Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai kar Pszichológia szak ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA MŰHELYMUNKA Egy új papír-ceruza teszt validitásvizsgálata: A és a TAT eredményeinek korrelációja Témavezető: Varga Katalin Készítette: Nagy-Varga Diána NADRABP.ELTE 2011/2012. tavaszi félév
Előszó Jelen kutatás célja egy éppen fejlesztés alatt álló papír-ceruza teszt érvényességének vizsgálata, hogy az a későbbiekben a teljesítménymotiváció mérését igénylő vizsgálatokban kiválthassa a Tematikus Appercepciós Tesztet. Erre azért van szükség, mert a TAT felvétele és kiértékelése bonyolult, idő- és energiaigényes, ráadásul a felvételi körülmények és a kiértékelő személye mind nagyban befolyásolja a kapott eredményeket, ezért sokszor nem megbízható és nem érvényes. Reményeim szerint sikerül a érvényességét bizonyítani és ezzel hozzájárulni a teszt mihamarabbi bevezetéséhez. 1. Elméleti bevezető 1.1. A pszichológiai mérés A mérés a tudományos kutatások alapköve, elengedhetetlen ahhoz, hogy a vizsgált területre vonatkozóan objektív következtetéseket vonhassunk le (Rózsa, Nagybányai-Nagy & Oláh, 2006). A pszichológia célja a lelki jelenségek, mentális képességek és folyamatok megismerése, felmérése; ez azonban bonyolult feladat, mivel a pszichológiai jelenségek nem mérhetőek közvetlenül: a kutatók csupán a megfigyelhető jellemzőkből következtetnek rájuk (Szokolszky, 2004; Rózsa et al., 2006). A pszichológiai jellemzők felmérésére a 20. század első felétől olyan nagyszámú és sokféle módszert kezdtek alkalmazni, hogy a fogalmak, teszttípusok és tesztelési eljárások egységesítése vált szükségessé. Ez is feladata a pszichológiai tesztfejlesztés és tesztelés tudományának, a pszichometriának (Rózsa et al., 2006). 1.1.1. A pszichológiai tesztek Az pszichológiai tesztek jellemzően olyan standardizált eljárások, melyekkel adott időpontban megvalósuló viselkedést mérnek. Ezen viselkedéseket a kiértékelés során pontszámokká alakítják vagy osztályokba sorolják, és meghatározott normák mentén következtetéseket vonnak le belőle az általános viselkedésre vonatkozóan. A tesztek és módszerek sokfélesége miatt azonban nem minden fentebb felsorolt jellemző teljesül az összes mérőeszköz esetében (Szokolszky, 2004; Rózsa et al., 2006). Standardizált tesztek esetében a felvétel módja és a kiértékelés egységesített, az eredmények értelmezését reprezentatív mintán felvett adatok által kialakult normával való összevetés segíti. Léteznek azonban nem standardizált mérőeszközök is, melyek esetében az eredmények értelmezése nem igényli a más személyek eredményeivel történő összehasonlítást (Rózsa et al., 2006). - 1 -
A pontozás folyamatának tekintetében beszélhetünk objektív és nem objektív pontozásról. Előbbi esetben a pontszámok kiszámítása meghatározott módon, pontosan standardizált módszerrel történik (ilyenek például a papír-ceruza tesztek); míg az utóbbi esetben a teszten nyújtott teljesítmény kiértékelése szubjektív, nagymértékben függ a kiértékelő személyétől, tudásától, tapasztalataitól (pl. projektív tesztek) (Rózsa et al., 2006). Ahhoz, hogy egy mérőeszköz hatékonyan alkalmazható legyen objektív, tudományos vizsgálatokban, bizonyos kritériumoknak meg kell felelnie; ilyen a reliabilitás és a validitás, melyek a legfontosabb pszichometriai kritériumok közé tartoznak. 1.1.2. Validitás Egy teszt validitása alatt azt értjük, hogy ténylegesen az adott mérőeszközzel vizsgálni kívánt konstruktumot méri. Ennek bizonyítása bonyolult és időigényes folyamat, mivel a validálás a teszt tartalmára vonatkozik, ebből fakadóan pedig a felmerülő problémák köre kifejezetten széles és szerteágazó. Ezen felül ahhoz, hogy a mérőeszközt érvényesnek nyilváníthassuk, a megbízhatóság kritériumának is teljesülnie kell, amely összefüggés fordítva nem áll fenn. Ráadásul a validitás a reliabilitáshoz hasonlóan a tesztnek nem egyetlen, egységes jellemzője (Rózsa et al., 2006). Az érvényesség témakörében többféle validitásról beszélhetünk: A látszatérvényesség másképpen facevaliditás megállapítása a legegyszerűbb és legfelszínesebb eljárás, ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy a teszt ránézésre azt méri, amit szeretnénk vele. A kritériumvaliditás módszerének alkalmazása során a validálni kívánt mérőeszközt egy már bizonyítottan érvényes referenciateszthez hasonlítjuk, mutatóik együttjárását vizsgáljuk (Rózsa et al., 2006). Statisztikai elemzésekben a korrelációs együttható mutatja meg a vizsgált változók közötti lineáris kapcsolat, együttjárás irányát és erősségét (Szokolszky, 2004). Sajnos az összehasonlításra alkalmas referenciatesztek köre viszonylag szűk, így ez az eljárási mód ritka. Speciális esete a prediktív validitás, melynek során azt vizsgálják, hogy a mérőeszközön elért eredmények nyomán tett előrejelzés teljesüle. Konvergens validitás esetén két hasonló vagy kapcsolódó jellemző mérésére szolgáló teszt mutatóinak közepes mértékű együttjárását várjuk. A túl magas vagy tökéletes korreláció nem optimális, hiszen az arra bizonyíték, hogy a két eszköz ugyanazt a tényezőt méri. A konvergens validitás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy tesztet érvényesnek tekintsünk (Rózsa et al., 2006). A diszkriminációs validitás bizonyítja, hogy tesztünk elkülönül, független a nem rokon tényezőket mérő más tesztektől, és valóban azt méri, amit mi szeretnénk. - 2 -
A konstruktumvaliditás a mérőeszköz érvényességének elméleti alapú igazolására szolgál, melynek esetében a fogalmak pontos definiálása útján állapítható meg, hogy a teszt megfelelően méri-e a kívánt jellemzőt. A konstruktumvaliditás jellegéből fakadóan elméleti síkon mozog, így kiegészítik egymást a gyakorlati, statisztikai, objektív kritériumérvényességi vizsgálatokkal (Rózsa et al., 2006). 1.2. A személyiség mérése Az 1920-as évektől kezdve a mentális képességeken túl egyre nagyobb hangsúlyt kapott a különböző személyiségjellemzők felmérése is. Az e célt szolgáló tesztek a személyiséget meghatározó vonások, illetve viselkedéses megnyilvánulások mérésére törekszenek, melyeknek segítségével a jövőbeli viselkedés bejósolhatóvá válik (Rózsa et al., 2006). A személyiség vizsgálata történhet papír-ceruza tesztekkel, személyiségleltárokkal, tulajdonságlistákkal és projektív tesztekkel. 1.2.1. Projektív tesztek Bár a projektív tesztek alkotói mind a pszichoanalitikus iskola követői, ezeket a teszteket a pszichoanalitikus terápiák keretein kívül, a személyiségpszichológia egyéb területein is használják, például az agresszió vagy teljesítménymotiváció kutatására (Smith, Nolen-Hoeksema, Fredrickson & Loftus, 2005). A projektív tesztelési eljárások során a vizsgálati személyek valamilyen többértelmű ingeranyaggal találkoznak, amelyekre vonatkozólag nincs elvárt, előre meghatározott válasz; a személy a szabad asszociáció analógiájára szinte bármilyen értelmezést adhat a bemutatott ingerekre. Ezen módszerek alapeleme, alapfogalma a projekció, miszerint az egyén saját személyiségét, érzelmeit, szükségleteit, motivációit, tudattalan vágyait és konfliktusait vetíti ki a válaszaiban (Szokolszky, 2004; Smith et al., 2005; Carver & Scheier, 2006). A projektív tesztek három kategóriába sorolhatóak: lehetnek perceptívek, apperceptívek, valamint produktívak. A perceptív tesztek lényegi mozzanata az észlelés, vagyis az, hogy a vizsgált személy mit lát egy nehezen meghatározható ingerben (például tintafoltban). Apperceptív típusúnak azok az eljárások számítanak, melyek kidolgozottabb jelentésadást és értelmezést kívánnak; ilyen például a történetalkotás is. Produktívaknak azon a teszteket nevezzük, melyek megkívánják, hogy a vizsgált személy létrehozzon valamit; legyen az rajz, mondatok befejezése vagy épp szóasszociáció (Füredi, Németh & Tariska, 2003; Szokolszky, 2004). - 3 -
A projektív tesztek közül a Rorschach és a Tematikus Appercepciós Teszt használata terjedt el a legszélesebb körben (Füredi et al., 2003; Smith et al., 2005). 1.2.1.1. TAT A Tematikus Appercepciós Tesztet ami 1907-ben még mint fantáziavizsgálat jelent meg Henry Murray és Christiana Morgan fejlesztette pszichodiagnosztikai eljárássá 1935- ben a Harvard Egyetemen (Füredi et al., 2003). A TAT, mint azt neve is mutatja, apperceptív kategóriába tartozó projektív teszt. Az appercepció elve szerint a világot a korábbi tapasztalatainknak megfelelően, ahhoz idomulva észleljük; a Tematikus Appercepciós Teszt tehát az emberek képzeletében megjelenő alapvető témákat térképezi fel (Smith et al., 2005). A teljes ingeranyag 31 fekete-fehér képből áll, ezek eltérő kombinációi szolgálnak külön a férfiak, a nők, valamint a 15 év alatti fiúk és lányok vizsgálatára (Füredi et al., 2003). Az eredeti változatában a személyeknek 20 különböző, más-más témákat provokáló többértelmű képet mutatnak, amiken különböző emberek eltérő szituációkban láthatók. A vizsgálati személyeknek ezekről a helyzetekről kell történeteket mesélniük, mégpedig úgy, hogy utaljanak a képen szereplő személyek kilétére, arra, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással, mi történik éppen az adott szituációban, ennek mik voltak az előzményei illetve mik lesznek a következményei, valamint ezen felül be kell számolniuk a szereplők érzéseiről és gondolatairól is. A történetalkotás során a fent felsoroltakon kívül nincsenek kikötések: mondhatnak bármit, ami csak megjelenik képzeletükben (Smith et al., 2005). Ezt követően a kapott történeteken tartalmi elemzést végeznek, melynek során feltárják a történet hősének akivel a mesélő azonosul tulajdonságait és viselkedésbeli jellegzetességeit; valamint a személy motívumaira, konfliktusaira és szükségleteire utaló visszatérő témákat (Comer, 2005; Smith et al., 2005). A TAT önmagában pusztán adatgyűjtésre alkalmas, kidolgozott pontozási rendszerrel együtt tekinthető csak mérőeszköznek. 1.2.1.2. Problémák A projektív tesztekkel kapcsolatos leggyakoribb kritika a pszichometriai jellemzőiket és használhatóságukat illetően merül fel, mivel a legtöbb esetben megbízhatóságuk és érvényességük is megkérdőjelezhető. Ez annak köszönhető, hogy a válaszok kiértékelése bonyolult feladat, sokszor intuíciót, előzetes tapasztalatot igényel, mivel a válaszok összessége által kiadott teljes kép figyelembevételét kívánja. E módszerek elsajátítása idő- és energiaigényes, ráadásul végső soron érvényességük is megkérdőjelezhető (Rózsa et al., 2006). - 4 -
Sokszor a már bemért projektív tesztekről sem állítható, hogy következetesen megbízhatóak és érvényesek lennének (Smith et al., 2005), nem érik el a kérdőívek reliabilitási és validitási szintjét. 1.2.2. Kérdőíves kutatások A papír-ceruza tesztek esetében - a projektív tesztektől eltérően az adatok felvételéhez nem szükséges különleges ingerkészlet: a vizsgálati személyek kérdéseket vagy állításokat tartalmazó papírlapokat kapnak kézhez, melyek kitöltéséhez egy egyszerű toll vagy ceruza is elegendő. A személyiségjellemzők felmérésére leggyakrabban önjellemző kérdőíveket használnak, melyek kitöltésekor a személyek az ott szereplő állításokat önmagukra vonatkoztatva ítélik meg és értékelik. Az alapgondolat szerint az emberek képesek hitelesen beszámolni gondolataikról, érzéseikről és viselkedésükről, melyek a későbbi következtetések alapját képezik. Ezen tesztek alkalmazásakor feltételezzük, hogy vizsgált személy őszintén válaszol a kérdésekre és így a kapott adatok megfelelnek a valóságnak. A kérdőívek lehetnek egy-, illetve többdimenziósak, attól függően, hogy egyetlen vagy több személyiségjellemző vizsgálatára irányulnak-e (Szokolszky, 2004; Rózsa et al., 2006). 1.3. A teljesítménymotiváció 1.3.1. A motivációról általában A motiváció egy viselkedést energizáló és megfelelő irányba terelő állapot, mely a személy számára tudatos vágyként érzékelhető. A motivációink nagyon nehezen befolyásolhatóak, a velük kapcsolatos döntésekre általában már csak megjelenésük után kerül sor (Smith et al., 2005). 1.3.2.A teljesítménymotiváció Henry Murray személyiségelméletében a szükségletek, a motívumok és a környezeti hatások jelentőségére alapozott. Munkatársaival együtt létrehozta az másodlagos vagyis pszichogén szükségletekre is nagy hangsúlyt fektető emberi szükséglet-katalógust. Murray elgondolása szerint ezek a motívumok állnak az emberi viselkedés hátterében, ezek mintázata írja le a személyiséget (Carver & Scheier, 2006). A személyiség motivációs alapú vizsgálatához elengedhetetlen a motívumok felmérése, ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen az emberek szükségleteiket sokszor nem fejezik ki nyíltan. Aszerint, hogy a motívum a nyílt viselkedésben megfigyelhető-e, beszélünk manifeszt másnéven nyílt és latens vagyis rejtett szükségletekről. Előbbiek mérése - 5 -
nem ütközik különösebb akadályokba, az utóbbinál pedig a problémát az okozza, hogy egy motívum láthatatlansága még nem jelenti azt, hogy az a motívum nem is létezik. A latens szükségletek felmérése tehát lényegesen nehezebb feladat, márpedig a kutatások során gyakran épp ezekre vagyunk kíváncsiak (Carver & Scheier, 2006). Morgan és Murray feltételezték, hogy az erőteljes rejtett motívumok megjelennek az egyének fantáziájában. Az appercepció elve szerint a fantáziakép kivetül az ingertárgyra, tehát a TAT esetében a felbukkanó témák tükrözik a latens szükségleteket, azáltal, hogy a személyek beleszövik történeteikbe az őket foglalkoztató személyes motivációs célokat. Ez az oka annak, hogy a Tematikus Appercepciós Tesztet használják leggyakrabban a szükségletek felmérésére (Carver & Scheier, 2006). 1.3.3. A TAT és a teljesítménymotiváció mérése A történetekben megjelenő motívumok pontozása sokféleképp történhet., és bár a motiváció kutatásában leggyakrabban a Tematikus Appercepciós Tesztet használták, az kizárólag a motivációs pontozási rendszerrel együtt alkalmas erre. A projektív történetek teljesítménymotiváció mérésére való használatát McClelland vezette be 1953-ban. McClelland módszere 3 ponton tért el a Murray által alkalmazottól: A TAT képein kívül más képeket is felhasználtak, a tesztet csoportosan vették fel, a képeket rövid ideig vetítették, és az ez követő történet írására is csupán korlátozott idő állt rendelkezésre. Ezen felül mind a pontozási rendszer, mind pedig válaszok értékelésének szempontjai különböztek a Murray-féle elemzéstől. A történetek tartalma kerül elemzésre, mégpedig olyan általánosan alkalmazható kategóriák felhasználásával, melyekhez különböző teljesítmények kapcsolódhatnak. A pontozás érzékenyen megkülönbözteti az eltérő erejű motívumokat. A képek esetében akkor beszélünk teljesítményképzetekről, ha a személy a történetekben egy konkrét teljesítménycél elérése felé törekszik. A cél elérésére vonatkozó viselkedések leírására McClelland leíró kategóriákat használ, maga a cél mivolta nem számít az értékelésbe. További pontozásra csak azok a történetek kerülnek, melyekben megjelent teljesítményképzet (Komlósi & Kovács, 1981). Bár a projektív teszteket gyakran nyilvánítják pszichometriailag alkalmatlannak, a TAT esetében kevésbé sötét a kép: reliabilitására vonatkozólag a teljesítménymotiváció és az agresszió mérésében a pontozók közötti együttható meglehetősen magas (Smith et al., 2005) Validitását több vizsgálat is alátámasztotta. Az egyik vizsgálatban szignifikáns kapcsolat állt fenn a TAT-ra adott válaszok alapján megállapított hatalomvágy és a mások feletti hatalmat biztosító életpályák választása között (Smith et al., 2005). - 6 -
Atkinson és McClelland (1948) kísérletében a vizsgálati személyeket eltérő ideig ételmegvonásnak tették ki vagyis mesterségesen fokozták táplálékszükségletüket majd felvették velük a Tematikus Appercepciós Tesztet. Azt találták, hogy az éhség növekedésével változtak a személyek étellel kapcsolatos TAT- fantáziái: egyre több olyan téma bukkant fel a történetekben, melyekben szerepelt ételmegvonás, a szereplők étel iránti szükséglete vagy ennek legyőzésére irányuló aktivitás (amely nem mindig ételszerzést jelentett) (Atkinson & McClelland, 1948). Allan Lundy (1988) tanulmányában azt vizsgálta, mi az oka annak, hogy bizonyos kutatások eredményei alapján a TAT érvényes, más kutatások szerint azonban nem. 199 serdülővel 4 feltételben vették fel a Tematikus Appercepciós Tesztet: semleges feltételben; egy személyiségtesztet követően; azt hangsúlyozva, hogy a TAT egy személyiségteszt valamint egy nem fenyegető, de strukturált feltételben. Ha a TAT-ot, mint személyiségtesztet mutatták be a kitöltőknek, természetes módon megjelent egyfajta önvédelem, aminek következtében kevésbé érvényes eredményeket születtek. Az eredmények azt mutatták, hogy a semleges, általános instrukciók esetében a TAT-ból kapott motivációs pontok egyértelműen validnak bizonyultak és szignifikánsan korreláltak egy bizonyos külső kritériummal, míg a másfajta instrukciók jelentősen rontották a teszt érvényességét (Lundy, 1988). Egy másik kutatásban a vizsgálati személyek teljesítménymotivációját befolyásolták: egyeseket siker, másokat kudarcélményekhez juttattak. Feltételezték, hogy a két feltételben alacsony és magas fokú teljesítményszükségletet váltottak ki, ezért összehasonlítást végeztek a két kategória között. A két csoport teljesítménymotivációra vonatkozó válaszai között szignifikáns eltéréseket találtak (McClelland, Clark, Roby, & Atkinson, 1949). Atkinson, Heyns és Veroff (1954) vizsgálatában az egyik feltételben a vizsgálati személyeket társas elfogadottságukat kockáztató helyzetbe hozták, a másik feltétel a kontrollcsoport volt. A két csoport fantáziái különböztek: a kísérleti feltételben résztvevőknél szignifikánsan magasabb affiliációs igény jelentkezett. Az elméleti háttér alapján a érvényességét kritériumvaliditási eljárással ellenőrzöm, melyhez referenciatesztként a motiváció mérésében kiemelkedően gyakran használt Tematikus Appercepciós Tesztet használom fel. - 7 -
2. Hipotézisek: 1., Hipotézisem feltáró jellegű, célom annak kiderítése, hogy a -n elért pontszámok együttjárnak-e, és ha igen, milyen irányban és mértékben a Tematikus Appercepció Teszt teljesítménymotiváció-pontszámaival. Reményeim szerint a fejlesztés alatt álló eredményei megfelelő mértékben korrelálnak majd a TAT eredményeivel, így az előbbi mérőeszköz validnak bizonyul. 3. Módszer 3.1. Vizsgálati személyek Kutatásunk során kényelmi mintavétellel 58 felnőtt személytől gyűjtöttünk adatokat. Mind az 58 résztvevő életkora ismert, ez alapján a minta átlagéletkora 25,74 év (s = 9,149); a legfiatalabb kitöltő 18, a legidősebb 52 éves volt. A nemek eloszlása megközelítőleg egyenlő arányú: 30 férfi és 28 nő vett részt vizsgálatunkban. A mintát a tesztek felvételének sorrendje alapján két csoportra osztottuk. Az egyik feltételben először a TAT, ezt követően pedig a kitöltésére került sor: ebben a csoportban 27 fő szerepelt, ebből 15 férfi és 12 nő; az átlagéletkor 22,7 év (s = 4,065), a legfiatalabb résztvevő 18, a legidősebb 38 éves volt. A másik feltételben, ahol először a -t, majd a TAT-ot töltötték ki, 29 személy vett részt: 15 férfi és 14 nő. A csoport átlagéletkora 28,9 év (s = 11,586), a legfiatalabb résztvevő 18, a legidősebb 52 éves volt. Bár a két csoport között szignifikáns életkori különbség volt, teljesítménymotivációs pontszámuk sem a TAT, sem a esetében nem különbözött (II. melléklet: II/1 II/4. táblázat). 3.2. Mérőeszközök Az eljárás során három tesztbattériát használtunk fel: a Tematikus Appercepció Teszt McClelland által átdolgozott rövid verzióját (Komlósi & Kovács, 1981), Oláh Attila Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívét (Oláh, 2005), valamint az éppen fejlesztés alatt álló -t; emellett pedig a résztvevők kitöltöttek még egy rövid demográfiai kérdéssort, melynek fő célja születésük módjának kiderítése volt (császárral vagy természetes úton jötteke világra?). 1. Jelen kutatásban a TAT felvétele során a vizsgálati személyeknek számítógép segítségével, egy időzített PowerPoint diasoron 4 képet (a Murray-féle TAT 1-es és 7-es képeit, valamint két másikat) és hozzájuk tartozó kérdéseket mutattunk. Mindig, mikor a program a következő diára váltott, hangjelzéssel adta ezt a kitöltők tudtára. Az instrukció - 8 -
szerint a teszt az alkotó képzeletet vizsgálta, emiatt kértük a személyeket, hogy minél színesebb, részletesebb történeteket írjanak. A résztvevők először 20 másodpercig láthatták az adott képet, majd ezután egyesével következtek a képhez tartozó kérdések, melyekre az előre kiosztott válaszlapokon kellett felelni. A négy kérdés során arra kellett választ adni, hogy kik a kép szereplői és mi történik éppen; mik voltak jelen történés előzményei; mit akartak és gondoltak, illetve mit akarnak és gondolnak a szereplők; valamint mi fog történni a jövőben. Mindegyik kérdés megválaszolására körülbelül 1 perc és egy A/4-es lap egynegyede állt rendelkezésre, valamint kérdések után még képenként egy perc szolgált a történetek kiegészítésére, befejezésre. A vizsgálat ezen része nagyjából 20 percet vett igénybe. 2. A következő teszt, a (vagyis TAT Papír- Ceruza) pillanatnyilag még fejlesztés alatt áll. A tesztet az ELTE Affektív Pszichológiai Tanszékén Veres-Székely Anna, Varga Katalin és munkatársaik hozták létre azzal a céllal, hogy a magatartásgenetikai vizsgálatok során a teljesítménymotiváció mérését egy egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé szubjektív módon mérjék, mint amire a jelenleg használt TAT lehetőséget ad. A 22 tételből álló önjellemző kérdőív, melynek állításait 5-fokú skálán kell megítélni aszerint, hogy adott kijelentés mennyire jellemzi a kitöltőt. 1-est kell jelölni, ha az adott állítás egyáltalán nem jellemző; 2-est, ha inkább nem jellemző; 3-ast, ha változó, hogy jellemző-e; 4-est, ha kismértékben jellemző és végül 5-öst, ha a tétel nagyon jellemző a válaszadóra. 3. A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív 80 tételt foglal magában és szintén önjellemző. A válaszokat egy 1-től 4-ig terjedő skálán kell jelölni, ahol az 1-es az egyáltalán nem jellemző, a 4-es pedig a teljes mértékben jellemző válaszokat jelöli. 4. A rövid demográfiai kérdéssor tartalmazott kérdéseket a nemre, korra, sportolási szokásokra, betegségekre és születési körülményekre vonatkozóan, azonban célja tulajdonképpen annak kiderítése volt, hogy az illető természetes úton vagy császármetszéssel született-e A jelen validálási kutatás szempontjából a felsorolt mérőeszközök közül csak a TAT és a kitöltésével gyűjtött adatok és azok eredményei relevánsak. 3.3. Eljárás Az adatgyűjtés során a résztvevők sorszámmal ellátva, sorrendben összetűzve kapták kézhez a tesztbattériákat, valamint szóbeli instrukcióban is felkértük őket, hogy a mérőeszközökkel sorban haladjanak. A csoportos tesztfelvétel esetében ez azzal járt, hogy az először -t töltő feltételben a vizsgálati személyeknek meg kellett várnia, míg mindenki - 9 -
végez a kérdőívvel, csak utána kezdhettek neki közösen a TAT-nak. A vizsgálat folyamatában ez egyáltalán nem okozott fennakadást. Az adatok felvétele részben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, több lehetséges időpontban; részben pedig külső helyszíneken zajlott. Az egyetemi teremben a résztvevők többnyire 3-4 fős csoportokban de néhányszor előfordult, hogy mindössze ketten töltötték ki a teszteket. A TAT anyaga projektoron került kivetítésre, így minden teremben tartózkodó egyformán jól láthatta. Külső helyszínekre azért volt szükség, mert sok résztvevő jelezte, hogy az idejébe nem fér bele az egyetemre történő bejövetel. A külső helyszín általában a résztvevők otthonát jelentette, de néha folyosót, vagy nyilvános helyszíneket takart. Törekedtünk az egyetemihez hasonló feltételek megteremtésére, azonban előfordult, hogy sok zavaró körülmény nehezítette a vizsgálatot. Ez esetekben legtöbbször egyszerre 2-3 fő töltötte ki a tesztbattériákat. A vizsgálat személyektől függően ¾-1 órát vett igénybe. 4. Az eredmények bemutatása A statisztikai elemzéshez a Statistical Package for the Social Sciences (SPSS) program 17-es számú verzióját használtam fel. Hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a TAT történetek megválaszolásával gyűjtött teljesítmény ok milyen mértékben járnak együtt a -n elért okkal. A Tematikus Appercepciós Teszten elért pontok átlaga 7,07 (s = 8,489), míg a pontszámainak átlaga 80,44 (s = 9,487) volt. A Pearson-féle korrelációs elemzés alapján a két mutató alacsony, tendenciózus együttjárást mutat, azonban eredmény nem lett szignifikáns (r = 0,254; p = 0,056) (II. melléklet, II/5-II/6. táblázat). A TAT 4 képére külön is elvégeztem a korrelációs vizsgálatokat: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/7. II./14. számú táblázatok. 1. Az első képen elért teljesítménypontszámok nem jártak együtt a pontszámaival (r = 0,087; p = 0,522). 2. A második kép és a pontszámainak együttjárása sem volt szignifikáns ( r = 0,227; p = 0,09). - 10 -
3. A harmadik képen elért teljesítménypontok alacsony mértékű, tendenciózus korrelációt mutattak a -pontszámmal (r = 0,241; p = 0,071). 4. A negyedik kép esetében sem találtam szignifikáns összefüggést az eredmények között (r = 0,182; p = 0,176). A TAT különböző mutatóira lebontva is megvizsgáltam az együttjárásokat: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/15. II./32. számú táblázatok. 1., A négy történetben felbukkanó instrumentális aktivitás a közepes mértékű szignifikáns korrelációt mutatott a -n elért pontszámmal (r = 0,326; p < 0,05) (1. táblázat). Pearson-féle korrelációs együttható Szignifikancia TAT és ok 0,326 0,031 1. táblázat. TAT- korreláció az instrumentális aktivitás fényében 2., Összesen 37 személy történetében vagy történeteiben jelent meg teljesítményvágy, és ez a tényező nem mutatott szignifikás összefüggést a -n elért eredménnyel (r = 0,271; p = 0,11). 3., Cél anticipálása (akár pozitív, akár negatív) 41 történetben fordult elő, és ennek gyakorisága bár alacsony mértékben, de szignifikánsan korrelált a -n elért eredménnyel (r = 0,317; p < 0,05) (2. táblázat). Pearson-féle korrelációs együttható Szignifikancia TAT és ok 0,317 0,046 2. táblázat. TAT- korreláció a Célanticipáló történetek esetében A célanticipációt negatív és pozitív elvárásokra lebontva is megvizsgáltam: a., 32 résztvevőnél jelent meg a történetekben pozitív célanticipáció, aminek mértéke azonban ismét nem jelzett szignifikáns összefüggést (r = 0,245; p = 0,176). b., Negatív célanticipáció csupán 23 egyénnél bukkant fel, azonban ez esetben közepes erősségű szignifikáns korreláció jelent meg a -n elért mal (r = 0,415; p<0,5) (3. táblázat). Pearson-féle korrelációs együttható Szignifikancia TAT és ok 0,415 0,049 3. táblázat. TAT- korreláció a negatív célt anticipáló történetek esetében - 11 -
4., A személyi akadályok mindössze 16 személy TAT-jában szerepeltek, így a csoport létszámát az elemzéshez túl alacsonynak ítéltem. 5., Környezeti akadályok 21 esetben jelentkeztek, az ezekből származó pontok azonban nem adtak szignifikáns összefüggést a ával (r = 0,332; p = 0,141). 6., 29 vizsgálati személynél jelent meg teljesítménnyel kapcsolatos érzelem (pozitív és/vagy negatív) a történetekben. Az ez alapján kapott pontszámok közepes erősségű, 0,01-es szinten szignifikáns együttjárást mutattak a pontszámaival (r= 0,508; p<0,01) (4. táblázat). Pearson-féle korrelációs együttható Szignifikancia TAT és ok 0,508 0,006 4. táblázat. TAT- korreláció a teljesítményre vonatkozó érzelmek tükrében a., Pozitív érzelmek csupán 15 TAT-ban voltak felfedezhetőek, így ez esetben is túl alacsony volt az elemszám az elemzéshez. b., Negatív érzelmek 22 embernél fordultak elő, szignifikáns együttjárás itt sem volt tapasztalható a -vel (r = 0,352; p= 0,108). 7., Támogató erő értékelhetetlenül kevés vizsgálati személynél bukkant fel. 8., A teljesítménytéma vagyis hogy a TAT történeteknek mennyire volt lényegi mozzanata maga a teljesítmény 0,05-ös szinten szignifikánsan együttjárt a -n elért mal (r = 0,402; p < 0,05) (5. táblázat). Pearson-féle korrelációs együttható Szignifikancia TAT és ok 0,402 0,023 5. táblázat. TAT- korreláció a Teljesítménytéma felbukkanásának tükrében Nemekre lebontva is megvizsgáltam a két teszt pontszámainak együttjárását: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/33. II./37. számú táblázatok. 1., A férfiak csoportjában 29 főtől volt hiánytalan adatunk: átlagos TAT-pontszámuk 5,2 (s = 7,112), átlaguk pedig 79,69 pont (s = 9,468). Esetükben a Pearson-féle korrelációs elemzés nem hozott szignifikáns eredményt, azonban érdekes, hogy az együttható alapján negatív irányú az együttjárás (r= -0,057; p= 0,768). - 12 -
2., A nők csoportjában 28 résztvevő szerepelt, a TAT-on teljesítmény uk átlagosan 9,07 volt (s = 9,475), pontszámuk pedig 81,21 (s = 9,616). A két teszt eredményein korrelációs elemzést végezve közepes mértékű szignifikáns együttjárást kaptam (r = 0,474; p <0,05) (6. táblázat). Pearson-féle korrelációs együttható Szignifikancia TAT és ok 0,402 0,023 6. táblázat. Korreláció a nők TAT és pontszámai között Ezen eredmény hatására a nemek közti teljesítménymotivációs különbségek feltárása érdekében lefutattam egy független mintás t-próbát. A szóráshomogenitás sem a TAT, sem a pontszámok esetében nem sérült, de a különbségek nem voltak szignifikánsak (: t= - 0,603; szabadságfok = 55; p= 0,549 / TAT: t= -1,768; szabadságfok = 56; p= 0,083). A tesztfelvételi sorrend alapján képzett csoportok esetében: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/38. II./41. számú táblázatok. 1., Abban a csoportban, ahol első tesztként a TAT szerepelt, 26 főtől volt hiánytalan adatunk. A TAT-on és teszten elért pontszámok nem függtek össze egymással (r = 0,281; p= 0,165). 2., Abban a csoportban, ahol a -t töltötték ki először, 29 személytől szerepelt hiánytalan adat. A két teszt ebben az esetben sem korrelált egymással (r = 0,228; p = 0,235). 4. Megvitatás, következtetések 4.1. Eredmények értelmezése A statisztikai korrelációs elemzéseket összefoglalva következő eredményeket kaptam: a -n elért pontszám szignifikánsan, pozitív irányúan együtt jár a TAT-történetekben összesítetten vagyis mind a 4 kép alapján megjelenő instrumentális aktivitásnak; cél anticipálásának; negatív cél anticipálásának; a teljesítménnyel kapcsolatos érzelmeknek és a teljesítménytéma megjelenésének mértékével, azonban legfeljebb közepes erőséggel. A Tematikus Appercepciós Teszt többi mutatójával a nem függött össze. - 13 -
Az eredmények alapján elmondható, hogy a női vizsgálati személyek pontszámai közepes erősséggel, pozitívan korreláltak a TAT-on elért teljesítménypontszámaikkal, míg a férfiak pontszámai között együttjárás nem volt kimutatható. A tesztek felvételi sorrendje nem hatott ki a teszteken elért teljesítménypontszámokra. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a jelenlegi formájában nem alkalmas a Tematikus Appercepciós Teszt helyettesítésére a teljesítménymotiváció mérését igénylő helyzetekben. 4.2. Korlátok A tesztfelvétel nem zajlott egységesen: egyrészt három különböző kísérletvezető folytatta le a vizsgálatot; másrészt a helyszínek jellege is nagyon eltérő volt. Egészen más hatások érték a kitöltőket a semleges egyetemi teremben, illetve otthoni környezetben vagy nyilvános helyszíneken. Ráadásul a semleges egyetemi környezet sem biztos, hogy semleges: volt olyan résztvevő, aki megjegyezte, hogy ez az egyetem olyan, mintha egy kórház lenne. A kérdőíveken nem jelöltük, hogy milyen helyszínen lettek kitöltve, így ezt később, az elemzések során nem tudtuk vizsgálni. Az adatgyűjtést több zavaró tényező is nehezítette: kérésünk ellenére gyakoriak voltak az arra vonatkozó hangos megszólalások, hogy ki mit lát a képen, ezek befolyásolhatták a többi kitöltő gondolatait. A legnagyobb akadályt mégis a TAT történetek kiértékelésre jelentette, mely még a részletes pontozási útmutató ellenére is nehézségeket okozott. Sokszor nehéz volt eldönteni, hogy adott cél teljesítménynek ítéljünk-e, avagy sem, márpedig ezen múlt, hogy a történet részletesebb elemzésre került-e. 10-15 személy történeteit két pontozó párhuzamosan értékelte, azonban a többi esetben erre idő hiányában nem került sor. A közös elbírálás során is sok kérdés merült fel, mivel a bírálók nem egyszer nem értettek egyet adott történetekre vonatkozóan; ilyenkor végül kompromisszumos megoldás született, vagy érveléssel meggyőzték egymást. 4.3. Kitekintés A további validitási vizsgálataihoz érdemes lenne nagyobb mintán, standardizáltabb körülmények között elvégezni a kutatást. További előrelépést jelenthetne, ha pontosan meghatározásra kerülne, hogy a teljesítménymotiváció mely aspektusát hivatott mérni. Ezen felül a megbízhatóságot nagymértékben növelné, ha minden történetet legalább két pontozó értékelne. - 14 -
Felhasznált irodalom Atkinson, J. W., Heyns, R. W., Veroff, J. (1954). The effect of experimental arousal of the affiliation motive on thematic apperception. The Journal of Abnormal and Social Psychology, 49(3) 405-410. Atkinson, J. W., McClelland, D. C. (1948) The projective expression of needs. II. The effect of different intensities of the hunger drive on Thematic Apperception. Journal of Experimental Psychology, 38(6), 643-658. Carver, C. S. & Scheier, M. F. (2006). Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Füredi J., Németh A. & Tariska P. (2003) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Komlósi A. & Kovács Á. (1981). A TAT teszt értelmezése és felhasználási lehetőségei a pályaválasztási tanácsadásban. In Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban. Módszertani füzetek 4. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest. Lundy, A. (1988). Instructional Set and Thematic Apperception Test Validity. Journal of Personality Assessment, 52(2), 309-320. McClelland, D. C., Clark, R. A., Roby, T. B.; Atkinson, J. W. (1949). The projective expression of needs. IV. The effect of the need for achievement on thematic apperception. Journal of Experimental Psychology, 39(2) 242-255. Oláh A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény - Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort nyomda, Budapest. Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L. & Loftus, G. R. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. Online irodalom Rózsa S., Nagybányai-Nagy O. & Oláh, A. (2006). A pszichológiai mérés alapjai: Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás. HEFOP Bölcsész Konzorcium. Budapest URL: http://mek.niif.hu/05500/05536/05536.pdf - 15 -
MELLÉKLET I. Alább helyzetekkel kapcsolatos állításokat talál. Kérjük, ítélje meg, hogy mennyire jellemző Önre az adott állítás általánosságban (legyen az a munkája, valamilyen sport, hobbi, vagy más terület). Karikázza be minden állításnál a megfelelő számot: 1: egyáltalán nem jellemző rám 2: inkább nem jellemző rám 3: változó, hogy jellemző-e rám 4: kismértékben jellemző rám 5: nagyon jellemző rám 1. Ha valamibe belefogok, igyekszem azt kiemelkedő szinten megcsinálni. 1-2-3-4-5 2. Szeretem versenyhelyzetben megmérettetni magam. 1-2-3-4-5 3. Elkeserít, ha valamiben kudarcot vallok. 1-2-3-4-5 4. Alapos és gondos vagyok azokban a feladatokban, amiket rám bíznak. 1-2-3-4-5 5. Hajlandó vagyok szorgalmasan tanulni vagy gyakorolni, hogy fejlesszem 1-2-3-4-5 magam valamiben. 6. Szorgalmasan és körültekintően végzem a munkám. 1-2-3-4-5 7. Hosszan és kitartóan dolgozom olyasmiért, ami fontos nekem. 1-2-3-4-5 8. A nehézségek csak arra ösztönöznek, hogy még nagyobb erőbedobással 1-2-3-4-5 törekedjem a cél felé. 9. Ha elhatározom magam valami elérésére, igyekezettel törekszem is rá. 1-2-3-4-5 10. Barátaim eltökélt embernek ismernek. 1-2-3-4-5 11. Előre félek, ha valamiről látszik, hogy nem fog működni, hiába dolgozom 1-2-3-4-5 vele. 12. Aktívan törekszem céljaim elérésére, akár fizikai munkáról, akár szellemi 1-2-3-4-5 teljesítményről van szó. 13. Ha hibázom valamiben, elbizonytalanodom. 1-2-3-4-5 14. Van, hogy nem bízom magamban, ilyenkor óvatossá válok. 1-2-3-4-5 15. Nehezen döntök. 1-2-3-4-5 16. Ha kell, lehetetlen helyzetben is törekszem céljaim elérésére. 1-2-3-4-5 17. Jó érzés, amikor büszke lehetek magamra. 1-2-3-4-5 18. Szeretem a munkám. 1-2-3-4-5 19. Előfordul, hogy irigység bujkál bennem mások sikerei láttán. 1-2-3-4-5 20. Bosszant, ha elakadok valamiben. 1-2-3-4-5 21. Igazából a jól begyakorolt, megszokott feladatokban érzem jól magam. 1-2-3-4-5 22. A kudarcok újabb és újabb teljesítményre hajtanak. 1-2-3-4-5-16 -
Demográfiai és életesemények kérdéssor: 1. Nem: férfi - nő 2. Kor: 3. Iskolai végzettség: 4. Jelenlegi tanulmányok intézmény, szak, évfolyam: 5. Sportol-e rendszeresen (heti min. 1 alkalom)? Igen Nem Ha igen, mit? 6. Dohányzik-e? Igen - Nem Alkalmanként Leszoktam 7. Volt-e eddigi élete során súlyosabb betegsége? Volt e korházban huzamosabb ideig betegség miatt? 8. Altatták-e már műtétileg? 9. Allergiás-e valamire? Ha igen, mire? 10. Hogyan született: császárral, vagy természetes (hüvelyi) úton? 11. Vannak-e testvérei? Hányadik a testvérsorban? 12. Gyerekkorában volt-e bárányhimlős? 13. Születés után besárgult-e? - 17 -
MELLÉKLET II. Leíró statisztikák nem Gyakoriság Százalék Kumulatív Százalék férfi 30 50.9 50.9 nõ 28 49.1 100.0 Összesen 58 100.0 II/1. táblázat. A nemek mintabeli megoszlása Leíró statisztika N Minimum Maximum Átlag Szórás Életkor 58 18 52 25.74 9.149 Érvényes 58 II/2. táblázat. A minta életkori adatai Csoport statisztika Tesztek sorrendje N Átlag Szórás Std. Hiba átlag Életkor TAT előbb 27 22.7 4.065 0.782 előbb 29 28.9 11.586 2.151 II/3. táblázat. Életkori jellemzők a tesztfelvétel sorrendjének fényében Független mintás t-próba Levene-próba t-próba 95% konfidencia intervallum F Sig. t df Sig. Átlag különbség Lower Upper Életkor Szóráshom. teljesült 34.162.000-2.629 54.011-6.193-10.915-1.471 Szóráshom. -2.705 35.23.010-6.193-10.839-1.546 sérült II/4. táblázat. Életkori eltérések a tesztfelvételi sorrend által meghatározott csoportokban - 2 -
Elemző statisztikák Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 7.07 8.489 58 II/5.táblázat. Teljesítmény pontszámok TAT teljesítmény Korrelációk TAT teljesítmény Pearson-féle korreláció 1.254 Sig. (2-tailed).056 N 58 57 Pearson-féle korreláció.254 1 Sig. (2-tailed).056 N 57 57 II/6. táblázat. Együttjárás a minta TAT és pontszámai között A TAT képeire lebontott elemzés 1. kép korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 1. kép pontszámai 1.78 3.434 58 II/7.táblázat. Teljesítmény pontszámok TAT 1. képe N 57 57 II/8. táblázat. Együttjárás TAT 1. képének és a pontszámai között 2. kép korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 1.50 2.767 58 II/9.táblázat. Teljesítmény pontszámok TAT 2. képe 1. kép teljesítménypontszáma Pearson-féle korreláció 1.087 Sig. (2-tailed).522 N 58 57 Pearson-féle korreláció.087 1 Sig. (2-tailed).522 1. kép teljesítménypontszáma 2. kép teljesítménypontszáma 2. kép teljesítménypontszáma Pearson-féle korreláció 1.227 Sig. (2-tailed).090 N 58 57 Pearson-féle korreláció.227 1 Sig. (2-tailed).090-3 - N 57 57 II/10. táblázat. Együttjárás a TAT 2. képének és a pontszámai között
Leíró stat. Átlag Szórás N TAT.78 2.847 58 II/11.táblázat. Teljesítmény pontszámok TAT 3. képe 3. kép korrelációja 3. kép teljesítménypontszáma Pearson-féle korreláció 1.241 Sig. (2-tailed).071 N 58 57 Pearson-féle korreláció.241 1 Sig. (2-tailed).071 3. kép teljesítménypontszáma N 57 57 II/12. táblázat. Együttjárás a TAT 3. képének és a pontszámai között 4. kép korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 3.02 3.000 58 II/13.táblázat. Teljesítmény pontszámok TAT 4. képe 4. kép teljesítménypontszáma Pearson-féle korreláció 1.182 Sig. (2-tailed).176 N 58 57 Pearson-féle korreláció.182 1 Sig. (2-tailed).176 4. kép teljesítménypontszáma N 57 57 II/14. táblázat. Együttjárás a TAT 4. képének és a pontszámai között A TAT mutatóira lebontott elemzés Az összesített instrumentális aktivitás korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N Instr. aktivitás pontszám 1.84.976 45 II/15.táblázat. Instrumentális aktivitás és pontszámok Instrumentális aktivitáspontszám Pearson-féle korreláció 1.326 * Sig. (2-tailed).031 N 45 44 Pearson-féle korreláció.326 * 1 Sig. (2-tailed).031 Instrumentális aktivitáspontszám N 44 57 *. A korreláció 0,05-ös szinten szignifikáns (2-tailed) II/16. táblázat. Együttjárás az instrumentális aktivitás és a között - 4 -
Leíró stat. Átlag Szórás N 1.73.932 37 II/17.táblázat. Teljesítményvágy és pontszámok N 36 57 II/18. táblázat. Együttjárás a teljesítményvágy és a pontszámai között Az összesített célanticipáció korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N 2.15 1.636 41 II/19.táblázat. Célanticipáció és pontszámok Célanticipációpontszám Pearson-féle korreláció 1.317 * Sig. (2-tailed).046 N 41 40 Pearson-féle korreláció.317 * 1 Sig. (2-tailed).046 Célanticipációpontszám Teljesítményvágypontszám A teljesítményvágy korrelációja Teljesítményvágypontszám Pearson-féle korreláció 1.271 Sig. (2-tailed).110 N 37 36 Pearson-féle korreláció.271 1 Sig. (2-tailed).110 Teljesítményvágypontszám Célanticipációpontszám N 40 57 *. A korreláció 0,05-ös szinten szignifikáns (2-tailed) II/20. táblázat. Együttjárás a célanticipáció és a pontszámai között A pozitív célanticipáció korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N Pozitív célant. pontszám 1.61.998 33 II/21.táblázat. Pozitív célanticipáció és pontszámok Pozitív célanticipációpontszám Pearson-féle korreláció 1.245 Sig. (2-tailed).176 N 33 32 Pearson-féle korreláció.245 1 Sig. (2-tailed).176 Pozitív célanticipációpontszám N 32 57 II/22. táblázat. Együttjárás a pozitív célanticipáció és a pontszámai között - 5 -
Leíró stat. Átlag Szórás N Negatív célant. pontszám 1.46.658 24 II/23.táblázat. Negatív célanticipáció és pontszámok A negatív célanticipáció korrelációja Negatív célanticipációpontszám Negatív célanticipációpontszám Pearson-féle korreláció 1.415 * Sig. (2-tailed).049 N 24 23 Pearson-féle korreláció.415 * 1 Sig. (2-tailed).049 N 23 57 *. A korreláció 0,05-ös szinten szignifikáns (2-tailed) II/24. táblázat. Együttjárás a negatív célanticipáció és a között A környezeti akadály korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N Körny. akadálypontszám 1.27.550 22 II/25.táblázat. A környezeti akadály és a pontszámok Környezeti akadály-pontszám N 21 57 II/26. táblázat. Együttjárás a környezeti akadály és a pontszámai között A teljesítménnyel kapcsolatos érzelmek korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N Telj. érzelmek pontszáma 1.86 1.217 29 II/27.táblázat. A teljesítményérzelmek és a pontszámok Környezeti akadálypontszám Pearson-féle korreláció 1.332 Sig. (2-tailed).141 N 22 21 Pearson-féle korreláció.332 1 Sig. (2-tailed).141 Teljesítményérzelmek pontszáma Teljesítményérzelmek Pearson-féle korreláció 1.508 ** Sig. (2-tailed).006 pontszáma N 29 28 Pearson-féle korreláció.508 ** 1 Sig. (2-tailed).006 N 28 57 **. A korreláció 0,01-es szinten szignifikáns (2-tailed) II/28. táblázat. Együttjárás a teljesítményérzelmek és a között - 6 -
A teljesítménnyel kapcsolatos negativ érzelmek korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N Negatív érzelmi pontszám 1.26.541 23 II/29.táblázat. A negatív teljesítményérzelem és a pontszámok Negatív érzelmi pontszám Negatív érzelmi Pearson-féle korreláció 1.352 pontszám Sig. (2-tailed).108 N 23 22 Pearson-féle korreláció.352 1 Sig. (2-tailed).108 N 22 57 II/30. táblázat. Együttjárás a negatív teljesítményérzelmek és a között Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 1.76 1.062 33 II/31.táblázat. Teljesítménytéma és a pontszámok Teljesítménytéma pontszám A teljesítménytéma korrelációja Teljesítménytéma pontszám Pearson-féle korreláció 1.402 * Sig. (2-tailed).023 N 33 32 Pearson-féle korreláció.402 * 1 Sig. (2-tailed).023 N 32 57 *. A korreláció 0,05-ös szinten szignifikáns (2-tailed) II/32. táblázat. Együttjárás a teljesítménytéma és a pontszámai között Nemekre lebontott elemzés A férfiak pontszámának korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 5.20 7.112 30 79.69 9.468 29 II/33.táblázat. A férfiak teljesítménypontszáma TAT teljesítmény TAT teljesítmény Pearson-féle korreláció 1 -.057 Sig. (2-tailed).768 N 30 29 Pearson-féle korreláció -.057 1 Sig. (2-tailed).768-7 - N 29 29 II/34. táblázat. Együttjárás a férfiak TAT pontszáma és a pontszámai között
Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 9.07 9.475 28 81.21 9.616 28 II/35.táblázat. A nők teljesítménypontszáma TAT teljesítmény A nők pontszámának korrelációja TAT teljesítmény Pearson-féle korreláció 1.474 * Sig. (2-tailed).011 N 28 28 Pearson-féle korreláció.474 * 1 Sig. (2-tailed).011 N 28 28 *. A korreláció 0,05-ös szinten szignifikáns (2-tailed) II/36. táblázat. Együttjárás a nők TAT és a pontszámai között Független mintás t-próba Levene-próba t-próba 95% konfidencia intervallum F Sig. t df Sig. (2-tailed) Átlag különbség Lower Upper TAT teljesítmény Szóráshom. teljesült 2.914.093-1.768 56.083-3.871-8.259.516 Szóráshom. sérült -1.750 49.992.086-3.871-8.314.571 Szóráshom. teljesült.020.889 -.603 55.549-1.525-6.591 3.541 Szóráshom. sérült -.603 54.856.549-1.525-6.592 3.543 II/37. táblázat. Teljesítménypontszámok eltérése a nemek függvényében Csoportokra lebontott elemzés: A TAT az első csoport korrelációja Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 6.30 8.848 27 79.12 8.838 26 II/38.táblázat. Az 1. csoport teljesítménypontszámai TAT teljesítmény TAT teljesítmény Pearson-féle korreláció 1.281 Sig. (2-tailed).165 N 27 26 Pearson-féle korreláció.281 1 Sig. (2-tailed).165 N 26 26 II/39. táblázat. Együttjárás az 1. csoport TAT és a pontszámai között - 8 -
Leíró stat. Átlag Szórás N TAT 7.72 8.539 29 81.48 9.887 29 II/40.táblázat. A 2. csoport teljesítménypontszámai TAT teljesítmény A az első csoport korrelációja TAT teljesítmény Pearson-féle korreláció 1.228 Sig. (2-tailed).235 N 29 29 Pearson-féle korreláció.228 1 Sig. (2-tailed).235 N 29 29 II/41. táblázat. Együttjárás a második csoport TAT és a pontszámai között - 9 -