9. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

9. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az iskolai nevelés és oktatás hatékonysága érdekében folyamatosan és rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell: a tanulók tudásának, képességeinek fejlődését, a közösségben végzett munkáját, magatartásának, szorgalmának alakulását, a tanulóközösség munkáját, a pedagógusok nevelő-oktató tevékenységét, az értékelési rendszer működésének feltételeit és hatékonyságát. Az ellenőrzést végzők feladatköre az iskola Belső ellenőrzési szabályzatában meghatározottak szerint oszlik meg lefedve az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység minden területét. 9.1 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgy jellegzetességének megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebbi tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül témazáró dolgozaton kívül csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, és lehetőség szerint minden tanulónak szóban is felelnie kell. Speciálisan: az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, az informatika, az életvitel és gyakorlat tantárgyból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva; a testnevelés a fentiek alól kivétel, követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük a tanulmányi munkát. 9.2 Az értékelési rendszer célja és alapelvei Az iskola, mérési, értékelési rendszerének célja, hogy alapelvei szellemében a tanítástanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassa a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenőrzése, minősítése segítségével. A különböző értékelési formák alapján kapott információk egyrészt a nevelőtestület, a tanulók, a szülők, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására szolgálnak, másrészt szembesítve a célkitűzésekkel, feladatokkal, kritériumokkal azok állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elő. Pedagógiai alapelveinknek megfelelően az ellenőrzés, értékelés és minősítés rendszere is a segítő, alkotó légkört erősíti. Ezért törekszünk arra, hogy a minden formája: személyre szóló, tárgyszerű, 1152

ösztönző hatású, nyilvános, folyamatos és kiszámítható, az önállóságot, önértékelést erősítő legyen. Ehhez képest és az életkori sajátosságok figyelembe vételével kell megfogalmazni, hogy az adott gyermek hova jutott az év során, hiszen már az iskolába lépés első napjaiban megkezdődik a közös értékrend kialakítása. Kezdetben rövid távú célok kitűzésén és azok következetes azonnali értékelésén van a hangsúly. (Első osztályban a nap mindig értékeléssel zárul, ahol közösen véleményt alkotunk a napi munkáról, a gyermekek önmagukról, majd fokozatosan irányított beszélgetés formájában egymásról is.) 9.3 A tanuló értékelésének szempontjai a gyermek képességei, kompetenciái és ezek fejlődése, feladattudata, feladattartása, az otthoni és az iskolai munka intenzitása, tanulási motivációja, a gyermek tantárgyi fejlődése, együttműködése a tanárral és az osztálytársakkal, fegyelme, emlékezete, koncentráló képessége, gondolkodása, személyiségének (pszichikus funkcióinak) fejlődése: kognitív, emocionális, szociális intelligenciája, a munkák, a füzetek külalakja, miben a legjobb a gyermek (ismeretkör, képesség), miben vannak nehézségei, hogyan lehet segíteni, mi kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, szembesítés: mit tett ebben az évben, értékelés, biztatás. 9.4 Az értékelés formái A tanulók minden tanórai (felelet, rajz, sportteljesítmény stb.) és tanórán kívüli (házi feladat, gyűjtő munka, szorgalmi feladat) tevékenysége értékelhető a nevelés-oktatás folyamatában, ám az értékelés módja és formája eltérő. Történhet szóban és írásban; pontozással, dicsérettel, érdemjeggyel, osztályzattal stb. Szöveggel értékeljük félévkor és év végén a tanulók teljesítményét 1. évfolyamon, 2. évfolyam 1. félévében és az erkölcstan tantárgyat. Érdemjegyet kapnak a tanulók a 2. osztály második évfolyamtól minden tantárgyból (kivéve az előzőkben foglaltakat) havonta lehetőség szerint egyszer, de félévente legalább háromszor. Osztályzattal értékeljük az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményt 2. osztály 2. félévétől. A félévi és az év végi osztályzatot az adott tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Minősítést kapnak a tanulók félévente magatartásból és szorgalomból. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5D); jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 1153

Egyedi esetekben az igazgató határozatban felmentheti a tanulót az értékelés és minősítés alól a Köznevelési törvény 56. -a alapján és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Ebben az esetben a nevelési tanácsadó javaslatával, valamint a szülő írásbeli kérésével is rendelkezni kell. 9.5 A tanuló értékelésének módja A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa az előírt tananyagot, és tudásáról beszámoljon, a pedagógus munkaköri feladata, hogy elősegítse a tanuló fejlődését, irányítsa, ellenőrizze és értékelje a tanuló munkáját, tudását. Az iskolai beszámoltatás szóban és írásban történik. Egy-egy anyagrész számon kérhető szóbeli vagy írásbeli feleltetés formájában is, természetesen ügyelve a kettő megfelelő arányára. A szóbeli felelet formájában a tanuló általában az előző tanórai - esetenként korábbi - anyag elsajátításáról ad számot, teljesítményére érdemjegyet kap. A röpdolgozat 1-2 óra anyagát kéri számon, felelet értékű, érdemjeggyel értékeljük. A témazáró dolgozat egy témakör vagy egy nyelvlecke anyagát öleli fel, két feleletnek megfelelő súlyú érdemjeggyel értékeljük. A témazárók mindig írásbeli számonkérések. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint egyedi esetekben és az erkölcstan tantárgynál a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Fontos, hogy a pedagógus értékelő munkája rendszeres legyen, és erről a szülő megfelelő tájékoztatást kapjon. A szülőket a beszámoltatás eredményéről az ellenőrzőbe beírt jegy formájában tájékoztatjuk. A tanuló röpdolgozatot hazaviheti. A témazáró dolgozatot a szülők megtekinthetik a szaktanár heti fogadóóráján. A számunkra igen fontos önértékelés megalapozását már az első évfolyamon megkezdjük. Önértékelő rendszert dolgozunk ki az első-negyedik évfolyamon. 9.6. A szöveges minősítés módja, és osztályzatra való átváltásának szabálya Ha iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükséges osztályzat, az átváltás a következő: 5, ha kiválóan teljesített ; 4, ha jól teljesített ; 3, ha megfelelően teljesített ; 2, ha felzárkóztatásra szorul. A tantárgyi teljesítmény értékelése Az első évfolyamon, valamint a második osztály első félévében szövegesen értékelünk az előzőkben megfogalmazottak figyelembe vételével a helyi tantervnek megfelelően, a rendelkezésünkre álló és az iskolánk pedagógusai által folyamatosan bővített mondatbank segítségével. A szöveges értékelési mód lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy az értékelés kere- 1154

tei között tanítványai, illetve szüleik tudomására hozza, hogy meddig jutott a tanuló, hol mutatkoznak hiányosságok, és mit kell tenniük a továbblépéshez. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a témazáró, tudásszintmérő dolgozatok esetén - tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásakor a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 % elégtelen (1) 34-50 % elégséges (2) 51-75 % közepes (3) 76-90 % jó (4) 91-100 % jeles (5) Képesség szint mérés esetén ettől egyéni módon el lehet térni. 9.7 A Hon és népismeret, az erkölcstan értékelése Az 5. évfolyam számára a tantestület által választott hon és népismeret tantárgyat érdemjegyekkel értékeljük. Az erkölcstan tantárgy étkelésénél a szöveges minősítést alkalmazzuk. 9.8 A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítése A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és tanítási év végén szövegesen minősítjük a következők szerint: Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag A szülőket félévkor a Tájékoztató füzetben értesítjük gyermekük magatartásáról és szorgalmáról, a tanév végén a bizonyítványba kerül be a minősítés. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; 1155

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály-vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatai nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A szorgalom értékelésénél és minősítésénél a következő követelményeket kell figyelembe venni: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tartárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; 1156

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is rontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetve, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 9.9 A vizsgák rendje és értékelése Második évfolyam végén: szintfelmérés olvasásból /szóbeli és írásbeli/, írásból és matematikából. Negyedik évfolyam végén: felmérés magyarból /szövegértés és írásbeli/ matematikából. Hatodik évégén az idegennyelvi tagozatnak nyelvi mérés Nyolcadik évfolyam o félév előtt magyar nyelvből írásbeli o tanév végén irodalomból szóbeli, matematikából írásbeli, idegen nyelvi és a természettudományi tagozatnak kimeneti mérés. A vizsga eredményességét százalékban határozzuk meg, érdemjeggyel is értékelünk, mely témazáró értékű érdemjegyet jelent. Az igazgató a munkaközösségekkel egyeztetve más méréseket is előírhat, melyet az éves munkatervben rögzítünk. 9.10 Teljesítménymérések 1 Évfolyamonként minden tantárgy vonatkozásában egy-egy témakör lezárást követően szükséges a követelmények elsajátítását vizsgáló mérést végeznie a szaktanároknak és a tanítóknak. 2 Hangos olvasás mérése történik minden félévben és év végén minden alsós évfolyamon, melyet az alsós igazgatóhelyettes végez. 1157

3 Az országos kompetencia- és képességmérések szervezési feladatait az aktuálisan kijelölt évfolyamon az iskolai mérési koordinátor látja el. 4 Negyedik évfolyam végén mérjük a tanulók szövegértési és matematikai képességeit, ennek alapján történik a tagozatos csoportokba való sorolás, figyelembe véve a természettudományi tagozatnál a tanuló 4. félévi környezetismeret osztályzatát, az idegen nyelvi tagozaton pedig a 4. félévi magyar nyelvtan és idegen nyelvi osztályzatát. 5 Az ellenőrzések és mérések során feltárt adatokat, eredményeket, tapasztalatokat öszszegezve vizsgáljuk, hogy munkánk az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek milyen szinten felel meg. Az értékelés feladata, hogy a nevelőtestület, szülői közösség és az érintett osztályok számára megerősítse az eredményeket, feltárja a hibákat, hiányosságokat, segítse az oktató-nevelő munka fejlődését. 9.11 A tagozatra jelentkezés, besorolás módja A felső tagozattól idegen nyelvi vagy természettudományi tagozatra jelentkezhetnek a tanulók. A negyedik évfolyam teljesítménye alapján 5.11.4. alapján a bizottság felajánlja a megfelelő tagozat választásának lehetőségét, a gyereknek, szülőnek. A teljesítménymérésre független pedagógus jelenlétében kerül sor. A besorolást végző bizottság tagjai: az osztályfőnök, a felmérést vezető pedagógus, az alsós igazgatóhelyettes, a tagozatvezető tanárok. A tagozatra fel nem vett gyerekek az alapszintű csoportban a tagozatos órák időtartamában matematikai és magyar nyelv és irodalom képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A tagozat megváltoztatására az 5. évfolyamon az első félévben van lehetőség a 20/2012 EM- MI rendelet 15. -sa alapján, a szaktárgyhoz kapcsolódó színtfelmérőben való megfeleléssel kiegészítve. Az iskolai csoportok létszáma is befolyásolja a változtatás engedélyeztetését. 9.12 A felzárkóztatásra szoruló tanulók értékelésének módja Fontos ismerni az értékelés szempontjából, mi a lemaradás oka, a felzárkóztatást e szerint végezzük. Hosszas betegség, tartós gyógykezelés, hiányzás Tanulási zavar: dyslexia, dysgráphia, dyscalculia), részképességzavar a tanulónak szaktanári, tanítói segítséget, korrepetálást kell biztosítani rehabilitációs jellegű terápiás foglalkozást igényel, ami mellett szaktantárgyi korrepetálás szükséges; az elmaradás miatt indokolt az egyéni elbírálás. 1158

Az egyéni értékelést a következő jogszabályok alapján alkalmazzuk: a köznevelési törvény 46. 3. bekezdése, 47. 1. 8. 10. bekezdése szerint. A probléma megállapítására az iskola, fejlesztő pedagógusának, illetve a tanítónak javaslata alapján a Nevelési Tanácsadó szakemberei végzik el a vizsgálatot. Ennek a szakvéleménynek az alapján a szülő, tanító, szaktanár kérésére az igazgató mentesítheti a tanulót az egyes tantárgyak, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.(knt. 55. 56. ) A Nevelési Tanácsadó általában két tanév időtartamára adja meg a szakvéleményét. Emellett a tanuló terápiás foglalkozásokon vesz részt, az egyéni helyzetének megfelelően, fejlesztő pedagógus, logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus foglalkozik vele. A Knt. 55. és 56. alapján adott tantárgy minősítése alól mentesített tanulót a tanár egyénre szóló feladatadással feleltesse, írasson dolgozatot, stb. A házi feladat legyen felzárkóztató jellegű. A részképesség zavaros, de osztályozás alól nem felmentett tanulót is megilleti az egyéni elbírálás joga. Egyénre szabottan, betartva a megfelelő terhelés igényét a számonkérésnél néhány könnyítést alkalmazunk. Ilyenek például: szükséges, a felkészülési idő, az írásos, de sokszor indokolt a szóbeli feleléshez való időkeret meghosszabbítása is. Szövegértési feladatoknál rövidebb szöveget kapjon. A feladatai szövegezése egyszerűbb legyen. Hiperaktív tanuló a felmérőknél részletekre tagolva kapja feladatait. Szorongó tanuló egyéni megítélés alapján szóban, kétszemélyes helyzetben is felelhessen. Beszédészlelési problémákkal küzdő tanulónál csökkenjen a kötelező szakszavak, a gyermek számára nehezen értelmezhető megfogalmazások aránya a számonkérésnél. Tollbamondásnál kevesebb szöveg adása javasolt. Órai matematikai munka során az eszközhasználat engedélyezése szükséges lehet. A vétett hibáknál tudjuk be a részképességekből, pszichés zavarokból eredő teljesítménybeli problémákat. A törvényben meghatározottak alapján minden segítséget kapjon meg képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Ügyeiben méltányosan, humánusa, a tanuló számára a legkedvezőbb megoldást választva kell dönteni. 9.13 Nevelési eredményvizsgálatok Pedagógiai szempontból indokolt esetben nevelési eredményvizsgálatot végzünk a problémás osztályok körében. Az adott vizsgálat kiterjedhet a személyiség és a közösség neveltségi, fejlettségi állapotára, és egyéb, a személyiségjogokat nem sértő szociális kérdésekre is. A vizsgálat lebonyolítása és értékelése az alsós és az osztályfőnöki munkaközösségek feladata, szükségességét az adott munkaközösség az éves munkatervben határozza meg. Figyelmet fordítunk a gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett, ill. megfigyelés alatt álló gyermekekre, a családban és az iskolai közösségben elfoglalt helyzetükre, amelyek befolyásolhatják tanulmányi előmenetelüket, eredményességüket. Az osztályfőnök feladata e családok alapos megismerése (pl. családlátogatás, konzultáció a szülőkkel, stb.), a segítő tevékenységek nyomon követése, majd ennek alapján a gyermek beilleszkedésének, haladásának segítése. 1159

9.14 A tanulói közösségek A tanulói közösségek tevékenységét és fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. Ennek szempontjai: Legfontosabb adatok (létszám, érkezők, távozók, stb.) Szociális összetétel (családok helyzete, gyermekvédelmi munka) Tanulmányi munka, teljesítmények (tehetséges és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek) Az osztály közösségi szerkezete, struktúra (szociometria, a közösség rétegződése) Neveltségi szint, magatartás (társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek) Közösségi tevékenység (részvétel a diákönkormányzat munkájában, közös programokon, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel) Kapcsolat a szülői házzal (szülői értekezletek, családlátogatások, szülők kapcsolata az iskolával, szülői vélemények az iskola működésével kapcsolatosan) (Valamennyi területen meg kell határozni a pedagógiai feladatokat.) A tanulók személyiségfejlődésének, magatartásának átfogó értékelése minden félévben szóban történik, a tájékoztató füzetben, írásban érdemjegy formájában. A tanulók tanulmányi munkájának értékelési rendszerét a helyi tanterv tartalmazza. 9.15 A tanulmányi és közösségi munka elismerése, illetve a tanulók elmarasztalása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatótokon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 9.15.1 Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók az év végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük. A dicséreteket írásba foglaljuk, és azt a szülő tudomására hozzuk. A Bókay-díj és az emléklapok odaítélése a pedagógusok és a diákok közös döntése a kiírt feltételek teljesítése esetén. (A feltételrendszer megtalálható a Szervezeti és Működési Szabályzatban.) 1160

9.15.2 Büntetésben részesítjük azt a tanulót, aki: Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy árt az iskola jó hírnevének. Az iskolai büntetések formái: Tanítói-anári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás, súlyosabb esetben fegyelmi felelősségre vonás. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 9.16 Az otthoni, délutáni iskolai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 9.16.1 Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére és a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak egyéb szóbeli, írásbeli házi feladatot, a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. a szóbeli és írásbeli házi feladatok, mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A fokozatosság elvét kell alkalmazni. a szóbeli és írásbeli házi feladatokat a tanulók képességeinek megfelelően differenciáltan kell feladni (tanulási zavar). 9.16.2 Ajánlott tanulási idő otthonra és a délutáni iskolai tanulási foglalkozásokra 1 2. évfolyam: tanulási idő, gyakorlással együtt 2 x 30 perc 3 4. évfolyam: 45 60 perc 5 6. évfolyam: 60 100 perc 7 8. évfolyam: 100 120 perc Szorgalmazzuk az írásbeli munkák teljes elvégzését, annak ellenőrzését, lehetőség szerint a szóbeli tanulnivalók kikérdezését. 1161