PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04
MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal Fejlesztéspolitikai Irányító Testület
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÚJ JAVASLATCSOMAGJA Előzmények: 2007 március EB integrált energia/klímavédelmi javaslat jóváhagyása (3 x 20% + 10%) 2007: RES* a TPES**% -ában= 8.5% 2008.01.23. Direktíva tervezet Tagállamok differenciált kötelezettség vállalásai 20% megújuló arány Egységes kötelezettség vállalás 10% bioüzemanyag részarány a közlekedési szektorban *RES Renewable Energy Supply Megújuló Energia Ellátás **TPES Total Primary Energy Supply Primer Megújuló Energia Ellátás
AZ EB 2008. JANUÁR 23-I JOGSZABÁLY CSOMAG JAVASLATA Irányelv az EU CO2 kibocsátás kereskedelmi rendszerének (ETS) megújításáról EU központi kiosztás és ellenőrzés ETS-en belüli kompenzációs mechanizmus az alacsonyabb GDP-jű tagországok számára, 10% többlet Határozat az ÜHG kibocsátás-csökkentés tehermegosztásáról az ETS alá nem tartozó ágazatokban (Mo.: +10%) Irányelv a szén-dioxid megkötésről és tárolásról (CCS) Iránymutatás a környezetvédelmi célú állami támogatásról Irányelv a megújuló energiákról
NEMZETI CÉLOK TELJESÍTÉSE Villamos energia Fűtés/hűtés Közlekedés A tagállamok döntenek a három szektorban a nemzeti vállalások arányáról A célok teljesíthetők más tagállamokban vagy bármely harmadik országban megvalósuló megújuló energia projektek támogatásával (JI / CDM)
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 34 13 16 RES / TPES 2020-BAN 38 30 25 23 18 18 16 17 13 13 13 42 23 15 11 10 14 31 24 14 25 20 49 15 Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Nagy-Britannia Portugália Málta Hollandia Lengyelország Luxemburg Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Ciprus Bulgária Belgium Ausztria [%]
AZ EU CO 2 EMISSZIÓS ELŐIRÁNYZATAI 2020-IG AZ ETS RENDSZERBŐL KIMARADÓ ÁGAZATOKBAN 2005-HÖZ KÉPEST (%) 25 20 17 15 15 14 9 11 10 5 5-5 -5-4 -13-15 -16-15 -14-14 -16-16 -20-20 -20-25 19 13 4 1-10 -17-16 Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Nagy-Britannia Forrás: Európai Bizottság Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália
AZ ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK CÉLJAI MAGYARORSZÁGON A klímaváltozás káros hatásainak csökkentése A fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása Környezetbarát megoldások támogatása Az ellátásbiztonság növelése saját termelés, EU hálózatok, tároló-rendszerek kialakítása Konvergencia-program teljesítése Gazdaságosság, versenyképesség Szociális felelősség (energiához való szabad hozzáférés biztosítása)
A MAGYAR KORMÁNY 2007-2020 KÖZÖTTI ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Részstratégiák: Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználása növelésének stratégiája 2007-2020 Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve Nemzeti fenntartható fejlődés stratégiája Új törvények: 2007. évi LXXXVI törvény a villamos energiáról (2007.07.02.) 2008. évi törvényjavaslat a földgázellátásról (Parlament előtt) Rendeletek: 389/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról
AZ ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIA ALAPPILLÉREI Ellátásbiztonság Energiaforrás struktúra Import diverzifikáció Stratégiai készletezés Hálózati infrastruktúra fejlesztés Lakossági ellátás/szociális felelősség Versenyképesség Piaci liberalizáció Integrálódás az EU belső piacába Ár- és támogatási rendszer Kutatás-fejlesztés Fenntarthatóság Energiahatékonyság javítása takarékosság A megújuló energiahordozók arányának növelése Környezet- és természetbarát rendszerek kialakítása
HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS ALAPVETŐ TENDENCIÁK
MÉRSÉKLŐDÖTT A GAZDASÁG FAJLAGOS ENERGIAIGÉNYE AZ ENERGIAELLÁTÁS ÉS A GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSEI (1991 2005) 25000 1220 1200 20000 1180 1152 PJ 1160 GDP (Mrd HUF) 15000 10000 1140 1120 1100 TPES, PJ 1080 5000 1060 1040 0 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 1020 TPES = Összes primer energia ellátás GDP, Mrd HUF TPES, PJ Forrás: KSH, Energia Központ Kht.
CSÖKKENŐ SAJÁT ENERGIABÁZIS Alap-energiahordozók termelése hőértékben [PJ] 700 600 500 Egyéb Becsült megújuló E Tüzifa 400 300 200 Kommunális hulladék Atomerőművi VE Vízerőművi VE Bányászati PB Földgáz Kőolaj Szén 100 0 1990 1995 2000 2005 Forrás: Energia Központ Kht.
NÖVEKVŐ ENERGIA IMPORTFÜGGŐSÉG 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Szénimport Gázimport Olajimport Forrás: Energia Központ Kht.
PRIMER ENERGIAELLÁTÁS SZERKEZETE, [%] TPES szerkezet, 2006 Egyéb**; 4,8 Szén; 11,6 2006: 1152 PJ Villamos Energia*; 15,1 Olaj; 26,8 Gáz; 41,7 * Atomerőművi, vízerőművi villamos energia. EU-konform metódus szerint : a vízerőművi és a szélerőművi villamos-energia termelés, valamint az import-export vill.e. esetében 3.6 MJ/kWh, az atomerőművi villamos energiát 10,9 MJ/kWh egyenértékkel figyelembe véve ** Egyéb: Megújuló + hulladék Forrás: Energia Központ Kht.
MEGÚJULÓ ENERGIAELLÁTÁS AZ OECD TAGÁLLAMOKBAN Víz Geotermikus Nap, Ár-apály, Szél, stb. Eltüzelhető megújulók és hulladék 350 300 250 200 150 100 50 0 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005
MEGÚJULÓ ENERGIA AZ EU TAGÁLLAMAIBAN Geotermia Bioüzemanyagok TSZH (biol.lebonló) Biogáz Fa és faipari mellékt. Nap (hő) Nap (PV) Szél Víz
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK AZ EU-25 TAGORSZÁGÁBAN 2005-2020 Zöld x egyensúlyi forgatókönyv a megújuló energiákra [GWh] Bioüzemanyagok Napenergia hő Tengeri szél Szárazföldi szél Ár-apály, hullám Napenergia áram Fotovoltaikus Geotermális hőszivattyú Geotermális áram Biomassza, biogáz hő Biomassza, biogáz - áram Víz
AZ EU-25 TAGORSZÁGA TELJES ENERGIAFOGYASZTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (2005) 2007 EU-27 RES = 8,5 % Biofuels < 2% 2020 EU-27 RES = 20 % Biofuels = 10%
EU-25 BIOMASSZA TERMELÉSI POTENCIÁLJA (Mtoe) Összesen Fa közvetlenül erdőből Hulladék és melléktermék (2003-ban tartalmazza az erdészeti fát is) Mezőgazdasági energianövények Forrás: Eurostat (2003)/European Environmental Agency
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Hőenergia termelés Villamosenergia-termelés Bioüzemanyag
AZ MTA FELMÉRÉSE A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLRÓL MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ TÍPUSA MTA MEGÚJULÓ ENERGIA ALBIZOTTSÁG FELMÉRÉSE [PJ] JELENLEG HASZNOSÍTOTT (2006) [PJ] Napenergia 1838 0,1 Vízenergia 14,4 0,7 Geotermia 63,5 3,6 Biomassza 203-328 49,6 Szélenergia 532,8 0,16 Összesen 2600-2800 53,8
MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK A HŐTERMELÉSBEN MAGYARORSZÁG (31,9 PJ; 2006) Biogáz; 0,5% Napenergia; 0,3% Kommunális hulladék; 2,7% Geotermia; 11,3% Erdészeti hulladék és egyéb biomassza; 48,0% Biomassza; 88,4% Tüzifa; 37,2% Forrás: Energia Központ Kht.
MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK A VILLAMOSENERGIA TERMELÉSBEN 2000 [GWh] 1800 1600 1400 1200 Szélenergia Vízenergia Biogáz Egyéb forrásból biomassza Kommunális hulladék Tűzifa 1000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: Energiaközpont Kht.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A VILLAMOS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSBAN AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON Víz 65,91% Kommunális hulladék; 6,1 Egyéb forrásból biomassza; 1,1 Szél 16,13% Biogáz; 2,4 Geotermikus 1,19% Vízenergia; 12,1 Nap(PV) 0,35% Szélenergia; 2,8 Fotovillamos; 0,01 Biomassza 16,43% Tűzifa; 75,36 428,5 TWh, 2005 1531 GWh, 2006 Forrás: EUStat, IEA, ObservER, Energiaközpont Kht
FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM
A MEGÚJULÓ ENERGETIKA TÁMOGATÁSI FORRÁSAI 2007-2013 (MrdFt) KEOP (4): Hő és villamos-energia előállítás megújuló energiahordozóból KEOP (4): Bioüzemanyag-előállító közép- és nagykapacitású üzemek HAZAI EU ÖSSZESEN 15 43,5 58,5 2,5 7,5 10 KEOP (5): Energiahatékonyság 5,7 32,3 38,3 EHA: Energiatakarékossági Hitel Alap 4,5-4,5 NEP: Nemzeti Energiatakarékossági Program 26-26 ROP: Regionális Operatív Programok 2,5 7,5 10 Normatív területalapú támogatások (FVM) - 100-200 100-200 EMVA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 4-6 11-19 15-26 Összesen: 60,2-62,2 201,8-301,9 262,3-373,3
BIOMASSZA FELHASZNÁLÁSI IRÁNYOK Mezőgazdasági erdészeti alapanyag és melléktermék Regionális és lokális biomassza tüzelés (kapcsolt és kondenzációs VE-termelés, közvetlen hőenergia termelés) Biogáz előállítás Bio-üzemanyag előállítás (biodízel, bioetanol, biobutanol) Villamos energia termelés Biológiai hulladék alapú biogáz előállítás Használt sütőolaj, állati zsiradék hasznosítása Élelmiszeripari kereskedelmi szerves hulladékok Szennyvíziszap energetikai és mg-i hasznosítása
FATÜZELÉSŰ KAZÁNOK HATÁSFOKÁNAK ALAKULÁSA Németországi felmérés 1980-2002 Forrás: Osztrák Energia Hivatal
2006-BAN FELHASZNÁLT PELLET MENNYISÉGE NÉHÁNY EU ORSZÁGBAN Ország 2006 évi felhasználás [t] Svédország 1 400 000 Olaszország 550 000 Németország 450 000 Ausztria 400 000 Dánia* 400 000 Finnország* 50 000 * háztartási
A HASZNOSÍTHATÓ BIOMASSZA POTENCIÁL MAGYARORSZÁGON Biomassza I. Tüzelési célú Mennyiség et/év Energiatartalom PJ/év Gabonaszalma 1 200 14,0 Kukoricaszár 2 500 30,0 Energiafű 600 7,0 Szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék 350 5,0 Energetikai faültetvény 2 500 38,0 Tüzifa/erdőkből 4 000 60,8 II. Bio motorhajtóanyag Kukorica 2 000 24,0 Búza/rozs 1 800 21,6 Repce 460 7,0 Napraforgó 200 3,2 III. Biogáz Hígtrágya, szerves hulladék 10 000 9,0 Silókukorica, cirok 3 200 10,8 Összesen: 230,4 Az 2005 évi TPES (1153 PJ) %-ában 19,9%
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! IMRE.NEMETH@MEH.HU