Az a turizmuspolitika fókuszában A fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben Szerzők: Dr. Jandala Csilla 1 Dr. Sándor Tibor 2 Gondos Borbála 3 A Harsányi János Főiskola immár negyedik alkalommal végzett nemzetközi forrásfeldolgozást a hallgatók bevonásával, amelyet az eddigiekhez hasonlóan a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Nyrt. támogatásával valósított meg. Minden vizsgálatunk, így a jelenlegi is egy-egy fontos turisztikai termékhez kötődik: 2010-ben az hoz. Az a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005 2013) kiemelt turisztikai terméke, akárcsak az örökségturizmus és a konferenciaturizmus. Ez a tény meghatározza e három turisztikai termék tartós, jövőbeni fejlődését, illetve lehetőséget ad ezek összekapcsolására is, ami versenyelőnyt jelenthetne hazánk turizmusának. Kutatásunknak külön aktualitást ad az a tény, hogy az Új Széchenyi-terv is kiemelt szerepet szán az egészségipar fejlesztésének, így vizsgálatunk eredményei ennek megvalósításához is hozzájárulhatnak. Kulcsszavak:, stratégia, fürdőkultúra, termékfejlesztés, különleges kezelések. 1. Bevezetés A fürdőkultúra legkorábbi nyomaival Európán kívül találkozhatunk. Elsőnek a Pakisztán és India közé eső Indusvölgyi civilizáció (Mohendzsodaro, Harappa kultúra) érdemel említést a Kr. e. III. II. évezredből. Fejlettségében vetekedett a mediterrán és más elő- és közép-ázsiai kultúrákkal, valamint a korabeli kínai civilizációval. A város rendkívül fejlett csatornahálózattal rendelkezett, majd minden házban volt fürdőszoba, és közfürdők nyomait is megtalálták. A mediterrán térségben az egyiptomi óbirodalom korából (Kr. e. III. évezred), a szíriai Mari kultúra fénykorából (Kr. e. XIX. századtól), a minószi Kréta Kr. e. III. évezred végi korszakából, valamint a mükénéi civilizáció korából (Kr. e. 1600 körül) maradtak ránk a fürdőkultúra első nyomai. Fejlettebb formában azonban csak a Kr. e. I. évezredben jelent meg Hellászban: S még ott helyben a jó gazdasszony fürdeni hívta őt, hogy lépjen a kádba: örömmel látta a forró fürdőt, mert sok része a gondosságban azóta, hogy szépfürtü Kalüpszótól tovament, nemigen volt, míg ott istenként szakadatlan kényelem óvta. Szolgálók fürdették most, s kenték meg olajjal, 1 Rektor, turizmus-vendéglátás szak szakvezető főiskolai tanára, Harsányi János Főiskola, valamint a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense, e-mail: jandala.csilla@hjf.hu. 2 Főiskolai tanár, Harsányi János Főiskola, e-mail cím: sandor.tibor@hjf.hu. 3 Főiskolai adjunktus, Harsányi János Főiskola, a Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhDhallgatója, e-mail: gondos.borbala@hjf.hu. Adták rá gyönyörű inget meg drága palástot. És hogy a kádból szállt ki, a bent borozó mulatókhoz ment. Odüsszeia VIII. 449-457. Devecseri Gábor fordítása Az európai irodalom első név szerint ismert és máig egyik legnagyobb költőjének hőse az Odüsszeiából vett idézett szerint készült a phaiákok földjén Alkinoosz király lakomájára, ahol majd elmeséli Trója pusztulását és későbbi kalandjait. Nem egyszerűen tisztálkodik, az idézett részlet egy széles körben elterjedt, fejlett fürdőkultúra meglétéről tanúskodik. A Kr. e. V. századtól kezdve Hellászban megjelentek az első nyilvános fürdők. Kádakkal, medencékkel, gőzkamrákkal voltak felszerelve. A sportolás céljára létesített gymnasionok is külön fürdőkkel rendelkeztek. Ismertek voltak a gyógyforrások, és Hippokratész (Kr. e. 460 375) hideg és meleg vizes fürdőket ajánlott különböző betegségek gyógyítására. A hidroterápiás ismereteket valószínűleg az egyiptomiaktól vették át. Aszklépiosznak, a gyógyítás istenének kultuszhelyeit gyakran gyógyforrás mellé telepítették, az istenség szentélyeiben pedig gyógyítással is foglalkoztak. A dél-itáliai görög gyarmatvárosok (Magna Graecia) honosították meg Itáliában a fürdőkultúrát: tőlük vették át és terjesztették el az egész mediterrán medencében a rómaiak. 4 Róma városának első vízvezetékét Appius Claudius censor építtette Kr. e. 305 körül. Ekkor építhették meg a város első nyilvános fürdőjét is. A római fürdők a Kr. e. I. században indultak gyors fejlődésnek. A harmincas években már 170 magánkézben lévő közfürdő 4 A római fürdőkultúrát részletesen elemzi Ürögdi György A régi Róma c. művében (Budapest, 1963). További részletek találhatók Philip Matyszak Antik Róma napi öt denariusból című, a Kr. u. 200 körüli Rómát bemutató útikönyvében (Budapest, 2008). TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 19
(balneae) volt a városban. A fürdők vetkőzőhelyiséggel (apodyterium), hideg vizes medencével (frigidarium), langyos fürdővel (tepidarium), meleg vizes fürdővel (caldarium) és gőzfürdővel (laconicum) voltak ellátva. Ezt a belső tagolást alkalmazzák azóta is, részben vagy egészben, az egész világon. Egy ilyen korabeli fürdőt örökített meg epigrammájában a Kr. u. I. században élt költő: Mosdatlan halsz meg Oppianus, hogyha Etruscus fürdőjét nem ismered! Hízelgőbb, kedvesebb vizet seholse lelsz. / / Az égnél tisztább itt a boltozat. Sehol sincsen világos ily sokáig, Seholsem nyugszik ily későn a nap! Itt Taygetos bányái zöld kövének, Sok tarka márványnak varázsa bűvöl Mind Lybiába, Phrygiába termett. Tikkadt onyxból árad itt a meleg S a kígyókő a lenge lángtól lanyha. Az izzasztó Laconicum után, Ha jó forró gőz járta át a tested, Belépsz a szűzi forrás friss vizébe, Mely ott ragyog kristálytisztán előtted, Hogy azt hinnéd, víz sincsen itt sehol S a szép medence fénylik bár üres De nem figyelsz már! Másutt jár eszed És éppen csak hogy immel-ámmal hallgatsz Mosdatlan halsz meg, látom Oppianus. Martialis (Epig. VI. 42) Balogh Károly fordítása Martialis verse arról is tanúskodik, hogy mennyire szerves része volt a római identitásnak a fürdés kultusza. Az első nagyszabású nyilvános fürdőt (thermae) M. Vipsanius Agrippa építtette, és Kr. e. 19-ben adták át a nagyközönségnek. Ezt követték Nero, Titus, Traianus, Caracalla, Diocletianus, majd Constantinus termái. Galenus, a híres orvos (Kr. u. 129 199) megállapította a naponta való fürdés pontos szabályait. A rómaiak mindennap több órát töltöttek a fürdőkben, amelyek egyben a társadalmi és társasági élet fórumai is voltak. Hadrianus császár (Kr. u. 117 138) is kedvelte a fürdőket. Róla jegyezték fel a következő történetet: Gyakran látogatta a közfürdőket, és együtt fürdött a tömeggel. Híressé vált az alábbi tréfa, melyet az egyik nyilvános fürdőben művelt. Meglátott ott egy ismerős veterán katonát, aki hátát meg teste egyéb részeit a falhoz dörzsölte. Megkérdezte tőle: ugyan miért dörgölődzik a márványhoz. Azért így felelte a veterán, mert nincs rabszolgája. A császár erre néhány rabszolgát ajándékozott neki, és pénzt is 20 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM adott az eltartásukra. Amikor másnap megint elment a fürdőbe, látja ám, hogy több idős ember dörzsöli a hátát a falhoz, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a császárt hasonló bőkezűségre késztesse. Hadrianus kihívatta őket, s rájuk parancsolt, hogy kölcsönösen dörgöljék egymást. 5 A római fürdőkultúra a világörökség része, ma is élő és meghatározza korunk fürdőkultúráját. Róma városának fürdői a bizánci-gót háború során 537-ben pusztultak el, amikor Witiges gót király elfoglalta a várost, és több helyen átvágta a vízvezetéket. Megmaradt, sőt tovább fejlődött viszont a néhai birodalom keleti részén a bizánci fürdőkultúra. A középkor első szakaszában (Kr. u. V. X. sz.) az egész európai fürdőkultúra hanyatlásnak indult. Ennek okai szerteágazóak. Kétségtelen, hogy a népvándorlás pusztításai is szerepet játszottak benne, de a hanyatlás okai elsősorban a városi csatornázás hiányában, valamint a fürdésről kialakított közkeletű nézetekben keresendők. Az előbbi nem kedvezett a fürdőépítésnek, az utóbbiak pedig visszatartották az embereket a fürdőzéstől. Úgy vélték, hogy a fürdés elpuhítja az embert, és az attól való tartózkodás ugyanúgy erénynek számított, mint a böjt. Azt is gondolták, hogy a gyakori fürdőzés meddőséget és más betegségeket okozhat. Állítólag Szent Ágoston (354 430) is elegendőnek tartotta a havi egyszeri fürdőzést. Tény, hogy az emberek nem fürödtek gyakrabban, mint kéthetente vagy havonta egyszer. A szappan ipari gyártása is csak a XI. századtól indult meg. A feudalizmus érett szakaszában, a XI. századtól kezdve a keresztes hadjáratok honosították meg ismét, iszlám hatásra, a fürdők, fürdőházak divatját. 6 Köztudott, hogy a fürdőházakban annak ellenére, hogy a nőknek és férfiaknak külön kellett volna fürdeniük, elterjedt a medencében való közös fürdés, és hogy a fürdőházak gyakran bordélyként működtek. A nagy földrajzi felfedezések következtében megjelenő szifilisz és a Harmincéves háború (1618 48) civilizációnkat megrendítő pusztításai véget vetettek ennek a sajátos középkori fürdőkultúrának. A felvilágosodás megváltoztatta az egészségről, orvoslásról és a higiéniáról alkotott képet. A XVII XVIII. század fordulójától új módszerekkel, hatékonyabban tudták vizsgálni a víz ásványtartalmát. A hidroterápia ezen új fejleményének következtében közkedveltté vált az ivókúra, és átalakult a gyógyfürdők addig kialakult 5 Historia Augusta. Aelius Spartianus: Hadrianus. XVII. Terényi István fordítása. 6 Az arab-iszlám fürdőkultúra egyébként szintén római alapokon nyugodott; a mohamedán nyilvános fürdő, a hammam római mintákat követett, annak redukált változata. Mivel Hispániát 711-ben elfoglalták a mórok (arabok), ott korábban fejlődésnek indulhatott a fürdőkultúra.
rangsora. 7 A gyenge ásványvíztartalommal rendelkező, nem egy esetben a római kor óta használt meleg vizű gyógyfürdők egy részének (Baden bei Wien, Baden- Baden, Plombières, Wiesbaden) keresettsége visszaesett. Megnőtt viszont az érdeklődés az enyhén savanyú, hideg vizes Pyrmont, Schwalbach, Spa, Vichy, Forges-les-Faux iránt. Az ugyancsak nagy hagyományokkal rendelkező, korábban csak gyógyfürdőként ismert Karlsbad az ivókúra divatja miatt rendkívül erőteljes fejlődésnek indult, az európai gyógyfürdők egyik mintaképévé lépett elő. Ugyanígy gyors fejlődésnek indult és paradig matikus jelentőségűvé vált az angliai Bath. A már a római hódítás előtt, a kelta időktől ismert fürdőt a hódítók is kedvelték, a középkorban is használták, és a XVIII. században egy új konjunktúra jelei bontakoztak ki. Bath meleg vizű gyógyfürdőként telente is nagy népszerűségnek örvendett, kéntartalmú vizét ivókúrára is ajánlották. Felfutását azonban a királyi család rendszeres látogatásainak köszönhette. 8 Hamarosan Anglia társasági fővárosává (social capital) vált, és a század folyamán lezajlott építkezések az egyik legkeresettebb európai fürdővárossá tették. A XVIII. századi építkezések teljesen megváltoztatták a fürdőket. A jellegzetes ivó- és előcsarnokok, kolonnádok, a gondosan karbantartott, promenádként használt parkok mind az ivókúrák divatjának megjelenésével nyerték el mai, általunk is ismert külsejüket. Átalakulásuk egyik új motívumaként nagy szerephez jutott a reprezentáció. A dinasztiák jelenléte mágnesként vonzotta a fürdőhelyekre a nemességet, a társasági élethez pedig hozzátartoztak a bálok, színházi előadások, koncertek, játékkaszinók. A társasági élet ezen új formáinak megjelenése új, reprezentációs célokat szolgáló termek, épületek létesítését hozta magával. A gyógyfürdőkultúra újkori fejlődésének másik új eleme a tengeri fürdőzés szokásának elterjedése volt. Ennek is voltak ókori előzményei (Hippokratész), de az újkori konjunktúra ebben az esetben is Angliában vette kezdetét. A tengervíz terápiás hatásának első újkori propagátora Richard Russel (1700 1771) volt, őt tekintik a thalasso-terápia pionírjának. Scarborough már a XVII. századtól kedvelt tengerparti fürdőhelynek számított. A XVIII. század második felében vált népszerűvé a Russel által alapított Brighton (korábbi nevén: Brightelmstone). A tengeri fürdőket kezdetben terápiás célból vették igénybe, később előtérbe került a társadalmi-társasági reprezentáció mint motiváció. Franciaországban az 1767-ben megnyitott Dieppe áll a sor élén, 7 A gyógyfürdők újkori történetéről részletesen tudósít Gabriele M. Knoll monográfiája: Kulturgeschichte des Reisens. Von der Pilgerfahrt zum Badeurlaub (Kiadás helye nélkül, 2006). Haszonnal forgatható továbbá: Spas in Britain and in France in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Edited by Annick Cossic and Patrick Galliou. (Cambridge Scholar Press) Newcastle, 2006. 8 Az uralkodói családok látogatásai lendítették fel a belgiumi Spa forgalmát is. ezt követően Deauville, Trouville-sur-Mer, Boulogne és Biarritz lettek népszerű fürdőhelyek a tengerpartokon. Német területeken a Keleti-tenger-parti Bad Doberan/Heiligendamm 1793-as megnyitása vezeti a sort, az Északi-tengernél fekvő Norderney pedig 1797-ben nyitotta meg kapuit. A gyógyfürdők és a tengeri fürdőhelyek XIX. századi történetét a korábbi konjunkturális tendenciák felerősödése jellemzi. A század második felében a vonatközlekedés megjelenésével kibővült közönségük, a polgári középrétegek is tömegesen keresték fel őket. Megjelentek a nagyszállók (Grand Hotel), amelyek a korábbi századok kastélyépítészetének mintáit követték. A Grand Hotel és szállóvendégei a polgárság refeudalizációs ízlését tükrözték: a középrétegek pontosan úgy akartak reprezentálni, mint a korábbi század arisztokratái. A kontinentális tengeri fürdőhelyek további történetében is jelentős szerepet játszottak a jómódú angolok. Saját tengeri fürdőhelyeik eltömegesedése miatt nagy számban jelentek meg Franciaországban, és az általuk létrehozott villakolóniák tették Nizza és Cannes városát az elegáns Európa téli fővárosaivá. A gyógyfürdők kínálata a XIX. században újabb elemmel bővült: ekkor jelentek meg az ugyancsak terápiás célokat szolgáló sósfürdők. A XX. század fürdő- és gyógyfürdőkultúrájának fejlődési tendenciái közt továbbra is rendkívül előkelő helyet foglalnak el azok a fürdők, amelyek az ókori és újkori hagyományokra építenek, azokat fejlesztik tovább, azokat hozzák egyre szélesebb rétegek számára elérhető közelségbe. Napjainkban az, illetve egyes ágazatai, azaz a gyógyturizmus, a medical (orvosi) turizmus, a wellnessturizmus és a medical wellnessturizmus világszerte keresett termékek. Természetesen vannak országok, amelyek tradicionális egészségturisztikai desztinációnak számítanak, és vannak olyanok, amelyek csak a keresleti trendeket felismerve kapcsolódtak be az valamelyik válfajába. Azok az országok, amelyekben évszázados esetleg évezredes hagyományai vannak az nak, adottságaikat örökségként kezelve versenyelőnyre tehetnek szert. 2. A kutatás módszere A kutatást 2010. április 1. május 15. között végeztük. A hallgatók az internet segítségével gyűjtötték össze a világ különböző turisztikai régióinak példáit. Az volt a feladatuk, hogy megvizsgálják, az általuk választott országban készült-e -fejlesztési stratégia, terv, program, ha igen, az milyen fő célkitűzése - ket tartalmaz, és ezekkel kapcsolatban milyen fonto - sabb akciók szervezésére került sor. Külön figyelmet szenteltünk a fürdőkultúra tényének: van-e az adott TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 21
országnak örökségként értelmezhető fürdőkultúrája, s ha igen, az hogyan jelenik meg napjaink turisztikai kínálatában. Az egyes országok kiválasztásában a hallgatók szabadon dönthettek, egyetlen kritériumot állítottunk fel: a stratégia (terv, program) a világnyelvek valamelyikén legyen hozzáférhető. Ezután került sor a hallgatók által összegyűjtött alapinformációk egységes rendszerben történő feldolgozására, összegzésére. 3. A kutatás eredményei Megállapítható, hogy a világ minden turisztikai régiójában, gyakorlatilag minden, a turizmus fogadásában érintett és érdekelt országban létezik valamiféle egészségturisztikai fejlesztési elképzelés. Az esetek egy részében a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia részeként, kiemelt prioritásaként, az esetek másik részében a nemzeti stratégiához kapcsolódó részstratégiák egyikeként, önállóan került kidolgozásra, például Finnország, Románia, Bosznia, Felső-Ausztria, Thaiföld, India, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Kanada, Dominika, és a Karib-térség esetében (1 4. táblázat). Az önállóság azonban csak látszólagos, ilyenkor is integrált tervezésről van szó, azaz más, az sal összefüggő egyéb területek például rurális turizmus, örökségturizmus fejlesztésével összhangban került kialakításra. Kanadában például nemzeti szinten is több egészségturisztikai stratégia került kidolgozásra: így gyógy- és wellnessturizmus-fejlesztési stratégia, illetve innovációs stratégia. A táblázatokból egyértelműen kitűnik, hogy nehéz az egyes országok stratégiáinak összehasonlítása, mert nincsenek egyértelmű, nemzetközileg meghatározott és elfogadott tartalmi, illetve formai követelmények. Néhány országnál előfordul, hogy más országokat, régiókat is megemlítenek a stratégiájukban, amelyek tapasztalatából ötletet merítenek. Sok esetben nem is a közvetlen versenytársaikat említik meg, hanem rávilágítanak arra, hogy más országok példái miként ültethetők át a helyi gyakorlatba. Az országok többségében általános, másokétól nem nagyon különböző, ám komplex turisztikai csomagokat hoztak létre, máshol egyedi, más országokra nem jellemző kezeléseket, mint például a Karib-térségben a drog- és alkoholfüggőség kezelésére létrehozott programokat találunk. Európa 1. táblázat -e A stratégia/ Adriai régió Programme Interreg IIIA Adriatic Crossborder: db.interregadriatico.it/ ambienti/interadriatico/ unica/allegati/struttura_ portale/20052251631260. English%20introduction.pdf Nemzetközi együttműködés Együttműködés három olasz régió (Marche, Abruzzo, Veneto), Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Albánia között, a Balkán integrációja érdekében Egyedülálló euró-adriai közösség létrehozása Új turizmusmenedzsment létrehozása a fejlesztés hatékonysága érdekében a régiókban Közös területmarketing-stratégia Olyan általános piaci környezet megteremtése, amely vonzza a befektetőket az területére Bosznia Winning strategies for Bosnian thermal tourism: www.thermalis.net/ seminars-conferencesmeetings/atti-delconvegno/presentazionipresentations/pres_bosnia_ abano230408.pdf/view A stratégiában a következő terveket határozták meg: Azonnali tervek: Prioritások meghatározása a fejlesztésekhez Támogatás a potenciális befektetőknek Egyszerűsíteni az engedélyekhez való jutást Támogatni a magánkezdeményezéseket és a PPP-ket Középtávú tervek: Növelni a szolgáltatások számát és minőségét Emberi értékek bevezetése a kínálatba (bioétel, kulturális örökség) Modernizálni a meglévő kapacitásokat Hosszú távú tervek: Átfogó stratégia fejlesztése Új törvények alkalmazása a gyógyfürdőknél Hosszú távú terv készítése Új exkluzív és egyedi image kialakítása 22 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
Felső-Ausztria Finnország Macedónia Montenegró Nagy-Britannia Németország -e A stratégia/ Upper Austrian Thermal Spa Strategy 2010: www.eurothermen.at/ en-ooe-thermenholdingstrategy.htm Regionális stratégia Health toursim in Finland History Development Health tourism today: www.heilhus.is/files/ Skra_0016401.pdf National Tourism Development Strategy 2009 2013: www.economy.gov.mk/ WBStorage/Files/NTDS%20 2009-04-14.pdf Montenegro Tourism Development Strategy 2020: www.gov.me/ files/1235989893.pdf Helyi, regionális, és részben országos stratégia Coastal Tourism Strategy: www.wales.gov.uk/tourism Regionális stratégia (Wales) Tourismusstrategie 2015 Markttrends erkennen, Potenziale nutzen: extranet.rlp-info.de/ fileadmin/extranet/ Download_PDF/ Tourismusstrategie2015.pdf Regionális stratégia (Rheinland Pfalz) Európa TURISZTIKAI TERMÉKEK Bad Ischl, Bad Hall and Bad Schallerbach újrapozicionálása, a meglévő fejlesztések folytatása, a helyi vezetőség bevonása Összefoglalóan bemutatni Finnország ának kialakulását, jelenlegi helyzetét, termékeit és fejlesztési lehetőségeit, továbbá a témával kapcsolatos kutatásokat Részcél: gyógyturizmus fejlesztése a hazai és regionális piacon, és megvizsgálni a medical turizmus lehetőségeit Az egyes vezető turisztikai termékek jelenlétének vizsgálata a környező országokban 2009 2012 között kiaknázni a gyógy- és medicalturizmus adta lehetőségeket Versenyképesség, egyediség kihangsúlyozása. 1. táblázat (folytatás) A tengerparti turizmus szezonalitásának mérséklése Az éghajlatváltozásból adódó tendenciák kihasználása A turizmusból eredő gazdasági előnyök erősítése Az egészségi állapot javítása a látogatók, a helyi lakosság és a turizmusban dolgozók esetében Az egészséges környezet fejlesztése Wales kínálatának erőteljes promóciója külföldön Az is külön termékként szerepel a stratégiában: A mentális wellness, medical wellness és megelőzés nagy szerepet játszik A belföld az elsődleges célpiac, de külföldre is figyelni kell Románia Strategies to increase competitiveness of balneary tourism on Romanian Black sea side (még nincs kész teljesen a stratégia): steconomice.uoradea.ro/ anale/volume/2009/ v4-management-andmarketing/171.pdf A stratégia célja, hogy Romániát sikeres balneoterápiás desztinációként tartsák számon, amihez meg kell határozni a piacot, és olyan minőségi termékekre és szolgáltatásokra van szükség, amelyek optimalizálják a piacpotenciált TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 23
-e A stratégia/ Európa 1. táblázat (folytatás) Szlovákia Tourism Development Strategy of the Slovak Republic until 2013: www.economy.gov.sk/ tourism-developmentstrategy-of-the-slovakrepublic-until-2013.../126646s A már meglévő versenyképes turisztikai termékek fejlesztése az elkövetkezendő években: városi és kulturális turizmus téli sportok vízparti üdülés rurális turizmus A természeti értékek (például termálforrások) vagy a gyógyfürdők vonzzák azokat, akik az sal kapcsolatos szolgáltatásokat keresik. A fitnesz-wellness nyaralás együtt a tradicionális gyógyszolgáltatásokkal új termékek kialakítását teszi lehetővé az összes korosztály számára. A gyógyfürdőket mielőbb modernizálni kell, továbbá intenzíven reklámozni külföldön Szlovénia Development Plan and Policies of Slovene Tourism 2007-2011: www.mg.gov.si/fileadmin/ mg.gov.si/pageuploads/ razpisi/jn/dt/publikacija_ RNUST_ang_SPLET.pdf Az mint az egyik legfontosabb turisztikai termék és a kapcsolódó helyszínek fontos szerepet töltenek be a stratégiában Fókuszban a rövidebb utazások, de turisztikai termékei miatt a hosszabb utazásoknak is eleget tud tenni az ország Forrás: saját szerkesztés Ázsia-Óceánia 2. táblázat -e A stratégia/ Ausztrália Victoria s spa and wellness tourism action plan 2005-2010: www.tourism.vic.gov.au/ spaandwellness/spa-andwellness-plan-2005-2010.pdf Vezető desztináció legyen a gyógy- és wellnessturizmus területén, ismertté tenni természeti adottságait (források, geotermikus vizek, első osztályú gyógyhelyek és lehetőségek) Látogatószám, tartózkodási idő és költés növelése Victoria állam stratégiája Dél-Korea A Framework for Health Tourism: A case study of Jeju Province in the Republic of Korea (South Korea): scholarworks.umass.edu/ cgi/viewcontent.cgi?article =1227&context=refereed Tartományi stratégia (Jeju) A stratégia célja, hogy az sal kapcsolatban alkalmazható modellt hozzanak létre, a Jeju Style Health Tourism Model -t. A stratégia eredményeképpen négy fő kiindulópontot határoztak meg, amelyek együttes működése esetén maximalizálják az előnyöket az fejlesztésén keresztül, továbbá a természeti forrásoknak alapvető elemként kell hogy szerepeljenek az fejlesztésében a három (fizikai, emberi, szervezeti) alapvető forrás felhasználásával. 24 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
-e A stratégia/ Ázsia-Óceánia 2. táblázat (folytatás) Fülöp-szigetek Value Chain of the Cebu Health and Wellness Sector: www.smedsep.ph/ Download/PSP-Cebu-VC- Case-Doc-Nov09.pdf Regionális stratégia (Cebu) 2010-re első osztályú célterületté váljon Ázsiában a medicalés wellnessturizmus területén Világhírű Fülöp-szigeteki márka bevezetése, megfelelő egészségügyi ellátás kínálata versenyképes áron Világosan bemutatni a Fülöp-szigeteki wellnesstapasztalatot, amely holisztikus, környezetbarát, szakszerű és világ színvonalú Cebu pozicionálása, mint alapvető desztináció a minőségi medical- és wellnessturizmus területén India Srí Lanka Medical tourism in India: Strategy for its development: www.crisil.com/crisilyoung thoughtleaders2004/disser tations/gauravjeetsingh IIMBMedicalTourism.pdf Addendum to the sasec tourism development plan to include Sri Lanka s subregional economic cooperation potential: www.adb.org/documents/ Reports/SASEC/Tourism- Development/addendum.pdf Más országok gyakorlatának bemutatása, mely átültethető Indiára. Egyedülálló előnyök kihangsúlyozása, világszerte ismert image kialakítása Részcél: fejleszteni a soft kalandturizmust és az t, különösen a tradicionális ajurvédakezeléseket Projekt az minőségi fejlesztésére, amelyben fő szerepet kap az ajurvéda és a Himalája-fürdők Thaiföld Implementation of an effective health tourism development plan for Thailand: www.uwstout.edu/ static/lib/thesis/2004/ 2004vajirakachornt.pdf Iránymutatást adjon Thaiföld ának fejlesztéséhez Három fő célja van: általános képet adni az ról, más országok ával való összehasonlítás, az ország ának fejlesztése Új-Zéland Forrás: saját szerkesztés New Zealand tourism strategy 2015: www.nztourismstrategy. com/files/nzts2015%20final. pdf www.tourismnewzealand. com/media/127126/ tourism%20centenary.pdf Helyi, regionális, és országos stratégia A vizekkel kapcsolatos részcélok megfogalmazása: A természetes vizek védelme és a hulladékprobléma kezelése A búvárkodás mint új turisztikai termék bevezetése és meghonosítása a szabadidős turizmusban National Geography merülési központ fejlesztése, mint a szórakozás és a tudatos környezetvédelem összehangolása Hajóutak és luxustengerjárók kikötőpontjává tenni Új-Zélandot (aucklandi kikötő) Vízzel kapcsolatos szolgáltatások minőségének folyamatos javítása a munkaerő képzettsége révén (Sport-Fitnesz és Rekreációs Képzések Ipari szervezete) Tanyák kialakítása (természetes vizek mellé épített faházak, amelyek napkollektorok segítségével működnek, ezzel biztosítva a természet fenntarthatóságát, valamint biztosítva a rekreációs szórakozást a természet igénybevételével) A folyók és édesvízi tavak biológiai védelme (New Zealand s Historic Places Trust) TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 25
Amerika 3. táblázat -e A stratégia/ Dominika Health and Wellness Tourism Why Dominica? A jövő fontos szolgáltató szektora között a gyógy- és wellnessturizmus is megemlítésre került Későbbiekben gyógy- és wellnessturizmus stratégia kidolgozása Kanada For the health of it A business strategy for spa health & wellness tourism in Canada: dsp-psd.pwgsc.gc.ca/ Collection/C86-199-2004E.pdf Területek és paraméterek meghatározása a gyógy- és wellnessturiz mushoz kapcsolódóan, termékfejlesztés, újabb célok kijelölése azoknak, akik a következő irányvonalakhoz képesek alkalmazkodni: Gyógyfürdő-lehetőségek, amelyek gyógy- és wellnessprogramokat is tartalmaznak, szakképzett személyzet bevonásával Gyógyfürdő-lehetőségek fix szálláshelyekkel, vagy együttműködéseken keresztül egyedülálló szálláshelyek biztosítása Gyógyfürdő-lehetőségek Részcélok: gyógy- és wellnessturizmus-programok számának növelése Bevétel és profit növelése ebben a szektorban Elősegíteni a fenntarthatóságot, magas minőséget, gyógy- és wellnessutazással kapcsolatos tapasztalatokat az egész országra vonatkozóan Elősegíteni, hogy a kanadai gyógy- és wellnessturizmus adottságok globálisan is versenyképesek legyenek Kanada A Feasibility Study for a Yukon Health and Wellness Tourism Industry: www.tc.gov.yk.ca/pdf/2005 HealthandWellnessPartI.pdf Tartományi megvalósíthatósági tanulmány (Yukon) Általános cél egy wellness vakációs csomag létrehozása, és a gyógy- és wellnessturizmus növekedésének elő segítése: Megvizsgálni a gyógy- és wellnessturizmus megvalósíthatóságát Yukonban Javaslatok tétele programokra, projektekre, termékekre és szolgáltatásokra, amelyek elősegítik a tartomány iránti érdeklődést: Definíció létrehozása a gyógy- és wellnessturizmusra Yukon kontextusában Termékek és szolgáltatások fejlesztése, amelyek megegyeznek a piaci trendekkel, Yukon kapacitásának függvényében Új és meglévő termékekből, illetve szolgáltatásokból álló csomagok létrehozása Információk megosztása a turizmuson belül az érintett szervezetek között, továbbá a lehetséges érdeklődőkkel Előkészítő tanulmány Yukon meglévő gyógy- és wellnesstermékeiről és szolgáltatásairól Felmérés a gyógy- és wellnesspiacról, továbbá a fogyasztókról Yukonhoz kapcsolódóan Tipikus gyógy- és wellnesstermékekről és szolgáltatá sokról előadás tartása, amely illusztrálja ennek az iparnak a sokszínűségét * webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:_hvaffpdblmj:www.carib-export.com/seminar/ce.tfoc/day%25202/ Health%2520%26%2520Wellness%2520%2520Dominica/Health%2520and%2520Wellness%2520Tourism%2520Presentation%2520% 2520Dominica.pps+Health+and+Wellness+Tourism+Why+Dominica%3F&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 26 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
Karib-térség Forrás: saját szerkesztés -e A stratégia/ Health tourism and related services: Caribbean development and international trade: www.iadb.org/intal/ intalcdi/pe/2009/03451.pdf Regionális stratégia Amerika TURISZTIKAI TERMÉKEK A tanulmány középpontjában az fejlesztése, forgalomnövelése áll. Az speciális ágai, amelyek szintén említésre kerülnek: rehabilitáció egészség- és wellnessprogramok drog- és alkoholfüggőknek szóló programok turisták által felkeresett helyi egészségügyi szolgáltatások plasztikai sebészet Közel-Kelet 3. táblázat (folytatás) 4. táblázat -e A stratégia/ Jordánia Jordan National Tourism Strategy 2004 2010 Jordánia Nemzeti Turizmus Stratégiája 2004 2010: www.tourism.jo/pdfs/ NTS%20Book.pdf A cél megvalósításának érdekében olyan réspiacokat kell keresnie és sok területen kell fejlesztenie, amelyekre eddig nem fordítottak elég figyelmet és pénzt. Prioritást élveznek a következő területek: Kulturális örökség Vallási turizmus Ökoturizmus Gyógy- és wellnessturizmus MICE Hajózás Kalandturizmus Forrás: saját szerkesztés 4. Összegzés A feldolgozott stratégiák alapján megállapítható, hogy napjainkban az a világ összes turisztikai régiójában fontos turisztikai termékként van jelen. Nemcsak azokban az országokban jelentkezik meghatározó turisztikai kínálatként, amelyek a bevezetőben is részletezett tradíciókkal rendelkeznek e területen, hanem azokban is, ahol nincsenek hagyományai az nak, de a keresleti-kínálati tendenciák alakulásával lépést kívánnak tartani. Ez a kettősség véleményünk szerint azt eredményezi, hogy napjainkban az kapcsán nem egy-egy jól definiálható desztináció (ország vagy régió) nevére asszociálnak az emberek, holott minden fogadó területnek ez lenne a célja: markánsan megkülönböztetni magát másoktól. Az elemzett stratégiák alapján megállapítható, hogy minden idézett ország számára fontos az, de azokban különösen, amelyek önálló stratégiát is építettek erre a témára. Ez utóbbi esetben az adott ország turisztikai imázsának fejlesztése, erősítése a fő cél, amelyhez az állam központi támogatás, koordináció formájában komoly segítséget nyújt. Magyarország ának fejlesztése szempontjából a kutatás több szempontból is hasznos, mivel rávilágít versenytársaink elképzeléseire, ugyanakkor ötletet is adhat bizonyos termékfejlesztésekhez. Megfontolandónak tartjuk az egészségturisztikai szolgáltatások esetében a tradíciók és az újdonságok határozottabb megkülönböztetését, hiszen így a más termékekhez való kapcsolódás (például örökségturizmus, aktív turizmus, üdülőturizmus stb.) is ésszerűsödne, valamint a keresleti szegmensek meghatározása, újak megcélzása is hatékonyabbá válna. E témák természetesen további kutatásokat is kijelölnek, amelyeket a Harsányi János Főiskola oktatóival és hallgatóival a közeljövőben szeretnénk indítani. Felhasznált irodalom KNOLL, Gabriele M.: Kulturgeschichte des Reisens. Von der Pilgerfahrt zum Badeurlaub, Kiadás helye nélkül, 2006 Historia Augusta. Aelius Spartianus: Hadrianus. XVII. Terényi István fordítása TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 27
Magyar Turisztikai Hivatal. (2005). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 Martialis (Epig. VI. 42), Balogh Károly fordítása Odüsszeia VIII. 449-457. Devecseri Gábor fordítása MATYSZAK, Ph.: Antik Róma napi öt denariusból, Budapest, 2008 Spas in Britain and in France in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Edited by Annick Cossic and Patrick Galliou. (Cambridge Scholar Press) Newcastle, 2006 ÜRÖGDI, Gy.: A régi Róma, Budapest, 1963 Internetes források: A Feasibility Study for a Yukon Health and Wellness Tourism Industry: www.tc.gov.yk.ca/pdf/2005healthandwellnessparti.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15.) A Framework for Health Tourism: A case study of Jeju Province in the Republic of Korea (South Korea): scholarworks.umass.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=12 27&context=refereed(letöltés dátuma: 2010. április 16.) Addendum to the Sasec tourism Development Plan to include Sri Lanka TA 6079 (Reg): Exploring Sri Lanka s Subregional Economic Cooperation Potential: www.adb.org/documents/reports/sasec/tourism- Development/addendum.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 12.) Canadian Health and Wellness Tourism: Obstacles Impeding International Competitiveness: www.innovation.cc/scholarly-style/barrows12final3draft. pdf (letöltés dátuma: 2010. április 22.) Coastal Tourism Strategy: www.wales.gov.uk/tourism (letöltés dátuma: 2010. április 15.) Development Plan and Policies of Slovene Tourism 2007-2011: www.mg.gov.si/fileadmin/mg.gov.si/pageuploads/razpisi/ JN/DT/publikacija_RNUST_ang_SPLET.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 22.) For the health of it A business strategy for spa health & wellness tourism in Canada: dsp-psd.pwgsc.gc.ca/collection/c86-199-2004e.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 18.) Health and Wellness Tourism Why Dominica?: webcache.googleusercontent.com/search?q=cache: _HvaffPDbLMJ:www.carib-export.com/Seminar/CE. TFOC/Day%25202/Health%2520%26%2520 Wellness%2520-%2520Dominica/Health%2520and%252 0Wellness%2520Tourism%2520Presentation%2520- %2520Dominica.pps+Health+and+Wellness+Tourism+ Why+Dominica%3F&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu (letöltés dátuma: 2010. május 5.) Health Tourism and related services: Caribbean Deve lopment and International Trade: www.iadb.org/intal/intalcdi/pe/2009/03451.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 29.) 28 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Health tourism in Finland, History Development Health tourism today: www.heilhus.is/files/skra_0016401.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 2.) Implementation of an effective health tourism development plan for Thailand: www.uwstout.edu/static/ lib/thesis/2004/2004vajirakachornt.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 9.) Jordan National Tourism Strategy 2004 2010: www.tourism.jo/pdfs/nts%20book.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 2.) Medical tourism in India: Strategy for its development: www.crisil.com/crisilyoungthoughtleaders2004/ dissertations/gauravjeetsinghiimbmedicaltourism.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15.) Montenegro Tourism Development Strategy 2020: www. gov.me/files/1235989893.pdf National Tourism Development Strategy 2009 2013: www.economy.gov.mk/wbstorage/files/ntds%202009-04-14.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 3.) New Zealand tourism strategy 2015: www.nztourism strategy.com/files/nzts2015%20final.pdf www.tourismnewzealand.com/media/127126/tourism% 20centenary.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 11.) Programme Interreg IIIA Adriatic Crossborder: db.inter regadriatico.it/ambienti/interadriatico/unica/allegati/ struttura_portale/20052251631260.english%20 introduction.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 10.) Strategies To Increase Competitiveness of Balneary Tourism on Romanian Black Sea side: steconomice.uoradea.ro/anale/volume/ 2009/v4-management-and-marketing/171.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 9.) Tourism Development Strategy of the Slovak Republic until 2013: www.economy.gov.sk/tourismdevelopmentst rategyoftheslovakrepublicuntil2013.../1266s (letöltés dátuma: 2010. április 20.) Tourismusstrategie 2015 Markttrends erkennen, Potenziale nutzen: extranet.rlpinfo.de/fileadmin/extranet/download_ PDF/Tourismusstrategie2015.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 24.) Upper Austrian Thermal Spa Strategy 2010: www.eurothermen.at/en-ooe-thermenholding-strategy. htm (letöltés dátuma: 2010. április 24.) Value Chain of the Cebu Health and Wellness Sector: www.smedsep.ph/download/psp-cebu-vc-case-doc- Nov09.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15.) Victoria s spa and wellness tourism action plan 2005-2010: www.tourism.vic.gov.au/spaandwellness/spa-and-wellnessplan-2005-2010.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 28.) Winning strategies for Bosnian thermal tourism: www.thermalis.net/seminarsconferencesmeetings/ attidelconvegno/presentazionipresentations/pres_bosnia_ abano230408.pdf/view (letöltés dátuma: 2010. április 28.)