Viselkedés- és s kognitív v terápi piás technikák Berczik Krisztina ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék
A szenvedélybetegs lybetegségek gek tanulási modellje Az addiktív viselkedés kialakulásában szerepet játszó tényezık: Modelltanulás A drogfogyasztó viselkedés sorozatos megerısítése pozitív és negatív megerısítés A szerek megerısítı hatásai állnak amögött, hogy az addiktív viselkedést erıs belsı kényszer irányítja sóvárgás és késztetés.
Triggerek: a szer fogyasztásával összefüggı ingerek A sóvárgás, majd a késztetés beindításában a triggerek döntı szerepet játszanak. 1. Elsıfokú triggerek: A droggal vagy alkohollal közvetlenül kapcsolatban álló helyzetek, személyek. Az elsı fokú triggereket a kezelés kezdetétıl kerülni kell. 2. Másodfokú triggerek: Sóvárgás, depresszió, szorongás, hétköznapi stresszhatások. A terápia során el kell sajátítani a másodfokú triggerek leküzdését, kezelését. 3. Harmadfokú triggerek: A konvencionális élet elemei; olyan tevékenységek vagy személyek, melyek a kliens élettörténete során összefüggésbe hozhatók a szerhasználattal (munkahelyi kapcsolatok, baráti összejövetelek). A harmadlagos triggerekkel kapcsolatban újfajta viselkedéskészlet
Visszaesést st elırejelz rejelzı skála (Wright, 1993) 50 helyzet, melyek erıs vágyat idézhetnek elı a szerhasználat iránt. Olyan emberek között vagyok, akikkel régebben már használtam kokaint vagy cracket. Épp most kaptam fizetést. Egy buliban vagyok. Unatkozom. A barátom kokainnal/crack-kel kínál. Valaki épp most kritizált engem. Dühös vagyok. Egy drogról szóló filmet nézek.
Viselkedéster sterápiás s stratégi giák A droghasználat/alkoholfogyasztás = problémaviselkedés. Cél: a viselkedésváltozás. 1. A páciens leszokási motivációjának kifejlesztése és megerısítése Motivációs interjú, Miller és Rollnick, 1991). 2. Absztinencia kialakítása Elsıfokú triggerek elkerülése. Minél több idı telik el absztinensen, annál inkább csökken a drogok megerısítı hatása. Bentlakásos kezelések. A páciens 24 órás kontrollja a hozzátartozók segítségével. Kontingencia-szervezés (pl. vizeletteszt szúrópróbaszerő alkalmazása).
3. Visszaesés-megelızés, absztinencia fenntartása Az addikció krónikus betegség, melyet visszaesések jellemeznek a kezelés során nagy hangsúlyt kap a visszaesések megelızése. Minél több idı telik el absztinensen, annál inkább csökken a drog megerısítı hatása.
Kondicionált ingerek kioltása: absztinens állapotban a páciens droggal összefüggı ingerekkel találkozik, de ezeket az ingereket nem erısíti meg a droghatás, illetve a drogelvonás átélése a kondicionált ingerek fokozatosan elveszítik incentív értéküket (drogkeresésre motiváló képességüket). A kezelés során a droggal összefüggı, elvonási tünetek vagy eufória megjelenését elısegítı ingerek szisztematikus, fokozatos expozíciója történik meg az absztinens páciens jelenlétében. Szisztematikus kioltás módszere Hasonló elv alapján mőködik a fenntartó naltrexone-kezelés.
A relapszusprevenció további módszerei: m a kliensek hatékonys konyságának nak növeln velésén n alapuló technikák Alternatív válaszok megtanulása Életviteli készségek Ingerkontroll Magas kockázatú helyzetek azonosítása és kezelése Stresszkezelés Problémamegoldás, döntéshozás Visszautasítás, nemet mondás (asszertív tréning)
Alternatív v válaszok v megtanulása Az addiktív viselkedés megváltoztatásához szükség van az életstílus módosítására. Gyógyuló drogosok életstílusa : Új, drogmentes, konstruktív, tevékenységek, viselkedésformák kialakítása a kliens igényeihez, céljaihoz alkalmazkodva: Napi aktivitásnapló: Aktivitás megfigyelése és tervezése, fokozatos feladatok elıírása. A személy értékeli az adott aktivitás örömet okozó hatását. Örömforrás-napló: Örömet okozó drogmentes idıtöltések, ill. a szerhasználó életmód elıtt örömet okozó tevékenységek. Drogmentes baráti kör kialakítása (ha a drogfogyasztás a társasági élet része). Gyógyuló közösség, terápiás közösség: híd a konvencionális társadalom felé. A drogmentes életforma kialakítását a gyógyuló közösségek serkenthetik. Az elıbbre tartók modellként hatnak a késıbb jövıkre (modelltanulás).
Életviteli készsk szségek Az alternatív életstílus kialakításához szükséges készségek kialakítása. Döntéshozás, visszautasítás, nemet mondani tudás, csábításnak való ellenállás készségei. Tanulással, munkavégzéssel, szabadidıs tevékenységgel, idıbeosztással, partnerkapcsolattal, családalapítással, baráti kapcsolatok kialakításával kapcsolatos készségek. Cél: azon képességek elsajátítása, melyek segítségével a kliensek ellen tudnak állni a drogok és az ital csábításának, ill. maximalizálni tudják életminıségüket.
Ingerkontroll A drogkeresı magatartáshoz vezetı belsı és külsı ingerek gyakran nem kerülhetık el. A kliens és a terapeuta közösen összegyőjtik a szerhasználathoz vezetı triggereket és kidolgozzák a jelentkezésük esetén alkalmazandó stratégiákat. Például magány, unalom, szorongás, kirekesztettség érzése esetén alkalmazandó stratégiák lehetnek: sport, zenehallgatás, séta, fizikai munka, film, családtag felkeresése, kezelıszemélyzet felkeresése.
Stresszkezelés A gyenge stresszkezelı képességő emberek sérülékenyebbek a szenvedélybetegségek kialakulása és fennmaradása szempontjából. sérülékenység-stressz modell A relapszus valószínősége a legnagyobb: amikor a sérülékenységi és stressztényezık kombinációja meghaladja adott személy alkalmazkodóképességét, és kiváltja azokat a viselkedésbeli válaszreakciókat, melyek az egyén betegségét jellemzik - amelyek
Készségfejlesztı tréningek A környezeti stresszt leküzdı módszerek elsajátítása. Szerepjátékok: hatékony kommunikáció, asszertivitás (pozitív értelemben vett önérvényesítı viselkedés) elsajátítása. Pl. érzelmek kifejezésének elsajátítása. Dicséret adása és fogadása. Nemet mondás képességének elsajátítása, ill. megtanulni kezelni, ha mások nemet mondanak. A stresszkezelı stratégiák elsajátításának hatására csökken a személyek frusztrációja, képesek lesznek kiállni jogaikért.
Problémamegold mamegoldás A szerhasználat oka gyakran mindennapi probléma, élethelyzeti nehézség, melyet a személy nem tud hatékonyan megoldani. A szerhasználat maladaptív problémamegoldási kísérlet lehet (pl. probléma elnapolása). Problémamegoldó stratégiák alkalmazása: a páciens életét elborító, komplex problémákat kis, kezelhetıbb egységekre bontjuk, és a problémamegoldás kidolgozott módszerét használjuk. Számos területen alkalmazható módszer: betegség, családi kapcsolatok, párkapcsolatok, tanulmányok, pénzügyek, stb. A problémamegoldási módszer elsajátításával a kliens képes lesz problémáival konstruktív módon
A problémamegold mamegoldás s lépéseil 1. PONTOSAN MI A PROBLÉMA VAGY A CÉL? Beszélgessenek a problémáról vagy a célról mindaddig, amíg le nem tudják pontosan írni, hogy mi is az. Tegyenek fel kérdéseket, hogy tisztázzák az ügyet. Bontsák kisebb részekre. 2. SOROLJÁK FEL AZ ÖSSZES LEHETSÉGES MEGOLDÁST! Sorolják fel az összes ötletet, még a rossz vagy buta javaslatokat is. Próbáljanak mindenkit rávenni arra, hogy javasoljon valamit. NE vitassák meg az ötletek elınyeit itt! 3. HANGSÚLYOZZÁK A Fİ ELİNYÖKET ÉS HÁTRÁNYOKAT! Röviden hangsúlyozzák mindegyik javaslat fı elınyeit és hátrányait. 4. VÁLASSZÁK KI A LEGJOBB MEGOLDÁST! Válasszák ki azt a megoldást, amely a legkönnyebben kivitelezhetı azokkal az erıforrásokkal (idı, képességek, pénz, stb.), amelyekkel jelenleg rendelkeznek. 5. PONTOSAN TERVEZZÉK MEG, HOGY HOGYAN KIVITELEZIK A MEGOLDÁST! A szükséges erıforrások. Minden lépés megtervezése. A nehézségek megfontolása. A nehéz lépések gyakorlása. 6. A TERV VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT ELİREHALADÁS ÁTTEKINTÉSE Az erıfeszítéseket dicsérjék, ne az elért eredményt. Tekintsék át az elırehaladást mindegyik lépés esetében. Módosítsák a terveket. Folytassák a problémamegoldást mindaddig, amíg a probléma megoldódik vagy a célt elérik.
A kognitív v terápi piás s megközel zelítés Kognitív : megismerı, a megismerésre vonatkozó A hangsúly az információfeldolgozáson és a jelentésadási folyamaton van. A jelentésadási folyamatok révén teljesen egyedi képet alkotunk a világról, magunkról, jövınkrıl, múltunkról. Az adott helyzethez történı érzelmi és viselkedéses viszonyulásunkat nem maga a helyzet, hanem az annak tulajdonított jelentés határozza meg, amely rejtett kognitív struktúránk alapján jön létre.
A pszichés s zavarok kognitív v terápi piás megközel zelítése Pszichés zavarok esetében a jelentésadási folyamatot meghatározó kognitív sémák zavarairól van szó, melyek hibás információfeldolgozást eredményeznek. A torzított jelentésadás bizonyos helyzetekben kóros viselkedésformákhoz és kóros érzelmi reakciókhoz vezet.
Kognitív terápia segítségével a személy képes kognitív torzításainak felismerésére. A diszfunkcionális (torzított) konstrukciókban elért változás, azok korrigálása klinikai javuláshoz, az érzelmi állapot és a viselkedés megváltozásához vezet.
A kognitív v struktúra ra A személy a fejlıdése során a társas környezettel történı interakciók során tapasztalatokat szerez, és ezek alapján alakítja ki viszonyulásai önmagához, másokhoz és a világhoz. Kognitív struktúra: a viszonyulások, az egyes helyzetek személyes értelmezései. A kognitív struktúra hierarchikus, szintjei eltérnek egymástól stabilitásukban és a tudatosság számára való hozzáférhetıségükben. A kognitív struktúra mindig befolyásolja az egyes helyzetek értelmezését.
A kognitív v struktúra ra szintjei Tudatos gondolatok Automatikus gondolatok Hiedelmek, attitődök Alapsémák
A kognitív v struktúra ra szintjei 1. Tudatos gondolatok 2. (Negatív) automatikus gondolatok Spontán, automatikus módon merülnek fel egy konkrét, aktuális külsı vagy belsı eseményre, személyre vonatkozóan. A konkrét események értelmezésében és a hozzájuk kapcsolódó (negatív) érzelmi állapot kialakításában játszanak döntı szerepet. Sokszor torzítottak, szélsıségesen szubjektívek.
Pl.: egy személynek társas helyzetben a szavába vág valaki. Negatív automatikus gondolat (NAG): Rám soha nem figyel senki. A gondolat következménye lehangoltság, szomorúság, magányosságérzet. Ez egy belsı, másodlagos trigger lehet, amely szenvedélybeteg személynél szerhasználathoz vezethet.
Gondolkodási hibák k (kognitív torzítások) A negatív automatikus gondolatok létrejöttét a gondolkodási hibák/kognitív torzítások teszik lehetıvé. Ezek akaratlan érvényesülése a személy gondolkodásában torzítja az információk feldolgozásának folyamatát. A kognitív torzítások következtében az információfeldolgozás árnyalatok nélküli, sematikus, beszőkült, merev lesz. A logikai hibákat a kognitív struktúra mélyebb szintjei (hiedelmek és sémák) határozzák meg, mőködtetik.
A gondolkodási hibák k típusait 1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás 2. Túláltalánosítás 3. Negatív szőrés 4. A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése 5. Elhamarkodott, önkényes következtetés A) Gondolatolvasás B) Jövendımondás 6. Felnagyítás és lekicsinylés 7. Érzelmi logika 8. Kell és kellene állítások 9. Címkézés és téves címkézés 10. Perszonalizáció
3. Másodlagos M hiedelmek attitődök és s szabályok A személy életének alapvetı vezérelvei. Kényszerítı erıvel érvényesülnek, bár a személynek tudatos belátása általában nincs velük kapcsolatban. Elvontabbak, általánosabbak, a helyzetek szélesebb skálájára érvényesek mint a negatív automatikus gondolatok. Adott helyzetben a személy mögöttes, rejtett hiedelmei befolyásolják a helyzet észlelését. Általában Ha,akkor formájú állítások. Pl.: Ha hibázok, akkor értéktelen vagyok.
Addiktív v hiedelmek A hiedelmek speciális csoportja: a szerhasználattal, függıséggel kapcsolatos hiedelmek. Szenvedélybetegségekben kulcsfontosságú ezek feltérképezése és kezelése.
4. Alapsémák A kognitív struktúra mélyén helyezkednek el. A személynek önmagáról, másokról, a világról, a jövırıl kialakított legalapvetıbb viszonyulásai. Merev, túláltalánosított formájú negatív vagy pozitív tartalmú állítások, melyeket a személy abszolút igazságként kezel. Például: jó vagyok, rossz vagyok, ostoba vagyok, engem nem lehet szeretni, a világ ellenséges, sikeres vagyok, sikertelen vagyok. Két alapvetı kategória: szerethetıség és tehetetlenség.
A másodlagos hiedelmek eredetileg az alkalmazkodást szolgálták azokhoz a helyzetekhez, melyekben a sémák alakultak ki. Séma: Nem vagyok szerethetı. Hiedelem: Csak akkor fogadnak el, ha mindenkihez alkalmazkodom. A sémáknak gyakran önbeteljesítı hatásuk van: önkéntelenül olyan helyzetekbe hozza magát a személy, melyekben igazolódnak sémái, hiedelmei.
Az addiktív v hiedelmek A szerfogyasztás egyik okát képezik. Elvárások, hiedelmek, melyeket a személy a drognak, alkoholnak tulajdonít. Az alapsémákból származnak, és bizonyos helyzetekben aktiválódnak. Az addiktív hiedelmek leggyakrabban a következı dolgokkal kapcsolatosak: örömkeresés, problémamegoldás, nyugalom, menekülés (Beck, Write, Newman, Liese, 1993).
Helyzet: A személynek meg kell oldania egy szellemi erıfeszítéssel járó feladatot. Alapséma: Alkalmatlan vagyok. Addiktív hiedelem: Csak akkor vagyok képes kreatívan gondolkodni, ha füvet szívok. Az aktiválódott addiktív hiedelem sóvárgáshoz vezet.
Az addiktív v hiedelmek csoportjai 1. A droggal kapcsolatos elvárások Szükségem van a drogra, hogy kiegyensúlyozott legyek. A kokótól elmúlnak a félelmeim. 2. Engedélyt adó hiedelmek, melyek igazolják a droghasználatot: Csak akkor tudom legyızni a problémáimat, ha iszom. Hétvégén szívhatok egy kis katit.
3. A hiedelem arra vonatkozik, hogy a személy csak a drog segítségével tudja tolerálni a szorongást, levertséget, frusztrációt, ill. csak a droggal tudja megoldani az ilyen érzéseket kiváltó helyzeteket: Csak akkor múlik el a szorongásom, ha iszom. Nem bírom az ecstasy nélkül elviselni a szürke hétköznapokat.
A hiedelmek rendszerének nek kialakulása Az addikció elmélyülésével párhuzamosan a hiedelmek meghatározott sorrend szerint aktiválódnak. I. Anticipátoros hiedelmek - Kipróbálással kapcsolatos kíváncsiság-orientált hiedelmek: Izgalmas lesz kipróbálni., Nem történik semmi baj, ha néha kipróbálom. - Romanticizált hiedelmek: Miután a személy számára a használat kielégülést, enyhülést okozott. Drog hatásával kapcsolatosak: Vidám leszek tıle. Elmúlik a feszültségem. A drog okozta megnövekedett hatékonyságot jelzı hiedelmek: Viccesebb leszek tıle. Javul tıle a teljesítményem.
- Szükséglet-orientált hiedelmek: Az addikció mélyülésével fejlıdnek ki, ahogy a személy egyre inkább a drogra támaszkodik. Szükségem van a drogra, mert nem tudok mőködni nélküle. Nem bírom ki a szorongást, ha nem használom. Gyakran imperatív módon fejezıdnek ki. Muszáj szívnom egy kis kokót.
- Abbahagyással kapcsolatos hiedelmek: A szer abbahagyása elviselhetetlen elvonási tüneteket fog okozni. Ha abbahagyom, annyira fogok szenvedni, hogy nem bírom ki. Az anticipátoros hiedelmek aktiválódása sóvárgáshoz vezet.
2. A sóvárgás kontrollálásával kapcsolatos hiedelmek: Soha nem fogom tudni kezelni a sóvárgást. A leküzdhetetlen sóvárgástól meg lehet ırülni. Ezek a hiedelmek önbeteljesítı jóslattá válnak: minél inkább azt gondolja a személy, hogy nem tudja kontrollálni a sóvárgást, annál kevésbé valószínő, hogy megpróbálja kontrollálni.
3. Megengedı hiedelmek Most rosszul érzem magam, ezért használhatom. Nehéz napom volt, most ihatok, hogy pihenni tudjak. Dizájner drogok: Legális, tehát nincsenek káros hatásai.
Anticipátoros toros és s megengedı hiedelmek rendszere (Beck, Write, Newman, Liese, 1993) Aktiváló helyzet Anticipátoros hiedelmek Sóvárgás Megengedı hiedelmek Drogkeresı magatartás
4. Konfliktusos hiedelmek Nem kellene használnom. Csak most az egyszer használom még. Ezek egyidıben is aktiválódhatnak. Relatív egyensúlyuk határozza meg, hogy használ-e szert a személy vagy absztinens marad. Konfliktust élhet át a személy a használat, ill. az absztinencia utáni vágy között (két hiedelem közötti konfliktus). A konfliktus diszkomfort-érzéshez vezet, és ez erısítheti a használat iránti vágyat (azért vágyik a szerre a személy, hogy megszabaduljon a diszkomfort- érzéstıl.
Magas kockázat zatú helyzetek (Marlatt és s Gordon, 1985) Az addiktív hiedelmek és a sóvárgás specifikus, gyakran elıre jelezhetı körülmények között, a magas kockázatú helyzetekben aktiválódnak, és ez szerhasználathoz vezet. A magas kockázatú helyzetek lehetnek 1. külsık: droghasználó társaság, buli, kocsma, pénzhez jutás. 2. belsık: különféle érzelmi állapotok szorongás, lehangoltság, unalom.
Az ingerhelyzetek / magas kockázat zatú helyzetek kognitív v megközel zelítése: Maga az inger vagy helyzet neutrális. A kliens által az adott helyzetnek tulajdonított jelentés az, ami a sóvárgást okozza (Beck, Write, Newman, Liese, 1985). Pl. a stressz nem direkt okoz sóvárgást, hanem bizonyos, a droggal kapcsolatos hiedelmeket generál, és ezek vezetnek droghasználathoz.
A szerhasználat kognitív modellje (Beck, Write, Newman, Liese, 1993) Ingerhelyzet (magas kockázatú helyzet) Aktiválódott hiedelmek Automatikus gondolatok Sóvárgás, késztetés Megengedı hiedelmek Cselekvés További használat vagy visszaesés
A visszaesés s magyarázata: Gyakori ok, hogy a használat elınyeivel és hátrányaival kapcsolatos hiedelmek, alapvetı attitődök nem változnak meg. Magas kockázatú helyzetben (pl. konfliktus, veszekedés a házastárssal) megnı a visszaesés esélye, mivel a droghasználattal kapcsolatos hiedelmek, gondolatok aktiválódnak.
Helyzet: veszekedés a feleséggel Csak akkor nyugszom meg, ha iszom. Erısödik a sóvárgás Megengedı hiedelmek (gyengítik az önkontrollra tett kísérleteket): Csak még most az egyszer iszom, többet nem fogok. Megtörténik a visszaesés Reménytelenséggel, tehetetlenséggel kapcsolatos sémák aktiválódnak: Nem tudom legyızni az ivást. Sose leszek képes leszokni. Ezek aktiválódása is a visszaesést erısíti.
Addiktív v hiedelmek felmérése Kábítószerhasználattal Kapcsolatos Hiedelmek Kérdıív (Wright, 1993) Használat nélkül unalmas az élet. A használat az egyetlen módja, hogy növeljem a kreativitásomat és alkotóképességemet. Nem tudok mőködni nélküle. Ez az egyetlen módja, hogy megbirkózzak a fájdalmakkal az életemben. Nem vagyok kész arra, hogy abbahagyjam. Másvalaki miatt használom a drogot (pl. házastárs, barát, barátnı, családtag). Nem érdemlem meg, hogy kigyógyuljak a droghasználatból.
Sóvárgással Kapcsolatos Hiedelmek Kérdıív (Wright, 1993) Ha nem szüntetem meg a késztetéseket, csak rosszabbak lesznek. Mindig sóvárogni fogok a drogok után. A sóvárgás büntetés a droghasználatomért. Mivel életem végéig a sóvárgás rabja leszek, nyugodtan folytathatom a használatot. Ha még soha nem használtál drogot, akkor elképzelésed sem lehet arról, hogy a késztetés milyen lehet (és nem várhatod el tılem, hogy ellenálljak). A vágy erısebb, mint az akaraterım.
Diszfunkcionális Attitőd d Skála (Weissman, Beck, 1980) Külsı elismerés igénye ( Legjobb, ha feladom saját érdeklıdésemet, hogy elnyerjem mások tetszését. ) Szeretettség igénye ( Ha valaki, akit szeretek, nem szeret, ez azt jelenti, hogy nem vagyok szeretetre méltó. ) Teljesítményigény ( Ha nem dolgozom olyan jól, mint mások, kevesebbet érek. ) Perfekcionizmus ( Ha nem állítom magam elé a legmagasabb mércét, másodrendő ember leszek. ) Jogos, a környezet felé irányuló elvárások ( Ha meg vagyok gyızıdve arról, hogy jár nekem valami, jogosan várhatom el, hogy meg is kapjam. ) Omnipotencia ( Képesnek kell lennem arra, hogy mindenki elégedett legyen velem. ) Külsı kontroll ( Nem tudok uralkodni az érzéseimen, ha valami rossz történik velem. )
A kognitív v terápia jellemzıi Cél- és problémaorientált Strukturált Aktív, direktív A terápiás kapcsolat szimmetrikus, együttmőködésen alapul A jelenre és a jövıre irányul (a múltat a problémák kialakulásának megértéséhez használja fel) Edukatív jellegő Tudományos módszer Tanuláson, ismeretszerzésen alapul, Az eljárás alapját a koherens kognitív modell képezi
Kognitív v terápia a szenvedélybetegs lybetegségek gek kezelésében A kliens hibás gondolkodásának felismerése és módosítása. A szerekkel és az énnel összefüggı diszfunkcionális hiedelmek azonosítása, módosítása és helyettesítése adaptívabb, funkcionálisabb hiedelmekkel. A KT segít legyızni a szorongást, depressziót, amely gyakran jelen van az addiktív személyekben, és kiválthatja a szerhasználatot. Fontos figyelembe venni, hogy a szenvedélybetegségek kezelése hosszú távú, nem idıhatáros. Célja az absztinencia fenntartása mellett az optimális életminıség elérése és fenntartása.
A kognitív v terápia lépéseil 1. Felmérjük a problémát és a kliens motiváltsági állapotát. 2. Konceptualizálás 3. Szocializálás a kognitív modellre 4. A szerhasználatra vonatkozó intervenciók 5. A sérülékenység módosítása 6. Visszaesések megelızése
A probléma és s a kliens motiválts ltsági állapotának felmérése A motiváltsági állapot felmérése alapvetı, mivel csak így tud a kliens és a terapeuta ugyanarra a tényre fókuszálni. Motivációs interjú: az elszánás szakaszában alkalmazható, mikor a kliens még nem érzi úgy, hogy szerhasználata probléma lenne, nem tartja magát szenvedélybetegnek. A módszer célja a motivációfokozás.
Konceptualizálás A személyiségfejlıdés és a betegségkialakulás menetével kapcsolatos koncepció megfogalmazása. A beteg egyéni problémájának a kognitív modellben történı értelmezése.
A konceptualizálás s elemei 1. Releváns gyermekkori adatok 2. Jelenlegi életviteli nehézségek 3. Alapsémák 4. Másodlagos hiedelmek 5. Kompenzátoros stratégiák 6. Magas kockázatú helyzetek 7. Automatikus gondolatok 8. Érzelmek 9. Viselkedés A beteggel közösen végezzük el a konceptualizálást, és annak elemeit integráljuk.
Szocializálás s a kognitív v modellre A terapeuta bemutatja a kognitív modellt a betegnek, az általa elmondott anyag felhasználásával. A terapeuta megkéri a pácienst, hogy mondjon el egy jellemzı problémás helyzetet, amelyre jól emlékszik. Ebbıl a helyzetbıl kiindulva vázolja fel a kognitív modellt, az összefüggést annak tényezıi között. Ennek alapja szenvedélybetegeknél az addiktív zavarok kognitív modellje (Beck, Write, Newman, Liese, 1993).
Az addiktív v zavarok kognitív v modellje (Beck, Write, Newman, Liese, 1993) A korai negatív élmények sérülékennyé tehetik a személyt, nem adaptív, negatív alapsémákat alakítanak ki. A negatív alapsémával rendelkezı személyben, meghatározott helyzetekben, negatív érzelmi állapot hatására aktiválódnak az addiktív hiedelmek, melyek létrehozzák az automatikus negatív gondolatokat, és ezek addiktív viselkedéshez vezetnek.
Helyzet: barátnıje elhagyta Alapséma: Érzelem: Értéktelen vagyok Szorongás Addiktív hiedelem: Nem lennék képes semmire a kokain nélkül Automatikus gondolat: A kokótól erıs leszek Addiktív viselkedés: Kokainszívás
Intervenciók Hiedelmek és s gondolatok azonosítása sa és s módosm dosításasa Hiedelmek vizsgálata: - a terápiás ülések során; - hiedelem-kérdıívek segítségével (Kábítószerhasználattal Kapcsolatos Hiedelmek Kérdıív, Visszaesést Elırejelzı Skála, Sóvárgással Kapcsolatos Hiedelmek Kérdıív, DAS).
Hiedelmek azonosítása sa Megtanítjuk a pácienst, hogy észlelje a fogyasztáshoz vezetı hiedelmeit. Konkrét helyzeteket tekintünk át, melyekben alkoholt, szert fogyasztott a kliens. Fontos kérdések: Mit gondolt, mit érzett, mit csinált adott helyzetben? Mikor, milyen gondolat hatására kezdett el sóvárogni?
Példa: A beteg anyjával vitatkozott, aki a szemére hányta, hogy nagyon rendetlen. Engem senki nem ért meg. Elkeseredés Muszáj innom ahhoz, hogy jobban érezzem magam. Sóvárgás Most ihatok, mert nagyon ki vagyok készülve. Ivás A beteg megérti, hogy a kognitív folyamatok hatással vannak a szerhasználatra. Ezután következik a hiedelmek átstrukturálása.
A negatív v automatikus gondolatok azonosítása sa a háromoszlopos h gondolatnapló Helyzet Érzelem (%) Negatív automatikus gondolat Kivel volt? Mit csinált? Mikor történt? Hol volt? Érzelem intenzitása (0-100%) Mi futott át a fejemen, mielıtt így kezdtem érezni magam? Mit jelent ez rólam? Minek a bekövetkezésétıl tartok?
A gondolatnapló alkalmazásával idı nyerhetı a sóvárgás fellépését követıen. A személy ezalatt dönthet a nem használat mellett, és eközben a sóvárgás természetes csökkenését tapasztalja
A hiedelmek módosm dosítása sa lefelé mutató nyíl l technika P: Ha nem használok drogot, unalmas leszek. T: És ha unalmas lenne, annak mi lenne a következménye? P: Nem tudnék új emberekkel megismerkedni. T: És ha nem tudna új emberekkel megismerkedni, az mihez vezetne? P: Nem tudnék barátnıt szerezni magamnak. T: Ha nem tudna barátnıt szerezni, annak mi lenne a következménye? P: Hogy nem lesz soha egy normális családom.
T: Tehát ha nem fogyaszt drogot, az ahhoz vezet, hogy nem lesz normális családja. Így a páciens is felismeri, hogy a problémás hiedelmek láncolata hogyan vezet a téves következtetésre, amely azután szerhasználatot okoz.
Szókrat kratészi kérdk rdések A kognitív változás és átstrukturálás elıidézésére irányuló kérdezési stílus. Nyitott kérdéseket teszünk fel a páciensnek. A probléma didaktikus elmagyarázása vagy értelmezése helyett a terapeuta célja az, hogy a beteg maga dolgozza ki a problémás helyzet szemléletének különbözı lehetıségeit. A módszer nem vált ki ellenállást a betegbıl, hiszen a terapeuta nem állít semmit, amit a beteg kifogásolhatna vagy
A beteg így megvizsgálhat olyan területeket is, melyek vizsgálatától eddig elzárkózott (pl. a használat gyakorisága, addikcióból származó veszteségek, a függıség hatása az interperszonális kapcsolatokra, addig figyelmen kívül hagyott megoldási módok, stb.). Milyen bizonyítékai vannak ennek a gondolatnak? Mit gondol, lehetséges más magyarázat is? Milyen módokon lehetne még megoldani ezt a problémát?
Kognitív átstrukturálás A hétoszlopos h gondolatnapló (Padesky, 1995) Helyzet Érzelem Automatikus gondolatok, képek Bizonyíték, hogy ez igaz Bizonyíték, hogy ez nem teljesen igaz Kiegyensúlyozottabb, reálisabb gondolat Új érzés vagy a régi érzés újraértékelése
Helyzet: A kliens otthon ül, és várja, hogy felhívja a barátja. De nem hívja a fiú, pedig már egy órája telefonálnia kellett volna, mert azt beszélték meg. Érzelmek (%): elkeseredettség 70%, szomorúság 60%, düh 20% Negatív automatikus gondolat: Már nem szeret, el fog hagyni. (Kognitív torzítások: Gondolatolvasás, jövendımondás) (Alapséma: nem vagyok szerethetı.) Bizonyíték, hogy ez igaz: Nincs. Bizonyíték, hogy ez nem teljesen igaz: Már többször is volt ilyen, hogy nem hívott fel a megbeszélt idıpontban, csak késıbb, mert közbejött neki valami. Tegnap is mondta, hogy szeret. Kiegyensúlyozottabb, reálisabb gondolat: Valószínőleg valami dolga akadt, azért nem hívott még fel. Új érzés vagy régi érzés újraértékelése: elkeseredettség
Segítı kérdések alternatívák megfogalmazásához a negatív v gondolatok ellenében (Padesky) Volt-e olyan élményem, amelyik arra utal, hogy a NAG nem mindig igaz teljesen? Ha a legjobb barátomnak, vagy valakinek, akit szeretek, ilyen gondolat jutna az eszébe, mit mondanék neki? Ha a legjobb barátom, vagy valaki, aki szeret, tudná, hogy így gondolkodom, mit mondana nekem? Mivel bizonyítaná, hogy nem 100%-ig igaz, amit gondolok? Amikor nem így érzem magam, nem ebben az érzelmi állapotban vagyok, hogyan látom a
Amikor ugyanígy éreztem magam a múltban, mire gondoltam, hogy jobban érezzem magam? Voltam-e ilyen helyzetben korábban? Mi történt? Van-e valami különbség a mostani és az akkori helyzet között? Van-e bármilyen apró részlet, amelyet nem veszek tekintetbe, és amely ellentmond a gondolataimnak? Öt év múlva visszatekintve a mai helyzetre, másképp fogom-e látni? Lehetséges, hogy valamilyen más szempontból fogom látni?
Vannak-e olyan erıforrások vagy pozitívumok a helyzetben vagy bennem, amelyeket figyelmen kívül hagyok? Elhamarkodottan vonom-e le a következtetéseket a 3. és 4. oszlopban, amelyeket nem teljesen támasztanak alá bizonyítékok? Hibáztatom-e magam olyasmiért, amiért nem teljesen én vagyok a felelıs?
A módszer nagymértékben alkalmas a negatív érzelmi állapotokkal (belsı triggerekkel) való megbirkózásra, amelyek így kisebb valószínőséggel vezetnek szerhasználathoz.
Elıny ny-hátrány elemzés Droghasználat Absztinencia elınyei - hátrányai elınyei - hátrányai A fogyasztók hajlamosak maximalizálni a droghasználat elınyeit és minimalizálni a hátrányokat, ill. bagatellizálni a szerhasználatból eredı problémákat. Cél: az absztinencia melletti döntés A hosszú távú elıny kerül elıtérbe a rövid távú elınnyel (az élvezettel) szemben.
A felelıss sség újraértékelése A szerhasználók szerhasználatukat gyakran külsı tényezıknek tulajdonítják: Azért iszom, mert másképp nem bírom elviselni azt a sok megaláztatást, ami a munkahelyemen ér. A feleségem veszekedéseit csak úgy bírom ki, ha iszom. Szókratészi kérdésekkel segítünk abban, hogy a beteg újraértékelje a felelısséget. Cél, hogy a felelısség a külsı tényezıkrıl fokozatosan a belsıkre kerüljön át, a beteg felelıssége növekedjen szerhasználatával kapcsolatban.
Nem a tények zavarják az embereket, hanem a tényekrıl alkotott vélemények. Epiktétosz (Kr. u. 60 körül - Kr. u. 120 körül) görög filozófus, az újsztoikus iskola legjelentısebb képviselıje
Köszönöm a figyelmet!