BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Az eddigi 1/2015 sz. határozattal elfogadott Általános Üzletszabályzat hatályon kívül helyezése mellett, az Ügyvezetés 24/2016 számú Ügyvezetői határozatával elfogadva. Érvényes: 2016.03.21-ei hatállyal Tevékenységi engedély száma: 721/1997.11.27. /F sz. ÁPTF hat.
Tartalom 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. Alapfogalmak... 5 1. ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK,... 5 1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézetés az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások... 12 1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása... 12 1.4. Az Üzletszabályzat módosítása... 13 1.5. A Felek képviseleti joga, az Ügyfél személyazonosságának vizsgálata... 13 1.6. Ügyfélről nyilvántartott adatok, pénzmosás megelőzése... 15 1.7. A Felek nyilatkozatai, írásbeliség... 19 1.8. A kézbesítés szabályai... 20 1.9. Az Ügyfél által adott megbízások... 22 1.10. A Felek közötti együttműködés, tájékoztatási kötelezettségek... 23 1.11 Fogyasztó Ügyfél tájékoztatása... 24 1.12 Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés... 28 1.13. A deviza alapú fogyasztói hitelre vonatkozó rendelkezések... 29 1.14 Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása... 29 1.15. Írásbeliség... 32 1.16. Fizetési kötelezettség teljesítésének helye és ideje... 32 1.17. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek... 32 1.18. Biztosítékok... 34 1.19 A beszámítási jogosultság, engedményezés... 36 1.20. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése... 36 1.21. Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete... 37 1.22. Egyoldalú szerződésmódosítás... 38 1.22.1 A módosulások tájékoztatására vonatkozó szabályok... 41 1.23. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése... 42 1.24. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog... 46 1.25. Ellenérték... 46 1.26. A Takarékszövetkezet felelőssége... 46
1.27. Banktitok... 47 1.27.1. Banktitok köre... 47 1.27.2. Titoktartási kötelezettség... 47 1.27.3. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség... 47 1.27.4.Személyes adatok védelme... 50 1.28. A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban KHR)... 52 1. Általános szabályok... 53 2. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai... 54 16.2. Ügyfélvédelem... 58 16.3. Kifogás és peres eljárás szabályai... 60 16.4. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok... 63 2. Betétgyűjtés... 65 2.1. A betétekre vonatkozó közös szabályok... 66 2.2. Betételhelyezés forintban... 67 2.3. Betételhelyezés devizában... 68 2.4. Betétek kamatozása... 68 2.5 Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM):... 68 2.6. Betétbiztosítás... 71 3. Hitel-, kölcsönügyletek és más kockázatvállalások... 71 3.1. Általános rendelkezések... 71 3.2. Fogyasztók részére nyújtott fogyasztási hitelek... 73 3.3 Fogyasztók részére nyújtott lakáscélú hitelek... 73 3.4. Gazdálkodó szervezet részére nyújtott éven belüli lejárattal rendelkező hitelek... 73 3.5. Gazdálkodó szervezetek részére nyújtott éven túli hitelek... 74 3.6. Követelések megvásárlása, megelőlegezése pénzügyi szolgáltatás végzése (faktorálás)... 75 3.7. Hitelintézeti garancia... 77 3.8. Teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM)... 77 3.9 A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok... 83 3.10. THM limitre vonatkozó szabályok... 84 3.11. Biztosítéknyújtás... 84 4. Bankszámlavezetés és fizetési forgalom... 84
4.1. A bankszámlavezetésre vonatkozó általános szabályok... 84 4.2. A forintban vezetett Bankszámla kezelésére vonatkozó speciális szabályok... 86 4.3. Külföldi konvertibilis pénznemben vezetett bankszámla kezelésére vonatkozó speciális szabályok... 86 4.4. Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök... 87 4.5. Fizetési/pénzforgalmi számlakivonat... 87 4.6. Fizetési számla... 87 Lekötési megbízások... 89 Fizetési számlához kapcsolódó hitel... 90 4.7. Pénzforgalmi számla... 90 Lekötött betétek... 91 4.8.Pénztárszolgálat... 91 5. Készpénzt helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya)... 92 6. Igénybe vett közvetítők és megbízás alapján végzett tevékenységek ( záloghitelezési tevékenység)... 92 7. Közreműködők, a megbízások teljesítésébe bekapcsolt társaságok és a Takarékszövetkezet által közvetített szolgáltatások... 93 8. Biztosítási ügynöki tevékenység... 93 9. Pénzváltási tevékenység... 93 10. Kiszervezés... 94 11. Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység... 94 12. Hatályba léptető rendelkezések... 94
1. Általános rendelkezések A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban Hitelintézeti törvény) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. A jelen Üzletszabályzat hatálya a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között 2014. április 14-ét követően létrejött jogviszonyokra terjed ki. A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (Székhelye: 3794. Boldva, Mátyás K út 76.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján szövetkezeti hitelintézeti formában működő hitelintézet. A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet a Tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) és az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). A Takarékszövetkezet felügyeleti szervének neve: Magyar Nemzeti Bank, székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. A Hpt. előírja, hogy a pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és az általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit Üzletszabályzatba foglalni. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni - jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában - a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet és az Ügyfelek minden üzleti kapcsolatában, amely során a Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Az Üzletszabályzat alkalmazásában Ügyfél bármely gazdálkodó szerv, vagy más szervezet, valamint természetes személy, akik részére a Takarékszövetkezet szolgáltatást nyújt. Jelen Üzletszabályzaton túl az egyes pénzügyi szolgáltatásokra, az azokra vonatkozó üzletági szabályzatok rendelkezései az irányadók. Azokban a kérdésekben, amelyeket a különös rendelkezések nem szabályoznak másként, az Üzletszabályzat általános rendelkezéseit kell alkalmazni. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Amennyiben valamely kérdésről sem az Üzletszabályzat, sem a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései az irányadók. Az általános üzleti feltételek nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az ügyfelek számára nyitva álló pénzintézeti helyiségben hozzáférhetők. A Takarékszövetkezet kívánságra bárkinek díjtalanul eljuttatja üzleti feltételeit. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Takarékszövetkezet honlapján (www.boldvatksz.hu) 1.1. Alapfogalmak 1. ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Hitelintézet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban:
Hitelintézeti Törvény/Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. Alapfogalmak: 1. Adós: Az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést vagy hitelkeret-szerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles. 2. Deviza alapú hitel: jelenti a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződést. 3. Devizahitel-szerződés: jelenti a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, vagy kölcsönszerződést, vagy pénzügyi lízingszerződést (azaz devizában nyilvántartott és devizában törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés) 4. Előtörlesztés: jelenti a Hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítését. 5. Felek: megjelölés jelenti az Ügyfelet és a Hitelintézetet együttesen. 6. Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank: jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8 9. 7. Fhtv.: jelenti a Fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt. 8. Fix kamatláb: azt a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatlábat, amely a kölcsön teljes futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad. 9. Fogyasztási kölcsön: jelenti mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt. 10. Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt. 11. Fogyasztó Ügyfél: jelenti a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet.
12. Hirdetmény: jelenti a Hitelintézeti kirendeltségekben (a Hitelintézet ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Hitelintézet honlapján közzétett tájékoztatót, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Hitelintézet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. 13. Hitelintézet :jelenti a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (székhely: 3794. Boldva, Mátyás király út 76.; cégjegyzékszám:05-02-000250; statisztikai szám: 10047808-6419- 122-05 ) 14. Hitelkamat jelenti a Fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeget. 15. Hitelképesség-vizsgálat: jelenti a Fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérését 16. Hitelszerződés: jelenti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) meghatározott hitelszerződést és kölcsönszerződést, valamint eltérő rendelkezés hiányában pénzügyi lízing szerződést, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a Fogyasztó részletfizetést teljesít. 17. Honlap jelenti a Hitelintézet www.boldvatksz.hu című weboldalát. 18. Jelzáloghitelszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt. 19. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra. 20. Kamatfelár-változtatási mutató: jelenti a Kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely alkalmazása esetén a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamatfelár-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelően honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 21. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelár-periódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértéke a kamatperiódus, kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra. 22. Kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelintézet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is. 23. Kamatváltoztatási mutató: jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely alkalmazása esetén a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamatváltoztatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 24. Kapcsolódó Szolgáltatás: jelenti a Fogyasztó részére a Hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás(oka)t. 25. Keretszerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodást, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. 26. Késedelmi Kamat: jelenti azt a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A
Fogyasztó Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű Késedelmi Kamatot számíthat fel a Fogyasztó Ügyfél szemben, amely nem haladja meg a Hitelszerződésben kikötött Ügyleti Kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződés típusa tekintetében az Fhtv.-ben meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. 27. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. 28. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződést, a) amelyben a Felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; 29. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a Felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. 30. Pénzforgalmi Szolgáltatás: a. a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b. a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c. a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d. a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, f. a készpénzátutalás,
g. az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. 31. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referenciakamatláb változásáról. 32. Rögzített hitelkamat jelenti a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamatot; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. 33. Szerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt. 34. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 35. Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: jelenti azt a belső megtérülési rátát, amely mellett a Fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel. A THM
számításánál a Hitelintézet az arra vonatkozó külön jogszabályban 1 meghatározottak szerint az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet. 36. THM maximum: A Hitelintézet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. 37. Ügyfél: az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Hitelintézet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Hitelintézethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt. 38. Ügyleti év: az első ügyleti év a szerződés kötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg. 39. Ügyleti Kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatként, vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Hitelintézet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra érvényes Ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 40. Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 1 A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó
41. Végtörlesztés: jelenti az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű Előtörlesztését. 42. Az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Feltételek, a Hitelintézet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Hitelintézett általi egyoldalú, illetve a Felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő. 1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézetés az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások 1. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában a Hitelintézet és az Ügyfél közötti valamennyi szerződéses jogviszonyra. 2. A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban a Felek által megkötött Szerződés határozza meg. A Felek jogviszonyára - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a jelen Üzletszabályzatban és mellékleteiben foglalt Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a Szerződésben foglalt szabályok az irányadók. Az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseinek eltérése esetén Általános Szerződési Feltételekben foglalt szabályok az irányadók. 3. Amennyiben valamely kérdésről sem a Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Hitelintézeti Törvény, a pénzforgalomra, valamint a Felek által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, így különösen a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) rendelkezései az irányadóak. 4. A Hitelintézet általa nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti nemzetközi szerződéseket, szabályokat, szokványokat alkalmazza. 5. Az Üzletszabályzat és a Szerződés rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell. 1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása 1. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Hitelintézet az
Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Hitelintézet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Hitelintézettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Hitelintézet Honlapján.(www.boldvatksz.hu) Az Ügyfél kérésére a Hitelintézet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát. 2. Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket. 1.4. Az Üzletszabályzat módosítása 1. A Hitelintézet abban az esetben jogosult az Üzletszabályzatot egyoldalúan módosítani, ha az ügyletre vonatkozó egyedi szerződés vagy az általános szerződési feltételek, vagy az üzletszabályzat rendelkezései a szerződés feltételeinek egyoldalú módosítását Hitelintézet számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszik. 2. A Hitelintézet jogosult és egyben köteles az Üzletszabályzatot egyoldalúan módosítani, ha erre jogerős bírósági ítélet, illetve hatósági határozat kötelezi, jogszabályi rendelkezés ezt megköveteli. Egyéb esetben módosításra akkor van lehetőség, ha a módosítás az Ügyfélre nézve nem kedvezőtlen. 3. Az Üzletszabályzat megváltoztatásáról a - Hitelintézet a jogszabályokban meghatározott esetekben legalább 15, illetve 60 nappal a hatálybalépést megelőzően hirdetmény formájában értesíti Ügyfeleit. Ha az Ügyfél a hatálybalépésig észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni. 4. Amennyiben az Ügyfél az Üzletszabályzat megváltoztatása következtében nem kívánja a Hitelintézet szolgáltatásait igénybe venni, jogosult - amennyiben a vonatkozó szerződés eltérő határidőt nem állapít meg -30 napos határidővel a Hitelintézettel kötött szerződést felmondani. 5. Az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának szabályait az 1.22. pont tartalmazza. 1.5. A Felek képviseleti joga, az Ügyfél személyazonosságának vizsgálata 1. A képviseleti jog igazolására a Takarékszövetkezet közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el. 2. A személyazonosságot, illetve képviseleti jogot igazoló okirat hamis vagy hamisított voltából, téves fordításából eredő esetleges károkért a Takarékszövetkezet kizárólag súlyos gondatlansága esetén felel. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a jogutódlás (öröklés) bizonyítására benyújtott okiratok esetén is. 3. Az Ügyfél - a Takarékszövetkezettel kötött szerződés aláírásával egyidejűleg - köteles megjelölni a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre jogosultakat és a rendelkezési jog módját (önálló vagy együttes), továbbá benyújtani a Takarékszövetkezet által meghatározott módon a rendelkezésre jogosultak aláírásmintáit. Az ezzel kapcsolatos változásokról az Ügyfél - új aláírásminták megadásával - a Takarékszövetkezetet haladéktalanul köteles tájékoztatni. 4. A Takarékszövetkezet köteles a hozzá képviseleti joggal bejelentett személyek rendelkezéseit elfogadni, amíg az Ügyfél a képviseleti jog visszavonását írásban be nem jelenti. A visszavonás időpontjának a Takarékszövetkezeti érkeztetés időpontját kell tekinteni. Ha a képviseleti joggal kapcsolatos változásról a Takarékszövetkezet önhibáján kívül nem szerzett tudomást, az ebből eredő károkért a felelősség az Ügyfelet terheli. Ha a rendelkezésre jogosult személye teljes biztonsággal
egyértelműen nem állapítható meg, a Takarékszövetkezet jogosult a teljesítést megtagadni. A Takarékszövetkezet nem felel azokért a károkért, amelyek a rendelkezési jog változásával összefüggésben keletkezett jogviták miatt a rendelkezések teljesítése, nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése folytán következnek be. 5. A Takarékszövetkezet az adott ügylet sajátos jellege, valamint ügyfelei érdekeinek védelme érdekében jogosult a meghatalmazás közokiratba (közjegyzői ügyleti okirat, konzuli okirat, továbbiakban együtt: közokirat) foglalását előírni, vagy záradékában közokiratot (közjegyzői tanúsítvány, konzuli tanúsítvány, továbbiakban együtt: tanúsítvány), illetve a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 196.. (1) bekezdés c), d) vagy e) pontjaiban rögzített feltételeknek megfelelő magánokiratot kérni 6. A Takarékszövetkezethez intézett, - mind a közokiratba, mind a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt -meghatalmazásnak legalább a következő tartalmi elemeket magában kell foglalnia fel kell tüntetni a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét, a meghatalmazó és a meghatalmazott beazonosítására/személyazonosítására alkalmas adatainak megjelölését (cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám/ név, születési hely, idő, anyja születési neve, lakcím, személyazonosító okmány száma), amely alapján a takarékszövetkezet a meghatalmazót és a meghatalmazottat teljes bizonyossággal azonosítani tudja. Az ügyvédnek adott meghatalmazás esetében az ügyvédi igazolvány szám, az abban szereplő nyilvántartási szám megadása az ügyvédi bélyegző elhelyezése mellett az eljáró ügyvéd azonosításához elegendő. minden esetben pontosan meg kell jelölni azt az ügyletet, amelynek tárgyában a meghatalmazott a takarékszövetkezetnél eljárhat, a meghatalmazás tárgyának, a rendelkezési jog körének egyértelmű megjelölésével a meghatalmazás keltét (hely és időpont) a meghatalmazó aláírását az okiraton két tanú által igazolt az okiratot kiállító személy aláírása, az ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte sajátkezű aláírásának ismerte el, A tanúk aláírásával is ellátott okiraton szerepelnie kell az Előttünk mint tanúk előtt kitételnek vagy ezzel azonos értelmű kifejezésnek, a tanúk nevének és címének olvasható formában és sajátkezű aláírásuknak. 7. A meghatalmazásra vonatkozó tartalmi, formai követelmény a meghatalmazás világos, egyértelmű, pontos megfogalmazása, továbbá, hogy a szöveg jól olvasható legyen, törlés, javítás, vagy a szöveg értelmezése és hitelessége tekintetében kétséget támasztó helyesbítések ne forduljanak elő. A meghatalmazott további harmadik személy részére meghatalmazást nem adhat, kivétel az ügyvéd által adott további meghatalmazás az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően. 8. A takarékszövetkezet jogosult visszautasítani az olyan meghatalmazás alapján történő rendelkezést, amely a fenti követelményeknek nem felel meg. Az üzletági általános szerződési feltételek az adott ügylet jellegzetességeinél fogva és az Ügyfelek jogainak és törvényes érdekeinek védelme miatt eltérő formai kötöttségeket és további tartalmi elemek meghatalmazásban való szerepeltetését is előírhatják. 9. A meghatalmazás megszűnik: az Ügyfél általi visszavonással, a meghatalmazásban meghatározott idő lejártával, az Ügyfél halálával a meghatalmazott halálával, szerződésben, általános szerződési feltételekben meghatározott egyéb esetekben. 10. A Takarékszövetkezet kizárólag eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolati formájú okiratot fogad el bemutatásra, és bármely okirat esetében kérheti az Ügyfelet az okirat eredeti példányának vagy közjegyzői hiteles másolatának bemutatására.
11. Amennyiben az adott ügyletre vonatkozó szerződés, általános szerződési feltétel kifejezetten eltérően nem rendelkezik, akkor okiraton, nyilatkozaton, értesítésen papír alapú okiratot kell érteni. A Takarékszövetkezet elektronikus okiratot a jogszabályok által előírt körben és az adott termékekre vonatkozó általános szerződési feltételekben, egyedi szerződésben meghatározott módon fogad el. 12. A takarékszövetkezet - a nem Magyarország területén, illetve nem Magyarország jog hatósága alatt készült meghatalmazást - az ügy összes körülményére tekintettel a tanúsítványba foglalt okiratot is elfogadja, ha a kiállítás helye szerinti ország jogrendszere nem teszi lehetővé közjegyzői ügyleti okirat készítését, illetve konzul okirat készítésére nem rendelkezik felhatalmazással a külképviselet. 13. A takarékszövetkezet a nem Magyarország területén, és nem Magyarország joghatósága alatt készült meghatalmazást a 6. pontban meghatározott formában fogad el. A takarékszövetkezet a külügyekért felelős miniszter által arra felhatalmazott konzul készítette konzuli okiratot és konzuli tanúsítványt Magyarország területén kiállított okiratnak tekinti. 14. Amennyiben nemzetközi szerződés a külföldön kiállított okiratnak a 6. pontban meghatározottól eltérő formában való elfogadását írja elő, úgy a nemzetközi szerződés fennállását, hatályát és tartalmát a Takarékszövetkezet -az Ügyfél közreműködésével - vizsgálja. Ennek keretében az Ügyfelet a Takarékszövetkezet felkérheti az Ügyfél által hivatkozott nemzetközi szerződés megjelölésére, annak igazolására, hogy a nemzetközi szerződés személyi, tárgyi és időbeli hatálya az ügyben alkalmazandó, valamint annak közlésére, hogy mely okirati körre vonatkozóan írja elő a nemzetközi szerződés a 6. pontban meghatározottaktól eltérő okirati forma elfogadását. 15. Nem magyar nyelven kiállított okirat esetében A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféltől az okiratról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), vagy magyarországi szakfordító, vagy szakfordító-lektor által készített hiteles fordítást kérni, amelynek költségei az Ügyfelet terhelik. A szakfordítótól és szakfordító lektortól származó fordítás esetén csatolni kell a szakfordítói és tolmácsi képesítést igazoló okmány másolatát. 16. A Takarékszövetkezet - az Ügyfél kérésére - lehetővé teszi, hogy az Ügyfél és a Takarékszövetkezet között létrejött ügyletben a Takarékszövetkezet képviseletében eljáró személyek aláírásmintáit az Ügyfél megtekintse. A Takarékszövetkezet képviseletére jogosult személyek neve és aláírásmintája az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségekben ki van függesztve. 1.6. Ügyfélről nyilvántartott adatok, pénzmosás megelőzése 2001. évi LXXXIII. törvényben foglaltak alapján 2001. december 19-től betét (takarékbetétkönyv / betéti okirat) kizárólag NÉVRE SZÓLÓAN helyezhető el. Az üzleti kapcsolat létesítésekor, továbbá az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor jogosult - a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban - ellenőrizni az Ügyfél, illetőleg képviselője személyazonosságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Ennek megfelelően a Takarékszövetkezet kérheti, hogy az Ügyfél, illetve a képviselő személyazonosságát, képviseleti jogát megfelelő okirattal igazolja. A belföldi Ügyfél, illetve képviselő személyazonosságát személyazonosításra alkalmas okirattal (érvényes személyi igazolvánnyal, vezetői engedéllyel vagy útlevéllel), külföldi Ügyfél, illetve képviselő érvényes útlevéllel, illetve személyi azonosító igazolvánnyal (feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít), vagy tartózkodási jogot igazoló okmánnyal, vagy tartózkodásra jogosító okmánnyal köteles igazolni. Kétség esetén a Takarékszövetkezet a személyazonosság igazoláshoz egyéb okmányokat is bekérhet. A Takarékszövetkezet hirdetményben tájékoztatja Ügyfeleit a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerinti ügyfélazonosítás rendjéről.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a Takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni az alábbi esetekben: az üzleti kapcsolat létesítésekor, a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. pénzváltás esetén a tranzakció értéke az ötszázezer forintot eléri, meghaladja. A Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring) kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. a vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg. A Takarékszövetkezet a maximum adatkör bekérésével azonosítja az ügyfeleit. A minimum adatkörben foglalt adatok nem elegendőek egy esetleges pénzmosási bejelentés megtételéhez, valamint a KHR rendszerbe történő továbbításhoz. 2009. január 1-jét követően a Takarékszövetkezet megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatályba lépése (2007. december 15.) előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a szolgáltatónál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján nem jelent meg és az ügyfél vonatkozásában a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére. Ha a Takarékszövetkezet által vezetett számla terhére és javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor ide nem értve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket a szolgáltató a két év leteltét követően 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adataiban időközben esetlegesen bekövetkezett változások közlésére. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a szolgáltatóval, úgy a szolgáltató az adatokban való változást rögzíti az ügyfél első személyes megjelenésekor. TERMÉSZETES SZEMÉLY azonosítása során a Takarékszövetkezet a következő adatokat köteles írásban rögzíteni: családi és utónevét (születéskori nevét) állampolgárságát lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor lakcím nélküli megjelölést) és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait) születési hely, idő anyja neve Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását: magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa
A Takarékszövetkezet köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. A Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti : üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Takarékszövetkezet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is: a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) VÁLLALKOZÁS, SZERVEZET esetén a Takarékszövetkezet a következő adatokat köteles írásban rögzíteni: a neve és rövidített neve székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma a főtevékenység képviseletre jogosultak neve és beosztása kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az VI.3. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a Takarékszövetkezet az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. Az ügyfélátvilágítás elvégzése során a Takarékszövetkezet a Magyarországon nem bejegyzett külföldi jogi személytől, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezettől, a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, off-shore cégek esetében a Certificate of Good Standing (vagy egyenértékű tartalmú) okiratot kizárólag hiteles magyar fordítással fogadja el. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a Takarékszövetkezet köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, illetőleg a más szervezet átvilágítását követően a Takarékszövetkezet elvégezi a jogi személy, más szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét.
Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti: üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Takarékszövetkezet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is: a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. A Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. a) aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Ptk. 8:2.. (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben Ptk. 8:2.. (2) bekezdésében meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik. c) akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy: aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. az a)-b) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője Vezető tisztségviselő a Ptk 3:21. pontjában meghatározott személy. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk. 8:1 (1) 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.
Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia: tényleges tulajdonos neve lakcíme állampolgársága A Takarékszövetkezet a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg. A Takarékszövetkezet az olyan tényleges tulajdonosokról, akik nem az EU állampolgárai és fokozott ügyfélátvilágítás alá esnek további adatokat is kér: az azonosító okmány típusa és száma, külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely, születési hely és idő, anyja neve. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a Takarékszövetkezet nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Takarékszövetkezet az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Takarékszövetkezet szervezetet értesíteni. E kötelezettséget a Takarékszövetkezet szervezet a szerződési feltételek között szerepelteti. 1.7. A Felek nyilatkozatai, írásbeliség 1. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az értesítés magyar nyelven és idegen nyelven is megküldésre kerül a másik fél részére, akkor a két verzió közötti bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az idegen nyelvű értesítésben használt fogalmak jelentését az Üzletszabályzattal és a magyar jogszabályokkal összhangban kell meghatározni. 2. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél között létrejött szerződést a Felek írásba foglalják, amelynek egy eredeti példányát a Takarékszövetkezet átad az Ügyfélnek. A külföldi természetes vagy jogi személlyel kötött szerződést magyar nyelven is el kell készíteni. Értelmezési vita esetén -eltérő szerződéses megállapodás hiányában - a magyar szöveg az irányadó 3 A Takarékszövetkezet ha azt kockázatvállalásának csökkentése érdekében szükségesnek tartja kérheti a szerződés, illetve az Ügyfél egyes nyilatkozatainak közjegyzői okiratba foglalását. A közokiratba foglalás költségei az Ügyfelet terhelik. 4.Az Ügyféltől a Takarékszövetkezet - szerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak írásos formában adott megbízásokat és nyilatkozatokat fogad el. Írásbelinek minősül a levélben, e-
mailen, telefaxon vagy telexen küldött nyilatkozat. 5.Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely az e-mail-, telefax-, vagy telexkapcsolatban előforduló tévedés, félreértés vagy hiba következménye, kivéve, ha bizonyítható az, hogy a kárt a Takarékszövetkezet szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása okozta. 6.Ha a Takarékszövetkezet e-mail-en, telefaxon illetve telexen küldött vagy valamely szóbeli közlést, rendelkezést írásban visszaigazol, az Ügyfél köteles haladéktalanul jelezni a Takarékszövetkezetnek a közlés és a visszaigazolás közötti eltérést. 1.8. A kézbesítés szabályai 1. A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) - amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. 2. Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül. 3. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést (a) a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; (b) Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette. 4. A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. 5. Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik