VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Szám: KÖZP 33-3 /2011. E LŐTERJ E S Z T É S Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. március 31-i K ö z g yűlésére Tárgy: A. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014. B. Befektetés-ösztönzési stratégia Előterjesztő: Porga Gyula polgármester Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Angyal Éva irodavezető Józan György csoportvezető Józsa Tamás kabinetfőnök Nagy Adrienn csoportvezető Prém József hivatalvezető Szauer István irodavezető Szödényi Kinga irodavezető T. Kiss Csaba szakmai tanácsadó Maurer Anita projekt koordinátor Rajmon Viktor ügyvezető, Pro Veszprém Kft. Az előterjesztést megtárgyalta:az önkormányzat valamennyi bizottsága Az előterjesztés törvényességi felülvizsgálatát végezte: Lőczi Árpád, csoportvezető
Tisztelt Közgyűlés! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91 (6) szerint a települési (és megyei) önkormányzatoknak 2011. első negyedévében ki kell dolgozniuk és el kell fogadniuk az adott település négy éves gazdasági programját, amely meghatározza a működés és a fejlesztések stratégiai kereteit Az Önkormányzati Törvény (1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról) 91. (1) bekezdése szerint Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A törvény rögzíti azt is, hogy A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ez azt jelenti, hogy a négy évre szóló gazdasági programot valamennyi önkormányzatnak el kell készítenie és el kell fogadnia április közepéig. Noha a törvény megfogalmaz általános irányelveket a gazdasági program tartalmi elemeire vonatkozóan, nincsen kötelező, egyértelmű szakmai-tartalmi iránymutatás. Veszprém MJV Önkormányzata esetén a törvényi előírásoknak és szakmai elvárásoknak minden tekintetben megfelelő - struktúra a következő elemeket tartalmazza: 1. A település jövőképe és stratégiai céljai 2. Az elkövetkező években végrehajtásra javasolt fejlesztési elképzelések bemutatása 3. Összefoglaló helyzetkép a település jelenlegi problémáiról, kihívásairól és lehetőségeiről 4. Településfejlesztési politikák áttekintése. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a 2011-2014-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági programot és a gazdasági programhoz illeszkedő befektetés-ösztönzési stratégiát a mellékletben csatoltak szerint hagyja jóvá! Veszprém, 2011. március 23. Porga Gyula polgármester Mellékletben: A. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2011.-2014. B. Befektetés-ösztönözési stratégia
HATÁROZATI JAVASLAT az előterjesztés A részéhez Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének./2011. ( ) VMJVÖK. határozata a gazdasági programról Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-14. című előterjesztést és a következő döntést hozza: A Közgyűlés jóváhagyja a határozati javaslat mellékletében szereplő gazdasági programot. Határidő: Felelős: folyamatos Porga Gyula polgármester Veszprém, 2011. március 31. Porga Gyula s. k. Dr. Büki Szilvia s. k. polgármester jegyző, címzetes főjegyző HATÁROZATI JAVASLAT az előterjesztés B részéhez Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének./2011. ( ) VMJVÖK. határozata a befektetés-ösztönzési stratégiáról Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a Befektetés-ösztönzési stratégia jóváhagyása című előterjesztést és a következő döntést hozza: A Közgyűlés jóváhagyja a határozati javaslat mellékletében szereplő befektetésösztönzési stratégiát. Határidő: Felelős: folyamatos Porga Gyula polgármester Veszprém, 2011. március 31. Porga Gyula s. k. Dr. Büki Szilvia s. k. polgármester jegyző, címzetes főjegyző 3
A jelű melléklet Gazdasági Program Veszprém Megye Jogú Város Önkormányzata 2011-2014.
Tartalomjegyzék I. FEJEZET: Veszprém MJV jövőképe és stratégiai céljai 6. oldal II. FEJEZET: Összefoglaló helyzetkép város jelenlegi kihívásairól A város gazdasági helyzetének összefoglalása A lakossági közvélemény-kutatások eredményei 9. oldal 14. oldal 16. oldal III. FEJEZET: Az elkövetkező években végrehajtásra javasolt fejlesztési elképzelések bemutatása 18. oldal Veszprém Megyei Jogú Város településfejlesztési politikája Innovációs gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés A város környezetminőségének fejlesztése Kulturális turizmusfejlesztés 18. oldal 18. oldal 19. oldal 23. oldal 25. oldal Vállalkozók bevonásával megvalósítani kívánt projektek 27. oldal IV. FEJEZET: Településfejlesztési politikák áttekintése 29. oldal Befektetés-támogatási politika, munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése Pénzügyi gazdálkodás, adópolitika Vagyongazdálkodás A vagyongazdálkodás feladatai, szervezeti felépítése Nem lakáscélú ingatlanvagyon Társasági vagyon Közszolgáltatások biztosítása Oktatás Szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás, egészségügy Kultúra, szabadidő, sport Közigazgatás Városüzemeltetés Lakásgazdálkodás Kommunális feladatok Zöld város projekt 29. oldal 34. oldal 37. oldal 37. oldal 38. oldal 40. oldal 42. oldal 43. oldal 47. oldal 59. oldal 62. oldal 65. oldal 65. oldal 67. oldal 68. oldal 5
I. Fejezet: Veszprém MJV jövőképe és stratégiai céljai Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata összhangban Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó és az Új Széchenyi Terven keresztül biztosított forrásokkal és összhangban a 272/2008. (X.30.) számmal jóváhagyott integrált városfejlesztési stratégiával a vonatkozó jogszabályok alapján megalkotja gazdasági programját a 2011-2014-es időszakra. A gazdasági program elkészítésére nagyban rányomja bélyegét, hogy a rendszerváltást követő demokratikus állami berendezkedés időszakának legnehezebb pénzügyi évében kell a tervezését elvégezni, amikor változatlanul fennáll a központi költségvetésből származó állami támogatások szűkülése, ugyanúgy, ahogy a pályázati források is a kivezetés időszakába érkeztek.. A gazdasági válság még érezteti hatását, és a bevételi oldal minden fejezetében csökkenés tapasztalható, az állami ellátórendszerek átalakítása így az alkotmányozást követő átfogó ágazati jogszabály, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása viszont még nincs napirenden. Kiindulópontként tehát megállapítható, hogy a gazdasági program időszaka alatt az önkormányzat első sorban saját belső erőforrásaira támaszkodhat, ezért a hatékonyság fokozására irányuló belső átalakításokat kell elvégezni.. Az önkormányzat mindezek ellenére kiáll a megkezdett beruházások mellett, és folytatja a város fenntarthatóságát és a lakosság igényeit szolgáló fejlesztési tevékenységét, de mindent megtesz a költségvetés egyensúlyának megtartásáért. Veszprém vízióját mindemellett meghatározza megyeszékhely státusa, az egyre erősödő gazdasági szféra, a Pannon Egyetem jelenléte, és a történelmi egyházakkal, valamint a helyi közösségek által létrehozott szervezetekkel való harmonikus együttműködés is. A vízióra hatással van a város sokoldalúsága és az, hogy egyszerre több szerepet is képes betölteni: 1. a királynék városaként történelmi hagyomány-város; 2. az egyetemi és középiskolai központként a tudás (és főként az innovatív tudás) városa; 3. kulturális és vallási központként a kultúra-városa; 4. a Balaton és a Bakony városaként értékturizmus város; 5. az új energiastratégia alapján ökováros ; 6. a város szellemisége miatt kreatív város; 7. a sport és a fiatalossága, valamint természeti szépségei miatt egy új életminőségváros; 8. s végül a lokális politika és demokrácia fejlesztési szándéka és a helyi közösségek bevonása miatt egy közösségfejlesztő (új típusú, avagy szakrális alapú) demokrácia város. A város a jövőben ezeknek a szerepeknek az integrációjával a szív és az ész, vagy a teljesség városává válik megtartva és továbbörökítve évezredes és legújabb értékeit. Célul tűztük ki, hogy Veszprém a Bakony-Balaton térség központja legyen gazdasági, közlekedési, kulturális, turisztikai oktatási és igazgatási értelemben, ahol minden generáció
jól érzi magát, és amely vonzó a betelepülni vágyó vállalkozások és polgárok számára egyaránt. Ehhez adott a jó környezetminőség, és a közszolgáltatások széles és magas színvonalú kínálata, a megközelíthetőségen azonban javítani kell. A város víziója ezért, hogy a kettőezer húszas-harmincas évekre egységesítse a fenti szerepeket és képes lesz a Teljesség Városaként megjelenni nem csak a Dunántúl, hanem Magyarország és Kárpát-medence meghatározó alközpontjaként is. A teljesség városa víziót az integrált városfejlesztési stratégiában az alábbi átfogó célkitűzéssel azonosítottuk be: VESZPRÉM A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉLHETŐSÉGBEN VEZETŐ VÁROSA, AMELY TÁGABB TÉRSÉGÉNEK OKTATÁSI, INNOVÁCIÓS, KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI KÖZPONTJA. A gazdasági program bevezető fejezetének célja az önkormányzat fejlesztési tevékenységének és beavatkozásainak rövid összefoglalása, amely következetesen támaszkodik az elmúlt időszak prioritásaira. Ezeket 2007-ben és 2008-ban így fogalmaztunk meg: - innovációs gazdaságfejlesztés, - közlekedésfejlesztés, - a város környezetminőségének fejlesztése, - kulturális turizmusfejlesztés, - önkormányzati intézmények működési költségeinek racionalizációja. A gazdasági programban foglalt tervek közül az alábbiak érdemelnek előzetes kiemelést: A fejezet az elkövetkező évek leghangsúlyosabb prioritásait külön is kiemeli, amely mintegy zsinórmértékül szolgálhat az elkövetkező évek költségvetési tervezése és végrehajtása során. Prioritások: - önkormányzat hitelállományának csökkentése, ezzel felszabaduló forrás biztosítása a város fejlesztésére, feladatainak finanszírozására, - önkormányzati vagyon értékének megőrzése, - vállalkozásbarát gazdasági környezet és politika kialakítása, ezzel a költségvetési bevételek növelése hosszútávon, - város lakossága foglalkoztatási szintjének emelése, - önkormányzati intézmények/gazdasági társaságok működése hatékonyságának növelése, racionalizálás, ezzel a költségvetési kiadási költségek csökkentése, - szociális juttatások, és szociális/kulturális/oktatási/egészségügyi ellátó rendszer minőségének legalább szinten tartása, - városkép javítása, városi infrastruktúra szintjének növelése, környezetvédelem, - történelmi múlt hordozta értékek kiaknázása (idegenforgalom), innováció (Pannon Egyetem), XXI. század vívmányainak használata (e-korszak), - városi polgárság közösségi tudatának ( Veszprém tudat ) erősítése, vonzó városmarketing, aktív kommunikáció a városi döntéshozó szervezetek/személyek és a lakosság között. 7
-A város jövője szempontjából a legfontosabb kérdés a népesség megtartása és esetleges növelése, ennek érdekében új munkahelyek megteremtése szükséges. Ezért megcélozzuk a vállalkozás-segítő program továbbvitelét és kibővítését, illetve egy ösztönző és marketing tartalmú szolgáltatás elindítását a még telephelyet kereső cégek megszerzése érdekében. A befektetés ösztönzésre az elmúlt időszakban egy feladatvivő szervezet került létrehozása a Pro Veszprém Kft. szerepében és ágazati stratégia is elkészült. Jelen gazdasági program ideje alatt szintén a foglalkoztatás és a népességmegtartó erő fokozása miatt - tervezzük az iparűzési adó ütemezet csökkentését is, amely hozzájárulhat a vállalkozások terheinek enyhítéséhez, mivel azonban ennek a lépéssorozatnak az elindítója alapvetően egy új gyártó cég betelepülése a feltétele az önkormányzatnak az ipari parki szolgáltatásait is fejleszteni szükséges. Veszprém és térsége gazdasága szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a 8-as főút fejlesztése folytatódjon, és a vasúti közlekedés is fejlődjön, ugyanakkor a belső forgalmi problémák kezelésére is erősödő kihívás. -Az önkormányzat működése szempontjából a legégetőbb kérdéskör a hitelállomány kezelése. Az Államreform Operatív Program keretében végrehajtott szervezetátvilágítás amely ugyan csak a polgármesteri hivatalra irányult rámutatott, hogy az intézményi működésben még rejlenek tartalékok. Jóllehet a város a hitelek felvételére önhibáján kívüli okok miatt kényszerült és az állomány megnövekedése nem az önkormányzat magatartására, hanem a külső környezet változásaira vezethető vissza, az önkormányzatoknak kötelessége a saját feladatkörükben felmerülő racionalizálási lépések végrehajtása. Ennek érdekében elsőként a polgármesteri hivatal racionalizálása és létszámcsökkentése, második hullámban pedig az intézményi működés és finanszírozás átvilágítása történik meg, amellyel az a célunk, hogy a ciklus végére 1 milliárd forinttal csökkenjen a működésre fordítandó finanszírozási igény. A feladatfinanszírozására való átállás és az intézményi irányítási és szolgáltató (költség)központ létrehozása 2012. január 1-ig tervezett. -A működés körülményeinek rendezését követően be kívánjuk vezetni a mutatószámok alapján történő teljesítménymérést a kiemelt stratégiai mutatószámok rendszere alapján, amelyet szintén az ÁROP projekt végrehajtása irányzott elő. Ennek alapvető feltétele az integrált városfejlesztési stratégia újratervezése és olyan mérföldkövek és mutatószámok bevezetése, ami alapján a célok elérése pontosan mérhetővé válik. Az IVS egyébként is szükségszerű átvizsgálásával és módosításával létre kívánjuk hozni azt a 12 éves gazdasági stratégiát, ami alapján már a stratégiai területek teljesítmény-mérésére is alkalmasabbá válik, és amiből a későbbi gazdasági programok is megfogalmazhatóak. - Veszprém már rendelkezik a megtisztelő családbarát önkormányzat címmel, ami úgy érezzük további kötelezettségeket is jelent ezért az elkövetkező időszak kiemelt terve annak a programnak az elindítása, ami a meglevő, de el nem látott lakossági igényekre fog reagálni és célja a családot segítő és körülvevő környezetben meglevő helyi közösségek újraszervezése az önkéntesség és a közös társadalmi felelősségvállalás elve alapján. Az atomizálódó társadalomban ugyanis olyan intézmények látják el a korábbi nagy család egyes funkcióit, amelyek a szociális rendszer alulfinanszírozottsága és a gondoskodó állam visszaszorulása miatt már egyre kevésbé képesek a segítség biztosítására. A családok ezért 8
magukra maradnak a szociális, munkaügyi és generációs problémáikkal (ami kihat a város életének egészére; a vállalkozások sikerére, a közbiztonságra és így tovább). A családi kör és az otthonok pedig a folyamatos feszültég és stressz forrásává válnak. Az intézményi működés mellett ezért az önkormányzat egy több évet lefedő kiemelt projektet kíván elindítani, amelyre támogatást is igénybe kívánunk venni. - A gazdasági program ideje alatt el kívánjuk indítani a zöld város tervet, amit az INTENSE projekt alapján a nemzetközi segítséggel és az uniós Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban - elkészülő jelenleg elfogadás alatt álló energiastratégia alapján kívánunk megvalósítani. A program célja a város CO2 kibocsátásnak 25%-os visszaszorítása lesz. - Fentieken túl kell végezni egyes területek átfogó rendezését is a gazdasági program ideje alatt, így el kell készíteni a város (turisztikai) marketingstratégiáját, el kell készíteni a kulturális koncepciót a területen működő párhuzamosságok megszüntetése és a szféra bevétel-termelőképességének fokozása érdekében, és 2014-ig el kell készülnie a közlekedésfejlesztési koncepciónak. - Változatlanul stratégiai erőforrásnak tekintjük a helyi identitást ezért az elmúlt időszakban az önkormányzat szorosabbra fűzte kapcsolatait a város társadalmi és gazdasági szervezeteivel és a megye, valamint a régió más településeinek helyi vagy területi önkormányzataival, és más meghatározó intézményekkel. A veszprémi öntudat és a térségi szerep erősödése a régió gazdasága és fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Az együttműködés számtalan formában megtestesült és új lendületet adott a város hétköznapjaihoz, amelyet a jövőben is feltétlen folytatni kívánunk. Ennek elsődleges színtere a 8 -as út Fejlesztési Tanács és a Balatoni Fejlesztési Tanács, ahol annak érdekében kívánunk fellépni, hogy kiterjesszük a város befolyását, hiszen gazdasági érdekeink is túlmutatnak a város határain, és első sorban az üdülőkörzet felé irányulnak. Stratégiai együttműködést kívánunk kötni a Pannon Egyetemmel és egyes nagyobb civil szervezetekkel is hosszú távú együttműködést kívánunk kialakítani. A kistérség gazdaságának a beindítása szempontjából fontos erőforrás lehet a helyi pénz bevezetése, ami természeténél fogva helyben fejti ki keresletnövelő hatását. II. Fejezet: Összefoglaló helyzetkép a város jelenlegi kihívásairól Veszprém megye a bruttó hazai össztermék szempontjából országos szinten a középmezőny élén helyezkedik el. A bruttó hozzáadott érték több mint 60%-át a szolgáltatás adja, közel 30%-át az ipar, 6%-át az építőipar, és csak 5%-át a mezőgazdaság. Az ipar részesedése tehát magasabb az országos átlagnál, de még így is elmarad a Közép- Dunántúl másik két megyéjében (Komárom-Esztergom, Fejér) mérhető számoktól. A 2009. évi KSH adatok alapján Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén, mintegy 127 km 2 en, 63.898 lakos él. Veszprém város lakosság az 1987-es KSH adatok szerint 65.286 fő volt, majd egy csökkenő tendencia vette kezdetét. 1997-es statisztikai adatok szerint 62.514 fő volt. 9
Egészen 2004-ig folytatódott a negatív tendencia, amikortól is nőni kezdett az állandó lakosok száma. 2006-ban 58.431 fő volt, míg 2009-ben már a 1997-es szintet is meghaladva 63.898 fő lett. A 2006-os adatok alapján kijelenthetjük, hogy Veszprém város lakossága az országos, a régiós és a megyei szintnél is gyorsabban öregedik. Még rosszabb a helyzet, ha az eltartottsági rátát vesszük figyelembe, ami a fiatal- és az időskorú népességnek az aktív korúakra vetített százalékos értékét mutatja be (lásd.1. ábra). 7 0 6 8 6 6 6 4 6 2 6 0 5 8 5 6 5 4 1 9 9 7 19 9 8 1 99 9 2 00 0 2 0 01 2 0 02 20 0 3 2 00 4 2 00 5 2 0 06 V e s zp r é m V e s z pr é m i k is t é r s é g V e s zp r é m m e g y e Köz é p - du n án t úli r é g ió O r s z á g 1. ábra: Eltartottsági ráta alakulása 1997-2006 között Forrás: VMJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, 42. oldal Az országos tendenciához hasonlóan Veszprémben is csökkenő gyereklétszámmal számolhatunk, illetve itt is egyre nagyobb százalékban tartják vissza a gyermekeket plusz egy évre az óvodákban. Az iskolai végzettségek tekintetében közép-magyarországi régióban mintegy duplája az aránya a felsőfokú (egyetem, főiskola stb.) végzettséggel rendelkező lakosságnak, amelyet az 1.3.1.2-es ábra mutat be. Ugyanakkor a pályakezdő diplomás munkanélküliség aránya Veszprémben a legmagasabb annak ellenére, hogy az összes munkanélküliség aránya az országos átlag alatti. Veszprém és kistérsége máig az ország legdinamikusabban fejlődő övezetébe tartozik és annak a meghatározó csomópontja: Az iparűzési adókötelezettség alá eső vállalkozások/vállalkozók helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy továbbra is két vállalkozási forma a legnépszerűbb, a kft. és az egyéni vállalkozás. A 2009. évben a megszűnő (583 db) és új adózóként (669 db) bejelentkező vállalkozások egyenlege pozitív, növekedés 8,5 %, csökkenés 7,4 %. Ezen belül a kft.-k részaránya nőtt, az egyéni vállalkozóké csökkent. A kft-k jelenleg az összes vállalkozások 33,8 %-át, az egyéni vállalkozások 44,4 %-át, a bt-k 15 %-át jelentik. A többi vállalkozási típus aránya stagnált. A 2010. évben tovább nőtt az újonnan belépő vállalkozások aránya, viszont számuk eddig kevesebb az előző évihez viszonyítva (60 %). Jelenleg adózóink száma több mint 8 ezer. Az egyéni vállalkozások mellett egyre több egyéni cég alakul, bár számuk egyelőre csekély. A vállalkozások számának össz volumene kis mértékben nőtt, ugyanakkor az adófizetési kötelezettségük csökkent a válság hatására csökkent. 10
A városban működő itt adózó - vállalkozások számának alakulását a 2 sz. ábra szemlélteti: 8 000 7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Veszprémi kistérség Veszprém 2. ábra: Működő vállalkozások száma (db) Forrás: KSH T-STAR A társas vállalkozások tevékenységét illetően több, mint 1500 kiskereskedelmi üzletről beszélhetünk, nagy arányt képviselnek ugyanakkor az egyéb szolgáltatást (374 vendéglátó hely) és építőipari tevékenységet (1200) végző kis és közepes vállalkozások is. Ebben a tekintetben az 500 fő feletti foglalkoztatott létszámmal rendelkező termelő tevékenységet végző gazdasági társaságok aránya nem mondható dominánsnak. CONTINENTAL TEVES IP.KFT. 8200 VESZPRÉM HÁZGYÁRI U. 6-8. VALEO AUTO-ELECTRIC KFT. 8200 VESZPRÉM PIRAMIS U.1. BALLUFF ELEKTRONIKA KFT. 8201 VESZPRÉM PF.302. INVITEL ZRT. 2040 BUDAÖRS PUSKÁS T.U.8-10. BRAMAC KFT. 8200 VESZPRÉM HÁZGYÁRI U.1. OTP BANK NYRT. 1876 BUDAPEST NÁDOR U.16. ALLIANZ HUNGÁRIA BIZT. ZRT. 1054 BUDAPEST BAJCSY-ZS. UT 52. UNILEVER MO. GYÁRTO KFT. 1138 BUDAPEST VÁCI UT 182. "VKSZ" ZRT. 8200 VESZPRÉM HÁZGYÁRI U.1. PANNON LAPOK KIADOI KFT. 8900 ZALAEGERSZEG ADY E.U.60. LASSELSBERGER-KNAUF KFT. 8200 VESZPRÉM HÁZGYÁRI U.9. VESZPRÉMTEJ ZRT. 8201 VESZPRÉM KISTO U.9. JOST HUNGÁRIA BT. 8200 VESZPRÉM HENGER U. 1. SPAR MAGYARORSZÁG KFT. 2061 BICSKE PF: 27. KERESKEDELMI ÉS HITELBANK NYRT 1851 BUDAPEST PF:1354. BAKONYKARSZT ZRT. 8201 VESZPRÉM PF: 41. UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT. 1138 BUDAPEST VÁCI U.182. PEPPERL ÉS FUCHS KFT. 8200 VESZPRÉM KISTO U.16-18. BEURER-HUNGÁRIA KFT. 8200 VESZPRÉM PÁRNA U.1. MAGYAR POSTA ZRT. 3546 MISKOLC KAZINCZY U.16. 11
1. Táblázat: A 20 legnagyobb iparűzési adót fizető cég Veszprémben (2010) Forrás: Adóhivatal VMJV Erős a banki és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó ágazat jelenléte a városban, ezek a szolgáltatások inkább a belvárosban koncentrálódtak, amíg a város külső útgyűrűje mentén nagy arányban települtek le és könnyen elérhetőek a kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi üzletláncok egységei. A tercier szektorban tehát főleg a kereskedelem erőteljes, ami kihat a foglalkoztatási szerkezetre is, magas szinten van a foglalkoztatási szerkezeten belül az autó- és műszertechnikai összeszerelés, a szenzor és elektronikai gépgyártás. A foglalkoztatottak legnagyobb része, 68,9%-a a szolgáltatási szektorban, 30,2%-a az iparban, míg 0,8%-a a mezőgazdaságban dolgozik. 70 60 50 40 30 20 10 0 V eszprém V eszprém megye Közép-Dunántúli Országos régió Foglalkoztatottak Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők Foglalkoztatott nélküli háztartások 3. ábra: Foglalkoztatottság helyzete (2001) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 Ugyanezt az egyediséget erősíti, hogy minden tízedik veszprémi egyetemi hallgató, és a foglalkoztatottak arányán belül magas, 70 %-os arányt mutat a szellemi foglalkoztatottak száma. Demográfia: A kistérség területe 657 km 2, lakossága 81.052 fő, településeinek száma: 20 népsűrűsége: 130 fő/km 2. Veszprémben él a kistérség népességének közel háromnegyede, ami jelzi a település meghatározó szerepét. Az utóbbi években megfigyelt pozitív elmozdulás ellenére a város korstruktúráját a közeljövőben felgyorsuló ütemű öregedés fogja jellemezni. A 60 éven felüliek össznépességen belüli aránya 2030-ra megnő, és a jelenlegi 16 százalék körüli mértékkel szemben elérheti a 25-30 százalékot. Álláskeresők, foglalkoztatottság: A foglalkoztatottsági mutatók jónak mondhatóak: 2006- ban a népesség 17,5%-a fiatal, 63%-a aktív, 19,5%-a idős korú volt. A fiatal és az időskorúak aránya egyaránt alul marad az országos átlagnak, az aktív korúaké azonban 3 százalékponttal magasabb volt. 12
Veszprém lakosságának 44,7%-a foglalkoztatott, 28,9%-a eltartott, 23,8%-a inaktív kereső, és 2,6%-a munkanélküli volt 2001-ben. A foglalkoztatottak 83,7%-a helyben talál munkát, míg a többi 4500 fő eljár a városból dolgozni. Veszprémbe több mint 12 ezer ember jár be munkába. Száz foglalkoztatottra 53 inaktív és 65 eltartott lakos jut. Az álláskeresőkről nyilvántartott adatok alapján a város munkanélküliségi adatai mára már enyhe romlást mutatnak, ám még így is az átlagosnál jobbnak tekinthetőek. A munkanélküliségi ráta 2006-ban az aktív korú népesség 3,7%-át jelentette. Jelenleg az összesen 2528 fő 4 % körül váltakozóan mozgó álláskeresői rátát jelent, amely összetételére jellemző, hogy összesen 1857 fizikai foglalkozású főt tartalmaz. A földrajzi adottságok mellett jó a munkaképes lakosságon belüli arány a magasan (egyetemet, főiskolát végzett) képzettek javára (70% fizikai 30% szellemi foglalkozású), ez országosan a legjobbnak számít, amellyel a város hatékonyan járul hozzá az innováció régiójának víziójához. A város erőssége a lakosság kiemelkedő szintű iskolázottsága: a 25 évesnél idősebb népesség 21,7%-a rendelkezik felsőfokú oklevéllel. Ez az országosnál 9, a megyeinél pedig 11 százalékponttal magasabb. A 18 évesnél idősebb lakosság 53% rendelkezik középiskolai végzettséggel, ami 15-20 százalékponttal magasabb az országos illetve a megyei átlagnál. Sok a nyelveket beszélő fiatal, több ágazat számára áll rendelkezésre képzett, ambiciózus fiatal mérnök, amit erősít, hogy a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán elindult a logisztikai képzés. A kar 2008-ban minőségbiztosítási nívódíjat kapott. Mindezen feltételek mellett a betelepülő cégek gyorsan és kevés ráfordítással, átképzések nélkül indíthatják termelő-projektjeiket. Lakáshelyzet: a város 12 693 hektáros területén 58431 fős népesség él (állandó lakos), összesen 24 907 darab lakás céljára kialakított ingatlanban. 2009-ben a veszprémi teljes lakásállomány 26.193 db lakás (2001-ben 23.544 db volt), ebből családi ház 6.828 db. A félkomfortos és komfortnélküli lakások mintegy 2%-át teszik ki a teljes lakásállománynak. Veszprémben az egy lakásra jutó átlagos lakószám 2,44 fő, (amelyből visszaszámolva 63.918 főre jön ki a veszprémi lakosok száma. Ez megközelítőleg azonos a KSH által megadott bejelentett lakók (63.898 fő) számával A statisztikai adatokból jól látszik, hogy Veszprém város lakóinak túlnyomó többsége társasházban lakik (megközelítőleg 50 e lakos), míg kisebb hányada családi házban, vagy egyéb épületben (pl.: nyaralóban kb. 1250 fő). Nem jelenik meg a statisztikai adatokban be nem jelentett albérletben élők száma. Nagyjából becsülhető, hogy 5000 hallgató bérel ingatlant, akik átlagosan 2-4 fős társaságokban oszlanak meg ingatlanonként, Mivel a lakáshelyzet ismertetésében a legbeszédesebb a lakások építési éve, a 3-as és 4-es sz. ábrából kitűnik, hogy a legtöbb lakás 30-40 éves, amely időszak alatt és komoly felújítások maradtak el, ami első sorban panel épületeket érint A veszprémi lakás célú épületeknek mindössze 2,2 %-a esett át komplex felújításon. 13
építési év / lakásszámok 7000 6000 6205 5000 4000 3000 2000 1410 1910 1673 1000 413 495 0 1960 előtt 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1999 2000-2009 3.ábra: Lakásépítési számok alakulása Forrás: energiastratégia helyzetfelmérése építési technológia / lakások száma 6% 4% 25% salakblokk tégla panel egyéb 65% 4. ábra: A lakásállomány építés technológiák szerinti megoszlása Forrás: energiastratégia helyzetfelmérése A város gazdasági helyzetének összefoglalása: Erősségek: a munkaerő kedvező állapota mellett számolhatunk az infrastrukturális háttér fejlődésével. A nagy infrastrukturális beruházások elérik a várost, a vonalas infrastruktúra fejlődése pedig nemzetközi láthatóságot és jó megközelíthetőséget eredményez, ami összeadódva a már helyben meglevő egyéb termelési tényezőkkel (jó szolgáltatási és kiváló munkaerő színvonal) és az épített környezet vonzerejével felértékelik a város 14
tőkevonzó-képességét. Jók a lehetőségek a logisztikai és a turisztikai potenciál kibontakoztatásához és ahhoz, hogy az ágazatok új kitörési pontként megtalálják a fejlődési irányokat. A városban az áltagoshoz képest jobb a közbiztonság. Gyengeségek: mint általában mindenhol az országban, az üzleti környezet meglehetősen bürokratizált, ami megnehezíti a kezdő vállalkozások lehetőségeit a felfutás időszakában. Ezt megerősítette az a felmérés is, ami az integrált városfejlesztési stratégia kapcsán készült: a megkérdezett helyi nagyvállalatok legnegatívabbnak az adózási és jogi környezetet jellemezték, amit a mai napig még ellensúlyozott a könnyen elérhető és jól képzett munkaerő, valamint a tudományos kutatói háttér. Lehetőségek: A gazdaság fejlődésének kulcsa a nemzetközileg is versenyképes és elismert exportképes termékek és technológiák előállítása, a város ezért érdekelt az agglomeráció hagyományos vegyipari bázisán kinövő környezetbarát zöld-technológiák, és a bio-energia hasznosítás előmozdításában (Ökopolisz program). Jó esélyeket látunk a hagyományos vegyipari vertikum, mai elnevezéssel élve horizontális környezetipari klaszter újbóli felfejlődésében és kibontakozásában, amelyre együttműködések indultak. Veszélyek: a verseny, mint alapvető gazdaságformáló magatartás az élet egyre szélesebb spektrumára terjed ki, és olyan szférákban is meghatározóvá válhat, ahol az össztársadalmi érdekek kibontakozása lenne előbbre való. A verseny kiéleződése a társadalombiztosítási alrendszerekben negatív hatásokat indíthat el, ugyanúgy ahogy a versenyhelyzet kiéleződése földrajzi értelemben sem kívánatos, a régiók és városok között szintén a munkamegosztásnak, az együttműködésnek és a szolidaritásnak lenne inkább szerepe. A recesszió konzerválódása a társadalmon belüli feszültségek kiéleződésével és a szolidaritási elv visszaszorulásával is fenyeget. A Város SWOT elemzése: Erősségek A város kiterjedt településhálózati központi szerepkörrel rendelkezik A városban az ipar legversenyképesebb ágazatival van jelen A város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik Veszprém megyében A Város kulturális téren régiós vezető szerepet tölt be, jórészt kulturális attrakciói és intézményei (pl. Veszprém Aréna) miatt jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik A középiskolák és az egyetem számos tanulót/hallgatót vonz a városba A város jelentős K+F potenciállal, jelentős kutatói létszámmal rendelkezik Kedvező foglalkoztatottsági mutatók A felsőfokú tanulmányokat végzettek aránya igen magas Élénk kulturális élet Gyengeségek A népességszám folyamatosan csökkent a legutóbbi időkig Elöregedő társadalom A városba látogatók száma jóval alacsonyabb a megyei átlagnál Szálláslehetőségek, idegenforgalmi kínálat hiánya A város zöldfelületei és épületállománya felújításra szorul A várost elkerülik az autópályák Nincsenek önkormányzati tulajdonban lévő, iparfejlesztésre alkalmas területek A város felélte az ingatlanállományának zömét Jelentős intézményhálózat, nagy fenntartási igénnyel 15
Lehetőségek A Veszprém- Szentkirályszabadjai 4-es kategóriájú repülőtérként és ipari célú területként való hasznosítása Javul Veszprém megközelíthetősége az M8-as autópálya, a 8-as út, a bakonyi ill. a Győr- Veszprém, Bp.-Székesfehérvár-Veszprém- Boba vasútvonal fejlesztése révén Az itt már megtelepedett cégek bővítik a tevékenységüket A városi intézmények Veszprém tágabb térsége életének szervezőjévé válnak, különös tekintettel a Bakony-Balaton térség kulturális és turisztikai vonatkozásában A balatoni turizmus új lendületet vesz, ami kihat Veszprémre is A városrehabilitáció kapcsán bővülő és javuló városi funkciók jelennek meg Forrás: IVS Veszélyek A megcélzott befektetői kör megnyerése meghiúsul infrastrukturális hiányosságok miatt Más nagyvárosok elszívják a frissen végzett fiatalokata válsághelyzet további hullámának begyűrűzése átterjedése más szektorokra (élelmiszeripar, mezőgazdaság).a város környezeti állapota romolhat, ami további ráfordításokat igényel A lakossági közvélemény kutatások eredményei A 2009-2010-ben végrehajtott ÁROP projekt kapcsán vizsgálatra került a hivatal teljesítményének a mutatószámok alapján történő mérésének a lehetősége. A mutatószámok és ezek rendszere a működés egyes területein alkalmasak arra, hogy az önkormányzat vezetésének folyamatosan visszajelzése legyen (vezetői kontrolling) arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatások milyen minőségűek, mekkora elégedettséget váltanak ki a lakosság körében. A mutatószámok alkalmazási körének a kiterjesztése ezért elengedhetetlenül fontos, hiszen ezek alapján a város vezetése folyamatosan képes lesz informálódni a feléje irányuló elvárásokról és ezeket minden döntési helyzetben mérlegelni tud, azáltal, hogy pontos információkkal rendelkezik arról mi az ami igényként felmerül és mi az ami kevésbé fontos a lakosság szempontjából. Az ÁROP pályázat keretében 2010-ben májusban és szeptemberben gyűjtöttek elégedettségi visszajelzéseket a szakemberek és képeztek mutatószámokat a lakossági vélemények alapján az alábbi területeken. A vizsgálatot telefonos megkeresések alapján kétszer 500-500-as mintán végeztük el, az első 6 kérdés osztályozásos, amíg az utolsó 3 megválaszolásánál a soha, ritkán és a gyakran válaszokból lehetett választani. Elégedettségi mutató megnevezése Átlag 1. Mennyire elégedett a város kulturális életével? 3,4 2. Mennyire elégedett a város oktatási intézményeinek színvonalával? 3,51 3. Mennyire elégedett a város közterületeinek és útjainak állapotával? 2,7 16
4. Mennyire elégedett az önkormányzat tájékoztatási tevékenységével? 3,59 5. Mennyire tartja a polgármesteri hivatalt ügyfélbarátnak? 3,51 6. Milyennek ítéli a város lakossága és a hivatal kapcsolatát? 3,59 Fenti táblázat eredményeiből jól látszik, hogy a lakosság a közterületeken várna nagyobb fejlesztéseket, bár általános elégedettsége sem mondható kiemelkedően jónak. Jóllehet a fenti táblázat a 2010. májusi eredményeket mutatja és szeptemberben már kisebb javulás volt mérhető, a vizsgálat visszaigazolja az az igényt, ami megalapozta a belváros rehabilitációs projektet és 2007-ben került elvégzésre. A megjegyzések között a kulturális élettel kapcsolatban sokan megjegyezték a szórakozóhelyek hiányát, amíg az oktatási intézmények kapcsán az infrastrukturális helyzetet tartják sokan elégtelennek és az akadálymentesítés hiányát említették meg. Elégedettségi mutató megnevezése Válasz 7. Milyen gyakran használja az önkormányzat honlapját? soha (41,2 %) 8. Milyen gyakran keresi fel személyesen a hivatalt? ritkán (52,15 %) 9. Milyen gyakran vesz részt az önkormányzat által ritkán (41,93 %) szervezett rendezvényeken? Fenti válaszoknál első sorban az figyelhető meg, hogy a veszprémiek mindhárom kérdésnél nagyjából azonos arányban jelölték meg a három válaszlehetőséget, ami a korosztályok szórásának megoszlásából és az ebből fakadó eltérő életvitelre és magatartásformákra vezethető vissza és például az idősek közül sokan nem rendelkeznek internettel, de gyakran járnak a hivatal valamelyik ügyfélszolgálatán. Tanulságos ugyanakkor, hogy az önkormányzat és a lakosság kapcsolatában jelentős fejlődési pálya áll kihasználatlanul. A felmérésből ugyanakkor az is egyértelművé válik, hogy a város jó irányvonalat jelölt ki, amikor a környezetminőség és a közlekedésfejlesztését tűzte ki célul, ezen projektek azonban még nem hozták meg a várt hatást. Ami ugyanakkor jelenleg még nem is lehet elvárható, hiszen a pályázatok benyújtása főként 2008-2009-ben történt és a fejlesztések (Kolostorok és kertek, a Dózsa Gy. Ált. Iskola és a családsegítő stb. fejlesztése) még a jelen időszakban kerülnek lezárásra, elszámolásra. 17
III. Fejezet: Az elkövetkező években végrehajtásra javasolt fejlesztési elképzelések bemutatása Veszprém Megyei Jogú Város településfejlesztési politikája A fejlesztéspolitikai célok az egyes domináns fejlesztési területekben és projektekben is megmutatkoznak, ezért a gazdasági programban indokolt a fejlesztési prioritások részletes áttekintése, melyre az alábbiakban kerül sor. A fejlesztési prioritások tekintetében alapvető, hogy azok a beruházások élveznek előnyt, amik külső támogatási források bevonására adnak lehetőséget Innovációs gazdaságfejlesztés A Magyar Köztársaság Országgyűlése 97/2005 (XII.25) határozatával fogadta el az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK), amely Veszprémet a pólusprogram kooperáló társközpontjaként nevesíti. A fejlesztési tengely elképzelés szerint Veszprém város a Közép-dunántúli régióban Székesfehérvár társpólussal közösen alkot fejlesztési tengelyt, amely tekintetében hét éves innovációs gazdaságfejlesztési stratégia került megfogalmazásra. A versenyképességi pólus koncepció és stratégia a városfejlesztés markáns gazdasági dimenziója: a gazdasági versenyt felismerve olyan hálózatos koncepciót ajánl a vidéki nagyvárosok számára, amelyben az egyetemi tudásközpontokra és a gazdasági specifikumokra és adottságokra épülő kapacitások egyedibb és piacképesebb termelő tevékenységet tudnak megvalósítani. Veszprém nemzetközi versenyképességének növeléséhez fontos a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket, az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatokat fejlesztő projektek elindítása, amelyek a Pannon Egyetem karaival közösen kerültek megfogalmazásra. A város szerepe ezért az országos pólus programban az Ökopolisz és az Infopolisz projekteken keresztül biztosított, amelyek felkarolják az egyetem két domináns kutatási területét. A Pannon Tudományos és Technológiai Parkkal (PTTP), az önkormányzat saját és önálló fejlesztési elképzelését kívánja az előzőekben leírt pólusprojektek területi és infrastrukturális igényeit új kapacitásokkal kiszolgálni. A megfogalmazott pólus programra létrejött projekt tervek megvalósítása elmaradt, aminek okai: A pólus program pályázatainak kiírása, amire az önkormányzatok pályázhattak kizárólag a művelődési központok felújítására és új tartalommal való megtöltésére vonatkozott, ami az alacsonyan tervezett támogatási források miatt Veszprémben nem hozott nyertes pályázatot (Agóra Pólus). A pólus programban az Agóra Pólus pályázaton kívül egy kiírás jelent meg, ami nem volt elég vonzó és a Székesfehérvár-Veszprém tengelyről egy társaság sem nyújtott be pályázatot: a tudományos és technológiai park projektekhez a támogató hatóság ugyanis, túlzott 50%-os önerőt várt el (GOP 1.2.2.). 18
2008-ban a program már a klaszterek megalakulását favorizálta, így klaszterszervezetek kezdtek megalakulni. VMJV több klaszter megalakulásában is vállalt koordinációt és csatlakozott az Ökopolisz Klaszterhez. A pólus programról változatlanul elmondható, hogy nem képez egységes rendszert, a pályázatok az ÚMFT-ben az operatív programokban elrejtve lelhetőek fel, és ezekre a nem pólusvárosok is pályázhatnak. A program koordinációjára 2008. áprilisában állt fel a központi Pólus Program Iroda, de a pályázatok kiírása sokat késett, és a források radikálisan beszűkültek. A pólus program PTTP eleme ennek ellenére az önkormányzat számára változatlanul tervezett beruházás, ami végrehajtása érdekében a repülőtér ingatlanjainak a tulajdoni helyzete visszaállítása érdekében indítottunk eljárást, tekintettel arra, hogy a vásárló befejtető Zrt nem tett meg mindent a repülőtér fejlesztése érdekében. A Budawest Zrt. az ingatlanokat és a repülőtér infrastruktúráját dokumentáltan működésre alkalmas állapotban vette át, ezzel szemben az állagmegóvásáról sem gondoskodott. A minimális ráfordításait és a kevés elvégzett fejlesztési tevékenységet az ingatlanállományt szándékos rongálásával, használhatatlanná tételével kívánta ellensúlyozni, hogy így kevesebb építményadót kelljen fizetni. Miután 2011-ben a leromlott műszaki állapot részletes rögzítése fog megtörténni, kimutatható látható lesz az értékcsökkenés és magatartás, ami a fejlesztés elmaradásához vezetett. Ez pedig egyértelműen nem a befektetői szándékról árulkodik és várhatóan a peres eljárásban is az önkormányzatok igényének érvényesítéséhez vezet. Az innováció alapú gazdaságfejlesztés érdekében a város elkészítette a befektetésösztönzési stratégiáját, amit a gazdasági program külön fejezetben tárgyal. Közlekedésfejlesztés Veszprém máig kihasználatlan erőssége földrajzi elhelyezkedése, fekvése, mely adottság eredményes kiaknázásához a külső infrastrukturális fejlődés előmozdításában, az elérhetőség fokozásában kell szerepet vállalni, főleg a 8-as út vonatkozásában. Ebben az elindult folyamatban az önkormányzat egyeztető-partnerként vesz részt: 8. sz. főút 31+500-57+000 km sz. közötti szakasz 11,5 tonnás megerősítés, 2x2 sávos fizikai elválasztással - Veszprém elkerülő szakasszal; 8. sz. főút veszprémi külső útgyűrű csomópontjainak két szintű kialakítása; 8. sz. főút Márkó Ajka között (3 szakasz); 8. sz. főút Ajka Veszprém megyehatár; 8. sz. főút Veszprém Várpalota burkolat-megerősítés 32+000-57+100 km között; 82. sz.főút átkötése a 8.sz. főútra (Gyulafirátót térsége). 19
A térség közlekedésfejlesztéséhez tartozik a vasútfejlesztés is, melynek két fő feladata a történelmi Veszprém-Győr vasútvonal, illetőleg a gyors közlekedést biztosító Székesfehérvár Szombathely nagysebességű villamosvasút fejlesztések elősegítése. A belterületi úthálózat fejlesztése: Veszprémben összesen 19.912 darabra gépkocsi van regisztrálva. Ennek következménye és kiemelendő statisztikai adat, hogy a közlekedés 25%-ban tehető felelőssé a város CO2 őszkibocsátásában és ez a terhelés is első sorban a lámpás kereszteződések környékén, főleg a belvárosban jelenik meg. Az egyéni közlekedés átlagosan autónként 2 fővel számolva az éves CO2 kibocsátása 6.765,503 kg/év/fő, amíg ugyanez a szám a tömegközlekedés esetében 0,257 kg/év/fő. Egyértelmű tehát, hogy az önkormányzatnak első sorban a tömegközlekedés ösztönzésében, másodsorban a belváros forgalmi rendjének a megváltoztatásában, harmadsorban pedig a nem szennyező egyéni közlekedésben, a kerékpáros hálózat fejlesztésében kell szerepet vállalnia. A közlekedési problémák megoldása érdekében minden egyes jelentősebb beruházáshoz külön közlekedési vizsgálat készül, amely fokozottan veszi figyelembe a gyalogosok és kerékpárosok igényeit megnyugtatóan alakítja a parkolási kérdések megoldását. A jövőben ezeket a beruházói igényeket a településrendezési szerződés keretében kell kezelni. Továbbra is alapelv, hogy a közlekedésfejlesztés bármely projektjének tervezésekor kötelező a kerékpárral használható utak és járdák kialakítása, a város ezen túlmenően ösztönözni kívánja a kis energiafelhasználású vagy alternatív üzemanyaggal mint a bioüzemanyag és villamos áram működő járművek és tömegközlekedési eszközök használatát. További alapelv, hogy a közlekedés megtervezésekor figyelembe kell venni a lakosság azon részének igényeit is, akiknek nincs autójuk, vagy nem tudnak vezetni (különösen az idős embereket, a fiatalokat és a mozgásukban korlátozott személyeket), akiknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférését a város előmozdítja, ugyanakkor bátorítja a lakosságot az önálló közlekedési módozatokról a közösségi módozatokra történő áttérésre. A gazdasági program ideje alatt az alábbi közlekedésfejlesztési projektek valósulhatnak meg, vagy indulhatnak el: A Szent István Völgyhíd nagy ívének felújítása: 2005 óta műemlékként jegyzett Szent István völgyhíd, melynek tartószerkezete és szigetelése újul meg a KDOP-2009-4.2.1/B infrastruktúra-fejlesztési pályázatnak köszönhetően. A kivitelezési munkák 2010. őszén kezdődtek meg és 2011. tavaszán fejeződnek be. A projekt eredményeképpen a belváros egyik legforgalmasabb lámpás kereszteződése (Budapest út Jutasi út) ötágú körforgalmú csomóponttá alakul át. Észak déli főtengely kiépítése: a Jutasi út belvárosi szakasza további csomópontjainak körforgalmú csomóponttá történő átépítése: Kopácsi utca, a Bagolyvári utca és a Budapest utca-brusznyai Á. utca csomópontjában, illetőleg az észak-déli közlekedési kapcsolat fejlesztésének érdekében a Jutasi út meghosszabbításával egy 500 m új út és 20
a Radnóti Miklós téren egy csomópont kialakításával. A projekt jelenleg tervezés alatt áll, megfelelő pályázati lehetőség esetén a gazdasági program ideje alatt a megvalósítás 1 üteme elindulhat. A 2. ütem a Radnóti M. tértől a belső útgyűrűig tart. A Pápai és a Házgyári u. összekötése a Henger utca megnyitásával, gazdasági területek feltárása a Piramis utca Henger u. Kistó u. közötti szakaszának összekötésével. Pápai út belterületi szakaszának teljes rekonstrukciója Pápai út külterületi szakasza melletti járda és kerékpárút létesítése is megtörténhet a Henger utcai csomópontig. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott KDOP-4.2.2.-2007-0017 azonosítószámú pályázatához kapcsolódó közlekedésbiztonsági kerékpárút építési projekt keretében 2011-ben 4,3 km kerékpárút kerül kiépítésre a Wartha Vince u. Stadion u. Cholnoky Jenő u- - Kádártai út nyomvonalon. Nyugat keleti irányú főtengely kiépítése, a belső körút befejezése. Ennek keretében a már régóta előkészítés alatt álló Jutasi és Pápai utak összekötését, a belső körgyűrű befejezését valósítja meg a város. A beruházás jelentős közlekedésszerkezeti változást generál a kelet-nyugati irányú közlekedésben, jelentősen tehermentesítve a belváros túlterhelt útjait. A tervezett további fejlesztési elképzelésekről a 2 sz. táblázat ad áttekintést, a gazdasági program ideje alatt megvalósítandó fejlesztést a Közgyűlés egyedi döntésével határozza meg: projekt megnevezése engedélyezési terv Körforgalmak Jutasi u-budapest u van van Jutasi-Bagolyvári van nincs Jutasi-Kopácsi van van Almádi u.-radnóti tér tanulmányterv nincs K-NY-i tengely (Pápai u) van van K-NY-i tengely (Kistó u.) van van K-NY-i tengely (Tüzér u.) van van Útépítés K-Ny irányú főtengely kiépítése, belső körút a Jutasi és Pápai út összekötésével van van Henger u.- Piramis u. folyamatban nincs Egyetem u. nincs nincs Fenyves u I/2. ütem van van Veszprémvölgyi u van nincs Pápai út belterületi szakasz van van Németh u. van nincs jogerős engedély 21
Lánci u. van van 8. sz. főút Vadaspark K-Ny-i irányú bekötőút nincs nincs József Attila utca Vadaspark közötti gyűjtőút nincs nincs Ady Endre utca II. ütem van van Csillag utca II ütem van van Harmat utca II. ütem van van Csererdő ltp. úthálózati rekonstrukció nincs nincs Jutaspuszta úthálózati rekonstrukció nincs nincs Petőfi Sándor utca nincs nincs Kerékpárút Wartha V. u. Kádártai u. ( Közlekedésbiztonsági) van van József A. u -Vámosi úti temető- Nemesvámos folyamatban nincs Kádárta Vasút utca 82 sz. út van folyamatban Gyalogút Pápai út melletti járda belterületi szakasz van nincs Pápai út melletti járda külterületi szakasz nincs nincs Hidak Jutasi u- Tüzér u. völgyhíd van van Szt. István Völgyhíd van van Csapadék csatorna Dózsa város csapadékvíz elvezetés folyamatban nincs Kertváros (Ady E. u.) csapadékvíz elvezetés folyamatban nincs Újtelep városrész nincs nincs Parkoló Radnóti tér nincs Ranolder tér van nincs Belváros rehabilitációja, Bagolyvári parkolóház van van Belváros rehabilitációja, Vas Gereben u-i parkolóház van van A projektek ütemezése és a további igények felmérése érekében 2014-ig el kell készíteni a város régóta hiányzó hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját is. Az alternatív, kis szennyezőanyag kibocsátású és kis energiaigényű, vagy zöld energiákkal működő közlekedési változatok meghonosítását az önkormányzat támogatja, ezek között különösen a panoráma liftek telepítését a város morfológiájából adódó problémák áthidalására. Az Önkormányzat a szabadidős tevékenységek és a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódva az EuroVelo (Győr-Balaton) nemzetközi kerékpárút Veszprémet érintő észak-déli nyomvonalát is meg kívánja valósítani, tervezett az Ajka Veszprém szakasz és a Kistérségi nyomvonal kiépítése is. 22
A város környezetminőségének fejlesztése A város környezetminőségének megóvása - az elővigyázatos használat és megelőzés elvei szerint - érinti a magas és mélyépített infrastruktúra állapotának fenntartását, javítását és megőrzését, és a természetes környezet elemeinek megóvását, valamint olyan feltételek megteremtését a város lakói számára, amellyel a legkevesebb ártalom- és szennyezés kibocsátás érhető el. A rendezett környezet és annak folyamatos fejlesztése, a rendben tartott köz- és magánterületek az életminőség meghatározó elemei. Az önkormányzat támogatja a helyi szervezetek és gazdasági társaságok erre irányuló tevékenységét, a város támogatja az illegális hulladéklerakók felszámolására irányuló civil kezdeményezéseket. A város életében két akuttá váló problémakör azonosítható be, ezek egyrészről a megnövekedett gépjárműpark és az egyéni közlekedés szervezési gondjaiból adódó, emelkedő gépjárműhasználat, másrészről az illegális hulladéklerakók, és vízbázis-védelmi kockázatai. A város útjai túlterheltek, ami jelentős rezgés- és közepes méretű zajproblémákat okoz, kifejezetten a központi városrészre koncentrálva a terheléseket, de a többi nagy forgalmú út mentén is jelentkezik ez a probléma. A forgalomnövekedés által generált környezetszennyezést ellensúlyozni kell, a probléma kezelését a közlekedésfejlesztési koncepcióban kell kidolgozni. A város négy vízbázisának - Séd-völgyi, Aranyos-völgyi, Kádártai és Gyulafirátóti tartós biztonsága érdekében a gazdasági program ideje alatt a Bakonykarszt ZRt-vel együttműködve folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és meg kell előzni az ivóvíz lakossági vagy ipari szennyezését. Mivel a vízbázist veszélyeztető Csererdő-i szennyezés előírt kárelhárítására a tulajdonosoknak nincsenek meg az eszközei és így a hatósági úton történő rendezés nem lehetséges, rendhagyó megoldást kell a városnak javasolni. A városi szennyvízhálózatra történő lakossági rákötéseket ösztönözni érdemes, amely a talajterhelési díjról szóló rendelet (68/2004. (IX.20.) Ör.) felülvizsgálatát is jelenti a rendszeren kívüli elvezetésekre. Veszprém MJV közreműködésével megvalósult az Észak-Balatoni Regionális Hulladékkezelési Program, valamint a Kistérségi Szennyvízkezelési Társulás Projektjének I-II. üteme, mely projektek az Európai Unió Kohéziós Alapjából kaptak finanszírozást. A projektek szabályos lezárása és a fenntartásuk körülményeinek érdekében továbbra is kiemelten kell foglalkozni. Környezeti szemlélet a rendeletalkotásban: 2012-14-ben tervezett a HÉSZ bizonyos fokú átvizsgálása a klímapolitikai célok szabályozásba való beemelésének az igényével, illetve tervezett az egészséges környezet érdekében a szmog rendelet mielőbbi megalkotása illetve a dohányzás játszótereken és buszmegállókban való tiltása. Leromlással veszélyeztetett településrészek rehabilitációja: Veszprém város rehabilitációs irányú terveit az integrált városfejlesztési stratégiában foglaltak szerint hajtja végre. Az IVS 1-es számú akcióterülete a belváros, amely rehabilitációja a 2011-2014-es időszak leglátványosabb beruházása, ami csak a közszféra 23