az óvodai munka eredményességéhez. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermekek számára. 2.3.2. Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda udvari játékai sajnos hiányosak. Az óvoda helyiségei oly módon vannak berendezve, felszerelve, hogy az a gyermekek igényeit szolgálja. Megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. A gyermekek által használt eszközök biztonságosak, folyamatos biztonságukra figyelünk. Minden felszerelés a baleset megelőzését szolgálja. Az óvoda dolgozóinak munkakörnyezete jó. Rendelkezünk öltözőhelyiséggel, zuhanyozóval, mosdóval, irodával, óvónői szobával. 22
A szülőket a csoportszobákban, irodában, tudjuk fogadni, megfelelő körülményeket biztosítunk számukra. 2.3.3. Az óvodai élet megszervezése Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekek tevékenységét óvodapedagógus irányítja. A tervezőmunka az éves munkaterv alapján történik. A tevékenységek tervezése a nevelési év elején történik, összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait. Feldolgozása játékos tevékenységek során történik, a gyermekek érdeklődését figyelembe véve, az azonos témakörű tevékenységekkel összhangban. A sok ismétlés, és egymásra épülő tevékenységek eredményt hoznak, amely a gyermekek fejlődésében mutatkozik meg. Feldolgozásuk játékos, érdekes, ugyanakkor fejlesztő. Az egyéni fejlődési, érési folyamatokat figyelembe véve, más-más lehet egy csoporton belül a hatás. A gyermekek fejlődéséről feljegyzéseket készítünk. A feljegyzések a gyermekek megismerését, fejlődését tükrözik. A személyiséglapok a tudatos munkát segítik, segítséget adnak számunkra a szülők tájékoztatásában gyermekük fejlődéséről. Nevelő munkánk során a gondozás kiemelt szerepet kap a gyermekek önállóságának segítésében. Az óvodai élet tervezése, szervezése során előtérbe kerülnek a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek. A napirendet rugalmasság, folyamatosság jellemzi, melyben a játék kitüntetett szerepet kap. A napirend, heti rend összeállításakor az óvodapedagógus minden esetben figyelembe veszi óvodánk szokásait és a gyermekek egyéni szükségleteit. 2.3.4. Az óvodai csoportok napirendje Időtartam 7.00-12.00 Tevékenység Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Szabad játék, párhuzamosan is tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban 23
Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen szervezett mozgás (teremben, tornateremben, vagy a szabadban) Ismerkedés a teremtett világgal, megfigyelések végzése spontán és tervezetten szervezett formában Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn Játékba és tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése Tevékenységekben megvalósuló tanulás Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése 12.00-15.00 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) 24
Pihenés 15.00-16.00 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Szabad játék, párhuzamosan is végezhető tevékenység a szülők érkezéséig 2.3.5. A tevékenységek szervezeti formái Tervezetten szervezett tevékenységek Hitre nevelés Párhuzamosan is végezhető differenciált és csoportos tevékenységek szervezése Játék Mozgás Verselés, mesélés Mozgásos játék (mindennapos mozgás) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok 25
2.4. A katolikus óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 2.4.1. Hitre nevelés A hit Isten természetfeletti ajándéka. A kisgyermek a körülötte élő felnőttek viselkedésmintái alapján képzeli el Istent. Nevelőmunkánk akkor lesz eredményes, ha a gyermek rajtunk keresztül is megtapasztalja a szerető, megbocsátó, igazságos, türelmes, jóságos viselkedésmintát, amellyel a Mennyei Atyát közvetítjük felé. Ennek megvalósulása érdekében óvodánkban Istent szerető, hitüket gyakorló, kiegyensúlyozott pedagógusok nevelik a gyermekeket. Az egyház ünnepeivel, eseményeivel kapcsolatos témákat komplex módon építjük be nevelőmunkánkba, a játékosság elvének és az életkori sajátosságoknak szem előtt tartásával. Óvodánk jellegéből adódóan gyakran kerülnek szóba hitünk kérdései és a Jézus életével kapcsolatos események. Ilyenkor őszintén, a gyermek érzelmi szintjéhez igazodva válaszolunk a feltett kérdésekre. Katolikus óvodánk célja az, hogy minél színesebben, gazdagabban tárja a gyerekek elé a világot, a hitet. Vallásos nevelésünk akkor hatékony, ha a nevelés egészébe beépül. Az óvoda missziós feladatai Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért sikeressége, eredményessége nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e együttműködést kialakítani és fenntartani a családokkal. Az óvoda nem vállalhatja a családi hitre nevelés feladatainak megoldását, de az óvónőkben támaszt, segítőtársat találhatnak a szülők gyermekük nevelésében. A vallástalan vagy alig vallásos szülők esetében törekszünk arra, hogy a gyermek óvodai vallásos nevelésén keresztül a szülőket is megnyerjük és rávezessük a hitélet örömére és békéjére, éppen gyermekük jövője érdekében. A kapcsolat alakításában mindig az óvónő legyen a kezdeményező, a légkört pedig az elfogadás, a nyitottság, a szeretetteljes párbeszéd, a kölcsönös megbecsülés jellemezze. A vallásos meggyőződés kialakulására döntő hatással van, hogy a gyermek mit lát, milyen közösség veszi őt körül. A gyermeknek a jézusi szeretetet a család közösségén kívül is meg kell tapasztalnia. A gyermek hite úgy marad élő, életképes néhány év múltán is, ha olyan közösség veszi őt körül, amely osztozni tud vele a hit örömeiben. Az evangélium hirdetése nem lehet következetes és hatásos, ha nem kapcsolódik hozzá erőteljes közösségi lelkiség, közösségben megélt kereszténység. (II. János Pál) 26