Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány

Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség NKft. 2015. október

Tartalomjegyzék 1 Általános kép a foglalkoztatási paktumokról... 5 1.1 Helyzetfeltáró kutatás főbb eredményei... 5 1.2 Ajánlások... 8 2 A Baranya megyei munkaerő-piac főbb jellemzői... 12 2.1 Általános jellemzők... 12 2.2 Közfoglalkoztatás... 13 2.3 Munkanélküliség... 14 3 Várható foglalkoztatási paktum pályázati felhívás bemutatása... 18 3.1 A pályázati felhívások indokoltsága, célja... 18 3.2 A rendelkezésre álló forrás... 18 3.3 Támogatható szervezetek köre... 19 3.4 Támogatható tevékenységek... 20 3.4.1 Önállóan támogatható tevékenységek... 20 3.4.2 Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek... 22 3.5 Célcsoport... 23 3.6 Indikátorok... 24 4 A foglalkoztatási paktumok kulcseleme - a felnőttképzés... 26 4.1 A felnőttképzés jogszabályi alapjai, alapfogalmak... 26 4.2 A felnőttképzés támogathatóságának főbb szempontjai... 28 5 Az előzetes vállalkozói igényfelmérés eredményei... 35 3

5.1 Az előzetes vállalkozói igényfelmérés módszertana... 35 5.2 Az előzetes vállalkozói képzési és foglalkoztatási igények összesítése... 36 5.2.1 A képzési és foglalkoztatási igények főbb jellemzői... 36 5.2.2 A képzési és foglalkoztatási igények ágazati megoszlása... 39 5.3 A felnőttképzési programok előkészítésének lépései... 41 6 Javaslatok a foglalkoztatási paktumok kialakítására... 43 6.1 Országos szintű program-végrehajtási javaslatok... 43 6.2 A Baranya megyei foglalkoztatási paktum 2016-2018. évi projektjének kidolgozására vonatkozó javaslatok... 45 6.2.1 Javasolt ágazati és területi fókuszok... 45 6.2.2 A megyei foglalkoztatási paktum projekt kidolgozásának javasolt lépései... 46 7 Táblázatjegyzék... 49 8 Ábrajegyzék... 50 9 Forrásjegyzék... 51 10 Mellékletek... 52 4

1 Általános kép a foglalkoztatási paktumokról 1.1 Helyzetfeltáró kutatás főbb eredményei Az alábbi fejezet a Hétfa Kutatóintézet és a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. által 2014 decembere és 2015 márciusa közti időszakban végzett helyzetfeltáró kutatás eredményeire alapul. A kutatás célja a foglalkoztatási paktumokhoz kapcsolódó tapasztalatok és attitűdök vizsgálata volt annak érdekében, hogy ezen eredmények felhasználásával lehetővé tegyék a további paktumok hatékonyabb, célszerűbb kialakítását és működtetését. Ahogy az 1. ábrán látható, a kérdőívet kitöltő paktumok nagy része kistérségi szinten működött, ezen kívül 3 határon átnyúló, 3 regionális, 3 megyei és 3 települési szintű paktum szerepelt a kutatásban. A minta megfelelően kiegyenlített volt: nagyjából ugyanolyan arányban szerepeltek benne a legrosszabb, a közepes és a legjobb helyzetű térségekben működők, valamint a megszűnt és működő paktumok aránya is közel azonos volt. 1. ábra: A foglalkoztatási paktumok területi szint szerinti eloszlása Forrás: Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata; Hétfa Kutatóintézet és a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft., 2015. 03. 09. 5

A legtöbb válaszadó összességében sikeresnek látta a paktum működését, közel ugyanennyien pedig azt válaszolták, hogy egyaránt voltak jellemzőek a sikerek és a kudarcok a működés során. A vizsgálat kimutatta azt is, hogy a bizalom fontos eleme volt minden paktum létrejöttekor. A paktumok leggyakoribb résztvevői a nem megyei jogú városok települési önkormányzatai, valamint civil szervezetek voltak. A résztvevők szervezeti típus szerinti bontását a 2. ábra szemlélteti. A megkérdezettek szerint a leginkább proaktív hozzáállás a munkaügyi kirendeltségeket, az önkormányzati társulásokat, a Megyei Munkaügyi Központok és a civil szervezetek munkáját jellemezte. 2. ábra: A foglalkoztatási patumokban szésztvevők szervezettípus szerinti megoszlása Forrás: Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata; Hétfa Kutatóintézet és a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft., 2015. 03. 09. A legtöbb megkérdezett számára a legfontosabb célkitűzések a foglalkoztathatóság és a képzettség javítása volt, azonban csak 59%-uk érzékelte úgy, hogy ez meg is valósult. 6

Célcsoportjukat tekintve a legtöbb paktum az alacsony képzettségű, regisztrált, tartós munkanélküli személyekre koncentrált, ezen felül pedig a romák, a nem pályakezdő, tartósan munkanélküli személyek is kiemelt célcsoport voltak. Eredményeket tekintve a legtöbben úgy ítélték meg, hogy elsősorban az alacsony képzettségűek, a romák, és a regisztrált tartós munkanélküliek esetében volt sikeres a tevékenységük. A válaszadók többsége szerint a paktumok kulcstevékenységei a tervezés, a kommunikáció és a kapcsolatépítés. A projektgenerálás- és megvalósítás valamint a szakmai koordinációs tevékenységek csak a paktumok felére volt jellemző, azonban a jövőre nézve a megkérdezettek ¾- e szerint fontosak ezen feladatok. A paktumok menedzsmentje az esetek közel felében valamely tag szervezetén belül működött, 1-16 fő közti létszámmal. A paktumok működtetéséhez és fenntartásához átlagos évi költségvetés 14 millió forint összegű volt a kutatás adatai alapján, a költségvetésről szóló adatokat az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Éves szervezeti költségvetésként elegendőnek tartott összegek a menedzment hatékony és fenntartható működéséhez Forrás: Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata; Hétfa Kutatóintézet és a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft., 2015. 03. 09. A megkérdezett paktumok 29%-a mondta azt, hogy bizonyos esetekben más hazai szervezetekkel is együttműködött, a paktum által nem lefedett területen működő szervezetekkel pedig 22%-uk állt kapcsolatban rendszeresen - a legtöbben valamely más paktumszervezettel, önkormányzatokkal vagy kistérségi társulásokkal dolgoztak együtt. 7

A vizsgálat kiderítette, hogy a jövőre nézve a legtöbb területen nagyobb autonómiát szeretnének a válaszadók, így például a menedzsment-szervezetek kialakítását és a gazdálkodás tekintetében is. A válaszadók több mint fele gondolta úgy, hogy a kormányzatnak különböző rendezvények illetve kiadványok segítségével kellene elősegítenie az érintettek közti tapasztalatátadást. A jövőre vonatkozóan a legtöbb paktum a menedzsment fenntartását szinte kizárólag paktumtámogatási pályázati forrásokból kívánja majd fedezni. A kutatásból arra lehet következtetni, hogy a működés szempontjából leginkább optimális területi szint több tényezőtől is függ: A megyei vagy annál magasabb szintű együttműködések túl nagy területűnek bizonyultak, több probléma is felmerült a működésük során. A kistérségi vagy járási szintű paktumok menedzsmentjében kevesebb volt a fennakadás, jobban működött a szervezet, azonban az olyan területeken, melyek kiemelten hátrányos helyzetűek és ahol kevés a foglalkoztató, szintén problémákba ütköztek, hiszen ilyen szinten nem tudták kezelni a foglalkoztatási problémákat. A paktumok pályázati forrásokból jöttek létre és működésük is ily módon volt finanszírozott, azonban az esetek többségében a paktumok fennmaradtak a projekt zárását követően is. E célra a ROP a TÁMOP és az OFA nyújtotta a támogatást, ebből az utóbbi bizonyult a leginkább testhezállónak a szükségletek kielégítése szempontjából. A ROP pályázat esetén viszont nehézkes volt a munkaerő-piaci indikátorok realizálása. A paktumok további fenntartásához és működéséhez folyamatos további források szükségesek, annak érdekében, hogy az elért eredményeket fenn is tudják tartani. Ezért a paktummenedzsment folyamatos működéséhez is szükséges forrásokat rendelni. A kutatásból kiderült, hogy a források elapadása a legtöbb esetben a kistérségi paktumok megszűnését jelentené. 1.2 Ajánlások A kutatás eredményeire alapozott ajánlásokat ebben az alfejezetben tárgyaljuk, szintén a Hétfa Kutatóintézet és a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft által készített jelentés alapján. 8

1. A jellemzően járási, kistérségi szintű foglalkoztatási együttműködések (paktumok) mára a hazai munkaerő-piaci politika jelentős eredményeket felmutatni tudó szereplőivé váltak. Az alsóbb területi szinteken a helyben lévő önkormányzatok, képzők, civilek, munkaügyi kirendeltségek, ipartestületek, egyéb helyi szereplők közvetlen kapcsolatba tudtak kerülni a foglalkoztatási beavatkozások célcsoportjaival (álláskeresőkkel, munkavállalókkal és vállalkozásokkal, egyéb munkáltatókkal), igényeiket azonosítani, majd ezekre reagálni voltak képesek. Az együttműködéseket lehetővé tevő bizalom, a felhalmozott szakmai tapasztalatok olyan értéket képviselnek, melyek megőrzése a jó munkaerő-piaci kormányzást erősítheti. 2. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a paktum jellegű együttműködések olyan egyeztetési mechanizmust működtethetnek, amik hozzájárulnak a munkaerő-piaci politika végrehajtásában érintett szereplők tevékenységének összehangolásához. Az információcserét, a közös akciók megvalósításához elengedhetetlen bizalom létrejöttét a paktumok működésében továbbra is kiemelt jelentőségűnek kell megőrizni. Ennek egyik útja lehet a térségi foglalkoztatási együttműködések létrejöttének és fennmaradásának ösztönzése. Az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a külhoni minták jó gyakorlataiból építkező, de a hazai szükségletekhez illesztett, hosszabb távon is működőképes foglalkoztatási együttműködések Magyarországon is kialakíthatók, ugyanakkor mindeddig a paktumok alapvetően pályázati források felhasználásával működtek és működtetik a paktum menedzsmentjét, szolgáltatásait. 3. A pályázati rendszer annyiban sikeresnek bizonyult, hogy felhívta a figyelmet erre a foglalkoztatás-politikai intézményre, a forráshoz jutás lehetőségével megalapozta annak elterjedését. Ugyanakkor az eddig alkalmazott, következetes tartalmi szakpolitikai irányítást és értékelést nélkülöző pályázati forráselosztás nagyon sok bizonytalanságot is hordozott, hiszen a pályázatok ciklikusan, egy meghatározott időre szólóan, a finanszírozási futamidő alatt biztosították a paktumok működését. A projektek lejártával pedig, a közvetlen támogatás megszűntével, a hazai paktumok működtetésének legfőbb akadályává a folyamatos finanszírozás hiánya vált. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a jól beváló foglalkoztatási együttműködéseket sikeresen felépítő, azokat eredményesen működtető és azok intézményét jól ismerő szakemberek nem tudnak folyamatosan a paktum szolgálatában állni. 9

4. A foglalkoztatási paktumok működésében a legnagyobb nehézséget tehát a gyakran változó, a középtávra tervezett feladatvégzést megnehezítő finanszírozási környezet jelentette. Világossá vált, hogy tartós eredmények csak akkor remélhetőek ettől az intézménytől, ha a működési alapfeltételek (paktummenedzsment) finanszírozása biztosított, továbbá a pályázati kiírások a hálózatosodást erősítő tevékenységeket is finanszírozzák. A releváns fejlesztéspolitikai beavatkozásokat erre való tekintettel célszerű kialakítani, s mintaként érdemes figyelembe venni az OFA által nyújtott működési támogatási megoldást. 5. A korábbi paktumtapasztalatok szerint a térségi foglalkoztatási együttműködésekbe nem sikerült gazdasági súlyuknak megfelelő arányban bevonni a nagyvállalatok képviselőit, ami a hatékony és eredményes térségi foglalkoztatási beavatkozások megvalósításának gátja. A jövőben a paktumprojektek kialakításakor kifejezetten ösztönözni kell a nagyvállalatok bevonását, s az együttműködésekben kialakítandó az a területi szint (pl. megye), ahol ezeknek a vállalkozásoknak a részvétele a korábbinál nagyobb mértékben biztosítható. 6. A paktumok eredményes működéséhez elengedhetetlen a támogató, szakértői környezet megerősítése (pl. szakmai követelményrendszer megfogalmazásával), a paktumok közti szakmai párbeszéd intézményeinek továbbfejlesztése, a nemzetközi tapasztalatok bevonása, továbbá a munkaerő-piaci kutatások eredményeinek gyors bevonása. Ennek a támogató környezetnek a megerősítésére a munkaerő-piaci politikának kiemelt figyelmet kell fordítania, s a funkciókat célszerű egy olyan országos hatókörű szervezethez telepíteni, ami már tapasztalatokat szerzett a foglalkoztatási együttműködések világában. Különösen fontos a nagytérségi jelleggel működő szakértő-tanácsadó együttműködések továbbfejlesztése, hisz a múltbeli tapasztalatok jelzik, ezek nélkül a paktumrendszer eredményeit nem lehetett volna biztosítani. 7. A megyei szintű foglalkoztatási együttműködések a korábbi időszakokban jellemzően nem működtek vagy nem a paktumok biztosította keretekben folytak. A fejlesztéspolitikában 10

várhatóan megerősödő megyei szinten a foglalkoztatási együttműködések új világát kell létrehozni, amiben biztosítani kell a korábbi munkaügyi központok, a megyei önkormányzatok, a megyei kormányhivatalok és a megyei jogú városok bekapcsolódását és aktív részvételét. Hogy e célok megvalósulhassanak, kiemelt központi figyelem, szakmai együttműködés és pozitív ösztönzés szükséges, ugyanakkor időt és helyet kell hagyni a kísérletezésnek, a szereplők helyének, feladatainak kiformálódására. A megyei szintű együttműködés kialakításakor tekintettel kell lenni arra is, hogy kistérségi-járási ( helyi ) paktumok működtetői jelentős autonómia-igényt fogalmaztak meg. 8. Egybehangzó igényként merült fel a foglalkoztatási paktumok tevékenységében a rugalmasság növelése mind a projektek megfogalmazásában, mind végrehajtásában. Javaslatként merült fel, hogy legyen lehetőség helyi képzőintézmények bevonásával innovatív, vállalkozói igényekre szabott képzési programok kidolgozására és megvalósítására, amelyben a leendő foglalkoztató cég is aktív szerepet játszik. A szakpolitikai és térségi célokhoz illesztett foglalkoztatási együttműködések fontos szereplővé válhatnak a hazai szociális gazdaság fejlesztésében is, ugyanis olyan együttműködési keretet biztosíthatnak egy adott térség foglalkoztatási szereplői számára, amelyben valódi, személyes kapcsolatokon alapuló, élő együttműködéseket alakíthatnak ki átlátható közelségben lévő profitorientált, önkormányzati és non-profit szervezetek. 11

2 A Baranya megyei munkaerő-piac főbb jellemzői 2.1 Általános jellemzők A 2. táblázat jól szemlélteti a népesség aktivitását Baranya megyében, szemben az országos adatokkal. Sajnálatos módon a számok tükrében egyértelműen látszik, hogy Baranya megye szinte minden mutatója kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Míg a nappali tagozatos hallgatók száma növekszik, a diplomás foglalkoztatottak számának aránya csökkenő tendenciát mutat. A foglalkoztatottak nagy részét adják a közfoglalkoztatásban résztvevők- közel 7,6%-os ez az arány. Ennek ellenére Baranya megye foglalkoztatási rátája jelentősen elmarad az országos átlagtól, a munkaképes korú baranyaiak mintegy fele nem dolgozik! Megnevezés Baranya Ország 2012 2014 2012 2014 Foglalkoztatott, ezer fő 130,4 145,3 3 827,2 4 100,8 Ebből: középfokú végzettségű ezer fő (%) 85,9 (65,9) 95,7 (65,9) 2 400,4 (62,7) 2549,4 (62,2) diplomás ezer fő (%) 29,6 (22,7) 30,6 (21,1) 1 013,5 (26,5) 1 090,7 (26,6) férfi ezer fő (%) 70,3 (53,9) 76 (52,3) 2 048,80 (53,5) 2 220,5 (54,1) Munkanélküli, ezer fő 21,9 13,4 473,2 343,3 Ebből: >1 éve munkát keres ezer fő (%) 11 (50,2) 5,5 (41,0) 219,1 (46,3) 166 (48,4) férfi ezer fő (%) 11,6 (53,0) 7,8 (58,2) 262,1 (55,4) 181,7 (52,9) Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 140,3 127,7 3 335,40 3 129,1 Ebből: szeretne dolgozni ezer fő (%) 21,5 (15,3) 19 (14,9) 384 (11,5) 336 (10,7) nappali tagozatos tanuló 30,3 (21,6) 28,6 (22,4).... Aktivitási arány, % 52 55,4 56,3 58,7 Foglalkoztatási ráta, % 44,6 50,7 50,1 54,1 Munkanélküliségi ráta, % 14,4 8,4 11 7,7 2. táblázat: A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása Forrás: Baranya megye számokban 2014; ksh.hu Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. 10. 31. 12

A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételét a 3. táblázat szemlélteti, összevetve a 2008-as és a 2014-es képet. Látható, hogy nincsenek nagy eltérések Baranya és az országos átlag közt. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők a népességen belül alapvetően kis számban vannak jelen, ebből kifolyólag a foglalkoztatottak közt is alacsony arányban szerepelnek. Legnagyobb arányban a középfokú végzettségűek láthatóak. 2008 2014 Iskolai végzettség Dél- Dél- Baranya Ország Baranya Dunántúl Dunántúl Ország Legfeljebb alapfokú 12,2 15,1 12,5 13,1 13,2 11,2 Középfokú érettségi nélkül 36,4 34,4 30,6 33,2 34,0 28,3 Középfokú érettségivel 30,7 31,9 33,7 32,6 31,5 33,9 Felsőfokú 20,7 18,7 23,2 21,1 21,2 26,6 3. táblázat: Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint Forrás: KSH.HU, Tájékoztatási adatbázis, Munkaerő, Letöltés dátuma: 2015. 10. 31. 2.2 Közfoglalkoztatás A foglalkoztatottak számának jelentős részét teszik ki a közfoglalkoztatás keretein belül dolgozók száma. 2014-ben Baranya megyében az összes foglalkoztatott kb. 7,6%-át adták a közmunkások, ahogy az a 4. táblázatban is látható. A Baranya megyei közfoglalkoztatottak aránya messze meghaladja az országos átlagot és kirívóan magas egyes nyugatmagyarországi térségek adatához képest. A foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak túlnyomó többsége a közfoglalkoztatás módszerével támogatott, kis részben bér-és járulék jellegű támogatásokkal illetve képzési támogatással került segítésre. Mutató Baranya Dél- Győr-Moson- Ország Dunántúl Sopron Létszám 2013 9 243 17 998 126 668 1 499 2014 11 079 21 579 178 850 2 244 A népesség arányában, 2014 3,0 2,4 1,8 0,5 A foglalkoztatottak arányában, 2014 7,6 6,0 4,4 0,01 4. táblázat: A közfoglalkoztatottság létszámadatai, arányai Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (KVHA Beszámoló a 2014. évi közfoglalkoztatásról) 13

A közfoglalkoztatás részletesebb alakulását az 5. táblázat szemlélteti. Ebből kiolvasható, hogy a kistérségi Start munkaprogram részesedése országos átlag feletti Baranyában. Mutatók Baranya Dél- Dunántúl Ország 2014-es létszám megoszlása (%) Hosszabb időtartamú 41,0 48,7 49,6 Országos program 9,6 8,6 17,3 Típus szerint Kistérségi Start 49,4 42,7 33,1 munkaprogram 25 év alatti 14,8 13,6 14,6 25-34 éves 21,2 21,4 21,2 Korcsoportok 35-44 éves 25,4 26,0 25,0 szerint 45-54 éves 25,6 26,2 25,7 54 év feletti 13,0 12,8 13,6 Általános iskola 55,7 56,2 53,3 Legmagasabb Szakmunkásképző, iskolai szakiskola 29,1 28,7 28,2 végzettség Szakközépiskola 8,0 8,2 9,5 szerint Gimnázium 5,5 5,2 7,0 Felsőfok 1,7 1,7 2,1 A közfoglalkoztatási programok teljes költségei, 2014 (millió Ft) 11 960 22 665 202 761 1 közfoglalkoztatottra jutó költség (ezer Ft/fő) 643,7 575,6 615,4 5. táblázat: A közfoglalkoztatás alakulásának részletei Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság Beszámoló a 2014. évi közfoglalkoztatásról) 2.3 Munkanélküliség 2000 óta Baranya megyében jellemzően rosszabb a munkanélküliségi helyzet, mint az országos átlag. A egyetlen év a 2013-as volt, amikor az országos átlaggal megegyező volt a munkanélküliek aránya. A 3. ábra szemlélteti a megyei és országos munkanélküliségi ráták alakulását. 14

16,0 14,0 13,4 14,4 14,4 12,0 10,0 8,0 6,0 7,1 6,4 11,2 11,0 11,0 10,2 8,4 7,7 Baranya Ország 4,0 2,0 0,0 2000 2010 2011 2012 2013 2014 3. ábra: A 15-74 éves népesség munkanélküliségi rátájának alakulása Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. 10. 31. A 4. ábra és 6. táblázat Baranya megyei járásainak elhelyezkedését és főbb adatait mutatja. 4. ábra: Baranya megye járásai 2013. január 1-jétől Forrás: Wikipedia.org: Baranya megye- Önkormányzat és közigazgatás. Letöltve 2015. 10.31. 15

Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség (2013. január 1.) Terület (km²) 1 Bólyi járás Bóly 16 1 11 879 220,03 54 2 Hegyháti járás Sásd 25 2 12 662 360,72 35 3 Komlói járás Komló 20 1 35 084 292,48 120 4 Mohácsi járás Mohács 26 1 34 901 600,98 58 5 Pécsi járás Pécs 40 2 180 138 623,07 289 6 Pécsváradi járás Pécsvárad 17 1 11 787 246,44 48 7 Sellyei járás Sellye 38 1 14 383 493,69 29 8 Siklósi járás Siklós 53 3 36 106 652,99 55 9 Szentlőrinci járás Szentlőrinc 21 1 15 044 282,43 53 10 Szigetvári járás Szigetvár 45 1 25 158 656,76 38 6. táblázat: Baranya megye járásainak főbb adatai Forrás: Wikipedia.org: Baranya megye - Önkormányzat és közigazgatás. Letöltve 2015. 10.31. A hátrányos helyzetű munkanélküli, ill. inaktív célcsoport bevonásával kapcsolatos problematikus helyzetet jól jellemzi, hogy Baranya megyében 2015 februárjában összesen 20.854 fő regisztrált munkanélküli volt nyilvántartva (Pécs és a baranyai járások együttes adata). A regisztrált álláskeresők közül a legmagasabb számban az alapfokú végzettséggel rendelkezők reprezentáltak a megyében, és elmondható, hogy a végzettségi szint növekedésével a munkanélküliek száma jelentősen csökken. Ahogy a 7. táblázatból kiolvasható, 2015 februárjában a legtöbb regisztrált munkanélküli a Pécsi és a Siklósi járásokból került ki. Sorszám Népsűrűség (fő/km²) 16

Járások Alapfokú Középfokú Felsőfokú Bólyi 317 30 7 Komlói 620 113 6 Mohácsi 1 166 122 12 Pécsi 1 917 579 74 Pécsváradi 187 29 1 Hegyháti 742 54 1 Sellyei 820 73 2 Siklósi 1 658 224 8 Szentlőrinci 423 70 4 Szigetvári 784 114 7 Baranya megye 8 634 1 408 122 7. táblázat: Regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2015. február (fő) Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Baranya megye erőforrástérképe 2015 A munkaügyi nyilvántartásból nem lehet adatot kapni a teljes hátrányos helyzetű célcsoport pontos számára, de az egyes regisztrált álláskereső alcsoportok arányából (pl. alapfokú végzettségűek: 43,4% - ezzel szemben legalább szakközépiskolát v. gimnáziumot végzettek aránya: 27%, legalább 6 hónapja regisztrált tartós munkanélküliek: 41,1%) következtetni lehet az alábbiakra: - a hátrányos helyzetű munkanélküliek, ill. inaktívak aránya a teljes regisztrált munkanélküliek kb. 60-70%-a lehet, tehát Baranya megye egésze vonatkozásában ez kb. 15 ezer embert jelent; - a regisztrált munkanélküliek kevesebb, mint negyede képes komolyabb szakmunka végzésére, e tekintetben a hátrányos helyzetű célcsoport még rosszabb jellemzőkkel bír; - a hátrányos helyzetű célcsoport többsége soha vagy már hosszú ideje nem végzett munkát, így az alapvető munkavállalási képességek is hiányoznak e célcsoport esetében. Tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoport rendkívül problematikus helyzetére, a foglalkoztatási paktumok Baranya megyei előkészítése jelentős kihívásokat fog jelenteni! 17

3 Várható foglalkoztatási paktum pályázati felhívás bemutatása A Baranya Megyei Önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - TOP-5.1.1-15 számú, Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások című, valamint a TOP-5.1.2-15 számú, Helyi foglalkoztatási együttműködések című felhívás tervezetek alapján a jövőben megjelenő felhívások feltételeit és a források felhasználhatóságát az alábbi fejezet tárgyalja. 3.1 A pályázati felhívások indokoltsága, célja A felhívás célja, hogy a helyi és megyei szinten létrejövő, vagy már működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével - kialakított stratégiájuk mentén - képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják. Ezen intézkedésével a Kormány támogatja a megyei és helyi szinten kialakult foglalkoztatási együttműködések, partnerségek azon tevékenységeit, melyek munkaerő-piacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. Az intézkedés hosszú távú célja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával járuljon hozzá. A támogatás célja, hogy megyei szinten átfogó, országos foglalkoztatási paktum-rendszer jöjjön létre, melynek alapjait a helyi megállapodások alkotják. 3.2 A rendelkezésre álló forrás A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a TOP beavatkozási területén a megyei szintű paktumok esetében 16.107 millió Ft, a helyi szintű együttműködések esetében pedig terület specifikusan adott. A támogatási kérelem az Európai Szociális Alap keretéből kerül társfinanszírozásra. 18

3.3 Támogatható szervezetek köre Megyei vonatkozásban két pályázati komponens kerül meghirdetésre: megyse4i és helyi foglalkoztatási paktumok támogatására. E pályázati komponens támogatható szervezeti az alábbiak lehetnek: TOP-5.1.1-15: Megyei szintű együttműködés Konzorcium vezető lehet: megyei önkormányzat Konzorciumi partnerek lehetnek: - megyei kormányhivatal (kötelezően bevonandó) - helyi önkormányzatok és társulásaik - non-profit képzőintézmények - civil szervezetek TOP-5.1.2-15: Helyi szintű együttműködés Konzorcium vezető lehet: - helyi önkormányzatok és társulásaik (térségi központ kötelezően bevonandó) - többségi önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság - megyei kormányhivatal (kötelezően bevonandó) Konzorciumi partnerek lehetnek: - fenti intézmények bármelyike - non-profit képzőintézmények - civil szervezetek A Baranya Megyei Önkormányzat döntése alapján 2016-ban Baranya megye kizárólag megyei foglalkoztatási paktum projektet tervez indítani (TOP-5.1.1-15). 19

3.4 Támogatható tevékenységek 3.4.1 Önállóan támogatható tevékenységek A. Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódóan: a) foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó és nélkülözhetetlen tevékenységek b) szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, összehangolása, c) figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében, d) foglalkoztatási együttműködési megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzat, valamint költségvetések kidolgozása megkötése és paktumiroda felállítása, működtetése; e) partnerség-építés f) partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása; g) együttműködési hálózatok kialakítása, és működési feltételeinek megteremtése; h) projektjavaslatok kezdeményezése, megvalósításuk segítése; i) munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése; j) az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása k) meglévő paktumok szolgáltatásainak bővítése; l) munkaerő-piaci szolgáltatások és munkaerőpiaci vonatkozású vállalkozási tanácsadás rendszer működtetés és fejlesztése; m) a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel; n) folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között; o) a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé; p) honlap kialakítása 20

q) partnerséget működtető szervezet projekt menedzsment és koordinációs feladatainak ellátása; r) paktumok ernyőszervezeti feladatainak támogatása s) paktum inkubátor szolgáltatásfejlesztés vállalkozások számára foglalkoztatás ösztönző fejlesztéseik érdekében; t) foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtését és megosztását szolgáló látogatások, rendezvények; u) kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció segítése; v) 2014-20-as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése. B. Főtevékenység: Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan: a) A célcsoportot érintő képzéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó, alábbi tevékenységek, melyek kizárólag a megyei kormányhivatalok megvalósításával, azok szakmai szabályozása szerinti mértékben és időtartamban támogathatóak: - foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása; - elhelyezkedést segítő támogatások; - munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások; - önfoglalkoztatóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás); - a foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése. b) A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek, melyeket a megyei kormányhivatalon kívüli, egyéb szervezetek is elláthatnak: - munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása; - a célcsoport toborzása; - munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésükkel kapcsolatos tanácsadások (munkahelyi mentor) támogatása. A pályázati felhívás tervezetekben ugyan még nem szerepel, de a szakmai egyeztetéseken elhangzottak alapján biztosra vehető, hogy a foglalkoztatási paktum projektek költségvetésének döntő hányadát a B. főtevékenységre, azon belül is a B. a) képzés és 21

foglalkoztatás támogatási tevékenységekre kell fordítani, erre meghatározott költségvetési korlátokat fognak megszabni. A foglalkoztatási paktum projektek sikere érdekében azonban kiemelt jelentőseget kell tulajdonítani az A. főtevékenység feladatainak, valamint a B. b) egyéb munkaerő-piaci tevékenységeknek, ugyanis e tevékenységek különböztetik meg leginkább a térségi foglalkoztatási paktum projekteket a párhuzamosan központilag meghirdetett és a jövőben meghirdetésre kerülő képzési és foglalkoztatás támogatási konstrukcióktól, e tevékenységek révén biztosítható a térségi foglalkoztatási paktumok kereslet orientáltsága. 3.4.2 Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek A. Helyi termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 1. kiegészítő tevékenység: a) helyi termék, illetve helyi mester, mesterség elektronikus kataszterének kialakítása; b) jó gyakorlatok termék, szolgáltatás, értékesítés - feltárása, és disszeminációja, c) termék- és szolgáltatásfejlesztési és továbbfejlesztési stratégia/terv kidolgozása; d) a helyi termelők és szolgáltatók alapvető vállalkozói készségét növelő képzések támogatása; e) a helyi kézműves iparhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó szakképzések a lakosság és a helyi gazdasági szereplői részére; f) hazai és nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazását elősegítő együttműködések disszeminációja; g) tudatos térségi és helyi termék fogyasztás és vásárlás ösztönzése (kutatások, felmérések, értékesítési akciók támogatása, ismeretterjesztő fórumok a helyi gazdaság vonatkozásában); B. A Vidékfejlesztési Programmal való átfedés-mentesség biztosítása érdekében kizárólag nem mezőgazdasági vagy elsődleges feldolgozású élelmiszer-termékek esetében alkalmazható tevékenységek 2. kiegészítő tevékenység: a) kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása b) elektronikus helyi vásárlói és termelői, szolgáltatói platform (web oldal) kialakítása c) helyi termék- és szolgáltatáslánc és csomag kialakítási és fejlesztési stratégia 22

d) helyi termékláncok és termékcsomagok kialakítását elősegítő vállalkozói megbeszélések és konferenciák e) helyi gazdaság és termékfejlesztés mentorálása, folyamatsegítése, szakértői támogatása C. Befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek 3. kiegészítő tevékenység: a) befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek; b) egy-egy ágazathoz kapcsolódó piacszerzési stratégia, szolgáltatási terv kidolgozása, kapcsolódó marketing és arculatterv készítés; c) nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazását elősegítő együttműködések disszeminációja; d) a kidolgozott helyi gazdaságfejlesztési projektek megalapozása és közösségi integrálása; gazdasági és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórumok, rendezvények szervezése, tapasztalat-csere támogatása. 3.5 Célcsoport A foglalkoztatási paktumok szempontjából óriási kihívást jelent, hogy a támogató leszűkíti a célcsoporti kört a hátrányos helyzetű munkanélküli és inaktív rétegre. A felhívás tervezetek alapján hátrányos helyzetűnek minősülnek: - Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, szakképzés nélkül) - 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők - 50 év felettiek - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek - Megváltozott munkaképességű személyek - Roma nemzetiséghez tartozó személyek 23

A felhívás tervezetek alapján a fenti szűk és problematikus célcsoporti kört tágíthatja a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett célcsoport kategória, melynek alátámasztását és lehatárolását a megyei foglalkoztatási paktum projekt előkészítési szakaszában kidolgozásra kerülő Megvalósíthatósági Tanulmányban kell definiálni. 3.6 Indikátorok A TOP-ban rögzített OP-szintű indikátorokat a 8. táblázat szemlélteti. 8. táblázat: A TOP foglalkoztatási paktumokhoz kapcsolódó indikátorai Forrás: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program. A foglalkoztatási paktum konstrukció keretében a TOP országos indikátor értékeihez igazodva, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Baranya Megyei Integrált Területfejlesztési Programja (ITP) alapján - Baranyában (Pécs MJV nélkül) az alábbi számszerűsített feladatok azonosíthatók (a Baranya megyére jutó 4,76%-os TOP forrásallokációt figyelembe véve): - 2014-2020 között összesen 3,138 Mrd Ft foglalkoztatási paktum támogatási forrásösszeg felhasználását kell sikeresen megoldani; 24

- összesen 2042 főt hátrányos helyzetű vagy inaktív célcsoportba tartozó embert kell bevonni a foglalkoztatási paktum projektekbe (legalább toborzási szinten); - összesen 892 fő támogatott foglalkoztatását kell megoldani a foglalkoztatási paktum projektek keretében; - ebből összesen 553 fő esetében kell biztosítani, hogy a támogatás után 6 hónappal is állással rendelkezzenek (utóbbi két indikátor ugyan puhább, eredmény típusú indikátornak tekinthető, de a teljesülése ugyancsak fontos az országos szintű indikátor teljesülés szempontjából). A Baranya Megyei Önkormányzat döntése alapján 2016-ra a teljes megyei foglalkoztatási paktum források fele került betervezésre az indítandó megyei foglalkoztatási paktum projektbe (TOP-5.1.1-15), azaz 1,569 Mrd Ft összköltségvetésű projekt kerül 2016-ban elindításra. Ebben a fent felsorolt indikátor értékek felét kell figyelembe venni megyei szinten. 25

4 A foglalkoztatási paktumok kulcseleme - a felnőttképzés 4.1 A felnőttképzés jogszabályi alapjai, alapfogalmak A felnőttek pályázati keretek közötti folytatott képzésénél az elsődleges jogszabály a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (Fktv.). Pályázati szempontból a törvényből és a kapcsolódó jogszabályokból az iskolarendszeren kívüli képzések körét tárgyaljuk, mint megvalósítható képzéseket, így az erre vonatkozó jogszabályi hátteret vizsgáljuk. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (Fktv. 2.. 17.). A felnőttképzés rendszere, jogi háttere 2012-tól alapvetően átalakult, mely átalakulás új helyzetet teremtett mind a felnőttképzésben részt venni kívánó felnőttek, mind a képzéseket megvalósító intézményrendszer, mind a képzés finanszírozásának oldaláról. A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a pályázati projektek szempontjából minden fontos szereplőre: a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre, c) a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre, f) a támogatást nyújtóra. Felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette (Fktv. 2.. 9.). Támogatást nyújtó: az Fktv. 23. (1) bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt (Fktv. 2.. 25.). Támogatott képzés: részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére megvalósuló képzés (Fktv. 2.. 26.). 26

Ezt a változást jogszabályi oldalról előre vetítette a Szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII tv.), az Országos Képzési Rendszerről szóló kormányrendelet (150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet), az állam által elismert szakképesítéseket felépítő szakmai modulok követelményeit kiadó kormányrendelet (217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet), az egyes tárcák szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó miniszteri rendeletei, ezek módosításai és még inkább a szakmai képzési rendszerben okozott strukturális változtatásai. A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről és a végrehajtása tárgyában kiadott, ugyanazon évi kormányrendelet és a működést részleteiben szabályozó NGM rendeletek új helyzetet teremtettek a nem iskolai intézményi rendszerben folytatható képzések számára. Változott a felnőttképzésben részt vevő szervezetek feltételrendszere, az akkreditáció régi rendje helyett új minőségbiztosítási követelmények léptek életbe: Képzési program: Fktv. 12. (1) A képzési programnak tartalmaznia kell: a) a képzés megnevezését és a képzési program nyilvántartásba vételét követően a képzés 5. (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát, b) a képzés során megszerezhető kompetenciát, c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját, d) a tervezett képzési időt, e) az 1. (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzés esetén a képzés egyéni felkészítés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának, az 1. (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvi képzés esetén a nyelvi képzés típusának, valamint formájának megjelölését, f) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és ha a tananyagegység tartalmaz gyakorlati képzést a gyakorlati óraszámot, g) a maximális csoportlétszámot, h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek az 1. (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó leírását, i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját. 27

(2) A képzési program a) az 1. (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató képzési program, b) az 1. (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program lehet. Felnőttképzési szerződés: A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt a polgári jog általános szabályai szerint felnőttképzési szerződést köt. A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés. A felnőttképzést folytató intézmény e törvény 1. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt résztvevőkkel is a polgári jog általános szabályai szerint szerződést köt a képzésre vonatkozóan tartalommal. Tanköteles tanulóval OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre szerződés nem köthető. 4.2 A felnőttképzés támogathatóságának főbb szempontjai A képzéseket is magában foglaló foglalkoztatási paktum pályázati projektek szempontjából is fontos a korábbiakban ismertetett, 2013. szeptember 1-jétől bekövetkezett jogszabályi változás. Az előző pályázati ciklusban megvalósított képzési projektek esetében az általános követelményrendszert, azaz hogy akkreditált legyen a megvalósítandó program, viszonylag egyszerű volt teljesíteni. Talán mondhatjuk, hogy bármilyen programot akkreditáltatni lehetett, ha megfelelt néhány, a felnőttképzésben előírt alapvető követelménynek. Nem volt tartalmi megkötés, nem voltak korlátozott óraszámok, és tulajdonképpen nem voltak kizáró jogszabályi körülmények. A képzést igénylő egyén vagy cég, és képzésre pályázó bármilyen igényét ki lehetett elégíteni jogszabályi megfeleléssel. És ezt a megfelelést akár 28

1-2 hónap időtartam alatt el lehetett érni, így a pályázatok előkészítése során tervezhető volt, és illeszkedett az előkészítési folyamathoz. A 2013. szeptember 1-től hatályos 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény alapjaiban változtatta meg a felnőttképzés korábbi rendszerét. A törvénnyel megváltozott a képzésekről és különösen a támogatható képzésekről eddig alkalmazott szakmai besorolás. A képzési programok szervezésére, lebonyolítására a következő igények és lehetőségek állhatnak fenn, melyeknek a továbbiakban a pályázati keretek közötti megvalósíthatóságát emeljük ki: 1. Állam által elismert szakképesítések, azaz OKJ-s képzések szervezése ( A ) 2. Programkövetelmény alapján szervezett egyéb szakmai képzések szervezése ( B ) 3. Általános nyelvi képzések szervezése ( C ) 4. Támogatott egyéb nyelvi képzések szervezése ( C ) 5. Támogatott egyéb képzések szervezése ( D ) 6. Hatósági jellegű képzések szervezése A felnőttképzési törvény a képzések halmazából kizárólag azokat a képzéseket szabályozza (azokat tekinti felnőttképzésnek), amelyekben az állam a tartalom vagy finanszírozás terén kiemelt felelősséget visel, azaz a jogszabály az alábbi kategóriákat sorolja a hatálya alá: a) szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés ( A képzési kör), b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés ( B képzési kör), c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés ( C képzési kör), d) az a) c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés ( D képzési kör). Fontos, hogy az aktuális és a korábbi jogszabályok által meghatározott szakképesítéseket meg tudjuk egymásnak feleltetni, erre a szakmai és vizsgakövetelményeket kiadó rendeletekben találunk segítséget. 29

Az egyes képzéstípusok megvalósításának lehetőségei és feltételei a pályázati keretek között: 1. Állam által elismert szakképesítések, azaz OKJ-s képzések szervezése ( A ) Országos Képzési Jegyzék (OKJ): azokat a szakképesítéseket, melyekre aktuálisan képezni lehet, az OKJ jegyzék, azaz az erről szóló rendelet sorolja fel (150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet). Előnyei: - a munkakör betöltéséhez, munkafeladat ellátásához megfelelő szakképesítés megszerezhető; - konkrét követelményrendszerrel és feltételrendszerrel bír jogszabályban meghatározott; - általánosan elfogadott, standard követelményrendszer, országosan egységes szakmai vizsgakövetelmény. Hátrányai: - magas óraszámban (relatív), számos jogszabályi megfeleltetéssel bonyolítható a program; - standard követelmények, melyekből lehet, hogy csak egy rész szükséges a feladat elvégzéséhez; - meghatározott bemeneti feltételek (iskolai végzettség, előképzettség, munkaköri alkalmasság, előzetes gyakorlat, stb.); - nem állnak rendelkezésre teljes körűen a tárgyi feltételek az adott vállalkozásnál (duális képzés megvalósítása). 2. Programkövetelmény alapján szervezett egyéb szakmai képzések szervezése ( B ) Előnyei: - egyszerűbb munkafeladat, munkafolyamat ellátásához szerez államilag elismert képzettséget, ismereteket; 30

- standard oktatási követelmények; - általában rövidebb időtartamúak egy illeszkedő szakképesítésnél; - vizsgakövetelményeit nem tartalmazza a szakmai programkövetelmény, így az testre szabható ; - tárgyi feltételei nincsenek központilag meghatározva, így az testre szabható ; - szakmai programkövetelmény javaslat bárki által benyújtható, így új igény esetén a jogszabályi feltételeknek megfelelve saját igényekre épülő programkövetelmény javaslat dolgozható ki. Hátrányai: - más szervezet (javaslat benyújtója) által összeállított követelményekhez kell igazodni, mely nem feltétlenül van összhangban ugyanazon elnevezéssel bíró munkakör igényeivel; - vizsgakövetelményeit nem tartalmazza a szakmai programkövetelmény, így azok nem standardok, más munkáltató nem feltétlenül ismeri el; - tárgyi feltételei nincsenek központilag meghatározva, így az arra szerzett tudást más munkáltató nem feltétlenül ismeri el; - saját szakmai programkövetelmény javaslat kidolgozása időigényes, munkaigényes és költségigényes, általában külső szakértő bevonását is szükségessé teszi. 3. Általános nyelvi képzések szervezése ( C ) Előnyei: - standard követelmények, - standard vizsgarendszer, - jól szabályozott megvalósítási rendszer. Hátrányai: - időigényes, 31

- költségigényes, - pályázati keretek között körültekintőbben tervezendő. 4. Támogatott egyéb nyelvi képzések szervezése ( C ) Előnyei: - sajátos szakmai igényekhez is igazítható, - jól szabályozott megvalósítási rendszer, - kisebb egységekre is bontható célkitűzések. Hátrányai: - időigényes, - költségigényes, - pályázati keretek között körültekintőbben tervezendő. 5. Támogatott egyéb képzések szervezése ( D ) Előnyei: - általános műveltség növelését, személyes kompetenciák fejlesztését célozza; - jogszabályi megfelelőség esetén saját igények alapján is engedélyeztethető; - rövidebb programok bonyolíthatóak; - nincs standard számonkérési rendszer. Hátrányai: - nem szakmai kompetenciák fejlesztésére irányul; - a termelés szempontjából csak közvetve szolgálja a szükséges munkavállalói kompetenciák fejlesztését; - nehezebb bevonni az aktív munkába a pályázatban nevesített célcsoportot. 32

6. Hatósági jellegű képzések szervezése Előnyei: - jogszabály vagy egyéb követelményrendszer határozza meg a szükségességét; - jogszabály vagy egyéb követelményrendszer határozza meg a követelményeit, vizsgarendjét; - a szükséges jogosultság megszerzéséről hatósági igazolást ad; - nem szükséges a felnőttképzés egyéb jogszabályinak megfelelni, csak a saját jogszabályának. Hátrányai: - megfelelő szakképesítéssel (is) kell rendelkezni a beiskolázáshoz; - pályázati célkitűzés nem feltétlenül, vagy csak a képzések adott százalékában támogatja; - nem minden hatósági jellegű képzés mentes az ÁFA fizetés alól. Az eddig tárgyalt jogszabályi feltételek és a képzési lehetőségek alapján a felnőttképzési törvény hatálya alá nem tartozik számos olyan képzés, melyet szakmainak minősítettek mind a képzők, mind a gazdasági szereplők (lásd később), továbbá a hatósági jellegű képzések. Ez a továbbiakban számos problémát vethet fel. Bár a támogatott egyéb szakmai képzések körének ( B képzési kör) célja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gondozásában éppen a korrekt, egységes követelményrendszerrel bíró szakmai programok megvalósítása, a jogi szabályozási környezet szűk mezsgyén engedi programkövetelménnyé nyilvánítani a benyújtott igényeket (59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet). Szakmai programkövetelményre javaslatot nemcsak felnőttképzést folytató intézmény, hanem bármely jogi személy (munkáltató, szakmai érdekképviseleti szerv stb.) benyújthat az MKIK-hoz. Az a javaslattevő van helyzeti előnyben, aki elsőként dolgoz ki olyan szakmai programkövetelményt, amelyet az MKIK nyilvántartásba vesz, hiszen a későbbiekben az elfogadott javaslattal megegyező, a szakmai programkövetelmények nyilvántartásában 33

szereplő elnevezéssel és azonos tartalommal programkövetelmény javaslat nem tehető. (Az elfogadott programkövetelmények nyilvánosan elérhetőek az MKIK elektronikus adatbázisában. Az előzetes felmérések (lásd később) alapján nagy igény van a szakmai programkövetelmény alapján kidolgozott B, egyéb szakmai képzések megvalósítására. A nevezett képzések azonban nem szerepelnek az MKIK aktuális nyilvántartásában, így azok kidolgozása és elfogadásra történő benyújtása feltétele a képzések megvalósíthatóságának. A szakmai programkövetelmény javaslat benyújtásának jogszabályi feltételei kötöttek, így annak benyújtásához a pályázatban megfelelő időtartamot és költséget szükséges tervezni. 34

5 Az előzetes vállalkozói igényfelmérés eredményei 5.1 Az előzetes vállalkozói igényfelmérés módszertana Az igényfelmérési munka nyitányaként vezetői szintű egyeztetésre került sor a Baranya Megyei Önkormányzat, a Baranya Megyei Kormányhivatal és a megbízott cég munkatársainak részvételével. A megbeszélésen egyeztetésre került az igényfelmérés módszertana: - A megbízás keretében térségi foglalkoztatási paktum megbeszélésekre kerül sor egy vagy több járásra kiterjedő térségi egyeztetések keretében; - E térségi egyeztetésekre a meghívót a Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Kormányhivatal közös levélben küldi meg az adott térségben működő legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásoknak, valamint a térség városi polgármestereinek; - A meghívó szövegét a megbízott cég készíti el, a vállalkozói adatbázist a Kormányhivatal biztosítja; - A térségi egyeztetések operatív megszervezését a Baranya Megyei Önkormányzat munkatársai segítik, a szakmai lebonyolítás a megbízott cég feladata; - A térségi egyeztetések célja a helyi képzési és foglalkoztatási igények feltérképezése; - A térségi egyeztetéseket követően a megbízott cég által összeállított vállalkozói kérdőívek kiküldésére is sor kerül a vállalkozások számára (ld. 1. melléklet). - A térségi egyeztetéseket és a vállalkozói kérdőívek beérkezését követően a megbízott cég összesíti a megbeszélések tapasztalatait és a kérdőívekből kinyerhető információkat, ez alapján szakmai értékelő tanulmányt készít. A térségi egyeztetésekre az alábbi helyszíneken került sor: - Siklósi járás, Siklós (itt két alkalommal is megszervezésre került vállalkozói egyeztetés, az első egyeztetésen tapasztalt korábbi alacsony vállalkozói érdeklődés miatt) 35

- Mohácsi és Bólyi járások, Mohács - Szigetvári és Szentlőrinci járások, Szigetvár - Sellyei járás, Sellye - Komlói, Hegyháti és Pécsváradi járások, Komló - Pécsi járás (Pécs MJV nélkül), Pécs (az itt szerzett tapasztalatokat Pécs Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktum projektje esetében lehet majd felhasználni, ugyanis az előzetes egyeztetések alapján a Pécsi járás egésze a megyei jogú városi foglalkoztatási paktum projekt célterületébe tartozna). 5.2 Az előzetes vállalkozói képzési és foglalkoztatási igények összesítése 5.2.1 A képzési és foglalkoztatási igények főbb jellemzői A lefolytatott előzetes igényfelmérés alapján összegzésre és kiértékelésre kerültek a vállalkozások által jelzett képzési és foglalkoztatási igények, melyből konkrétan megállapítható, hogy mely foglalkoztatási és képzési igényeket lehet kielégíteni a projekt szabta lehetőségek között, az alábbi szempontok vizsgálatával: - létszám igény, - ágazati megkötöttség, - képzés szervezhetősége (szakképesítés vagy szakmai programkövetelmény megléte, létszám, személyi és tárgyi feltételek megfelelősége, költségek finanszírozhatósága, stb.) - területi megoszlás, - célcsoport bevonhatósága a kompetenciák és az alkalmasság figyelembe vételével, - egyéb feltételek. A feldolgozott vállalkozói igényeket tételesen a 2. melléklet mutatja be. A munkaerő igényeket megvizsgáltuk a foglalkoztatási paktum projekt keretében történő támogathatóság szempontjából. A vállalkozások több esetben nem a hátrányos helyzetű célcsoport figyelembe vételével jelezték munkaerő igényüket. E vállalkozások vagy a magasan kvalifikált, felsőfokú végzettséggel és komoly szakmai gyakorlattal rendelkező, 36