PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS...6 I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...6 I.1.1. Nemzetközi környezet...6 I.1.1.1. Európai uniós környezet... 6 I.1.1.2. Pécs az EKF-klubban... 8 I.1.1.3. Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések... 9 I.1.1.4. Pécs város külkapcsolati rendszere...13 I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja...15 I.1.2.1. Magyarország és Dél-Európa Pécs szerepe...15 I.1.2.2. A CADSES-Dél a South East European Space...18 I.1.2.3. Magyar-horvát együttmködési lehetségek...19 I.1.3. Pécs az országos településhálózatban...21 I.1.3.1. A tervezési dokumentumok és Pécs...21 I.1.3.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében...26 I.1.3.3. A régió és Pécs...28 I.1.3.4. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre...32 I.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE...34 I.2.1. Gazdaság...34 I.2.1.2. Regionális és megyei összehasonlítás...35 I.2.1.3. Pécs város agglomerációja...40 I.2.1.4. Pécs város gazdaságának elemzése...41 I.2.1.5. Ágazati elemzések...50 I.2.1.6. A város gazdaságának térbeli elhelyezkedése...68 I.2.2. Társadalom...71 I.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett...71 I.2.2.2. Korstruktúra...79 I.2.2.3. Születések...85 I.2.2.4. Halálozások...89 I.2.2.5. A migráció hatása Pécs társadalomszerkezetére...98 I.2.2.6. Foglalkoztatottság és munkanélküliség...104 I.2.2.7. Iskolázottság és oktatás...107 I.2.2.8. Életminség...110 I.2.2.9. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok...112 I.2.2.10. Pécs a multikulturális város...115 I.2.2.11. Az iskolázottság jellemz mutatói Pécsett...119 I.2.2.12. Kultúrafogyasztási szokások...122 I.2.2.13. A környezeti nevelés és környezettudatosság kérdései...125 I.2.2.14. Civil szervezetek Pécsett...128 I.2.3. Környezet...129 I.2.3.1. Vízminség, vízgazdálkodás...130

I.2.3.2. Levegminség...134 I.2.3.3. Zaj- és rezgésterhelés...139 I.2.3.4. Élvilág...141 I.2.3.5. Pécs közterületei és parkjai...144 I.2.3.6. Épített környezet...146 I.2.4. Közszolgáltatások...148 I.2.4.1. Oktatási intézményrendszer...148 I.2.4.2. Kulturális intézmények...154 I.2.4.3. Egészségügy...160 I.2.4.4. Szociális ellátás...165 I.2.4.5. Közigazgatás...168 I.2.4.6. Közlekedés, közösségi közlekedés...172 I.2.4.7. Hulladékgazdálkodás...180 I.2.4.8. Közmvek...182 I.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan...186 I.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉS ELEMZÉSE...192 I.3.1. Városrészek azonosítása...192 I.3.2. Városrészi szint gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés...197 I.3.2.1. Bels városrészek...197 I.3.2.2. Mecsekoldal...217 I.3.2.3. Meszes-Pécsbánya...237 I.3.2.4. Délkelet-Pécs...249 I.3.2.5. Dél-Pécs...261 I.3.2.6. Somogy, Vasas, Hird...277 I.3.2.7. Uránváros...286 I.3.2.8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület...295 I.3.3. Összegzés a városrészekrl és azok funkcióiról...298 II. FORRÁSTÉRKÉP...303 II.1.1. Az EKF kulcsprojektek finanszírozása...303 II.1.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai...303 II.1.2.1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program...303 II.1.2.2. Környezet és Energia Operatív Program...303 II.1.2.3. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program...304 II.1.2.4. Társadalmi Megújulás Operatív Program...304 II.1.2.5. Dél-dunántúli Operatív Program...304 II.1.2.6. Közlekedés Operatív Program...306 II.1.3. Európai területi együttmködés célkitzés forrásai...306 3

II.1.4. Közösségi programok...307 II.1.4.1. Európa a Polgárokért program...307 II.1.4.2. Kultúra program...307 II.1.4.3. Cselekv Ifjúság program...307 II.1.5. Egyéb nemzetközi források...307 II.1.5.1. EGT-támogatások...307 II.1.5.2. Visegrádi Alap...308 II.1.6. Hazai források...308 II.1.6.1. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatai...308 II.1.7. Nem vissza nem térítend támogatást alkalmazó finanszírozási formák...308 II.1.8. Intézkedési terv...309 III. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE...311 III.1.1.1. A projektszint kockázatok integrált elemzése...312 III.1.1.2. A 2010-es EKF program eredményességét fenyeget kockázatok...314 III.1.1.3. Az EKF hosszú távú, pozitív hatásait fenyeget kockázatok...315 4

Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve 1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) melléklete, mely részletes helyzetelemzést, forrástérképet és kockázatelemzés fejezetet tartalmaz. A melléklet tartalmának túlnyomó többségét a részletes helyzetelemzés teszi ki, mely az EKF kulcsprojektek elkészítése során készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, valamint Pécs Megyei Jogú Városa által 2007. novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégia helyzetelemzéseinek egyesítésével keletkezett. Az egyesített helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat. Ennek oka az is, hogy a helyzetfeltárás munkálatai még a Városfejlesztési Kézikönyv megjelenése eltt befejezdtek az alább közölt tartalommal. Az IVS törzsanyagában szerepl helyzetelemz fejezetek tehát tartalmazzák mindazokat az elemzési szempontokat és adatokat, amelyet az elírások megkövetelnek. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat terjedelmi okok miatt végül mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás. A forrástérkép, illetve a kockázatelemzés szintén a Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány részét képezték. Elbbi az EKF-fejlesztésekhez kapcsolódó további városi fejlesztések lehetséges forrásait veszi számba, míg a kockázatelemzés integráltan vizsgálja az EKFfejlesztések valószínsíthet kockázatait. 1 Városrehabilitáció 2007-13-ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM, 2007 5

I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I.1.1. Nemzetközi környezet I.1.1.1. Európai uniós környezet Pécs városa uniós összehasonlításban nem tartozik a vezet európai települések közé. Ugyanakkor hazánk ötödik legnépesebb városaként, fejlett regionális központként az Európai Unió területfejlesztési és kapcsolódó dokumentumai és projektjei (ld.: ESPON, Urban Audit, stb.) számolnak vele. Önmagában ez a tény is azt jelzi, hogy a város szerepel a brüsszeli döntéshozók és szakértk térképén. Az európai területi folyamatokat kutató ESPON (European Spatial Planning Observation Network) terminológiája szerint Pécs városa és vonzáskörzete egyike az 1595 ún. funkcionális városi körzetnek (Functional Urban Area, azaz FUA), mely azokat az európai városokat jelöli, ahol a lakosság 15 ezer fnél nagyobb és a vonzáskörzet lakossága 50 ezer fnél több. (ESPON, 2005) (www.espon.eu). Pécs a FUA-k lakosságszám szerinti osztályozásában az ötbl a negyedik csoportba került (50-250 ezer f). A FUA települések osztályozásakor Pécs városa funkcióit tekintve, mint egyetemi város került meghatározásra és, mint a hibajegyzékbl kiderül (ESPON, 2006), tévesen csak nemzeti fontosságú településként került a térképre, holott jelentsége nemzetközi/interregionális. Az egyébként is monocentrikus magyar településstruktúrában Pécs és vonzáskörzete (PUSH area az a terület ahonnan autóval Pécs 45 percen belül elérhet) az ESPON vizsgálatok szerint szintén monocentrikus felépítés, ahol Pécs dominanciája megkérdjelezhetetlen. Ugyanakkor a monocentrikusság az új területi gondolkodásban kedveztlen tényez, sokkal kívánatosabb a több település szoros és kölcsönös hálózatos együttmködésén alapuló policentrikus fejldés (nem csak az uniós dokumentumok, hanem pl. az OTK is ezt favorizálja). Az ún. Urban Audit vizsgálatok alapján (mely az EU Bizottsága kezdeményezésre az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közremködésével zajlik) Pécs városa a különböz kiválasztott mutatók alapján (több mint 250 különböz mutató az alábbi témakörökben: 6

demográfia, társadalmi helyzet, gazdasági állapot, civil társadalom szerepe, oktatás-képzés, környezet állapota, közlekedés, információs társadalom, kultúra és pihenés részletesen lásd: www.urbanaudit.org) a vizsgálatban szerepl 258 város közül a középmezny alsó felébe pozícionálható. Sokat árnyalja azonban a néhány alábbi szubjektíven kiemelt adat (mind 2001-bl) a város átlagos teljesítményét. Pécs városában a lakosok várható élettartama nem egészen 74 év, szemben a vizsgált települések 75,5 éves átlagával, mely az általános egészségi állapot kedveztlen alakulását mutatja. Ugyanakkor az 1000 fre jutó kórházi ágyak tekintetében a város a 36. helyen áll, az átlagot közel 30%-kal meghaladva. Sajnálatos, de nem meglep eredmény az egy fre jutó GDP alacsony értéke, mely a településcsoport átlagának alig ötödét éri el, ezzel 173. a listán. A vizsgálatunk szempontjából sarkalatos kultúra területén Pécs nagyon jól szerepel. Az 1000 lakosra jutó felsoktatási hallgatók száma közel 150 (ezzel Pécs 34.), míg az átlag nem éri el a százat, ezzel Pécs olyan egyetemvárosokat utasít maga mögé, mint Párizs, Montpellier, Grenoble, Milano, München, Lipcse, Orleans stb. Az egy lakosra jutó színházi székek száma alapján szintén a településcsoport fels harmadába tartozik Pécs (59.), míg az egy lakosra jutó múzeumlátogatók száma évente 2,4 (átlag: 1,8), mellyel Pécs a 38., olyan egykori EKF városokat megelzve, mint Krakkó, Prága, Rotterdam, Porto, Genova, Bologna. Az a tény, hogy az uniós dokumentumok és vizsgálatok számolnak vele, továbbá egyértelm profillal (egyetemváros) ruházzák fel, kedvezen értékelhet. A Nyugat-Balkán irányába, Közép-Európa fell az utolsó jelents egyetemi város, ezáltal kultúra-, és innováció-közvetít szerepe potenciálisan fontossá válhat. Ezt a potenciált ersíti, hogy a Nyugat-Balkánt az uniós vérkeringésbe bekapcsolni tervezett TEN korridor (V/C) utolsó jelents közösségen belüli állomása lesz, belátható idn belüli elkészülte esetén. (1. ábra) Megítélésünk szerint az uniós összehasonlításban két olyan elemmel rendelkezik Pécs városa, mely dönt hatással lehet hosszú távú fejldésére, nemzetközi, interregionális funkcióinak kiépítésére. Az egyik az egyetem (melyet az EU-s dokumentumok, adatbázisok a város jellegadó funkciójának tekintenek), a másik pedig a földrajzi helyzet, miszerint a Nyugat- Balkánra tartó V/C korridor kiépülése esetén utolsó jelents Unión belüli települése. A Nyugat-Balkán integrálásával mind a potenciális közlekedési szerep, mind a legközelebbi 7

uniós egyetem jelleg megsznik, Pécs relatív fontossága csökken. Az addig kialakítandó együttmködések és hálózatok, melyeknek Pécs lehet a mozgatója, azonban továbbélhetnek. Jelmagyarázat: 1 szárazföldi korridorok, 2 kiemelked fontosságú transzbalkáni, 3 dunai vízi út, 4 nem korridor autópályák, 5 M9, mint az új selyemút része 1. ábra: Délkelet-európai kommunikációs korridorok Forrás: Erdsi, 2007. I.1.1.2. Pécs az EKF-klubban Pécs városa a 2010-es eseménnyel egy új, közösségi hálózat részévé válik. Ez a csoport az Európa Kulturális Fvárosait tömörít klub. A valaha EKF-címet nyert települések köre meglehetsen heterogén, viszont alapot szolgáltathat egy újabb összehasonlítási dimenzióhoz. A korábbi EKF-települések kiválasztásakor jól megfigyelhet tendenciák érvényesültek, melyekben idnként változások is észlelhetk. Soha eddig nem töltötte be ezt a címet olyan város, melynek ne lett volna egyeteme. Pécs esetében egyetemváros mivoltára, mind az EKF-kapcsán, mind a város hosszútávú stratégiája 8

kidolgozása esetén lehet építeni. A város arculatát, imázsát, funkcióinak alakulását nagymértékben befolyásolja egyeteme. A nemzetközi partnerkapcsolatokban ez az egyik biztos közös pont, amelyre az EKF-városok hálózatában építeni lehet. 1985 és 2000 között évente egy település töltötte be a fvárosi címet, melyek közül tíz fváros, a többi pedig Weimar kivételével hazája egyik legnagyobb, legjelentsebb városa (Glasgow, Szaloniki, Antwerpen stb.). A 2000-es évtl (amikor is vegyesen kilenc fváros és közepes méret város töltötte be az EKF címet) napjainkig, már egy kivételtl eltekintve (Luxembourg), nem fvárosok kerültek kiválasztásra. Általános tendencia szerint régió, illetve megyeszékhelyek töltik be Európa Kulturális Fvárosa tisztet, lakosságuk 75 és 600 ezer között szóródik. Pécs a 2000 utáni gyztesek sorát tekintve semmiben nem lóg ki sem pozitív, sem negatív értelemben. Mind lakosságszáma, mind a közigazgatási hierarchiában betöltött szerepe alapján a többi kulturális fvároshoz nagyságrendjeiben hasonló méret, funkciójú város (ld. a külön dokumentumot alkotó Komplex megvalósíthatósági tanulmány mellékletben). I.1.1.3. Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések Pécs EKF szerepe nem csak belföldön, hanem a határon túl is érezteti hatását. Ezek elssorban a kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkez városok köre, másrészt a Pécshez közel es stájer, észak-olasz, szlovén, horvát, bosnyák, vajdasági városok, harmadrészt a várossal, megyéjével és régiójával hagyományosan szoros kulturális és gazdasági kapcsolatban álló dél-német, osztrák, összefoglalóan Duna-menti területek városai. Az EKF program a hazai, valamint a korábbi EKF városokkal kialakítandó kapcsolatrendszeren túl a fent említett területek városait tudja megszólítani. Ebben a megközelítésben érdemes megvizsgálni, hogy melyek ezek a városok, és milyen jelleg kapcsolat jöhet létre köztük és Pécs között. Az alábbiakban a város és a régió adottságaiból és hagyományaiból adódó együttmködési dimenziók szerint határozunk meg kooperációs területeket. 9

I.1.1.3.1 A rómaiak Magyarországon dimenzió A régió és Pécs egyik büszkesége az ókeresztény sírkamrákhoz kapcsolódó Világörökség helyszín. Imázsalakító jelentsége nagy, (tömeg)vonzása csekély. A potenciális együttmköd településkör Magyarországon túl a horvát, észak-olasz, osztrák terület lehet, melyek esetében a közös kulturális örökség és a hasonló (katolikus) gyökerek, korábbi kapcsolatok okán a kooperáció alapjai biztosítottak. A térség nagy átfedést mutat az ún. déli kulturális övezet koncepció, térségi- települési körével. I.1.1.3.2 A dunai dimenzió A dunai dimenzió ebben az esetben azt jelenti, hogy Pécs és térsége évszázadok óta kapcsolódik a Duna-mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához. Sajátos körülmény, hogy az EKF-ben egy német város, Essen a társfváros. A dunai németek (ld. Drang nach Osten, Donauschwaben, Schwäbische Türkei) meghatározó szerepet töltöttek be a térség polgárosodásában, városiasodásában, a gazdaság fejlesztésében és az európai struktúrákba való beilleszkedésében, összeköt szerepet betöltve a Balkán, Közép-Európa és az európai centrumtérség között. Ennek ma is kézzelfogható eredményei érzékelhetek például a német vegyes vállalatok jelenlétében. A kulturális ipari exportnak (mint kulturális turisták, vásárlók, partnerek) a dél-német és osztrák területek lehetnek az elsdleges Kárpátmedencén kívüli célterületei. I.1.1.3.3 A nyugat-balkáni dimenzió A Duna mentén nem csupán német telepesek migráltak, üzleteltek és hoztak létre maradandó kulturális értékeket, hanem délrl északra is megjelentek telepesek az oszmánok ell, a háborús fenyegetettség miatt menekülve, vagy éppen velük együtt. Ez adja a balkáni dimenzióhoz való kapcsolódást. Kulturális-társadalmi tartalmai többféleképpen (pl. kisebbségek) jelen vannak Magyarországon. Erre épülve, mint határmenti együttmködés, eurorégiós szervezdés, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatrendszer, a dimenzió jelen van ma is. A horvát, bosnyák, montenegrói, bolgár, görög stb. kapcsolatok jelenleg is élnek, fejlesztésükben jelents tartalékok vannak. A város kulturális gazdaságának, mint célpiac, partneri környezet és mint tartalom/téma jelenthet vonatkozási pontot. 10

I.1.1.3.4 Török-iszlám dimenzió Az EKF projektben az EU-n kívüli társfváros Isztambul. A város mérete (9 millió lakos, agglomerációval együtt 19 millió f), gazdasági és kulturális potenciálja Magyarországét is felülmúlja. A török csatlakozási folyamat, a kelet-balkáni csatlakozás (Románia, Bulgária), és a nyugat-balkáni térség (fleg muszlim csoportokhoz kapcsolódó) biztonsági problematikája az Európai Unióban a figyelmet a török-iszlám dimenzióra irányítja. A régiónk a hódoltsági idkbl török/iszlám anyagi kulturális (fleg építészeti) örökséggel bír. Ez lehetséget kínál ezen dimenzió megjelenítésére a város kulturális gazdaságában is. A csatlakozni kívánó, vagy a csatlakozási folyamat különböz stádiumában lév országok egy alacsonyabb integrációs lépcsfokról néznek egyelre ránk. Egyes oktatási, kulturális szolgáltatások esetében a városnak kedvez lehetségei vannak a Nyugat-Balkánnal való kooperáció terén. I.1.1.3.5 A protestáns dimenzió A Dél-dunántúli régió sajátsága, hogy leszakadó térségei, bels perifériái közül több is református hagyományú, az anyagi-szellemi kulturális öröksége a protestantizmushoz kötdik. Az Ormánság, a Zselic, a Sárköz protestáns közösségei ma is léteznek. A Pécsre beköltözéssel ma már a városban is jelents protestáns közösség alakult ki. A népi építészet, a népi kultúra pregnánsan református jelleg a Dél-Dunántúlon, a régió imázsában, kulturális arculatában ez az örökség messze felülmúlja a reformátusság jelenlegi számarányát. A protestáns dimenzió úgy tud megjelenni, hogy a régió kulturális iparának piacán megjelennek a Kárpát-medence fleg határon túli magyar lakossága (különösen fontos számunkra, hogy a hozzánk legközelebbi szlavóniai, vajdasági magyarság református hagyományú), illetve a keleti országrész szintén református hagyományú, kötdés lakossága. ket meg lehet szólítani ezzel a tartalommal. Másodsorban a kulturális kapcsolat, azonosulás lehetségét kínálja a svájci, németalföldi és az északi protestáns közösségek számára, akik hagyományosan érdekldést mutatnak Magyarország iránt és ezzel a kulturális ipar számára egy fizetképes, fontos piaci szegmenst képeznek. A régió számára az ebben a körben megnövekedett ismertség más piaci kapcsolatokat, befektetéseket is indukálhat. 11

I.1.1.3.6 A bor dimenziója Európa három nagy déli félszigete közül az Ibériai- és az Appennin-félsziget a szl-bor termelésének fellegvárai. A klimatikus, illetve egyéb termelési adottságok, valamint a szakmai-kulturális örökség biztosítja a gazdaság e területének a virágzását. A Balkán-félsziget potenciálisan ugyanilyen jó adottságokkal bír. Ugyanakkor számos tekintetben elmarad az elbb említett területektl. A város és a régió egyik jellegadó terméke a bor és a hozzá kapcsolódó, kulturális tartalmú szolgáltatások. Felvetdik tehát az ebben a dimenzióban, a hasonló adottságú városokkal, térségekkel kialakítandó kapcsolat kérdése. I.1.1.3.7 További kapcsolatrendszerek A fenti dimenziókon túl egyes földrajzilag jól körülhatárolható területek városai, városcsoportjai számára is nagy fontossággal rendelkezik és rendelkezhet a jövben is Pécs. Ezt a jelentséget a 2010-es programsorozat tovább növelheti. A Kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkez városok elssorban a kulturális turizmus kapcsán jöhetnek szóba. Lévén a kultúra jelents része nemzetspecifikus, a 2010-es évben Pécs szerepe a magyar kultúrát is rz városok körében felértékeldik. (Kolozsvár, Marosvásárhely, Komárom, Nagyvárad, Szabadka stb.) A Dél-Dunántúl és benne Pécs hagyományos kapcsolatrendszere révén (Észak-Itália, délnémet területek) az ezekrl a területekrl érkez nemzetközi turizmus volumene is emelkedni fog. Itt elssorban a Duna-menti térség (Alsó- és Fels-Ausztria, Stájerország, Bajorország, Baden-Württemberg), valamint az észak-adriai térség (Szlovénia, Friuli-Venezia-Giulia, Veneto, Trentino-Alto-Adige, Emilia-Romagna) városaira kell gondolnunk. Harmadik nagy csoportunk a nemzetközi hatásokat tekintve a város földrajzilag és funkcionálisan is legközelebbi szomszédai, a horvát, szlavón, nyugat-vajdasági és északboszniai városok, összefoglalóan a Nyugat-Balkán északi fele. Ezen területeket tekintve Pécs város EKF címe a turisztikai kapcsolatok mellett sokkal többet jelent. Egy hátrányos helyzet, megkésett fejlettség, a közelmúltban súlyos konfliktusok miatt a figyelem középpontjába került, azóta azonban jórészt elfeledett térség számára nyújt lehetséget a nemzetközi közvélemény eltt való megjelenésre. A szlavón, bosnyák és vajdasági városoknak úgy kell a nemzetközi imázsjavítás, mint egy falat kenyér. 2010-ben a pécsi programok holdudvarába 12

kerülve erre lehetségük nyílhat. Pécs városa számára ez hosszútávú elnyöket biztosíthat. Ha a déli kulturális övezet 2010-re a fenti közös érdekek alapján intézményesülni tud, a város számára olyan 2010-en túlmutató nemzetközi interregionális funkciót biztosíthat, mely évtizedekre meghatározhatja fejldését. I.1.1.4. Pécs város külkapcsolati rendszere A nemzetközi kapcsolatok széles körében vizsgáltuk Pécs városa intézményi kapcsolati hálóját. A kapcsolatokat három intézményi dimenzióban vizsgáltuk (MJV, Pécs-Baranya központja, a Dél-Dunántúli Régió központja). Az els körben Pécs MJV partneri kapcsolatait tekintettük át. Ezekrl szintén a külön melléklet ad képet. Fontos megemlíteni, hogy a város nemzetközi kapcsolati rendszere kétszint. A testvérvárosi kapcsolat mellett (melyet a táblázat tartalmaz) létezik a kevésbé szoros, ún. partnervárosi kapcsolat is. A régió külkapcsolati stratégiájával kapcsolatos gyjtmunka keretében a régióban található megyei, városi, kamarai, stb. intézményeket a regionális ügynökség munkatársai felkérték, hogy egy ötfokozatú skálán értékeljék kapcsolataik fontosságát, jelentségét. A felmérés szerint 24 kapcsolatot adtak meg, illetve értékeltek a szakreferensek. Hat kapcsolatot, jellemzen a nagy földrajzi távolságra fekvket értékelték gyengébben, mint fontosat, ezek francia, észak-amerikai, izraeli és török városok. A többi 18-at, mint nagyon fontosat ítélték, ezek közül nyolc ún. EKF város. A városok mérete és funkcionális megoszlása változatos, különösebb stratégiát nem tükröz. A legnagyobb város közel 10 milliós, és két fváros is található köztük, a többi változatos skálán mozog. Kérdéses a partnerkapcsolatok egy részének jövbeli tartóssága ilyen méretbeli és funkcionális differenciák esetében. Földrajzi eloszlásban a legnagyobb csoportot a délkelet-európai térség adja (összesen 10 partneri kapcsolattal). Közép-Európához öt kapcsolat fzdik. Egy város jelzi még Észak- Európa (finn kapcsolat), míg három Nyugat-Európa (az angol, a holland, a francia kapcsolat) jelentségét. Egy város van még Dél-Európából (olasz kapcsolat), míg a többi Európán kívüli 13

(kett a Közel-Keletrl, kett pedig Észak-Amerikából). A személyes beszélgetések alapján is a délkelet-európai térség településeivel létrejött városváros kapcsolatok kerültek els helyen említésre: a 30 éves testvérvárosi kapcsolattal bíró Eszék, a szintén napi kapcsolatokkal rendelkez Tuzla, valamint Szarajevó, Zágráb és Újvidék került kiemelésre. Pulával, mint Horvátország leend kulturális fvárosával is éledezben vannak a kétoldalú kapcsolatok, és szintén formálódó kapcsolatok vannak a bulgáriai Szlivennel is. A partnervárosi kapcsolatok közül a leggyümölcsözbbnek az Araddal kötött, ötéves kapcsolat bizonyult, melyet az aradi színház, zeneiskola vendégszereplése is bizonyít. A nyugati kapcsolatok közül Fellbach városa emelhet ki, amellyel az 1986-ban megkötött kapcsolat az els nyugatnémet-magyar testvérvárosi kapcsolat volt. A 40 ezer fs kisvárossal azóta is intenzív a kapcsolat. A korábbi EKF-városok közül Graz-cal van még testvérvárosi kapcsolat, az EKF-pályázati szakasz idején aktív volt az együttmködés a két város között. A francia városok közül a Lyonnal lév tetszhalotti testvérvárosi állapotot az utóbbi idben némi fellendülés követte, de vannak kapcsalatok Lille-lel (az EKF-ük révén), illetve Dijonnal is. A fenti listát (és a külön mellékletben lev összefoglaló táblázatot végigtekintve) láthatólag érvényesül a térhatékonyság elve a partnerkapcsolatok földrajzi eloszlásában. A távolsággal fordítottan arányos a kapcsolatok fontosságának megítélése, illetve a távolsággal arányosan változik a kapcsolatok száma. A partnerkapcsolatok szövete Délkelet-Európában a legsrbb. A városhoz (mint Pécs-Baranya természetes központjához) szorosan kapcsolódnak a megye nemzetközi kapcsolatai, ha ezek intézményesen nem is a MJV-hoz kötdnek. Jelentsége a város számára elmarad az elbb felsorolt körtl. Szintén a külön dokumentumot alkotó mellékletben található 3. melléklet Baranya megye pécsi intézményi központjához kötd partneri kapcsolatokat veszi számba, szám szerint 19- et. Az ötfokozatú skálán minden fokozatban szerepelnek partnerek. A térhatékonyság elve itt is érvényesül, tehát a távolsággal arányosan csökken a partnerek száma. A földrajzi eloszlás elemzésével kiderül, hogy feltnen hiányoznak a stratégiai jelentség délkelet-európai kapcsolatok, illetve a kisszámú említések fontossági megítélése is igen alacsony. Kitüntetett 14

figyelmet a fejlett, közép-és nyugat-európai térségek kaptak. A Dél-dunántúli régió esetében is releváns a régióközpont szerep. Az intézményrendszer kiforratlansága és relatíve rövid múltja miatt csak nagy óvatossággal lehet kezelni a sokágú kapcsolatokat, melyek alapveten a regionális fejlesztési ügynökséghez (DDRFÜ) kötdnek. A kapcsolatok érzékelheten nem összemérhetek az elz két intézményi partneri körrel. A listán 44 partneri kapcsolat található, de a szereplk státusa, a kapcsolatok jellege rendkívül heterogén. A potenciálisan nagy horderej kapcsolatok mellett számos, egyelre jelentéktelennek tn, nem is intézményesült kapcsolat szerepel a felsorolásban. Egészében a térhatékonyság elvének érvényesülése ebben az esetben is látható. A kapcsolatok az EU-s pályázati források prioritásainak megfelelen dönten közép- és nyugat-európai partnerekkel alakultak ki. I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja I.1.2.1. Magyarország és Dél-Európa Pécs szerepe Egy olyan erteljesen a fvárosi agglomerációra koncentrálódott országban, mint Magyarország, egy vidéki város külkapcsolati rendszerének az elemzése során nem lehet megkerülni az állami szint és volumen külkapcsolatok, külgazdasági kapcsolatok áttekintését. Esetünkben, mivel földrajzi helyzete, hagyományos kapcsolati rendszere és a különböz regionális tervezési dokumentumok az ún. délnyugati stratégiai irány tekintetében határoznak meg érdekeltséget és feladatokat a város számára, ezért a dél-európai térség államaival kapcsolatos magyar reál- és intézményi kapcsolatokat értékeljük. Ez a térség 17 állami egységet érint a Boszporusztól az Európa legnyugatibb pontjának számító Roca-fokig (az EKF társfváros Isztambultól a Pécs számára kiemelt jelentség V. számú (TEN) korridor végpontjának számító Lisszabonig). Magyarország számára Dél-Európa napjainkban nem képez külpolitikai, vagy külgazdasági prioritást. Ezzel szemben a egyes vizsgálatok 2 arra mutatnak, hogy ezzel az országcsoporttal a 2 OTKA T 49291 számú kutatás 15

reálkapcsolatok minden területén fejldnek, így a térség, nem utolsósorban a közös EU és NATO tagság kötelékei miatt, felértékeldben van Magyarország számára. Magyarországot biztonságpolitikai megfontolások is a területhez kötik. Szervezetileg egyértelmen ide tartozik, a magyar hader a NATO déli szárnyának nápolyi fparancsnoksága alá. A térségbeli államokkal kapcsolatban évrl-évre jelents kereskedelmi aktívum képzdik, a kapcsolatos kereskedelem volumene pedig n. A magyar mködtke-kihelyezésben a térség, különösen pedig a Balkán-félsziget országai kitüntetett figyelmet élveznek. Néhány magyar vállalkozás (MOL, OTP, TriGránit, Betonút, Magyar Telekom, stb.) jelents szerepet játszik a nyugat-balkáni privatizációs folyamatokban. Az Adria partjai mentén (Horvátországban és Montenegróban) magyar vállalkozások sora szerzett pozíciókat a távközlés, energiaipar, pénzügyi szolgáltatások és a turizmusvendéglátás területén. A Magyarországra irányuló FDI terén az olaszok, a spanyolok és a törökök aktívak, de még a térségen belül listavezet olaszok is csupán a 8-9. helyet foglalják el egész Magyarország viszonylatában. A turizmus területén is érzékelhet a növekedés. A magyarok térségbeli érdekldése jellemzen Horvátországhoz, Olaszországhoz, Bulgáriához és Görögországhoz kötdik. A többi országban is n a magyar látogatók száma, de arányaiban elmarad az elbbiekben felsoroltakhoz képest. A nagyon különböz méret és jelleg csoportból néhány olyan állam is azonosítható, amelyek esetében a kapcsolatok volumene és intenzitása számottev, és a jövben egyre inkább meghatározó lehet a számunkra. Magyarország összes dél-európai kapcsolatainak a meghatározó hányada Olaszországhoz kötdik. A történelmi jóviszony, a fejlett intézményrendszer, a relatíve nagyszámú, nyelvet beszél közvetít, a térség legjelentsebb gazdasági potenciálja kiemelt partnerré teszi számunkra Itáliát. Nagyok a fejldés lehetségei, különösen az olasz Dél területén, ami számos feladatot állít Magyarország elé. Az aszimmetriákból adódóan a kapcsolatok fejldésében a magyar érdekeltség az ersebb. Hosszabb távon az olasz kapcsolatok, bár várhatóan megrzik elsségüket, arányukban csökkenni fognak, és a spanyol, török, bolgár politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok ersödhetnek meg. A magyar-spanyol kapcsolatokban is van fejldési lehetség. A világ 8. gazdaságát 16

létrehozó és a spanyol nyelv világ felé Európának kaput nyitó, növekv politikai súlyú országgal ersen aszimmetrikusak a magyar társadalom kapcsolatai. Az állami szinté a formálison (alapvetn) túl, csak a turizmushoz kapcsolódóan jelenik meg. A spanyol intézményi jelenlét Magyarországon arányaiban túlmutat a kapcsolatok jelenlegi szintjén. A gazdaságban egy intenzív növekedés tapasztalható, mind az FDI, mind a kereskedelem és turizmus terén. A társadalmi, civil, önkormányzati kapcsolatok terén érzdik leginkább a jövbeli fejldést korlátozó szk keresztmetszet. A horvát-magyar reláció - bár a fejldés korlátai (már csak a méretek okán is) láthatóak - nagyon fejlett az országcsoporton belül. A problémamentes politikai kapcsolatok, a széleskör kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcsolatok fontos, stabil és állandó partnerré teszik az országcsoporton belül Horvátországot. A várható horvát EU és NATO tagság révén az intézményi kapcsolatok még tovább ersödhetnek. A török viszonylatban, a jövt illeten sok ugyan a kérdjel (EU tagság), de a törökmagyar kapcsolatok jól megalapozottak, és minden területen dinamikusan fejldnek. A törökök számára a magyar kapcsolat geopolitikai és történelmi okok miatt is fontos. Az eurázsiai ország hatalmas demográfiai és gazdasági potenciállal rendelkezik, egy olyan térség határán, mely jelents demográfiai erózión, strukturális átalakuláson megy keresztül az elkövetkez évtizedekben. Az együttmködés dimenziói közül jelentsek a földrajziak és a kulturálisak is. A földrajzilag ersen tagolt mediterrán térségben a távolság kérdése több aspektusból is jelentséggel bír. Nem csupán a földfelszíni távolsággal kell számolnunk, hanem mentálissal és finanszírozásival is. A nagy közlekedési rendszerek még nem képeznek összefügg egészet, jelentsek a fehér foltok, a bels perifériák. A tenger szerepe az országok életében meghatározó, nagymértékben fordulnak felé társadalmaik. A nyelvi-kulturális faktor szerepe is jelents. Ilyen a magyar kisebbség szerepe Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában, a közvetít szerepet játszó horvát, szerb, görög, bolgár kisebbségé. A magyarság iránt egyfajta történelmi barátságot éreznek a törökök, bolgárok, és részben az olaszok is. Az oktatási rendszerünk (földrajz, történelem, nyelvek) felelssége kiemelked szerepet játszik a kapcsolatok jövbeli alakulásában. A globalizációs folyamatokhoz alkalmazkodás a dél-európai térség egésze számára 17

feladatokat ad, részben ahhoz hasonlókat, mint amilyeneket Magyarország elé is állít. Az egész vizsgált térség periférikus helyzet és jelleg, a modernizáció és a biztonság kihívásai sok tekintetben megegyeznek a Magyarországéival. A nagytérségi kapcsolatrendszerekhez való alkalmazkodás terén Pécsnek vannak bizonyos lehetségei. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok irányító központja Budapesten van, de a kulturális-társadalmi kapcsolatok alakításában elfoglalhat bizonyos helyet. A magyar külpolitika és külgazdaság irányítása nem kezeli a helyén a dél-nyugati stratégiai irány kapcsolatrendszerét, de a reálkapcsolatok alakulása miatt ez minden bizonnyal változni fog. Kérdés, hogy Pécs ebben a növekv intenzitású kapcsolatban milyen szerepet tud betölteni. Látszanak bizonyos hiányosságok, rök, melyeknek betöltésében a város bizonyos szerepet betölthet. Ilyen a jelents államok körében a spanyol és a görög dimenzió, a kisebb államok körébl pedig Montenegró, Macedónia és Málta dimenzióinak megersítése a magyar kapcsolatokban. I.1.2.2. A CADSES-Dél a South East European Space A 2007-13-as tervezési idszakban az INTERREG programok területi lefedettsége megváltozott. Hazánk számára a legfontosabb változás a korábbi CADSES térség felosztása, melynek következtében Magyarország abba a kedvez helyzetbe került, hogy az újonnan létrejöv programozási térségek (South East Europe, Central Europe) közül mindkettnek részévé vált. A Délkelet-Európa elnevezés tervezési területnek ráadásul Budapest a programozási központja, így Magyarországra a délkelet-európai területfejlesztési nagytérség interregionális szervezése kapcsán igen fontos szerep hárul. Budapestnek a regionális politikában felértékeld szerepébl tudatos lobbi-tevékenység segítségével, illetve a város, régió vezetinek elkötelezettségével Pécs is profitálhat, amennyiben sikerül kihasználnia helyzeti elnyét és a térség egyik fontos (potenciális?) regionális szervez városává válhat. A SEES (South East European Space) programozási régió 17 országot érint, ahol 269 millió f él, általános célkitzései a kiegyensúlyozott területi fejldés, a területi harmónia elérése és a lisszaboni és göteborgi folyamatoknak megfelelen az innováció, a környezet, az elérhetség és a fenntartható városfejldés jelentik a kooperáció sarokköveit. 18

A fejlesztési prioritásokon belül megtalálható beavatkozási területek között megtalálható a mind a pólus programnak, mind az EKF-nek, mind pedig Pécs potenciális fejldési pályájának megfelel irány. A kulturális értékek és erforrások fejldés szolgálatába állítását célozza ez a terület. Olyan hálózatok kialakítását, kulturális kínálat bvítését, kisebbségi csoportok támogatását, együttmködések létrehozását, tanulmányok készítését és képzési programok lebonyolítását támogathatja a program, melyek a kultúrát, mint fejlesztési erforrást vonják be a terület- és településfejlesztés eszköztárába. Ez a prioritás összhangban áll Pécs törekvéseivel, a Pólus programmal, az EKF programmal, és mindazokkal a megállapításokkal, amelyeket a fentiekben tettünk. A SEES kereteiben finanszírozható, annak szervezeti keretet adó nemzetközi interregionális együttmködés, a kultúra, kultúraszervezés, oktatás/képzés, kulturális szolgáltatások, kulturális turizmus területén, az ehhez kapcsolódó tapasztalatok és know-how-k piacosítása jelenthetnek középtávú fejldési lehetséget Pécs számára. Nem látszik életszernek, hogy a közel 270 milliós térségben, ahol olyan városokkal kell versengeni, illetve együttmködni, mint Bécs, Milánó, Athén, Isztambul, Pozsony, Belgrád, Szófia stb., Pécs majd a gazdaság valamely ágában játszik vezet szerepet. Sokkal valószínbb, hogy a rendkívül sokoldalú, színes kulturális, nyelvi, vallási hagyományokkal rendelkez térség hozzávetleges közepén elhelyezked város a térség (egyik) kulturális, szellemi, oktatási központjává válhat. I.1.2.3. Magyar-horvát együttmködési lehetségek A magyar-horvát relációban, intézményesült formában Pécs a Duna-Dráva-Száva eurorégió (5. ábra 3 ) egyik vezet településeként fontos szerepet játszhat. A dél-dunántúli funkcionális régió területe magában foglalja Szlavónia jelents részét csakúgy, mint Eszék városát. Hosszú távon (a Nyugat-Balkán integrálódása következtében) ennek a déli kapcsolatrendszernek fontos szerepe lehet Pécs fejldésében. A város számára ez a dél-nyugati kapcsolati rendszerben részvétel az egyik potenciális és legvalószínbbnek tn nemzetközi interregionális feladat/szerep, ami nélkül regionális és közösségi fontossága korlátozott 3 Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara http://www.pbkik.hu/download.php?id=1512 19

marad. Sajnálatos tény azonban, hogy a jelenlegi intézményi és szervezeti rendszerben a DDSZ eurorégió kevéssé látszik hatékonynak lenni. (Ezt jól példázza szubjektíven kiragadva például a honlapjuk is (www.ddseuro.org - 2007-08-24), ahol az utolsó hír 2003-as eseményrl tudósít. Ha nem történt azóta semmi, vagy, ha történt is, de senkit nem tájékoztatnak róla, mindkét lehetség a mködés problémáiról tanúskodik.) Ez azonban nem kizárólag a jelenlegi struktúrákból fakadó hiányosság, hanem annak is következménye, hogy az eurorégió dönten hátrányos helyzet térségekbl 2. ábra: A Duna-Dráva-Száva eurorégió tevdik össze. Sem a Dél- Dunántúl, sem pedig Kelet-Szlavónia nem tartozik hazája dinamikusan fejld térségei közé, és bár Tuzla kanton boszniai összehasonlításban nem nevezhet elmaradottnak, az ország általános fejlettsége, politikai, stabilitási, nemzetközi jogi és természetesen gazdasági problémái miatt az együttmködés nem tudott eddig érzékelheten hatékonnyá fejldni. Az eurorégió talán legfbb problémája azonban a gazdasági együttmködés hiánya, mely egyszerre következménye a térség gazdasági lemaradásának és a közös gazdasági érdekek hiányának. Mindazonáltal vitathatatlan tény, hogy ha Pécsnek lehet nemzetközi interregionális szerepe, akkor az ebben a térségben képzelhet el. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogy ez a szerep a kemény gazdasági szférára koncentráljon-e, avagy sokkal inkább olyan puha területekre, mint a kultúra, (regionális) kisebbségpolitika, 20

regionális oktatási/képzési központ, környezetvédelem, és csak ehhez kapcsolódóan gazdasági területekre, valamint az V/C korridor kiépültével és a dunai hajózás fejlesztésével elosztókereskedelmi együttmködésre. Ennek az új együttmködési profilnak megvannak az elzményei, a helyi szervezetei, alapintézményei Pécsett. Elég, ha az oktatás teljes vertikumát átfogó nemzetiségi (pl. horvát) és két-tannyelv képzésekre, vagy a Magyarországon egyedülálló Horvát Színházra gondolunk. A nyugat-balkáni nemzetek kisebbségei szinte kivétel nélkül képviseltetik magukat Pécsen, szélesítve az együttmködés bázisát. Szintén kedvez körülmény a térséggel kialakítandó együttmködések során a diplomáciai alközponti szerep is. A magyar horvát együttmködés elmélyítésében további lehetséget jelent 2007-tl a Magyar-Horvát Határmenti Együttmködési Program (Hungary-Croatia CBC Programme). A program két prioritással rendelkezik. A fenntartható környezet és turizmus elnevezésben hangsúlyosan szerepel a Mura-Dráva- Duna térségének ökoturisztikai fejlesztése, kisebb lépték természet- és környezetvédelmi akciók végrehajtásának támogatása. A második prioritás pedig a gazdasági és emberierforrásfejlesztéssel foglalkozik, melynek keretén belül gazdasági és munkaerpiaci együttmködések, közös stratégiai tervezés, valamint határon átnyúló oktatási együttmködések, people-to-people akciók, valamint a kétnyelvség támogatása szerepel. A program 52,4 millió eurós támogatásra számíthat 2007-13 között. I.1.3. Pécs az országos településhálózatban I.1.3.1. A tervezési dokumentumok és Pécs I.1.3.1.1 Pécs az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) egyik alapvet célja a területi harmónia kialakítása. Ennek egyik fontos eszköze a decentralizáció, illetve a magyar településhálózat Budapest-központúságának mérséklése. Az OTK ezt többek között a fváros fejldésének vissza nem fogása mellett a kiemelt regionális központok támogatásával, központi fejlesztésével kívánja elérni. Az ún. pólusvárosok (Gyr, Pécs, Székesfehérvár-Veszprém, 21

Szeged, Debrecen és Miskolc) olyan kiemelten támogatandó települések, melyeknek feladata tágabb környezetük dinamizálása, a többi településsel hálózatos együttmködések kialakítása, régiójuk társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életének szervezése (2. ábra). Regionális pólusok fejlesztési tengelyek pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Miskolc Eger Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Szombathely Gyr Tatabánya Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Debrecen Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezvásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Zágráb Pécs Eszék Szeged Szabadka/ Belgrád Arad Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok 3. ábra: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Forrás: OTK 2005 A pólusvárosokkal szemben támasztott követelmények tehát egy valódi regionális központi funkciókkal rendelkez, dinamikus és innovatív település képét vetítik elre. Ez a fejlesztési igény egyben ki is emeli a fenti településeket a magyar megyei jogú városi körbl, féligmeddig intézményesíti azt, amit eddig a szakma vallott csak, nevezetesen, hogy az országban vannak kiemelt, teljes érték regionális központok (többé-kevésbé a pólustelepülések) és vannak a funkcionális hierarchiában alacsonyabb szinten álló csak megyeszékhelyek. Ez a város hosszú távú fejldése szempontjából (a pólusvárosoknak jutó kormányzati támogatástól függetlenül is) kedvez körülmény. 22

Pécs városára emellett az OTK alapján más területi feladatok is hárulnak. Az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik fontos eleme a határon átnyúló együttmködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése (3. ábra), ezzel azonban a II.1.3-as fejezetben foglalkozunk. 4. ábra: Pécs helye Magyarország területi integrálódásának fbb dimenziói között Forrás: OTK 2005 I.1.3.1.2 A Pólus Program Az öt pólusváros és a póluspáros meglév erforrásaikra alapozott fejlesztési terveket dolgoztak ki a kormányzati támogatások lehívása és az OTK-ban foglalt szerep betöltésére. Ezek a pólusprogramok ennek következtében településenként részben eltérek, ami jelenti azt is, hogy maradéktalan megvalósulásuk esetén az érintett városok más és más társadalmigazdasági fejldési pályára léphetnek. Az egyes pólusvárosok javasolt fejlesztési projektjei alapján Magyarország városhálózatának e kiemelt elemei fejlesztési prioritásaikban párhuzamosságokat és egyedi vonásokat egyaránt felfedezhetünk. Több városnál megjelenik az orvostudományi egyetemi képzés bázisán az egészségipar, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészít innovatív iparágak fejlesztésének igénye 23

(Debrecen, Szeged, Pécs). VÁROS Debrecen Miskolc Szeged Pécs Gyr Székesfehérvár Veszprém PROJEKT-TÍPUSOK egészségügyi, gyógyszeripari és agrárinnovációs projektek Technopolisz alkalmazott high-tech ipari megoldások Biopolisz egészségipar, ipari környezetvédelem, agrár-biotechnológia Az életminség pólusa egészségipar, környezetipar, kulturális ipar Autopolis autóipari innovációs-termelési klaszter Technopolisz mechatronika, informatika, elektronika, logisztika 1. táblázat: Az egyes pólusvárosok kiemelt prioritásai Szerkesztette: Reményi P., 2007 A jelents agrárpotenciállal és hagyományokkal rendelkez, megfelel intézményi struktúrát is felvonultatni képes városokban (Szeged, Debrecen) az agrárinnovációnak is kiemelt fontosságot tulajdonítanak. A közelmúlt és a jelen leginkább ipari profilú városai (Miskolc, Gyr, Székesfehérvár- Veszprém) a gépipari innovációt tartják városuk és régiójuk kiemelend fejlesztési prioritásának. Látszik tehát, hogy a fejlesztend innovatív ágazatok több város esetében is átfedik egymást. Kérdéses, hogy ezáltal a pólusvárosok és régióik kooperatív, vagy ellenkezleg, kompetitív viszonyba fognak kerülni egymással. A tervezett szakterületi specializációk mellett is nehéz például elképzelni, hogy a tízmilliós magyar piacon eddig is verseng három legnagyobb vidéki egyetem mindegyike olyan egészségipari innovációs központot tud majd megvalósítani, melyek nem egymás ell próbálják a fejlesztési forrásokat, megrendeléseket, piacokat és szakembereket elhalászni, hanem egymással kooperatív és komplementer módon képesek majd megélni a piacon (nem beszélve arról, hogy mindez hogyan viszonyul a budapesti hasonló profilú szervezetekhez, valamint a nemzetközi multicégek hasonló tevékenységéhez). A pólusprogramok realizálására tett eddigi törekvések figyelembe vételével valószínleg szükségessé válik azok korrekciója, illetve felmerülhet az egymáshoz való viszony tisztázásának igénye. Pécs városa kapcsán van egy olyan elem (kulturális ipar) amely az egyéb pólusvárosoknál 24

nem merült fel prioritásként. Ez az innovatív gazdasági terület ráadásul az EKF programmal is összekapcsolódik. Egy sikeres pólus-megvalósítás, egy sikeres EKF program, valamint a már ma is meglév változatos országos és nemzetközi programsorozat (POSZT, Szabadtéri Játékok, ICWIP, stb.) továbbfejlesztése, az egyetemváros-imázs ersítése Pécs számára különleges helyet biztosíthat a magyar településhálózatban. Nem csak közigazgatási és regionális központi szerepe biztosítana számára kiemelkedést a városhálózatból, hanem a szerteágazó kulturális-tudományos-oktatási profil is, mely egyszerre nyújt rendkívül kedvez imázst, magas hozzáadottérték innovatív és fenntartható gazdasági fejldést, valamint a lakosok számára élhet városi milit. Ugyanakkor a Pólus Programban megfogalmazott fejlesztések (Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ, Pécsi Digitális-Animációs Tudásközpont, Digitális Médiakutató Intézet, Turisztikai beruházások) a kulturális iparnak csak egy szk szeletét képviselik. Önmagukban tekintve korlátozott gazdasági dinamizáló hatásuk is, hiszen a turisztikai beruházások némelyikét leszámítva (pl. Harkányi aquapark aminek viszont innovativitása szorul magyarázatra) nehezen képzelhet el, hogy önmagukban képesek lesznek a város (és a régió) gazdasági teljesítményét érdemben megváltoztatni. A pécsi pólus program másik két elemével kapcsolatban szintúgy felmerülnek a kulturális ipar kapcsán feltett kérdések. Önmagában mind az egészségipar, mind a környezetipar támogatandó célokat tz maga elé, azonban a kell számú és innovativitású vállalkozások hiánya, valamint a többi pólus-programmal való átfedés miatt érdemesnek tnik továbbgondolni ezeket, hogy betölthessék szerepüket a város, a régió és tágabb környezete társadalmi-gazdasági dinamizálására. Az egészségipari kiemelt projektekkel kapcsolatban kijelölt egészségpolitikai célkitzések jók, támogatandók, ugyanakkor a fejlesztések lokális gazdaságra gyakorolt dinamizáló hatása korlátozott. Az Egészségipari Innovációs Központ (mellyel kapcsolatban kockázati tényez a jelenleg nem kellképpen ers régióbeli vállalkozói háttér) kivételével a többi tervezett beruházás közvetlen gazdasági haszna a jelenlegi egészségpolitikai helyzetben bizonytalan. A meddségi és mozgásszervi centrumok tulajdonképpen egészségügyi szolgáltatások új modelljeit képviselik, melyek mint ilyenek ígéretesek, azonban mködésüket vagy a társadalombiztosító (azaz az állampolgárok), vagy a betegek (azaz az állampolgárok) 25

finanszírozzák. Nehezen elképzelhet, hogy mindezen szolgáltatások olyan mérték nemzetközi vonzert tudjanak kialakítani, hogy ezáltal számottev mérték forrásokat tudnának bevonni a régió fejldésébe. A környezetipari pillér (zöld)energetikai beruházásai ambiciózus tervek, magvalósításukra a jelenlegi nemzetközi és hazai politikai és társadalmi légkör (éghajlatváltozás, a zöld energia központi támogatása, a zöld gondolat rohamos terjedése) kedvez. A régióban zajlott és zajló hasonló jelleg projektek ambivalens eredményei ugyanakkor kockázati tényezként jelennek meg a nagy volumen beruházások rentabilitásához kapcsolódóan. Kistérségi, települési szinten, egy-egy tkeers vállalat (amibl kevés van a régióban) szintjén mködhet a projekt, de a régió társadalmi-gazdasági dinamizálása ezen ágazat hatókörén is túlmutat. A Pólus Program tehát részben jól, már tekintetben nem elég markánsan különbözteti meg Pécset a többi pólusvárostól. A program keretében kitzött ágazati fejlesztések céljai, irányai megfelelk, önmagukban azonban csak korlátozott hatást gyakorolhatnak a régi gazdaságára. I.1.3.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében A magyar városhálózat alapját adó megyei jogú városok körének településhálózati jelentségét rendszeresen mérik. Ezen vizsgálatok (BELUSZKY, 1967), (BERÉNYI DÖVÉNYI, 1995), (BELUSZKY, 1999), (CSAPÓ, 2001), (PAP, 2002) áttekintése révén kirajzolódik Pécs helyzete, ersségei és hiányosságai is, ami a városhálózati versenyben rejl lehetségeit és korlátait is meghatározzák. A verseny korunk regionalizációs, decentralizációs és dekoncentrációs folyamataiban a mind ersebb és teljesebb regionális szerepkörért, a regionális funkciókért (ami itt azt jelenti, több megyére kiterjed vonzás, szerep) folyik a város-verseny a vizsgálati körben. Az ezredforduló környékén elvégzett, fentebb hivatkozott mérések mintegy 80 regionális funkciót azonosítottak. Az 1990-2000 közötti 10 éves idszakban jelentsen ntt ezek száma (mintegy 24 beazonosított, új, regionális intézménytípus alakult), különösen a gazdasági, szolgáltatási területen létrejött új funkciók azok, amelyek megváltoztatták a regionális funkciók térképét (pl. a Pécsett is releváns hipermarketek). Az 1992-es, az 1995-ös, az 1998-as, és a 2001-es vizsgálatok mindegyike az 1-5-ös skálán a legmagasabb fokozatúba sorolta Pécset, együtt Debrecennel és Szegeddel. Ezeket tekinthetjük 26

teljes, fejlett, vagy egyértelm regionális központnak. A második, hiányos szerepkör központnak tekintett Gyr és Miskolc esetében is egyetértenek a vizsgálatok, ezt követen a fennmaradó városi körben kisebb differenciák már elfordulnak az egyes, idben egymást követ vizsgálatok során. A 2001-es, legteljesebbnek tekinthet vizsgálat az állami, dekoncentrált szervek, a gazdaság, infrastruktúra, az oktatás, kultúra, és az egészségügy, szociális területeken vizsgálta a regionális szerepköröket. Az összehasonlításban (9. melléklet) Pécs toronymagasan vezetett minden egyes szférában, a MJV-k körében, Debrecen és Szeged által követetten. A szóródás rendkívülinek tekinthet, Hódmezvásárhely 2 pontja és Pécs 101 pontja között foglalt helyet a többi város. Az 1990 és 2000 között létesített új regionális szerepkörök versenyében is Pécs végzett az els helyen (27 új regionális funkció), Szeged és Debrecen (23-23) fej-fej melletti versenyben követte. A vizsgálat eredményeként kimondható, hogy a rendszerváltozás idszaka óta a megyei jogú városok hálózatában a regionális funkciók erteljes koncentrációja ment végbe. Ennek a konvencionálisan régióközpontnak tekintett települési kör (Pécs, Szeged, Debrecen, Gyr, Miskolc) az egyértelm nyertese. Pécs számára ez egy egyértelm sikertörténet. A regionális funkciókban végbement fejldése hatása azonban nem az egész magyarországi városhálózatra terjed ki, hanem elssorban a régiós szerepkörért folytatott városverseny eredményét befolyásolta dönten. A vizsgálat eredményeit nem célszer abszolutizálni, mert bár a regionális funkciók sok tekintetben befolyásolják a települések életét, de az élhetségnek csupán bizonyos területeit fedik le. A város gazdaságának szerkezete, versenyképessége, nemzetközi integráltsága, a foglalkoztatási lehetségek, fként pedig annak bvülése, a helyi jövedelmi viszonyok hosszú távon éppolyan ers hatást gyakorolnak az élhetségre, mint az elbb felsoroltak. Ezekrl az IVS a társadalmi-gazdasági viszonyokat elemz fejezetei adnak áttekintést. 27