A legtöbb, Amit gyerekeinknek AdhAtunk: gyökerek és szárnyak. (Goethe)

A legtöbb, Amit gyerekeinknek AdhAtunk: gyökerek és szárnyak. (Goethe) Az Újváros Téri Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Ózd, 2013. szeptember 2. 1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Törvényi háttér:... 6 1. Az iskola nevelési programja... 7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 7 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 16 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 19 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 20 1.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 36 1.8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 36 1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 37 1.8.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 39 1.8.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 40 1.8.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 42 1.9 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 43 1.10 HAGYOMÁNYAINK... 44 1.12 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 46 1.12. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 46 1.12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:... 47 1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 47 1.13.1 A vizsgaszabályzat célja... 47 1.13.2 A vizsgaszabályzat hatálya... 48 1.13.2.1 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA... 48 1.13.2.2 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA... 49 1.13.2.3 JAVÍTÓVIZSGA... 49 1.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 50 Helyi tanterv... 52 Tartalomjegyzék... 52 2. Az intézmény helyi tanterve... 53 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 53 2

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 55 2.2.1 A helyi tanterv életbe lépésének folyamata:... 56 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 57 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 58 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 58 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 58 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 58 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 59 2.5 Mindennapos testnevelés... 59 2.6 A nevelés és oktatás szervezési formái... 60 2.6.1 A nevelés és oktatás szervezési formái... 60 2.6.2 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 60 2.6.3. Tanórán kívüli rendezvények, versenyek... 61 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 61 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.. 61 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 65 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 65 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 66 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 67 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei... 67 2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei... 67 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 70 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei... 70 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 71 2.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 72 A pedagógiai program elfogadásáról... 74 Mellékletek... 75 1. sz. melléklet... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Helyi tanterv az 1-4. évfolyam számára... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Óraterv... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar nyelv és irodalom... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Erkölcstan... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Környezetismeret... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ének-zene... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Vizuális kultúra... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Témakör: Tárgy és környezetkultúra:hiba! A könyvjelző nem létezik. Technika, életvitel és gyakorlat... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

Testnevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Célok és feladatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Egészségvédelem:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Edzettség, teherbírás fejlesztése:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Sport- és mozgáskultúrális tanulás:.. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Pozitív személyiségfejlődés:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Fejlesztési követelmények:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Kompetenciák:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. A differenciálás módjai:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Az értékelés módjai:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Helyi tanterv az 5-8. évfolyam számára... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Óraterv... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar nyelv és irodalom... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ismeretek/fejlesztési követelmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Idegen nyelv... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számtan, algebra... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A fejlesztés elvárt eredményei az 5. évfolyam végén... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számtan, algebra... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7 8. évfolyam... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számelmélet, algebra... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A fejlesztés elvárt eredményei a 7. évfolyam végén... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számelmélet, algebra... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4

A fejlesztés elvárt eredményei a 8. évfolyam végén... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Erkölcstan... Hiba! A könyvjelző nem létezik. TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Természetismeret... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fizika... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kémia... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Biológia... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Földrajz... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ének-zene... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hon- és népismeret... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Vizuális kultúra... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az értékelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Informatika... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Technika... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Testnevelés és sport... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5

Törvényi háttér: 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 6

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Cél: Rendelkezzenek tanulóink a korszerű alapműveltség elemeivel és az alkalmazás képességeivel. Váljanak diákjaink tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjakká, erősödjön magyarságtudatuk. Feladat: Testi és szellemi fejlettséghez igazodva korszerű és konvertálható ismeretek nyújtása, szilárd alapműveltség átadása. Az önművelődés, a könyvtárhasználat igényének felkeltése, nemzeti történelmünk és hagyományaink megismertetése. ( az innovatív tudás alapjai, olvasóvá nevelési feladatok ) A cél teljesül, ha a tanulóink: - képességeik szerint maximálisan teljesítik helyi tantervünk követelményeit - rendszeresen igénybe veszik a könyvtár /ak nyújtotta lehetőségeket - ismerik nemzeti ünnepeinket, jelképeinket, életkori szinten nemzeti hagyományainkat Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, szaktanárok, könyvtáros nevelő - félévente 7

Cél: Oktatómunkánk során a tehetségesnek ígérkező tanulók optimális fejlesztése, valamint a tanulásban lemaradók folyamatos felzárkóztatása Feladat: Egyéni bánásmód szükségszerű alkalmazása, az egyéni haladási ütem lehetőség szerinti figyelembevételével. Tehetséggondozás tanórán és tanórán kívüli, differenciált óraszervezés és szükség szerint korrepetálás. A képességek kipróbálásához szükséges feltételek megteremtése. A cél teljesül ha a tanulóink: - önmagukhoz képest igyekeznek a legjobb teljesítményt nyújtani - megtalálják, mely területen tudnak sikert elérni - eredményesen szerepelnek tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon, rendezvényeken - szívesen és önként vállalkoznak újszerű feladatokra - javítják ill. megtartják elért eredményeiket Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, ISK vezető tanár, tanítók, szaktanárok, DÖK vezető tanár - évente Cél: Felkészítés a sikeres továbbtanulásra Feladat: Az önálló tanulás technikáinak elsajátíttatása. A tanulók vizuális befogadóképességének, kommunikációs kultúrájának, technikai képességeinek fejlesztése. A "tanulás" megtanítása. A cél teljesül, ha a tanulóink: - Megtanulják a tanulás eredményes technikáit. - Tudnak hatékonyan önállóan tanulni. - Felvételt nyernek a választott középiskolába, és ott eredményesen folytatják tanulmányaikat. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, érintett osztályfőnökök - évente. 8

Cél: A kreatív - és logikus gondolkodásra nevelés, az értelmi nevelés Feladat: Őrizzék meg tanulóink gyermeki aktivitásukat, erősödjön alkotókedvük, legyenek nyitottak, érdeklődők és motiváltak a tanulási folyamatban. Az emelt szintű matematika oktatás során kiemelt hangsúlyt kapjon a többféle megoldás keresése és a matematikai logika. A cél teljesül, ha a tanulóink: - nyitottak az új ismeretek felé - kedvvel tanulnak - a tanítási órákon aktívan vesznek részt, házi feladataikat maradéktalanul elkészítik - látható jeleit mutatják az értelemszerű, logikus tanulásnak - nem "magolnak" - keresik a problémamegoldások többféle lehetőségét, erre igényük van Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, szaktanárok, napközis nevelők - folyamatosan Cél: Korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását célzó ( alapvetően érzelmi ) nevelés Feladat: Életkori sajátosságok okán az érzelmi nevelés eszközeivel segíteni a gyermekeinket - énképük, értékrendjük, szépérzékük kialakításában - az önismeret, az önnevelés szándékának és módszereinek elsajátításában - a toleranciát, az empátiát, az igazságszeretetet és együttműködési készséget is magában foglaló, lelkileg egészséges személyiségük fejlesztésében. 9

A cél teljesül, ha a tanulóink: - reálisan tudják megítélni képességeiket, teljesítményüket - aktívan vesznek részt a közösségi munkában ( DÖK, osztály, család ) - helyes önképe, önismerete, szépérzéke, érzelmi stabilitása életkor szerinti szinten kialakul és fejlődik - felismerik, hogy minden ember képes önmaga pozitív megváltoztatására - személyiségjegyeik helyes irányban fejlődnek, kialakul bennük az egymás iránti empátia, tolerancia, az igazságszeretet, együttműködési készség stb. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, osztályfőnök, napközis nevelők - folyamatosan Cél: A testi - lelki egészség, a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitelre nevelés Feladat: A tanulók kedvvel és rendszeresen sportoljanak. Az emelt szintű testnevelés oktatás során kiemelten -, egyébként megfelelően fejlődjön mozgáskultúrájuk, önbizalmuk. Fokozatosan és fokozottan váljék igényükké és szokásukká az egészséges mozgás és egészséges életmód. Az egészséges életmód megismertetése és feltételeinek biztosítása mellett ki kell alakítani tanulóinkban a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitel igényét és képességét, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására. A cél teljesül, ha a tanulóink: - kedvvel és rendszeresen sportolnak - mozgáskultúrájuk és önbizalmuk fejlődik - napirendjüket megfelelően alakítják - ismerik az egészségkárosító szokások veszélyét (alkohol, dohányzás, drogok, AIDS) és elkerülik azokat - ismerik az egészséges életmód és életvitel alapjait, az életkori sajátosságaik szerint alkalmazzák azokat 10

Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, osztályfőnökök, napközis nevelők, biológia tanárok, testnevelők - folyamatosan Cél: Kulturált és környezettudatos magatartásra nevelés Feladat: A kulturált magatartás alapnormáinak elsajátíttatása, majd a magatartáskultúra fejlesztése ( beszédkultúra, viselkedés). Óvják tanulóink a környezet tisztaságát, épségét, védjék és szeressék a természetet. (ökológiai gondolkodásmód -, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás alapjai) A cél teljesül, ha a tanulóink: - magatartás kultúrája javul: felnőttekkel és társaikkal tisztelettudóak és udvariasak, kerülik a trágár beszédet és a durvaságot - az élet minden területén tudnak illemtudóan viselkedni - kulturált módon használják az illemhelyeket - védik környezetük ( iskolájuk, otthonuk ) tisztaságát, épségét, nem szemetelnek, az étteremben kulturáltan viselkednek - szeretik és védik a természetet, a lakóhely környezetét és természeti értékeit - aktívan részt vesznek a hulladékgyűjtési akciókban, udvarrendezési, virágápolási programokban, stb. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, osztályfőnökök, DÖK vezető tanár - évente 8. Cél: Tanulóink szeressék az iskolánkat, kötődjenek hozzá. ( a személyiségfejlesztés részeként ) Feladat: Következetes, igazságos, kiszámítható és "családias" iskolai légkör kialakítása, ahol a gyermek jól érzi magát, elismerik munkáját és büszke lehet saját, társai és iskolája eredményeire. 11

Tartalmas, színes diákközösségi élet kialakítása (DÖK). A cél teljesül, ha a tanulóink: - szeretnek iskolába járni - kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat az iskolánkban - ha úgy hagyják el az iskolát, hogy az itt elsajátított tudás, értékek, viselkedés és életmód minta szerint élnek, amire büszkék. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, nevelőtestület - évente Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek l. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek - Követelés - Gyakorlás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása. - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. 12

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. 13

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. 14

Feladat: Az emberek által végzet munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészsége, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Mottó: Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egészre, mint egész nemzetekre nézve akkor az emberiség gondolkodását kell átalakítani. /Fodor József/ Az egészség fogalma: Az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: a teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk. Az iskola egészségnevelési célja, feladata Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. Móra Ferenc mondta: Az élet meghosszabbításának titka, hogy meg ne rövidítsük! Az iskola feladatai - Az egészség megőrzésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos ismeretek (iskolai szintű) átadása, az egészségvédő lehetőségek bemutat - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szakágainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. - Segítve mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában és a helyes döntések megvalósításában. 15

Az egészséges életmód fejlesztő programjai Személyi higiénés, testápolási programok Egészséges öltözködési program Egészséges táplálkozást propagáló program Gyermekbaleset megelőzése Mozgásprogramok Az egészséges életmód fejlesztő programjai Személyi higiénés, testápolási programok A személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő program A fertőző betegségek elkerülését célzó szokásalakítás Fogápolási és szájhigiénés program Egészséges öltözködési program Megfelelő öltözködés szokássá alakítása Ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata Egészséges táplálkozást propagáló program Kulturált étkezést gyakorló program Egészséges táplálkozási szokások kialakítása Élelmiszer-válogatási program Konyhatechnikai, főzési gyakorlatok Gyermekbaleset megelőzése Veszélyhelyzet felderítő gyakorlat Otthoni balesethelyzetek felderítése Közlekedési szabályok gyakorlása Balesetek megelőzésének gyakorlása Mozgási programok Tartásjavítás Mozgásos játékok bővítése Szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai / mindennapos testnevelés / 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában tanórán és tanórán kívül Egészségnevelés tanórán Alsó tagozat testnevelés, olvasás, környezet, technika, rajz órák Felső tagozat: osztályfőnöki órák / minimum évi 10 óra / témái: 5. oszt. Életmódok és az egészség 6. oszt. Korlátok és lehetőségek 7. oszt. Függetlenségi törekvések és az egészség 8. oszt. Felelősséged a jövődért természetismeret és biológia órák egészségtan modul 6. oszt. technika órák 16

kémia órák testnevelés órák, (mindennapos testnevelés programja) Nem hagyományos tanórai keret erdei iskola csak sikeres pályázat esetén témanap Egészségnevelés területei tanórán kívül Szakkörök, csoportos foglalkozások / biológia, egészségvédő, biokertész, elsősegélynyújtó, csecsemőgondozó stb./ Sportrendezvények /mindennapos testedzés, tömegsport, versenysport, ISK stb./ Természetjáró túrák Osztálykirándulások Akciók / takarítási virágosítás, fásítás, / Táborok / életmód, tartásjavító, sport, úszó, stb. Pályázatok / egészségnevelés, drog, / Vetélkedők, versenyek helyi, körzeti megyei pl.: Tisztasági verseny Osztály zöldítés Elsősegélynyújtó Csecsemőgondozó Egészségvédelmi Pályázatok Kiállítások /rajz, plakát, felvilágosító anyag, / Előadások /védőnő, szakorvos, fogász, rendőrség, ANTSZ / Módszerek az egészségnevelésben egészséges ételek készítése mindennapi sportolás gyógynövény gyűjtése gyógyteák készítése vizsgálódások, mérések /súly, magasság, alvásidő stb./ kísérletek tanulói kiselőadások növények ültetése, ápolása gombaismeret elsősegélynyújtás betegápolás projekt drámapedagógia tanulóra vagy tanárra irányul Mérési módszerek: kérdőívek programok értékelése tanulói munkák kiállítási anyagok versenyek eredményei 17

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: helyzetfelismerés időben történő intézkedés megfelelő személy értesítése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti oktatás b) szimuláció Feladata, hogy a szakszerű segítség kellő időben érkezzen! 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg. másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességeinek kialakítása. 18

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 19

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 20

1.6 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1.6.1 Helyzetelemzés, helyzetkép A környezeti nevelést befolyásoló helyi elemek A város és környékének természeti-környezeti adottságai - (300-400 m magas medence jellegű dombságok) - a térség földrajzilag is jól elkülöníthető kistájakra osztható, ilyenek: - a teraszos Sajó-völgy - Kelemér-völgy a Putnoki-dombság részeként /barnakőszén/ - Mohos-tavak tőzegmohaláp - Ózdi-dombvidék: Borsodnádasd, Arló és Domaháza közötti terület része a Tarna menti Tájvédelmi Körzetnek (suvadási formák gazdagítják az eróziós, deráziós felszínt Arlóitó, korróziós formák pl.: Akasztó-hegy) - iparilag is hasznosítható nyersanyagok: barnaszén, agyag, folyami kavics - az éghajlat (mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz) az erdőgazdálkodásnak némely kertészeti kultúrának, ill. szántóföldi gazdálkodásnak kedvez - felszíni és felszín alatti vizek gazdagsága: Sajó (szlovákiai-szennyezés), Hódos- Hangonyvalamint a Csernely-patak, Lázbérci-víztároló (Ózd ivóvíz ellátását biztosítja) - jellemző növénytársulás: keménylombú ligeterdő, cseres-tölgy, gyertyános-tölgyes, nyílt helyeken kórós társulások, mocsárrétek, nedves kaszálók - állatvilág gazdag sok hasonlóság a Bükk-fennsíkkal (rovarok, hüllők, madárvilág, fajtagazdagság /holló/, jelentős emlős fauna A település társadalmi-gazdasági adottságai - a vidék legfőbb ásványkincse a barnakőszén volt, amely az ipartelepek létrejöttét megalapozta (1990-es évek környékén a kitermelés megszűnt) - az ózdi táj összefüggő cser és tölgyerdőit a XIX. században jórészt kiirtották - vasgyár megépítéséig kis mezőgazdasági település volt - a város lakossága a település összevonása révén, valamint az 1970-es évekig a betelepülések következtében nőtt, a vasgyártás visszafejlesztése miatt 1985-től fogyás, majd lassú csökkenés az 1990-es évek elejétől (2000. december 31.: 38506 fő) - a korábban 14 ezer főt foglalkoztató kohászat összeomlása jelentős munkanélküliséget okozott - 114 lelőhely került elő a stadion építése során (1952-57), - szabadidő centrum, hidegvízű strand szolgálja a szórakozást - infrastruktúra úthálózat ésszerűsítés, körforgalmú csomópontok kialakítása, csatornahálózat kiépítettsége: 50,3% - 1966-tól városi biológiai szennyvíztisztító-telep (Sajóvárkony) - távhőszolgáltatás, új (korszerű környezetkímélő) fűtőerőmű - kórház: Ózd, s 28 vonzáskörzetébe tartozó település 80.000 fős lakosságának egészségügyi ellátását biztosítja - közlekedés (vasúti zsákvonal, átmenő közúti forgalom) - szociális ellátás terén: országosan elismert intézményhálózat - kulcskérdés: a modern, rugalmas gazdasági struktúra kiteljesítése, munkahelyteremtés 21

- vállalkozói övezet címet kapott a város befektetők (Ipari Park, General Electric, Saia Burgess, ÓAM) - vannak egészségügyileg problémás területek miatt (fertőző betegségek: Hepatitis, TBC szám emelkedőben) - Partnervárosi kapcsolat (Lengyelország Chorzow) Rimaszombat és Rozsnyó városaival; Sajó Rima Euró régió Határon Átnyúló Együttműködés - történelmi értékek pl: a centeri ember alakú urna - Nemzeti Örökségvédelmi Program Ózd építészeti emlékeinek (munkáskolóniák, Olvasó, Kaszinó) megőrzése, helyreállítása 1.6.2 Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejlődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - és tudományosan, gyermek közelien megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; 22

- kommunikáció, médiahasználat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezet tudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezetés természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Rövid távú célok, feladatok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap - zöldesítési program iskola környezetének megújítása és kialakítása: - iskolakert, parkosítás, fásítás, a meglévők megőrzése, gondozása Hagyományok ápolása: - a város nevezetességeinek feltérképezése 23

- az iskola hírességei-kutatás - drog-prevenciós program folytatása - osztályfőnöki órák környezetvédelmi órában Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése (pl: a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) - felkészítés természetvédelmi versenyekre - szakkörök szervezése 1.6.3 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben az alábbiakat figyelembe véve ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. A környezeti nevelés objektív feltételei A környezeti nevelés objektív feltételei nélkülözhetetlenek az eredményes környezeti neveléshez. Az alábbi segédeszközök ismerethordozók állnak rendelkezésre. - TV - Video - Diavetítő - Számítógépek - Írásvetítő - Képanyag (videofilm, CD-ROM, Internet) - Szakkönyvek - Szemléltetőeszközök - Könyvtár - Szaktanterem - Vizsgálódási terepi eszközök Pályázati lehetőségek, melyek javítják a környezeti nevelés finanszírozási feltételeit. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Nem anyagi erőforrások, humánerőforrások Iskolán belüli együttműködés Az iskolavezetés feladata anyagi források teremtése, megfelelő ösztönző rendszer kidolgozása 24

- Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. - Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van, az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. - A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanóra és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. - Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. - Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a fölösleges papírfelhasználást (pl: fél oldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információ áramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladék papírt és a kifogyott nyomtatópatront. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, állatkertek és a nemzeti parkok. - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskola környezet kialakításában. - Iskolai büfé. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék kínálat. Törekedni kell arra, hogy a csomagolás környezetkímélő legyen. 1.6.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei 25

Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésünket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év) A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola felső tagozat. A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelt és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a média elemzésének technikáit; - tudjanak disputát folytatni. A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulása; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; 26

- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv: Angol A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoport munkában, projektmunkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítást, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; 27

- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák e a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. 28

Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom s a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Osztályfőnöki teendők A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi 29