PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3528 Miskolc, Csele u. 14.

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 1 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.. 1 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 2 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 3 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 4 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 5 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 7 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 9 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 9 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 10 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 19 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 19 2. Az intézmény helyi tanterve... 20 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 20 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 94 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 95 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 96 2.5 Mindennapos testnevelés... 101 2.6 Projektoktatás... 103 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 105 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 108 2.9 Az otthoni, és napközi otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 109 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei..110 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek.. 110 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei.. 111 2.13 tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 112 Művészeti képzés

1. Az iskola nevelési programja Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni / Juhász Gyula/ 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés a pedagógus legfontosabb tevékenysége. A gyermekek cselekedeteit meghatározza az értékrendszer, amelyet a nevelőtestület közvetít az iskolába lépéstől az iskola befejezéséig. Az iskola legfontosabb célja az érték közvetítés és érték teremtés. Mindez csak úgy valósulhat meg, ha biztosítjuk a gyerekek testi, értelmi, akarati,érzelmi fejlődését Alapelveink: -az oktatás és nevelés egyensúlya -az esélyegyenlőség biztosítása -az eredményorientáltság -a nyitottság elve A gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. Alapvető követelmény a kisgyerek emberi méltóságának, jogainak biztosítása a nevelés teljes eszközrendszerével. A gyermekszereteten alapuló és a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia, melyet, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő bánásmód és felelősség jellemez. Iskolánkban legfontosabb, amit a gyermekeknek nyújthatunk, a meleg, barátságos, biztonságot adó légkör, környezet. Céljaink: Gyermekeink testileg jól fejlettek, egészségesek, edzettek legyenek. Tudjanak elmélyülten játszani, tevékenykedni, tanulni egyedül és társaikkal. Célunk, hogy minden gyerek az iskolai közösség tevékeny, önszervező tagja legyen. Tudjon véleményt nyilvánítani, legyenek ötletei, javaslatai. Ismerje fel saját helyét a közösségben és felelősségét a közösségért. Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájukra saját

megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkezzenek. E mellett esetleges kudarcot tudják elviselni, kezelni. Szeressék, védjék, becsüljék meg környezetüket. A sajátos nevelési igényű gyerekeket a számukra megfelelő területeken fejlesztjük, ügyelve arra, hogy a fejlesztés ne legyen túl megterhelő. Eszközök, eljárások: Az egész napos foglalkozás otthonos, derűs légkörben, közvetlen vezetési módszerek alkalmazásával, a gyermekek választásának nagyobb teret adó társas légkörben valósuljon meg ( szakkörök, játszóházak, klubnapközi, színházlátogatás, sportfoglalkozás stb) A gyermekek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. Fontosnak tartjuk a testnevelés oktatást és az egészséges életmódra nevelést. Az iskola megfelelő méretű tornateremmel. Sportudvarral, és műfüves pályával rendelkezik. A köznevelési törvény előírása szerint az első és ötödik évfolyamon a délelőtti órákba építettük be a testnevelés órákat. A következő tanévtől felmenő rendszerben ugyan így folytatódik. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy életpályájukat, ha szükséges tudják módosítani, új ismeretek, készségek, képességeket legyenek képesek elsajátítani. Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség. A hagyományos módszerekkel nem lehet új kompetenciákat elsajátítani. Bizonyos kulcskompetenciák fejlesztésében elengedhetetlen az IKT alkalmazása a tanórákon. Az elektronikus tananyagfejlesztés előtérbe került. Feladatok: Információelemzés. Képesség fejlesztés. - nagymozgások - finommozgások - tájékozódás - figyelem

- észlelés - emlékezet - gondolkodás - önismeret fejlesztése 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Célunk: A pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Személyi és környezet higiéniára nevelés. Egészséges táplálkozásra nevelés. Egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés, sport életszükségletté tétele, a mozgás örömszerző funkciója, állóképesség egyéni fejlesztése. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A balesetek megelőzése. Alapvető teendők baleset esetén. Hogy értesítsék a mentőket? Elemi elsősegély-nyújtási gyakorlatok elsajátítása. Sebek ellátása, elemi sebkötözési módszerek. Legyenek jártasak a háztartásban előforduló sérülések ellátásában: pl égés, sav, lúg, okozta sérülések, mérgezések, állatharapás,szúrt, vágott sebek ellátásában. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái. Tanítási órákon és órákon kívül. Tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységek Iskolán belüli: a) Egészségnap szervezés b) Iskolai fogászati vetélkedő

c) Egészségvédelmi filmvetítés d) Elsősegély-nyújtás elsajátítása védőnők segítségével e) Drog-prevenció program külső szakemberekkel felvilágosító munka (5-8 évf.) Iskolán Kívüli: f) Sportvetélkedő g) Évszakhoz kapcsolódó séták, szülőkkel h) A mi reform konyhánk-főzőverseny osztályok között i) Új élet-új felfogás-orvos, gyógyszerész, előadása, tanácsadása 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A közösségfejlesztés feladata az életkor növekedésével változik, így a tevékenységi rendszer szélesedik, a munka önállósága fokozódik, a közösség szerkezete differenciálódik, az együttműködés növekszik. A fejlődésben, szocializációban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető. Osztályközösség erősítése. Felelősi rendszer kialakítása. Osztályfőnöki tanmenetünk témakörei sokoldalúan közelítik meg, fejlesztik a személyiséget. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Versenyek, rendezvények. 1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A közösségfejlesztés további kiemelt területe az osztály közösségi programjain kívül az iskolában működő szakkörök, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A gyermekek részére nagyon fontos, hogy milyen közösségben élnek, milyen szerephez jutnak. A tanulási és sportolási sikerélmények mellett biztosítani szükséges a társadalmi sikerélményt is. Ez különösen azon gyermekek számára nagyon fontos, akik a közösség szervezésében tehetségesek. Ennek lehet színtere a jól működő diákönkormányzat.

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Tanulmányi kirándulás. Több napos erdei iskola. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A város közéletének megismerése. Helytörténeti séta a városba. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy csoportba kerülő gyerekek csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben,

azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai elvárásoknak megfeleljenek. Feladataink a tehetséggondozás területén: A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelnünk kell azokra a gyerekekre, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, megszállottak, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős képzelőerejük, gyakran kérdeznek szenvedélyesen érdeklődők. Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedés során fejlődik. Minél többfajta foglalkozást biztosítunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát emelni. Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jó eredményt érünk el. A zene és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik. 1.6. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a gyermek családi iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a családi érzelmi nevelési körülményeiben keresendők. Általában a beilleszkedési, és magatartási zavar csak később jelentkezik. Lehetnek olyan jelzések, amelyek előre vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdektelenség, elkülönülés, közömbösség, félelem, sírás, beszédzavar, stressz. Feladat: Az iskola egész élet és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Problémák kezelése: - Szülő bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe - Külső szakember bevonása a megoldásba: Nevelési tanácsadó Gyermekjóléti szolgálat Szakértői és rehabilitációs bizottság igénybevétele Nagyobb a gond, ha a család nem együttműködő a pedagógussal. Ha a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi háttért. Fel kell vállalni a törődést. Módszer.

- Segítő pedagógus - Helyettesítő nevelés-ideál Pótló nevelés (elmaradt szokás pótlása) A pedagógus dönti el, milyen módszerre van szüksége. 1.6.2 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátás Az iskolának gyermek és ifjúságvédelmi felelőse van. A gyermekvédelmi felelős segít a veszélyeztetettség megelőzésében, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, figyel a hátrányos helyzetű gyerekekre. Szükség szerint részt vesz a szülői értekezleten és családlátogatásokon. Az év elején, az osztályfőnökök segítségével tájékozódik a veszélyeztetett gyermekről és a veszélyeztetettség okairól. A pedagógusokkal közösen javaslatot tesz a rendkívüli, vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. Ez történhet szülői kérésre. Amennyiben pedagógiai eszközökkel a veszélyeztetettség nem szüntethető meg, a gyermekjóléti szolgálathoz fordul. Ezután bizonyos időközönként kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermekről, körülményeiről. Ha a gyermeket a gyermekjóléti szolgálat javaslatára védelmébe veszi a gyámhatóság, ezen a védelembe vételi tárgyaláson, majd ennek meghatározott időnkénti felülvizsgálatán meg kell jelennie és ismertetni az esettel kapcsolatos tudnivalókat, változásokat. Ha szükséges, kapcsolatba lép a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel (pl: gyermekorvos, védőnő, bíróság, rendőrség, stb.) Az év elején írásban tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a személyéről, valamint arról, hogy mikor és hol kereshető fel. Az ellenőrzőben szerepelnie kell ezeknek az adatoknak. Az iskolai faliújságra szintén ki kell tenni, és még az iskolán kívüli egyéb gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, címét, telefonszámát is ki kell írni. Nevelési Tanácsadó Családsegítő központ Gyermekjóléti szolgálat Szakszolgálat Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Osztály Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Részt vesz a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljáráson. Egészségnevelésen belül kábítószer-ellenes program bevezetése szervezése. Versenyeken való részvétel.

1.6.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A hátrányos tanulói helyzetből adódó lemaradások, kudarcok kiváltó oka gyakran a család szűkös anyagi helyzete. Nagyon sok tanulónk szorul szociálpolitikai támogatásra. Nagyon érzékeny területről, van szó, ahol egyaránt érvényesíteni szükséges a humánus gondolkodást, a józan tárgyszerűséget, a társadalmi igazságosságot. Tankönyvtámogatásnál és a kedvezményes étkeztetésnél a törvényi szabályozásnak eleget teszünk. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatban a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, ez vonatkozik - az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadására és annak módosítására - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor A diákönkormányzat célja, hogy a tanulói jogok érvényesítése, szabad véleménynyilvánítás lehetőségének megadása. A tanuló öntevékenységének, önállóságának fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltésének segítése. Több, az egészséges életmódra neveléssel járó program szervezése. Jó sportoló jó tanuló díj alapítása, az a tanuló kapja, aki a tanév folyamán a legjobb sporteredményt éri el és tanulmányi eredménye legalább jó. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Fontos, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, közösségi életbe, lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Vegyenek részt közös gondjaink, problémáink megoldásában. A pedagógusoknak legyen lehetőségük a szülőkkel konzultációra, a fejlesztéshez a családi háttér megismerésére. Alakuljon ki közöttük partneri kapcsolat. Feladat a szülők bevonása az iskola életébe. A pedagógus szakmai tudása legyen az alapja a szülő meggyőzésének. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében, az iskola működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet,(közösséget) hozhatnak létre. Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők, és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása a szülők, a nevelőtestület, a diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakult. A szülői szervezet, az iskolaszék működésének szabályait

külön jogszabály állapítja meg. Az SZMSZ elfogadásakor a nevetőtestület úgy határozott, hogy intézményi tanácsot nem hoz létre. Iskola partnerei: a Martin-kertvárosi Egyesület a történelmi egyházak képviselői a helyi gyermek egészségügyi központ munkatársai a helyi könyvtár dolgozói Pitypang óvoda a mindenkori önkormányzati képviselő A szülők és pedagógusok közötti együttműködés formái: Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadó órák Szülők közösségének részvétele az osztály és iskola életében SZMK, Iskolaszék 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja, hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2 Az értékelés rendje Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tenni: - magántanulónak

- a tantervi követelményeknek egy tanévnél rövidebb idő alatt eleget tevő tanulónak - a jogszabályban előírt időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi, - más iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja - külföldön tanulmányokat folytatott tanulónak, ha nem akarja tanulmányait az alatta levő évfolyamon folytatni. Osztályozóvizsga szervezésében és lebonyolításában, ugyanúgy, mint bármely más, a tanulmányok alatt tett vizsga esetén, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 2062012. EMMI- rendelet 64-72. -ai által meghatározott előírásait kell alkalmazni. A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszakok: A tanévkezdést megelőző hét (augusztus utolsó hete) A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megszervezni. A számonkérés formája minden tantárgy esetében írásbeli, és szóbeli, kivéve az informatika, testnevelés, ének amelyekből csak gyakorlati vizsga van. ( Az osztályozó vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit itt rögzítjük) Az osztályozó vizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: 0-29%-ig elégtelen 30-49%-ig elégséges 50-74%-ig közepes 75-89%-ig jó 90-1005-ig jeles 2.1 Magyar nyelv és irodalom 5. o. 1. Magyar nyelv: tollbamondás írása Magán és mássalhangzók hangtani törvényei A magyar helyesírás alapelvei 2. Magyar irodalom: rövid mese olvasása Petőfi Sándor: János vitéz - a tartalom ismerete a mese jellemzői szóképek, alakzatok felismerése 6. o. 1. Magyar nyelv: tollbamondás írása Alapszófajok felismerése

2. Magyar irodalom: Arany János: Toldi - a tartalom ismerete A reneszánsz és a felvilágosodás korszakának tananyagából Egy-egy mű ismertetése 7. o. 1. Magyar nyelv: tollbamondás írása az egyszerű mondat, szószerkezetek az alany, állítmány, mondatrészek felismerése szóösszetétel 2. Magyar irodalom: Kölcsey Ferenc Himnusz Vörösmarty Mihály Szózat Egy Petőfi vers A novella, a regény fogalma Mikszáth Kálmán a néhai bárány cselekménye 8. o. 1. Magyar nyelv: tollbamondás írása - az egyszerű és az összetett mondat fogalma - alá- és mellérendelő viszony - az írásjelek fogalma és helyes használata - a magyar nyelv története 2. Magyar irodalom: a Nyugat írói Ady Endre egy versének ismerete Móricz Zsigmond Hét krajcár, novella Radnóti Miklós egy verse Weöres Sándor Szán megy el az ablakod alatt Minden évfolyamon követelmény egy rövid fogalmazás otthoni elkészítése, valamint egy 3 perces ismeretlen szöveg elolvasása. 2.2 Történelem 5. osztály: Az őskor művészetének bemutatása. Az ókori kelet földrajzi elhelyezkedése, kultúrtörténeti érdekességei. Az ókori Hellász és ókori Róma. A magyar történelem kezdetei. Összehasonlító időtáblázatok elemzése. 6. osztály: A középkori Európa főbb ismérvei. Magyarország az Árpád kor idején, Szent István örökében.

A virágzó és a hanyatló középkor Magyarországon. Magyarország az újkor kezdetén. Európai összefogás a török ellen, hadműveletek. 7. osztály: - A 19. századi európai államok és az USA jellemző vonásai, a polgári fejlődés - A reformkor Magyarországon - Az 1848. áprilisi országgyűlés eredményei - Az 1848/49- es szabadságharc hadműveletei - A kiegyezés okai és következményei - Az 1. világháborúban résztvevő országok, hadi események 8. osztály: - Az első világháborút követő időszak Európában - A fasizmus kialakulása és jellemzői - Magyarország a két világháború között - A nagy gazdasági világválság okai és következményei (USA, Nyugat- Európa, Magyarország) - A 2. világháború eseményei, Magyarország bekapcsolódása a háborúba - A globalizálódó világ - Magyarország története 1945- től napjainkig 2.3 Idegen nyelv 5. osztály A Project 1. tankönyv szóanyaga Számok szóban és írásban 1-100-ig. Egyszerű mondatokban főnevek és melléknevek használata. Utasítások az iskolában. Betűzés, az angol ABC ismerete. Birtokos szerkezet. Elöljárószók használata: in, on, under, opposite, between, behind, next to,in front of, to, at. Főnevek többes száma, rendhagyók is. Létezést jelentő mondatok kijelentő, kérdő, tagadó alakja. Levélírás, bemutatkozás. Birtokos névmások. Vásárlás. Have got, has got használata. /kérdő, tagadó is/

Tantárgyak és napok nevei. Idő kifejezése, az óra ismerete. Present Simple /egyszerű jelen idő/ használata. (kijelentés, kérdés, tagadás) DO, DOES. Can és can t és must segédigék használata. There is, there are kezdetű mondatok. Tulajdonságok leírása A Present Continuous (folyamatos jelen) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában. Mutató névmások: THIS,THAT.THESE.THOSE Szóban: Tudjon bemutatkozni: név, életkor, család, hobby, barátok. Tudjon leírást adni a saját vagy mások külső és belső tulajdonságairól. Tudja elmondani hol lakik, bemutatni a lakókörnyezetét és a lakást, ahol él. 6. osztály Szóismeret: a Project 2 third edition tankönyv A kétféle jelen idő ismerete, használata és megkülönböztetése. /állításban, tagadásban, kérdésben/ A Past Simple ismerete, helyes használata. A tanult rendhagyó múlt idejű igék ismerete, alkalmazása. Jövő idő kifejezése going to -val. Melléknevek fokozása. Hasonlító mondatok alap-, közép-, és felsőfokban. A have to kell ige használata. Gyakoriságot kifejező határozók. Szóban: -Tudjon bemutatkozni és bemutatni a családját és barátait. -Tudjon mesélni a nyári élményeiről és jövőbeni terveiről. 1.Present Simple 2.Present Continous 3.Past Simple 4.Futue Tense- will, won't 5.Past Forms of verbs- regular, irregular 6.What are you doing now? 7.Daily routine

8.What did you do in the summer holiday? 7 osztály Szóismeret:a Project 3- third edition tankönyv Cselekvés, történés, létezés leirása There is, there are... szekezet, -állítás,tagadás A kétféle jelen idő ismerete, használata és megkülönböztetése. /állításban, tagadásban, kérdésben/ A Past Simple ismerete, helyes használata. A tanult rendhagyó múlt idejű igék ismerete, alkalmazása. Jövő idő kifejezése going to -val Melléknevek fokozása. Hasonlító mondatok alap-, közép-,és felsőfokban. A have to kell ige használata. Gyakoriságot kifejező határozók. Szóban: -Tudjon bemutatkozni és bemutatni a családját és barátait. -Tudjon mesélni a nyári élményeiről és jövőbeni terveiről. 1.Present Simple 2.Present Continous 3.Past Simple 4.Futue Tense- will, won't 5.Past Forms of verbs- regular, irregular 6.What are you doing now? 7.Daily routine 8.What did you do in the summer holiday? 8 osztály Szóismeret:a Project 4- third edition tankönyv Cselekvés, történés, létezés leirása There is, there are... szekezet, -állítás,tagadás A kétféle jelen idő ismerete, használata és megkülönböztetése. /állításban, tagadásban, kérdésben/ A Past Simple ismerete, helyes használata. A tanult rendhagyó múlt idejű igék ismerete, alkalmazása.

Jövő idő kifejezése going to -val Melléknevek fokozása.hasonlító mondatok alap-, közép-,és felsőfokban Segédigék: can,could,may.,might,must,mustn't,have to, should, shouldn't Gyakoriságot kifejező határozók. Preposition of time and place Szóban: -Tudjon bemutatkozni és bemutatni a családját és barátait. -Tudja bemutatni lakóhelyét, házát -Tudjon beszélni hobbijáról,sportjáról -Tudjon beszéni étkezési szokásairól -Tudjon mesélni a nyári élményeiről és jövőbeni terveiről. 1.Present Simple 2.Present Continous 3.Past Simple 4.Futue Tense- will, won't 5.Past Forms of verbs- regular, irregular 6.What are you doing now? 7.Daily routine 8.What did you do in the summer holiday? 2.4 Matematika A félévi és év végi vizsgáztatás: Írásbeli vizsga: Időtartama: 30 perc A feladatok megoldása adjon képet a tanuló következő ismereteiről: Írásbeli vizsga: - Tantervi alapkövetelményben előírt alapműveletek elvégzése - Mértani alakzatokkal kapcsolatos összefüggések felismerése, kiszámítása - Mértékegységek átváltása, jelölések ismerete - Szöveges feladat adatok rögzítése, összefüggések felismerése, következtetések Szóbeli vizsga: - Szabályok, (tételek) megfogalmazása - Alakzatok tulajdonságai - Szóbeli alapműveletek - Táblázatok, grafikonok leolvasása, elemzése

Az írásbeli számonkérés értékelése a témazárók pontrendszere alapján történik. Az írásbeli eredményét a szóbeli értékelése egy osztályzattal módosíthatja. 2.5 Fizika Írásbeli ( feladatlap) és szóbeli vizsga -Fizikai jelölések, mértékegységek ismerete -Fizikai alapfogalmak ismerete -Fizikai jelenségek felismerése a környezetünkben, a mindennapi életben -Egyszerű számítási feladatok elvégzése következtetéssel, vagy képlettel Az érdemjegyet a tanuló az írásbeli vizsga és szóbeli vizsga átlageredményeként kapja. 2.6 Biológia 7. osztály: Az éghajlati övek élőlényeinek megnevezése. Egy-egy jellegzetes növény és állat bemutatása tetszés szerint. A természeti környezet életközösségének felépülése. Táplálkozási piramis értelmezése oksági következmények feltárása. Biológia fogalmak: pl. környezet, életfeltétel, termelő, fogyasztó, lebontó, tűrőképesség, optimum. minimum, maximum Rendszertani kategóriák meghatározása, növény, és állat rendszerezési feladat. 8. osztály: Az ember anatómiai felépítése. Az ember mozgásszerv rendszerének bemutatása. Egy választott szervrendszer anatómiájának, élettanának és egészségtanának ismertetése. Mikroszkópi metszet felismerése, az adott szövet tulajdonságainak, előfordulásának bemutatása. 2.7 Kémia 7. osztály: Az anyagok és tulajdonságai, kémiai alapismeretek. Az atomok és elemek, felépítése és szerkezete az atomszerkezet és a periódusos rendszer. Környezetünk néhány fontos anyaga pl. papír, üveg, kerámia anyagok alkalmazása környezetünkben. A laboratóriumi kísérletezés balesetvédelme, veszélyes anyagok jelzései. 8. osztály: A nemfémes és fémes elemek vegyületei. Az anyagok tulajdonságai és változásai. A változások rendszerezése, fizikai változás, kémiai reakciók exoterm változások és endoterm változások. A növények fotoszintézise. A oxigén, a nitrogén és a foszfor körforgása. A réz élettani jelentősége. 2.8 Földrajz 7. osztály: A kontinensek elhelyezkedésének meghatározása a térképen.

A kontinensek domborzatának vizsgálata földtörténeti korok szerint. A földrajzi helyzet és éghajlat kapcsolata. Az éghajlat és természetes növénytakaró kapcsolata. A természeti erőforrások és ásványkincsek felismerése a térképen. Éghajlat és növénytermesztés kapcsolata. Ipartelepítő tényezők. Topográfiai feladatok (vaktérkép) 8. osztály: Közép-Európa földrajzi adottsága, domborzata, vízrajza, éghajlata, természetes növénytakarója. Magyarország helye a Kárpát-medencében. Éghajlati hatások és annak következményei. Jeles napok. A nagy tájak természetföldrajzi és gazdasági helyzetének elemzése. Magyarország természeti értékeinek haszna gazdasági szempontból. Értékeléselemzés, ok okozati összefüggések feltárása. Topográfiai feladatok (vaktérkép) 2.9 Testnevelés Az adott évfolyamok törzsanyagának gyakorlati számonkérése. 2.10 Ének-zene 5. osztály: Magyar népzene régi és új stílusú népdalok 6. osztály: Magyar történeti énekek Bécsi klasszicizmus korszak egy zeneszerzője 7. osztály: A romantika korszaka, Erkel Ferenc 8. osztály: A XX. század zenéje 1 zeneszerző Kodály Zoltán, vagy Bertók Béla 2.11 Informatika Alsó tagozat: Az információk megjelenési formái; Számolást segítő eszközök; Grafikus felhasználói felület; Algoritmikus gondolkodás; Az algoritmizálás alapjai, a LOGO nyelv; 5. osztály: A számítógép részei és működése; Operációs rendszer használata; Algoritmusok és adatok; Könyvtár használat

6. osztály: Információ; Operációs rendszer használata; Algoritmusok; Leíró nyelvek; Ismerkedés alkalmazói programokkal; Szövegszerkesztés alapjai; Könyvtárhasználat 7. osztály: Az informatika alapjai; Hardvereszközök és szoftverek; Az operációs rendszer használata; Dokumentum-készítés számítógéppel; Feladatmegoldás, algoritmizálás; Multimédiás dokumentumok készítése 8. osztály: Algoritmusok és adatok; Dokumentum-készítés számítógéppel; Az adatkezelés alapjai; 2.12 Rajz és műalkotás elemzése A legjelentősebb művészeti irányzatok közti eligazodás, a műalkotásokhoz kapcsolódó gyakorlati feladatok. Manierizmus, a barokk, a rokokó, klasszicizmus, romantika, realizmus művészete. Az impresszionizmus, a szecesszió és a modern művészet egy-egy műalkotásának bemutatása 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabálya Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban, a felvételről, átvételről a tanulói jogviszony létesítésével hozza meg a döntését. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, valamint az előző iskola igazgatóját. A kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásra a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsos szabályok alapján jár el. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A 22. (1) és a (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és jogorvoslat határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. A tanköteles korba lépett gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamába. (3)Az általános iskola első évfolyamára történő beíratáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcím igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, döntést. 23. (1) Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az alapfokú művészeti iskolába jelentkező képességeit az iskola-adott művészeti ágának megfelelő végzettségű és szakképzettségű-pedagógusokból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamába kéri felvételét, a jelentkezési lapon ezt fel kell tüntetni. Kérelemről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. (3) Lásd. Mint fent. Az iskolai átvétellel kapcsolatban 51. Ha az általános iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az igazgató és a nevelő testület dönt, PL a tanuló különleges helyzete, indokolttá teszi felvételét.. 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv alapját jelentő kerettantervek alsó tagozat: A helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/ 2012.(XII. 21.) EMMI- rendelet 1. sz mellékletében kiadott tantárgyi kerettantervek alapján készültek. Magyar nyelv és irodalom: OM kerettanterv felhasználása alapján készült Matematika: Apáczai kiadó kerettanterve Erkölcstan: Mozaik kiadó kerettanterve Környezetismeret: Mozaik kiadó kerettanterve Ének- zene: Mozaik kiadó kerettanterve Vizuális kultúra: Apáczai kiadó kerettanterve Technika, életvitel és gyakorlat: Apáczai kiadó kerettanterve Testnevelés: Mozaik kiadó kerettanterv felhasználása alapján készült Választott kerettanterv megnevezése felső tagozat MOZAIK KIADÓ Biológia Fizika Kémia Földrajz Informatika Rajz

Történelem Ének- Zene OXFORD KIADÓ Angol MŰSZAKI KIADÓ Matematika NEMZEDÉKEK TUDÁSA KIADÓ Magyar irodalom Magyar nyelvtan APÁCZAI KIADÓ Testnevelés A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat A tantárgy órakerete: Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam

Évfolyam Heti órakeret Évi órakeret Kerettantervi órakeret Helyi tervezésű órakeret 1. 7+1 252+36 227 25+36 2. 7+1 252+36 227 25+36 3. 6+1 216+36 195 21+36 4. 6+1 216+36 194 22+36 Az iskola 1., 2., 3., 4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát, a szabadon tervezhető órakeret terhére heti 1 órával megnövelte. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII. 21.) EMMI- rendelet 1. sz. mellékletében kiadott magyar nyelv és irodalom tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi tanterv. Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az

esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A TEMATIKAI EGYSÉGEK ÁTTEKINTŐ BEOSZTÁSA 1. évfolyam Tematikai egység címe Kerettanter vi óraszám Helyi többlet óraszám Témakör összidőkerete Beszédkészség, szóbeli szövegek 16 +4 20 megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése1. 25 +2 27 az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése2. 70 +10 80 az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása. Olvasás az írott szöveg megértése 3. 15 +10 25 a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek 7 +8 15 értelmezése Az írástanítás előkészítése- az írás 20 +2 22 megtanulásának technikai alapozása. Az írott betűalakok tanítása- 50 +4 54 írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése- az 13 +4 17 eszközszintű írás előkészítése Helyesírási szabályok ismerete és 2 +8 10 alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése 7 +4 11 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az 2 +5 7 esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Évfolyam összesen 227 +25+36 288 2. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 3.- szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írástechnika fejlesztése- az eszközszintű írás előkészítése Kerettantervi óraszám Helyi többlet óraszám Témakör összidőkerete 17 +4 21 90 +10 100 8 +7 15 39 +1 40

Nyelvtani és nyelvhelyességi 20 +10 30 ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és 40 +13 53 alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése 10 +3 13 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az 3 +5 8 esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Összefoglalás, rendszerezés, +8 8 ellenőrzés Évfolyam összesen 227 +25+36 288 3. évfolyam Tematikai egység címe Kerettanter vi óraszám Helyi többlet óraszám Témakör összidőkerete Beszédkészség, szóbeli szövegek 15 +3 18 megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 56 +4 60 Irodalmi kultúra, az irodalmi művek 18 +4 22 értelmezése Az íráshasználat fejlesztése 8 +7 15 Fogalmazási alapismeretek 12 +8 20 Szövegalkotási gyakorlatok 21 +4 25 Nyelvtani és nyelvhelyességi 17 +8 25 ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és 28 +6 34 alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése 14 14 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az 6 +5 11 esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Összefoglalás, rendszerezés, +8 8 ellenőrzés Évfolyam összesen 195 +21+36 252 4. évfolyam Tematikai egység címe Kerettanter vi óraszám Helyi többlet óraszám Témakör összidőkerete Beszédkészség, szóbeli szövegek 15 +3 18 megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 55 +10 65

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek 19 +11 30 értelmezése Az íráshasználat fejlesztése 7 7 Fogalmazási alapismeretek 11 +9 20 Szövegalkotási gyakorlatok 21 +4 25 Nyelvtani és nyelvhelyességi 18 +5 23 ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és 28 +3 31 alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése 14 +4 18 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az 6 +3 9 esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Összefoglalás, rendszerezés, +6 6 ellenőrzés Évfolyam összesen 194 +22+36 252 MATEMATIKA 1-4. évfolyam Az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos feladata felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát; kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét az alapvető ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával; fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot; biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget. A matematikatanulás-tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a gyermekek személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jussanak közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez. Alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel megérlelt fogalmak alapozása, alakítása, egyes matematikai tartalmak értő ismerete, a helyes szövegértelmezés és a matematikai szaknyelv használatának előkészítése, egyes fogalmak pontos használata. A tanulók aktív cselekvő tevékenységén keresztül erősödik az akarati, érzelmi önkifejező képességük, kommunikációjuk, együttműködési készségük, önismeretük. A sokszorosan (tévedésekkel és korrekcióval) bejárt utak nélkül nincs mód az önálló ismeretszerzés megtanulására. A gyerekek tempójának megfelelően haladva, az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére helyezzük a hangsúlyt. Apró

lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot. Fontos, hogy biztosított legyen a gyerekek számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ebben a korban a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Ez a szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és ez által fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A helyi kerettanterv összeállításához az Apáczai Kiadó 2013-as helyi tantervi javaslatát választottuk. Fejlesztési feladatok és óraszámok 1-2. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon Javasolt óraszám az 1. évfolyamon Javasolt óraszám a 2. évfolyamon folyamatos folyamatos folyamatos 2. Számelmélet, algebra 147 73 74 3. Geometria 46 23 23 4. Függvények, az analízis elemei 32 16 16 5. Statisztika, valószínűség 10 5 5 Számonkérés 16 8 8 Ismétlés 8 4 4 129 óra 130 óra Fejlesztési feladatok és óraszámok 3-4. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Kerettantervi óraszám a 3-4. évfolyamon 5 óra + folyamatos + 15 óra szabad órakeret Összesen 144 óra Javasolt óraszám az 3. évfolyamon 2 óra + folyamatos + 14 óra szabad órakeret Összesen 144 óra Javasolt óraszám a 4. évfolyamon 3 óra + folyamatos 2. Számelmélet, algebra 141 71 70 3. Geometria 47 23 24 4. Függvények, az analízis elemei 32 16 16 5. Statisztika, valószínűség 10 5 5 Számonkérés 16 8 8 Ismétlés 8 4 4

129 óra 130 óra + 15 óra + 14 óra szabad órakeret szabad órakeret Összesen 144 óra Összesen 144 óra Technika Életvitel Gyakorlat. 1-4 évfolyam A technika életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a kulcskompetenciákkülönösen a természettudományos-technikai kompetencia-fejlesztésével a gyerekek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésben és az örömmel végzett alkotó munkájában. A mindennapok gyakorlatában egyre inkább nélkülözhetetlen életviteli ismeretek mellett a kézügyesség és az alkotó fantázia fejlesztésével a gyerekek az örömteli tanulásra és munkavégzésre kapnak ösztönzést. 1-2. évfolyamon támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetet, segítse elő a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulást, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket. Szolgálja a tanulás, a munka tiszteletét, megszerettetését, a tudás az alapvető értékek, hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő egymást segítő munkavégzés. Későbbiekben a 3-4. évfolyamon egyre alaposabban egyre többet ismernek meg a saját környezetükből, az őket körülvevő világból, erkölcsi értékekből, a megőrzendő szokásokból, nemzeti hagyományokból, kultúránkból. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszközök-és szerszámhasználat gyakorlását szolgálja. Kezdetben mintakövetéssel, később az alkotó fantázia által vezérelve készülnek a munkadarabok. A kivitelezés során a kézügyesség, a mozgáskoordináció, a testtartás, az erőkifejtés továbbfejlesztése közben az anyag, a forma, a szerkezet, a funkció és az esztétikum összefüggései is érvényesülnek. Kiemelten fontos cél a helyes munkafogások és a célszerű, balesetmentes szerszámhasználat betartása. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, öltözködés, higiénia, és a helyes időbeosztás terén. A gyorsan fejlődő, egyre korszerűsödő világunkban nélkülözhetetlen a praktikus, környezetkímélő háztartási ismeretek és alapvető családi gazdálkodási szisztémák megismerése. A közlekedési kultúra a gyalogos közlekedés alapvető szabályainak készségszintű alkalmazása után a kerékpáros és tömegközlekedésben való önálló részvétellel, a biztonságos közlekedés magatartási követelményeinek elsajátításával gazdagodik. Az önkiszolgálás és a segítő tevékenységek az életkornak megfelelően, a családi és közösségi munkamegosztás keretei közötti tudatos feladatvállalással fejlődnek tovább. Egyre határozottabb fejlesztési cél az egészséges-és környezettudatos életvitel megalapozása. A konyhakerti munkálatok, és gyakorlatok során korszerű gazdálkodási, növényápolási, tárolási ismeretekre tesznek szert, ami a családi gazdálkodás, takarékoskodás szempontjából nélkülözhetetlen. A közösségi munka, a közösségi szerepek további gyakorlása az egyéni együttműködési készség és a csoport koherencia fejlődését szolgálja. 1. évfolyam