TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG
Tartalomjegyzék A települések helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések... 9 Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése... 10 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció... 10 Megyei Területrendezési Terv... 11 Településszerkezeti tervekkel való kapcsolat... 11 A települések táji és természeti adottságai... 13 Természetföldrajzi jellemzők... 13 Tájhasználat... 15 Társadalom... 17 Népesség változásai... 17 Korszerkezet... 18 Etnikai és vallási összetétel... 19 Gazdasági aktivitás... 20 Képzettség... 21 Jövedelem... 22 Munkanélküliség... 23 A település társadalmi konfliktusai... 24 Gazdaság... 25 Általános jellemzés... 25 Vállalkozások... 25 Ágazati jellemzés... 26 Mezőgazdaság... 27 Szolgáltató szektor... 28 Turizmus... 29 Ingatlanok... 30 Közlekedés... 32 Közúti közlekedés... 32 Településen belüli közlekedés... 33 Kerékpáros közlekedés... 34 Közösségi közlekedés... 34 gazdálkodása... 35 Településfejlesztési tevékenység... 35 1
Intézményfenntartás... 36 Lakásgazdálkodás... 36 Költségvetés... 37 i segélyezés... 38 Humán közszolgáltatások... 40 Oktatás... 40 Óvodai ellátás... 40 Általános iskolai ellátás... 41 Egészségügyi ellátás... 42 Háziorvosi ellátás... 42 Szakellátás... 43 Szociális ellátás... 43 Kultúra, művelődés... 45 Könyvtárak... 45 Művelődés... 46 Rendezvények... 46 Egyházak... 47 Civil szervezetek... 47 Települési identitás... 48 Közbiztonság... 49 Közművek... 49 Vízellátás és szennyvíz-elvezetés... 49 Villamos energia ellátás... 50 Vezetékes gázellátás... 51 Digitális és elektronikus hírközlés... 52 Környezet- és katasztrófavédelem... 53 Kommunális ellátás... 53 A település környezetvédelmi problémái... 54 Ár- és belvízvédelem... 54 Levegőszennyezés... 54 Talaj- és vízszennyezés... 55 Zajszennyezés... 55 Vizuális környezetterhelés... 55 2
Katasztrófavédelem... 55 Helyzetértékelés... 57 SWOT analízis... 57 Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek... 68 SAJÓECSEG A település középtávú tematikus célkitűzései... 70 A településen megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása... 72 A településen tervezett intézkedések részletes leírása... 73 A fejlesztések időbeli ütemezése... 110 A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései... 112 A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal... 112 A Fejlesztési Terv külső összefüggései... 115 Megyei Fejlesztési Tervvel való összhang... 115 Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás... 116 Helyi alapdokumentumokkal való összhang... 118 Településszerkezeti Terv... 118 A tervezett fejlesztések hatásai... 118 Kockázatelemzés... 121 A Stratégia megvalósíthatóságának főbb belső és külső kockázatai... 121 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásai... 123 Partnerség... 124 A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei... 124 A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei... 125 Monitoring... 126 SAJÓPÁLFALA A település középtávú tematikus célkitűzései... 144 A megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása... 145 A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve... 146 A fejlesztések időbeli ütemezése... 159 A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései... 160 A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal... 160 A Fejlesztési Terv külső összefüggései... 162 Megyei Területfejlesztési Koncepcióval és Stratégiával való összhang... 162 3
Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás... 163 Helyi alapdokumentumokkal való összhang... 164 gazdasági programja... 164 Sajópálfala településrendezési terve... 164 A tervezett fejlesztések hatásai... 165 Kockázatelemzés... 167 A Stratégiában foglalt célkitűzések főbb belső és külső kockázatai... 167 A tervezett intézkedések szegregációs hatásai... 169 Partnerség... 169 A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei... 169 A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei... 170 Monitoring... 171 SAJÓSENYE A település középtávú tematikus célkitűzései... 180 A megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása... 181 A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve... 182 A fejlesztések időbeli ütemezése... 204 A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései... 205 A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal... 205 A Fejlesztési Terv külső összefüggései... 208 Megyei Területfejlesztési Koncepcióval és Stratégiával való összhang... 208 Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás... 210 A tervezett fejlesztések hatásai... 211 Kockázatelemzés... 213 A Stratégiában foglalt célkitűzések főbb belső és külső kockázatai... 213 A tervezett intézkedések szegregációs hatásai... 215 Partnerség... 216 A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei... 216 A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei... 216 Monitoring... 218 SAJÓVÁMOS A település középtávú tematikus célkitűzései... 230 A megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása... 231 4
A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve... 232 A fejlesztések időbeli ütemezése... 258 A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései... 259 A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal... 259 A Fejlesztési Terv külső összefüggései... 262 Megyei Területfejlesztési Koncepcióval és Stratégiával való összhang... 262 Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás... 264 Helyi alapdokumentumokkal való összhang... 265 gazdasági programja... 265 A tervezett fejlesztések hatásai... 266 Kockázatelemzés... 269 A Stratégiában foglalt célkitűzések főbb belső és külső kockázatai... 269 A tervezett intézkedések szegregációs hatásai... 271 Partnerség... 271 A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei... 271 A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei... 272 Monitoring... 273 Táblázatjegyzék 1. táblázat: a települések természeti adottságai... 14 2. táblázat: a vizsgált települések tájhasználati jellemzői... 15 3. táblázat: a népesség főbb adatai gazdasági aktivitás szerint, 2011... 20 4. táblázat: a lakosság képzettségi helyzete, 2011... 21 5. táblázat: a vizsgált települések jövedelmi helyzete... 22 6. táblázat: a munkanélküliség főbb adatai... 23 7. táblázat: a társas vállalkozások adatai, 2012... 25 8. táblázat: a településen belüli közlekedés adatai... 33 9. táblázat: a vizsgált települések autóbuszos elérhetősége... 34 10. táblázat: az önkormányzatok által üzemeltetett intézmények... 36 11. táblázat: a bevételi oldal főbb mutatószámainak alakulása... 37 12. táblázat: a kiadási oldal főbb mutatószámainak alakulása... 38 13. táblázat: a fontosabb önkormányzati segélytípusok adatai... 38 14. táblázat: az óvodai ellátás sarokszámai... 40 15. táblázat: az általános iskolai oktatás mutatói... 41 16. táblázat: a kompetenciamérések eredményei Sajóvámoson... 42 17. táblázat: az egészségügyi ellátás fontosabb adatai... 42 5
18. táblázat: a szociális ellátás fontosabb adatai... 43 19. táblázat: a települési könyvtárak adatai... 45 20. táblázat: a település civil szervezetei... 47 21. táblázat: a települések közművesítettségi adatai... 49 22. táblázat: a villamos energia ellátás adatai... 50 23. táblázat: a vezetékes gázellátás adatai... 51 24. táblázat: a kommunális hulladékszállítás adatai... 53 25. táblázat: a két legközelebbi mérőállomás által mért éves átlagos szennyezettség... 54 26. táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése... 110 27. táblázat: a települési szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása... 113 28. táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata... 114 29. táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés... 115 30. táblázat: A 2014-2020-as Operatív Programokhoz való kapcsolódás... 116 31. táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai... 119 32. táblázat: A beavatkozások kockázatai... 121 33. táblázat: az intézkedések szegregációs hatásai... 123 34. táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei... 125 35. táblázat: Az akcióterületen tervezett beavatkozások monitoringja... 126 36. táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése... 159 37. táblázat: a települési szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása... 160 38. táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata... 161 39. táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés... 162 40. táblázat: A pályázati forrásokhoz való kapcsolódás... 163 41. táblázat: A Gazdasági Programmal való kapcsolat... 164 42. táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai... 165 43. táblázat: A beavatkozások kockázatai... 168 44. táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei... 170 45. táblázat: A tervezett beavatkozások monitoringja... 171 46. táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése... 204 47. táblázat: a települési szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása... 206 48. táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata... 207 49. táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés... 209 50. táblázat: A 2014-2020-as Operatív Programokhoz való kapcsolódás... 210 51. táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai... 211 52. táblázat: A beavatkozások kockázatai... 214 53. táblázat: az intézkedések szegregációs hatásai... 215 54. táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei... 216 55. táblázat: A tervezett beavatkozások monitoringja... 218 56. táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése... 258 57. táblázat: a városi szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása... 259 58. táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata... 261 59. táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés... 262 60. táblázat: a pályázati forrásokhoz való kapcsolódás... 264 61. táblázat: A Gazdasági Programmal való kapcsolat... 265 6
62. táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai... 267 63. táblázat: A beavatkozások kockázatai... 269 64. táblázat: az intézkedések szegregációs hatásai... 271 65. táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei... 272 66. táblázat: A tervezett beavatkozások monitoringja... 273 Ábrajegyzék 1. ábra: a vizsgált települések lakónépességének változásai. 2009=100 %... 17 2. ábra: a vizsgált települések korszerkezete, 2013... 18 3. ábra: a népesség felekezeti megoszlása, 2011 (a válaszadók %-ában)... 19 4. ábra: az adófizetők megoszlása, 2012... 23 5. ábra: működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2012... 26 6. ábra: a települések mezőgazdaságilag hasznosítható területeinek megoszlása, 2012... 27 7. ábra: a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások megoszlása, 2012... 28 8. ábra: lakások megoszlása építési idő szerint, 2011... 30 9. ábra: a lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint, 2011... 31 10. ábra: Forgalomszámlálási adatok... 32 Térképjegyzék 1. térkép: a települések elhelyezkedése a Miskolci Járáson belül... 9 2. térkép: Magyarország vidéki térségei... 10 3. térkép: Részlet a megyei rendezési tervből... 11 4. térkép: a települések problémás területei... 65 7
HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ FEJEZETEK 8
A települések helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések 1. térkép: a települések elhelyezkedése a Miskolci Járáson belül Forrás: jaras.info.hu alaptérképéről saját szerkesztés Sajóecseg: a település a Miskolci Járás északi részén, a Sajó jobb partján helyezkedik el. Északon Boldvával, keleten Sajósenyével, délen Sajókeresztúrral, nyugaton Sajóbábonnyal és Sajószentpéterrel határos. A község a Sajókeresztúri Közös i Hivatalhoz tartozik. Sajópálfala: a település a Miskolci Járás északkeleti részén található. Északon Sajóvámossal, keleten Szikszóval, délen Arnóttal határos. A község a Sajóvámosi Közös i Hivatalhoz tartozik. Sajósenye: a település a Miskolci Járás északi részén helyezkedik el. Északon Boldvával, keleten Sajósenyével, délen Sajókeresztúrral, keleten Sajóecseggel határos. A község a Sajókeresztúri Közös i Hivatalhoz tartozik. Sajóvámos: a település a Miskolci Járás északkeleti részén található. Északon Boldvával és Alsóvadásszal, keleten Szikszóval, délen Sajópálfalával és Szirmabesenyővel, nyugaton Sajóecseggel és Sajósenyével határos. A Sajóvámosi Közös i Hivatal székhely települése. 9
Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót Magyarország Kormánya a H/13094. számú Országgyűlési határozati javaslatával fogadta el. A Koncepció olyan átfogó jellegű, a 1254/2012 (VII.19.) Kormányhatározat alapján megírt dokumentum, amely meghatározza Magyarország 2030-ig elérendő jövőképét. A 4 település, kis méretükből adódóan természetesen név szerint nincsenek említve a dokumentumban. A területi célok közül elsősorban az ország külső városgyűrűjének tagjai közül Miskolc emelhető ki, mivel a két vizsgált település gazdasági szinten erősen vonzódik a megyeszékhelyhez, lényegében annak agglomerációjában fekszik. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Koncepció által Miskolcra tervezett gazdasági szerepkör alig egyeztethető össze Izsófalva és Rudolftelep jelenlegi gazdasági és társadalmi pozícióival (K+F+I, magas hozzáadott értékű kreatív ipar). A két település a Koncepció szerint az aprófalvas vidéki térségekhez sorolható leginkább, így a dokumentum erdőgazdálkodással egybekötött mezőgazdasági jellegű gazdálkodást képzel el, amelyhez kiváló természeti alapjai vannak. A Koncepció külön figyelmet szentel a Cserehét aprófalvas, erősen leszakadó, marginalizált térségének, amely a települések szinte közvetlen közelében található, és a területre érvényes megállapítások rájuk is igaznak tűnnek. 2. térkép: Magyarország vidéki térségei Forrás: OTFK 10
Megyei Területrendezési Terv 3. térkép: Részlet a megyei rendezési tervből Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Tervre alapozva készült el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 10/2009 (V.5.) számú rendelete alapján a megye területrendezési terve, amely az alábbi területfelhasználási kategóriákat állapítja meg a város igazgatási területén (3. térkép): Erdőgazdálkodási térség: Sajóecseg, Sajósenye, Sajóvámos Vegyes területfelhasználású térség: Sajóecseg, Sajósenye, Sajóvámos Mezőgazdasági térség: Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos Hagyományosan vidéki települési térség: Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos Vízgazdálkodási térség: Sajóecseg Jelen stratégiában foglalt célkitűzések és fejlesztési elképzelések összhangban vannak az Országos, valamint a Megyei Területrendezési Tervekben megfogalmazottakkal. Településszerkezeti tervekkel való kapcsolat Sajóecseg A település hatályos szerkezeti terve az alábbi területfelhasználási egységeket különíti el: - Lakóterület: o o Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület - Településközpont vegyes terület - Ipari gazdasági terület 11
- Különleges területek: o o o o Sport- és szabadidő terület Temető terület Nagykiterjedésű közműterület Mezőgazdasági üzemi terület Sajópálfala A településszerkezeti terv alapján a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre különülnek: - Lakóterületek: o o o Falusias lakóterület Falusias lakóterület családi gazdaság Falusias lakóterület - keresztcsűrös - Gazdasági területek: o Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Különleges területek: o o o o o o Rekreációs terület Intézményi terület Kereskedelmi szolgáltató terület Temető Pinceházas terület Monostor Sajósenye A településszerkezeti terv alapján a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre különülnek: - Lakóterületek: o o Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület - Gazdasági területek: o Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 12
- Különleges területek: o o o o o Intézményi terület Településközponti vegyes terület Zöldterület Sportterület Temető Sajóvámos A településszerkezeti terv alapján a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre különülnek: - Lakóterületek: o Falusias lakóterület 1. o Falusias lakóterület 2. o Falusias lakóterület 3. - Vegyes terület o Településközponti vegyes terület - Gazdasági terület o Kereskedelmi, gazdasági terület - Különleges területek o o o Temető Pince terület Sportpálya A települések táji és természeti adottságai Természetföldrajzi jellemzők 13
1. táblázat: a települések természeti adottságai Táj neve Sajó-Hernád-sík Nyugati-Cserehát Érintett település Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos Sajóvámos Földtani jellemzők Kőzet Finom szemcséjű folyóvízi üledék, Pannóniai homok, márga, kavics, folyóvízi kavics pleisztocén áthalmozott lejtőanyag Szerkezet Sajó hordalékkúp, Sajó saját hordalékkúpjába vésődött Pleisztocén kiemelkedés, Irota térségében Darnó vonal miatt DNy- ÉK-i csapásirány Domborzat Geomorfológia Dél felé lejtő hordalékkúpsíkság É-D-i lejtésű dombság, közepes magasságú dombhátak és lejtők, völgytalpak Táj Völgyközi hátakkal tagolt Átlagos relatív relief 60 m/km 2 Domborzat 5 m/km2 átlagos relatív relief, Lejtős tömegmozgások folyóvízi erózió hatására kialakult táj Éghajlat Éghajlati típus Mérsékelten meleg, száraz Mérsékelten hűvös-száraz Hőmérséklet Évi középhőmérséklet 9,3-9,6 C Évi középhőmérséklet 9,2 C Csapadék Évi 540-550 mm csapadék Évi átlagos csapadék 550 mm Fagyveszély 175 fagymentes nap, hótakarós 40-45 hótakarós nap napok átlagos száma 38 Napfénytartam 1850 óra 1800 óra alatt Vízrajz Völgyhálózat Sajó saját hordalékkúpjába vágódott völgye, alacsony völgyközi hátakkal Felszíni vizek Sajó, ezen a szakaszon veszi fel a Kis-Sajót, belvízelvezető csatornahálózat, tavaszi árvizek Jelentős mennyiségű talajvíz, 2-4 m mélységben Bódva vízgyűjtője, de a Vadász-patak a Hernádba folyik Kis vízhozamú patakok, árvizek tavaszi hóolvadáskor Felszín alatti vizek Talajvíz völgyekben 4 m mélyen, kalcium-hidrogénkarbonátos, magas nitrát tartalom Talaj Uralkodó talajtípus Savanyú öntés réti talaj Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Egyéb talajtípus Nyers öntéstalaj Vadász-patak völgyében öntés réti talajok, táj déli részén barnaföld Talajtulajdonságok Vályog, agyagos vályog Agyagos vályog, kis vízvezető, nagy víztartó képesség Növényzet Jellemző növényzet Fűz-nyár ligeterdő, magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligeterdő Egyéb jellemző növényzet Eredeti növényzet emberi hatásra erősen visszaszorult Jellemző tájhasznosítás Mezőgazdasági terület, nagytáblás kultúrákkal Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, 2010 Cseres-tölgyes, de emberi hatásra erősen visszaszorult száraz és félszáraz gyepek, völgyekben égeres ligeterdők Kevésbé fagyérzékeny növények, későn virágzó gyümölcsfélék A négy település a Sajó feltöltött, délkelet felé lejtő hordalékkúpján terül el, Sajósenye, Sajóvámos és Sajópálfala közigazgatási területe ugyanakkor a Nyugati-Cserehát déli lankáira is felnyúlik. A két eltérő jellegű táj határán való fekvés a történelem folyamán is kihasznált helyzeti előnyökhöz juttatta az itt lévő településeket. A Sajó 14
széles, alluviális völgye korábban rendszeresen vízjárta terület volt, a szabályozások után azonban, az itt képződött öntéstalajok révén intenzív mezőgazdasági művelésre lett alkalmas. A Cserehát magas agyagtartalmú üledékei miatt ezen a területen a gyakori tömegmozgások nem tették lehetővé a szántóföldi termelési kultúrák kialakulását, s ezt a térséget az ember fás kultúrák, gyümölcsösök, illetve állattenyésztés céljára hasznosította. A széles völgy, valamint a közeli ásványkincsek kitermelése jelentős népességkoncentrációt hívott életre, amelynek fő gyümölcs és kertészeti ellátó területévé a sajátos adottságok miatt éppen ez a vidék vált. A természeti viszonyokat minden tekintetben a Sajó határozza meg. A folyó vízjárásában fontos tényező, hogy összegyűjti a környező hegyvidékek kisebb vízfolyásait (Rima, Hangony, Bán-patak, Nyögő-patak,, illetve északról az Ormos-patak, és a Bódva), amelyek jelentősebb hóolvadás, valamint erősebb csapadéktevékenység által okozott villámárvizek révén egyenként is jelentősebb víztömeget szállíthatnak. Emiatt igen fontos a településeknek az árvíz elleni védekezés, illetve nem egy esetben éppen ez gátolja a szántóföldi termelés sikerességét (belvíz elöntés magas kockázata). Az ember évszázados beavatkozásai hatására a természetes növénytakarónak számító folyó menti (fűz-nyár) és ártéri (tölgy-kőris-szil) ligeterdők mára erősen visszaszorultak, a települések területén lényegében csak a Kis- Sajó mentén van meg. Éghajlata ugyan már kellemesebb 8magasabb évi középhőmérséklet, kevesebb éves átlagos csapadékmennyiség, magasabb napfénytartam), mint a tőle északra fekvő hegyvidéki területen, de a közeli magas hegységek éghajlatmódosító hatása még itt is jelentkezik. Tájhasználat 2. táblázat: a vizsgált települések tájhasználati jellemzői Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Beépített terület 12,47 5,48 4,37 5,06 Erdőterület 4,03 0,00 2,96 14,38 Rét, legelő, gyep 5,54 8,57 17,14 6,63 Cserjés terület 0,00 1,83 0,95 3,17 Ipari jellegű terület 0,00 0,00 0,00 0,00 Mezőgazdasági terület 77,96 84,13 74,59 70,76 Forrás: CORINE adatbázis A 2. táblázat a CORINE felszínborítási adatbázisa alapján mutatja be a tájhasználatot, a következő kategóriákban: Beépített terület: nem összefüggő településszerkezet Erdőterület: lomblevelű erdők, tűlevelű erdők, elegyes erdők Rét, legelő gyep: rét, legelő, természetes gyepek és természetközeli rétek Cserjés terület: átmeneti erdős-cserjés területek, ritkás növényzet Ipari jellegű terület: ipari vagy kereskedelmi területek, nyersanyag-kitermelés, lerakóhelyek Mezőgazdasági terület: elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természeti formációkkal, komplex művelési szerkezet, nem öntözött szántóföldek, gyümölcsösök Sajóecseg: A négy vizsgált település közül itt a legnagyobb a beépített terület aránya, amely a település területének több mint 12%-át foglalja el. Ennek oka elsősorban az, hogy Sajóecseg igazgatási területe a négy 15
település közül az átlagnál kisebb, míg a lakott belterület viszonylag nagy kiterjedésű. A többi vizsgált községhez hasonlóan itt is a mezőgazdasági hasznosítás van túlsúlyban, míg a rétek és legelők aránya a többiez képest alacsonyabb. Sajópálfala: A négy vizsgált település közül ez a legkisebb területű. Itt mutatkozik meg legerőteljesebben az igazgatási terület mezőgazdasági hasznosítása, erdővel borított terület ugyanakkor egyáltalán nem található a közég területén. Sajósenye: A négy vizsgált település közül itt a legnagyobb, több mint 17%-os a fátlan területek, rétek és gyepek aránya. A beépített terület aránya ugyanakkor itt a legkisebb, köszönhetően a lakott terület kis méretének, valamint a közigazgatási terület relatív nagyságának. Sajóvámos: A négy vizsgált település közül itt a legnagyobb, 14%-ot meghaladó arányú az erdőterületek részesedése. E mellett említésre méltó a cserjés, mezőgazdaságban alig hasznosuló területek aránya is. A vizsgált községekhez hasonlóan itt is a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya a legnagyobb, de a négy település közül ez itt éri el a legkisebb értéket. 16
Társadalom Népesség változásai 1. ábra: a vizsgált települések lakónépességének változásai. 2009=100 % Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a 2009 és 2013 közötti időszakban a településen az országos és megyei tendenciáktól eltérően pozitív irányú népességváltozás tapasztalható. Ez elsősorban a terület szuburbánus fejlődésének köszönhető, amelynek révén a közeli, ipari jellegű városokból (elsősorban Miskolcról, de a Sajó-völgy más városi jellegű településeiről) egyre többen költöznek ki a településre. A község népességváltozásában elsősorban a migrációs változás a döntő, mivel a természetes népességváltozás alapján a község lakónépessége csökkent volna. A középtávú, 2020-ig tartó trendek alapján a község népessége várhatóan lassuló ütemben, de tovább fog növekedni és 2020-ra 1100 fő körüli értéket ér el. Sajópálfala: 2009 és 2013 között itt volt legerősebb a népesség csökkenése, annak ellenére, hogy a településen Miskolc közelsége miatt az agglomerációs folyamatok is megfigyelhetők. A népesség változásában elsősorban a migrációs tényezők a döntő fontosságúak, az elvándorlás okozza leginkább a lakosság elvesztését. A középtávú, 2020-ig tartó tendenciák alapján a lakónépesség további csökkenése vetíthető előre, és 2020-ra kb. 650 főre fog mérséklődni. Sajósenye: 2009 és 2013 között a község népességének változására inkább a stagnálás, kisebb mértékű csökkenés volt a jellemző. A népesség változásában a migrációs folyamatok, az elvándorlás okozza a legnagyobb hatást, mivel ennek hatására a település lakónépessége csökkenne. Ehhez képest a természetes népességváltozás révén a lakónépesség stagnálása figyelhető meg. A 2020-ig tartó középtávú trendek alapján a település népessége lassan tovább fog csökkenni, 2020-ban 420 fő körül lesz a község lakónépessége. Sajóvámos: 2009 és 2013 között a lakónépesség változása a járásban tapasztalható tendenciákat követte, és folyamatos csökkenése figyelhető meg. A népesség változásában a migrációs változások és a természetes népességfogyás egyaránt szerepet játszik, de elsősorban az elvándorlás adja a csökkenés fő okát. A középtávú, 17
2020-ig tartó trendek alapján a település lakónépessége egyenletesen tovább fog csökkenni, és 2020-ra 2000 fő körül lesz. Korszerkezet 2. ábra: a vizsgált települések korszerkezete, 2013 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a településen a járáshoz képest alacsonyabb arányban vannak jelen a fiatal korúak, ráadásul számuk 2009 és 2013 között az állandó népességen belül közel 10%-kal csökkent. Az aktív korú népesség esetében enyhe növekedés figyelhető meg. Az idős korosztály mind számban, mind részesedésben kismértékben csökkent a vizsgált 5 év alatt, számuk több mint 1,5%-kal lett alacsonyabb a vizsgált időszakban. Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorú) a településen 173, ami rosszabb a járás értékénél (154), így a településen jelentős az elöregedés veszélye. Sajópálfala: a 0-14 év közöttiek részesedése a járáshoz képest alacsonyabb, számuk 2009 és 2013 között 5,75%-al csökkent, részesedésük ugyanakkor stagnált. A 15-59 éves, aktív korú népesség részesedése magas, a járás értékét felülmúlja, számuk viszont 6,5%-kal csökkent a vizsgált öt év alatt. A járás átlagánál magasabb viszont a 60 év feletti korosztály részesedése, számuk pedig ez idő alatt 5,29%-al emelkedett. Az öregedési index pedig 222, ami a járásban az egyik legrosszabb érték, száz gyermekkorúra több mint kétszer annyi idős korú jut. Sajósenye: a településen a járáshoz épest alacsonyabb a fiatal korúak részesedése, melyek száma 2009 és 2013 között enyhén, 1,72%-al mérséklődött, arányuk ugyanakkor nem változott. A 15-59 éves, aktív korú népesség a járási értéket jelentősen meghaladja, a település népességének több mint kétharmadát adja. Számuk majdnem 3%-al csökkent 5 év alatt ráadásul arányuk is közel 1%-al apadt. Az idős korúak aránya a járási értéknél kissé alacsonyabb, számuk 3,66%-al, arányuk közel 1%-al lett magasabb a vizsgált időszakban. Az öregedési index 152, ami a járás értékéhez (154) hasonló. Sajóvámos: a településen a 14 év alatti korosztály a járási átlaghoz közeli, de attól kismértékben elmarad. Számuk 2009 és 2013 között stagnált, arányuk kismértékben növekedett. A 15-59 év közötti korosztályba 18
tartozók (aktív korúak) a járás értékénél nagyobb arányban vannak jelen, számuk viszont közel 4%-kal, arányuk közel másfél százalékkal lett alacsonyabb. Az előbb említett változások azt eredményezték, hogy a 60 év feletti korosztály mind számában (5,81%), mind arányában (1,38%) növekedett. Az idősek részesedése a település népességéből a járás értékéhez hasonló. Az öregedési index 136, ami lényegesen alacsonyabb a járás értékénél (154), így a településen jelen vannak a kedvező demográfiai folyamatok. Etnikai és vallási összetétel A 4 vizsgált település mindegyikén a magyar nemzetiség van túlnyomó többségben, ettől eltérő nemzetiség jelenléte alig jellemző. Az Északkelet-Magyarországon domináns roma nemzetiség ezekben a falvakban alig mutatkozik. Sajóecsegen és Sajópálfalán egyáltalán nincsenek jelen, legnagyobb arányt Sajósenyén érik el, ahol a kérdésre válaszolók 2%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Jelentős ruszin kisebbség él Sajópálfalán, ami a község görög katolikus vallási központjának is köszönhető. A válaszadók kb. 7 és fél százaléka vallotta magát e kisebbséghez tartozónak. Ezen kívül Sajóvámos német nemzetisége említhető meg, de ez nem éri el a válaszadók 1%-át. 3. ábra: a népesség felekezeti megoszlása, 2011 (a válaszadók %-ában) Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Sajóecseg: A járás átlagához képest alacsonyabb arányban vannak jelen a magukat római katolikus valláshoz tartozónak vallók, míg a görög katolikusok lakónépességen belüli részesedése is alacsonyabb. Az átlagosnál erőteljesebb viszont a reformátusok jelenléte, a válaszadók kétötöde ehhez a felekezethez tartozónak vallotta magát. A településen ezeken kívül más vallási felekezet csupán jelentéktelen módon található meg. A vallási közösséghez nem tartozók aránya is kissé alacsonyabb a járásénál. Sajópálfala: a településen a római katolikus valláshoz tartozók vannak jelen legnagyobb arányban, amely a járás értékéhez hasonló. A település ugyanakkor görög katolikus búcsújáróhely, érinti a Mária Út zarándok útvonal is. Ennek következményeként a községben igen jelentős a görög katolikus részesedése, a válaszadók közel harmada e közösséghez tartozónak vallotta magát. Ezek mellett 8,77%-os aránnyal a református egyház említhető meg. Zarándokhely lévén igen alacsony a vallási közösséghez nem tartozók aránya. 19
Sajósenye: a településen két felekezet a meghatározó, a római katolikus és a református vallás. Előbbiek aránya a járáséhoz hasonló, utóbbi esetében lényegesen túlhaladja azt. A járás értékétől magasabb arányban vannak még jelen a görög katolikusok is, más vallási felekezet ugyanakkor nem említhető meg a településen. Sajóvámos: a településen a legnagyobb arányban a római katolikusok vannak jelen, amely a járási átlagot kissé túlszárnyalja. Ugyancsak a járási átlagnál magasabb és a településen meghatározó a református vallás jelenléte. A közeli Sajópálfala görög katolikus búcsújáróhely miatt itt is az átlagnál magasabb a görög katolikusok részesedése. A többi vizsgált településhez képest viszont magasabb (1%-ot is meghaladó) a más vallási közösségekbe tartozók részesedése, illetve az evangélikus vallásúak is itt vannak jelen mérhető arányban. Gazdasági aktivitás 3. táblázat: a népesség főbb adatai gazdasági aktivitás szerint, 2011 Mutatók Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Járás Foglalkoztatottak aránya az aktív korú 59,55 57,72 50,83 58,70 52,46 népességen belül Inaktívak aránya a lakónépességen belül 29,36 30,23 35,86 28,30 28,97 Eltartottak aránya a lakónépességen belül 25,00 22,81 22,99 25,93 28,73 Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Sajóecseg: A foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli részaránya jóval magasabb a járás átlagánál, a vizsgált települések közül itt a legjobb. Ennek alapján komoly esély mutatkozik a foglalkoztatottság legalább 75%- ra emelésére a kormányzati szándék szerint. Az inaktívak aránya a járási értékkel nagyjából megegyező, az eltartottak viszont alacsonyabb arányban vannak jelen. Sajópálfala: A foglalkoztatottsági mutató a járás értékénél magasabb, így jó esély van a kormány által célként kitűzött 75%-os foglalkoztatottsági szint elérésére. Az inaktívak aránya a járás átlagához képest ugyancsak magasabb, az eltartottak lakónépességen belüli részesedése viszont a járáshoz képest sokkal kedvezőbb. Sajósenye: A foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított aránya a négy település közül itt a legalacsonyabb, a 75%-os kormányzati cél elérésére itt mutatkozik legkevesebb esély. az inaktívak lakónépességen belüli aránya a járáshoz képest jóval magasabb, az eltartottaké viszont alacsonyabb. Sajóvámos: A foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított aránya a járás értékét jóval meghaladja, melynek alapján komoly esély van a kormány által célként kitűzött 75%-os foglalkoztatottsági szint elérésére. Az inaktívak lakónépességen belüli aránya a járáséhoz hasonló, az eltartottak aránya viszont annál kicsit alacsonyabb. 20
Képzettség 4. táblázat: a lakosság képzettségi helyzete, 2011 Általános iskolai végzettséggel rendelkezők a 15 évesnél idősebb népesség arányában (%) Érettségivel rendelkezők a 18 évesnél idősebb népesség arányában (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népesség arányában (%) Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Járás 96,7 95,6 82,9 94,6 96,30 44,3 48,3 33,1 38,9 58,3 10,5 11,6 10,6 8,3 22 Sajóecseg: a településen a 15 éven felüli népességből a járáshoz hasonló arányban vannak jelen a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők. A járáshoz képest rosszabb a képzettségi helyzet a másik két mutató tekintetében. Így a 18 év feletti korosztály körében az érettségivel rendelkezők, a 25 éven felüliek esetében a felsőfokú végzettséggel bírók aránya a térséghez képest rosszabb. Mindez alapvetően befolyásolja a település munkaerő-piaci helyzetét, mivel csökkenti az esélyét magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások betelepülésének. Sajópálfala: a vizsgált települések közül itt a legjobb a 15 éven felüli népesség képzettségi viszonyai, de ezek az értékek is elmaradnak a járási átlagoktól. A 18 éven felüli népesség kevesebb, mint fele rendelkezik legalább érettségivel. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 éven felüli korúakhoz mért részesedése ugyancsak itt a legjobb, de így is csak fele a járás értékének. Mindent összevetve itt mutatkozik a legjobb esély magasabb képzettséget igénylő, magas hozzáadott értéket előállító kapacitás megtelepedésére. Sajósenye: a négy vizsgálat alá vonz település közül itt a legrosszabb a képzettségi helyzet. A 15 éven felüli népesség körében a járáshoz képest igen elmarad az általános iskolai képesítést megszerzettek aránya. Ugyanez a helyzet a 18 éven felüli, érettségivel rendelkező népesség és a 25 éven felüli, felsőfokú képesítéssel rendelkező népesség tekintetében is. Az alacsony képzettségi szint gátolja a magas hozzáadott értéket előállító ágazatok megtelepedését, a település munkaerő-piaci lehetőségei ezáltal beszűkülnek. Sajóvámos: a lakosság képzettségi helyzete a négy vizsgált település közül, a járáshoz viszonyítva itt is inkább negatívabb képet mutat. A járási átlagtól mindhárom mutató alapján elmarad a település értéke. Különösen az érettségivel rendelkező 18 éven felüliek és a felsőfokú képzettséggel rendelkező 25 éven felüliek alacsonyabb részaránya okoz problémát, mivel ez gátolja leginkább a magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységek megtelepedését. 21
Jövedelem 5. táblázat: a vizsgált települések jövedelmi helyzete Adófizetők száma (db) Főállású adófizető (db) Főállásból származó jövedelem (Ft) 1 főállású adófizetőre jutó átlagos havi jövedelem (Ft) Sajóecseg 511 459 709 680 039 115 734 Sajópálfala 367 310 536 230 032 121 760 Sajósenye 179 156 194 160 508 90 391 2009. Sajóvámos 992 882 1 195 117 859 100 396 Sajóecseg 520 465 823 582 388 131 984 Sajópálfala 374 325 579 916 498 129 214 Sajósenye 189 159 244 727 522 107 905 2013. Sajóvámos 1040 943 1 516 726 943 121 532 Sajóecseg 1,76 1,31 16,05 14,04 Sajópálfala 1,91 4,84 8,15 6,12 Sajósenye 5,59 1,92 26,04 19,37 Változás, % Sajóvámos 4,84 6,92 26,91 21,05 Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer Sajóecseg: a településen az adófizetők és ezen belül a főállású adófizetők száma 2009 és 2013 között egyaránt enyhén növekedett. 2013-ban az adófizetők 89,42%-a volt főállású, az érték 2009-hez képest érdemben nem változott. A főállásból származó jövedelem több, mint 16%-os, valamint az 1 főállású adófizetőre jutó havi átlagos jövedelem több mint 14%-os emelkedése a település jövedelmi helyzetét pozitívan befolyásolja. Látható, hogy a négy vizsgált település közül itt a legjobb a lakosság jövedelmi helyzete, de az országos átlagot még ez is jócskán alulmúlja. Sajópálfala: az adófizetők száma 2009 és 2013 között közel 2%-kal növekedett, a főállású adófizetőké viszont majdnem 5%-kal lett magasabb. Ugyancsak jelentős, 8,15%-os emelkedést mutatott fel a főállásból szerzett jövedelem. Az 1 főállású adófizetőre eső átlagos havi jövedelem 6%-nyival emelkedett, ami a négy vizsgált település közül a legkisebb változást jelenti. A jövedelmi helyzet a négy település közül jónak tekinthető, de országos összevetésben hátrányosnak számít. Sajósenye: az adófizetők száma 2009 és 2013 között több, mint 5 és fél százalékkal emelkedett, ugyanakkor a főállású adófizetők száma csak alig 2%-kal lett magasabb. 2013-ban az adófizetők 84,13%-a volt főállású, ez kb. 3%-os csökkenést jelent 2009-hez képest. A főállásból származó jövedelem jelentősen, több, mint negyedével növekedett, míg az 1 főállású adófizetőre eső havi átlagos jövedelem ötödével lett magasabb. Mindezek a folyamatok javították ugyan a település jövedelmi pozícióit, de a négy község közül továbbra is ez rendelkezik legrosszabb mutatókkal. Sajóvámos: az adófizetők száma 2009 és 2013 között közel 5%-kal lett magasabb, a főállású adófizetőké viszont majdnem 7%-kal. 2013-ban az adófizetők 90,67%-a volt főállású, amely 2009-hez képest 1,76%-os növekedést jelent. A főállásból származó jövedelem 5 év alatt több, mint negyedével lett magasabb, amely a négy vizsgált település közül a legjobb érték. Az 1 főállású adófizetőre jutó havi átlagos jövedelem több, mint ötödével lett magasabb, értéke a négy település közül átlagos értékű, országos összevetésben természetesen ez is alacsony. 22
4. ábra: az adófizetők megoszlása, 2012 Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer Sajóecseg: az adófizetők több, mint harmada az 1,2 millió Ft alatti bevételi sávban realizálódik. Az adófizetők több, mint 42%-a az 1,2 és 2,5 millió Ft közötti jövedelmi sávban található, közel ötödük ugyanakkor a 2,5 millió Ft feletti sávban helyezkedik el. Mindez azt mutatja, hogy a vizsgált települések közül, de térségi szinten is a település jövedelmi helyzete kedvező. Sajópálfala: Az adófizetők 43,7%-a található az 1,2 millió Ft alatti sávban és 37%-a az 1,2 és 2,5 millió Ft közötti jövedelmi sávban. 2,5 millió Ft felett az adófizetők közel ötöde keres. Mindezek alapján a település jövedelmi helyzete kettős képet mutat, az alacsony és a magas jövedelműek egyaránt relatíve magas arányban vannak jelen. Sajósenye: a településen élő adófizetők közel fele az 1,2 millió Ft alatti jövedelmi sávba tartozik, ezzel szemben viszont csak alig 14,44%-a tartozik. Ezek az adatok egyértelműen mutatják a település átlagosnál rosszabb jövedelmi helyzetét. Sajóvámos: a település adófizetőinek kb. 39%-a helyezkedik el az 1,2 millió Ft alatti jövedelmi sávban, és kb 13 és fél százaléka a 2,5 millió ft feletti sávban. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők közel fele az 1,2 millió és 2,5 millió Ft közötti jövedelmi sávban foglal helyet, ami a település jövedelmi helyzetét mindenképpen pozitívan befolyásolja. Munkanélküliség 6. táblázat: a munkanélküliség főbb adatai 2009. Álláskeresők 360 napon túli álláskeresők Pályakezdő álláskeresők száma aránya száma aránya száma aránya Sajóecseg 73 10,38 17 23,29 4 5,48 Sajópálfala 50 9,31 12 24,00 6 12,00 23
Sajósenye 33 10,54 8 24,24 2 6,06 Sajóvámos 165 10,89 44 26,67 14 8,48 Járás 7650 13,66 2461 32,17 849 11,10 Sajóecseg 62 8,73 13 20,97 9 14,52 Sajópálfala 20 3,98 3 15,00 2 10,00 Sajósenye 26 8,55 4 15,38 6 23,08 Sajóvámos 93 6,39 29 31,18 17 18,28 2013. Járás 5312 9,80 1472 27,71 813 15,30 Sajóecseg -15,07-23,53 125,00 Sajópálfala -60,00-75,00-66,67 Sajósenye -21,21-50,00 200,00 Sajóvámos -43,64-34,09 21,43 Változás, % Járás -30,56-40,19-4,24 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: A településen 2009 és 2013 között az álláskeresők száma közel 15%-kal csökkent, az aktív korúakhoz viszonyított munkanélküliségi ráta alacsonyabb a járás értékénél. 2013-ban a munkanélküliségi ráta 8,73%-os volt, ez alig magasabb az országos átlagnál. Jelentősen javult a tartós munkanélküliek száma és aránya, amely a járásnál jobb értéket mutat. A pályakezdő álláskeresők tekintetében jelentős növekedés volt tapasztalható, arányuk a járáséhoz hasonló, vagyis az itt élő fiatalok kevésbé tudnak elhelyezkedni, ami az elvándorlás irányába hat. Sajópálfala: a településen a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is jelentős mértékben csökkent 2009 és 2013 között. Az álláskeresők aktív korúakhoz viszonyított rátája 2013-ban 4% alatt volt, ami még országos viszonylatban is kiváló értéknek mondható. A tartós munkanélküliek összes álláskeresőhöz viszonyított aránya 75%-kal csökkent, arányuk 2013-ban 15% volt, ami jóval alatta marad a járás értékének. A pályakezdő álláskeresők száma kétharmadával csökkent, aránya a járásénál jobb értéket ad. Sajósenye: a településen a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is csökkent 2009 és 2013 között, de ennek ellenére a négy vizsgált település közül relatíve itt a legrosszabb a helyzet. A tartós munkanélküliek összes álláskeresőhöz viszonyított aránya 50%-kal csökkent, arányuk 2013-ban közel 15% volt, ami jóval alatta marad a járás értékének. A pályakezdő álláskeresők száma háromszorosával növekedett, aránya a járásénál rosszabb értéket ad. Sajóvámos: a településen a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent 2009 és 2013 között, utóbbi 6,39%-os volt 2013-ban, amely országos összevetésben is jó érték. A tartós munkanélküliek összes álláskeresőhöz viszonyított aránya kb. harmadával csökkent, arányuk viszont a négy település közül itt a legmagasabb, 2013-ban 31,18% os részesedése a járási átlagot is felülmúlja.. A pályakezdő álláskeresők száma kb. ötödével növekedett, aránya jelentős növekményt mutatott fel öt év alatt, mértéke a járásét meghaladja. A település társadalmi konfliktusai Mind a négy településnek közös jellemzője, hogy elsősorban az elöregedés, valamint a fiatalok és az aktív korúak elvándorlása miatt jelentkeznek társadalmi konfliktusok. A negatív demográfiai folyamatok miatt egyre több ingatlan lesz lakatlan, gondozatlan. Mindez együtt jár a községekben az ingatlanárak csökkenésével, 24
melynek következtében alacsony státuszú rétegek beköltözésének veszélye merül fel. Ez különösen azért fontos, mert több település is szeretne új építési telkek kialakításával növelni a beköltözők számát, ez által a település lakónépességét. A megye más, közeli térségeihez képest a vizsgált településeken kevésbé jellemző az etnikai különbségekből eredő konfliktusok jelenléte. A falvakban nem jellemző a roma nemzetiség magas részesedése, így ez nem okoz társadalmi problémákat. Gazdaság Általános jellemzés Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye és Sajóvámos a súlyos társadalmi, gazdasági, financiális, illetve ennek hatására szociális és erkölcsi válsággócoktól teletűzdelt Észak-magyarországi Régióban található. A régión, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli elhelyezkedése ugyanakkor környezetéhez képest kedvezőbb, mivel a megyeszékhely, Miskolc agglomerálódó környezetének ún. második vonalában helyezkednek el. Bár a rendszerváltás ebben a térségben is éreztette negatív hatásait, a nagyváros, valamint az autópálya közelsége miatt mégsem érintette olyan érzékenyen, mint a megye más, távolabbi térségeit. Ennek ellenére ezeken a településeken is jellemző a befektetések, ezzel kapcsolatban a munkalehetőségek hiánya, a probléma megoldása pedig csak horizontális és vertikális összefogással és együttműködéssel lehetséges (tanulva természetesen az eddigi időszak együttműködési kezdeményezéseinek sikertelenségéből és hibáiból). Vállalkozások 7. táblázat: a társas vállalkozások adatai, 2012 Belföldi tulajdoni hányad (%) Bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Adózott eredmény (1000 Ft) Sajóecseg 100 546 816 128 490 Sajópálfala 100 53 082 15768 Sajósenye 100 20635 3293 2007. Sajóvámos 98 91748 9789 Sajóecseg 100 204 810-36556 Sajópálfala 100 48941 10568 Sajósenye 100 9840-275 2012. Sajóvámos 100 80912 4123 Sajóecseg 0,00-62,54 Sajópálfala 0,00-7,80 Sajósenye 0,00 52,31 Változás, % Sajóvámos 2,04-11,81 Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer 25
Sajóecseg: a település vállalkozásai belföldi tulajdonban vannak, azonban míg 2007-ben még csak 7%-a volt belföldi társasági tulajdonban, addig 2012-re ez az arány 15%-ra nőtt. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között erősen, több, mint három ötödével csökkent, az adózott eredmény pedig negatívba váltott. Sajópálfala: a település vállalkozásai belföldi, zömmel helyben élő magánszemélyek tulajdonában vannak, a társasági tulajdonlás egyáltalán nem jellemző. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között kismértékben csökkent, az adózott eredmény nagyjából harmadával lett alacsonyabb, de a környékbeli településekhez képest pozitívumot mutatott. Sajósenye: a település vállalkozásai belföldi, zömmel helyben élő magánszemélyek tulajdonában vannak, a társasági tulajdonlás egyáltalán nem jellemző. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között több, mint 50%-kal növekedett, az adózott eredmény viszont jelentősen csökkent, és 2012-ben a település vállalkozásai összességében veszteségesek voltak. Sajóvámos: a településen 2007-ben még jelen volt minimális mértékben a külföldi tulajdonlás, 2012-re azonban a község vállalkozói struktúrája teljes egészében belföldi magánszemélyek tulajdonában állt. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között közel 12%-kal csökkent, az adózott eredmény kb. 57%-os csökkenést mutatott, de a pozitív tartományban maradt. Ágazati jellemzés 5. ábra: működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a működő vállalkozások közül nincs olyan, ami a primer szektorban működne. Az ipari vállalkozások esetében a járásénál kisebb arány látszik, némileg magasabb viszont a szolgáltató szektorban tevékenykedő 26
vállalkozások aránya. Ennek oka, hogy a járás ipari termelése a városokban összpontosul, míg a falvakban az ipar szerepe csökken, és a mezőgazdaság, valamint a szolgáltatások jobban előtérbe kerülnek. Sajópálfala: a vizsgált települések közül itt a legmagasabb a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya, ami a járás értékét közel kétszeresen múlja felül. Az ipari jellegű vállalkozások részesedése a járás átlagához hasonló. A szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások aránya viszont kissé alatta marad a járási értéknek. A községben elsősorban kereskedelmi jellegű, helyi igényeket kiszolgáló szervezetek működnek, a település járáson belüli gazdasági súlya csekély. Sajósenye: a községben mezőgazdasági jellegű vállalkozás 2012-ben nem működött. Az ipari, termelő jellegű tevékenység ugyancsak nincs jelen a településen, a 4 település közül itt a legalacsonyabb és egyetlen vállalkozást jelent. Ebből következően a szolgáltató szektor aránya a járási átlaghoz képet sokkal magasabb, viszont a képet árnyalja, hogy ezek egyrészt helyi jelentőségűek, másrészt számuk alacsony (mindössze 10 vállalkozás). Sajóvámos: a településen a járáshoz képest magasabb a mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások aránya, ez összesen 3 vállalkozást jelent. Az ipari vállalkozások (15 db) aránya is jóval meghaladja a járás értékét, és a településen működő gazdasági szervezetek közel harmadát adja. Mindebből következően a szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások aránya a járás átlagától elmarad, ugyanakkor ez jelentős, 31 db vállalkozást jelent. Mezőgazdaság 6. ábra: a települések mezőgazdaságilag hasznosítható területeinek megoszlása, 2012 Forrás: CORINE Adatbázis A térség természetföldrajzi adottságai közül a következőket kell kiemelni: Akkumulációs síkvidéki és dombsági jellegű tájak találkozásánál fekszik Talajadottságai elsősorban a szántóföldi termelésre alkalmasak, de a Nyugati-Cserehátra felkúszó települési területeken fás kultúrák és állattenyésztés a célszerű használati mód Természetes növénytakarója a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, melyek élettere antropogén határa nagyrészt leszűkült 27
Éghajlatában az alföldi és a hegyvidéki jellegek keverednek, emiatt elsősorban későn érő szántóföldi és gyümölcskultúrák termesztésére előnyös Mindezek a tényezők miatt a terület elsődlegesen intenzív szántóföldi művelésre alkalmas, csupán a települések keleti, északkeleti, a Cserehát lejtőire felkúszó területei nem alkalmasak erre. A szántóföldi művelés minden településen jelentős arányt képvisel, vezető helyzetben van az egész térségben. A legeltetésre, ezzel állattenyésztésre alkalmas területek leginkább Sajósenyére jellemzőek, a másik három településen részesedése elhanyagolható. Az erdőgazdálkodás a természeti adottságok miatt háttérbe szorult, erre leginkább Sajóvámoson van lehetőség, Sajópálfalán viszont nincs erdőterület. A vizsgált települések mindegyikében 80-90% körüli a mezőgazdaságilag hasznosítható területek részesedése. Ennek ellenére az agrárgazdaságban jelentős kihasználatlan potenciál van, mivel sem Sajóecsegen, sem Sajósenyén nem működik mezőgazdasági vállalkozás, és a járásban működő agrárjellegű vállalkozások mindössze 3,82%-a működik ebben a térségben. Szolgáltató szektor 7. ábra: a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások megoszlása, 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a településen a járáshoz képest alacsonyabb arányban vannak jelen a kereskedelmi szolgáltatók, magasabb viszont a pénzügyi (5 vállalkozás) és az adminisztratív szolgáltatásokban (4 vállalkozás) tevékenykedő vállalkozások aránya. Tudományos, műszaki tevékenységet a járás átlagával megegyező arányú vállalkozás végez, ez a szolgáltatástípus elsősorban a Sajó-völgy ipari tengelyére koncentrálódik. A járási értéknél magasabb még az egészségügyben tevékenykedő vállalkozások részesedése (5 vállalkozás). Sajópálfala: A járás értékéhez képest kisebb arányban vannak jelen a kereskedelmi szolgáltatók, ennek ellenére a településen belül ez a legfontosabb szolgáltató tevékenység, összesen 5 vállalkozás tartozik ide. Fontos ugyanakkor, hogy a településen nincs jelen minden szolgáltatási forma, így a logisztikai és az adminisztratív szolgáltatást végzők hiányoznak. Ez, és a működő vállalkozások alacsony száma behatárolja az adatok elemezhetőségét, mivel kategóriánként 1-2 vállalkozás működéséről van szó. 28