AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

Átírás

1 telecom it internet H-1089 Budapest, Baross u telefon telefax info@bellresearch.com AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN Tanulmány április 26.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZET%... 3 A KUTATÁS HÁTTERE... 4 Kutatás célja...4 Módszertani háttér...4 A minta összetétele...5 VEZET%I ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióhoz történ8 csatlakozás fontossága és támogatottsága...10 Gazdasági környezet...10 A vállalat felkészültsége...12 Tájékozottság...13 T8ketranszfer...13 Szegmentáció, klaszterbe sorolás...14 Más, nemzetközi kutatási eredményekkel való összevetés...14 Következtetések...14 RÉSZLETES KUTATÁSI EREDMÉNYEK Az Európai Unióhoz történ8 csatlakozás fontossága és támogatottsága...15 Gazdasági környezet...18 Magyarország felkészültsége a csatlakozásra...24 Az ágazatonként várható folyamatok...29 A hazai vállalatok felkészültsége a csatlakozásra...38 A csatlakozással kapcsolatos tájékozottság...45 T8ketranszfer várható mértéke és iránya...51 Válaszadói csoportok képzése klaszterelemzéssel...59 KÖVETKEZTETÉSEK Összefüggések, észrevételek...65 Más kutatási eredményekkel való összehasonlítás...67 NEMZETKÖZI KUTATÁSOK EL%REJELZÉSEI AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 2

3 BEVEZET% Az Európai Unió keleti b8vítése az európai integráció több mint 50 éve tartó szakadatlan folyamatának legújabb, minden bizonnyal korszakos lépése. A május 1-jén uniós tagságot szerz8 országok mer8ben eltér8 történelmi háttérrel rendelkeznek, és egészen más körülmények között, feltételek mellett csatlakoznak, mint a b8vítés korábbi hullámai során belép8 államok. Eddig még arra sem volt példa, hogy egyszerre ennyi új taggal b8vüljön az Unió. Az integráció f8 mozgatórugója kezdetekt8l fogva a lehetséges konfliktusok érdekegyeztetésre épül8 békés rendezésére való törekvés és a gazdasági fejl8dés intézményesítése volt. A b8vítések hullámait vizsgálva rendre tetten érhet8 az aktuális szükségszeriség: egyes államok gazdasági orientációjában volt a Közösség meghatározó, más államok esetében a demokratikus fejl8dés fenntarthatósága volt az integráció f8 hajtóereje. A szocialista világrendszer összeomlása, majd a közép-és keleteurópai demokratikus piacgazdaságok kialakulása logikusan vezetett ahhoz, hogy integrálásukat az Uniónak napirendre kellett tiznie. A hogyan és mikor sokáig eldöntetlen kérdés maradt, éppen ezen országok eltér8 adottságai és fejl8dési pályája miatt. Az EU-ban a viták sokáig húzódtak a szükséges intézkedéseket, forrásokat, az intézményi reformokat illet8en; a kockázatokat mindmáig elemzik. A döntéssel azonban nem lehetett várni: a demokratikus átalakuláson sikeresen átment országok integrálása szükségszerivé vált, éppen ezen átalakulások gazdasági fenntarthatósága érdekében. Az európai integráció történelme során folyamatos átalakulásban volt. A tagállamok nem csak számukban növekedtek, de együttmiködésük szintje és min8sége is lépésr8l lépésre emelkedett, állandó változást jelentve a közösség tagállamai, azok intézményei, gazdasági szerepl8i, vállalatai és állampolgárai számára. A csatlakozás abszolút feltétele, hogy a csatlakozó ország átvegye a közösségi vívmányokat [acquis communautaire]. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az egyes b8vítési hullámok során más és más fejl8dési állapotban lev8, és természetszerien növekv8 joganyagot kell átvenni; a most csatlakozó államok az eddigi legfejlettebb és ezzel egyidejileg a legnagyobb terjedelmi acquis-t fogadják el. A csatlakozó államok egy olyan közösségbe lépnek be, amelynek tagjai eltér8, de számottev8 id8 óta már együtt fejl8dtek az integrációval. Az uniós vívmányok jelen szintjét ezen országok érdekei, szükségletei és eredményei hozták létre; nyilvánvaló, hogy a most belép8k nem járhatták és nem is járhatják végig azt az utat, amelyen tapasztaltabb társaik már végigmentek. Ennek megfelel8en egyes, korábban alkalmazott vívmányok kifutóban, mások pedig kialakulóban vannak, ami az új tagok számára a korábban csatlakozó államok lehet8ségeihez képest eltér8 mértéki el8nyöket és/vagy hátrányokat jelenthet. A gazdaságok összenyitása mindenképpen megrázkódtatást jelent úgy a csatlakozók, mint a befogadók számára, amelynek lefolyását, következményeit, hatásait évek óta számos kutatás és elemzés kísérelte meg el8revetíteni. Abban a források többsége egyetért, hogy a hatások eltér8 mértékiek lesznek a jelenlegi és a csatlakozó országokban. Ennek oka az aszimmetria, ami a kereskedelmi volumenek és a gazdaságok mérete között van. Az EU15 [az Unió jelenlegi tagjai] országok a csatlakozók exportja nagyobb részének felvev8piacaivá váltak a 90-es évek eleje óta, míg importjuknak csak csekély hányada származik onnan [kevesebb, mint 5%]. Eközben gazdaságaik mérete sokszorosa a tagjelöltekénél. Ennek ellenére a hatástanulmányok izgatottan elemzik a mai EU-tagállamok b8vítést követ8 gazdasági kilátásait. A csatlakozásra váró államok kilátásainak megítélése ennél sokkal nehezebb, aminek több összetev8je van. Ezen államok gazdasági-politikai-társadalmi fejl8dése a rendszerváltozást követ8en eltér8 pályán és rendkívüli dinamikával ment végbe, ami kihangsúlyozza egyébként is karakteresen különböz8 adottságaikat. E folyamatok ma is lendületesen zajlanak, el8re látni, tervezni csak meglehet8sen nagy bizonytalansággal AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 3

4 lehet. E történelmileg rövid id8 alatt lezajló változások nem stabilizálódtak, az átalakulások eredményei még átmenetiek, a mutatók rövidtávon is képesek széles tartományban ingadozni. Ebben a szituációban kapcsolódnak be az EU és az Európai Gazdasági Térség egységes piacába az új tagok, és ez az amúgy is dinamikus folyamatokat tovább dinamizálja. Komoly nehézségeket jelent tehát a régi és az új tagok szakemberei számára egyaránt megfelel8en megbízható el8rejelzést adni. Hazánkban különösen sok vita el8zte meg a csatlakozás eseményét, miközben kevés meggy8z8 elemzés jutott el a gazdaság szerepl8ihez. A gazdaság bizonyos szinti átstrukturálódása, mint következmény, nem kérdés. A heves vita tárgyait els8sorban a gazdaság egyes szegmenseire gyakorolt hatások, az ágazatok, els8sorban a mez8gazdaság, a kis- és közepes méreti vállalkozások versenyképessége, a felkészülés/felkészítés elégséges vagy elégtelen volta, a szociális viszonyok alakulása, a lakosság, ezen belül az id8sek és a fiatalok helyzete, a foglalkoztatottság kérdései képezik. A BellResearch és a Figyel8 szakembereinek meggy8z8dése, hogy a parttalan vita éppen a nehéz el8rejelzési lehet8ségek miatt, fokozza a bizonytalanságot. A gazdaság vállalati szerepl8i álláspontjának, vélekedésének szakszeri feltérképezésével a gazdaság gyakorlati oldaláról közelítve viszont csökkenthet8 ez a bizonytalanság. Ezért vállalkoztak arra, hogy átfogó kutatást folytatva elemzést adjanak a vállalkozások vezet8inek látásmódjáról, véleményükr8l a felkészülés megítélését, a magyar gazdaság, ágazatuk és vállalatuk helyzetével kapcsolatos várakozásaikat illet8en. E munka eredményét tartja kezében az Olvasó. A KUTATÁS HÁTTERE Kutatás célja A felmérés fókuszában a vállalati fels8vezet8k és gazdasági döntéshozók várakozásai alapján az egyes ágazatokban valószínisíthet8 változások, illetve a magyarországi vállalatok európai uniós felkészültségének és kilátásainak bemutatása áll. A kutatás a gazdasági környezet változásával kapcsolatos általános ismereteket és várakozásokat, az adott ágazatban bekövetkez8 hatásokat és a vállalat felkészültségét, illetve a döntéshozók tájékozódási szokásait mutatja be, az alábbi f8bb témakörök szerint: általános tájékozottság, ismeret és attitid Magyarország felkészültségének megítélése a többi csatlakozásó országhoz képest makrogazdasági környezet általános változásával kapcsolatos várakozások, lehetséges el8nyök és hátrányok csatlakozás vélt hatásai a gazdasági ágazatokra a hazai vállalatok felkészülés érdekében tett konkrét lépései és érettségük megítélése a gazdasági döntéshozók informáltsága, a rendelkezésre álló információforrások igénybevétele a csatlakozás t8keimportra és -exportra gyakorolt várható hatása Módszertani háttér A kutatás adatfelvétele telefonos interjúk módszerével történt március között. Az interjúk elkészítését telefonos el8szirés el8zte meg, amely során a BellResearch kérdez8biztosai a cég szir8kritériumoknak való megfelelését, valamint a célszemély kompetenciáját ellen8rizték. A felmérés során a célszemélyek a cégek els8 számú vezet8i és gazdasági vezet8i voltak, akik kompetensen nyilatkozni tudtak az AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 4

5 el8zetesen bemutatott tematika alapján a kérdésekre. Összesen 512 telefonos interjú készült, amelyek hossza egyenként átlagosan 20 perc volt. A kutatás célcsoportját a 10 f8s és nagyobb társas gazdálkodó szervezetek gazdasági döntéshozói jelentették. A kutatási minta kialakítása a BellResearch központi adatbázisából 1 történt. A kutatás során a foglalkoztatottak létszáma alapján képzett vállalatméret szegmensek szerinti, nem arányos rétegzést alkalmaztunk, amely lehet8vé teszi, hogy minden vizsgált vállalati szegmensre vonatkozóan megbízható információkkal rendelkezzünk, illetve az elemzés fázisában az eredményeket nem csak összesen, hanem szegmensek szerinti bontásban is bemutathassuk. [A szegmensek közti arányok alapsokaságnak megfelel8 helyreállítása az elemzés megkezdése el8tt, súlyozás módszerével történt.] A minta összetételét regionális elhelyezkedés és tevékenységi kör szerint kvótázzuk, így összesen 3 ismérv szerint biztosítva a minta reprezentativitását a vizsgált célcsoportra vonatkozóan. A tanulmányban az egyes vállalatméret szegmensekre vonatkozó eredmények szemléltetésére a következ8 jelöléseket használtuk: LB: 250 f8s és nagyobb nagyvállalat MB: f8s vállalat SB: f8s kisvállalat TOTAL: a 10 f8s és nagyobb cégekre értelmezhet8, összesített adat Alapsokaság, kutatási minta és a maximális hibahatárok Alapsokaság nagysága [db cég] Kutatási mintanagyság [db válaszadó] Maximális hiba [%] LB ±7,9% MB ±7,7% SB ±6,7% TOTAL ±4,3% 1. tábla: Alapsokaság, kutatási minta és a maximális hibahatárok A teljes minta hibahatára max. ±4,3%, azaz a kutatás eredményei legfeljebb ennyivel térhetnek el attól, mintha az összes, kiválasztási kritériumoknak megfelel8 vállalatot megkérdeztük volna. A minta összetétele A következ8 oldalakon lév8 táblázatokban a minta összetételét mutatjuk be számos olyan ismérv szerint, amelyeket az eredmények értelmezésekor magyarázó változóként alkalmaztunk, azaz összefüggéseket kerestünk az eredmények és a cég, valamint a válaszadók háttéradatainak figyelembe vételével. 1 A kereskedelmi forgalomban kapható vállalati adatbázisok összesítésével [Hoppenstedt Bonnier, Dun & Bradstreet, KSH Cégkódtár, Figyel8 top200, BBJ Listák könyve, Országos Telefonkönvy], egy központi adatbázist hoztunk létre, amelynek adatait nem csak a kiadványok rendszeresen megjelen8 verzióival, hanem a kutatásaink során tudomásunkra jutott céges háttéradatokkal is folyamatosan frissítjük, illetve b8vítjük. Az adatbázis a folyamatosan frissített adatoknak köszönhet8en a teljes vállalati alapsokaságra vonatkozó becslések el8állításához is megbízható alapot jelent. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 5

6 Az alábbi táblázatban a súlyozás alapját képez8 ismérvek alapján mutatjuk be a minta összetételét, amely eredményeképpen a súlyozott minta eloszlása jól követi az alapsokaság eloszlásait, tehát a minta azokra nézve reprezentatívnak tekinthet8. Teljes vállalati [TOTAL] alapsokaság és súlyozott kutatási minta eloszlásai a súlyozás alapját képezg változók szerint Bázis: összes vállalat az alapsokaságban [N=], ill. a suly1 változó szerint súlyozott mintában [n=500] Alapsokaság [N=33160 db cég] Kutatási minta [n=512 db cég] Vállalat-méret szerinti összetétel N % n % LB ,7 18 3,6 MB , ,2 SB , ,2 Ágazatok szerinti összetétel Mez1gazdaság - bányászat ,4 38 7,4 Feldolgozóipar , ,3 Épít1ipar , ,8 Kereskedelem , ,7 Szállítás, raktározás ,2 22 4,2 Pénzügyek 412 1,2 6 1,2 Szolgáltatás , ,4 Régiók szerinti összetétel Budapest + Pest megye , ,7 Kelet-Magyarország , ,8 Nyugat-Magyarország , ,4 Összesen , ,0 2. tábla: Teljes vállalati [TOTAL] alapsokaság és súlyozott kutatási minta eloszlásai a súlyozás alapját képezg változók szerint A mintánkban szerepl8 nagyvállalatok között lényegesen több a külföldi tulajdonrésszel rendelkez8 [43%]; a középvállalatok 22%-ának, a kisvállalati szegmens 11%-ának van külföldi befektet8je. A minta összetétele tulajdonosi szerkezet szerint Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % 100%-os külföldi tulajdon 33 6, ,1 16 9,8 10 4,9 50% feletti külföldi tulajdon 23 4, ,8 10 6,1 8 3,9 50% alatti]külföldi tulajdon 13 2,5 4 2,7 9 5,8 4 1,9 100%-os magyar tulajdon , , , ,3 NT/NV 8 1,6 1 0,6 0 0,0 4 2,0 Összesen , , , ,0 3. tábla: A minta összetétele tulajdonosi szerkezet szerint AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 6

7 A nagyvállalatok többségének [65%] éves árbevétele 1 és 20 milliárd közé esik. A középvállalatok derékhada [92%] 50 millió és 4 milliárd, a kisvállalatoké [64%] millió forint közötti éves árbevétellel rendelkezik. A minta összetétele árbevétel szerint Millió Ft Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % 0-50 millió Ft 51 10,1 0 0,0 0 0, , millió Ft ,4 2 1, , , millió Ft 53 10,4 12 8, ,1 16 7, millió Ft 74 14, , ,0 21 9, millió Ft 18 3, ,4 10 6,4 3 1, millió Ft 5 1, ,6 0 0,0 1 0,5 NT/NV 21 4,1 11 8,1 3 1,9 9 4,4 Összesen , , , ,0 4. tábla: A minta összetétele árbevétel szerint A nagyvállalatok háromnegyedének, a kis- és középvállalatok 90%-ának nincs külföldi érdekeltsége. A minta összetétele külföldi érdekeltség szerint Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % Van 47 9, , ,3 17 8,2 Nincs , , , ,8 NT/NV 4 0,8 1 0,7 0 0,0 2 1,0 Összesen , , , ,0 5. tábla: A minta külföldi érdekeltség szerint A nagyvállalatok 94%-ának, a középvállalatok 77%-ának, a kisvállalatok 65%-ának vezet8i fels8fokú végzettséggel rendelkeznek. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 7

8 A minta összetétele a válaszadó legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % Alapfokú [8 általános, vagy kevesebb] 0 0,1 0 0,0 1 0,5 0 0,0 Középfokú [gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképz1] 99 19,3 4 2,8 12 7, ,3 Fels1fokú képesített tanfolyam 68 13,2 5 3, , ,5 F1iskola , , , ,5 Egyetem , , , ,7 NT/NV 0 0,1 0 0,0 1 0,5 0 0,0 Összesen , , , ,0 6. tábla: A minta a válaszadó legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint A megkérdezett nagy- és közepes vállalatok vezet8inek zöme közgazdasági végzettségi. A kisvállalati körben emellett jelent8s arányban vannak miszaki diplomával rendelkez8k is. A minta összetétele a válaszadó képesítése szerint Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % Nem rendelkezik fels1fokú képesítéssel ,5 4 2,8 14 8, ,3 Közgazdasági diploma , , , ,0 Jogi diploma 3 0,6 2 1,3 2 1,3 1 0,5 MFszaki diploma ,2 11 8, , ,9 Bölcsésztudományi diploma 4 0,9 2 1,4 1 0,5 2 0,9 Orvosi diploma 11 2,1 0 0,0 0 0,0 5 2,5 Agrár diploma 40 7,9 2 1, ,4 16 7,5 Egyéb 4 0,7 0 0,0 0 0,0 2 0,9 NT/NV 45 8, ,0 15 9,3 18 8,5 Összesen , , , ,0 7. tábla: A minta összetétele a válaszadó képesítése szerint A válaszadók túlnyomó része, kb. 71%-a év közötti korcsoport képvisel8je. Érdekesség, hogy a nagyvállalatok válaszadói jellemz8en valamivel fiatalabbak, a vállalat méretének csökkenésével a vezet8i kor kissé emelkedik. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 8

9 A minta összetétele a válaszadó életkora szerint Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % év között 37 7,3 13 9,7 12 7,5 15 7, év között 81 15, , , , év között , , , , év között , , , ,3 60 év vagy afelett 28 5,5 2 1,3 8 5,1 12 5,7 Összesen , , , ,0 8. tábla: A minta összetétele a válaszadó életkora szerint A vállalatvezet8k több mint kétharmada férfi. Ez az arány a nagy- és középvállalatok esetében ennél kedvez8bb, a középvállalatoknál csaknem fele-fele. A minta összetétele a válaszadó neme szerint Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % Férfi , , , ,4 N , , , ,6 Összesen , , , ,0 9. tábla: A minta összetétele a válaszadó neme szerint AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 9

10 VEZET%I ÖSSZEFOGLALÓ A BellResearch a Figyel8 együttmiködésével március 15. és 26. között reprezentatív telefonos felmérést végzett a hazai vállalatok els8 számú, illetve gazdasági vezet8i körében, abból a célból, hogy bemutassa a vállalati fels8vezet8k és döntéshozók várakozásai alapján az egyes ágazatokban valószínisíthet8 változásokat, véleményüket a vállalatok felkészültségér8l és kilátásairól, az EU-csatlakozással kapcsolatos általános ismereteiket, tájékozódási szokásaikat. A minta kiválasztásának módszertana biztosítja a vállalatméret, a regionális elhelyezkedés és az ágazat szerinti reprezentativitást. Az Európai Unióhoz történg csatlakozás fontossága és támogatottsága A válaszadók 94%-a fontos, 74% nagy jelent8ségi kérdésnek tekinti a csatlakozást; mindössze 5,1% ítéli úgy, hogy a kérdés lényegtelen. A csatlakozással a válaszadók 77%-a személyesen is egyetért, míg kissé több mint 7%-uk ellenzi. A vállalatvezet8k túlnyomó részének pozitív hozzáállása Magyarország uniós tagságához dönt8 jelent8ségi. A támogatók között súlyuknál nagyobb arányban találhatók a külföldi tulajdoni hányaddal, külföldi képviselettel rendelkez8, nagyobb árbevételi cégek fels8fokú, f8ként közgazdasági végzettségi, éves korú vezet8i. Gazdasági környezet A vezet8k több mint harmada a jelenlegi tagországok gazdaságának alakulásában dinamikus növekedést vár, egynegyedük a jelenlegi növekedési szint fennmaradását tartja legvalószínibbnek. Mintegy 14% gondolja úgy, hogy az EU15-ök gazdasága lassulni fog, illetve valamivel több, mint ötödük szerint a gazdaság jöv8beli dinamikája szempontjából az egyes államok belpolitikája lesz meghatározó. A csatlakozó országok gazdaságainak dinamikus növekedését tartja valószíninek a megkérdezettek mintegy 43%-a, míg valamivel 16% feletti részt képviselnek azok, akik szerint ezen gazdaságok növekedése lassulni fog. 23% véleménye az, hogy az eredmény a belpolitika függvénye lesz, és mindössze 14% tartja legvalószínibbnek, hogy nem lesz különösebb hatása a csatlakozásnak a növekedésre. A belépés magyar gazdaságra gyakorolt általános hatását a vállalatok vezet8inek közel fele kedvez8nek gondolja. Jelent8s súlyt képviselnek azok, akik semleges álláspontra helyezkednek [40%] Kedvez8tlen eredményeket vár a megkérdezettek valamivel több, mint 13%-a. A vállalat méretével az optimizmus kézzelfoghatóan csökken. A válaszadók egyharmada legfgbb elgnynek azt tekinti, hogy közelebb kerülünk a fejlett országokhoz, és valamivel több, mint egynegyedük gondolja úgy, hogy a több üzleti lehet8ség a f8 el8ny. Elég sokan a több támogatást [16%] és a több beruházást [11%] tartják a belépés legfontosabb pozitívumának. FeltIn8, hogy azt a tényt, hogy hazánk beleszólást nyer az EU döntéshozatalába, a vezet8k egészen kis hányada [2,3%] látja a legfontosabb el8nynek. Ezt mindenképpen hangsúlyozni szükséges, mert úgy látszik a gazdasági vezet8k nem realizálják ennek jelent8ségét. Ezt a tájékoztatás hiányosságának kell értékelnünk. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 10

11 A vállalatvezet8k 45%-a Magyarország csatlakozásának legfontosabb hátrányát illetve veszélyét a megnöveked8 versenyben azonosítja. Viszonylag még jelent8s azok aránya, akik Magyarország szuverenitásának elvesztését [11%], illetve a termelés csökkenését [8,4%] jelölték els8 helyre. A legfontosabb gazdasági mutatók jövgbeli, csatlakozást követg alakulását illetgen a többség növekedést/javulást vár a GDP, a külkereskedelmi volumen, a folyó mérleg és a reálbérek vonatkozásában, a közvetlen külföldi befektetés volumenében és az adminisztráció hatékonyságában. A várakozások szerint a munkanélküliség nem csökken, esetleg n8; a forint árfolyamával kapcsolatos vélemények megoszlanak. Valamelyes csökkenésre számít a megkérdezettek többsége az infláció, az adók mértéke, a visszaélések és a korrupció, az államháztartási deficit alakulását illet8en. A vállalatvezet8k túlnyomó része a jegybanki alapkamat csökkenését várja. A válaszadók több mint fele közepesre értékelte Magyarország általános a felkészültségét; a többiek inkább alacsonynak, mint magasnak tartják a felkészültség szintjét. Ez az értékelés meglehet8sen negatív képet fest a felkészülést illet8 tájékoztatásról. A többi csatlakozó ország teljesítményéhez hasonlítva, a megkérdezettek állást foglaltak a felkészülés egyes mutatóival kapcsolatban is. A legjobbnak a törvényi háttér, a szabályozási rendszer állapotát ítélték meg. Közel ilyen pozitív a vélemény az oktatási rendszer és a közbiztonság hazai állapotáról. Bár hasonló a gazdasági mutatók alakulásáról alkotott vélemény, de itt az ugyanolyan kategória nagyobb súlyú, összességében tehát kissé gyengébb a megítélés. Összességében a hazai gazdasági szerepl8k versenyképességét is jobbra értékelték a válaszadók, de igen kis többséggel. Nem ilyen kedvez8 a megítélés a befektet8kre gyakorolt vonzóer8, az államigazgatás harmonizációja és az intézményi háttér kialakítása, illetve a szociális biztonság szempontjából. Kiemelked8en rossznak ítélték meg a válaszadók az egészségügyi rendszert a többi csatlakozó országéhoz képest. Összességében tehát Magyarország relatív felkészültségét nagyjából a többi tagjelölttel azonos szintinek látják a vállalati vezet8k. A válaszadók csaknem fele úgy ítéli meg a cégének csatlakozással kapcsolatos álláspontját, hogy az kihívás, azaz lehet8ség és kockázat is a vállalat számára. A következ8 jelent8s csoport szerint nem gyakorol számottev8 hatást a cégre a belépés, ez 14-18%-os nagyságú. Mintegy 11% azon cégek aránya, akik inkább kockázatot, és egy másik 11%, akik inkább némi üzleti lehet8séget látnak a csatlakozásban. EgyértelmIen pozitívan illetve negatívan foglalt állást a vállalatok 6,5-6,5%-a. A vezet8k közel 80%-ának véleménye szerint a leginkább érintett ágazat a mez8gazdaság és a bányászat, ezt a kereskedelem követi. Az els8 öt ágazatban szerepel még az élelmiszeripar, a turizmus és a szállítás, szállítmányozás, raktározás. A döntéshozók arra számítanak, hogy a csatlakozás nyertesei között lesznek a szállítás, szállítmányozás, kereskedelem, a pénzügyi szektor, az egészségügy, a turizmus és az autó- és jármiipar. Még ide sorolható a távközlés, az ingatlanpiac és az oktatás is. Problémás ágazatként azonosították a könnyiipart, az élelmiszeripart és a mez8gazdaságot, bányászatot, a könnyiipart és a vegyipart. A válaszadók azt várják, hogy ágazataikban megn8 a verseny intenzitása. A versenyképességhez éget8 szükség lesz a min8sítések megszerzésére, szabványok kialakítására, illetve átvételére. Az ágazatokban megn8 a stratégiai tervezés fontossága, és követelménnyé válik a legfrissebb technológiák gyors bevezetése és cseréje. A követelményszintek emelkedésének hatására a beszállítók körét b8víteni kell. Eközben arra kell számítani, hogy csökkenni fog a kormányzati beavatkozások és ezzel párhuzamosan a várható központi támogatások mértéke is. A verseny intenzitásának fokozódása abban is jelentkezik, hogy volumenében jelent8sen megn8 a t8ke importja és exportja is. Ez együtt jár a képzett munkaer8 átcsoportosulásával, azaz szükségszerien elvándorlás várható. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 11

12 Mindebb8l az a következtetés vonható le, hogy a vállalati vezet8k összefüggéseiben látják, és a nemzetközi várakozásokkal összhangban ítélik meg a csatlakozás által ágazataik szemben támasztott versenykövetelményeket. A szabályozási rendszer változásaitól a vállalatvezet8k els8sorban szigorodó környezetvédelmi el8írásokat, pályázatrendszeri finanszírozási formák terjedését várják, de hasonlóan sokan számítanak a versenyszabályok piacgazdasági követelményekhez való jobb igazodására és a kiszámíthatóbb jogszabályi rendszerre is. A többség valószínisíti a még fennmaradó külkereskedelmi korlátozások csökkenését is. A megkérdezettek cégénél végbemeng gazdasági változások során, a várakozások szerint jelent8s mértékben kerülnek bevezetésre új technológiák. A fejlesztéshez szükséges hitelek megszerzésére javuló lehet8ségeket prognosztizálnak, így a beruházások volumene is n8ni fog, és több t8kére lesz szükség. Az árbevételek volumene jelent8sen emelkedik majd, ez viszont megnövekedett forgóeszközfinanszírozási szükségletet jelent. Az árbevételek növekedésével együtt jár a vállalat piaci részesedésének emelkedése, az ügyfél- és beszállítói kör b8vülése és a magasabb realizálható profit is. Ehhez csak minimális létszámtöbblettel számolnak a vezet8k, ami feltételezi a termelékenység javulását is. A mutatók többségére szegmenst8l függetlenül igaz, hogy 40-70% között mozog a növekedésre számítók aránya. A vállalat felkészültsége A vállalatok közel kétharmada tett vagy tesz konkrét lépéseket, foganatosított vagy foganatosít intézkedéseket annak érdekében, hogy a cég megfeleljen az Európai Unióhoz történt csatlakozás kihívásainak. Azok a cégek, amelyek tettek er8feszítéseket a felkészülésre, els8sorban nagyvállalatok, kelet-magyarországi székhelyük van, f8ként a mez8gazdaság, bányászat területén miködnek, és 4-20 milliárd éves árbevételük van. Ezen vállalatok vezet8i között felülreprezentáltak a férfiak, a évesek és az agrárdiplomások. A még felkészületlen vállalatok között súlyuknál nagyobb arányban vannak kisvállalatok, központi régióbeliek, illetve vezet8ik között a n8k, a miszaki diplomások és az éves korúak. A felkészülés érdekében a vállalatok csaknem fele min8ségi tanúsítványokat, illetve szabványokat szerzett be. Közel ugyanennyien rendszeresen tájékozódnak, illetve felkészít8 oktatást tartanak a vállalatnál. 40% a csatlakozás kapcsán vállalati stratégiát készített és tervezésében figyelembe veszi a hatásokat. Ugyanennyien fejlesztést hajtottak végre informatikai rendszereikben. Több mint egyharmaduk a vállalati menedzsment szemléletét, illetve üzleti folyamatait is hozzáigazította a megváltozott követelményekhez. Egyötödük vett igénybe küls8 tanácsadót és csaknem ennyien létesítettek nemzetközi partnerkapcsolatokat. A szakirányú tudással rendelkez8 EU-szakért8k alkalmazását, valamint a megfelel8 anyagi eszközök elkülönítését nem találjuk a felkészülés elfogadott eszközei között. A környezetvédelmi el8írásokhoz való alkalmazkodás és az új jogi szabályozásra való felkészülés az utolsó helyen van a felkészülésre tett intézkedések között. Ugyanezek a vállalatok az ágazatukat érintg szabályozási rendszerben bekövetkezg leghatározottabb változások között éppen ezeket jelölték meg. Ez egy azonosított általános felkészülési hiányosság, ami miatt Magyarország vállalatai hamarosan súlyos anyagi, verseny- és presztízshátránnyal járó bírósági eljárások alpereseiként védekezhetnek. A felkészülés felsorolt akadályai között a legelterjedtebbnek a t8kehiány bizonyult, a válaszadók közel egynegyede jelölte meg okként. A tájékoztatás elégtelensége vagy nehéz elérhet8sége szerepel a második helyen. A vállalatvezet8k saját cégük felkészültségérgl általánosságban meglehet8sen optimistán nyilatkoztak. A válaszadók 45%-a felkészültnek, 43%-a közepesen felkészültnek tartja saját vállalatát. Rossz min8sítést kevesebb, mint 10% adott. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 12

13 Aggasztó, hogy 88% tartja felkészültnek vállalatát, miközben konkrét lépéseket csak 62% tett. A cégét felkészültként bemutató vezet8k között a központi régióhoz tartozó, a külföldi tulajdonossal rendelkez8, 1-4 milliárd Ft árbevételi, és a külföldi képviselettel rendelkez8 vállalatok menedzserei magasabb arányban találhatók, akikre a közgazdasági diploma és a éves kor jellemz8bb. A kevésbé felkészült vállalatok között a nyugat-magyarországi székhely, a 100% magyar tulajdon jellemz8, vezet8ik között az évesek felülreprezentáltak. A vállalatok versenytársaikhoz hasonlított felkészültségi szintje nem mutat nagy különbséget az abszolút értékeléshez képest. Tájékozottság A válaszadók valamivel több, mint egyharmada jól tájékozottnak, 57-60%-a pedig közepesen tájékozottnak tartja magát. A legtöbben a napilapokat jelölték meg információforrásnak, de csaknem ekkora szerepe van a televíziónak is [77, illetve 74%]. A rádió a következ8 forrás; nagyjából a középmez8nyt jelentik az EU-s nyomtatott kiadványok, a konferenciák és a kamarák. A sort a külföldi weboldalak és az EU-témájú tréningek zárják. A teljes mintának mintegy 58%-a kielégít8nek tartja az ellátottságot. Elégedetlenségének 13% adott hangot. A csatlakozással kapcsolatosan megjelen8 és elérhet8 információ min8ségének megítélése lényegesen kedvez8tlenebb. Csaknem fele a megkérdezetteknek közepesre értékelte a rendelkezésre álló tájékoztatás mingségét, jó osztályzatot mintegy egyharmaduk adott. A válaszadók több mint ötöde kifejezetten rossznak tartja az információt. A kifejezetten az EU-felkészülés céljából létrehozott információforrások hatékonysága nem megfelel8, és nem érik el céljukat. Összességében a válaszadók a csatlakozás következményeként a hazánkban elinduló fgbb gazdasági folyamatokat optimistán ítélik meg. TGketranszfer A vállalatvezet8k közel fele nem számít a tgkeimport növekedésére, különösen a nagyvállalati vezet8k gondolják így [60%]. Csökkenést nagyon kis hányad vár. Összességében a t8ke behozatalának növekedését prognosztizálja a megkérdezettek 41%-a. A hazai vállalatok 90%-ának jelenleg nincsen külföldi képviselete. Ez az arány jelent8sen különbözik a nagyvállalatok körében, ahol csaknem egynegyedüknek van. A külföldi képviselettel rendelkez8 hazai vállalatok háromnegyedének van érdekeltsége a kelet-közép-európai régióban. Mintegy fele rendelkezik EU-tagállambeli képviselettel. amerikai kirendeltség 28%-ban, ázsiai 16%-ban, ausztráliai-óceániai 11%-ban, és afrikai 6%-ban fordul el8. Válaszadóink háromnegyed részének az a meggy8z8dése, hogy vállalatuk nem fog aktívabban hozzájárulni a tgkekivitelhez, mint azt korábban tette. Ez az álláspont még jellemz8bb a nagyobb vállalatok között, 80-85%-os arányú %-nál nem képviselnek nagyobb részt azok, akik szerint a csatlakozás ösztönz8leg hat a külföldre irányuló befektetésekre. A vállalatvezet8k 41%-a úgy gondolja, hogy ágazatukba jelent8s t8ke áramlott az elmúlt évek során, ebb8l 14% állítja, hogy a külföldi tgke vált meghatározóvá az ágazatban. Mintegy 40% szerint a külföldi t8ke megjelent, de nem vált meghatározóvá. 16% azok aránya, akik szerint ágazatukban nincs jelen a külföldi t8ke. A hazai cégek 88%-a a továbbiakban sem tervezi külföldi érdekeltség létrehozását. Azok, akiknek van ilyen szándéka, a vállalatok kevesebb, mint 10%-át teszik ki. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 13

14 A külföldön terjeszkedni tervezg vállalatok 57%-a a [jelenlegi] EUtagországokban, 47%-a a kelet-közép-európai országokban kíván érdekeltséget nyitni. Ezen belül a nagy- és középvállalkozások többsége [61-62%] a kelet-közép-európai régiót részesíti el8nyben, a kisvállalatok 62%-a azonban az EU15-öket preferálja. Szegmentáció, klaszterbe sorolás A megvizsgált minta klaszter-csoportokba szegmentálható. A vállalatok vezet8inek legnagyobb része, 37%-a tartozik az Optimista, de információhiányban szenved8k közé. Valamivel több, mint a válaszadók egynegyede sorolható a Szkeptikusak csoportjába, a megkérdezettek egynegyed része került a Pozitív várakozású tájékozottak körébe. Végül, az Abszolút negatív attitiddel rendelkez8k képezik a maradék 11%-ot. Más, nemzetközi kutatási eredményekkel való összevetés Az idézett nemzetközi források [Lábjegyzet: 2,3,4,5] el8rejelzései, értékelései és a hazai vállalatvezet8k várakozásai, helyzetmegítélése nagyrészt összhangban vannak. Következtetések A folyó társadalmi viták a gazdaság vállalati szerepl8inek álláspontját nem osztja meg olyan mértékben, mint amit a viták intenzitásából leszirhetünk. A kutatás eredményei alapján kialakított vezet8i szegmensek [klaszterek] értékelése azt mutatja, hogy a csatlakozással kapcsolatos pozitív irányú attitidök és várakozások lényegesen jobban jellemzik a hazai vállalati vezet8ket, mint a negatívak. Ez nagy jelent8ségi felismerés, mert a vállalatok viselkedését irányító vezet8k befolyása meghatározó gazdaságunk elkövetkez8 történéseinek alakulásában. A mérésünkb8l levonható következtetések legfontosabbja, hogy Magyarország felkészüléssel kapcsolatos legf8bb azonosítható hiányossága a felkészülésr8l adott tájékoztatás elégtelensége, és nem csak a tájékoztatásról véleményt tükröz8 válaszok, hanem a felkészülést illet8 állásfoglalások alapján is ezt kell gondolnunk. ValószínI, hogy a társadalmi viták egyik háttere az, hogy nincs megfelel8 és hiteles tájékoztatás a felkészülés mindennapjairól, arról a munkáról, amely az acquis átvételének folyamatát alkotja, sem a központi szervek, sem a gazdaság szerepl8inek oldaláról. A nyilvánosság el8tt azonban olyan élességgel folynak a viták, amelyek komoly bizonytalanságot okoznak, és oda vezetnek, hogy a verseny szabadságát, amely a piacgazdaság hajtóereje és az európai integráció négy szabadságának els8 alapelve, a hazai vállalatok a legnagyobb 8ket fenyeget8 veszélynek kezelik. Ennek ellenére a vállalatok vezet8inek többsége a reálfolyamatok alakulásában els8sorban a kibontakozó lehet8ségeket látják, a veszélyeket második helyen rangsorolják. Mérésünk két aggasztó jelenségre kíván még rámutatni: az egyik közismert, ez az egészségügy helyzete; ezzel a mindenkori politikának és az adminisztráció szakembereinek kell szembenéznie. A második viszont uniós felkészültségi kérdés: az acquis-hoz való vállalati alkalmazkodás. A válaszokból arra következtettünk, hogy a jogszabályok megismerése és az azokkal való konformitás az alkalmazott vállalati stratégiák közötti legkisebb prioritás, annak ellenére, hogy a jogszabályi változásokat a megkérdezettek rendkívül jelent8snek min8sítették. Érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani erre a jelenségre, és ösztönözni a lemaradás kiküszöbölését. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 14

15 RÉSZLETES KUTATÁSI EREDMÉNYEK Az Európai Unióhoz történg csatlakozás fontossága és támogatottsága A kutatás céljának megfelel8en bevezetésként képet kívántunk szerezni arról, hogy a hazai vállalatok vezet8i általában hogyan ítélik meg Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának jelent8ségét, a kérdés fontosságát, illetve támogatják-e azt. Közepesen fontosnak tarom 20,4% Fontosnak tartom 27,8% Egyértelmûen támogatom 52,6% Kevésbé tartom fontosnak 1,8% Egyáltalán nem tartom fontosnak 3,3% NT/NV 0,4% Rendkívül fontosnak tartom 46,2% Inkább támogatom 24,5% NT/NV 0,5% Egyértelmûen nem támogatom 3,5% Kevésbé támogatom 3,8% Közepesen támogatom 15,1% Skálás kérdés: 1=Egyáltalán nem tartom fontosnak / EgyértelmFen nem támogatom, 5=Rendkívül fontosnak tartom / EgyértelmFen támogatom Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n= ábra: Hazánk Európai Unióhoz történg csatlakozásának fontossága és támogatottsága [%] A válaszadók 1-5-ig terjed8 skálán határozhatták meg a fontosságot, ahol a skála két végpontja a következ8 volt: 1=egyáltalán nem tartom fontosnak, 5=rendkívül fontosnak tartom. A táblán összevontuk a legalacsonyabb értékeléseket [1-2: Down] és a legmagasabbakat [4-5: Top], így kaptuk eredményeinket. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 15

16 Ön, mint vállalati /gazdasági döntésekért felelgs vezetg, mennyire fontosnak ítéli meg hazánk Európai Unióhoz történg csatlakozását? Skálás kérdés, 5=rendkívül fontosnak tartja, 1=egyáltalán nem tartja fontosnak Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % Top [4 5] , , , ,6 Mid [3] , , , ,2 Down [1 2] 26 5,1 3 2,1 4 2,4 12 5,8 NT/NV 2 0,4 0 0,0 0 0,0 1 0,5 Összesen , , , ,0 Átlag 4,12 4,37 4,33 4, tábla Gazdasági vezetgk véleménye az EU csatlakozás fontosságáról A válaszadók közel háromnegyed része nagy jelent8ségi, fontos, egyötödük pedig közepesen fontos kérdésnek tartja a csatlakozást. A vállalatvezet8k mintegy 5%-a ítéli lényegtelennek. Ha megvizsgáljuk a válaszok vállalati szegmens szerinti jellemz8 különbségeit, a csatlakozás fontosságának megítélése a vállalat méretének csökkenésével együtt csökken. A kisebb vállalatok vezet8i között több a bizonytalan és az uniós belépést ellenz8, mint a nagyobbakéi között. Ön, mint vállalati /gazdasági döntésekért felelgs vezetg hogyan viszonyul hazánk Európai Unióhoz történg csatlakozásához? Skálás kérdés, 5=egyértelmFen támogatja, 1=egyértelmFen nem támogatja Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+ LB MB SB n % n % n % n % Top [4 5] , , , ,2 Mid [3] 77 15, , , ,2 Down [1 2] 38 7,3 5 3,5 7 4,6 17 8,0 NT/NV 3 0,5 0 0,0 1 0,6 1 0,5 Összesen , , , ,0 Átlag 4,19 4,39 4,23 4, tábla Az EU csatlakozás támogatottsága a vállalati vezetgk körében A csatlakozással a válaszadók 77%-a személyesen is egyetért, míg kissé több mint 7%- uk ellenzi. Határozatlannak bizonyult 15%. Szignifikancia-vizsgálattal meghatározható, hogy az egyes kérdésekre adott válasz el8fordulása a válaszadók mely háttérjellemz8i mentén gyakoribb. Ezzel arra a kérdésre kapunk választ, hogy az adott típusú állásfoglalás milyen tulajdonságokkal rendelkez8 válaszadókra jellemz8 leginkább. Ha a fontosság és a támogatás kérdésében pozitívabban illetve negatívabban válaszoló vezet8ket profilírozni akarjuk, azt találjuk, hogy a válaszadók a két kérdésben meglehet8sen hasonló háttérváltozók szerint különülnek el. Inkább pozitívan értékeltek [nagy fontosság, támogatás] a külföldi tulajdoni hányaddal, külföldi képviselettel rendelkez8, nagyobb árbevételi cégek fels8fokú, f8ként közgazdasági végzettségi, éves korú vezet8i. A n8i vezet8k valamivel kevésbé támogatják az EU csatlakozást. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 16

17 Megállapíthatjuk, hogy a csatlakozás támogatottsága a vállalati vezet8k körében nagyságrendjében megegyezik a április 12-i népszavazás eredményével [83,76%], illetve annál egy kissé alacsonyabb a kisebb méreti vállalkozások esetében. A kérdés fontosságának megítélésében azonban lényeges különbséget találunk: a népszavazáson a választójoggal rendelkez8k mindössze 45,62%-a voksolt. Ez arra utal, hogy a gazdasági társaságok vezet8inek társadalmi felel8sségérzete lényegesen magasabb a magyar társadalom átlagánál [legalábbis a kérdést illet8en], válaszaikat következetesen, az adott szempont els8dlegességének mérlegelésével adják. A vállalatvezet8k túlnyomó részének pozitív hozzáállása Magyarország uniós tagságához dönt8 jelent8ségi. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai gazdaság vállalati szerepl8i hatékony er8feszítéseket tehessenek meg annak érdekében, hogy Magyarország gazdasága a csatlakozás által támasztott követelményeknek minél kevesebb zökken8vel tudjon megfelelni, illetve alkalmazkodni tudjon a gyors változásokhoz. Könnyen belátható, hogy amennyiben jellemz8 attitidjük ellenkez8 volna, a sikeres alkalmazkodás, beilleszkedés szinte elképzelhetetlen lenne egy általuk nem támogatott folyamatba. Az általunk mért támogatottsági érték összevethet8 az európai kamarai szövetség, az EuroChambres CAPE programja keretében évente készül8 felmérés 2 eredményeivel. Az idézett kutatás az egyes országok kereskedelmi kamaráinak közremiködésével készül, és hasonló kategóriák szerint méri a vállalatok csatlakozással kapcsolatos attitidjét. A hazai vállalatok önkitölt8s elektronikus kérd8íven válaszoltak 2003 elején. A CAPE támogatási mutatója 88%, ami valamivel kevesebb, mint az egy évvel korábban mért érték, ami 90% volt. A mi kutatásunk által feltárt támogatottsági érték 77%, ami jelent8sen kevesebb a CAPE értéknél. Ennek okai között az alábbiak sorolhatók fel: Úgy tinik, hogy a csatlakozás id8pontjához közeledve a kétségek el8térbe kerülnek és n8 az elbizonytalanodók száma; Az önkitölt8s kérd8íves technika kedvez a pozitívabb hozzállást képvisel8 vélemények többségének, hiszen valószínibben foglalkozik a kérd8ív önkéntes kitöltésével az, aki motivált a kérdésben. Az általunk használt telefonos megkérdezési technika kevésbé támaszkodik az önkéntességre; A kérd8ívvel az találkozik, aki felkeresi a CAPE honlapját, a mi kérdez8ink célzott listák alapján keresték meg a vállalatvezet8ket, és szirési technikákat alkalmaztunk a megfelel8 kompetencia ellen8rzéséhez; A CAPE kitöltésében 10 ország valamivel több, mint 4000 vállalata vett részt, amely kisebb, mint a mi 512-es magyarországi mintánk. 2 Eurochambres & SBRA: Corporate Readiness for Enlargement in Central Europe, 2003, Brussels AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 17

18 Gazdasági környezet Gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások Amint arról a bevezet8ben ejtettünk szót, nemzetközi szinten megoldatlan dilemma, hogy a bgvítés milyen hatással lesz a jelenlegi tagállamok, illetve az új tagok gazdaságaira. Err8l a kérdésr8l is véleményt mondtak a megkérdezettek, akiknek négy lehetséges gazdasági következmény között kellett kiválasztaniuk azt, amelyik szerintük legvalószínibb. A vezet8k több mint harmada a jelenlegi tagországok gazdaságának alakulásában dinamikus növekedést vár, egynegyedük a jelenlegi növekedési szint fennmaradását tartja legvalószínibbnek. Mintegy 14% gondolja úgy, hogy az EU15-ök gazdasága lassulni fog, illetve valamivel több, mint ötödük szerint a gazdaság jöv8beli dinamikája szempontjából az egyes államok belpolitikája lesz meghatározó. A csatlakozó országok gazdaságainak dinamikus növekedését tartja valószíninek a megkérdezettek mintegy 43%-a, míg valamivel 16% feletti részt képviselnek azok, akik szerint ezen gazdaságok növekedése lelassul. 23% véleménye az, hogy az eredmény a belpolitika függvénye lesz, és mindössze 14% tartja legvalószínibbnek, hogy nem lesz különösebb hatása a csatlakozásnak a növekedésre. Figyelemre méltó eredményre vezet az elvégzett szignifikancia-vizsgálat. A jelenlegi EU-tagállamok gazdaságának b8vítést követ8 dinamikáját illet8 válaszok szerint különbség a válaszadó vállalatának ágazati besorolása mentén adódik. A mez8gazdaságban dolgozók 65%-a a dinamikusabb növekedést valószínisíti, a kereskedelmi vállalatok vezet8inek 33%-a változatlan növekedést vár, míg a feldolgozóipariak 33%-a a belpolitikától való függ8séget jelzi el8re. Ennek hátterében az állhat, hogy a változások szempontjából legexponáltabb hazai ágazatok képvisel8i kissé túldimenzionálják az unióbeli partnerágazatok megváltozott lehet8ségeit. A csatlakozó országok gazdasági kilátásai megítélése szempontjából nem ennyire egyszeri a kép. Az ágazatok itt is meghatározó jelent8séggel bírnak a vélemények formálódására, de más háttérjellemz8k is megkülönböztetik a válaszadókat. A csatlakozó országok dinamikus növekedését leginkább a kereskedelmi vállalatok vezet8i várják; emellett ez a vélemény az egyetemi diplomával rendelkez8, közgazdasági, orvosi végzettségi férfiakra a legjellemz8bb. Az épít8ipari vezet8k, a középfokú végzettségiek és az el8bbiekt8l eltér8 diplomával rendelkez8k meghatározó része leginkább változatlan növekedésre számít. Lassuló növekedést valószínisítenek legtöbben a pénzügyi szektor vezet8i, illetve az 50 évnél id8sebbek közül. A n8ket, a feldolgozóipari, logisztikai vállalatok vezet8it találjuk leggyakrabban abban a csoportban, akik a belpolitika alakulását gondolják meghatározónak a gazdaságok kilátásaiban. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 18

19 50% 40% 30% 20% 10% 0% 43,4 36,0 16,214,3 Dinamikusabb Lassuló növekedés ütemû növekedés 13,8 24,3 Változatlan ütemû növekedés 22,921,0 Alkalmazott belpolitikától függõ 3,8 4,4 NT/NV Csatlakozó országok körében Eddigi tagországok körében Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n= ábra: Gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások [%] Gazdasági vezetgk általános véleménye az EU csatlakozás hatásairól hazánk gazdaságára A belépés magyar gazdaságra gyakorolt általános hatását a vállalatok vezet8inek közel fele kedvez8nek gondolja. Jelent8s súlyt képviselnek azok, akik semleges álláspontra helyezkednek [40%] Kedvez8tlen eredményeket vár a megkérdezettek valamivel több, mint 13%-a. Legoptimistábbnak a nagyvállalati szegmens mutatkozik, 60%-uk pozitív hatásokat vár. Ebben a körben a legalacsonyabb a változást nem várók és a pesszimisták száma. A vállalat méretével az optimizmus kézzelfoghatóan csökken, bár a kisvállalatok körében sem nagyobb a negatív várakozások részesedése, mint 14%, inkább a semleges válaszok jellemz8ek. A kedvez8 irányú várakozások a külföldi jelenléttel rendelkez8, központi régióban miköd8 vállalatok egyetemi, azon belül is közgazdasági végzettségi vezet8i körére jellemz8k. A kedvez8tlen hatásra számítók között a mintabeli súlyuknál több a nyugatmagyarországi, a fels8fokú végzettséggel nem rendelkez8, a jogi végzettségi, illetve a n8i vezet8. A gazdaság általános tendenciáit illet8 szegmensek közötti megosztottság nem meglep8. A nagyvállalati környezet az ország felkészülése során többé-kevésbé stabilizálódott, a privatizáció lezajlott, a nemzetközi versenytársak megjelentek a hazai piacon; a változások túlnyomó része a kereskedelmi feltételekben is végbement. Természetesen a vámunió, a közös küls8 vámtarifák érvénybe lépése számunkra is jelent új körülményeket. A kisebb vállalatok számára azonban bizonytalanabbá válik a környezet. A kevesebb er8forrással rendelkez8 cégek az élesed8 versenyben való helytállásra rosszabb esélyeket érzékelnek. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 19

20 A közelgg EU csatlakozás Ön szerint a magyar gazdaság egészére nézve milyen hatással lesz? Skálás kérdés, 5=biztosan kedvez1, 1=biztosan kedvez1tlen Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+ LB MB SB n % n % n % N % Top [4 5] , , , ,1 Mid [3] , , , ,1 Down [1 2] 68 13,3 11 7,8 15 9, ,3 NT/NV 3 0,6 0 0,0 2 1,4 1 0,5 Összesen , , , ,0 Átlag 3,47 3,69 3,55 3, tábla Gazdasági vezetgk általános véleménye az EU csatlakozás hatásairól hazánk gazdaságára Közepesen kedvez; 39,6% Inkább kedvez; 29,3% Inkább kedvez;tlen 9,3% Biztosan kedvez;tlen 4,0% NT/NV 0,6% Biztosan kedvez; 17,2% Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 Skálás kérdés, 5=biztosan kedvez1, 1=biztosan kedvez1tlen 3. ábra: A közelgg EU csatlakozás Ön szerint a magyar gazdaság egészére nézve milyen hatással lesz? [%] Csatlakozás lehetséges elgnyeinek megítélése a különbözg szegmensekben Az általános megközelítést követ8en részleteiben is meg kívántuk ismerni, hogyan gondolkoznak a vállalatvezet8k a magyar gazdaság csatlakozást követ8 perspektíváiról. Arra a kérdésre, hogy miben látják a csatlakozás Magyarország számára jelentett fg elgnyét, több lehet8ség közül kellett kiválasztaniuk a szerintük legfontosabbat. A válaszadók egyharmada legf8bb el8nynek azt tekinti, hogy közelebb kerülünk a fejlett országokhoz, és valamivel több, mint egynegyedük gondolja úgy, hogy a több üzleti lehet8ség a f8 el8ny. Elég sokan a több támogatást [16%] és a több beruházást [11%] tartják a belépés legfontosabb pozitívumának. A többi szempont elhanyagolhatóan kevés döntéshozó megítélése szerint jelenti a meghatározó el8nyt. Bár a nagy- és közepes méreti vállalatok vezet8inek több mint egyharmada a több üzleti lehet8séget helyezte az els8 helyre, a kisvállalatok számbeli túlsúlya okozza, hogy végül a TOTAL 10+ eredménye megfordul. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 20

21 FeltIn8, hogy azt a tényt, hogy hazánk beleszólást nyer az EU döntéshozatalába, a vezet8k egészen kis hányada [2,3%] látja a legfontosabb el8nynek. Ezt mindenképpen hangsúlyozni szükséges, mert úgy látszik a gazdasági vezet8k nem realizálják ennek jelent8ségét. Ezt a tájékoztatás hiányosságának kell értékelnünk. Magyarországot külgazdasági kapcsolatainak túlnyomó többsége a fejlett uniós országokhoz köti, különösen Németország, Ausztria, Olaszország és Franciaország képvisel nagy szeleteket külkereskedelmünkben. Bár ennél fogva közvetlenül és jelent8s hatást gyakorolt a magyar gazdaság fejl8désére, mindeddig kívülr8l voltunk kénytelenek szemlélni, hogy az Unió alakítja politikáit. A csatlakozás id8pontjától kezd8d8en a döntéshozatali folyamatban Magyarország is képviselheti érdekeit. Az uniós döntéshozatalban hazánk a közepes méreti és súlyú tagállamok közé számít, tehát számottev8 bár természetesen korlátozott lehet8ségeink vannak a beleszólásra. [Ausztria bár kezdett8l fogva tudta, hogy nettó befizet8vé válik GDP-je alapján éppen ezt a szempontot tartva szem el8tt kérte felvételét az Unióba.] Mit tekint a csatlakozás legfgbb elgnyének Magyarország szempontjából? Segített, egy válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+ LB MB SB n % n % n % N % Közelebb kerülünk a fejlett országokhoz , , , ,9 Több üzleti lehet1ség , , , ,1 Több támogatás 79 15, , , ,0 Több beruházás 55 10, , , ,4 Beleszólás az EU döntéshozatalába 12 2,3 1 0,7 3 1,8 5 2,4 Vámterhek eltfnése 10 2,0 0 0,0 0 0,0 5 2,4 Több munkalehet1ség 3 0,5 0 0,0 1 0,7 1 0,5 Egyéb 6 1,3 1 0,7 1 0,7 3 1,4 NT/NV 33 6,5 2 1,4 1 0,6 17 7,8 Összesen , , , ,0 13. tábla Csatlakozás lehetséges elgnyeinek megítélése a különbözg szegmensekben Több üzleti lehet;ség 27,6% Több támogatás 15,5% Több beruházás 10,7% Közelebb kerülünk a fejlett országokhoz 33,7% NT/NV 6,5% Egyéb 6,1% Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n= ábra: Mit tekint a csatlakozás legfgbb elgnyének Magyarország szempontjából? [%] AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN ÁPRILIS 21