Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 1

Készítette: Dr. Teperics Károly Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor A kézirat lezárva: 2013. 03. 25. 2

Tartalomjegyzék Bevezető... 4 Vezetői összefoglaló... 6 I. Feltáró munkarész: helyzetelemzés, helyzetértékelés... 7 I. 1. A megye társadalmi-gazdasági helyzetének elemzése, értékelése... 7 I. 1. 1. Demográfiai folyamatok és hatásaik... 7 I. 1. 2. Hajdú-Bihar megye gazdasági helyzete... 15 I. 1. 2. A gazdasági ágazatok jellemzői, átalakulási folyamataik hatása a szakképzésre... 22 I. 1. 3. Társadalmi, területi leszakadás jelensége... 29 I. 1. 4. A megye középszintű szakképzésének térszerkezete, megyei, megyén kívüli és nemzetközi területi kapcsolatai... 38 I. 2. A megye munkaerő-piaci viszonyainak feltárása, értékelése... 47 1.2. 1. Foglalkoztatás, munkanélküliség... 47 I. 2. 2. Munkaerő-piaci előrejelzések... 60 I. 3. Hajdú-Bihar megye szakképzésének bemutatása, értékelése... 69 I. 3. 1. Általános áttekintés... 69 I. 3. 2. Hajdú-Bihar megye létszámadatai a középfokú oktatás-nevelés, valamint a szakképzés tekintetében... 77 I. 4. Szakképzés az Európai Unióban... 99 I. 4. 1. Az Európai Unió szakképzés fejlesztésének szakmapolitikai keretei... 99 I. 4. 2. Az Európai Unió szakképzés-fejlesztésének területei... 99 I. 5. A helyzetfeltárás összefoglaló értékelése... 101 1. 5. 1. A helyzetfeltárás következtetései a feldolgozás tematikájának sorrendjében... 101 I. 5. 2. Az összefoglaló helyzetértékelésből következő cselekvések, irányok... 106 I. 5. 3. Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztésének SWOT analízise... 109 II. Javaslatevő munkarész... 111 II. 1. Elérendő célok megfogalmazása rövid- és középtávon... 111 II. 1. 1. Szakképzés-fejlesztési feladatok Hajdú-Bihar megyében... 111 II. 1. 2. Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztésének célrendszere... 112 II. 1. 3. A szakképzés-fejlesztés célrendszerének összefoglaló táblázata... 112 II. 1. 4. A stratégiai célok kibontása... 114 II. 2. A célrendszer megvalósítását segítő prioritások... 116 II. 2. 1. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése stratégiai cél prioritásainak kibontása... 116 II. 2. 2. A képzési rendszer rugalmasságának javítása stratégiai cél kibontása... 117 II. 2. 3. A társadalmi és területi kohézió erősítése stratégiai cél prioritásainak kibontása... 117 III. Felhasznált források, dokumentumok, mellékletek... 119 III. 1. Források, dokumentumok, adatbázisok... 119 III. 2. A koncepció készítésének folyamata, társadalmasítás... 121 III. 3. Mellékletek... 121 3

Bevezető A koncepció célja A koncepció célja, hogy a 2011. évi CLXXXVII. tv. 82.a alapján olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket kell meghatározni, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. Praktikusan feladata, hogy a Hajdú-Bihar MFKB részére (a megye szakképzésének helyzetét feltárva) javaslatot tegyen a szakképzés-fejlesztés irányaira. A koncepció műfaji jellegéből adódóan a célokat nevesíti, konkrét intézkedéseket, indikátorokat nem fogalmaz meg. Átfogó, iránymutatásra alkalmas. Helyzetértékelést végez, majd SWOT analízisben jeleníti meg a szakképzés szempontjából releváns következtetéseket. Az uniós és országos léptékű magyar fejlesztései elképzelésekhez illeszkedő jövőképet rajzol fel, aminek elérése érdekében komplex célrendszert tervez. Előkészíti a programozás folyamatát. A munka az iskolarendszerű középszintű szakképzés fejlesztésére koncentrál, a kidolgozás időkeretei nem teszik lehetővé (horizontális és vertikális) kiterjesztését. A költségvetési, önkormányzati szférán kívüli, de a szakképzés-fejlesztés szempontjából érintett/érdekelt területek számára üzenetet fogalmaz meg. A felelősségi körök és a tervezési feladatok egymáshoz való viszonya alapján a koncepció a megyei léptékű Területfejlesztési koncepció része és a Területfejlesztési program (HBM Önkormányzat) mellett a megyei Szakképzési terv (Kormányhivatal Oktatási Főosztály) előkészítéshez nyújt támpontot. Hatálya: Az iskolarendszerű középszintű szakképzés intézményrendszere. Időtávja: Középtávú, az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához és a kapcsolódó, 2014-2020 közötti programfinanszírozási időszakához illeszkedő. Módszertana A koncepció integrálja a különböző intézményekben (más-más céllal) összegyűjtött szakképzésre vonatkozó elképzeléseket, elemzésük során következtetésekre jut a hatékony szakképzési rendszer kialakításának folyamatára. Adatelemzés Az adatelemzés során demográfiai, gazdasági és foglalkoztatási adatok mellett a megye szakképzésére vonatkozó általános adatokat kerültek a vizsgálatba. Külön foglalkoztunk a leszakadás kérdéseivel, ennek társadalmi és területi vetületét egyaránt érintve. A felhasznált adatok részben a nyilvánosan elérhető, nyitott adatbázisokból, részben pedig külön erre a célra készítetett csoportosított adatokból származnak. A legfontosabb adatforrásokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, TEIR, valamint a KIRSTAT adatai jelentették. Adatgyűjtésünk kiterjed a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, az Oktatási Hivatal és a Kereskedelmi és Iparkamara adataira is. Primer adatfelvétellel és feldolgozással a területi kapcsolatok elemzése kapcsán éltünk. Itt a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara által március első felében intézményektől begyűjtött adtok kerületek be a vizsgálatba. Minden esetben a feldolgozáshoz illeszkedő, releváns és az elérhető legfrissebb adatokat próbáltuk felhasználni. Az adatok feldolgozásakor adatbázis-kezelő programok (jellemzően Excel) és térinformatikai eszközök (Mapinfo 10.5) is felhasználásra kerületek. Használtuk a TEIR interaktív eszközeit is. Dokumentum-elemzés, szintézis A koncepció integrálja a különböző intézményekben (más-más céllal) összegyűjtött szakképzésre vonatkozó elképzeléseket, tanulmányokat, elemzéseket szintézisükkel következtetésekre jut a hatékony szakképzési rendszer kialakításának folyamatára. Támaszkodtunk a korábbi regionális fejlesztési koncepciókra (szakképzés-fejlesztés, területfejlesztés). A helyzetfeltárás fejezetben a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozóértékelő vizsgálat társadalmi vitára bocsátott 3. verzióját és mellékleteit is felhasználtuk. 4

A koncepció kidolgozásakor szükségszerű a koherencia megteremtése az Uniós, nemzeti és a regionális szakképzést érintő fejlesztési dokumentumokkal, az Oktatási Hivatal közoktatás fejlesztésre vonatkozó elképzeléseivel és hatályos (megelőző) szakképzés-fejlesztési elképzelésekkel. Hierarchikus elrendezésük és kialakításuk időbelisége okán hangsúlyt kap a koncepció készítésének folyamatában a megyei Területfejlesztési koncepcióba, illetve a Területfejlesztési programba illeszkedés kérdése. Szűkebb részterületek kapcsán önálló tanulmányokat felhasználására is sor került. Ezeket a koncepció végén lévő irodalom jegyzékben felsoroltuk, tartalmi felhasználásuk részleteit, átvett ábráikat a tudományos életben használt hivatkozási formákkal (név, évszám rendszer) mindenütt közöltük. A koncepció készítésekor a következő jogszabályokra voltunk megkülönböztetett figyelemmel: o o o o o o o o 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 2001. évi CL. törvény a felnőttképzésről, 2001. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításáról, 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról. Hangsúlyt fektettünk az illeszkedésekre is. Az általunk áttekintett uniós és központi dokumentumok közül a legfontosabbak a következők: o Új Széchenyi Terv o Széll Kálmán Terv o Széll Kálmán Terv 2.0 o Nagy Reformkönyv o Magyar Növekedési Terv (konzultációs anyag) o Nemzeti Fejlesztés 2020 OTFK (konzultációs anyag) o Európa 2020 Stratégia, Magyarország Nemzeti Reform Programja o Darányi Ignác Terv - Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramja o Nemzeti Vidékstratégia 2012 2020 ( a magyar vidék alkotmánya ) o Wekerle Terv o Európa 2020 o Oktatás-képzés 2020 Felhasználtuk a következő országos szintű szakképzés-fejlesztésre vonatkozóan informatív elemzéseket: o MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2011, 2012, 2013, o MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011, 2012, 2013 A régió és a megye fejlesztési dokumentumai közül a következők kerültek elemzésre: o Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja 2007-2013 o Észak-alföldi operatív program 2007-2013 o Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó-értékelő vizsgálat (konzultációs anyag) o Észak-alföldi Regionális Szakképzés Fejlesztési Stratégia (2009-2013) o Hajdú-Bihar megye közoktatási fejlesztési tervének módosítása és kiegészítése 2016/2017. tanévig. 5

Vezetői összefoglaló Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója az iskolarendszerű szakképzés középtávú (2020-ig terjedő, uniós tervezési időszakkal párhuzamosított) fejlesztési elképzeléseit tartalmazza. A tervezés folyamatában tekintettel voltunk a vonatkozó uniós és központi tervezési dokumentumokra, a megye szakképzésének fejélesztése illeszkedik a magasabb szintű elképzelésekhez. A helyzetfeltárás folyamatában a demográfiai-, gazdasági, foglalkoztatási viszonyok feltárása mellett a társadalmi-területi leszakadás jelenségének elemzésére került sor. Területi tekintetben differenciáltan csökkenő népességszám, kedvezőtlen iskolázottsági mutatók, a roma etnikai kisebbség létszámának és arányának növekedés, divergáló gazdasági fejlődés, magas munkanélküliségi mutatók, valamint erőteljes centrum-periféria különbségek (leszakadó térségek) jellemzik a megyét. A szakképző intézmények megyén belüli területi elhelyezkedése szignifikánsan befolyásolja a belépő tanulók iskolázottsági szintjét, tanulási szokásait, motiváltságukat, valamint erőteljesen behatárolja az intézmények fejlődési lehetőségeit. A megye mind vertikálisan, mind horizontálisan differenciált szakképző intézmény-hálózattal rendelkezik. A képzési területekből és szakmacsoportokból kibocsátott munkavállalók számának és képzettségi szintjének gazdasági igényekhez való igazítása további feladatokat jelent. A megelőző évek reformjainak eredményeként a képzési palettán teljes körben jelen vannak a munkaerő-piac által igényelt szakmák, de a kibocsátás mennyiségi és minőségi mutatói vonatkozásában korrekcióra van szükség. A csökkenő gyermeklétszám és a szakképzés alacsony társadalmi presztízse okán megfigyelhető, hogy a szakképző intézmények általában az általuk meghirdetett férőhelyek kétharmadát tudják feltölteni. A koncepció készítői (lásd célrendszer) a középtávú fejlesztés feladatait a szakképző rendszer gazdaság igényekhez történő hangolásában, a képzési rendszer (intézmények, oktatók, tanulók) rugalmasságának növelésében és a társadalmi-területi kohézió erősítésében látják. A szakképzés-fejlesztés sikerességének a valós munkaerő-piaci igényekre adott minél adekvátabb, a szükséges képzési irányokat és képzési létszámokat biztosító intézményrendszer a feltétele. A munkaerő-piaci előrejelzések, ezen belül a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókra irányuló releváns, naprakész információk nélkülözhetetlenek az intézményfejlesztési tevékenységekben. A túlkereset (hiányszakmák), túlkínálat struktúrájának változásának ismerete, az erre adott megfelelő intézményi reagálása nélkül nem képzelhető el rugalmas, a valós munkaerő-piaci igényekre választ adó szakképzési intézményrendszer. A szakképzés bemeneti oldalát hatékony pályaorientációval, a kimeneti oldalát pályakövetési rendszerrel lehet és kell is erősíteni. A szakképző intézmények által kialakított jó gyakorlatok segítségével le lehetne ledolgozni azokat a hátrányokat, amelyek már az általános iskolában kialakultak; annak érdekében, hogy a tanulók a szakképzés követelmény-rendszerét sikeresen teljesíthessék. A gazdálkodó szervezetek visszajelzései alapján a szakképzést gyakorlat-központúvá kell átalakítani oly módon, hogy a gyakorlati képzést gazdálkodó szervezeteknél kell megszervezni, tanulószerződés megkötésével. A leszakadó társadalmi csoportok, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a tanulási nehézséggel küzdők fejlesztő programjainak kidolgozása javítja/javíthatja munkaerő-piaci esélyeiket. A HÍD programok támogatásával, a roma etnikai kisebbséghez tartozó tanulók egyedi tulajdonságainak figyelembevételével csökkenthető a lemorzsolódás, általában emelhető a lakosság iskolázottsága. A területi leszakadás vonatkozásában a leghátrányosabb helyzetben lévő (LHH) térségekben a szakképzés intézményei jelenthetik a továbbtanulás elérhető formáját. Demográfiai szempontokat is szem előtt tartó intézményi kapacitásokkal, differenciált fejlesztési elképzelésekkel a szakképzés hozzájárulhat a felzárkózás esélyeinek növekedéséhez. A szakképző intézmények önmagukban nem tudják megoldani ezt a problémát. Integrált oktatás-, foglalkoztatás-, szociálpolitikai programok szükségesek a kérdés kezeléséhez. 6

I. Feltáró munkarész: helyzetelemzés, helyzetértékelés I. 1. A megye társadalmi-gazdasági helyzetének elemzése, értékelése Hajdú-Bihar megye társadalmi gazdasági helyzetének feltárása során a szakképzésre hatást gyakorló tényezők kerültek vizsgálatra. A demográfiai folyamatoknak, a gazdasági ágazatok jellemzőinek, a társadalmi/területi leszakadás jelenségének, a munkaerő-piaci folyamatoknak, valamint a szakképzés helyzetének elemzésére került sor. Az egyes részterületek feldolgozása során a megye országos helyzetének pozicionálása, változási tendenciáinak bemutatása és a megyén belüli területi különbségek kaptak hangsúlyt. Az elemzések fókuszába a szakképzés szempontjából releváns tényezők kerültek, amelyek ismerete a fejlesztés irányainak kijelölése érdekében megkerülhetetlenül fontos. I. 1. 1. Demográfiai folyamatok és hatásaik A természetes mutatók, a vándorlási egyenleg, a korstruktúra átalakulása, a demográfiai prognózis, az iskolázottság a kérdéseinek áttekintését (a legfontosabb népmozgalmi mutatók országos viszonyokhoz hasonlítása után) megyén belüli területi bontásban vizsgáltuk. Amikor a roma etnikai kisebbség területi elhelyezkedésével összefüggéseket véltünk felfedezni, azt jeleztük. A népesség mennyiségi jellemzői és a népességszám változásának tendenciái Hajdú-Bihar megye Magyarország 4. legnépesebb megyéje, az ország lakosságának 5,5 %-a lakik jelenleg a megyében. 549.000 fős népességének eloszlása egyenetlen, hiszen a megyeszékhelyen (regionális központban) a népesség közel 40%-a lakik. Debrecen 208.016 fővel (2011) Magyarország második legnépesebb városa. A népesség térbeli eloszlása a településszerkezetből adódóan sajátos. A megye északi része nagyhatárú mezővárosokkal (Hajdúság) jellemezhető, népességük a 10 000-es nagyságrendet éri el, a déli rész (Bihar) kistelepülésekből áll. A megye népességszám-változásának tendenciája országos viszonylatban a jobbak közé tartozik, hiszen a 2001 utáni időszakban növekedést mutató Pest (+12,8%) és Győr-Moson- Sopron (+2,4%) után (immár fogyással) következik a -0,8%-os értékével (M 1. ábra). Ezzel a tendenciával jól illeszkedik közvetlen környezetébe, hiszen sem a magyarországi szomszédai (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés), sem a román határ túloldalán lévő szomszéd (Bihor) népmozgalma nem tér el érdemben ettől (M 2. ábra). A fogyás értékei azonban kisebbek, mint a szomszédok esetében, ez relatív előnyt jelenthet. Ezek a jobb természetes mutatók alacsonyabb öregedési indexszámhoz (65 évnél idősebbek száma/14 évnél fiatalabbak száma * 100) is vezetnek (M 3. ábra). A születéskor várható átlagos élettartamok vizsgálatakor az átlagos vonások erősödése ismerhető fel. A Budapesten kívüli vidéki megyéknél (vidéki megyék nők: 78 év, férfiak: 70,4 év) jobbak (Hajdú-Bihar nők: 78,5 év, férfiak: 70,5 év), az országos átlagnál a férfiaké (70,9 év) alacsonyabb, a nők esetében (78,2 év) pedig magasabb értékeket mutat a statisztika (M 4. ábra). A népességszám tényleges alakulását a természetes népmozgalmi mutatók és a vándorlási egyenleg együttesen határozzák meg. A természetes mutatók megyei szinten egyértelmű és erősödő fogyásról árulkodnak (1. ábra). 1. ábra: A természetes fogyás mértékének [ ] alakulása Hajdú- Bihar megyében (2000-2011 között) (forrás: A KSH adatai alapján, TEIR grafika) 7 Az országos és regionális értékektől eltérően megyénkben csak 1996-tól figyelhető meg a természetes fogyás, ami az ezredforduló után is folyamatosan erősödő tendenciával folytatódik.

A fogyás duplázódása tendenciájában lényegesen kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, abszolút értékeivel azonban még mindig lényegesen jobb azoknál. Az ezredforduló utáni évekre jellemző, hogy magasabbak a születési arányszámok, alacsonyabb a halálozási arányszámok, mint az országos átlag. Területi bontásban érdekes képet kapunk. Bár a települések túlnyomó részében a természetes fogyás vált uralkodóvá napjainkra, mégis megfigyelhető, hogy több település (pl. Hencida, Pocsaj, Told) kiugró pozitív értékekkel bír (5. ábra). A halálozások számát meghaladja a születések száma, természetes módon növekszik népességszámuk. Területi elhelyezkedésük, település hierarchiában elfoglalt helyük, gazdasági helyzetük nem ad magyarázatot a demográfiai folyamatok egyedi vonásaira. Esetükben a nagyobb arányú roma lakosság magasabb gyermekvállalási hajlandósága valószínűsíthető a háttérben. Általában igaz, hogy látványosan rossz mutatókkal bírnak a bihari kistelepülések, a Tiszamente belső perifériájának néhány települése, valamint a román határ mentén (külső periféria, a periféria perifériája ) található települések. Debrecen népessége is a stagnáló, lassan fogyó természetes állapotba került. A tényleges népességszámot alakító másik tényező a vándorlási egyenleg. A megye egészében hasonlóan negítv tendencia erősödése ismerhető fel., mint a természetes fogyás esetében. Trend jelleggel emelkedik az elvándorlás és az erzredforduló óta ezen a területen is a mértékének duplázódása figyelhető meg (2. ábra). Érdekes a 2008-hoz kötődő maximum és a követő időszak lassuló elvándorlása. Valószínűsíthetően nem a megye belső folyamatai generálták ezt a (remélhetően) trendtörést, hanem a célterületek (a vándorlók által választott települések) gazdasági helyzetének romlása. A pénzügyi területről kiinduló recesszió kevésbé érintette a megye gazdaságát, mint a ( addig) jobb gazdasági helyzetben lévő régiókat (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat- Dunántúl), emiatt lelassulhatott az elvándorlás folyamata. 8 2. ábra: Vándorlási különbözet [ ] alakulása Hajdú-Bihar megyében (2000-2011 között) (forrás: A KSH adatai alapján, TEIR grafika) A vándorlási egyenleg vonatkozásában kirajzolható területi kép, a természetes mutatókhoz hasonlóan összetett (DM 6. ábra). Jellemzően azok a helységek rendelkeznek vándorlási többlettel, amelyek gazdasági vonzást tudnak produkálni, lakóinak munklehetőseget, általában jobb életkörülményeket tudnak biztosítani. Ennek a feltételnek Hajdúszoboszló feleltethető meg egyértelműen, de a regionális központi szerepet játszó Debrecenben már középtávon nem nyomozható érdemi növekedés. A kismértékű elvándorlással jellemezhető kategóriába esik a megyeszékhely akkor, amikor kistelepülések karakteres vándorlási célpontként tűnnek elő. A tényleges népességszámok változásában megfigyelhető, hogy a megye népességnövekedést produkáló települései Debrecen környezetében helyezkednek el. A növekedés okainak kijelölése már összetett feladat. Egymást erősítő tényezőkre, a természetes okokra és a párhuzamosan fellelhető odavándorlásra vezethető vissza a jelenség a város körül formálódó agglomerációs gyűrű településein. 2000 utáni tényleges népességszám változást vizsgáló, LAU 1 (kistérség) szintű elemzések (HBM területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás) a Debreceni és a Hajdúhadházi kistérségben növekedést, a közeli Derecske-Létavértesi és a Hajdúszoboszlói kistérségben kisebb csökkenést detektáltak. Erős visszaeséssel (7-8%) a Balmazújvárosi, Polgári, Püspökladányi kistérség jellemezhető, a Berettyóújfalui kistérség 12%-os lakosság csökkenése pedig országosan is a legrosszabbak közé tartozik. A növekvő lakosságszám hátterében a megyeszékhelyről kitelepülő népesség valószínűsíthető, települési szinten Mikepércs, Bocskaikert és Hajdúsámson érintett ebben a folyamatban. Pozitív

vándorlási különbözettel jellemezhető még Nagyhegyes, Nyíradony, Hajdúbagos, Hosszúpályi és Monostorpályi. A korábbi erőteljes szuburbanizációs folyamat Ebes és Sáránd esetében lelassult. A Hajdúhadházi kistérség esetében a természetes szaporodás (magasabb születési szám, mint halálozásai) léte eredményez népességszám növekedést. A korstruktúra alakulása A természetes fogyás és a vándorlási negatívum egyaránt egy irányban hat az oktatás, (szűkebben a szakképzés) szemszögéből. A természetes fogyás a hiányzó, kis létszámú fiatal generációk miatt, az elvándorlás pedig a fiatalkorú (kis gyermekes, vagy gyermekvállalás előtt álló) migránsok jellemzően magas aránya miatt vezet elöregedési tendenciákhoz. A csökkenő beiskolázási keret az oktatástervezés folyamatára is hatással kell, hogy legyen. A fiatal (14 év alatti) korév-csoportok megyei szintű csökkenése összességében az intézményi karcsúsítás irányába mutat (3. ábra). A 2011-ben 15 éves korúak 6691 fős csoportja, az ugyanebben a pillanatban 10 évesek esetében 5894-re, az 5 évesek esetén 5592-re, az 1 éveseknél pedig 5192-re esett vissza. 15 év viszonylatában 1500 tanulóval kevesebb jelenik meg az oktatásban, arányaiban ez 23%- os csökkenés. 8000 7000 6000 5000 6282 6691 4863 5192 5508 5545 5496 5592 5528 5618 5723 5807 5894 5577 5794 5836 [fő] 4000 3000 2000 1000 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 életév 3. ábra: Hajdú-Bihar megye fiatal népességének létszáma korévenként (2011) (forrás: KSH) Feltétlenül szemelőtt tartandónak látom a megye településeinek eltérő jellemzőit is ebben a tervezési folyamatban. Differenciáltan kell kezelni a jobb demográfiai helyzetben lévő településeket, településcsoportokat, és az elöregedő területeket. Az iskolarendszerű oktatás vonatkozásában releváns 14 éven aluli népesség a megye keleti és északkeleti határai mentén jelenik meg magasabb arányban (M 7. ábra). Területi megjelenésük párhuzamba vonható a cigány népesség elhelyezkedésével (4. ábra). 9

4. ábra: A megye cigány lakosságának száma és aránya településenként Forrás: Pásztor I. adatgyűjtése 2011 Magasabb fertilitási mutatóik, fiatalabb korszerkezetük révén a teljes település fiatal lakosságából növekvő aránnyal részesednek. Nyomozható a etnikaicsere jelensége is a romák által sűrűbben lakott területeken. A településszociológiában használatos fogalom a beköltözések növekvő számával párhuzamosítható. Az amerikai városok átalakulási folyamatában, a szegregáció felerősödésében az afroamerikai, a latin, vagy a keleti népesség költözésekor megfigyelt jelenség számon tart egy töréspontot, ami után felgyorsulnak az események. Ez a Kipp pont a beköltöző etnikai kisebbség 25% körüli arányánál tapintható. A magyar viszonyokkal történő párhuzamosítás nem feltétlenül lehet direkt, de a jelenség hasonló. Jelenleg a megye települései közül 11-ben 25% feletti a roma etnikai kisebbség aránya. Biharnagybajom, Szerep, hajdúhadház, Pocsaj, Sáp, Körösszakál, Bagamér,Bedő, Hencida, Bojt, és Told van ilyan helyzetben. Az elöregedő többségi társadalomba tartozó népeség helyett a roma kisebbség arány emelkedése tendencia jelleggel felismerhető. Valószínűsíthetően a demográfiai folyamatban változást generál ez a jelenség, megfiatalodnak az eddigiekben idősebb lakosságukkal jellemezhető falvak, a lakosság cseréje után újból előtérbe kerühetnek a közoktatás feladatai. 10

Demográfiai prognózis A demográfiai viszonyok területi jellemzőit összegezve a következők állapíthatók meg (5. ábra). A Tiszamente kistérségében (Tiszagyulaháza és Egyek közötti települések) és a bihari aprófalvas térségben várhatóan a fogyás tendenciája erősödik fel, eredményeként a korstruktúra elöregedési folyamata nagy bizonyossággal folytatódni fog. Természetes okok és az elvándorlás együtt alakítja ezt a tendenciát, emiatt nagy bizonyossággal állítható, hogy középtávon nem fog változni. Stabil népességszámmal, esetleg mérsékelt csökkenéssel, lassan öregedő korstruktúrával jellemezhetők a megye mezővárosai (Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nádudvar, Kaba, Püspökladány) és ebbe a kategóriába tartozik Debrecen is. Ezen a ponton tér el a megyére vonatkozó prognózis az OTK társadalmi vitára bocsátott munkaanyagában közölt, egész országra vonatkozó előrejelzéstől (M 8. ábra). Növekedéssel (esetenként dinamikus növekedéssel) a Debrecen környékén elhelyezkedő települések gyűrűje. Egy részük szuburbanizációs folyamatok miatt került ebbe a kategóriába (pl.: Mikepércs, Bocskaikert), másik részük pedig természetes szaporodása révén (Hajdúhadház, Hajdúsámson, Vámospércs). Érdekes helyzetet vetít előre a román határmente kistelepüléseinek sora (Told, Bojt, Sáp, Szerep, Hencida, Körösszakál), ahol a 35% feletti arányúra becsült cigány lakosság révén etnikaicsere folyamata zajlik. A korstruktúra fiatalodására, a fiatalok arányának növekedésére lehet ebből következtetni. 5. ábra: A 2001-es korstruktúra, valamint a várható népességszám-változás üteme 2020-ig (a KSH adatai alapján) (forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálat) A megye lakosságának iskolázottsága Általában igaz, hogy a megye iskolázottsági mutatói elmaradnak az országos átlagtól. Az ország legfejletlenebb régiói közé tartozik, mutatói az északelte-magyarországi és dél-dunántúli megyék sorába illeszkednek (M 9 M 12. ábra). Látványosan visszaadja ezt a képet az analfabéták értékeire vonatkozó térkép (M 9. ábra). Debrecen kiemelkedik közülük, de előnye relatív, hiszen ez csak környezetével összevetésben érvényesül, azonban más, hasonló méretű, szerepkörű várossal összevetve már átlagos paraméterekkel 11

bír. Az analfabéták vonatkozásában csak relatív előnyt láthatunk, a magasabb végzettségeknél (felsőfok, M 12.) már az ország élmezőnyébe tartozik. A megye népességének települési szintű iskolázottság-vizsgálatát a tisztított iskolázottsági mutató segítségével végeztem el, mert ezt vélem a legalkalmasabbnak a reális kép megrajzolására. Alkalmasságát a mutatók kialakításának módszertana indokolja. Eszerint a vizsgált iskolai végzettséget csak az eléréséhez jellemzően szükséges életkor feletti népesség arányában rögzítik. 10 évnél idősebbek között számszerűsítik az egyetlen osztályt sem teljesítőket (10-X), a 15 évnél idősebbek esetében a befejezett általános iskolai végzettséget (15-X), a 18 évnél idősebbek körében a befejezett középiskolai- (18-X), 25 évnél idősebb népességből a befejezett felsőfokú végzettséget (25- X) (1. táblázat). Ilyen részletezettségű adatgyűjtés csak a népszámlálások alkalmával valósulhat meg, az elérhető legfrisebb adat 2001-ből származik. Kora ellenére árnyaltabb képet rajzolhatunk fel a segítségével, mintha a továbbvezetett volta miatt frisebb 7 évesnél idősebb népességre vonatkozó adatokat használnánk. 1. táblázat: Tisztított iskolázottsági mutatók átlagos értéke Magyarország, Hajdú-Bihar megye [%] Magyarország átlaga Hajdú-Bihar megye átlaga 10 évnél idősebbek közül 0 osztály végzettek aránya 1,05 1,29 15 évnél idősebbek közül befejezett általános iskolai 81,78 78,67 végzettséggel rendekezők 18 évnél évnél idősebbek közül befejezett középiskolai 20,15 18,32 végzettséggel rendekezők 25 évnél idősebbek közül befejezett felsőfokú 4,69 4,23 végzettséggel rendekezők (forrás:ksh Népszámlálás 2001) A módszer négy kategóriája közül az elsőben a 10 évnél idősebb népesség körében azok %-os aránya kerül feltűntetésre, akik egyetlen általános iskolai osztályt sem fejeztek be eredményesen (10-X). Ez a csoport a statisztika által megfogható analfabéta kategóriának felel meg. A gazdasági élet és a középszintű szakképzés szempontjából ez a csoport gátat jelent mind a gazdasági fejlődés, mind az emberi erőforrások fejlesztése szempontjából. A szakképzésbe történő beemelésük nehezen elképzelhető. Rontja a helyzetet, hogy szakértők szerint ezt a csoportot (statisztikai tekintetben analfabéták) reálisan sokszorozza azok száma, akik esetleg egy (és ezzel kikerült a kategóriából) vagy több osztályt is elvégeztek, de nincsenek az írás és olvasás készségének birtokában. A funkcionális-, és a félanalfabéták száma lényegesen meghaladja a statisztika által észleltek számát (2-3 szoros szorzó becsülhető), területi koncentrációjuk viszont egybeesik azokkal. A megye vonatkozó átlagértéke 1,29%, ami országos átlag (1,05) feletti. Három település (Hajdúhadház, Kokad, Bagamér) ennek háromszorosát, Szerep tízszeresét produkálja. Az országos átlagnál nagyobb az érték a települések közel felénél (6. ábra). A rossz helyzetben lévő települések csoportja a határ mentén koncentrálódik. A határmenti, zsákutcás fejlődésű területek mellett a Ligetalja rossz helyzete is kitűnik. Mutatóik az 1990-es népszámlálás óta nem változtak érdemben. 12

13 6. ábra: Az analfabéták aránya 10 évnél idősebb népességből (forrás:ksh Népszámlálás 2001) Releváns elemzési terület a 15 évnél idősebbek közül befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők csoportja (7. ábra). Esetükben az elemzés a megyei átlaghoz (78,67%) hasonlítja az egyes települési mutatókat. Arányaiban ebben a kategóriában áll a megyei érték legközelebb az országos átlaghoz (81,78%), emiatt alkalmasnak vélem a hasonlítást. Itt átfordul a megitélés, a kisebb értékek lesznek a negatív előjelüek. A területi kép sokban egyezik az analfabétákra vonatkozóval. Hasonló a legalább az általános iskolát végzettek vonatkozásában a kedvezőtlenebb helyzetű területek elhelyezkedése (Dél-Bihar, határmente, Ligetalja, Tiszamente). Hajdúhadház átlag körüli, a többi mezőváros átlagnál valamivel jobb pozicióban van. Sok más tényező mellett az általános iskolai nevelés-oktatás teljesítményét is jelezheti ez a mérőszám. A városi települések arányaiban magasabb általános iskolai végzettségű tanulói, a helyi középfokú intézmények rekrutációs területét jelentik. 7. ábra: A 15 évnél idősebb népességen belül legalább befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának megyei átlagtól való eltérése (forrás:ksh Népszámlálás 2001) Az iskolázottság komplex értékelésére tett kísérlet, amikor a négy (előzőekben elemzetteken kívül: a 18 évnél idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezők és a 25 évnél idősebbek közül legalább felsőfokú végzettséggel rendelkezők mutatói) iskolázottsági mutató együttes értékelését klaszteranalízissel végezzük el. A módszer jellemző csoportokat alkot a különböző mutatók együttes kezelésével (8. ábra). Négy csoport alakult az elemzés során. Az elsőben egyedül Debrecen jelent meg, ugyanis minden mérőszám vonatkozásában egyedülállóan pozitív értékekkel bír. Messze alacsonyabb az analfabéták aránya, lényegesen magasabb az általános iskolát befejezőké, két és félszerese a középiskolát teljesítőké, négyszerese a diplomások aránya a megyei átlagnak. A nagyon jó iskolázottság kategória elnevezés a megye viszonylatában feltétlenül igaz.

A második csoportba a nagyon rossz iskolázottsági helyzetbe, 15 település került. Dupla analfabéta-, fele középfokú-, fele felsőfokú végzettségű aránnyal és az általános iskolai végzettség vonatkozásában is közel 10%-os elmaradással jellemezhetők. A harmadik csoport (51 település) ezeket a megyei átlagokat kicsit alulról, a negyedik (15 település) kicsit felülről érintette. Pusztán a települések számát vizsgálva is érzékelhető a kettészakadás. Debrecen és még 15 település (városok) átlagnál jobb értékekkel bírnak, viszont a települések zöme (66) kicsit, vagy nagyon leszakadt. Debrecen szigetként kiemelkedik jó mutatóival a környezetéből, nélküle az iskolázottság helyzete nagyságrendekkel rossabb képet mutatna. 8. ábra: Hajdú-Bihar megye településeinek iskolázottság vizsgálata klaszter analízis segítségével (forrás: KSH Népszámlálás 2001) A térképek vizsgálata után megállapítható, hogy a kedvezőtlen iskolázottsági értékekkel és a magasabb számú és arányú roma lakossággal bíró területek majdnem pontosan egybeesnek. A cigány népesség lényegesen rosszabb iskolázottsága különösen rossz munkaerő-piaci helyzetet teremt (2. táblázat). Előremutató eleme a táblázatnak, hogy a fiatalabb korosztályokban (a felsőfokú végzettségek kivételével) jelentős javulás ismerhető fel. 2. táblázat: A cigány lakosság iskolázottságának mutatói Összlakosság Cigányság Férfi Nő 19-34 éves 35-48 éves 49-62 éves 63 év felett 8 osztálynál kevesebb 10,50% 30,20% 24,20% 36,10% 15,20% 30,80% 64,40% 76,40% Legalább 8 általános iskola 88,80% 69,80% 75,90% 63,80% 84,80% 69,20% 35,50% 23,60% Szakmunkásképző 20,60% 26,60% 14,70% 26,00% 17,80% 11,40% 6,80% Érettségi 38,20% 11,40% 10,50% 12,40% 17,00% 7,80% 1,70% 0,60% Egyetem, főiskola 12,60% 1,30% 0,90% 1,80% 1,20% 1,60% 1,40% (forrás: Kertesi-Kézdi 2003, idézi Dúl G. 2007 adatai nyomán) 1,50% 14

I. 1. 2. Hajdú-Bihar megye gazdasági helyzete A megye gazdaságát az adottságok és a gazdaság teljesítményének áttekintése után ágazati bontásban végeztük el. Ahol az országos jellemzőktől érdemi eltéréseket találtunk, vagy megyén belüli területi különbségeket észleltünk azt jeleztük. Külön figyelmet kaptak a vállalkozások és a megyét érintő beruházások. A megye gazdaságának adottságai Hajdú-Bihar megye gazdaságának természeti adottságai egy medencehelyzetben lévő európai síkság adottságaihoz illeszkedőek. Éghajlati adottságai, domborzata és jellemzően kiváló minőségű talajai révén a legfontosabb, legjobb adottságokkal a mezőgazdaság rendelkezik. Különösen jónak tekinthető, hogy mezőségi talajok (mészlepedékes, illetve réti csernozjomok) uralják a megye területének döntő részét, kivételt a Hortobágy szikesei jelentenek, ahol legeltető állattenyésztéssel hasznosítható a szolonyec talajok több altípusa. Ipari jellegű hasznosítás lehetőségét a Nagyhegyes, Hajdúszoboszló térségében feltárt ( országos jelentőségű ) földgáz vagyon jelenti. Figyelmet érdemel a megye területén több helyütt (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaba, Nádudvar, Polgár, Püspökladány) is felszínre kerülő termálvíz, amit jellemzően gyógyászati, turisztikai céllal használnak fel. Potenciális megújuló energiaforrásként is számbaveendő, bár ilyen célú felhasználása jelenleg elenyésző. A természeti adottságok a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a könnyűipar vonatkozásában jelentenek előnyös tényezőt. Turisztikailag vonzóak a védett természeti értékek, amelyek közül a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Lényegesen jobbak a társadalmi telepítő-tényezők. Környezetéből kiemelkedően jó adottságként az emberi erőforrásokat lehet felemlíteni, amelyek mind mennyiségi (kedvezőbb demográfiai folyamatok révén nagyobb számú munkaerő), mind minőségi (képzettségi, iskolázottsági mutatók) vonatkozásában jók. Előnyt jelent, hogy hazai (és nemzetközi) viszonylatban jónak tekinthető a munkaerő költségeinek és a hatékonyságának összevetése. Jó adottságot jelent a megye közlekedésföldrajzi helyzete. Komoly átmenő forgalmat produkál a központi fekvés, mind kelet-nyugat, mind észak-dél relációban. A közelmúlt közlekedési fejlesztései (M3, M35 építése, a 33-as, 35-ös, 4-es főközlekedési utak rekonstrukciója, bővítése, a 100-as vasúti fővonal felújítása, debreceni reptér fejlesztése) megerősítették ezt a szerepkört. A fejlesztési tervek szerint további logisztikai-központ fejlesztések zajlanak Polgár, Debrecen és a romániai kapcsolatai okán Berettyóújfalu térségében. Ipart vonzó tényezőnek tekinthetők és a gazdaságfejlesztés eszközei a megyében kialakuló ipari parkok, vállalkozási övezet, barnamezős beruházások, inkubátorházak, klaszterek. 1998 és 2012 között 12 ipari park alakult a megyében, közülük a debreceni, polgári és téglási a legnagyobbak. A politikai rendszerváltás szerkezet-átalakulást generált a megye gazdaságában. Megszűntek, átalakultak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, visszaesett a mezőgazdasági termékek iránti kereslet (keleti piac kiesett), a szak- vagy betanított munkát nagy tömegben alkalmazó állami építőipari vállaltok megszűnése miatt visszaesett az ingázók (közöttük a távolsági ingázók) száma. Jellemzően a képzetlen munkavállalók szorultak ki a munkaerő-piacról, szabad kapacitásuk a gazdasági szerkezetváltás új körülményei között nem adottságként, hanem a szociális rendszert terhelő tényezőként hatott. Nem könnyítette az átalakulási folyamatot a tőkehiány, a külföldi tőke telephelyválasztásban szerepet játszó földrajzi távolság és időigényes (rossz) megközelíthetőség. Az örökség egyedüli előnyeként a diverzifikált iparszerkezet nevesíthető talán. Bár a leépülés az iparban itt is jelentős volt, nem omlott össze olyan méretű iparvállalat, ami önmagában meghatározó szerepet vitt a térség gazdaságában (lásd Észak-Magyarország, Miskolc). A túlélés jobb esélyét adta a sokszínű iparszerkezet és a (szocialista előéletükben is gyakorolták) kis-és középvállalatok nagyobb száma. A megye gazdaságának alapvető jellemvonása a duális jelleg. Egymással párhuzamosan működik egy modern (jellemzően külföldi, vagy vegyesvállalati tulajdonszerkezetű élvonalbeli technikát, technológiát használó), globális piacon versengő szegmens és a hagyományos, magyar (sok esetben tőkeszegény, egyéni- és mikrovállalkozás) gazdasági szereplőkből álló rész. A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás hozta létre ezt a kettősséget. A szocialista tulajdonviszonyok átalakításának eredményeként körvonalazható ez a két csoport. A tőkehiányos magyar tulajdonosok (jellemzően) a mikro és kisvállalkozások nagy számával jelentek meg a privatizációs folyamatban, a nagyobb gazdálkodó egységek modernizációjának pedig a külföldi 15

működő tőke bevonása lett az eszköze. A vegyesvállalatok létrejötte mellett/után a későbbiekben a folyamat önjáró jelleggel változott (erősödött a vállalkozások egy része), a munkaerő költségek és a hatékonyság összefüggésében felértékelődött a világgazdasági (kelet-közép-európai) versenyben az ország (és az idő előrehaladtával Kelet-Magyarország). A kettősség nyomai azonban napjainkban is felismerhetők. Látványosan eltérő igényeket jelenítenek meg a szakképzés vonatkozásában. A korai privatizáció, illetve a későbbi zöldmezős beruházások külföldi tőke beruházásai a megye központi területét érintették jellemzően. Hajdúszoboszló az üdülőfunkciók révén, Debrecen, Polgár központi szerepkör, illetve jó logisztikai elhelyezkedése miatt számíthatott a külföldi tőke megjelenésére. Utóbbiak ipari parkjaiban megjelentek azok a multinacionális cégek, amelyek a XXI. század élvonalába tartozó technikával, technológiai eljárásaikkal, magas szintű termelékenységükkel húzó szerepet játszhatnak a magyar mikro-, kis- és középvállalatok fejlődésében. A külföldi cégek körül kialakuló beszállítói hálózat a helyi KKV-k számára lehetőségeket teremtenek, de egyelőre inkább egyedi jelenségként találhatunk néhány olyan vállalkozást, ami sikeresen reagált a változásokra. ezek a megye centrum területén találhatók, koncentrációjuk tovább növeli a megyén belüli különbségeket. A gazdaság teljesítménye Hajdú-Bihar megye az Európai Unió 20 legfejletlenebb régiója közé tartozó két magyar NUTS II-es területi egység (a másik az Észak-Magyarországi Régió) közül az Észak-Alföldi Régió része. Az Európai Unió keleti perifériáján található, a keleti fal által leválasztott lengyel, szlovák, román és bulgár régióikkal együtt. A Közösséghez való tartozásunk eddig eltel 9 éve során a lemaradása érdemben nem csökkent, fejlődése elmaradt az uniós növekedés átlagos ütemétől. A 2009. évi, vásárlóerő-paritáson számolt GDP adatok szerint a megye mutatója az EU-átlag 48%-át érte el, míg a szomszédos romániai megyék közül Bihar 43%-os, Szatmár 34%-os teljesítményt mutatott. Nagytérségi kapcsolatrendszere a megye fekvéséből adódóan biztató, kelet-nyugati vonatkozásban a Budapest-Bukarest kapcsolatokat, észak-déli vonatkozásban a Kassa-Nagyvárad közötti áramlásokat tudja felhasználni gazdaságának fejlesztése érdekében. A Magyarországon belüli fejlesztési elképzelésekben fontos szerepet játszik. Debrecen regionális központja az Észak-Alföldnek, regionális fejlesztési pólus és mint ilyen meghatározó hatással bír a megye gazdasági-társadalmi életére. A megye peremterületein figyelhető meg - szomszédos megyékből származó, megyehatár közelében fekvő városok által generált - átvonzás. Nyíregyháza, Tiszaújváros, Tiszafüred, Karcag, Szeghalom gyakorol intenzívebb hatást a megye peremén lévő településekre. Hajdú-Bihar megye gazdasági teljesítményének érzékeltetésére a GDP-ből való részesedését lehet generális mutatóként kiemelni (9. ábra). Budapest Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Pest Fejér Zala Vas Tolna Csongrád Hajdú-Bihar Heves Baranya Veszprém Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 2741 2512 2174 2160 2107 2102 1957 1917 1887 1796 1779 1770 1742 1703 1631 1583 1442 1396 1182 5770 9. ábra: Bruttó hazai termék egy lakosra jutó értéke TEÁOR '08 szerint [1000 Ft](2009) (Forrás: TEIR) 16

A megye 12 a sorban az egy lakosra jutó GDP értékében, valamivel több, mint 10%-al lemaradva az országos átlagtól. Az elmúlt évtizedben ez a pozíciója lényegesen nem változott. Kelet-Magyarország viszonylatában csak Csongrád megye előzi meg. Idősoros adatok vizsgálatával kitűnik, hogy a megye gazdaságát a 2008-tól kiterjedő válság kevésbé érintette érzékenyen, mint az ország fejlettebb területeit. A gazdasági ágak részesedése a hozzáadott értékből az agrárszektor országos átlagot meghaladó súlyáról tanúskodik (10. ábra). Hajdú-Bihar megye jellemzője, hogy a mezőgazdaságból származik a hozzáadott érték 7,9%-a, aminél magasabb arányban csak Somogy, Bács-Kiskun és Békés megyékben részesül a mezőgazdaság A hozzáadott érték termelés jellemzője az ipari részesedés alacsony aránya. Somogy, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Baranya megyék esetében látható hasonló alacsony súlyú ipai teljesítmény, így mondhatjuk, hogy az ország legkevésbé iparosodott megyéi közé tartozik. mezőgazdaság ipar építőipar szolgáltatások Békés Bács-Kiskun Somogy Hajdú-Bihar Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Baranya Veszprém Zala Heves Fejér Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Pest Budapest 12,9 9,1 8,3 7,9 7,4 7,2 7,2 6,8 6,1 5,9 5,3 5,2 4,3 3,9 3,9 3,8 3,7 3,1 1,9 0,2 19,7 23,2 30,0 22,3 26,4 31,2 40,7 26,4 42,1 42,5 26,1 34,9 31,9 43,2 46,9 29,6 35,6 47,8 58,1 32,6 63,9 60,9 69,4 65,7 61,4 52,1 66,3 51,1 51,5 67,9 59,8 63,0 52,5 49,3 66,5 60,6 48,5 38,8 65,5 80,2 10. ábra: A bruttó hozzáadott érték %-os aránya a nemzetgazdasági ágakban (2009) (forrás: TEIR) A megye vállalkozásainak helyzete A vállalkozások számát tekintve Hajdú-Bihar a 4. helyen áll a megyék közötti sorban Budapest, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék után (M 13. ábra). A megye regisztrált vállalkozásainak 1000 lakosra jutó száma (vállalkozások száma/lakosságszám *1000) jelentős növekedést mutat az ezredforduló után (11. ábra). Folyamatos emelkedése elmarad az országos értékektől, de meghaladja az Észak-Alföldi Régióra jellemzőt. 2008-tól kiegyenlítődik a különbség, hirtelen az országos érték közelébe emelkedett a megye és a régió mutatója is (95-ről 155- re emelkedett a viszonyszám). 17

11. ábra: A regisztrált vállalkozások száma Hajdú-Bihar megyében (Forrás: TEIR) Magyarázatra szorul ez a 2008-as nagy ugrás. A háttérben jogszabályváltozás húzódik. A 2008. január 1.-től érvénybe lépő új ÁFA törvény szerint adószámmal regisztrálniuk kellett az őstermelőknek, akiknek eddig nem volt ilyen. A regisztrált egyéni vállalkozók számának ugrásszerű emelkedése is ennek köszönhető. A változás léptéke árulkodik a vállalkozások gazdasági ágak közötti megoszlásáról. Ahogy Hajdú-Biharban (95-155), úgy az Észak-alföldi Régióban (90-155) is magas volt növekedése, ugyanis az Alföldön sok mezőgazdasági őstermelő került az adószámmal rendelkezők közé. Országosan (123-155) ez nem hozott magával ilyen léptékű változást. Összességében, bár a vállalkozások számának növekedése kétségtelen, a vállalkozási hajlandóság elmarad az országos átlagtól. A mezőgazdasági vállalkozások alakították az egyéni és társas vállalkozások számát bemutató diagram (12. ábra) képét is. 2009 után a társas vállalkozások szerény (759 darabos) növekedése mellett lényegesen nagyobb számban jelenlévő egyéni vállalkozások számának 5720 darabos növekedése áll szemben. A megyék közül hasonló tendenciákat csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalhatunk, ahol abszolút számban nagyobb az egyéni vállalkozások számának emelkedése, de arányaiban nem (M 14. és M 15. ábra). A 2012 június végi nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozók 54%-a a mezőgazdaságban végezte tevékenységét. 65254 67414 69163 70974 20966 21962 21162 21725 társas egyéni társas egyéni társas egyéni társas egyéni 2009 2010 2011 2012 12. ábra: Egyéni és társas vállalkozások Hajdú-Bihar megyében (2009-2012) (forrás: KSH) Az elmúlt évek változásai az egyéni vállalkozók körében a mezőgazdaság, a társas vállalkozások esetében pedig a szolgáltató szektor előretörésével jellemezhetők. A társas vállalkozások általában nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek, mint az egyéniek, gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk, tőkevonzó képességük is jelentősebb. Számuk az elmúlt 18

években (2009-2012) lényegesen szerényebben emelkedett, de még mindig alacsonynak számít (14. ábra). A társas vállalkozások nemzetgazdasági ágak közötti megoszlása jellegzetes, csak 4%-ban zajlik mezőgazdasági tevékenység, jellemzően a szolgáltató (76%) cégek kerülnek ki közülük. Ezen belül a legnagyobb számban a kereskedelem, gépjárműjavítás (5619 darab), szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (3071 darab) és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (1116), ingatlanügyek (1237), humán-egészségügyi, szociális szolgáltatások terén működnek. Az előző év azonos időszakához képest a bányászat, kőfejtés, villamosenergia- gáz- gőzellátás, építőipar (ipar), szállítás, raktározás, pénzügyi, biztosítási tevékenység területén van darabszám visszaesés. Az iparhoz tartozó tevékenységek esetében a társas vállalkozások, a szolgáltatások esetében pedig az egyéni vállalkozások viszonylatában figyelhető meg ez a jelenség. A társas vállalkozások cégforma szerinti csoportjai közül a korlátolt felelősségű társaságok (Kft.) vannak túlsúlyban (67,3%). 31% a betéti társaság (Bt.), 1% a szövetkezetek és 0,8% részvénytársaságok (Rt.) aránya. A megyében regisztrált vállalkozások túlnyomó többsége mikrovállalkozás (10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal). A társas vállalkozások több mint 90%-a, illetve az egyéni vállalkozások majdnem mindegyike ebbe a kategóriába esik. A nagyobb gazdasági súlyt képviselő közép és nagyvállalkozások aránya a társas vállalkozások körén belül 1-2% között alakult (M 2. ábra). A társas vállalkozások települési szintű különbségei visszaadják a megye települései közötti centrumperiféria viszonyokat (13. ábra). A megyeszékhelyen található a vállalkozások kétharmada, emellett Hajdúszoboszló és Hajdúság városai emelkednek ki (centrum), Dél-Bihar, Tiszamente és a határmenti települések (periféria) pedig gyengébb mutatókkal bírnak. 13. ábra: A regisztrált társas vállalkozások száma (db) és sűrűsége (darabszám 1000 főre, a megyei átlagérték %-ában) Hajdú-Bihar megye településein (2010) (forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálat) A vállalkozások mellett a gazdasági szervezetek közé tartozik még a megyében 6392 darab (jellemzően ingatlanügyekkel és egyéb szolgáltatással foglalkozó) nonprofit szervezet. 19

Beruházások a megye gazdaságában A megye nemzetgazdasági beruházásainak alacsony szintje a térség vonzerejének és a helyi tőke kapacitásainak következménye (14. ábra). Országos átlagtól való elmaradása a megye gazdaságának erejét tükrözi. 128 120 [%] 63 69 68 73 80 83 71 87 77 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 14. ábra: Nemzetgazdasági beruházások egy lakosra jutó értéke az országos átlag százalékában (forrás: TEIR) Az ezredforduló óta minimálisan növekvő arány a 2006, 2007-es években az autópálya építés miatt átmenetileg megugrott, aztán a konjunktúra végeztével és a válság hatására erőteljesen visszaesett. A vállalkozások beruházásai a 2012-es év első félévében közel kétharmados arányban a szolgáltatások terültén következtek be, negyedük az iparban, kevesebb, mint tizedük a mezőgazdaságban realizálódott (15. ábra). A beruházott összeg harmadát import termékekre, gépekre, berendezésekre és járművekre fordították. import gépek, berendezések, járművek belföldi gépek, berendezések, járművek épületek egyéb beruházás Mezőgazdaság Ipar szolgáltatások 1852 9000 1311,0 20763 8787,0 21720,0 1334,0 6161,0 23091,0 2838,0 61,0 3,0 15. ábra: A vállalkozások beruházásai a 2012-es év első felében (forrás: KSH) A megye gazdaságfejlődése szempontjából fontos szerepet játszanak az infrastrukturális beruházások. Az előzőekben már érintett közlekedési és kommunikációs fejlesztések meghatározó szereppel bírnak a megye tőkevonzó képessége vonatkozásában. Az autópálya építés (M3, M35) folyamatában generált gazdasági fellendülést, illetve elkészülte után bekötötte a nemzetközi vérkeringésbe a megérintett területeket. Jelenlegi végpontja, a regionális központi szerepkörű Debrecen, illetve a kiváló földrajzi fekvésű Polgár (három megyeszékhely, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen 50 km-es távolságra található) élvezi ennek direkt módon az előnyeit. A gyorsforgalmi út továbbvezetése Berettyóújfalu földrajzi fekvésének felértékelődését hozhatja magával. Ezzel együtt is a megye kevesebb, mint 1%-al részesedik az országot érintő külföldi beruházásokból (M 21. ábra). Az infrastruktúra gazdaságfejlesztést közvetlenül szolgáló elemei az ipari parkok (3. táblázat). 20

3. táblázat: Ipari parkok Hajdú-Bihar megyében Település Ipari park neve A cím elnyerésének éve Berettyóújfalu Bihari Regionális Ipari Park 1998 Debrecen Debreceni Agrár Park 1999 Debrecen Debreceni Nyugati Ipari Park 2000 Debrecen Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park 1997 Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari park 1999 Hajdúböszörmény Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park 2007 Hajdúböszörmény Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park 2008 Hajdúnánás Észak-hajdúsági Agrár-Ipari Park 2009 Hajdúsámson Hajdúsámson Ipari Park 2005 Kaba Kabapark Ipari Park 2007 Polgár Polgári Ipari Park 1999 Téglás HAJDU Ipari Park 2012 (forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálat) A létesítmények létrehívásának célja az új befektetők településre vonzása, illetve a gazdasági szerkezetváltás megkönnyítése. A megye 12 ipari parkjában 280 vállalkozásban közel 10.000 foglalkoztatott dolgozik (16. ábra). A parkok gazdaság-fejlesztő hatását tompítja, hogy a betelepülők többsége már helyben végezte ugyanazt a tevékenységet, az ipari parkokba történő betelepülésük nem feltétlenül jelent új munkahelyeket. Debrecenben a Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park sikerei mintaértékűek. 46 vállalkozás települt meg a parkban, összesen mintegy 4670 főt foglalkoztatnak. Közöttük az elektronikai ipar (National Instruments), a gépipar és fémfeldolgozás (FAG), a gyógyszeripar (Richter Gedeon), valamint a nyomdaipar (RR Donnelley) nemzetközi léptékű képviselői. A nagy nemzetközi cégek betelepülésért folytatott versenyben már a nemzetközi konkurenciával kell számolni. Debrecen és a megye számára a Nagyvárad környéki ipari parkok jelentenek vetélytársat. 16. ábra: A gazdaságfejlesztést szolgáló infrastruktúra Hajdú- Bihar megyében (forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálat) A hivatalosan is ipari park címmel rendelkező területek mellett a korábbi iparterületek, egykori laktanyák helyén is kínálnak betelepedési lehetőségeket a városok. A barnamezős beruházások vonatkozásában Debrecen, Berettyóújfalu, Derecske és Hajdúböszörmény rendelkezik komoly lehetőségekkel. Hasonló célokkal a KKV-k megtelepedése, megerősödése, versenyképességük növelése céljából inkubátorházakat hoztak létre a megy több településén (Debrecen, Berettyóújfalu, Püspökladány). Gazdaságfejlesztési céllal születtek klaszterek is a régióban. Az ágazati szereplőket összefogó, fejlesztő, koordináló, innovációs feladatokat felvállaló szervezetek az egymás mellé településből származó előnyök, kooperációs lehetőségek kihasználására alakultak. A megye gazdaságához, hagyományaihoz kapcsolódó klaszterek (lásd ipari fejezet) szerepének értékeléséhez még rövid a 21

működési idejük. Berettyóújfalu kistérségében vállalkozói övezet létrehívására is sor került. A Bihari Vállalkozási Övezet nincs érdemi hatással a gazdaságra. A K+F beruházások vonatkozásában kedvező helyzetben lévőnek tekinthető a megye (17. ábra). Mind a régiós, mind az országos mutatót felülmúlja a beruházások értéke. A növekedés tendenciája 2009 után megtört, de még így is duplája az Észak-Alföldi Régió (184.358.000 Ft.) értékének és lényegesen (harmadával) meghaladja az országos (305.252.000 Ft.) értéket. 17. ábra: K+F beruházások 10.000 lakosra jutó értéke [1000 Ft.] (forrás: TEIR) Hasonló pozitívumot tapasztalhatunk (az arányok majdnem pontos egybecsengésével) szektorban foglalkoztatottak vonatkozásában is (18. ábra). A jelenség hátterében a megye felsőoktatási intézményeik (szűkebben a Debreceni Egyetem) K+F kapacitása játszik meghatározó szerepet. 18. ábra: Az 1000 lakosra jutó K+F foglalkoztatott létszáma főben (2010) (forrás: TEIR) A megyénkénti értékeket vizsgálva alátámasztja ezt a gondolatot a foglalkoztatotti létszám kartogramja (GM. 4. ábra), hiszen a Budapest és az integrált nagy egyetemek megyéi vannak a legjobb helyzetben. Amennyiben a beruházások értékét vizsgáljuk országos viszonylatban (GM. 5. ábra), akkor már feltűnhet, hogy Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém megyék megelőzik Baranyát (PTE). Ebben az esetben a termelő szféra K+F beruházásai játszanak komolyabb szerepet a felsőoktatásnál. Kedvezőtlen tendencia, hogy a 2012. év első három negyedévében a megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásai 18%-al elmaradtak az előző évi értéktől. A feldolgozóipar és az energiaipar negyedével, a mezőgazdaság 6,3%-al kevesebbet fordított beruházásra, mint az előző évben. Szűkebb területünk szempontjából fontos, hogy az előző évi intézménybővítések, felújítások után az oktatás területén is felére csökkent a beruházások értéke. I. 1. 2. A gazdasági ágazatok jellemzői, átalakulási folyamataik hatása a szakképzésre Mezőgazdaság Hajdú-Bihar megye gazdasági életében a mezőgazdaság fontosabb szerepet játszik, mint általában Magyarországon. Az ágazat részesedése magasabb a bruttó hozzáadott értékből és a foglalkoztatottakból is az országos átlagnál. Mindkét esetben csökkenő a tendencia (a hozzáadott 22

értékből 12%-ról 8,2%-ra, a foglalkoztatottakból 10%-ról 7,5%-ra), de így is lényegesen meghaladja az országos átlagértékeket (19. ábra). HB MO 62,8 58,9 65,6 61,5 63,3 64,9 [%] 31,8 29,0 29,7 30,2 31,3 28,5 12,0 8,8 8,2 5,4 4,2 3,8 2000 2005 2010 2000 2005 2010 2000 2005 2010 Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások 19. ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati megoszlása Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon (forrás: KSH, TEIR) Kiemelkedő az ágazat súlya a fajlagos mutatók esetén is. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági értéktermelésben a megye értékei a legnagyobbak. Természeti okokat (jó mezőgazdasági adottságok) kell keresnünk az ágazat ilyetén súlya mögött, és természeti okok miatt (magas termelékenység) lehet jelentős a jövedelemtermelő képesség is. Területhasználat vonatkozásában érzékelhetők igazán a jó adottságok. A megye területének 89%-a termőterület, ez az alföldi megyék és az országos átlag (84%) feletti érték. A táji változatosság ellenére a szántóterületek felülreprezentáltak, az erdők aránya pedig kisebb az országos és alföldi értékeknél (4. táblázat). Az erdősültség 10 év alatti duplázódása egyedi vonás. A Hortobágy gyepterületeivel, halastavaival hatással van a statisztikára. A szőlő, gyümölcstermesztéssel hasznosított területek aránya elmarad az országos értékektől. 4. táblázat: Használatban lévő földterület művelési ágak szerinti megoszlása Hajdú-Biharban, az alföldi megyékben és Magyarországon Művelési ágak Hajdú-Bihar Alföld Magyarország 2000 2010 2000 2010 2000 2010 Szántó 55,6 52,6 54,7 52,2 48,4 46,5 Gyep 20,1 18,0 12,7 10,4 11,3 8,2 Gyümölcsös 0,7 0,6 1,3 1,4 1,0 1,0 Szőlő 0,4 0,2 1,1 0,8 1,1 0,9 Konyhakert 1,0 0,8 1,0 0,7 1,1 0,9 Nádas, halastó 2,4 2,8 1,2 1,2 1,0 1,1 Erdő 5,5 11,3 11,6 12,5 19,0 20,6 Művelés alól kivont terület 14,3 13,6 16,5 20,8 17,1 20,9 Összesen 100 100 100 100 100 100 (forrás: KSH, (TEIR) Szervezeti tekintetben a rendszerváltás hatására a 41 állami gazdaság, és a 82 termelőszövetkezet helyett 2012-ben 41.009 vállalkozás végzett mezőgazdasági tevékenységet. Közülük mindössze 870 társas vállalkozás, 53 nonprofit szervezet, a többi (40.086) egyéni vállalkozásként. A megye peremterületein figyelhető meg az egyéni vállalkozások számának/arányának túlsúlya. 120 vállalkozás foglalkoztat legalább 10 főt. Területi elhelyezkedésükre jellemző, hogy Debrecen és a Hajdúság térségére koncentrálódnak. Ebben a térségben dolgozik a legalább 250 foglalkoztatottal nagyvállalat kategóriába tartozó három mezőgazdasági üzem is, a nádudvari NAGISZ Zrt. (2100 fő), a hajdúböszörményi BÉKE Agrárszövetkezet, és a debreceni Baromfi-Coop. 23

Pozitív folyamat a termelői csoportok kialakulása, jelenleg 20 feletti a számuk a gabona-, juh- sertés-, és tejágazatban. A megye természeti adottságihoz illeszkedően a gabona és ipari növények szántóföldi termesztése, valamint az állattenyésztés adja termelés fő területeit. A gabonatermesztés stabil búza iránya mellett a rozs termőterületeinek csökkenése és a kukorica előretörése figyelhető meg. A 2012-es évben a termésmennyiség általában emelkedett, ennek hátterében a terület bővülése (+7,6%) fontosabb szerepet játszik, mint a terméshozamok alakulása. Ipari növények vonatkozásában karakteres változás a kabai cukorgyár leállása, ezzel együtt a cukorrépa termesztő körzet leépülése. Helyén kukorica alapú bioetanol üzem építését tervezik. Az országos trendeknek megfelelően nagyobb teret kapott a napraforgó és repce termesztése is. A gyümölcs és szőlő termesztése csökkenő, a zöldségtermesztés emelkedő tendenciával jellemezhető. Hungarikumnak számít a Vámospércs, Létavértes környéki tormatermesztés. Az ország legnagyobb szarvasmarha, sertés és juh állományával, harmadik legnagyobb baromfi állományával rendelkezik a megye. Sertés és szarvasmarha (országosan 15% a szarvasmarha, 35% a sertés esetében az állomány csökkenése) tenyésztés az ezredforduló óta bekövetkező országos változásoktól eltérően stabil. Kiemelkedő súlya van a megyének az állattenyésztéshez szükséges agrártermékek előállításában. Jellemző a takarmánytermesztés és állattenyésztés integrálása, ez országos értékeket megelőző termelékenységet eredményez. Gond, hogy az élelmiszeripari kapacitások leépülése miatt (nyersanyagként kerül értékesítésre a termékek jó része) csökkent az ágazat jövedelemtermelő képessége és a diverzifikációja. Összességében megállapítható, hogy a megye természeti adottságaiból következően a mezőgazdaság hosszabb távon is fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Átalakulási folyamatai közül a termelési integrációra törekvés, a bioüzemanyagok termelése irányába történő elmozdulás, a hagyományos állattenyésztő ágazatok stabilitása feltétlenül előremutató. Az ágazat jövője szempontjából a feldolgozás, logisztika, értékesítés feladatainak helyben tartása fontos feladat, amivel az értékteremtő képesség érdemben növelhető. Ipar A Hajdú-Bihar megyében előállított bruttó hozzáadott érték 26,4%-a származik az iparból. ezzel a megyék iparosodottságát is jelző sorban az utolsó negyedbe tartozik (10. ábra, 20. ábra). Iparának természeti adottságai szűkösek, emiatt hagyományosan elmarad teljesítményével az országos, sőt a vidéki megyék átlagától is. Sajátos (szocialista időszakból örökölt) iparszerkezete, hatékonyságának, exportorientáltságának alacsonyabb szintje miatt az ipar, építőipar veszít súlyából az ezredforduló utáni időszakban. Pozitív jelenség viszont, hogy a 2008-as válság kevésbé érintette, mint a fejlettebb (exportorientált, autóiparban érintett) térségeket. Iparszerkezete a megörökölt szocialista múlt és a szerkezetváltás utáni egyedi fejlődés eredményeként eltér az országos viszonyoktól. Egyedi örökséget hozott magával a szocialista időszakból, amikor a szocialista decentralizációs folyamatok eredményeként megjelent az élelmiszeripar, könnyűipar, vegyipar, gyógyszeripar a megyében. A közelmúlt iparfejlődése, az ezredforduló utáni ipari szerkezetváltás negatív hatásai a könnyűipar, élelmiszeripar veszteségeivel, a fa-, papír-, nyomda-, vegy-, és gyógyszeripar növekedésével jellemezhetők (M 19. ábra). Kisebb mértékben a gépgyártás és az elektronikai ipar fejlődött. Jellemző, hogy a növekedést produkáló iparágak általában értéktermelésüknél kisebb arányban részesednek a foglalkoztatottak köréből, illetve az országos szinten zászlóshajónak számító autóipari, elektronikai beruházások aránya alacsony a megyében. A megye feldolgozóiparának exportorientációja elmarad az országos, de még a régiós értékektől is (21. ábra). A 2008 kapcsán bekövetkezett, országosnál szerényebb visszaesést jól visszaadja a grafikon. 24

21. ábra: Egy 15-74 közötti foglalkoztatottra jutó export nettó értéke Hajdú-Bihar megyében [millió Ft.] (Forrás: TEIR) Az export belső szerkezetében is fellelhető eltérés. A gépipari export dominanciájával jellemezhető országos adatok helyett itt a vegyipar, gépipar (37-37%) és az élelmiszeripar (15%) adja az export legnagyobb összetevőit. Az ipari, építőipari tevékenység elsősorban a megye centrum területeire koncentrálódik. A 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatok száma Debrecenben koncentrálódik. Élelmiszeripari vállalkozások közül a Frieslandcampina, a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a Pentafrost, a gépiparból a FAG, a Grampet Debreceni Vagongyár és a National Instruments, gyógyszeriparból a TEVA, a nyomdaiparból az Alföldi Nyomda és a közszolgáltató vállalatoknak (AKSD, Debreceni Vízmű, E.ON). Debrecenen kívül csak a hajdúszoboszlói székhellyel bejegyzett TIGÁZ, a hajdúnánási MODE 3H (ruhaipar), illetve a téglási HAJDU (gépipar) említhető. A város iparának leginnovatívabb eleme a gyógyszergyártás. A szocialista decentralizáció eredményeként a Biogal jelent meg a térségben először, amit az izraeli érdekeltségű TEVA vásárolt meg. 2012 áprilisában a Richter Gedeon biotechnológiai üzeme nyitotta meg kapuit, majd az ágazat fejlesztése érdekében szerepet vállalt a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter megalapításában. A gyógyszeripari klaszter céljaihoz illeszkedve jött létre Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter. A műszeripar hagyományait a Prizmatech Debreceni Műszergyártó és Fejlesztő Klaszter (egészség-, és könyezetipari műszerek), az informatikáét Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, illetve az Észak-alföldi Informatikai Klaszter megszervezésével viszik tovább. A megyei székhelyű klaszterek sorába korszerű energiagazdálkodás és a környezetvédelmi ipar fejlesztésének szerveződései a Létesítményenergetikai Klaszter, a Termálenergia Hasznosító és Innovációs Klaszter, a Zöld Technológia Klaszter és a cukorgyár helyére tervezett Kabai Zöldipari Klaszter viszi tovább. Fontos tényező a gazdaság fejlődése szempontjából, hogy a dinamikus iparágak esetében a megye nemcsak a termelő kapacitásnak ad telephelyet, hanem a K+F és logisztikai tevékenységeket is képes itt tartani. 2012 első három negyedévében az ipari termelés 5,9%-al haladta meg az előző év azonos időszakát. A növekedés hátterében az export 13%-os emelkedése állt, szemben a 4,1%-os belföldi értékesítéscsökkenéssel. A bővülés hátterében a gyógyszer és vegyianyag gyártás teljesítménynövekedése a leglényegesebb tényező (22. ábra). 22. ábra: A főbb ipari ágazatok termelési értéke Hajdú-Bihar megyében (2012) (forrás:statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/3) Az energiaipar 4,6%, az élelmiszeripar 2,3%, a gépipar csupán 0,9%-os növekedést produkált. Az ipari teljesítmény belső szerkezetét is visszaadja az ábra. 2012-ben a vegyi anyagtermék gyártása és a gyógyszergyártás (33%) a legjelentősebb, a gépipar (23%), az élelmiszeripar (17%), energiaipar (14%) volt a volumen alapján felállított sorrend. 25

A megye iparában foglalkoztatottak magyarországi értékekkel történő összevetését teszi lehetővé a következő ábra (23. ábra). Látványosan kitűnnek a helyi jellemvonások. A vegyi termékek, gyógyszerek, fa-, papír-, nyomdaipari termékek foglalkoztatotti aránya duplája az országosnak. Meghaladja azt az élelmiszeriparban és a villamosenergia-, víz-, gáz-, gőzellátásban dolgozóké is. A másik oldalról teljesen hiányzik a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása a megyéből. Ötöde a járműgyártásban foglalkoztatottak, fele az elektronikai, optikai, villamos berendezések gyártásában dolgozók aránya az országosnak. Villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás 10,3 18,0 Egyéb feldolgozóipar 6,9 5,8 Járműgyártás 10,1 2,0 Gépgyártás 7,1 7,9 Elektronikai, optikai ipar, villamos 14,1 5,8 Fémfeldolgozás 10,0 7,2 Gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek 9,0 5,4 Vegyi termékek, gyógyszerek gyártása 4,2 8,1 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris 0,9 - Fa-, papír- és nyomdaipar 5,9 13,1 Textil-, ruha-, bőr- és lábbeli-gyártás 6,4 7,7 Élelmiszeripar 14,5 18,7 Magyarország Bányászat 0,6 0,4 Hajdú-Bihar megye - 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0 23. ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország iparában(%) (forrás: KSH) Az élelmiszeriparhoz hasonló súlyú szereplője a megye iparának az építőipar. A válság által megérintett terület megyén kívüli piacai erősen beszűkültek, talán a román határ túloldalán lehetőségek nyílnak számukra. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése meghaladta a 26 milliárd forintot. Az előző év azonos időszakához (és alacsony bázisához) képest 14%-os újabb visszaesést regisztráltak. Az épületépítés 5%-al, az egyéb építményeken végzett munkák 29%-al maradtak el a bázisérték (előző) évtől. A vonatkozó időszakban egyébként a megyében összesen 619 lakás épült, 53%-a Debrecenben, 44%-a más megyei városban és csak 3% községben került használatba vételre. Szolgáltatások A szolgáltató ágazat súlya Hajdú-Bihar megyében elmarad az országos átlagtól, de a vidéki megyék átlagát meghaladja. A 2000 utáni 10 évben 58,9%-ról 63,3%-ra nőtt az aránya, miközben az országos érték 62,8%-ról 64,9%-ra emelkedett (19. ábra). A bruttó hozzáadott érték országos átlaghoz viszonyított egy lakosra jutó aránya az ezredforduló óta lassú emelkedő/stagnáló folyamatot tükröz, a 2006-os, 2007-es év visszaesése után meghaladja a kiinduló értéket (24. ábra). A tendencia annak tükrében értékelhető pozitívan, hogy a vidéki (különösen a kelet-magyarországi megyék) hasonló 2004, 2005-ös átmeneti emelkedéssel, de az évtized végére csökkenéssel zártak (vidéki megyék: 67-61%, kelet-magyarországi megyék: 64-61%). 26

[%] 68 67 68 69 70 69 68 69 68 72 71 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 24. ábra: A bruttó hozzáadott érték egy lakosra jutó aránya a magyar átlag %-ában (forrás: TEIR) A szektoron belüli szerkezet látványos eleme az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás kiemelkedő értéke (25. ábra). Lényegesen meghaladja az országos átlagot, ezzel az értéktermelést is befolyásolja. A szolgáltatásokban dolgozók negyedének (oktatás), illetve ötödének (egészségügy, szociális ellátás) jellemzően az állam a foglalkoztatója. Figyelemre méltóak az országos átlagtól elmaradó területek is. Legszembetűnőbb a pénzügyi tevékenységekben foglalkoztatottak 1%-os aránya (az országos érték közel negyede) és a szállítás, raktározás, posta, kommunikáció 7,1%-os aránya (az országos érték fele). Előremutató elem, hogy a megye szolgáltató szektorában is jelentős külföldi tőke befektetések jelentek meg. Az egyetemi végzettségű, fiatal, idegen nyelveket beszélő munkaerőre a British Telecom, az IT Services nyitott debreceni telephelyet, sőt az iparban érintett National Instruments cégen belüli szolgáltató funkciókat (IT Fejlesztő Központ, Customer Service Center, Pénzügyi Szolgáltató Központ, Európai Jogi Osztály) hozott a városba. Magyarország Hajdú-Bihar Egyéb szolgáltatás Egészségügy, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem, kötelező Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Pénzügyi tevékenység Szállítás, raktározás, posta, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás 1 3,1 3,3 8,4 3,7 7,1 4,6 5,3 14,3 14,5 14,3 12,3 13 13,7 19 18,7 18,5 25 25. ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország szolgáltató szektorában 2010-ben (%) forrás: KSH (Tájékoztatási adatbázis) Az ipar-építőipar cégeihez hasonlóan, a szolgáltató szektor (nem állami/önkormányzati) vállalkozásai is a centrum térségeket preferálják elsősorban. Debrecenben, illetve a város környezetében (agglomeráció) kötődik a legalább 10 főt foglalkoztató szolgáltató vállalatok kétharmada, a 250-nél több alkalmazottal működő nagyvállalatok 70%-a. A megyeszékhelyen kívül Ebesen, Hajdúszoboszlón és Nádudvaron regisztráltak csak nagyvállalatot a szolgáltatásokban. Ezek a cégek főként a szállítás-logisztika (DKV, Hajdú Volán, Trans-Sped), az idegenforgalom (Debreceni Gyógyfürdő, Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő), valamint a kereskedelem (Héliker, KITE) területén működnek. 27

Debrecen után a legnagyobb vállalkozás-sűrűség az turizmus révén Hajdúszoboszlón, majd a jelentősebb városokban (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Polgár). Egyedi szolgáltató funkciókkal bír Debrecen (regionális központi szerepkör, egyetemi oktatás), Hajdúszoboszló, Hortobágy (turizmus), Polgár (logisztika). Néhány körülményt feltétlenül figyelembe kell venni a tercier szektor vizsgálatakor. Fontos tudni, hogy a több ágazatának teljesítménye nem a megye területén realizálódik, amennyiben központjuk megyén kívülre esik. Kiskereskedelmi láncok, bankok, biztosítók, MÁV, regionális szolgáltató központok jellemzően a főváros teljesítményénél kerülnek elszámolásra. A másik főképp foglalkoztatás vonatkozásában kiemelt jellemző az állami/önkormányzati szféra ágazati jelenléte. 2010-ben állami finanszírozású a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén foglalkoztatottak 56,3%-a. A megye legnagyobb foglalkoztatója a Debreceni Egyetem, ahol 2012-ben 6215 fő dolgozott. Az egyetem hallgatói fogyasztásukkal szolgáltatásokat igényelnek. A 27.553 magyar és 3468 külföldi hallgató éves szinten 10 milliárd Ft körüli fogyasztást generál a városban. A költségvetési szférán belüli változások differenciáltak. A közigazgatás és az oktatás visszaszorult az elmúlt 10 évben, az egészségügy és a szociális ellátás növelte a súlyát (M 20. ábra). A tercier szektor települések életében játszott szerepe árnyaltan kezelendő. A költségvetési szervezetek (feladat-ellátási kötelezettségük miatt egyenletes eloszlással) a kistelepülések esetén legnagyobb foglalkoztatóvá válhatnak. Ez látszólag modern (tercier szektor túlsúlyával jellemezhető) foglalkoztatási szerkezetet eredményezhet a statisztikában, pedig a valóságban a mezőgazdasági és ipari teljesítmény alacsony szintjének a következménye. Hosszútávon a szektor súlyának növekedése várható, bár a közigazgatási, egészségügyi, szociális és oktatási rendszer várható/további átszervezése lényegesen befolyásolja a jövőképet. A fejlődés lehetőségét hordozza a megye turizmusa. Magyarország turizmusában betöltött súlya valamivel elmarad az ország népességéből való részesedésétől (5,4%). A kereskedelmi szálláshelyekből 5%-ban részesedik. Ennek népességszámra levetített országos átlag körüli értékeivel a 7. a megyék sorában (26. ábra). Zala, Somogy és Veszprém (Balaton és a gyógyvizeik miatt), Vas, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok előzik meg (M 22. ábra). Az országos értékeknél stabilabb a fajlagos mutató. 26. ábra: 1000 lakosra jutó összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db), 2010 (forrás: TEIR) Erős területi koncentrálódást figyelhetünk meg Debrecen - Hajdúszoboszló - Hortobágy térségében, Debrecenben és Hajdúszoboszlón található a szálláshelyek 85%-a. Meghatározó szerepe van a gyógyturizmusnak a megye életében. A megye kiváló adottságait jelzi, hogy 12 településen van helyi-, Debrecenben és Hajdúszoboszlón pedig nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő. A gyógyturizmusban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy 2009-ről (9 darab) 2010- re duplázódott a gyógyszállók száma. Érdeklődésre tartanak számot (jellemzően a Hortobágy révén) a természeti értékek is. 86.828 hektár az országos jelentőségű védett terület nagysága. A megyék közül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van ennél nagyobb kiterjedésben védelem alatt álló terület. A falusi turizmus a Biharban és a Hortobágy környékén jelent bevételeket. A vendégek között a külföldiek aránya rosszabb az országos értékeknél (27. ábra). A megye kereskedelmi férőhelyein a román, német, lengyel, szlovák és az ukrán turisták száma a legmagasabb. 28

27. ábra: A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák aránya [%] (forrás: TEIR) (leginkábba belföldiek) száma alacsonyabb, mint az előző évben. 2012 I. félévében 133,975 külföldi jelent meg (átlagosan 3,1 éjszakára) vendégként a megye szálláshelyein. 52056 közülük a gyógyszállókat vette igénybe. az összes vendégből 38 042 volt külföldi. A gazdasági válság hatásai még érződnek, a vendégek I. 1. 3. Társadalmi, területi leszakadás jelensége A társadalmi-gazdasági leszakadás a hátrányos tulajdonságok halmozódásaként értelmezhető. A jelenség vizsgálatakor a területi dimenzióinak adtunk hangsúlyt. Az általunk kiválasztott társadalmi jellemzők (kedvezőtlen demográfiai viszonyok, roma kisebbség magas arányú jelenléte, alacsony szintű iskolázottság, jövedelmek alacsony szintje, átlagot meghaladó munkanélküliség, kedvezőtlen térszerkezeti helyzet) területi koncentrációja a szakképzés társadalmi kohézióban betöltött szerepét helyezi előtérbe. A fejlesztéspolitikai dokumentumok által kijelölt hátrányos helyzetű térségek Magyarországon. A rendszerváltás utáni Magyarországon a tervgazdálkodás megszűnésével felerősödtek a spontán gazdasági-társadalmi folyamatok, következményképp a különböző adottságú és eltérő fejlődésű területek fejlettségbeli különbségei nőttek. Felzárkóztatásuk, az országon belüli regionális különbségek csökkentése uniós és központi források felhasználásával képzelhető el. 29 28. ábra: Hajdú-Bihar megye hátrányos helyzetű kistérségei (2011) (forrás:térport) Az Észak-Alföldi régió egészében található (2011) 28 kistérségből mindössze a debreceni tartozik a dinamikusan fejlődő kistérségek közé, a megye kistérségei közül még egy (a hajdúszoboszlói, 2007-től átmenetileg kedvezményezett) sorolható a fejlett stagnáló kategóriába (ebben a kategóriában van a régió másik két megyeszékhelye), míg a leszakadóak között két megyei kistérség (Hajdúböszörményi és a Polgári, 2007-től hátrányos helyzetű) található (28. ábra). A megye elmaradottságát tükrözi, hogy Debrecen kistérsége kivételével az összes, az ország 94 területfejlesztés szempontjából

kedvezményezett kistérsége közé tartozik. Ezek közül 4 (Balmazújvárosi, Hajdúhadházi, Polgári, Püspökladányi) bekerült a 47, területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek kategóriájába is. A Berettyóújfalui (M 23. ábra) pedig még ezen belül is a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség kategóriába esik (311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet). Hátrányos helyzetű (HH) kedvezményezett kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeknek kell minősíteni (Területi Kohéziós Kézikönyv). A hátrányos helyzetű térségeket bemutató országos térkép a megye határai mentén elhelyezkedő, hasonló helyzetben lévő területekre irányítja a figyelmet. Leglátványosabban az OTK-ból származó (2005) térkép adja vissza ezt (29. ábra). Minden szomszédos megye irányából fellehető egy-egy kistérség (Nyírbátori, Mezőcsáti, Tiszafüredi, Sarkadi), amelyek kialakulásában a megye perifériáit is létrehozó tényezők (külső, belső periféria) játszanak szerepet. 29. ábra: A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A területi egységek relatív helyzetének komplex indexszámmal való érzékeltetésére született mutató a HDI (Human Development Index) magyarországi adaptáció is alkalmas a hátrányos helyzet érzékeltetésére. Az iskolázottságot, születéskor várható élettartamot és a gazdasági aktivitást együtt kezelő mutató kialakítására a 2001-es Népszámlálás adataival kistérségi szintre bontott HI (Human Index) számításokat végző kutatók (Obádovics-Kulcsár, 2003) a legalacsonyabb értékkel rendelkező kistérségek közé sorolták (0,4 alatti index értékkel) a Berettyóújfalu kistérségét. Megyére vonatkozó önálló leszakadást jelző mutató kialakítására nem vállalkoztunk, de a gyakorlatban leggyakrabban vizsgált indikátorok sorát áttekintjük, vagy utalunk a helyzetfeltárás megfelelő fejezetére. Ezek a következők: a) demográfiai helyzet (elöregedés ténye, veszélye), roma kisebbség magas és növekvő aránya, alacsony iskolázottság (analfabéták magas aránya), b) jövedelmek alacsony szintje, c) munkanélküliség magas szintje, d) kedvezőtlen térszerkezeti elhelyezkedés. a) Hátrányos helyzet a demográfiai vonatkozásában Az ország egészére jellemző fogyás és a következményeként elöregedő korstruktúra differenciáltan érinti a megyét. Két kedvezőtlen eleme két eltérő jellegű területen jelentkezik. Az elöregedés az 30

aprófalvas Bihar jellemzője. A másik önmagában a népmozgalom vonatkozásában pozitív esemény (fiatalabb korszerkezet, jobb természetes mutatók) párhuzamosan a roma etnikai kisebbség létszámának és arányának növekedésével függ össze, becsülhetően abból következik. Ezen a területen (Ligetalja, Érmellék) az iskolázottsági mutatók kedvezőtlen volta, a magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatás és alacsony jövedelemtermelő képesség egymást erősítő jelenségei erősítik a leszakadás folyamatát. Integrált oktatás-, foglalkoztatás és szociálpolitikára van szükség a terület fejlesztése érdekében. (A demográfiai jellemzők elemzését lásd az I.1.1. fejezetben.) b) A jövedelmek országos átlagtól eltérően alacsony szintje akár generális mutatóként is értelmezhető, a Magyarországon belüli regionális különbségeket önmagában is visszaadó indikátorként. Kelet- Magyarország és a Dél-Dunántúl elmaradása megjelenik ebben az értékben. A 2010-es értékek szerint az alkalmazásban állók bruttó keresete alapján a megye 11. helyen állt az országos rangsorban. Az egy lakosra jutó belföldi jövedelem értékének alakulásával követte az országos trendet, attól való elmaradása nem csökkent (30. ábra). 30. ábra: Az egy lakosra jutó belföldi jövedelem Hajdú-Bihar megyében (forrás: TEIR) Kistérségi bontásban feltűnőek az erős területi különbségek (5. táblázat). A Debrecen az országos átlagot (107,5%), a Hajdúszoboszlói (89,6%) pedig a vidéki átlagot tudta felülmúlni. 2010-ben. A többi kistérség értéke jelentősen elmaradt az országos átlagtól a Polgári kistérségé a 80%-ot, a Hajdúböszörményié a 75%-ot, a Hajdúhadházi kistérségé a 60%-ot érte el. A Derecske-Létavértesi kistérségé pedig 60% alatt maradt. 5. táblázat: A 100 lakosra jutó adófizetők száma (fő) és az országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó jövedelemszint alakulása (%) Hajdú-Bihar megye kistérségeiben 100 lakosra jutó adófizetők száma Az országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó jövedelemszint [%] Balmazújvárosi 41,6 66,6 Berettyóújfalui 38,8 64,2 Debreceni 45,3 107,5 Derecske-Létavértesi 36,3 57,6 Hajdúböszörményi 44,2 76,1 Hajdúhadházi 36,5 60,4 Hajdúszoboszlói 46,8 89,6 Polgári 41,9 82,8 Püspökladányi 40,3 70,6 Hajdú-Bihar megye 42,3 66,6 Országos átlag 43,4 100 Vidéki átlag 43,5 89,3 31

(forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési Koncepciójának helyzet feltárása nyomán) Településszinten a különbség még erőteljesebb, itt mutatkozik meg a leszakadás élesen (31. ábra). Bihar és az Érmellék ismét a legrosszabbak között jelentek meg. 31. ábra: Az egy adófizetőre jutó összes belföldi jövedelem 2009-ben (forrás: TEIR) c) A munkanélküliség magas aránya is indikátora a leszakadásnak. A megye rendszerváltás utáni gazdaságtörténetének legnagyobb problémája a foglalkoztatás drámai visszaesése. Kelet-Magyarország más megyéihez hasonlóan, (de az agrárjellegből következően intenzívebben) összeadódtak a hatások. Országos átlagot meghaladóan visszaesett az aktivitási ráta, emelkedett a munkanélküliség, csökkentek a jövedelmek. A megye munkanélküliségének mutatói a rendszerváltás óta a legrosszabbak közé tartoznak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád társaságában a megyék sorában az utolsók közé tartozik (32. ábra). Szabolcs-Szatmár- Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Heves Békés Baranya Bács-Kiskun Tolna Zala Fejér Csongrád Veszprém Komárom-Esztergom Vas Pest Budapest Győr-Moson-Sopron 5 6 7 7 9 11 11 11 10 32. ábra: A munkanélküliségi ráta 2011-ben (forrás: TEIR) Az 1990-es évek első felének nagy visszaesése után az ezredforduló táján stabilizálódni látszott a munkanélküliségi ráta, majd már a válságot megelőzően 2007-től emelkedésnek indult (33. ábra). 32 14 13 16 16 16 18 18 20 22 22 24

33. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Hajdú-Bihar megyében (forrás:teir) 34. ábra: A munkanélküliek száma Hajdú-Bihar megyében [%](forrás:teir) Az emelkedés tovább folytatódott, a KSH adatai szerint 2012 I. félévében 13,2%-on állt. Abszolút számban az emelkedés eléri a 20 000 főt (34. ábra). 2012 első negyedévének végén a nyilvántartott álláskeresők száma 48 868 fő, közülük 25 éven aluli 7957 fő. Munkanélküliség a kistérségekben Az álláskeresők száma Hajdú-Bihar megyében 2006-ban 33035 fő, a válság második évében (2010) 47237, s minimálisan javultak az adatok azt követően. A következőkben Hajdú-Bihar kistérségeinek főbb munkanélküliségi jellemzőit vizsgájuk (6., 7., 8. táblázat). 6. táblázat: Álláskeresők száma Hajdú-Bihar megyében Munkanélküliségi Közigazgatási 2006 2007 2008 2009 2010 2011 jellemzők egység Álláskeresők Balmazújvárosi 2522 2721 2689 2943 2888 2660 száma (fő) kistérség Berettyóújfalui 4990 5475 5392 5893 5735 5317 kistérség Debreceni 7380 9245 9376 12756 13276 12316 Kistérség Derecskei 2310 2813 3064 3752 3851 3433 kistérség Hajdúböszörményi 3056 3669 3875 4950 4856 4760 kistérség Hajdúhadházi 5686 6613 6711 7404 7939 7631 kistérség Hajdúszoboszlói 1691 1950 1768 2346 2413 2490 kistérség Polgári kistérség 1144 1332 1261 1451 1281 1428 Püspökladányi 4256 4927 4828 5272 4998 4514 kistérség Hajdú-Bihar megye 33035 38745 38964 46767 47237 44549 Forrás: TEIR, saját szerkesztés 33

7. táblázat:munkanélküliségi ráta Hajdú-Bihar megye kistérségeiben 2006-2011 között Munkanélküliségi Közigazgatási 2006 2007 2008 2009 2010 2011 jellemzők egység Munkanélküliségi Balmazújvárosi 13,1 14,2 14,2 15,6 15,4 14,3 ráta (%) kistérség Berettyóújfalui 14,5 16,1 15,9 17,4 17 15,8 kistérség Debreceni 5,3 6,7 6,8 9,3 9,7 9,1 Kistérség Derecskei 10,1 12,2 13,3 16,4 16,9 15,1 kistérség Hajdúböszörményi 8 9,7 10,2 13,1 13 12,8 kistérség Hajdúhadházi 14,5 16,6 16,8 18,4 19,7 18,9 kistérség Hajdúszoboszlói 7,6 8,8 8 10,6 11 11,4 kistérség Polgári kistérség 12,3 14,4 13,7 15,9 14,1 15,9 Püspökladányi 12,6 14,7 14,6 16,1 15,4 14 kistérség Hajdú-Bihar 9,2 10,9 10,9 13,2 13,4 12,7 megye Észak-alföldi 9,7 11,3 12 13,9 14,2 13,6 Régió Forrás: TEIR, saját szerkesztés A táblázat a megyei kistérségek munkanélküliségi rátáját vizsgálja a 2006-os időszakot követően. Bár a 2002. évi és a 2003. évi viszonylagosan kedvező foglalkoztatási adatoknál rosszabbak a munkaerőpiac mutatók 2006-ban, a később kialakult válság éveihez mérten vehetjük a 2006-ot egyfajta bázisévnek. Az egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkanélküliségi ráta a válság első éve (2009) előtt is minden kistérségben (még a legjobb adattal rendelkező debreceni kistérségben is) kedvezőtlenebbül alakul mint korábban. Ezt a romló tendenciát erősíti fel 2%-3%-al minden megyei térségben a 2009-ben beköszöntő válság. A 2008-as megyei munkanélküliségi 10,9%-os ráta ugrik meg 13,2%-ra. A megye kistérségei közül a vizsgált időszakban háromban maradt a munkanélküliségi a megyei átlag alatt: debreceni, hajdúszoboszlói és a hajdúböszörményi. Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény estében a kedvező eredményt nagy eséllyel Debrecen közelsége adja, hiszen a két település állandó lakosai közül jelentős számban ingáznak dolgozni a megyeszékhelyre. A Debrecentől és az országos főutaktól való távolság arányosan növeli a munkanélküliségi rátát. Legkedvezőtlenebb helyzetben a hajdúhadházi és a berettyóújfalui kistérség található. Már a 2006-os mutató is nagyon magas (mindkét térségben 14,5%-os), s a gazdasági krízis következményeként a berettyóújfalui 16%-17% körüli tartományban mozog, míg a hadházi 18%-19%-os magasságokba is eljutott. A két kistérség között a jelenlegi különbséget az adja, hogy a berettyóújfalui kistérségben minimális mértékű csökkenés megfigyelhető, míg a hadháziban nem. A válság kezdete óra továbbra is kritikusan magas a munkanélküliség a megyében s 2009 óta minimális csökkenést regisztrálhatunk (2009: 13,9%, 2011: 13,6%). 34

8. táblázat: Pályakezdő álláskeresők számaránya Hajdú-Bihar megye kistérségeiben 2006-2011 között Munkanélküliségi Közigazgatási 2006 2007 2008 2009 2010 2011 jellemzők egység Pályakezdő Balmazújvárosi 9,2 10,6 10,4 9,5 8,9 9,8 álláskeresők aránya (%) kistérség Berettyóújfalui 12 12,7 12 11,7 10,8 11,5 kistérség Debreceni 9,6 10,1 8,8 8,7 9,3 9,5 Kistérség Derecskei 10,6 11,3 11,2 13 13,5 14,8 kistérség Hajdúböszörményi 11,8 12,1 10,6 11,5 11,7 11,6 kistérség Hajdúhadházi 9,6 10,5 9,8 10,5 10,4 10,1 kistérség Hajdúszoboszlói 7,3 8,8 8,4 10,9 11 10,8 kistérség Polgári kistérség 4,9 8 7,9 9,4 9,4 9,1 Püspökladányi 9,6 11 10 11,2 9,8 10,4 kistérség Hajdú-Bihar 9,9 10,8 10 10,5 10,4 10,6 megye Észak-alföldi Régió 10,9 11,2 10,5 11 10,8 11,2 Pályakezdő álláskeresők A munkanélküliségen belül az egyik jelentős - s egyre növekvő - probléma a pályakezdő munkanélküliség jelenléte és mértékének növekedése. A pályakezdő álláskeresők statisztikái, valamint az általuk megrajzolt területiség jelentősen eltér az alapvető munkanélküli statisztikától. Ez a jelenség Hajdú-Bihar megyében is tükröződik. A pályakezdő álláskeresők legmagasabb aránya nem a megye munkaerőpiaci szempontjából legkedvezőtlenebb kistérségei közül kerülnek ki szükségszerűen (pl. a polgári kistérség statisztikái nem rosszabbak, mint a debreceni kistérsége). Ennek egyik okaként mindenképpen a fiatal pályakezdők mobilitási hajlandóságát jelölhetjük meg. A fiatalok jelentős csoportja marad a megyeszékhelyen tanulmányai befejezése utáni is a jobb munkalehetőség reményében (ennek is tulajdonítható a magasabb debreceni érték), illetve számos fiatal a megye határain túli (akár hazai, akár külföldi) mobilitásban látja a megoldást. Így az LH-s, LHH-s térségek fiatal potenciális munkavállalóinak jelentős részét elveszíti, csökkentve ezáltal a potenciális pályakezdő álláskeresők arányát is. A másik eltérés, hogy a pályakezdő álláskeresők arányszámának változása eltér a teljes felnőtt korcsoportra jellemző dinamikától, ahol 2006 után lassú romlás volt megfigyelhető, majd a 2009-es évben jelentős mértékben növekedett az álláskeresők száma. A pályakezdők már 2000-es évek közepén is kedvezőtlenebb helyzetben voltak, mint a nem pályakezdő munkavállalók, s a hajdúszoboszlói kistérség kivételével (ahol 2,5%-os a növekedés), a válság első éve sem hoz radikálisnak mondható expanziót, sőt, a berettyóújfalui és a debreceni kistréségben 2008-ról 2009-re csökken a pályakezdő álláskeresők aránya. Összességében elmondható, hogy Hajdú-Bihar megyében a 2006-os 9,9%-os rátáról 2011-re 10,6%-ra nőtt az pályakezdő álláskeresők aránya, míg ugyan ezekben az években a teljes munkaképes felnőtt lakosságra vonatkozó adatok: 2006: 9,2%, 2011: 12,7%. 35

A munkanélküliség településenkénti eltérései Avizsgálat visszaadja a hátrányos helyzet egyéb ismérveinél tapasztalt képet (M 24., 25. ábra). Ligetalja, Érmellék, Dél-Bihar és a Tiszamente déli terüleltei rendelkeznek a legrosszabb értékekkel. A 20% feletti érékek az országos átlag dupláját jelentik. Árnyalja a képet, ha a hosszabb ideje munkát keresők regisztráltak közötti arányát vizsgáljuk. Esetükben a munkaerő-piacra való visszajutás nehézségei észlehetők (36. ábra). A legrosszabb értékek ismét ugyanazokban a térségekben, majdnem azonos településeken köszönnek vissza. Az általános iskolai végzettség nélküliek aránya az összes regisztrált álláskereső között egy másik problémára mutat rá (35. ábra). Az iskolai végzettség nélküli álláskeresőket szinte lehetetlen visszaemelni az elsődleges munkaerő-piacra. A megyében nincs olyan település ahol 20% alatt lenne az érték. A települések több, mint felénél 40%-, 14 településnél 50% feletti az érték. Kismarja, Hajdúszovát, Nagykereki (60-60%), Told (63%), Bojt 72% értékei kiugróan magasak. 35.ábra: Az általános iskolai végzettség nélküli álláskeresők aránya az összes regisztrált munkanélküliből (2012 III. negyedév) (forrás: TEIR) 36. ábra: A 180 napnál régebben munkát keresők aránya az összes regisztrált munkanélküliből (2012 III. negyedév) (forrás: TEIR) A munkanélküliségre vonatkozó adatok szakképzés-centrikus részletes kifejtését a 1.2. fejezet tartalmazza. 36

d) A leszakadás földrajzi fekvésből adódó eleme a nemzetközi, az országos és a megyén belüli térszerkezetéből következik (37. ábra). 37. ábra: Magyarország fejlesztési pólusai és tengelyei (forrás: OTK 2005) A megye hegemón központja Debrecen (37-38. ábra). A város közelében, vagy országos, nemzetközi kapcsolódásának (tengely) közelében elhelyezkedő területek könnyen/könnyebben kapcsolódhatnak a gazdaság keringésébe, mint a peremen elhelyezkedők. A kapcsolódás csatornái az elsődleges infrastruktúra-fejlesztési célterületek. Autópályák épülnek, vasútvonalak kerülnek felújításra ezeken a területeken, a perifériákon ennek nyoma sincs. A megyeszékhely körül kialakuló agglomerációs zóna települései élvezik a regionális központ jellegből következő előnyöket, az árnyékban lévőknek rosszabbak a fejlődési esélyeik. A fő térszerkezeti vonalak determinálják a fejlődés/felzárkózás esélyeit is. Gazdasági tekintetben a Budapest-Szolnok- Debrecen-Nyíregyháza-Záhony közlekedési folyóban való elhelyezkedés teremt viszonylag jó helyzetet (Püspökladány, Hajdúszoboszló, Hajdúhadház, Téglás), leginkább a 100-as vasúti fővonal révén. A 4-es számú főútvonal felújítása növeli majd a lehetőségeket. Az M3-M35 autópálya felértékelte az északkeleti kapcsolatokat. Itt Polgár, Hajdúböszörmény került helyzetbe, a pálya határig történő folytatása után nőnek Berettyóújfalu, Biharkeresztes fejlesztési esélyei is. Oktatás vonatkozásában a közlekedési lehetőségeket alakítják, az központi szerepkörű települések intézményeinek elérhetősége révén. A leszakadó területek problémája az elérhetőséghez kötődik. A 47-es és 471-es utak, a 4-es 33-as, 33- as 35-ös közötti területek szinte feltáratlanok. Különösen igaz ez az országhatár menti zsákutcás fejlődést mutató Dél-Nyírség és az Érmellék területére. Hasonló (de természetes) határt jelent a Tisza nyugaton. Az Alföld halott szívének is nevezett Közép-Tiszavidék megyéhez tartozó települései elzártak a szomszédos megyék irányába, közlekedési kapcsolataikat a két viszonylag távoli hídra (Tiszafüred, Polgár) kell kiépíteniük. A kistérség központok (2011) elérhetőség értékei alátámasztják a közlekedési problémák jelenlétét (M 26. ábra). Bihar déli területeiről több, mint egy órát kell utazni a megyeszékhely eléréséig. Térszerkezeti vonatkozásban a tanyás vidékek is különleges figyelmet érdemelnek (M 27. ábra). A megye hajdúsági területén a nagy határral rendelkező mezővárosok külterületén található tanyák demográfiai viszonyai, a lakóik foglalkoztathatósága, elérhetőségi viszonyaik, infrastruktúrájuk messze elmarad az országos értékektől. 37

38. ábra: Hajdú-Bihar megye térszerkezete (forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési Koncepciójának helyzet feltárása) Az általunk vizsgált mutatók vonatkozásában rossz adottságokkal rendelkező területek koncentráltan helyezkednek el. A megye déli, keleti határa (országhatár) mentén találhatóak, leszakadásuk az elmúlt évtized törekvései ellenére sem csökkent. Szakképzés tekintetében ritka intézményhálózattal rendelkező terület, ahol Berettyóújfalu mellett csak kisebb intézmények (helyben), és Debrecen (bejárással) próbálják ellátni ezt a feladatot. A helyi intézmények fenntartása/erősítése a gazdasági racionalitás ellenében is fontos lehet, hiszen magas arányú iskolázatlan népességük számára a szakmunkásképzés lehetősége a munkaerő-piac irányába tett első lépés lehet. I. 1. 4. A megye középszintű szakképzésének térszerkezete, megyei, megyén kívüli és nemzetközi területi kapcsolatai A Hajdú-Bihar Megyei kereskedelmi és Iparkamara adatfelvétele a megye szakképző intézményeire terjedt ki és a 2013. márciusi állapotokat adja vissza (39. ábra). 39. ábra: A megye szakképző intézményeinek tanulói származási helyek szerint csoportosítva (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) A kérdéssorozatban az egyes intézmények tanulóinak állandó lakcímére voltunk kíváncsiak, ennek segítségével a területi kapcsolatokat tártuk fel. Az adatszolgáltatás nem volt teljes körű, de a nagy tanulói létszámokkal rendelkező intézményeket, településeket érintette. Átlagban igaz, hogy a megye szakképző intézményeiben tanulók 2/5-e helyi, 3/5-e más településről (esetleg más megyéből, vagy külföldről) érkezik. A megye településeinek területi kapcsolatrendszerét átfogóan jellemezhetjük a tanulók származási helyének csoportok szerinti bontásával. Az intézmény beágyazottságáról árulkodó adatok közül a helyi származású, a vidéki (nem az intézmény székhelyén lakó) és az intézmény településéről eljáró tanulók számával próbáltuk jellemezni (40. ábra). Az eljárók adatsora lyukas (abban a tekintetben, hogy csak a többi megyei intézményben megjelenő tanulók tűnnek fel benne), de így is informatív. Ennek alapján nyomozhatók azok az intézmények, amelyek alapvetően a közvetlen településük ellátását oldják meg. Ebbe a kategóriába tartozik (sok eljáró tanulóval) Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány. Érdekes Hajdúhadház, Nádudvar esete, ahonnan többen járnak el, mint ahányan helyben tanulnak a szakképzőkben. Biharkeresztes, Derecske esete hasonlít (sokan járnak el a településről), de itt még a 38

bejárók magas száma megvan. Balmazújvárosról sokan járnak el, ennek ellenére leginkább a helyiekre épül az iskola. Arányaiban hasonló Debrecen, Berettyóújfalu és Polgár iskoláinak szerkezete ebben a tekintetben. Kevés eljáró mellett többen járnak oda vidékről, mint a helyiek. Ezek a legnagyobb vonzással bíró intézmények, ahol túllépnek a helyi igények kielégítésén is. Polgár esetében a megyehatár túloldalán lévő Tiszaújváros vonzása alakíthatja a képet, ugyanis az eljárók statisztikájában csak a megye intézményeiben megjelenők vannak jelen. Püspökladány Polgár Nádudvar Hajdúszoboszló Hajdúnánás Hajdúhadház Hajdúböszörmény Derecske Debrecen Bojt Biharkeresztes Berettyóújfalu Balmazújváros eljáró tanulók vidéki helyi 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 40. ábra: A z egyes települések intézményeinek jellemzői a tanulók származási helyei, illetve a településről más megyei intézménybe történő átjárás alapján (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) A megye belső területi kapcsolatai, vonzások A vonzások kimutatására vonzásintenzitás számításokat végeztünk. Az eljárás lényege, hogy az egyes településekre járó tanulók számát az állandó lakcím szerinti település népességszámára vetítettük le, ezzel az eltérő lélekszámú települések adatai összevethetőkké váltak. A megyeszékhely középszintű szakképző intézményrendszerének méretei miatt az 1000 lakosra jutó tanulók száma segítségével egy külön térképen csak Debrecen vonzásviszonyait jelenítettük meg (41. ábra). A megyeszékhelyre jár a szakképzés tanulóinak 3/5 része, a települések közötti mozgásban megjelenők 2/3-a. Keleten az országhatárig, északkeleten a megyehatárig terjed a legintenzívebben vonzott zóna. Nyugat és délnyugat felé csökkenő intenzitású zónák követik egymást szabályosan. Ezt a földrajzi közelség mellett a terület intézmény-ellátottsága is indokolja. Nem meglepő, hogy a város nem került a legintenzívebb kategóriába, ugyanis a városi lakosság középszintű intézményválasztásában a gimnáziumok előnyben vannak. Arányaiban többen mennek az általános középfokú képzés és a felsőoktatás irányába, mint a falvak lakossága. 39

40 41. ábra: Debrecen középszintű szakképző intézményeinek vonzás viszonyai (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) A másik térképen a megye összes szakképző intézményének vonzásait próbáltuk ábrázolni (42. ábra). A térképen megjelenő színekkel az elsődleges vonzásközpontokhoz kapcsolódó településeket ábrázoltuk. Az egyes települések vonzásintenzitási értékei közül kiválasztottuk a legnagyobbat és azt jelöltük központnak. A módszer kapcsán tudandó, hogy nem tudja kezelni a más megyékhez tartozó vonzásokat (nincs adat az oda beiskolázott tanulókról települési bontásban), illetve nem próbáltunk az egymás közeli intenzitási értékeknél új kategóriát (pl.: erősen megosztott vonzással rendelkező település ) alkotni, hanem a legnagyobbhoz rendeltük a központi szerepkört automatikusan, de az elemzés folyamatában kezeltük a helyzetet. 42. ábra: Hajdú-Bihar megye településeinek elsődleges szakképzési vonzásközpontjai (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) Debrecen méreteivel ránehezedik a megye településeire. Önálló szakképzővel rendelkező településen is előfordul, hogy a debreceni szakképzés vonzása erősebb, mint a helyi. Mezővárosainknál is gyakori, hogy csak saját városukban tudják domináns mivoltukat tartani. Hasonlóra képes Bojt szakképző intézménye is. Berettyóújfalu hatása kiterjedt az aprófalvas Biharban. Érdekes, hogy Biharkeresztes Nagykereki és Told viszonylatában dominál, de a saját település erőteljesebben konvergál Berettyóújfaluhoz, mint a helyi intézményhez (M 28. ábra). Az előző ábrához képest megnőtt a terület, ahol a megyeszékhely domináns. Egyek, Tiszacsege, illetve Kaba irányába látható változás. Általában igaz, hogy ezeken a területeken többirányú hatás érvényesül és (viszonylag alacsony érték mellett) közülük legerősebb a debreceni. A megyehatár mellett (pl.: Egyek) már szomszédos

megyében lévő város/városok hatása erősebb is lehet, mint a távoli vagy nem megfelelő képzési irányokkal bíró megyében lévő szakképző intézménnyel rendelkező település. Megye/országhatáron átnyúló kapcsolatok lehetséges hatásai a szakképzésre Ahogy egy település társadalmi-gazdasági folyamatai sem értelmezhetők önmagukban (hiszen település-hálózat részeként funkcionálnak), úgy egy nagyobb területi egység (esetünkben megye) jelenségei is csak környezetükbe illesztetten elemezhetők. Megyei léptékű középszintű intézményrendszer fejlesztésekor figyelemmel kell lennünk a megyével szomszédos területekre-, illetve szomszédos területek megyére gyakorolt hatásaira. Megyehatáron átnyúló kapcsolatok Települési vonzáskörzetek kialakulásában a gazdasági, társadalmi, politikai tényezők mellett az egyén önállóan választott mozgáspályái is szerepet játszanak. Szubjektív döntéseikkel az emberek gyakran felülírnak közigazgatási határokat. A városok központi szerepkörében határozott súlyú oktatás sok esetben teremt ilyen helyzetet. Regionális központok, megyeszékhelyek (esetünkben Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Békéscsaba) oktatási vonzása szinte természetes módon hat a szomszédos megyékben élőkre is. Diverzifikált és méreteikhez illeszkedő oktatási rendszerük erős hatást gyakorol távolabbi települések lakosságára. A képzés szintje és speciális jellege kiterjeszti a területi hatásokat. Ezek a nagy oktatási központok vonzásukat magasabb hierarchia szinten érvényesítik, magukba integrálva a kis-, és középvárosi vonzáskörzeteket. Elfogadva ezt a jelenséget, automatikusnak tekinthetjük a kiterjedt nagyvárosi vonzásokat. Figyelemre méltóak azonban a kis- és középvárosi (területileg is kisebb kiterjedésű) kapcsolatok. A megyehatár közelében lévő hajdú-bihari városok más megyékből, a túloldalon lévők pedig innen vonzanak el tanulókat. Hajdú-Bihar megye határán Nyíradony, Hajdúhadház, Téglás, Hajdúnánás, Polgár, Berettyóújfalu vonatkozásában érdekes ez a jelenség, hiszen a túloldalon Nyírbátor, Újfehértó, Tiszavasvári (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén), Karcag, Füzesgyarmat (Jász-Nagykun-Szolnok), Szeghalom (Békés) települései működnek középszintű intézményeikkel. A kölcsönös hatások vizsgálatát egy ezredforduló után készült elemzésre (Bujdosó Zoltán: A megyehatár hatása a városok vonzáskörzetére, doktori dolgozat 2004), illetve a megye szakképző intézményeinek adatszolgáltatására építettük (Hajdú-Bihar Megyei kereskedelmi és Iparkamara, 2013). Bujdosó (2004) komplex vonzáskörzet vizsgálata kapcsán érintette a középszintű oktatási kapcsolatokat a megyehatár mellett elhelyezkedő települések vonatkozásában (43. ábra). 43. ábra: Hajdú-Bihar megye határ menti területeinek középfokú oktatási vonzáskörzetei (tanuló/1000 lakos), A város Hajdú-Biharból, B város megyén kívülről. (Forrás: Bujdosó Z. 2004) Indirekt módon haladva a megye határai körül a következőket látjuk. A megyére vonzást (de nem nagy kiterjedésben) gyakorol Nyírbátor (Nyíradony, Nyíracsád), Tiszafüred (Tiszacsege, Egyek) és Szeghalom (Újiráz). Kiegyensúlyozott helyzetet mutatott be a szerző, akár kölcsönös, egymást kiegészítő vonzásokkal Polgár és Tiszaújváros, Újfehértó és Hajdúhadház (mindkettő a közeli nagyvárosok miatt legátolt), Karcag és Püspökladány léptékében (itt Karcag Biharnagybajomra gyakorolt hatása érzékelhető). 41

Tulajdonképpen a megyehatár mozgások miatt legérdekesebb Berettyóújfalu-Szeghalom kapcsolat is ilyen. Berettyóújfalu hiányközpontként megkapta az oktatási funkciókat, Szeghalom kiépítette ezeket a megyehatár megvonása után. Szeghalom Újirázra, Berettyóújfalu Körösnagyharsánya gyakorol érzékelhető vonzást. Új szereplőként térségükben (komoly területi hatás nélkül) ringbe lépett Komádi és Füzesgyarmat is. A megye kis-, középvárosa gyakorol hatást a határokon túlra Hajdúnánás esetében (Tiszalök, Tiszadob, Tiszavasvári). A közeli vetélytárs Tiszavasvári inkább csak saját megyéjére hat. Munkaerőpiaci vonzások esetén jelentős eltérések vannak ettől. Tiszaújváros és Tiszavasvári Hajdú-Bihar megyére gyakorolt hatásai lényegesen erősebbek az oktatásinál (M 29. ábra). Minden esetben figyelemre méltóan erősek a megyén belüli vetélytársak, megyén belüli vonzáskörzetük kialakulásában a belülről származó ellenhatások erősebbek (lásd a megye szakképzését leíró fejezet). Hajdú-Bihar megye szakképző intézményeinek megyehatáron átnyúló kapcsolatai (2013) A megye szakképző intézményeiben tanulók adatsorából (állandó lakcímei alapján) kiválaszthatók a Hajdú-Bihar megyén kívülről származó tanulók (39. ábra). A grafikonból kitűnik, hogy a tanulók, mintegy 7%-a (15.558 fő) a megyén kívülről származik. Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék a legérintettebbek, de Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékből is érkeznek a megye intézményeibe. Debrecen regionális központként lényegesen nagyobb hatással bír a megyehatáron túl (1055 tanulóval megérint 265 települést), mint a megye többi szakképző intézménye együtt (503 tanuló, 88 település). Intézményeinek kínálata a leginkább diverzifikált, hatása a szomszédos megyék székhelyeire, nagyobb városaira is kiterjed. A megyeszékhely megyehatáron átnyúló kapcsolatait bemutató térképet az érintett településekről érkező tanulók száma alapján készítettük (44. ábra). 44. ábra: Debrecen szakképző intézményeinek megyehatáron túlnyúló vonzása (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) Jellemzően Szatmár és a Bereg területén intenzív a kapcsolat, illetve a Nagykunság irányában vannak erős vonzások. Az északkeleti irányú vonzáskörzet demográfia tekintetben egynemű, jellemzően országos átlagnál jobb természetes mutatókkal bíró terület. Érdekes, hogy déli és északnyugati irányban nem gyakorol erős hatást a szomszédos megyékre Debrecen. Békés irányába a közlekedési lehetőségek zárhatják le a vonzáskörzetet. Dél-Borsod felé a polgári, hajdúnánási szakképző intézmények ellenpontozhatják Debrecen hatásait. Tiszafüred irányában ismét felelhető a 4. ábrán már emlegetett szétvonzás jele. A város intézményei közül a legnagyobb számú megyehatáron túlról érkező tanulóval rendelkezők speciális képzési palettájuknak köszönhetik a megkülönböztetett érdeklődést, jelentős közöttük az alapítványi fenntartásúak súlya is (45. ábra). 42

LIA Discimus Diószegi S. Mechwart A. Balásházy J. Dienes L Sirius Görög D. Kodolányi J. Baross G Kós K Szent J. Tessedik S. Péchy M. DMA Irinyi J. Gábor D. Kereskedelmi Bethlen G. Magiszter Kleopátra Beregszászi J. 0 50 100 150 200 [fő] 45. ábra: A város néhány középszintű szakképző intézményeinek megyehatáron túli tanulói (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) Természetes, hogy a speciális és a minőségi képzés érdekében vállalják a tanulók a nagyobb távolságra történő ingázást (napi, vagy heti időszakkal). Klasszikus emberi tőkébe történő beruházás nyomait láthatjuk ebben az esetben. Nagyobb befektetés (utazási, megélhetési költségek) mellett, a végzettek jobb munkaerő-piaci pozíciói (következtében magasabb bérek) reményében vállalják a távoli szakképzést. Lényegesen elmarad Debrecen hatásától a megye többi településén lévő szakképzés (46. ábra). Polgár Hajdúnánás Hajdúböszörmény Derecske Püspökladány Nádudvar Bojt Hajdúszoboszló Berettyóújfalu Hajdúhadház Biharkeresztes Balmazújváros 46. ábra: A megye szakképző intézményeinek megyehatáron túlterjedő vonzása (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) A megye (Debrecenen kívüli) intézményei szűkebb területre hatnak. Középvárosi funkcióiknak megfelelően a földrajzi közelségükben lévő települések kerülnek be a vonzáskörzetbe. Érdekes a polgári József Attila Gimnázium és Szakképző iskola 0 50 100 150 200 250 300 350 esete. Többen vannak a Borsod- [fő] Abaúj-Zemplén megyéből érkező tanulók, mint a helyi, vagy Hajdú- Bihar megyéből származó társaik. Fontos a megyén kívüliek szerepe még Hajdúnánás és Hajdúböszörmény szakképzésében is. E három település intézményei esetén határolható körül a legszebben a külső vonzás (47. ábra). 43

47. ábra: A megye szakképző intézményeinek megyehatáron átterjedő vonzása városonként (2013) (forrás: HBKIK adatgyűjtése) A megyéből megyehatáron átnyúló vonzáskörzettel Polgár (Borsod- Abaúj-Zemplén), Hajdúnánás, Hajdúböszörmény (Szabolcs- Szatmár-Bereg) rendelkeznek. Irányukba Debrecen (megyén belüli és megyehatáron átívelő) vonzása csökken. Püspökladány, Bojt, Derecske valószínűsíthetően (az egyik oldalról származó adatok miatt a következtetés korlátokkal rendelkezik) egyensúlyi helyzetben van a szomszédos megyék településeivel. Rárímel a gondolat Bujdosó Zoltán (2004) dolgozatának megállapításaira. Külső vonzás feltételezhető a megye észak-nyugati peremén. Egyek, Tiszacsege, Hortobágy, Újszentmargita településeinek nincs egyértelműen azonosítható központja (Debrecen vonzásintenzitása csak a többfelé vonzódás miatt a legnagyobb, de nem meghatározó), onnan Tiszafüred irányába az eljárás jelensége ennek a következménye. Ebbe az irányba is (mint a megye északkeleti határainál) átlagnál tompább Debrecen vonzó hatása. Nemzetközi oktatási kapcsolatok lehetőségei A középszintű oktatás területi kapcsolatrendszere kistérségi (járási), megyei, regionális léptékben vizsgálandók. Átjárható határok esetén (a szomszédos Románia uniós tagállam, határ közelben komoly magyar anyanyelvű kisebbséggel) a nemzetközi kapcsolatrendszer is figyelembe veendő. Tartózkodási engedély birtokában, államközi megegyezések eredményeként a határontúli tanulók jelenléte legális a magyar közoktatási intézményekben. Gyakori, hogy a magyar ideiglenes lakcímmel (általában határközeli állandó lakóhellyel) rendelkező tanulókat az intézmények külön már nem tartják nyilván. Hajdú-Bihar megye elhelyezkedése két ország viszonylatában teremt lehetőséget a nemzetközi oktatási kapcsolatok kialakítására. Ukrajna és Románia magyar határ közelében lakó magyar anyanyelvű kisebbsége teremti meg a kapcsolatok lehetőségét. A magyar közoktatási intézményekben tanuló külföldiek településválasztása sajátos. Általában igaz, hogy Budapest mindig a legnépszerűbb célpont (M 30. ábra). Másodrangú szempont a földrajzi közelség. A megyét érintő diákmobilitás vonatkozásában a Kárpátaljáról érkezőknél ez határozottan, a romániai magyarok vonatkozásában kevésbé érvényesül. Intézményi szintű (szervezett) kapcsolatok, euroregionális együttműködések vonatkozásában Románia irányába kiépültek a szervezetek. A magyar-román határ két oldalán elhelyezkedő és egymással szoros kapcsolatban lévő Hajdú-Bihar és Bihor megyék együttműködése nem újkeletű. A trianoni határok kijelölésétől eltelt idő alatt, hosszú utat bejárva jutott el a két szomszédos megye az intenzív euroregionális együttműködés szintjéig (48. ábra). A két határ mentén szomszédos megye sok tekintetben hasonló. Országán belül mindkettő periférikus elhelyezkedésű, emiatt - amíg a határ elválasztó jellege dominált - hátrányos helyzetű térségnek számított. Kelet-Közép-Európa átalakulási folyamatának következtében a határok légiessé válása 44

újból megteremtette az együttműködés lehetőségét ebben a középkor kezdete óta közös fejlődést produkáló térségben. Az Európai Uniót megcélzó, majd tagállammá váló országok között intenzív kapcsolatok jöttek létre, euroregionális együttműködések alakultak (Czimre K. 2006). Elsőként a Kárpátok Eurorégió (1993. február 14.), majd a Bihar-Bihor Eurorégió (kistérségi együttműködés, 2002. július 11.), és a Hajdú Bihar Bihor Eurorégió (megyei szintű együttműködés, 2002. október 11.) szerveződött. Egyre célorientáltabb, intenzívebb együttműködési formákat figyelhetünk meg a térségben, és párhuzamosan a két megyeszékhely határozottabb szerepvállalása is felismerhető. A két regionális centrum aktivitása látványosan megjelent a közös agglomeráció-fejlesztés (M 31. ábra) gondolatában (DEBORA projekt), ami a két város eurometropolisz jellegű összehangolt fejlesztését célozta meg (Süli-Zakar I. et al, 2011). A tematikus együttműködési formák között a kultúra és az oktatás is egyre fontosabb szerepet kapott. Ezt jól példázza a 2002-től működő Bihari Iskolaszövetség, ami jellemzően a közoktatás és a közművelődés területén szervezi közösségbe a határ két oldalán lévő településeket (53. ábra). 48. ábra: Határmenti együttműködések formái a bihari térségben Az idő előrehaladtával a kapcsolatok intenzitása (párhuzamosan a területi szűküléssel) erősödni látszik, de iskolarendszerű szakképzés szintjén nincs még konkrét eredmény. Iskolarendszeren kívül (rugalmasabb közegben) vannak már előzmények (Eurorégióház Kht. Nagyváradi Polgármesteri Hivatal közös szervezésében a REKA /Regionális Képzési Akadémia/ Unió által támogatott projektje) Ukrajna irányában az együttműködést nehezíti az ország Unión kívüli státusza. A Kárpátok Eurorégió révén itt is létezik intézményesült kapcsolat, de gyakorlati eredménye az oktatás területén nincs. A kapcsolatok másik szintje alulról szerveződik. Mindkét országból érkeznek a magyar közoktatás rendszerébe magyar anyanyelvű tanulók, akik a magyar állampolgárságú tanulókkal azonos feltételek mellett végzik tanulmányaikat. Az Oktatási Minisztérium által hitelesített statisztikák szerint (KIR) 2002-ben 636 külföldi állampolgár tanult a debreceni középiskolákban. A 6 horvát, 3 szlovák, 18 szerb állampolgár mellett az Ukrajnából (296 fő) és Romániából (279 fő) érkezők adták a fő tömeget. Lényegesen csökkent a tanulók száma a 2008. októberi statisztikai adatok szerint. Összesen 107 külföldi tanul a város középiskoláiban napjainkban. Legnagyobb számban (77 fő) Romániából és Ukrajnából (15) jöttek. Szerbiából 2 fő, Szlovákiából 1 és nem szomszédos országból származó magyar 12 fő, akik jelenleg a rendszerben vannak. A visszaesés mértéke új helyzetről tanúskodik. A rendszerváltás utáni évek nagy létszámait meg sem közelíti a jelené. A helyi gazdasági viszonyok (Szlovákia) stabilizálódása (a magyarországi válságjelek), szülőföldön kiépített anyanyelvi tanulás lehetősége (Románia) és a megváltozott jogi háttér (az ukrán állampolgárok vízumkötelezettsége) egyaránt szerepet játszhat a diákmobilitás visszaesésében. Szempont lehet a magyar gazdaság helyzetének romlása is, napjainkra talán már kevésbé vonzó Magyarország, miközben már Kárpátaljáról is könnyen el lehet jutni akár az ibériai országokba is vendégmunkásnak. A csökkenés hasonló az országos trendekhez, az eltérés (erősebb visszaesés) oka, hogy a városban megjelenő külföldiek között a kárpátaljai magyarok országos 45

átlagnál nagyobb súlyt jelentettek. Esetükben látom legkomolyabbnak a demográfiai háttér romlását. Az elmúlt húsz év alatt szinte kiürült Kárpátalja, a fiatal generációk mozgása miatt napjainkra elöregedő a társadalma, hiányoznak a mobilitás szempontjából aktív korcsoportok. A határontúli magyarok középszintű iskolaválasztásában a szakmai jellegű intézmények domináltak az ezredforduló körüli időszakban (M 32. ábra). A hazai tanulóktól eltérően kisebb arányban jelentek meg a gimnáziumi képzésben. Hátterében a szülőföldön, anyanyelven történő szakképzés rosszabb lehetőségei nyomozhatók. A megye szakképző intézményeinek adatszolgáltatására épülő adatgyűjtés (Hajdú-Bihar Megyei kereskedelmi és Iparkamara, 2013) a legfrissebb információkat szolgáltatta. Eszerint a csökkenő tendencia nem állt meg, a megye szakképzésében csak 63 külföldi állampolgár tanul. 60%-uk a román- 30%-uk az ukrán-, 10%-uk a szlovák határ túloldaláról érkezett. Véletlenszerűen kerülnek a képzésbe nem határontúli magyar származású tanulók. A visszaesés értéke talán nem pontosan adja vissza a jelenséget, de tendenciája megkérdőjelezhetetlennek látszik. A területi kép érdekes vonása, hogy nagyban párhuzamosítható a Református Kollégium XVIII-XIX. századi területi kapcsolatrendszerével. 46

I. 2. A megye munkaerő-piaci viszonyainak feltárása, értékelése 1.2. 1. Foglalkoztatás, munkanélküliség A Hajdú-Bihar megye és a megyei térségek munkanélküliségi jellemzőit a Leszakadás alfejezetben mutatjuk be részletesen. A következőkben olvasható fejezetben részben a megyei foglalkoztatottságot, még inkább az iskolai végzettségek-foglalkoztatás viszonyrendszerét ismertetjük. 9. táblázat: A foglalkoztatottak számarányának változása iskolai végzettség szerint Magyarországon a 15-64 éves korcsoportban 2000-2011 között Mutató/dimenzió 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 A 15 64 éves foglalkoztatottak számának változása, előző év = 100 Iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szakiskola és szakmunkásképző 101,2 100,5 100 101,2 99,4 100,1 100,7 99,8 98,8 97,5 100 100,8 85,2 100,9 76,1 88,8 84,9 88 101 79,6 96,3 96,3 133,1 78,1 95,2 99,6 95,6 93,5 94,8 98,7 93,9 95,4 97,9 91,1 97,1 98,2 102,5 102,5 101,1 97,9 96,7 100,2 101,6 100,6 95,1 95,3 99,3 98,8 Gimnázium 107,6 99,1 99,9 104,8 96,7 102,7 101,4 102 96,8 101,4 97,2 102,3 Egyéb érettségi 99,2 98,7 100,7 104,3 99,7 98,2 102,1 99,8 98,6 98,4 101,4 98,8 Főiskola 101,7 102,2 104,7 106,4 107,7 103,2 103,7 101,6 104,4 101,4 99,7 105,9 Egyetem 112,5 98,3 98,3 112,8 110,7 101 99,1 98,9 107,9 100,8 104 106,5 Forrás: KSH A 2001-es bázisévhez viszonyítva 1,0% -al nőtt a foglalkoztatottak száma 2011-re. A foglalkoztatotti létszámbővülés folyamatos 2003-ig, majd az azt követő időszak hullámzó értékei után 2009-re egy nagyon jelentős 2%-os foglalkoztatotti létszámcsökkenés következik be. A válság időszakában egy a munkaerőpiacon bekövetkezett korrekcióként, 2010-re kedvezőbb eredmények jelentkeztek. Az azt követő évek stagnálást mutatnak. 60 40 20 0-20 -40-60 -80-100 49. ábra: Foglalkoztatotti arányszámváltozás 2011-re iskolai végzettség szerint a 2001-es bázisévhez viszonyítva Forrás: KSH, saját szerkesztés Az oktatási befektetések munkaerő-piaci hasznosulása gazdasági válság, magas munkanélküliség időszakában különös figyelemre méltó területe az egyéni és közösségi társadalmi aktivitásának. A következőkben az iskolai végzettség szerinti foglalkoztatás bővülést vizsgáljuk a 2001-2011 közötti időszakban. Két megjegyzést fontos hangsúlyoznunk, egyrészt a foglalkoztatotti arányszámváltozás (munkaerőpiacon megjelenő bővülés-csökkenés) részben, indirekt módon jelenik meg az egyének 47

munkaerő-piaci álláskereső helyzetben. Másrészt a 2001-et bázisévnek nemcsak az adatok elérhetősége szempontjából választottuk, legalább annyira fontos, hogy a valamivel több, mint 10 évvel ezelőtti gazdasági, munkaerő-piaci helyzet viszonylag kedvezőnek mondható, így az eredményeinket ennek tükrében értékelhetjük. A leginkább reménytelen helyzetben a 8. általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Esetükben a 2001-es bázisévhez viszonyítva radikális, 92,6%-os foglalkoztatási zsugorodás következett be 2011-re. A befejezett 8. általánossal rendelkező populáció esetében ez az érték valamivel alacsonyabb de még így is igen magas - 49%-os csökkenést jelenti. A szakiskolai, szakmunkás végzettséggel rendelkezők esetében 8,4%-os a foglalkoztatottsági mínusz jelentkezett az elmúlt 10 évben. Még mindig a kedvezőtlen tartományban kap helyet az egyéb érettségi kategória, igaz itt a foglalkoztatotti arány csökkenése minimális az elmúlt 10 évben, mintegy 1,1,%-os. Az előzőekben felsorolt negatív tartományt követően három olyan iskolai végzettséget találunk, amely foglalkoztatotti bővülést produkált a vizsgált időszakban: gimnáziumi érettségi, főiskola diploma, egyetemi diploma. A legérdekesebb talán a gimnáziumi érettségi munkaerő-piaci szereplése, hiszen meglehetősen közkeletű, hogy versenyen alapuló piacgazdaságban a középfokú szakmai végzettség, valamint a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci fogadtatása a legkedvezőbb. A gimnáziumi érettségi esetében 11,9%-os növekedés mutatható ki országosan az elmúlt 10 év alatt (a szakközépiskolai végzettségnél több mint 10%-al, a szakiskolainál pedig közel 20%a-al jobb eséllyel indul a gimnáziumi érettségit szerző munkavállaló a munkaerőpiacon). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci esélyeik a legjobbak. A főiskolai diplomával rendelkezők valamivel gyengébben növelték foglalkoztatottsági arányukat (42,6%-os), mint az egyetemi végzettséggel rendelkező diplomások (50,7% a 2001-es bázis évhez viszonyítva). Érdemes megjegyeznünk azonban - és később a munkanélküliséget bemutató részben részletesebben szólunk róla hogy éppen a foglalkozatási növekedést (aktivitás) mutató iskolai végzettségek helyzete romlott jelentősebben munkanélküliség szempontjából. 10. táblázat: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása Hajdú-Bihar megyében Foglalko ztatottak Munkan élküliek Aktivitás i arány Gazdasá gilag aktívak Gazdasá gilag nem aktívak 15-64 éves népesség Munkan élküliség i ráta Foglako ztatási ráta ezer fő % 2001 191,5 13,1 204,6 163,2 367,8 55,6 6,4 52,1 2002 190,3 13,3 203,6 165,1 368,7 55,2 6,5 51,6 2003 195,7 12,5 208,2 161,0 369,2 56,4 6,0 53,0 2004 196,1 11,9 208,0 162,8 370,8 56,1 5,7 52,9 2005 190,2 17,6 207,8 160,3 368,1 56,5 8,5 51,7 2006 195,8 20,0 215,8 154,7 370,5 58,2 9,3 52,8 2007 188,6 16,3 204,9 162,9 367,8 55,7 8,0 51,3 2008 186,4 18,4 204,8 162,2 367,0 55,8 9,0 50,8 2009 176,9 22,7 199,6 165,8 365,4 54,6 11,4 48,4 2010 182,2 27,9 210,1 156,4 366,5 57,3 13,3 49,7 2011 188,8 28,9 217,7 150,2 367,9 59,2 13,3 51,3 Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye foglalkoztatotti létszáma az elmúlt közel egy évtizedben az évtized közepére érte le a legmagasabb értéket (2006. 195,8 fő), ezt követően csökkent, s a válság hazai megjelenésének fő évében érte el a legalacsonyabb értéket (2009. 176,9 fő), ezt követően a foglalkoztatás lassú javulást mutat (2010-re 3%-os, 2011-re 3,5%-os növekedés következett be). A munkanélküliek száma és aránya az évezred első felében (2001-2005) tapasztalható kedvező értékről (13,1-11,9 ezer fő, illetve 6,4-5,7%) az étized második felére romlást mutatott s a folyamatot a válság kitörése felpörgette. A 2005-2008 közötti 8-10%-os tartományból a válság kezdő évében átlépte a kritikus 10%-os határt, s azóta is növekedett az érték, amely 2010-be, és 2011-ben is az igen magas 13,3%-on állt meg, s az előre jelzések szerint ezen a szinten meg is ragadt. 48

70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 50. ábra: Munkaerő-piaci jellemzők Hajdú-Biharban 2001-2011 között Forrás: KSH, saját szerkesztés A megye gazdasági aktivitási mutató sem túlságon kedvezőek azonban, nem mutat olyan mértékű borús helyzetet, mint a munkanélküliségi ráta. Ugyanis az évezred első két harmadában hullámzó értéket követő 2009-es mélypont után jelentősen növekedett a gazdaságilag aktívak száma (2010-re 5%, 2011-re 3,5%-os bővülést mutat a statisztika). A folyamat eredményeként a gazdaságilag nem aktívak aránya 8%al csökkent egy évtized alatt (2001-2011 közötti időszak). Valamelyest nőtt az aktivitási arány (2001. 55,6%, 2011. 59,2%), azonban a foglalkoztatási ráta továbbra is alacsony állományban marad (2011. 51,3%). 11. táblázat: Alkalmazásban állók száma gazdasági ágazatonként 2008-2011 között Hajdú-Bihar megyében Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként [fő] Gazdasági ág 2008 2009 2010 2011 létszám bővü-lés 49 Változás a 2008 és 2011 közötti időszakban Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8 470 100 8 415 99,3 8 318 98,8 8 3 99,8-2,1 0 9 Bányászat, kőfejtés 131 100 159 21,3 131-17,7 161 22,9 26,5 Feldolgozóipar 29 486 100 27 492-6,8 27 095-1,5 26 845-0,1-8,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 367 100 1 340-1,2 1 343 0,2 1 327-1,2-2,2 Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 30 984 100 28 991-6,7 28 569-1,5 28 333-0,9-9,1 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Munaknélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta Aktivitási ráta 2 798 100 3 193 14 3 126-2,1 2 969-5,1 6,8 Ipar 33 782 100 32 184-4,8 31 695-1,6 31 302-1,3-7,7 Építőipar 9 884 100 8 727-11,8 8 530-2,3 8 342-2,3-16,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 24 268 100 22 593-7 22 684 0,4 22 537-0,7-7,3 Szállítás, raktározás 9 989 100 9 156-8,4 9 166 0,1 8 946-2,5-10,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 160 100 5 992-2,8 6 156 2,7 6 105-0,9-1 Információ, kommunikáció 2 435 100 2 042-12,2 3 027 48,2 3 010-0,6 35,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 434 100 2 348-3,4 2 345-0,2 2 303-1,8-5,4 Ingatlanügyletek 2 727 100 2 346-14 2 185-6,9 1 930-11,7-32,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3 927 100 3 845-2,1 4 389 14,1 4 347-1 13 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 5 377 100 5 453 1,4 5 389-1,2 7 702 42,9 43,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 10 791 100 14 281 32,3 10 873-23,9 9 382-23,8-15,4 Oktatás 17 880 100 18 035 0,8 18 447 2,2 18 112-1,9 1,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9 948 100 10 543 5,9 15 908 50,8 14 322-10 46,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2 545 100 2 265-11,1 2 292 1 2 246-2,1-10,2 Egyéb szolgáltatás 845 100 859 1,6 1 040 21 1 002-3,7 18,9 Összesen 151 100 149 084-1,6 152 444 2,2 149 897-1,7-0,1 462 versenyszféra 111 100 103 824-6,7 103 525-0,3 104 740 1,1-5,9 210 költségvetési szféra 35 176 100 39 430 12 41 277 4,6 37 759-8,5 8,1 létszám csökkenés

A foglalkoztatottsági helyzet alaposabb elemzését, a folyamatok részletesebb vizsgálatát segítik az idősoros statisztikák. Hajdú-Bihar megye jelen, nemzetgazdasági ágazatokra bontott foglalkoztatottsági állapotát a 2008-2011 közötti adatok segítségével jellemezzük. Megítélésünk szerint ez az idősor jól visszaadja a megyére jellemző trendet, valamint a válság kitörése előtti évet (2008) foglalkoztatottsági szempontból bázisévként is kezelhetjük. A versenyszférában legtöbb foglalkoztatottat alkalmazó gazdasági ágak jelentős létszámvesztést mutatnak 2008-2011 között. Az ipar összességében 7,7%-os, az építőipar 16,4%-os, a kereskedelem gépjárműjavítás 7,3%-os, a szállítás-raktározás 10,8%-os csökkenést ért el 2011-re. Arányaiban ennél is több alkalmazottjától vált meg az ingatlanügyek ágazat (32,6%), valamint a nem a piaci szférába tartozó közigazgatás védelem kötelező társadalombiztosítás (15,4%). A verseny szektorban létszámnövekedést realizált a vízellátás szennyvíz gyűjtése, kezelése hulladékgazdálkodás szennyeződésmentesítés ágazat (6,8%), valamint jelentős mértékben az információ, kommunikáció ág (35,4%). Ez utóbbi mögött a bázisév (2008) viszonylagosan alacsony alkalmazotti létszáma (2435 fő), másrészt egy-két nagy multinacionális cég fejlesztése húzódik meg. Fontos kiemelnünk, hogy a technológiai fejlesztés és innováció megyei meglódulását jelezheti a szakmai- tudományos műszaki tevékenység ágazat 13%-os növekedése. Annak ellenére, hogy a közigazgatás a már említett mértékben elbocsátó ágazat volt a vizsgált időszakban, az állami szféra szinte mindegyik ágában létszámnövekedést mutat a statisztika (pl. oktatás: 1,1%), több költségvetési területen ráadásul jelentős növekedés figyelhető meg: adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (43,1%!!), humán-egészségügyi, - szociális ellátás (46,7%!!). Összességben a 2008-2011 közötti időszakban a versenyszféra 5,9%-os létszámcsökkenést szenvedett el, míg a költségvetési szféra 8,1%-os növekedést mutatott. 51. ábra: Havi bruttó átlagbér és átlagkereset Magyarországon, végzettség szerint (2011) reorganizációra és növekedési pályára állítására van szükség. Ez utóbbi adat részben magyarázható a közigazgatási rendszer, az állami irányítás rendszerének nagyon jelentős átalakításával, azonban a gazdasági egészséges fejlődése és a szakképzés hatékony működése szempontjából a versenyszféra mielőbbi 50

12. táblázat: Létszám-, bér és kereseti adatok a nemzetgazdaság egészére, iskolai végzettség szerint Hajdú-Bihar megyében 2011-ben Megnevezés Létszám Létszámmegoszlás Személyi alapbér Teljes kereset Általános iskola 0-7 osztály Általános iskola 8 osztály Középfokú végzettségű szakiskola+szakmunkás Középiskolai végzettségű szakközép+gimn+techn Átlaga fő % Ft/fő hó Relatív szórás Relatív Átlaga helyzet Indexe % Ft/fő hó Összeha sonlító Relatív szórás Összeha sonlító Indexe % Relatív helyzet 78 0,1 85546 20,2 81,6 57,7 94519 25,7 76,4 53,1 11028 12,7 93602 28,7 84,5 63,2 112408 39,0 82,4 63,1 27089 31,3 111261 31,4 88,3 75,1 133610 41,9 86,6 75,0 26157 30,2 136868 46,9 82,8 92,4 166053 66,8 83,8 93,2 Főiskola 15227 17,6 209894 55,5 56,7 141,7 250566 74,8 58,6 140,7 Egyetem 7006 8,1 285341 83,8 71,4 192,6 341632 97,3 73,2 191,8 ÖSSZESEN 86586 100,0 148155 73,2 79,2 100,0 178075 87,7 79,2 100,0 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Magyarországon az oktatási hozamok tekintetében az iskolai hozamok közötti eltérések jelentős különbséget mutatnak. Nem csak a 8. általánossal nem rendelkező, valamint a 8. általános végzettséggel rendelkezők maradnak el jelentősen az átlagtól, de a szakiskolai, szakmunkásképző intézményekbe jártak, sőt a szakközépiskolai, technikusi és gimnáziumi szinten iskolázottak sem érik el sem alapbérük tekintetében az országos átlagbért, sem keresetük vonatkozásában az országos átlagkeresetet. Egyedül a felsőfokú végzettség biztosít átlag fölötti hozamot. A főiskolai végzettségtől is jelentősen mértékben pozitív irányba tér el az egyetemi végzettség. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011-ben is elvégezte az egyéni bér- kereset adatfelvételét. A Hajdú-Bihar megye statisztikáit bemutató táblázat tükrözi az előzőekben vizsgált országos eredményeket. A megfelelő mintavételi eljárással készült reprezentatív kutatásban a szakiskolai és a szakmunkás végzettségűeknek 18,8%-al magasabb az alapbérük, mint a csak 8. általános végzetteké, azonban 23%-al elmarad a szakközépiskola, valamint a technikusi végzettségűekétől. Ez utóbbi csoportban (szakközépiskola, technikum) végzettek bére pedig 53,3%- al marad el a főiskolai diplomásokétól, s még jelentősebben az egyetemi diplomával rendelkezőkétől (108,4%-al). Az oktatási hozamokat célszerű az alapbéren túl megszerezhető egyéb bevételek vizsgálatával is elemezni (vagyis az egyén számára realizálható összes bevétel). A megyében a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők teljes keresete 20%-al magasabb az ebbe a csoportba tartozók átlag alapbértől. A szakközépiskolát és technikumot végzettek esetében ez az érték 21,3%. (Megjegyezzük, hogy az általános 8. osztály végzettséggel rendelkezőknél az érték mindössze 10,4%, míg az egyetemi diplomát magukénak tudók körében is ehhez közeli az érték: 19,7%). Összességében elmondható, hogy az oktatási befektetések a magasabb iskolai végzettségek szintjén jelentenek magasabb hozamokat. A szakiskolai, szakmunkás végzettségük jelentősen elmaradnak az átlagtól (33,1%-al), míg a szakközépiskolát, technikumot végzettek közelítenek az átlaghoz (8,2%-ra vannak elmaradva attól). Ugyanakkor nem lehet elhallgatni, hogy a szakmunkásképzőkben, szakiskolákban, szakközépiskolákban végzettek körében folytatott adatgyűjtés nem lehet teljes körű, mivel a statisztika nem képes megjelenti az összes jövedelmet, bevételt (szürke-, feketegazdaság). 51

13. táblázat: Álláskeresők aránya legmagasabb iskolai végzettség szerint Hajdú Bihar megyében 2009-2011 között 2009 2010 2011 2012 ált. iskolai végzettség nélkül 5,7% 5,1% 5,3% 5,4% 8. általános végzettség 37,5% 36,5% 37,1% 37,0% szakiskola 2,3% 2,3% 2,3% 2,4% szakmunkásképző 29,9% 29,0% 27,5% 26,7% gimnázium 8,5% 9,6% 9,9% 10,1% szakközépiskola 9,4% 10,2% 10,3% 10,6% technikum 2,5% 2,6% 2,5% 2,5% főiskola 2,6% 3,0% 3,2% 3,2% egyetem 1,1% 1,4% 1,6% 1,7% összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, saját szerkesztés Az álláskeresők legmagasabb iskolai végzettségének szerinti összetételét tekintve két csoport emelkedik ki. A szakmunkásképzőt végzetteké, valamint a 8. általános iskola végzettséggel rendelkezőké. A két csoport teszi ki a megyei álláskeresők közel kétharmadát, s bár a vizsgált időszakban (209-2011 között) a szakmunkások körében minimális javulást figyelhető meg (kb. 3% pontos illetve a célcsoporthoz történő viszonyulásban közel 11%-os), a 8. általánost végzettek csoportja megragadt a 37% körüli értéknél. Az időszakban jelentősebb változást (alapvetően romlást) mutat a gimnáziumban végzettek, valamint a diplomások köre. A válság első évéhez viszonyítva a középfokú általános végzettséget megszerzők körében több mint 15%-al nőtt az álláskeresők száma 2012-re, s a megyei munkanélküliségi arányuk megközelíti a szakközépiskolában végzettekét. 2009-2012 között a diplomások esetében a főiskolai diplomával rendelkezők nagyjából kétszer annyian kerestek állást, mint az egyetemi végzettek. Azonban a vizsgált időszak végére az egyetemeken végzettek körében 35,3%-al növekedett az álláskeresők aránya (az összes iskolai szintet vizsgálva ez a legkedvezőtlenebb eredmény), míg a főiskolai célcsoport (akik alapvetően kedvezőtlenebb helyzetben voltak, 18,8%-al növekedett az álláskeresők aránya. 14. táblázat: Álláskeresők és álláskereső pályakezdők száma/aránya legmagasabb iskolai végzettség szerint Hajdú-Bihar megyében 2009-2011 között állásker esők száma 2009- ben pályake zdő állásker esők száma 2009- ben pályakezd ő álláskeres ők aránya az álláskeres őkön belül 2009-ben állásker esők száma 2010- ben pályake zdő állásker esők száma 2010- ben pályakezd ő álláskeres ők aránya az álláskeres őkön belül 2010-ben állásker esők száma 2011- ben pályake zdő állásker esők 2011- ben pályakezd ő álláskeres ők aránya az álláskeres őkön belül 2011-ben állásker esők száma 2012- ben alapfokú végzettség 17551 1351 7,6% 18527 1448 7,8% 18869 1353 7,1% 18434 középfokú 4559 614 13,4% 5022 683 13,6% 5258 679 12,9% 5323 felsőfokú 862 220 25,5% 1121 310 27,6% 1361 376 27,6% 1466 összesen/át lag 22972 2185 15,5% 24670 2441 16,3% 25488 2408 15,8% 25223 Forrás: Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ gyűjtése, saját szerkesztés A képzési irányok és képzési szintek munkaerő-piaci hasznosulását számos indikátorral, adattal tudjuk vizsgálni. Ilyen az aktivitási ráta, vagy a végzettséggel megszerezhető jövedelem, ugyanakkor általánosan használt a munkanélküliségi mutató is. Az iskolarendszerű szakképzés érdekeltsége az elmúlt időszakban jellemzően két nagy területen jelent meg: az alapfokra épülő középfokú szakképzés, 52

valamint a középfokra épülő középfokú szakképzés. Elemzésünket, a szakképzés teljes vertikumát áttekintő szándékkal, és az átfogó értékelés miatt kiterjesztjük a felsőfokú szakképzésre is. Hajdú-Biharban az álláskeresők száma az alapfokra épülő középfokú szakképzés esetében jelentős. A vizsgált 2009-2012 közötti időszakban 17551-ről emelkedett 2011-re közel 12 ezer főre, s csökkent némileg 2012-ben (18.434 fő), ami 4,8%-os növekedést jelent. Elemzésünkben fontosnak tartottuk megvizsgálni az adott évben megjelenő álláskeresőkön belül a pályakezdők számarányát, hiszen a munkaerőpiac sajátosságain túl a képző intézményrendszerre, ennek kibocsájtási kapacitásra mindenképpen jelzés értékkel bírnak ezek az adatok. Az alapfokra épülő szakképzésben az ezen szintű végzettséggel rendelkező álláskeresők közül a pályakezdők aránya 2009-ben 7,6%, 2010-ben 7,8%, míg 2011-ben 7,1%. Az értékek szűk skálán belül mozognak és úgy tűnik, hogy a szakképzés intézményrendszere minden évben kitermeli ezt a mértéket. Előzetesen az előbbinél jobb értéket várunk a következő képzési területtől: a középfokú végzettségre épülő középfokú képesítést jelentő képzési szinttől. Hiszen az ezen a szinten tanulók már rendelkeznek középfokú végzettséggel, elvárhatón következő képzésük választása tudatosabb döntésen nyugszik. Az álláskeresők létszáma lényeges alacsonyabb, mint az alapfokra épülő középfokú képzés, s az idősoros változás is hasonló trendet mutat, azonban az álláskeresők között a pályakezdők aránya közel duplája az előző végzettséggel rendelkező csoporténak (a vizsgált időszakban 12%-14% között mozgott). Amennyiben a kapott eredményt, illetve jelenséget a kritikus oldaláról közelítjük meg, akkor viszont elmondható, hogy a középfokon végzett fiatalok jelentős számban térnek vissza az iskolarendszerben egy újabb középfokú végzettség megszerzése céljából, amely sokkal inkább tekinthető kevésbé átgondolt (un. kényelmi) rövidtávú döntésnek (nem próbálkozik felsőfokkal, de még a munkaerőpiacra sem akar [vagy nem] tud kilépni), s ahogyan a statiszták jelzik ezen képzési befektetés hasznosulása kérdőjeles lehet. A megszűnő felsőfokú szakképzés a harmadik szint. A legkisebb álláskeresői létszámot mutat. Azonban egyrészt az álláskeresői létszám a vizsgált négy év alatt közel megduplázódott (2009: 862 fő, 2012: 1466 fő). Természetesen ennek okai között megtalálhatjuk a felsőoktatási intézmények által szervezett felsőfokú szakképzések számának dinamikus növekedését, másfelől számos olyan felsőfokú szakképzés indítását, amelyek munkaerő-piaci meglapozottsága erősen kérdéses. Másrészt az álláskeresők között igen magas a három szakképzési szint közül a legmagasabb - a pályakezdők aránya (25%-28% közötti). 53

Szakképzettséggel rendelkező álláskeresők jellemzői Hajdú-Bihar megyében 15. táblázat: Alapfokú végzettséghez kötött középfokú szakképzettséggel rendelkező regisztrált álláskeresők száma Hajdú-Bihar megyében 2009-2011 között szakképesítés/évszám álláskere sők száma 2009-ben (fő) pályakezdő álláskeresők száma 2009-ben (fő) 54 álláskere sők száma 2010-ben (fő) pályakezdő álláskere sők száma 2010-ben (fő) álláskere sők száma 2011-ben (fő) pályakez dő álláskere sők száma 2011-ben (fő) álláskere sők száma 2012-ben (fő) egészségügyi képesítések (7) 158 3 164 4 175 5 162 építészi képesítések (9) 10 0 16 0 23 3 26 gazdasági és igazgatási képesítések 576 22 615 22 646 18 649 (3) háztartásgazdasági képesítések (1) 11 0 11 0 15 0 19 kis- és nagyüzemi képesítések 11027 582 11239 654 11154 562 10613 (331) mező-, erdő- és halgazdasági 1000 63 1040 68 1100 72 963 képesítések (57) műszaki, technikusi képesítések (5) 15 0 16 0 14 1 18 művészeti képesítések (9) 5 1 5 0 6 0 7 szállítási, hírközlési képesítések (9) 41 0 49 0 53 1 54 számítástechnikai képesítések (5) 217 44 233 38 264 31 285 személyi szolg. vendéglátói, ker.-i, 3939 576 4400 586 4556 576 4720 idegenforgalmi képesítések (47) szociális, sport, védelem, egyéb 552 60 739 76 863 84 918 képesítések (11) összesen 17551 1351 18527 1448 18869 1353 18434 Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, saját szerkesztés 16. táblázat: Alapfokú végzettséghez kötött középfokú szakképzéssel rendelkező regisztrált pályakezdők szakmacsoportonkénti aránya Hajdú-Bihar megyében 2009-2011 között szakmacsoport/évszám 2009 2010 2011 egészségügyi képesítések (7) 1,8 2,4 2,8 építészi képesítések (9) 0 0 13 gazdasági és igazgatási képesítések (3) 3,8 3,5 2,7 háztartásgazdasági képesítések (1) 0 0 0 kis- és nagyüzemi képesítések (331) 5,2 5,8 5 mező-, erdő- és halgazdasági képesítések (57) 6,3 6,5 6,5 műszaki, technikusi képesítések (5) 0 0 7,1 művészeti képesítések (9) 20 0 0 szállítási, hírközlési képesítések (9) 0 0 1,8 számítástechnikai képesítések (5) 20,2 16,3 11,7 személyi szolg. vendéglátói, ker.-i, idegenforgalmi képesítések (47) 14,6 13,1 12,6 szociális, sport, védelem, egyéb (11) 10,8 10,2 9,7 átlag 6,8 4,8 6 Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, saját szerkesztés A szakképzés intézményrendszerének kapacitására, kibocsájtási képességére jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiac, annak az egyes nemzetgazdasági ágazataiban jelen lévő létszámfelvevő (vagy éppen létszámelbocsátó) képessége. A szakképzési intézményrendszer számára különösen fontos az egyes szakmacsoportok álláskeresőin belül megjelenő pályakezdők aránya. A szakmacsoportok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Magasnak mondható (a vizsgált időszakban átlagban 10%

fölötti) a szociális, sport, védelem és egyéb képesítések, tovább a személyi szolgáltatás, vendéglátói, kereskedelmi idegenforgalmi képesítések, valamint a számítástechnikai képesítések esetében a pályakezdő álláskeresők aránya. Ugyanakkor mindhárom esetben kedvező tendenciát és csökkenő arányt figyelhetünk meg. Az általános munkaerő-piaci helyzetet, valamint a hiányszakmákat ismerve, meglepőnek tűnik a számítástechnikai képesítések esetében a pályakezdő álláskeresők aránya, azonban nagy valószínűséggel a számítástechnika nem ezen a szintjén kiképzett munkavállalók esetében beszélhetünk munkaerőhiányról. A kis- és nagyüzemi kategória tartalmazza a legtöbb képesítést, s bár ebben a csoportban stabilan 5%-6% közötti a pályakezdő álláskeresők aránya, érdemes lesz az egyes képesítéseket részletesebben is megvizsgálni. Összességében az alapfokra épülő középfokú szakképzés jelentős kapacitással, nagy kibocsátó képességgel rendelkező intézmény és képzés típus, ahol az ott végzettek közül a rendszerváltás óta egy jelentős létszámot mutató 17-18 ezer fős csoport álláskeresőként jelent és jelenik meg. A pályakezdők helyzete néhány, fent megnevezett szakmacsoportokban tűnik aggasztónak. 17. táblázat: Középfokú végzettséghez kötött középfokú szakképesítésekkel rendelkező regisztrált álláskeresők száma Hajdú-Bihar megyében 2009-2012 között szakmacsoport/évszám álláskereső k száma 2009-ben (fő) álláskereső pályakezdők száma2009- be (fő) álláskeres ők száma 2010-ben (fő) álláskeres ő pályakezd ők száma 2010-ben (fő) álláskeres ők száma 2011-ben (fő) álláskeres ő pályakezd ők száma 2011-ben (fő) álláskeres ők száma 2012-ben (fő) egészségügyi képesítések 102 15 142 22 171 21 188 építészeti képesítések 94 14 103 15 96 13 104 gazdasági és igazgatási 770 126 910 154 998 148 1023 képesítések háztartásigazgatási 3 0 6 1 8 1 8 képesítések katonai képesítések 0 0 0 0 0 0 1 kis- és nagyüzemi 1122 54 1126 60 1083 53 1052 képesítések kulturális és tájékoztató 20 5 32 8 28 8 34 képesítések mező-, erdő és 172 10 173 15 184 20 178 halgazdálkodási kép. műszaki, technikusi 693 112 705 114 694 97 670 képesítések művészeti képesítések 153 38 168 48 188 59 188 oktatói, pedagógiai 74 23 63 11 101 13 103 képesítések szállítási, hírközlési 106 16 114 12 110 6 108 képesítések számítástechnikai 242 71 296 87 363 100 378 képesítések személyi szolgáltatás, 975 127 1132 131 1183 134 1230 vendéglátói, ker.-i, idegenforgalmi képesítések szociális, sport, védelem, 33 3 52 5 51 6 58 egyéb képesítések Összesen 4559 614 5022 683 5258 679 5323 Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, saját szerkesztés 55

18. táblázat: Középfokú végzettséghez kötött középfokú szakképesítésekkel rendelkező regisztrált álláskeresők száma Hajdú-Bihar megyében 2009-2012 között szakmacsoport/évszám álláskeresők aránya az álláskeresők között 2009-ben álláskeresők aránya az álláskeresők között 2010-ben álláskeresők aránya az álláskeresők között 2011- ben egészségügyi 14,7 15,4 12,2 képesítések építészeti képesítések 14,8 14,5 13,5 gazdasági és igazgatási 16,3 16,9 14,8 képesítések háztartásigazgatási 0 16,6 12,5 képesítések katonai képesítések 0 0 0 kis- és nagyüzemi 4,8 5,3 4,8 képesítések kulturális és 25 25 28,5 tájékoztató képesítések mező-, erdő és 5,8 8,6 10,8 halgazdálkodási kép. műszaki, technikusi 16,1 16,1 13,9 képesítések művészeti képesítések 24,8 28,5 31,3 oktatói, pedagógiai 31 17,4 12,8 képesítések szállítási, hírközlési 15 10,5 5,4 képesítések számítástechnikai 29,3 29,3 27,5 képesítések személyi szolgáltatás, 13 11,5 11,3 vendéglátói, ker.-i, idegenforgalmi képesítések szociális, sport, 9 9,6 11,7 védelem, egyéb képesítések Összesen 13,4 13,6 12,9 A középfokú végzettséghez kötött középfokú szakképzés a képesítések mennyiségét tekintve alacsonyabba képzési tevékenyéggel működik, mint az alapfokú végzettséghez kapcsolódó középfokú képzés. Az álláskeresők arányában is tükröződik ez a helyzet (4-5 ezer fő, illetve 18-19 ezer fő. Ezen csoport tagjai már rendelkeznek legalább egy végzettséggel, s két alcsoportra bonthatók. Egyrészt azokra, akik korábbi években szerezték meg első szakképzettségüket és második (vagy sokadik) szakképzettségük után is álláskereső helyzetben vannak. Ezen réteg jelentős része tartósan kiszorul a munkaerőpiacról. A másik alcsoportot amely a képzési intézmények számára különösen fontos friss információt jelent a pályakezdő álláskeresők képezik. Azok, akik a középfokú szakképesítés megszerzése után az iskolarendszerben maradva, egy új (jellemzően az előző képzettségre épülő) szakma megszerzését kezdik el. Ők képezik a táblázatban a pályakezdő kategóriát. Ebben a képzési kategóriában az álláskeresők aránya sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. A 15 szakmacsoporton belül 7-ben jellemzően 10% fölötti a pályakezdők aránya, kettőben pedig ez 20% fölötti értéket ér el. 56

19: táblázat: Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező regisztrált álláskeresők száma Hajdú-Biharban 2009-2011 között szakmacsoport/évszám álláskere sők száma 2009-ben (fő) pályakez dő álláskere sők száma 2009-ben (fő) 57 álláskere sők száma 2010-ben (fő) pályakez dő álláskere sők száma 2010-ben (fő) álláskere sők száma 2011-ben (fő) pályakez dő álláskere sők száma 2011-ben (fő) álláskere sők száma 2012-ben (fő) egészségügyi képesítések 157 10 170 17 179 17 173 építészeti képesítések 0 0 1 0 3 0 0 gazdasági képesítések 347 89 494 125 580 135 629 háztartási képesítések 1 0 0 0 0 0 0 kis- és nagyüzemi képesítések 1 0 1 0 3 0 3 kulturális és tájékoztató képesítések 44 30 63 39 63 32 72 mező-, erdő és halgazdálkodási kép. 8 3 14 5 10 3 7 műszaki tudományok képesítések 0 0 0 0 0 0 0 műszaki, technikusi képesítések 41 16 56 27 74 31 79 művészeti képesítések 2 0 5 0 5 0 4 oktatói, pedagógiai képesítések 26 7 30 7 43 12 47 szállítás, hírközlés képesítések 1 0 0 0 1 0 1 számítástechnikai képesítések 165 49 189 55 235 68 244 személyi szolgáltató, vendéglátói, 25 9 51 24 88 50 103 kereskedelmi, idegenforgalmi kép. szociális, sport, védelem, egyéb képes. 44 7 47 11 77 28 104 Összesen 862 220 1121 310 1361 376 1466 Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, saját szerkesztés 20. táblázat: Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező regisztrált pályakezdő álláskeresők aránya Hajdú- Biharban 2009-2011 között szakmacsoport/évszám pályakezdők pályakezdők aránya az álláskeresők között 2009-ben aránya az álláskeresők között 2010-ben egészségügyi képzések 6,3 10 9, 4 építészeti képesítések 0 0 0 gazdasági képesítések 25,6 25,3 23,2 háztartási képesítések 0 0 0 kis- és nagyüzemi képesítések 0 0 0 kulturális és tájékoztató képesítések 68,1 61,9 50,7 mező-, erdő és halgazdálkodás képesítések 37,5 35,7 30 műszaki tudományok képesítések 0 0 0 műszaki, technikusi képesítések 39 48 41,8 művészeti képesítések 0 0 0 oktatói, pedagógiai képesítések 26,9 23,3 27,9 szállítás, hírközlés képesítések 0 0 0 számítástechnikai képesítések 29.6 29,1 28,9 személyi szolgáltatás, vendéglátói, kereskedelmi, idegenf. képes. 36 47 56,1 szociális, sport, védelem, egyéb képesítések 15,9 23,4 36,3 Összesen 25,5 27,6 27,6 Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, saját szerkesztés pályakezdők aránya az álláskeresők között 2011-ben

A legmagasabb szintű szakképzés a rendszerváltás után kialakított képzési forma (felsőfokú szakképzés), amely jelentős szakmai támogatást és legitimációt kapott, ugyanakkor legalább annyian illették kritikával és kérdőjelezték meg hasznosságát. Hajdú-Bihar megyében az ezen a szinten végzett álláskeresők száma abszolút értékben nem tekinthető soknak, azonban a kedvezőtlen változás kritikusnak tűnik: 2009-ben 862 fő volt álláskereső, míg számuk 2012-re 1466 főre duzzadt (közel megduplázódott). Az elhelyezkedési lehetőségek nehézségeit igazolja, hogy a vizsgált évek mindegyikében 25% fölötti értéket mutat a pályakezdő álláskeresők aránya. Vagyis az az elképzelés (mind az EU, mind pedig a hazai oktatási-képzési politika részéről), amely az általános középfokú végzettségre (érettségi) épülő felsőfokon megjelenő rövid ideig tartó szakma specializációt, ráépülést tartotta olyan megoldásnak, amely mind az egyén, mind a munkaerőpiac számára kedvező megoldást jelent - úgy tűnik Magyarországon - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 21. táblázat: Összefoglaló táblázat a szakképzés különböző szintjein végzettséget szerző álláskeresők számáról és a pályakezdők arányáról Hajdú-Bihar megyében 2009-2011 között álláskereső k száma 2009-ben (fő) pályakezdő álláskereső k száma 2009-ben (fő) pályakezdő álláskeresők aránya az álláskeresőkö n belül 2009- ben (fő) álláskereső k száma 2010-ben (fő) pályakezdő álláskereső k száma 2010-ben (fő) pályakezdő álláskeresők aránya az álláskeresőkö n belül 2010- ben (fő) álláskereső k száma 2011-ben (fő) pályakezdő álláskereső k 2011-ben (fő) pályakezdő álláskeresők aránya az álláskeresőkö n belül 2011- ben (fő) alapfokú 17551 1351 7,6% 18527 1448 7,8% 18869 1353 7,1% 18434 végzettségre épülő középfokú szakképzés középfokú 4559 614 13,4% 5022 683 13,6% 5258 679 12,9% 5323 végzettségre épülő középfokú szakképzés felsőfokú 862 220 25,5% 1121 310 27,6% 1361 376 27,6% 1466 szakképzés összesen/átlag 22972 2185 15,5% 24670 2441 16,3% 25488 2408 15,8% 25223 álláskereső k száma 2012-ben (fő) A három szakképzési szintet összevetve a következő megállapításokat tehetjük. A legnagyobb álláskeresői létszám az alapfokúra épülő szakképzés esetében jelentkezik, s a 2009-2012 közötti időszakban 5%-os növekedést mutat. Az ezen végzettségi szinten megjelenő pályakezdő álláskeresők aránya stabilnak mondható 7%-8% közötti értéket mutat. A középfokú végzettségre épülő középfokú szakképzettséggel rendelkező álláskeresők száma bár jelentősen alacsonyabb (az alapfokra épülő szakképzettség 17-18 ezres populációjához viszonyítva 4-5 ezer fő), azonban a pályakezdő álláskeresők aránya számottevően magasabb (13% körül). A felsőfokú szakképzettségű álláskeresők száma a legkevesebb, azonban a legjelentősebb mértékben ez növekedett 2009-2012 között (862 főről 1466-ra). Szintén a három szakképzettségi szinten belül a legkedvezőtlenebb az álláskeresőkön belül a pályakezdő álláskeresők aránya: 15%-16% körüli értéket ér el. Hiányszakmák A hiányszakmák, hiány szakképesítések (újabban támogatott szakképzések) problémakör a nemzetgazdaságra területileg adott időpontban, aktuálisan megjelenő szakképzett munkaerőhiány pótlására jött létre. Ennek megfelelően a hiányszakmák képzése prioritást élvez a képzési területeken. Hajdú-Biharban jelenleg nem működik olyan szakközépiskolai ágazat, amely a nem támogatott kategóriába esne. (Megjegyzésként megemlítjük, hogy hat megye fogalmazott meg nem támogatott szakképzési ágazatot, közülük a nyugat-dunántúli megyék esetében Győr-Sopron-Mosonban kilenc, Vasban nyolc, Zalában hat képzési ágazatott nem támogatnak. Úgy tűnik ezekben a megyékben erőteljesebben nyúltak hozzá a szakképzés szerkezetéhez.) Hajdú-Bihar megyében 27 szakképesítés került a nem támogatott kategóriába: avionikus, bányaipari technikus, erdészeti gépésztechnikus, fegyverműszerész, fluidumkitermelő technikus, hajózási technikus, halász haltenyésztő, hídépítő és fenntartó technikus, kályhás, kishajóépítő, és karbantartó, kohászati technikus, légi közlekedés üzemvitel-ellátó, matróz-gépkezelő, nonprofit menedzser, nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus, optikai üvegcsiszoló, repülőgépész, sommelier, szőlészbotász, térképész szaktechnikus, útépítő, útépítő és fenntartó technikus, vadászpuska műves, vidékfejlesztési szaktechnikus, vízi közlekedés üzemvitel- ellátó, vízi sportmotor-szerelő. 58

A megyék többsége a nem támogatott kategóriába általában 50-100 közötti szakképesítést sorolt, sőt nem ritka a 100-150 közötti szakképesítési szám sem. A dunántúli megyék jellemzően bátrabban éltek a nem támogatott szakképesítés lehetőségével, kategóriáival, mintegy tisztítva képzési rendszereiket. Hajdú-Bihar a megnevezett 27 szakképesítéssel Pest megye után a - második abban a rangsorban, ahol kevesebb nem támogatott képzést neveztek meg. A korábbi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok, illetve az újonnan létrehozott Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok a 2013/14 es tanévre országosan a következő hiányszakmákat (támogatott szakmák) nevesítették: ács (14 megyében), asztalos (3 megyében), bádogos (1 megyében), CNC gépkezelő (1 megyében), elektronikai műszerész (2 megyében), épület- és szerkezetlakatos (13 megyében), gyártósori gépbeállító (1 megyében), gazda (4 megyében), gépi forgácsoló (19 megyében), húsipari termékgyártó (5 megyében), hegesztő (16 megyében), kerámia-porcelánkészítő (1 megyében), ipari gépész (14 megyében), karosszérialakatos (1 megyében), kőműves és hidegburkoló (14 megyében), kertész (2 megyében), központi fűtés- gázszerelő (7 megyében), mechatronikai karbantartó (1 megyében), mezőgazdasági gépész (10 megyében), mezőgazdasági gépjavító (1 megyében), női szabó (7 megyében), pék (3 megyében), szakács (2 megyében), szerszámkészítő (11 megyében), szociális gondozó (17 megyében), villanyszerelő (18 megyében), víz- gáz szerelő (2 megyében). Elmondható, hogy összesen 27 hiányszakma jelenik meg 19 megyében, vagyis nem mutatkoznak karakteres különbségek az egyes megyék és régiók között. Hajdú-Bihar megyében az ács, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, húsipari termékgyártó, hegesztő, ipari gépész, mezőgazdasági gépész, pék, szociális gondozó, villanyszerelő került fel a 10-es listára. A hiányszakmák kapcsán érdemesnek tartjuk megvizsgálni ezen képzettségek munkaerő-piaci pozícióit, annál is inkább, mert a statisztákat elemezve több szakma, illetve képzettség esetében is diszkrepancia mutatkozik, az adott szakmák hiányszakmásítása és munkaerő-piaci szereplését illetően. Egy adott évben nevesített (jelen esetben a 2013/14-es tanévre irányuló) hiányszakmákat tágabb kontextusban vizsgáltuk. Nevezetesen megnéztük, hogy ezen 10 szakma, milyen statisztákat mutatott 2009 és 2011 között. A még pontosabb elemzés kedvéért megnéztük az adott években az álláskeresőkön belül a pályakezdők számát és arányát is. A 2013/14-es tanévre megjelölt 10 hiányszakmában a munkanélküliség 2009-2012 között a következőképpen alakult (2012-re nem rendelkezünk pályakezdő álláskereső adatokkal ebben a vonatkozásban). 22. táblázat: A 2013/14-es tanévre Hajdú-Bihar megyében meghatározott hiányszakmák munkaerőpiaci pozíciója 2009-2012 között hiányszakma/év álláskeresők száma a hiányszakmá kban 2009-ben (fő) pályakezdő álláskeresők száma a hiányszakmá kban 2009- ben (fő) álláskeresők száma 2010- ben a hiányszakmá kban (fő) 59 pályakezdő álláskeresők száma a hiányszakmá kban 2010-ben (fő) álláskeresők száma 2011- ben a hiányszakmá kban (fő) pályakezdő álláskeresők száma 2011- ben a hiányszakmá kban (fő) álláskeresők száma 2012- ben a hiányszakmá kban (fő) ács 221 5 208 8 209 6 188 épület- és 299 19 311 18 297 18 267 szerkezetasztalos gépi forgácsoló 13 0 20 2 24 7 38 húsipari termékgyártó 150 4 138 6 157 10 151 hegesztő 466 19 462 23 430 16 380 ipari gépész n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. mezőgazdasági 8 1 8 1 4 0 3 gépész pék 59 21 73 26 74 21 74 szociális gondozó és ápoló 64 1 91 1 88 2 106 villanyszerelő 188 11 183 16 197 20 197 Forrás: MKIK, saját szerkesztés A megnevezett 10 szakma közül négyben (ács, épület- és szerkezetlakatos, hegesztő, villanyszerelő) a vizsgált időszak mindegyik évében 100 fő fölötti volt az álláskeresők száma (ács esetében 200 fő körüli, épület- és szerkezetlakatos esetében 200 fő közeli, hegesztő esetében 400 fő körüli, míg a villanyszerelők esetében majdnem minden évben 200 álláskereső jelent meg a Munkaügyi Központ adatbázisában).

A már említett mutatók mellett nem elhanyagolható, hogy ezen szakmákban a pályakezdő álláskeresők is megjelennek. A fentiek tükrében megfontolandónak tűnik a hiányszakmák meghatározásának folyamata, módszertana. I. 2. 2. Munkaerő-piaci előrejelzések Az Európai Unió gazdaságának válsága, valamint az euro zóna krízise jelentős mértékben határozza meg a magyar gazdaság jelenlegi mozgásterét, valamint jövőjét is. Ezért röviden áttekintjük az EU-ra vonatkozó munkaerő-piaci előrejelzések, várakozások legfontosabb elemeit. A bizonytalan gazdasági helyzetben a munkaerő-piaci előrejelzéseket még kisebb biztonsággal lehet megtenni. A hétről-hétre változó és sokszor eltérő irányt mutató - gazdasági jelentések, elemzések és prognózisok szintén törékenyek. Ezzel együtt az Europe 2020 tervben a 75%-os foglalkoztatottsági aránycéllal találkozunk. Szintén fontos hangsúlyozni, hogy a válság ellenére a munkahelyek egyre készség-intenzívebbé válnak. Az Európai Unió szakpolitikájában az előrejelzésre (forecasting) irányuló szakmai tevékenységek felerősödtek a válság óta. A CEDEFOP által készített legutóbb tanulmány az aktuális helyzet mellett megpróbálta a 2020-ig terjedő időszak jellegzetességeit is figyelembe venni. Tette ezt különösen azért, mert az Európa 2020 programban felvázolt gazdasági fellendüléshez nélkülözhetetlen a munkaerő-piaci igények ismerete. Az Európai Unió legfrissebb átfogó munkája a CEDFOP által publikált Future skills supply and demand in Europe - forecast 2012. A felmérés szerint az Unió gazdasága nagyon lassú kilábalást mutat 2020-ra. Az időszakban a megnyíló új munkalehetőségek a készségek spektrumának két szélső értéke irányába mutatnak növekvő igényt: egyfelől a magasan képzett munkaerőre, másfelől az alacsonyabb szintén képzett munkaerőre. Az európai előrejelzések szerint két képzettségi csoport számára kedvezőbb a jövőkép: magas iskolai végzettséggel és speciális ismerettel rendelkezők, valamint a középfokú szakképzettek. Kedvezőtlen jövőkép csoportjai: szakképzetlenek, középfokú általános végzettséggel rendelkezők, munkaerőpiacon kedvezőtlen pozícióban lévő felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A prognózis szerint a folyamat eredményeként erős polarizálódás indul meg a munkaerőpiacon. A fiatal munkavállalók elhelyezkedési esélyei további romlást jeleznek. A CEDEFOP 2020-ig vonatkozó ágazati előrejelzései: erős növekedés erős bizonytalansággal: gyógyszeripar, mérnöki ágazatok, autóipar, építőipar, hotel és szálloda ipar, szárazföldi szállítás, légi szállítás, biztosítás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás erős növekedés alacsony bizonytalansággal: feldolgozóipar, vízügy, kommunikáció, bank és pénzügyi szektor, kiskereskedelem, számítástechnika, professzionális szolgáltatások, más üzleti szolgáltatások, alacsony növekedés magas bizonytalansággal: olaj és gáz, élelmiszer, ital és dohány, nyomda és kiadói tevékenység, vegyipar, gumi és műanyagipar, nem fémes ásványi nyersanyagok, villamosmérnöki ágazat. alacsony növekedés-alacsony rizikóval: mezőgazdaság, bányászat, textilipar, fémipar, elektronika, szállítás-logisztika, közigazgatás és védelem. Az Európai Unió munkaerőpiacán 2020-ban várhatón16,4% alacsonyan, 46,6% közepesen, 37,0% magasan kvalifikált munkavállaló jelenik meg. Ezen előrejelzés szerint Magyarországon a termelő szektorokban és a feldolgozóiparban bővülés, az építőiparban és a szállításban foglalkoztatotti csökkenést, míg az üzleti és nem kereskedelmi szektorokban minimális bővülést prognosztizál. A munkaerőpiacon szükséges szakmai kompetenciák számbavétele, előrejelzése, a képzési kimenetmunkaerő-piaci bemenet viszonyrendszer, a kereslet-kínálat reláció már hosszú idő óta az oktatásiképzési, valamint munkaerő-piaci politikák hangsúlyos elemei közzé tartozik. A gazdasági válságok, a magas munkanélküliség periódusai különösen hangsúlyossá teszik a munkaerő-piaci előrejelzések szerepét. A hazai előrejelzések közül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. (MKIK GVI) által 2012 szeptembere és októbere között felmérés eredményét célszerű részletesebben vizsgálni. A Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis kutatásban részt vevő 6782 vállalkozás vezetője fejtette ki véleményét a szükséges munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletről. Másrészt elemeztük A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható 60

alakulása 2013 kutatást is. A kutatást a körülbelül3000 vállalkozásra kiterjedő kérdőíves adatfelvétel képezi, mely 2012november 19. és 2013 február 25. között zajlott az MKIK GVI szervezésében. 2817 vállalkozás vett részt a mintában. A vizsgálat a 20 fő fölötti létszámmal rendelkező vállalkozásokra fókuszált. A 20-49 fős közepes méretű cégek aránya 22,5%, az 50-249 fős vállalatok aránya 59,5%, a 250 fő feletti nagyvállalatoké pedig 15,7%. A teljes sokaságban a 9 fő alatti mikro-vállalkozások az összes vállalat 95,4%-kát teszik ki. Ágazatok szerint elmondható, hogy a mintába került cégek 8,4%-a a mezőgazdasági tevékenységet végez, 45,8%-uk a feldolgozóiparban, 6,7%-uk az építőiparban, 39,2%-uk pedig a szolgáltatások területén működik. A válaszok inkább az irányokat, nem pedig a mértékeket jelzik. Fontos kiemelni, hogy míg 2008-ban összesen 340 szakmában adtak meg vállalatok várható keresleti értékeket, addig 2012-ben ez összesen 261 szakmát tett ki, tehát a vállalati adatbázisba bekerülő és így vizsgálható szakmák száma lényegesen csökkent. A GVI kutatása szerint a szakképző intézmények kibocsátásának becslésekor potenciális problémát jelentett, hogy az RFKB-k által 2012-ben hozott, a 2013/2014-es beiskolázásra vonatkozó döntéseit nem tudtuk figyelembe venni. Ennek oka, hogy a döntések nem egyértelműen számszerűsíthető módon avatkoztak be a képzés szakmaszerkezetébe. Ugyanakkor az RFKB döntések végrehajtását vizsgáló elemzések arra utalnak, hogy az RFKB döntések csupán csekély mértékben vannak hatással a szakképző intézmények beiskolázási keretszámaira (GVI 2013). A tanulmány megállapítja, hogy a létszámvárakozások tekintetében enyhén optimista várakozásokat fogalmaztak meg a válaszadó szervezetek. Megjegyzendő, hogy a GVI becslése szerint 2013-ban 0,2 %-al csökken az alkalmazásban állók száma. (A pesszimista forgatókönyvek szerint 0,8 %-al csökkenhet, míg az optimista becslés szerint 1%-al bővülhet az alkalmazásban állók száma.) 2013-ra a vállalkozások összességében 14%-os mértékben a pozitív tartományban jelezték várakozásaikat. Vagyis a válaszadó összes vállalkozások aggregált eredménye képezi a 14% bővülést. Ez nem azt jelenti, hogy teljes foglalkoztatotti arány a tervezet szerint ennyivel bővül, ugyanis lehet több pozitív válasz, de kisebb létszámbővítéssel, míg kevesebb leépítés, de nagyobb létszám leépítéssel. A hazai vállalkozások jelentős többsége nagyfokú bizonytalanságot mutat a szükséges munkaerőt illetően (GVI 2013 felmérés a következő 12 hónapra vonatkozó létszámváltozás: a vállalkozások 21% növekedést, 69,2% változatlan létszámot, míg 9,8%-kuk csökkenést prognosztizál). A 2013-ra vonatkozó foglalkoztatási egyenlegmutató megyénkénti bontása jelentős eltéréseket mutat. Míg a legjelentősebb létszámbővülést Jász-Nagykun-Szolnok (37%), Tolna (35%) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye (26%) jelzett, addig Békés megye várakozásai (-3%) a létszámcsökkentést, elbocsátást prognosztizálják. Mindenképpen pozitívum, hogy mindössze Békés megye várakozása került a negatív tartományba. Hajdú-Biharban a válaszadó cégek (298 db.) 20,9%-os bővülést várnak. Ennél optimistábbnak hat megye mutatkozott (Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Zala, Bács- Kiskun). Érdemes megjegyezni, hogy az erősebb gazdasági teljesítményt nyújtó megyék óvatosan prognosztizálnak és minimális bővüléssel számolnak. Hajdú-Bihar mellett az Észak-alföldi Régió másik két megyéjének megkérdezett vállalkozásai is meglehetősen pozitívan nyilatkoztak létszámbővítési szándékaikról (régiós szinten az Észak-alföldi cégek a legoptimistábbak). A több alkalmazottal működő szervezetek nagyobb arányban jelezték a létszámbővülést. Ágazati megoszlás tekintetében a vendéglátás (2.9%), szállítás-raktározás (2,5%), valamint az ipar (1,5%) prognosztizál növekedést. Foglalkoztatási csoportok tekintetében a szakképzett fizikai munkakörökben növekedést, a diplomás szellemi munkakörökben is pozitív tartományban, de csökken a növekedés mértéke. A nem diplomás szellemi munkavállalók és a szakképzetlenek kilátásai tűnnek a legkedvezőtlenebbnek. 61

23. táblázat: 2013-ra várható létszámvárakozások gazdasági ágak szerint Pesszimista forgatókönyv Valószínűsíthető forgatókönyv Optimista forgatókönyv Mezőgazdaság -1,8% -1,8% -1,4% Ipar és építőipar -0,2% 0,5% 1,4% Kereskedelem -0,7% -0,4% 0,6% Gazdasági szolgáltatás -1,6% -0,8% 0,9% Versenyszféra -0,8% -0,2% 1% Forrás: NMH, GVI 2012 A következőkben néhány táblázat segítségével mutatjuk be az előrejelzéseket.. táblázat: Azon szakiskolás és szakközépiskolás végzősök aránya, akik a végzést követő 9 hónap során a saját szakmájukban nem tekinthetők az effektív munkakínálat részének, régiónként, 2011-2012, százalék (N 2011 =1561; N 2012 =1055; N 2013 =1850) Régió saját szakmájukban el nem helyezkedők aránya, % 2011 2012 2013 Közép-Magyarország 22 18,6 31,3 Közép-Dunántúl 28,6 24,8 20,7 Nyugat-Dunántúl 29,1 22,9 25,3 Dél-Dunántúl 25,8 25,7 29,8 Dél-Alföld 21,7 26,1 25,3 Észak-Alföld 26,8 24,5 35,3 Észak-Magyarország 27,2 31 29,1 Országos átlag 25,8 24,5 27,5 Forrás: KERESLET_TANULO_2011, KERESLET_TANULO_2012, KERESLET_TANULO_2013 62

24. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, a négy fő gazdasági ág és régiók szerint (N=12779) Régió Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatás Négy fő ágazat A szakmu nkás létszám változás várható iránya A szakmu nkás létszám változás várható iránya A szakmu nkás létszám változás várható iránya A szakmu nkás létszám változás várható iránya Dél- Alföld Dél- Dunántúl Észak- Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunánt úl Összesen nőni fog 19% 14% 29% 6% 3% 42% 23% 19% nem változik csökkenni fog 79% 83% 71% 94% 97% 58% 77% 80% 2% 3% 0% 0% 0% 0% 0% 1% Összesen 100.0 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% nőni fog 40% 25% 37% 33% 38% 19% 47% 33% nem változik csökkenni fog 59% 75% 60% 66% 62% 75% 51% 64% 1% 0% 3% 1% 1% 6% 2% 3% Összesen 100.0 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% nőni fog 30% 22% 34% 35% 28% 39% 33% 35% nem változik csökkenni fog 67% 78% 55% 62% 60% 55% 67% 60% 4% 0% 10% 4% 12% 6% 0% 6% Összesen 100.0 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% nőni fog 28% 14% 32% 25% 23% 20% 19% 21% nem változik csökkenni fog 69% 82% 65% 72% 74% 73% 80% 74% 3% 4% 4% 2% 4% 8% 1% 5% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012 63

Mezőga zdaság Feldolg ozóipar Építőip ar Szolgál tatás 25. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, 4 fő gazdasági ág és régiók szerint (N=7348) 4 fő ágazat A szakmunkás létszámválto zás várható iránya Összesen A szakmunkás létszámválto zás várható iránya Összesen A szakmunkás létszámválto zás várható iránya képest? Összesen A szakmunkás létszámválto zás várható iránya Összesen nőni fog nem változik Dél- Alföld 12,9 % 77,4 % Dél- Dunántúl 11,1% 81,5% Észak- Alföld 45,0 % 55,0 % Régió Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Összesen 11,1% 8,0% 0,0% 21,4% 16,4% 88,9% 56,0% 100,0% 78,6% 74,3% csökken ni fog 9,7% 7,4% 0,0% 0,0% 36,0% 0,0% 0,0% 9,2% nőni fog nem változik 100 % 45,7 % 54,3 % 100,0% 25,0% 75,0% 100,0 % 50,0 % 48,7 % 100,0% 100,0 % 100,0% 100,0 % 100,0 % 25,4% 43,7% 21,6% 55,6% 38,3% 71,8% 56,3% 71,8% 42,9% 59,3% csökken ni fog 0,0% 0,0% 1,3% 2,8% 0,0% 6,6% 1,5% 2,3% nőni fog nem változik 100, 0% 25,0 % 75,0 % 100,0% 0,0% 100,0% 100,0 % 43,8 % 56,3 % 100,0% 100,0 % 100,0% 100,0 % 100,0 % 26,7% 71,4% 27,5% 50,0% 30,8% 73,3% 28,6% 59,4% 50,0% 62,3% csökken ni fog 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 13,0% 0,0% 6,9% nőni fog nem változik 100, 0% 35,6 % 59,9 % 100,0% 15,4% 84,6% 100,0 % 37,8 % 60,2 % 100,0% 100,0 % 100,0% 100,0 % 100,0 % 13,3% 24,8% 16,6% 26,2% 21,6% 83,4% 75,2% 81,0% 73,8% 77,1% csökken ni fog 4,5% 0,0% 2,1% 3,3% 0,0% 2,4% 0,0% 1,3% 100, 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0% 100,0% 100,0% 0% % % % % Forrás: KERESLET_VALLALAT_2013 64

0 1000 2000 3000 4000 5000 Szociális gondozó és ápoló-3476201* Logisztikai ügyintéző-5434501 Fodrász-5581501* Informatikai rendszergazda-5448104* Gyógy- és sportmasszőr-5472601* Ápoló-5572301* Pénzügyi-számviteli ügyintéző-5434401* Egészségügyi asszisztens-5472001* Cukrász-3481101 Turisztikai szervező, értékesítő-5481203 Ügyviteli titkár-5434602* Kőműves és hidegburkoló-3458208 Festő, mázoló, tapétázó-3458204 Asztalos-3454302 Vendéglátásszervező-vendéglős- Gyakorló kozmetikus-5281502* Kertész-3462202* Műszaki informatikus-5448105* Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi Számítógép-szerelő, karbantartó- Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2016-2017-es országos szakmánkénti eltérése (becslés) Megjegyzés: A csillaggal jelölt szakmák esetén nem áll rendelkezésre szakmacsoport szintű arányszám, amely jelezné azok arányát a végzősökön belül, akik az effektív munkaerő-kínálat részét képezik. 52. ábra: A legnagyobb túlképzéssel jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának figyelembevételével és anélkül Forrás:GVI, KERESLET_VALLALAT_2013, KIR-STAT, és KERESLET_TANULO_2013 65

-9000-8000 -7000-6000 -5000-4000 -3000-2000 -1000 0 Eladó-3434101 Autószerelő-5452502 Szakács-3481104 Pincér-3481103 Lovász-3462102* Kereskedő-5434101 Magasépítő technikus-5458203 Irodai asszisztens-5434601* Női szabó-3454206* Karosszérialakatos-3452506 CNC gépkezelő-3552101 Épület- és szerkezetlakatos-3458203 Víz- és csatornaműkezelő-3485301* Elektromechanikai műszerész-3452201 Vendéglátó eladó-3481105 Gépi forgácsoló-3452103 Mechatronikai technikus-5452304 Műanyagfeldolgozó-3452109* Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő- 3386101* Édesipari termékgyártó-3454101* Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2016-2017-es országos szakmánkénti eltérése (becslés) Munkaerő-kínálat és -kereslet 2016-2017-es országos szakmánkénti eltérése (becslés) Megjegyzés: A csillaggal jelölt szakmák esetén nem áll rendelkezésre szakmacsoport szintű arányszám, amely jelezné azok arányát a végzősökön belül, akik az effektív munkaerő-kínálat részét képezik. 53. ábra: A legnagyobb hiánnyal jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának figyelembevételével és a nélkül Forrás: GVI, KERESLET_VALLALAT_2013, KIR-STAT, és KERESLET_TANULO_2013 66

26. táblázat: Becsült szakképzetek iránti kínálat és kereslet megyénként és régiónként, fő kínálat kereslet eltérés megyék és régiók Beiskolázás szakiskola és szakközép-iskola szakképző évfolyamára 2014/2015, fő (becslés) Kilépés, szakiskolából és szakközépiskolából 2016, fő (becslés) Adott szakma effektív munkakínálatának részét képezők száma, fő (becslés) Vállalakozások kereslete, 2016-2017, fő (becslés) Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2016-2017-es országos szakmánkénti eltérése (becslés) Munkaerő-kínálat és -kereslet 2016-2017-es országos szakmánkénti eltérése (becslés) Budapest 19855 17686 5896 6810 10876-584 Pest 2578 2296 1026 25449-23152 -20811 Közép- Magyarország 22433 19983 6922 32259-12276 -21396 Fejér 3676 3274 1290 2522 752-962 Komárom-Esztergom 2117 1885 846 101 1785 745 Veszprém 2626 2339 1333 5354-3014 -3982 Közép-Dunántúl 8419 7499 3469 7976-478 -4199 Győr-Moson-Sopron 4474 3985 1243 3014 971-1418 Vas 1652 1472 562 2280-808 -1178 Zala 2434 2168 1025 4794-2626 -3327 Nyugat-Dunántúl 8561 7625 2831 10087-2462 -5922 Baranya 3247 2892 1186 1419 1474 455 Somogy 1908 1699 754 6776-5077 -6022 Tolna 1527 1361 661 0 1361 661 Dél-Dunántúl 6682 5952 2602 8195-2243 -4906 Borsod-Abaúj- Zemplén 6220 5541 2060 1879 3661 181 Heves 2040 1817 859 2393-575 -1483 Nógrád 1109 988 455 150 838 388 Észak-Magyarország 9370 8346 3374 4422 3924-914 Hajdú-Bihar 4074 3629 1177 2593 1035-881 Jász-Nagykun- Szolnok 2533 2257 999 1414 843-64 Szabolcs-Szatmár-B. 10299 9174 1741 2363 6811-194 Észak-Alföld 16906 15059 3917 6370 8689-1139 Bács-Kiskun 4030 3590 1278 1108 2481 442 Békés 2673 2381 993 147 2234 906 Csongrád 4426 3943 1288 1608 2335-227 Dél-Alföld 11129 9913 3559 2863 7050 1121 Összesen 83499 74377 26674 72173 2204-37355 Forrás: GVI, KERESLET_VALLALAT_2013, KIR-STAT A fenti táblázatok legfontosabb következtetése, hogy összességében országosan a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás kibocsátásra lehet számítani, ami azonban jelentős szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött. Továbbá a korábbi évek tapasztalatai és ezen adatok alapján kijelenthetjük, hogy amennyiben a teljes KIR-STAT adatbázis és így a teljes szakiskolai kibocsátás problémamentesen kódolható lenne, akkor még nagyobb országos túlkínálatot találnánk. Ezen felül azt a lényeges konklúziót is levonhatjuk, hogy a végzett tanulók jelentős része várhatóan mégsem jelenik meg szakmájuk munkaerőpiacán, így összességében a vállalatok a szakemberek hiányát is tapasztalhatják majd (GVI 2013). Hajdú-Bihar megyére vonatkozó másik fontos forrásunk a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012 Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérése (NMF). A munkáltatókra irányuló felmérés 2012. október 30. és november 16. között zajlott. A válaszadók a statisztikai létszámállományt a 2012. szeptember 30. állapotnak megfelelően közölték. 67

A 2012 Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérés (NMF) a munkaadóktól beérkezett válaszok alapján a 3 hónapon belüli időszakra 0,1%-os növekedést, míg a következő 12 hónap vonatkozásában 0,4%-os létszámcsökkenést prognosztizálnak a munkaadók. A regisztrált álláskeresők közül 6500 fő pályakezdő. Kb. 15.000 fő közfoglalkoztatásban. 2012 szeptemberében közel 4 ezer betöltetlen munkahelyről van információ Hajdú-Bihar megyében (1 állásra 11 álláskereső jutott). 27. táblázat: Az újonnan bejelentett álláshelyek száma és arányának változása Hajdú-Bihar megyében 2011-2012-ben Megnevezés Az újonnan bejelentett álláshelyek Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma változás az előző év azonos időszakához száma aránya az összes bejelentésből db db % db % Debreceni kirendeltség 1418-595 -42 907 64 Berettyóújfalui kirendeltség 530-939 -177,2 512 96,6 Püspökladányi kirendeltség 587-901 -153,5 492 83,8 Hajdúböszörményi 346 65 18,8 287 82,9 kirendeltség Hajdúnánási kistérség 431-101 -23,4 291 67,5 Hajdúszoboszlói kistérség 308-84 -27,3 261 84,7 Balmazújvárosi kirendeltség 406-235 -57,9 365 89,9 Hajdúhadházi kirendeltség 133-4 -3 127 95,5 Polgári kirendeltség 236-157 -66,5 230 97,5 Biharkeresztesi kirendeltség 140-392 -280 139 99,3 Komádi kirendeltség 345-148 -42,9 341 98,8 Vámospércsi kirendeltség 203-174 -85,7 185 91,1 Létavértesi kirendeltség 136-66 -48,5 131 96,3 Hajdú-Bihar megye 5219-3731 -71,5 4268 81,8 Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérés 2012 Az újonnan bejelentett álláshelyek száma és aránya is csökkent 2012-ben. 2001-hez képest 71.5%-al csökkent a mérték. 28. táblázat: Várható vállalati létszám vállalati méret szerint a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérés alapján Vállalati méret jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám 12 hónap múlva várható létszám (fő) (fő) Mikro 559 622 627 Kis 3919 3993 3961 Közép 11155 10989 10950 Nagy 7117 7173 7121 Összesen: 22750 22777 22659 Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérés 2012 A fenti táblázatok alapján a rövid távú prognózis nem mutat pozitív képet. A megye gazdaságfejlesztésének legfontosabb feladata a foglalkoztatás bővítés és munkahelyteremtés. Az ezen a téren esetlegesen bekövetkező sikertelenségek még jelentősebb recessziót és válságot okozhatnak Hajdú-Biharban. 68

I. 3. Hajdú-Bihar megye szakképzésének bemutatása, értékelése I. 3. 1. Általános áttekintés Hajdú-Bihar megyében a 2012/2013. tanévben állami, egyházi és magán fenntartásban összesen 59 szakképző intézményt működik. Területi elhelyezkedésük alapján a diákok számára elérhetők az intézmények, azonban a tanulók 55-65 %-a nem a lakóhelyén találja meg az érdeklődésének megfelelő szakképző intézményt, a statisztikai adatok alapján bejáró. Országos mértékű probléma, hogy a munkaerőpiac igényeit a szakképzés sok esetben nem tudja kielégíteni; vagy éppen ellenkezőleg, a szakképző intézmények gyakorlatilag munkanélkülieket képeznek, olyan szakmát oktatnak, amelyre a munkaerőpiacnak vagy nincsen, vagy csak korlátozottan van igénye. A potenciális munkanélküliek képzése nem az elmúlt években alakult ki, mivel ez a folyamat az 1990-es évek eleje óta tart. Akkor szűntek meg ugyanis azok a nagyvállalatok, amelyek egyes szakmák esetében megoldották a gyakorlati képzést. Ezek a nagyvállalatok nem csak képzőhelyet biztosítottak a fiatalok számára, hanem nagyon sok esetben a szakképzettség megszerzése után munkalehetőséget is nyújtottak. Hogy miért folytatták akkor a szakképző intézmények a képzést ezekben a szakmákban, ahol a kimenet súlyos problémát jelentett a fiatal szakmunkások számára? A válasz megdöbbentő: az iskolák rendelkeztek az alapképzéshez szükséges jól felszerelt tanműhelyekkel, amelyek fejlesztéséhez a decentralizált pályázatok forrást biztosítottak; rendelkeztek továbbá jól képzett, tapasztalt szakemberekkel a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatásához, képzéséhez sajnálatos módon, a munkaerőpiac bizonyos szakmákban nem tolerálta a szakképző intézmények erőfeszítéseit, már a tanulószerződések megkötése is gyakran megoldhatatlan feladatot jelentett, nem is beszélve a későbbi elhelyezkedés problémájáról. Tehát a szakképzés és a munkaerő-gazdálkodás között nem volt összhang, a szakképzés munkanélkülieket képzett egyes szakmákban, a munkaerő-piacon pedig munkaerő-hiány lépett fel más szakmákban A tanulólétszám csökkenése minden köznevelési intézményben nyomon követhető, és ennek a tendenciának a köznevelés középfokú intézményei közül a szakképző intézmények lettek a vesztesei (55.-56. ábra). 69 55. ábra: Középfokú feladatellátási helyek járásonként (2013) (forrás: KIRSTAT) Már a szakképzés bemeneti oldalánál feszültségek vannak. A bemeneti oldalon a legnagyobb feszültséget a csökkenő tanulólétszám jelenti majd a következő időszakban. A szakképzés tartalmi átszervezése mellett a szakképző intézmények új fenntartójának a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (a továbbiakban: KLIK) ez lesz a legnehezebb feladata. A csökkenő tanulói létszám a költséghatékony működés érdekében a korábbi években intézmények összevonását, vagy intézmények bezárását eredményezte. A középfokú intézmények tekintetében a szakképző intézményekben várhatóan több osztály szűnik majd

meg, mint a gimnáziumok esetében. A szakiskolai osztályok beiskolázása eddig sem volt egyszerű feladat, és ezután ez a feladat még nehezebb lesz, ráadásul a munkaerőpiacon sok szakember hiányzik, a kör bezárult. A rendszer önmagától nem tud megfelelően működni. 56. ábra: A középiskolai tanulók száma településenként, fenntartók szerint (2013) (forrás: KIRSTAT) A szakiskolák, a szakiskolai képzés, a szakképzés sajnálatos módon nem egy lehetséges irányt jelentenek az általános iskolát elvégző fiataloknak. Ezen fiatalok számára a belépés a szakképzésbe az egyetlen lehetőség, az egyetlen irány. Belépniük kötelező, hiszen tanköteles korúak, viszont erősen kétséges, hogy szakmát tudnak-e szerezni. Az 1990-es évek elején az akkori szakmunkásképző intézmények a társadalom középosztályához tartozó gyerekeket képezték, azonban a csökkenő tanulói létszámok hatására ezek a gyerekek érettségit is adó középfokú nevelési intézményekbe nyertek felvételt, mivel a gimnáziumok és a szakközépiskolák is maximálisan fel kívánják tölteni az induló 9. évfolyamos osztályaikat. Az érettségit adó intézményekben még jelenleg is nagyrészt túljelentkezés van. Jelenleg Hajdú-Bihar megyében a 9. évfolyamos tanulóknak mindössze 20 %-a szakiskolás tanuló. A szakiskolákban így szinte kizárólag csak a társadalom középosztályánál alacsonyabb státuszú családok gyerekei maradtak, akik már az általános iskolából is hiányos tudással érkeznek. A szakiskolák 9. évfolyamát oktató-nevelő pedagógusok újabb problémákkal szembesülnek: bár a tanulók rendelkeznek általános iskolai végzetséget igazoló bizonyítvánnyal, de már az alapoknál, az írásnál, az olvasásnál, a számolásnál komoly problémák mutatkoznak. A szakiskolák 9. évfolyamain a tanulók jelentős százaléka rejtetten akár 40-50 %-a funkcionális analfabéta. Bár vannak jó gyakorlatok például pályázati források segítségével, ösztöndíjprogram igénybe vételével a szakképző intézmények jelentős része sajnálatos módon ezt a problémát évek óta nem tudja kezelni. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a tanulók már az általános iskolából túlkorosként érkeznek meg a szakképző intézménybe. Az általános iskolában jó esetben BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló) kategóriába tartoztak, és kaptak/kaphattak fejlesztést; rossz esetben ezt fel sem ismerték és semmilyen fejlesztésben nem részesültek. A középfok, a szakképzés tisztelet a nagyon kevés kivételnek jelenleg felkészületlen ezeknek a fiataloknak az oktatására, képzésére. Ezek a nem tanköteles korú problémás fiatalok konkrétan elvesztek a szakképzés számára, nagyon kevés szakképző intézmény vállalja fel a már nem tanköteles korú fiatalok képzését, sok esetben az intézmények örülnek, hogy már semmilyen jogviszony sincsen az intézmény és a problémás nem tanköteles korú tanuló között. Ezeknek a fiataloknak nem könnyíti meg a helyzetét, hogy sokan olyan családban élnek, ahol ők a 3. olyan generáció, akik várhatóan munkanélküliek lesznek. A nagypapa és a nagymama sok esetben 20-25 évvel ezelőtt, az állami nagyvállalatok átszervezése következtében lett munkanélküli. (Az igazság az, hogy ők bizony már a rendszerváltás és a tömeges átszervezés előtt is munkanélküliek voltak, csak rejtetten, bújtatottan voltak azok, sok esetben az általános iskola 8 osztályát sem végezték el.) Tehát a nagyszülők munkanélkülivé váltak az 1990-es évek elején, a szülők nem szereztek megfelelő iskolai végzettséget és képzettséget, így ők már nem is tudtak dolgozni, 70

munkanélküliek voltak mindig; ebben a helyzetben nem meglepő, hogy nem volt olyan minta a családban, amit a szakképzésből kieső fiatalok követhettek volna. A problémát mélyíti az a tény is, hogy a szakképzés alacsony társadalmi megítélése nem csak a tanulók és a szülők körében figyelhető meg, hanem a tisztelet a nagyon kevés kivételnek pedagógustársadalomban is. Az utolsó éves tanár szakos hallgatók jó nevű szakközépiskolába vagy gimnáziumba szeretnének elhelyezkedni, esetleg egy magasabb presztízsű általános iskola még elgondolkodnak. A szakiskolában végzett pedagógiai tevékenység nem szerepel a céljaik között. A szakképző intézményekben az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók száma emelkedett az elmúlt években, azonban sok esetben nem álnak rendelkezésre ezen fiatalok neveléshez, oktatáshoz, képzéséhez szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek. A mozgásukban akadályozott fiatalok számára nagy nehézséget jelent az a tény, hogy a szakképző intézmények akadálymentesítése nem valósult meg teljes körűen. Így számukra a szakmaválasztást az határozza meg, hogy a szakképző intézmény akadálymentesített-e, kerekesszékkel megközelíthető-e, az épületen belül megoldható-e a közlekedés. A szakképző intézmények 2 vagy több szintesek, így liftre vagy lépcsőjáróra lenne szükség ahhoz, hogy a mozgásukban akadályozott fiatalok közlekedhessenek ezekben az épületekben. A gyengénlátó vagy látássérült fiatalok számára ennél is sokkal rosszabb a helyzet, hiszen Hajdú-Bihar megye egyetlen szakképző intézménye sem kínál számukra képzési lehetőséget. Így ha egy gyengénlátó vagy látássérült fiatal nem nyer felvételt gimnáziumba vagy szakközépiskolába, akkor más megyében kell olyan intézményt keresnie, ahol az egészségi állapotának megfelelő képzésben vehet részt. A kimeneti oldal sem mentes a feszültségektől. A gazdálkodó szervezetek jól felkészült, hozzáértő, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező fiatal szakembereket várnak. Sajnos sok esetben nem ezzel szembesülnek, és így elégedetlenek a szakképzés színvonalával. Másrészről a gazdálkodó szervezetek elvárásai is különböznek: egy nagyvállalkozás számára elsősorban olyan munkavállalóra van szükség, aki egy adott feladatot, részfeladatot tud tökéletesen ellátni; míg egy kisvállalkozás számára egy mindenhez értő, minden feladatot, részfeladatot ismerő munkavállalóra van szükség. Történelmi párhuzammal élve a nagyvállalkozás a manufaktúra-ipar egyik részfeladatához keres új dolgozót, míg a kisvállalkozás a saját céhébe keres mestert. Ennek egyik oka, a fent már említett, a közismereti oktatással kapcsolatos problémakör. Azonban a gyakorlati oktatás is több sebből vérzik. Évek, sőt évtizedek óta probléma a gyakorlati oktatás alacsony óraszáma, a képzés során az elméleti képzésen van a hangsúly, a szakképzés túlságosan elmélet-központú. Ennek az elmélet-központú szakképzési rendszernek a hatékonysága erősen megkérdőjelezhető, hiszen már az általános iskolából nagyon komoly hiányosságokkal érkeznek a gyerekek (írás, olvasás, számolás). A tapasztalatok alapján 2 év + szakképzési évfolyamos szakiskolai képzések esetében az első két évben gyakorlatilag lenullázták az osztályok létszámát, hiszen már 9. évfolyamon tömegesen buktak meg a tanulók, rendszeressé váltak az évismétlések, sőt egyes szakiskolák esetében osztályok ismételtek évet szinte teljes létszámban. Ezek után nem csoda, ha nem maradt elegendő létszámú tanuló a szakképzési évfolyamokra. A tanulók tömegesen hagyták el az állami fenntartású szakiskolákat, és tárt karokkal várták őket a magán fenntartású szakképző intézmények, sőt, sok esetben érettségit adó évfolyamra vették fel a szakiskolában több tantárgyból megbukott tanulót, és valamilyen csoda folytán a tanuló később középszinten sikeres érettségi vizsgákat is tett Az állami és nem állami fenntartású szakképző intézmények eltérő képzési gyakorlatának kérdése felveti a szakképző intézmények tanügyigazgatási, pedagógiai, szakmai ellenőrzésének szükségességét. Folyamatos, egységes, rendszeres belső és külső ellenőrzés nélkül a legtökéletesebben kialakított szakképzési rendszer sem lesz életképes, nem lesz garantálható a munkaerőpiac száma a megfelelő létszámú, jól képzett szakember. Az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) a gyerekek és szüleik számára szinte átláthatatlan, a pályaválasztáshoz segítségre van/lenne szükségük, de egyetlen általános iskolában sincsen felkészülve arra, hogy ebben a kérdésben érdemi segítséget tudjon nyújtani. A szakképző intézmények nyílt napjai az utazás költségei miatt sok 8. osztályos tanuló és szüleik számára elérhetetlenek. Az OKJ értelmezése pedig sok esetben a középfokú iskolák és a munkáltatók számára is nagy kihívást jelent. A moduláris felépítés miatt a szakmai és vizsgakövetelmények kevés 71

gyakorlatot írnak elő, és meglehetősen bonyolultak; ráadásul az előírt vizsgák mindenki vizsgázó, szakképző iskola, vizsgázató számára komoly megterhelést jelentenek, gyakran több napig tartanak. A központi programok nem eléggé kidolgozottak vertikálisan, mivel az elérendő kompetenciákat tartalmazzák, de az elsajátítandó konkrét ismereteket nem. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (a továbbiakban: MFKB) feladata a szakképzés irányainak és arányainak meghatározása megyei szinten, de hatáskörük erősen korlátozott. A munkaerőpiac jövője szempontjából rendkívül fontos elméleti kérdésekben döntenek, de a gyakorlati megvalósításhoz nincsen jogkörük. A profiltisztítás kérdése például évek óta napirenden van, de sajnálatos módon eddig nem valósult meg. A Térségi Integrált Szakképző Központok (a továbbiakban: TISZK) működése országosan nem egységes, területenként eltérő. A TISZK-ek nevében is szereplő, feladatot meghatározó térségi és integrált szerepüket nem tudják egységesen ellátni. A TISZK-ek működését alapvetően befolyásolja, hogy működtetnek-e olyan képzőközpontot, amely az integrált intézmények számára betöltheti-e a megfelelő színvonalú gyakorlóhely szerepét. A gyakorlati oktatás megszervezése jelenleg iskolai tanműhelyben, gazdálkodó szervezetnél vagy együttműködési megállapodás keretében történhet. Az iskolai tanműhelyek esetében biztosított az intézmény részéről a folyamatos szakmai és pedagógiai ellenőrzés, valamint a szakképző intézmény a saját szakmai programja alapján a tananyag egészét oktatja a tanulók számára. Problémát jelent viszont, hogy ez a típusú szakmai képzés nem életszerű, a tanuló a kötelező védő- vagy munkaruhán kívül egyéb juttatást nem kap. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy az iskolai tanműhelyek működtetése drága, a megfelelő hozzáértésű szakoktatók alkalmazása is sok nehézséget okoz, elsősorban a közalkalmazotti bértábla megkötései miatt. Gyakran előfordul, hogy a szakképző intézmény hosszas keresés után rátalál a megfelelő végzettségű szakoktatóra, aki ráadásul még oktatói tapasztalatokkal is rendelkezik, ám 1 vagy 2 tanév után a szakoktató elmegy az intézményből, mert szembesül a jelentős adminisztratív feladatokkal és nem utolsó sorban a bérjegyzékével. Ez okozza azt, hogy egyes szakmák oktatása törvénysértő módon történik, mivel a szakképző intézmény nem talál a jogszabályban előírtaknak megfelelő képzettségű és végzettségű szakoktatót, a feladatot viszont el kell látni. A gazdálkodó szervezeteknél megszervezett gyakorlati oktatás esetében az oktatás életszerű, valós munkakörülmények között zajlik, a tanuló törvényben biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokat kap, a szakoktatók bérezése a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) alapján történik. Itt az jelenti a problémát, hogy a tananyag egésze helyett elsősorban a gazdálkodó szervezet számára fontos szakmai ismereteket oktatják; valamint a területi elhelyezkedésből fakadó távolságok miatt az itt folyó pedagógiai és szakmai munka ellenőrzése nem lehet teljes körű és folyamatos. Az együttműködési megállapodás keretében megszervezett gyakorlati oktatás általában költségvetési szervekhez kötődő szakmák esetében valósul meg. Ebben az esetben nem a tanuló, hanem az iskola köti a megállapodást a gyakorlati képzést vállaló szervvel; viszont a tanuló nem kaphat juttatást, mivel a költségvetési szerv nem fizethet számára. Az életszerű körülmények előnyt jelentenek, de hátránya, hogy nem kellően hatékony, és itt is problémát jelent, hogy a tananyag egésze helyett elsősorban a költségvetési szerv számára fontos szakmai ismereteket oktatják; valamint problémát jelent az is, hogy a területi elhelyezkedésből fakadó távolságok miatt az itt folyó pedagógiai és szakmai munka ellenőrzése nem lehet teljes körű és folyamatos. A gyakorlati oktatás helyszíneit az alábbi táblázat tartalmazza mind a szakiskolák, mind a szakközépiskolák tekintetében (XIX.-XX. táblázat). Egyértelműen kijelenthető, hogy a tanulószerződések arányát, számát növelni kell, és ezért a munkáltatók szélesebb körét kell bevonni a gyakorlati képzésbe. 72

29. táblázat: A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolákban Iskolában Iskolán kívül Fenntartó iskolai tanműhelyben TISZK keretén belül működő központi képzőhelyen csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában egyéni formában tanulószerződéssel csoportos formában egyéni formában Összesen Állami 2118 235 17 71 524 1204 4169 Egyházi 321 0 0 0 0 520 841 Magán 669 0 619 18 0 82 1388 Állami 51% 6% 0% 2% 13% 29% 100% Egyházi 38% 0% 0% 0% 0% 62% 100% Magán 48% 0% 45% 1% 0% 6% 100% (Forrás: KIRSTAT 2012) 30. táblázat: A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban Iskolában Iskolán kívül Fenntartó iskolai tanműhelyben TISZK keretén belül működő központi képzőhelyen csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában egyéni formában tanulószerződéssel csoportos formában egyéni formában Összesen Állami 2105 70 379 153 104 122 2933 Egyházi 489 0 0 1 0 131 621 Magán 1982 0 561 47 20 6 2616 Állami 72% 2% 13% 5% 4% 4% 100% Egyházi 79% 0% 0% 0% 0% 21% 100% Magán 76% 0% 21% 2% 1% 0% 100% (Forrás: KIRSTAT 2012) A Térségi Integrált Szakképző Központok kialakulása és rövid története A Térségi Integrált Szakképző Központok (a továbbiakban: TISZK) kialakításakor a magyar szakképzés hagyományosan legnagyobb problémái a következők voltak: a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nem volt szinkronban egymással, az intézmény hálózat szétaprózódott és nehezen kezelhető volt, hiányzott a megfelelő minőségű és mennyiségű gyakorlati oktatás, a felnőttképzés hiányos volt, az eszközök és tanagyagok nem voltak korszerűek, az esélyegyenlőség biztosítása nem volt megfelelő. A központi irányítás több irányból is igyekezett pályázati forrásokat, fejlesztési lehetőségeket biztosítani az intézmények fenntartóinak, például: Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013, Nemzeti Fejlesztési Terv I. 2004-2006, Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. Ezek tervek és stratégiák azt a célt szolgálták, hogy a szakképzés kövesse a regionális munkaerő-piaci igényeket, a rendelkezésre álló erőforrások koncentrálódjanak, az intézményi hálózat átláthatóvá és kezelhetővé váljon, megfelelő színvonalú gyakorlati képzőhelyek jöjjenek létre, beinduljon az új moduláris típusú szakképzés, kialakuljon a felnőttképzést biztosító intézményi háttér, az esélyegyenlőség megvalósuljon a szakképzésben. 73

Ezeknek a szép és nemes terveknek az anyagi hátterét az Európai Unió (a továbbiakban: EU) által biztosított forrásokból valósították meg. Létrejöttek az első TISZK-ek, melyek 6-8, vagy akár ennél is több intézmény együttműködésével szerveződtek meg, az intézmények megtartották az önállóságukat. A TISZK-ek irányítása független volt a szakképző intézmények vezetőségétől. A legfontosabb cél egyértelműen a szakképzés tartalmi és infrastrukturális megújítása volt. A TISZK-ek szerveződésének I. ütemében a régi TISZK-ek kialakítása történt meg 2004 és 2008 között. Két EU-s pályázat biztosította az anyagi forrásokat, a HEFOP 3.2.2. és a HEFOP 4.1.1. ( a TISZK létrehozása, működtetése, infrastruktúrájának fejlesztése ); az egyik pályázatra a képzőhelyek kialakításához, az eszközök biztosításához; míg a másik pályázatra mindezeknek a tartalommal megtöltéséhez volt szükség. Az I. ütemben 16 TISZK jött létre, minden régióban 2-2, és Budapesten is 2. A TISZK-ek feladata ekkor egyértelműen szakképzés-szervezési feladatok ellátása volt. Mindezeket a feladatokat a két pályázat által előírtaknak megfelelően kellett végrehajtaniuk a TISZK-ek vezetői a megmondhatói annak, hogy sokszor ez nagyon nehéz feladatot jelentett számukra. Az I. ütemben létrehozott TISZK-ek rengeteg előre nem látott problémával szembesültek. Nem volt megfelelő a jogszabályi környezet, folyamatosan csökkent a tanulók száma, akadályokba ütközött az integráció, nehézségek merültek fel a csúcstechnológiával és a projekttel kapcsolatosan is. A TISZK-ek szerveződésének II. ütemében az új TISZK-ek alakultak meg, ez a folyamat 2008 óta tart. Ezen TISZK-ek megalakítását új jogszabályi környezet és új pályázat TÁMOP 2.2.3., TISZK rendszer továbbfejlesztése tette/teszi lehetővé. Az elvárás az volt ezekkel a TISZK-ekkel szemben, hogy az állami forrásokat hatékonyabban használják fel, és jobban igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez. A TIOP 3.3.1. jelű pályázat az esélyegyenlőség biztosításához nyújtott forrást. Jelenleg 86 TISZK működik, és ezekben a központokban zajlik a középfokú szakképzés 90 %-a. A hatályos jogi szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy mi lesz a TISZK-ek jövője. Egy dolog bizonyos, a TISZK-ek átszervezése elkerülhetetlen. Az átszervezés formai kereteit kell nagyon jól átgondolni, mivel a TISZ-eket létrehozó EU-s pályázati rendszernek van egy fenntarthatósági időszaka és természetesen ennek értelmezésével kapcsolatban is megoszlanak vélemények. Egyes álláspontok alapján a TISZK-eket be kell olvasztani a szakképzési rendszerbe. Mások szerint meg kell határozni, hogy megyénként mely TISZK-ek legyenek a megyei képzési központok, ahol koncentrálódhat a szakképzés vagy csak a gyakorlati képzés koncentrálódik majd. A kamara szerepe a szakképzésben A kamara helyesen egyre jelentősebb szerepet vállal a szakképzésben, kidolgozza és frissíti a felelősségi körébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. Megbízza a szakmai vizsgabizottságok elnökeit, évente továbbképzést szervez a vizsgabizottságok elnökeinek. A kamara a tanulószerződések rendszerében is jelentős szerepet vállal: ellenjegyzi és nyilvántartja a tanulószerződéseket. A kamara folyamatos kapcsolatot tart fenn a szakképző iskolákkal és a gyakorlati képzőhelyekkel. Tájékoztatást, tanácsadást nyújt a tanulók számára. Ellenőrzi a gazdálkodóknál üzemelő tanműhelyeket. A kamara meghatározza azon szakképesítéseknek a körét, melyekben mesterképzés folytatható, kidolgozza a mestervizsga követelményeit. A kamarák a szakképzéssel összefüggő jogszabályelőkészítés egyeztetési folyamataiban, testületek és bizottságok munkájában közreműködnek; továbbá szervezik és koordinálják a hatáskörükbe tartozó szakképesítések tekintetében az országos szakmai tanulmányi versenyeket, a szakma kiváló tanulója versenyeket és egyéb országos szakmai tanulmányi versenyeket. A megyei kamarák részt vesznek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett felmérésben, amely a munkaerő-piaci kereslet és kínálat alakulását vizsgálja. Ezzel segítséget nyújtanak az MFKB szakképzéssel kapcsolatos regionális és megyei döntéseinek meghozatalához. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szerepe a szakképzésben A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok működése 2012. október 1-jén kezdődött, addig a korábbi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (az RFKB-k) látták el a Szakképzési törvényben rögzített feladatokat. 74

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 81.-83. alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: MFKB) a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület. Budapest és Pest megye területére vonatkozóan az MFKB feladatait kizárólag a fővárosi testület látja el. Az MFKB: - közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában; - javaslatot tesz továbbá a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire; - javaslatot tesz az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira); - javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot az MFKB: - a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire; - az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg. Az MFKB javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március 31-ig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és ezen jogszabályban meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján, a fenntartók által részére megküldött javaslatok figyelembevételével. Az MFKB: - kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi; - javaslatot tesz az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés), - közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, - kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé - a c) pontban meghatározott feladat érvényesülése érdekében - a bizottság által indokolt változtatások megtételét, - részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, - fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, - együttműködik a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. Az MFKB létszáma hét fő, ezen belül: az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő); a területi gazdasági kamarák (kettő fő); a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében); valamint a megyei közgyűlés (egy fő) képviselőiből áll. Az MFKB elnökét, társelnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre; az elnök személyére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot. 75

Az MFKB működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. A bizottság működtetési költségeinek forrását a gazdasági kamara biztosítja. Az MFKB működési rendjének részletes szabályait az egységes döntés-előkészítő, javaslattevő funkciója érvényesülése érdekében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Munkaügyi Központ szerepe a szakképzésben A munkaügyi központok feladatkörébe tartoznak szakképzéssel kapcsolatos általános feladatok, másrészt ide tartoznak a szakképzéshez kapcsolódó támogatással teljesíthető feladatok is. Az általános jellegű feladatok megoszlanak az iskola rendszerű szakképzéssel kapcsolatos és a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok között. A Munkaügyi Központ talán legfontosabb feladata a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nyilvántartása, valamint az ezzel kapcsolatos tájékoztatás. A munkaügyi szervezet törekvése az, hogy a munkaadói igények legyenek ismertek a képzéssel a tervezés és a végrehajtás szintjén foglalkozó intézmények és szervezetek számára. A tájékoztatás sikere érdekében a honlapján nyilvánosságra hozza azokat az adatokat, amelyek segítséget nyújthatnak a szakképzés munkáltatói igényeknek megfelelő tartalmi és létszámbeli alakításához. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság működtetésével összefüggő feladatok az iskolarendszerű szakképzésben a munkaerőigények megfelelő kielégítését, és a munkanélküliség prevencióját szolgálják, de hozzájárulnak a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez is. A felnőttképzés vonatkozásában nyilvántartói tevékenység tartozik a Munkaügyi Központ feladatkörébe. 76

I. 3. 2. Hajdú-Bihar megye létszámadatai a középfokú oktatás-nevelés, valamint a szakképzés tekintetében Hajdú-Bihar megye területén 26 településen folyik középfokú oktatás-nevelés. Állami fenntartású középfokú intézmények 13 településen, egyházi fenntartású középfokú intézmények 2 településen, és magán fenntartású középfokú intézmények 16 településen működnek. Az állami fenntartású középfokú intézmények 84 feladatellátási helyen (a továbbiakban: FEH), az egyházi fenntartású középfokú intézmények 14 feladatellátási helyen, míg a magán fenntartású középfokú intézmények 50 feladatellátási helyen működnek. 31. táblázat: Középfokú iskolák fenntartóinak aránya Hajdú-Bihar megyében Fenntartó FEH Arány Állami fenntartású 84 56,76% Egyházi fenntartású 14 9,46% Magán fenntartású 50 33,78% Összesen 148 100,00% (Forrás: KIRSTAT 2012) Az állami fenntartású középfokú intézmények 26.768 tanuló oktatását-nevelését, az egyházi fenntartásúak középfokú intézmények 4.146 tanuló oktatását-nevelését, míg a magán fenntartású középfokú intézmények 7.320 tanuló oktatását-nevelését látják el. 32. táblázat: Középfokú iskolákba járó tanulók száma Hajdú-Bihar megyében Fenntartó Tanuló (fő) Arány Állami fenntartású 26768 70,01% Egyházi fenntartású 4146 10,84% Magán fenntartású 7320 19,15% Összesen 38234 100,00% (Forrás: KIRSTAT 2012) A lenti táblázat adatai alapján a FEH-ek és tanulók aránya rávilágít arra a problémára, amellyel a középfokú köznevelési és szakképzési intézmények is szembesülnek. A folyamatos tanügyigazgatási, pedagógiai és szakmai ellenőrzés alatt álló, állami fenntartású intézmények költséghatékonyan működnek, hiszen feladat-ellátási helyenként átlagosan több mint 300 tanuló oktatását, nevelését, képzését szervezik és valósítják meg. Ezzel szemben a magán fenntartású középfokú oktatási, nevelési és képző intézmények költséghatékonysága rendkívül rossznak mondható, hiszen sem az állami, sem az egyházi fenntartású intézmények mutatóinak a felét sem érik el. 33. táblázat: Középfokú iskolák FEH-einek és tanulóinak aránya Hajdú-Bihar megyében Fenntartó 77 Arány (fő/feh) Állami fenntartású 318,67 Egyházi fenntartású 296,14 Magán fenntartású 146,4 Átlag 258,34 (Forrás: KIRSTAT 2012) Hajdú-Bihar megye középfokú intézményei közül gimnáziumba 14.552 tanuló jár, ez az összes tanuló 38 %-a, míg szakközépiskolába 15.672 tanuló jár, ez az összes tanuló 41 %-a. A szakképzés társadalmi megítélését hűen tükrözi az a tény, hogy a középfokú iskolába járók 80 %-a érettségit is adó intézményben teljesíti a tankötelezettségét. A szakközépiskolákba járó fiatalok érettségi után belépnek ugyan a szakképzésbe, de sajnálatos módon a jelentős részük csak addig vesz részt a képzésben, ameddig nem sikerül valamelyik felsőoktatási intézménybe felvételt nyernie. Szakiskolába mindössze 7.611 tanuló jár, ez az összes

középfokú köznevelési intézménybe járó tanuló 20 %-a.speciális szakiskolába 399 tanuló jár, ez az összes tanuló 1 %-a. 34. táblázat: Középfokú iskolákba járó tanulók száma és aránya Hajdú-Bihar megyében Intézmény típusa Tanulók száma Arány (%) Gimnázium 14552 38 Szakközépiskola 15672 41 Szakiskola 7611 20 Speciális szakiskola 399 1 Összesen 38234 100 (Forrás: KIRSTAT 2012) A középfokú beiskolázási adatok egyértelműen jelzik a szakképzés válságát. A meghirdetett és betöltött helyek aránya alapján a szakiskolák és szakközépiskolák összességében a meghirdetett férőhelyek 67,1 %-át tudták betölteni. Ez azt is jelenti, hogy ezekben az intézményekben a tervezett férőhelyek 1/3-a kihasználatlan. Ezeknek a szakképző intézményeknek az esetében célszerű lenne megvizsgálni, hogy hogyan lehetne költséghatékonyabbá tenni a működésüket. Beszédes adat, hogy a szakiskolák esetében az első helyen ebbe az intézménytípusba jelentkezők száma nem érte el a felvett tanulók számát. 35. táblázat: Középfokú beiskolázási (általános eljárási) számadatok a 2012/2013. tanévre nézve Képzés típusa Meghirdetett helyek száma Összes jelentkezés az adott képzésre tanulók száma arány Első helyen jelentkezők száma Összes felvett tanuló Az oktatási formában a meghirdetett és betöltött helyek aránya Szakiskola összesen 2408 6613 274,63% 1440 1515 62,92% Szakközépiskola összesen 2930 8656 295,43% 2067 2067 70,55% Mindösszesen 5338 15269 286,04% 3507 3582 67,10% (Forrás: KIRSTAT 2012) A meghirdetett és betöltött férőhelyek vizsgálata alapján egyértelműen kiderül, hogy a 8. osztályos tanulók a szakképző intézményekben a számukra elérhető továbbtanulási lehetőségek közül a 4, illetve 5 évfolyamos szakközépiskolai képzéseket keresik. A korábbi években rendkívül népszerű és keresett NYEK-es (nyelvi előkészítő képzés) képzések keresettsége nem éri el a szakiskolai képzésekét sem: nem érik el a korábban elterjedt 2 év + szakképzési évfolyamos képzésekét, sem az előrehozott szakképzés -ekét. Az előrehozott szakképzés az egyetlen a rendelkezésre álló adatok alapján olyan induló képzés, amely esetében növekedés figyelhető meg a 2012/2013. tanévben a meghirdetett és betöltött férőhelyek arányában. 78

36. táblázat: A meghirdetett és a betöltött helyek száma a szakképzésben szakiskola: "Előrehozott" szakképzés; Meghirdetett helyek száma 2010/ 2011/ 2012/ 2011 2012 2013 Összes felvett tanuló 2011/ 2012 2010/ 2011 2012/ 2013 1710 1131 Az oktatási formában a meghirdetett és a betöltött helyek aránya szakiskola: Előrehozott szakképzés; 1339 724 54,00% 2010/ 2011 2011/ 2012 2012/ 2013 66,00 % szakiskola: 10 hónapos felzárkóztató oktatás alapfokú iskolai végzettség tanúsításával (az általános iskolai tanulmányok folytatása helyett, a 15. életévét betöltő és a 7. évfolyamot sikeresen befejezett tanulók számára) [Kt. 27. (8) b)]; szakiskola: 10 hónapos felzárkóztató oktatás alapfokú iskolai végzettség tanúsításával; 15 3 20,00% 60 15 2 6 3,00% 40,00 % szakiskola: 10 hónapos, a szakképzést előkészítő oktatás a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek megszerzésére, alapfokú iskolai végzettség megszerzése nélkül [Kt. 27. (8) d)]; szakiskola: 10 hónapos, a szakképzést előkészítő oktatás alapfokú iskolai végzettség megszerzése nélkül; 70 31 44,00% 30 63 20 18 67,00% szakiskola: 2 + 2 évf. készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés; 31 15 szakiskola: 2 + 2 évf. speciális szakiskolai képzés; 8 3 szakiskola: 2 évf. + a szakképzési évfolyamok; 1594 873 426 1071 483 256 67,00% 55,00% szakiskola: 2 évf. előkészítő szakiskolai képzés az értelmi fogyatékos tanulók képességének fejlesztésére (felkészülés a speciális szakiskolai vagy a készségfejlesztő 177 120 68,00% szakiskolai szakképzési évfolyamon történő továbbtanulásra); szakiskola: 2 évf. előkészítő szakiskolai képzés; 135 155 105 86 78,00% szakiskola: 2 évf. készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítására (további 2 szak szakiskola: 2 évf. készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés; 69 20 29,00% 10 3 30,00% szakiskola: 2 évf. speciális szakiskolai képzés; 15 5 33,00% 29,00 % 48,00 % 38,00 % 60,00 % 55,00 % szakiskola: a Kt. 27. (4) szerinti ("előrehozott") szakképzés az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek; szakiskola: Kt. 27. (4) szerinti ("előrehozott") szakképzés az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek; szakközépiskola: 4 évfolyamos + 1 évf. nyelvi előkészítő a 9. évfolyamon angol nyelvből; szakközépiskola: 4 évfolyamos + 1 évf. nyelvi előkészítő a 9. évfolyamon német nyelvből; 85 15 18,00% 274 165 60,00% 291 183 200 141 75 74 48,00% 41,00% 23 17 16 17 8 6 74,00% 47,00% szakközépiskola: 4 évfolyamos; 2550 2290 2386 2032 1760 1737 80,00% 77,00% szakközépiskola: 5 évfolyamos; 262 320 328 244 266 250 93,00% 83,00% 76,00% (Forrás: KIRSTAT 2012) 37,00 % 38,00 % 73,00 % 79

Hajdú-Bihar megyében a szakképzésbe belépők száma és aránya alapján konkrétan meghatározható, hogy mely szakmacsoportok esetében tölt be vezető szerepet a megye a képzésben részt vevők létszámaránya alapján a képzés országos viszonylatában. A vegyiparhoz kötődő szakmák, képzések a belépők tekintetében országos szinten jelentősnek mondhatóak. Hasonló adatok lesznek majd megfigyelhetők a kimenet, a vizsgázók számának és számarányának vizsgálatakor, mivel ott is a vegyipar lesz a vezető szakmacsoport. Országos szinten ebben a szakmacsoportban a belépők száma összesen nem éri el az 500 főt de a végzettek számára nagyon jók az elhelyezkedési lehetőségek. A nyomdaipar, valamint a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportokban a belépők száma országosan a 150 illetve a 100 főt sem éri el, a megye részvétele ezen szakmacsoportokhoz tartozó szakmák képzése esetében közel háromszorosa, illetve kétszerese Hajdú-Bihar megye összes szakmacsoportot felölelő országos arányának. A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban a rendkívül kevés belépő országosan és megyei szinten nagyon meglepő, mivel a környezettudatos élet és gondolkodás, a környezetvédelem Európában rendkívül hangsúlyos területté vált. Országosan két szakmacsoportban a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációban; valamint a vendéglátás-turizmusban a belépők száma meghaladja a 10.000 főt, viszont Hajdú-Bihar megyében a belépők számaránya nem éri Hajdú-Bihar megye összes szakmacsoportot felölelő országos arányát. 37. táblázat: Belépők száma és aránya szakmacsoportonként A 2012/2013. tanévben a szakképző évfolyamokon kezdő tanulók száma Szakmacsoport Országosan Hajdú-Bihar megye Arány Egészségügy 4870 501 10,29% Egyéb szolgáltatások 3215 273 8,49% Elektrotechnika-elektronika 1835 181 9,86% Élelmiszeripar 1326 179 13,50% Építészet 5015 290 5,78% Faipar 1809 126 6,97% Gépészet 6827 445 6,52% Informatika (szoftver) 3972 246 6,19% Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 12357 582 4,71% Könnyűipar 1355 122 9,00% Környezetvédelem-vízgazdálkodás 92 11 11,96% Közgazdaság 3996 216 5,41% Közlekedés 2405 301 12,52% Mezőgazdaság 3240 368 11,36% Művészet, közművelődés, kommunikáció 4335 534 12,32% Nyomdaipar 139 25 17,99% Oktatás 1607 139 8,65% Szociális szolgáltatások 5110 73 1,43% Ügyvitel 2942 65 2,21% Vegyipar 446 178 39,91% Vendéglátás-turizmus 13415 576 4,29% ÖSSZESEN 80308 5431 6,76% (Forrás: KIRSTAT 2012.; HBMKIK adatai) Szakképzési feladatok ellátása Hajdú-Bihar megyében Az állami fenntartású szakképző intézmények 35 intézmény 62 feladatellátási helyén, az egyházi fenntartású szakképző intézmények 6 intézmény 8 feladatellátási helyén, míg a magán fenntartású szakképző intézmények 18 intézmény 29 feladatellátási helyén működnek. 80

38.táblázat: Szakképzési feladatellátási helyek Hajdú-Bihar megyében Fenntartó típusa Intézmények száma Arány Feladatellátási helyek száma Arány Állami 35 59,32% 62 62,63% Egyházi 6 10,17% 8 8,08% Magán 18 30,51% 29 29,29% Összesen 59 100,00% 99 100,00% (Forrás: KIRSTAT 2012) Nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami fenntartású szakképző intézmények 16.021 tanuló oktatását-nevelését, képzését látják el; az egyházi fenntartású szakképző intézmények 2.180 tanuló oktatását-nevelését, képzését látják el; míg a magán fenntartású szakképző intézmények 2.808 tanuló oktatását-nevelését, képzését látják el. Az állami fenntartású szakképző intézményekben tanul a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevők ¾-e. Felnőttoktatás keretében az állami fenntartású szakképző intézmények 696 tanuló oktatását-nevelését, képzését; az egyházi fenntartású szakképző intézmények 244 tanuló oktatását-nevelését, képzését; míg a magán fenntartású szakképző intézmények 1.733 tanuló oktatását-nevelését, képzését látják el. Az alábbi táblázatból megálapítható, hogy a magán fenntartású szakképző intézmények egyik fő profilja a felnőttoktatás, hiszen ebben az oktatási/képzési formában tanulók közel 2/3-a magán fenntartású szakképző intézményt választott. 39. táblázat: Feladatellátási helyek oktatási/képzési forma szerint Nappali Fenntartó típusa rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Arány Felnőttoktatás keretében tanulók száma Arány Állami 16021 76,26% 696 26,04% Egyházi 2180 10,38% 244 9,13% Magán 2808 13,37% 1733 64,83% Összesen 21009 100,00% 2673 100,00% (Forrás: KIRSTAT 2012) A szakképző intézmények esetében az intézmények/feladat-ellátási helyek és a tanulók aránya hasonló eredményt mutat, mint a középfokú oktatási-nevelési intézmények esetében. A folyamatos tanügyigazgatási, pedagógiai és szakmai ellenőrzés alatt álló, állami fenntartású intézmények sokkal költséghatékonyabban működnek, mint a magán fenntartásúak, hiszen feladatellátási helyenként átlagosan több mint 250 tanuló oktatását, nevelését, képzését szervezik és valósítják meg. Ezzel szemben a magán fenntartású középfokú oktatási, nevelési és képző intézmények költséghatékonysága rendkívül rossznak mondható, hiszen mind az állami, mind az egyházi fenntartású szakképző intézmények mutatóinak alig egy harmadát érik el. 40. táblázat: Költséghatékonyság Fenntartó Arány (fő/feh) Állami fenntartású 258,40 Egyházi fenntartású 272,50 Magán fenntartású 96,83 Átlag 212,21 81

A sikerese vizsgát tett tanulók számából egyértelműen kiderül, hogy az iskolarendszerű képzés által kibocsátott szakemberek száma a töredékét teszi ki a nem iskolarendszerű képzésből kibocsátottakénak. Az elmúlt 3 év viszonylatában a sikeresen vizsgázók száma mindkét képzési formát figyelembe véve összesen közel 75.000 fő volt, viszont ebből a 10.000 főt sem érte el az iskolarendszerű képzésből kilépők száma. Arányukat tekintve a 13 %-os aránnyal az iskolarendszerű képzések nem azt támasztják alá, hogy ez a képzési forma határozná meg a képzési piacot. A nem iskolarendszerű képzéseknek egyébként több komoly előnye van az iskolarendszerű képzésekkel szemben: rövidebb ideig tartanak, az infrastruktúrát és eszközrendszert elegendő a képzés konkrét időpontjára bérelni, az oktatókat és képző szakembereket elegendő a konkrét feladat elvégzésére fizetni. 41. táblázat: Sikeresen vizsgát tett tanulók száma 2009/2010. Összesen 2010/2011. Összesen 2011/2012. Összesen Iskolarendszerű képzés 3310 2825 3561 Nem iskolarendszerű képzés, nagyrészt magán fenntartású intézményekben 15352 22607 26756 Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás Hajdú-Bihar megyében Az állami fenntartású szakiskolai nevelést és oktatást biztosító intézmények 22 intézmény 28 feladatellátási helyén, az egyházi fenntartású szakiskolai nevelést és oktatást biztosító intézmények 3 intézmény 3 feladatellátási helyén, míg a magán fenntartású szakiskolai nevelést és oktatást biztosító intézmények 8 intézmény 11 feladatellátási helyén működnek. 42. táblázat: Szakiskolák Fenntartó típusa Intézmények száma Arány (%) Feladatellátási helyek száma Arány Állami 22 66,67 28 66,67 Egyházi 3 9,09 3 7,14 Magán 8 24,24 11 26,19 Összesen 33 100,00 42 100,00% (Forrás: KIRSTAT 2012) A szakiskolai, valamint a speciális szakiskolai nevelés-oktatás, képzés esetében az intézmények/feladatellátási helyek és a tanulók aránya hasonló eredményt mutat, mint a középfokú oktatási-nevelési intézmények esetében. A folyamatos tanügyigazgatási, pedagógiai és szakmai ellenőrzés alatt álló, állami fenntartású intézmények sokkal költséghatékonyabban működnek, mint a magán fenntartásúak, hiszen feladatellátási helyenként átlagosan több mint 270 tanuló oktatását, nevelését, képzését szervezik és valósítják meg. Ezzel szemben a magán fenntartású középfokú oktatási, nevelési és képző intézmények költséghatékonysága rendkívül rossznak mondható, hiszen mind az állami, mind az egyházi fenntartású szakképző intézmények mutatóinak alig a felét érik el. 82

A szakiskolai feladatok fenntartó-típusonkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy speciális szakiskolai feladatot kizárólag állami fenntartású szakképző intézmények látnak el. 43. táblázat: Szakiskolák fenntartónkénti megoszlása Fenntartó típusa Állami Egyházi Magán Összesen Szakiskolai tanulók száma 5145 (67,60 %) 962 (12,64 %) 1504 (19,76 %) 7611 (100 %) Szakiskolai feladatellátási helyek száma 19 (57,58 %) 3 (9,09 %) 11 (33,33 %) 33 (100 %) Arány (fő) 270,79 Speciális szakiskolai tanulók száma 399 (100 %) Speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma 9 (100 %) Arány (fő) 44,33 (100 %) 320,67 0 0 0 136,73 0 0 0 230,64 399 (100%) (Forrás: KIRSTAT 2012.) 9 (100 %) 44,33 (100 %) A szakiskolai feladatellátás tekintetében az osztályok, és az osztályokban tanulók aránya hasonló eredményt mutat, mint az intézményfenntartás és a tanulók száma esetében. A folyamatos tanügyigazgatási, pedagógiai és szakmai ellenőrzés alatt álló, állami fenntartású intézmények sokkal költséghatékonyabban működnek, mint a magán fenntartásúak, hiszen osztályonként átlagosan több mint 29 tanuló oktatását, nevelését, képzését szervezik és valósítják meg. Ezzel szemben a magán fenntartású szakiskolák költséghatékonysága rossznak mondható a rendelkezésre álló adatok alapján, hiszen mind az állami, mind az egyházi fenntartású szakképző intézmények mutatóinak mindössze 76-81 % érik el. 44. táblázat: Szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) főbb létszámadatai Szakiskol ai feladatok ellátása (speciális szakiskola i feladatok nélkül) FEH száma Osztályte rem Szaktan -terem Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős) Pedagógusok létszáma (részmunkaidős) Pedagógusok létszáma (óraadó) Állami fenntart ó 19 148 75 5141 176,48 29,1 4 361 23 39 Egyházi fenntart ó 3 15 5 962 31 31,0 0 43 5 7 Magán fenntart ó 11 45 6 684 29 23,6 820 48 14 39 (Forrás: KIRSTAT 2012.) A speciális szakiskolai oktatást-nevelést, képzést a megyében kizárlóag állami fenntartású speciális szakiskolákban szervezik meg. Célszerű lenne átfogóan megvizsgálni a speciális szakiskolák infrastruktúráját, mivel jelenleg a rendelkezésre álló információk alapján nem megoldott a speciális szakiskolai képzés a gyengénlátó fiatalok, valamint a kerekesszékkel közlekedő fiatalok számára. 83

45. táblázat: Speciális szakiskolai feladatellátás főbb létszámadatai Szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) FEH száma Osztályterem Szaktanterem Tanúlók száma Osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma Pedagógu-sok létszáma (teljes munkaidős) Pedagóguso k létszáma (részmunka -idős) Állami fenntartó 9 36 9 399 39 10,2 75 1 1 (Forrás: KIRSTAT 2012.) Pedagógusok létszáma (óraadó) A szakiskolába, speciális szakiskolába bejáró fiatalok jelentik a többségét a tanulóknak ezekben az intézményekben. Mindösszesen a fenntartó típusától függetlenül a szakiskolákba bejáró fiatalok 56,74 %-a bejáró. Ha ehhez hozzáteszem azt a tényt, hogy a megye szakiskoláiba kollégiumi ellátást is igénybe vevő tanulók is járnak, akkor egyértelmű, hogy a szakiskolákban tanulók nagyobb hányada nem azon a településen lakik, ahol az intézmény működik. 46. táblázat: Szakiskolába, speciális szakiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban Tankerület Állami Egyházi jogi személy Magán Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Összesen 5544 3031 962 617 1504 897 Arány 55% 64% 60% (Forrás: KIRSTAT 2012.) Az állami fenntartású szakiskolák bejáró tanulóinak aránya heterogén képet mutat. Megállapítható viszont, hogy a szakiskolai képzésben részt vevő kilenc tankerület közül öt tankerületben a bejáró tanulók számaránya meghaladja az 50 %-ot. A berettyóújfalui tankerületben a bejárók magas arányát az indokolja, hogy a megye bihari településein lakó fiatalok szakképzését a közlekedési körülmények miatt csak ez a tankerület tudja ellátni. Tankerület 47. táblázat: Bejáró tanulók Tanuló 84 Állami Bejáró Arány Balmazújváros 280 70 25,00% Berettyóújfalu 788 635 80,58% Debrecen 2122 1313 61,88% Derecske 29 15 51,72% Hajdúböszörmény 655 165 25,19% Hajdúhadház 25 1 4,00% Hajdúnánás 694 393 56,63% Hajdúszoboszló 555 235 42,34% Püspökladány 396 204 51,52% (Forrás: KIRSTAT 2012.)

A szakiskolákban, speciális szakiskolákban nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók viszonylatában az állami fenntartású szakiskolák esetében összességében 50 %-os a HH (hátrányos helyzetű), míg 23 % a HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók aránya. Ez a szakiskolák, az ott oktató, képző pedagógusok és szakoktatók számára komoly felkészültséget és hozzáértést igényel. Az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében mind a HH, mind a HHH tanulók részvételi aránya alacsonyabb, mint az állami fenntartású szakiskolákban. Ennek oka lehet az, hogy a HH és HHH tanulókat az állam több formában például tankönyvellátás, pályázati lehetőségek támogatja. 48. táblázat: Szakiskolában, speciális szakiskolában HH, HHH létszámadatok nappali rendszerű iskolai oktatásban Tankerület Állami Egyházi jogi személy Magán Tanuló HH HHH Tanuló HH HHH Tanuló HH HHH Összesen 5544 2764 1294 962 223 18 1504 303 120 Arány 50% 23% 23% 2% 20% 8% (Forrás: KIRSTAT 2012.) A szakiskolákban, speciális szakiskolákban nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók viszonylatában az állami fenntartású szakiskolák esetében, a tankerületek szintjén a HH és HHH tanulók száma és aránya tükrözi az adott településeken, és azok vonzáskörzetében élők társadalmi helyzetét. 49. táblázat: Hátrányos helyzetű gyerekek a tankerületekben Tankerület Állami Tanuló HH Arány HHH Arány Balmazújváros 280 175 62,50% 108 38,57% Berettyóújfalu 788 521 66,12% 363 46,07% Debrecen 2122 731 34,45% 185 8,72% Derecske 29 13 44,83% 12 41,38% Hajdúböszörmény 655 357 54,50% 155 23,66% Hajdúhadház 25 14 56,00% 14 56,00% Hajdúnánás 694 450 64,84% 228 32,85% Hajdúszoboszló 555 218 39,28% 55 9,91% Püspökladány 396 285 71,97% 174 43,94% (Forrás: KIRSTAT 2012.) Mind a Sajátos Nevelési Igényű (SNI) tanulók, mind a Beilleszkedési, Tanulási és Magatartási Nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók esetében meglehetősen csekély arányban vannak jelen a szakiskolákban. Az SNI-s tanulók szakképzését két ok miatt nem egyszerű megszervezni. Egyrészt nagyon kevés olyan szakma van, amelyet például gyengénlátóként, vagy kerekesszékkel közlekedve meg lehet tanulni. Másrészt az intézmények infrastruktúrája a kevés kivételtől eltekintve nem teszi lehetővé azt, hogy az SNI-s fiatalok akadálymentesen közlekedhessenek az épületben. Az alacsony arány ebben az esetben ezzel indokolható. A BTMN-s tanulók száma és aránya viszont rendkívül alacsony. A szakiskolákban alacsonynak tűnhet a számuk és arányuk, de a gyenge tanulmányi eredmény nem egyenlő a BTMN kategóriával, ahhoz szakvélemény szükséges. 85

50. táblázat: Szakiskolában, speciális szakiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, magatartásbéli gondokkal küszködő (BTMN) tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban Tankerület Tanuló Állami fenntartó Egyházi fenntartó Magán fenntartó Integráltan oktatott SNI BTMN Tanuló Integráltan oktatott SNI BTMN Tanuló Integráltan oktatott SNI BTMN Összesen 5544 166 107 962 4 13 1504 5 0 Arány 3% 2% 0% 1% 0% 0% (Forrás: KIRSTAT 2012.) Hajdú-Bihar megye szakiskoláiban és speciális szakiskoláiban a pedagógusok létszámadatai nagyon kedvezőtlen képet mutatnak. A jelenlegi 55-59 éves korosztály kilépése után nem lesz, aki a helyükre lépjen. A természettudományos tárgyak esetében a tanárképzés nem csak jelenleg, hanem már az elmúlt 10 évben is azzal a problémával szembesült, hogy alig van jelentkező ezekre a szakokra, szakpárokra. A jelentkezők hiánya azzal jár majd, hogy 5-10 év múlva nem lesz elegendő számú pedagógus egyes tantárgyak esetében nem csak megyei, hanem országos szinten sem. Úgy ahogyan a középfokú oktatási-nevelési intézménybe jelentkezőknek mindössze 20 %-a jelentkezik szakiskolákba, a pedagógushiány elsősorban a szakiskolákat érinti majd a csökkenő tanulói létszámhoz hasonlóan. A pedagógushiányt esetleg csökkenteni lehetne azzal a központi intézkedéssel, hogy a pályakezdő pedagógusokat köteleznék arra, hogy a pályafutásuk első 2-3 évét szakképző intézményben kell tanítaniuk, oktatniuk, nevelniük vagy ennek a feltételnek a teljesüléséig sehol nem köthetnek velük határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt. Pedagógus létszámadatok életkor szerinti bontásban a megye szakiskoláiban 70 66 66 60 50 55 59 47 50 40 30 20 10 0 23 13 3 2 0 1 17 14 7 88 7 9 7 7 23 3 12 3 01 01 állami egyház magán 56. ábra: Pedagógus létszámadatok életkor szerinti bontásban Hajdú-Bihar megye szakiskoláiban (Forrás: KIRSTAT 2012.) 86

Pedagógus létszámadatok életkor szerinti bontásban a megye speciális szakiskoláiban 20 15 10 5 0 2 0 9 9 11 14 12 16 3 0 állami 57. ábra: Pedagógus létszámadatok életkor szerinti bontásban Hajdú-Bihar megye speciális (Forrás: KIRSTAT 2012.) A megye szakiskoláiban a tanulók számának szakmacsoportok szerinti vizsgálata összességében azt mutatja, hogy az állami fenntartásban működő intézmények látják el a szakiskolai feladatok nagyobb részét, a tanulók 60 % fölötti arányával. 7 szakmacsoportban kizárólag állami fenntartású szakiskolai oktatás zajlik, 4 szakmacsoportban azonban egyáltalán nincsen állami fenntartású szakiskolai oktatás, és ezekben a szakmacsoportokban kizárólag egyházi fenntartású szakiskolák oktatnak. 51. táblázat: A tanulók száma a szakiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján Szakmacsoport Állami fenntartásban működő intézményben a tanulók száma Magán fenntartásban működő intézményben a tanulók száma Egyházi fenntartásban működő intézményben a tanulók száma Összesen Élelmiszeripar 299 0 7 306 Mezőgazdaság 463 0 0 463 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 573 129 122 824 Közgazdaság 0 0 60 60 Ügyvitel 0 0 100 100 Vendéglátás-idegenforgalom 757 220 350 1327 Egészségügy 0 0 33 33 Egyéb szolgáltatások 88 152 157 397 Művészet, közművelődés, kommunikáció 59 0 0 59 Oktatás 0 0 38 38 Szociális szolgáltatások 46 0 507 553 Elektrotechnika-elektronika 172 0 0 172 Építészet 375 0 0 375 Faipar 241 0 0 241 Gépészet 661 83 0 744 Informatika (szoftver) 60 23 14 97 Könnyűipar 136 0 0 136 Közlekedés 75 234 0 309 Nyomdaipar 16 0 0 16 ÖSSZESEN 4021 841 1388 6250 SZÁMARÁNY 62,34 % 13,46% 22,21% 100,00 % (Forrás: KIRSTAT 2012.) Mindenki egyetért azzal, hogy a szakképzés gyakorlat-központúvá átszervezése szükséges. Azzal is egyetért mindenki, hogy a képzés során elengedhetetlen a gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlati képzés. A szakiskolák számára mégis a legnagyobb problémát a gazdálkodó szervezeteknél, 87

tanulószerződés megkötésével megszervezett gyakorlati oktatás jelenti, és várhatóan ez okozza majd a jövőben is a legnagyobb problémát. A gazdálkodó szervezetek finoman szólva nem tolonganak azért, hogy tanulószerződést kössenek a tanulókkal. Központi beavatkozás, a gazdálkodó szervezetek támogatása, az adminisztráció racionalizálása, szükség esetén akár jogszabályi változás(ok) nélkül vélhetően nem lehet megvalósítani ezt az elképzelést. 52. táblázat: A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolákban Fenntartó Iskolában iskolai tanműhelyben, csoportos formában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában együttműködési megállapodás alapján egyéni formában Iskolán kívül tanulószerződéssel csoportos formában tanulószerződéssel egyéni formában Összesen Állami 2118 235 17 71 524 1204 4169 Egyházi 321 0 0 0 0 520 841 Magán 669 0 619 18 0 82 1388 Állami 51% 6% 0% 2% 13% 29% 100% Egyházi 38% 0% 0% 0% 0% 62% 100% Magán 48% 0% 45% 1% 0% 6% 100% (Forrás: KIRSTAT 2012) Szakközépiskolai nevelés és oktatás Hajdú-Bihar megyében Az állami fenntartású szakközépiskolai nevelést és oktatást biztosító intézmények 30 intézmény 34 feladatellátási helyén, az egyházi fenntartású szakiskolai nevelést és oktatást biztosító intézmények 5 intézmény 5 feladatellátási helyén, míg a magán fenntartású szakiskolai nevelést és oktatást biztosító intézmények 16 intézmény 18 feladatellátási helyén működnek. Fenntartó típusa 53. táblázat:szakközépiskolák Arány (%) Intézmények száma Feladatellátási helyek száma Arány Állami 30 58,82% 34 59,65% Egyházi 5 9,80% 5 8,77% Magán 16 31,37% 18 31,58% Összesen 51 100,00 57 100,00% (Forrás: KIRSTAT 2012.) A szakközépiskolai nevelés és oktatás esetében az intézmények/feladatellátási helyek és a tanulók aránya hasonló eredményt mutat, mint a középfokú oktatási-nevelési intézmények esetében. A folyamatos tanügyigazgatási, pedagógiai és szakmai ellenőrzés alatt álló, állami fenntartású intézmények sokkal költséghatékonyabban működnek, mint a magán fenntartásúak, hiszen feladatellátási helyenként átlagosan több mint 328 tanuló oktatását, nevelését, képzését szervezik és valósítják meg. Ezzel szemben a magán fenntartású középfokú oktatási, nevelési és képző intézmények költséghatékonysága rendkívül rossznak mondható, hiszen mind az állami, mind az egyházi fenntartású szakképző intézmények mutatóinak alig több mint a felét érik el. 88

54. táblázat: Szakközépiskolák fenntartó szerint Fenntartó Szakközépiskolai Arány Szakközépiskolai feladat-ellátási Arány típusa tanulók száma (%) helyek száma (%) Arány (fő) Állami 11173 71,29% 34 59,65% 328,62 Egyházi 1462 9,33% 5 8,77% 292,40 Magán 3037 19,38% 18 31,58% 168,72 Összesen 15672 100% 57 100% 274,95 (Forrás: KIRSTAT 2012.) Az állami fenntartású szakközépiskolák aránya kimagasló az általános, érettségi vizsgára felkészítő képzések esetében, a szakközépiskolai szakképző évfolyamok tekintetében viszont az arányok nagyon komolyan megváltoznak. Elgondolkodtató az a tény, hogy az állami fenntartású szakközépiskolák oktatják, nevelik és képzik a magán fenntartású szakközépiskolák szakképző évfolyamaira az érettségizett fiatalokat. Számszerűen több mint hatszor annyian járnak magán fenntartású szakközépiskolák szakképző évfolyamaira, mint ezen intézmények általános, érettségi vizsgára felkészítő képzéseire. 55. táblázat:közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladatellátási helyek általános kimutatása I. Fenntartó típusa Szakközépiskola általános képzés, szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozás Arány (%) Szakközépiskola szakképző évfolyamok Arány (%) Szakközépiskolai általános képzés, szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozás; valamint a szakközépiskolai szakképző évfolyamok aránya (%) Állami 8240 86,72% 2933 47,54% 35,59% Egyházi 841 8,85% 621 10,06% 73,84% Magán 421 4,43% 2616 42,40% 621,38% Összesen 9502 100,00% 6170 100,00% 64,93% (Forrás: KIRSTAT 2012.) 56. táblázat: Közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladatellátási helyek általános kimutatása II. Fenntartó típusa Szakközépiskolai tanulók száma Arány (%) Ebből közismereti képzésben részt vevő tanulók száma Arány (%) Ebből szakképző évfolyamra járó tanulók száma Arány (%) Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma Állami 11173 71,29% 8240 86,72% 2933 47,54% 34 Egyházi 1462 9,33% 841 8,85% 621 10,06% 5 Magán 3037 19,38% 421 4,43% 2616 42,40% 18 ÖSSZESEN 15672 100,00% 9502 100,00% 6170 100,00% 57 (Forrás: KIRSTAT 2012.) 89

A szakközépiskolai feladatellátás tekintetében az osztályok, és az osztályokban tanulók aránya hasonló eredményt mutat, mint az intézményfenntartás és a tanulók száma, valamint a szakiskolai feladatellátás esetében. A folyamatos tanügyigazgatási, pedagógiai és szakmai ellenőrzés alatt álló, állami fenntartású intézmények sokkal költséghatékonyabban működnek, mint a magán fenntartásúak, hiszen osztályonként átlagosan több mint 29 tanuló oktatását, nevelését, képzését szervezik és valósítják meg. Ezzel szemben a magán fenntartású szakiskolák költséghatékonysága rossznak mondható, hiszen mind az állami, mind az egyházi fenntartású szakképző intézmények mutatóinak mindössze 67-69 %-át érik el. 57. táblázat: Szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai Szakisk olai feladate llátás (speciáli s szakisko lai feladato k nélkül) Felad atellát ási helyek száma Osztál yterem Szakta nterem Nappa li rendsz erű iskolai oktatá sban tanuló k száma (közis mereti képzés ben) Nappa li rendsz erű iskolai oktatá sban tanuló k száma (szakk épző évfoly amon) Állami fenntartó 34 305 155 7921 2560 Nappa li rendsz erű iskolai oktatá sban az osztál yok száma (közis mereti képzés ben) 272, 96 Nappa li rendsz erű iskolai oktatá sban az osztál yok száma (szakk épző évfoly amon) 98,4 8 Tanuló k osztály onkénti átlagos létszám a a nappali rendsze rű iskolai oktatás ban (közism ereti képzésb en) Tanuló k osztály onkénti átlagos létszám a a nappali rendsze rű iskolai oktatás ban (szakké pző évfolya mon) Felnőtt oktatási tanterv szerint tanulók száma Pedag ógusok létszá ma (teljes munka idős) Pedagóg usok létszáma (részmu nkaidős) Pedag ógusok létszá ma (óraad ó) 29,0 26,0 692 834 89 170 Egyházi fenntartó 5 24 8 743 475 25 17 29,7 27,9 244 61 0 11 Magán fenntartó 18 95 33 421 1703 21 73 20,0 23,3 913 99 24 159 (Forrás: KIRSTAT 2012.) A szakközépiskolába bejáró fiatalok a szakiskolákhoz, speciális szakiskolákhoz hasonlóan - a tanulók jelentős hányadát teszik ki ezekben az intézményekben. Mindösszesen a fenntartó típusától függetlenül a szakközépiskolákba bejáró fiatalok 45,48 %-a bejáró. 58. táblázat: Szakközépiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban Tankerület Állami Egyházi jogi személy Magán Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Összesen 11173 4703 1462 709 3037 1716 Bejárók aránya 42% 48% 57% (Forrás: KIRSTAT 2012.) Az állami fenntartású szakiskolák bejáró tanulóinak aránya heterogén képet mutat. Megállapítható viszont, hogy a szakiskolai képzésben részt vevő kilenc tankerület közül hat tankerületben a bejáró tanulók számaránya meghaladja a 30 %-ot. A berettyóújfalui tankerületben a bejárók magas arányát az indokolja, hogy a megye bihari településein lakó fiatalok szakképzését a közlekedési körülmények miatt csak ez a tankerület tudja ellátni. Ennél is magasabb a derecskei tankerületben ez az arány. 90

59. táblázat: Bejáró tanulók a szakközépiskolákban Tankerület Tanuló Állami Bejáró Arány Balmazújváros 114 8 7,02% Berettyóújfalu 1222 846 69,23% Debrecen 7471 3061 40,97% Derecske 253 189 74,70% Hajdúböszörmény 610 115 18,85% Hajdúhadház 137 14 10,22% Hajdúnánás 537 178 33,15% Hajdúszoboszló 459 173 37,69% Püspökladány 370 119 32,16% (Forrás: KIRSTAT 2012.) A szakközépiskolákban nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók viszonylatában az állami fenntartású szakiskolák esetében összességében 27 %-os a HH (hátrányos helyzetű), míg 6 % a HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók aránya. Ez a szakközépiskolák, az ott oktató, képző pedagógusok és szakoktatók számára komoly felkészültséget és hozzáértést igényel. Az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében ezek az arányok jóval kedvezőbbek elsősorban a magán fenntartású intézmények esetében. A HH és HHH tanulókat az állam több formában például tankönyvellátás, pályázati lehetőségek támogatja. 60. táblázat: Szakközépiskolában HH, HHH létszámadatok nappali rendszerű iskolai oktatásban Tankerület Állami Egyházi jogi személy Magán Tanuló HH HHH Tanuló HH HHH Tanuló HH HHH Összesen 11173 3045 659 1462 334 11 3037 260 20 Bejárók aránya 27% 6% 23% 1% 9% 1% Balmazújváros 114 46 18 0 0 0 0 0 0 Berettyóújfalu 1222 585 188 0 0 0 0 0 0 Debrecen 7471 1446 185 1371 294 10 2977 260 20 Derecske 253 110 14 0 0 0 31 0 0 Hajdúböszörmény 610 270 112 91 40 1 0 0 0 Hajdúhadház 137 46 31 0 0 0 0 0 0 Hajdúnánás 537 197 25 0 0 0 0 0 0 Hajdúszoboszló 459 144 16 0 0 0 29 0 0 Püspökladány 370 201 70 0 0 0 0 0 0 (Forrás: KIRSTAT 2012.) A szakközépiskolákban nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók viszonylatában az állami fenntartású szakközépiskolák esetében, a tankerületek szintjén a HH és HHH tanulók száma és aránya tükrözi az adott településeken, és azok vonzáskörzetében élők társadalmi helyzetét. 91

61. táblázat: Hátrányos helyzetű tanulók a szakközépiskolákban Tankerület Állami Tanuló HH Arány HHH Arány Balmazújváros 114 46 40,35% 18 15,79% Berettyóújfalu 1222 585 47,87% 188 15,38% Debrecen 7471 1446 19,35% 185 2,48% Derecske 253 110 43,48% 14 5,53% Hajdúböszörmény 610 270 44,26% 112 18,36% Hajdúhadház 137 46 33,58% 31 22,63% Hajdúnánás 537 197 36,69% 25 4,66% Hajdúszoboszló 459 144 31,37% 16 3,49% Püspökladány 370 201 54,32% 70 18,92% Mind a Sajátos Nevelési Igényű (SNI) tanulók, mind a Beilleszkedési, Tanulási és Magatartási Nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók esetében meglehetősen csekély arányban vannak jelen a szakközépiskolákban a szakiskolákhoz hasonlóan. Az SNI-s tanulók szakképzését két ok miatt nem egyszerű megszervezni. Egyrészt nagyon kevés olyan szakma van, amelyet például gyengénlátóként, vagy kerekesszékkel közlekedve meg lehet tanulni. Másrészt az intézmények infrastruktúrája a kevés kivételtől eltekintve nem teszi lehetővé azt, hogy az SNI-s fiatalok akadálymentesen közlekedhessenek az épületben. Az alacsony arány ebben az esetben ezzel indokolt. A BTMN-s tanulók száma és aránya viszont rendkívül alacsony. A szakközépiskolákban alacsonynak tűnhet a számuk és arányuk, de a gyenge tanulmányi eredmény nem egyenlő a BTMN kategóriával, amelyhez szakvélemény szükséges. A szakközépiskolákban és gimnáziumokban viszont meg kell hogy jelenjenek azon SNI-s tanulók, akik egészségügyi állapotuk miatt nem tanulhatnak szakmát, de a tanulmányi eredményük lehetővé teszi, hogy érettségi vizsgára felkészítő középfokú köznevelési intézményben tanuljanak tovább általános iskolai tanulmányaik befejezése után. 62. táblázat: Szakközépiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, magatartásbéli gondokkal küszködő (BTMN) tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban Tankerület tanuló állami fenntartó egyházi fenntartó magán fenntartó integráltan integráltan integráltan BTMN tanuló BTMN tanuló oktatott SNI oktatott SNI oktatott SNI 92 BTMN Összesen 11173 138 138 1462 6 17 3037 17 3 Bejárók aránya 1% 1% 0% 1% 1% 0% Balmazújváros 114 1 1 0 0 0 0 0 0 Berettyóújfalu 1222 0 0 0 0 0 0 0 0 Debrecen 7471 115 115 1371 6 17 2977 17 3 Derecske 253 1 1 0 0 0 31 0 0 Hajdúböszörmény 610 12 12 91 0 0 0 0 0 Hajdúhadház 137 0 0 0 0 0 0 0 0 Hajdúnánás 537 9 9 0 0 0 0 0 0 Hajdúszoboszló 459 0 0 0 0 0 29 0 0 Püspökladány 370 0 0 0 0 0 0 0 0 (Forrás: KIRSTAT 2012.)

Hajdú-Bihar megye szakközépiskoláiban a pedagógusok létszámadatai nagyon kedvezőtlen képet mutatnak a szakiskolákhoz hasonlóan. A jelenlegi 55-59 éves korosztály kilépése után nem lesz, aki a helyükre lépjen. A természettudományos tárgyak esetében a tanárképzés nem csak jelenleg, hanem már az elmúlt 10 évben is azzal a problémával szembesült, hogy alig van jelentkező ezekre a szakokra, szakpárokra a szakiskolákhoz hasonlóan. A jelentkezők hiánya azzal jár majd, hogy 5-10 év múlva nem lesz elegendő számú pedagógus egyes tantárgyak esetében nem csak megyei, hanem országos szinten is. És ahogyan a középfokú oktatási-nevelési intézménybe jelentkezőknek mindössze 20 %-a jelentkezik szakiskolákba, a pedagógushiány elsősorban a szakiskolákat érinti majd a csökkenő tanulói létszámhoz hasonlóan. A pedagógushiányt esetleg csökkenteni lehetne azzal a központi intézkedéssel, hogy a pályakezdő pedagógusokat köteleznék arra, hogy a pályafutásuk első 2-3 évét szakképző intézményben kell tanítaniuk, oktatniuk, nevelniük vagy ennek a feltételnek a teljesüléséig sehol nem köthetnek velük határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt. 200 150 100 50 0 Pedagógus létszámadatok életkor szerinti bontásban a megye szakközépiskoláiban 135 162 162 50 33 2 0 919 26 10 1220 1 1013 614 710 710 0 9 7 0 1 134 119 119 állami egyház magán 58. ábra: Pedagógusok életkor szerinti adatai a szakközépiskolákban (Forrás: KIRSTAT 2012.) A megye szakközépiskoláiban a tanulók számának a tanterv OKJ szakmacsoportok szerinti vizsgálata összességében azt mutatja, hogy az állami fenntartásban működő intézmények látják el ezen feladatok jelentős részét, a tanulók 85 % fölötti arányával. 10 szakmacsoportban kizárólag állami fenntartású szakközépiskolai oktatás zajlik, és minden szakmacsoportban jelen van legalább egy állami fenntartású intézmény. 93

63. táblázat: A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján Szakterület Szakmacsoport állami egyházi magán fenntartó fenntartó fenntartó összesen Egészségügy n.a. n.a. n.a. n.a. Szociális szolgáltatások 217 0 50 267 Oktatás 73 0 0 73 Humán Művészet, közművelődés, 202 0 78 280 kommunikáció Egyéb szolgáltatások 576 303 0 879 Gépészet 579 0 0 579 Elektrotechnika-elektronika 434 0 0 434 Informatika (szoftver) 957 21 151 1129 Vegyipar 678 0 0 678 Építészet 377 0 0 377 Műszaki Könnyűipar 25 0 0 25 Faipar 37 0 0 37 Nyomdaipar 83 0 0 83 Közlekedés 69 290 0 359 Környezetvédelemvízgazdálkodás 131 0 0 131 Közgazdaság 1549 0 52 1601 Ügyvitel 26 0 0 26 Gazdaságiszolgáltatási 659 0 83 742 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom 705 64 7 776 Agrár Mezőgazdaság 343 27 0 370 Élelmiszeripar n.a. n.a. n.a. n.a. Egyéb, általános képzés 520 136 0 656 (Forrás: KIRSTAT 2012.) A megye szakközépiskoláiban a tanulók számának az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás szakmacsoportok szerinti vizsgálata összességében azt mutatja, hogy az állami fenntartásban és magán fenntartásban működő intézmények látják el ezen feladatok jelentős részét, együttesen a tanulók 85 % fölötti arányával. 6 szakmacsoportban kizárólag állami fenntartású szakközépiskolai képzés zajlik, és minden szakmacsoportban jelen van legalább egy állami fenntartású intézmény. 94

64. táblázat: Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai Szakterület Szakmacsoport állami egyházi magán fenntartó fenntartó fenntartó összesen Egészségügy 605 0 476 1081 Szociális szolgáltatások 9 0 114 123 Oktatás 64 29 0 93 Humán Művészet, közművelődés, 497 0 495 992 kommunikáció Egyéb szolgáltatások 89 37 71 197 Gépészet 194 0 0 194 Elektrotechnika-elektronika 119 0 0 119 Informatika (szoftver) 330 237 182 749 Vegyipar 291 0 0 291 Építészet 73 0 0 73 Műszaki Könnyűipar n.a. n.a. n.a. n.a. Faipar n.a. n.a. n.a. n.a. Nyomdaipar 31 0 0 31 Közlekedés 175 176 0 351 Környezetvédelemvízgazdálkodás 11 0 0 11 Közgazdaság 83 65 388 536 Ügyvitel 36 0 241 277 Gazdaságiszolgáltatási 104 77 275 456 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom 123 0 364 487 Agrár Mezőgazdaság 99 0 10 109 Élelmiszeripar n.a. n.a. n.a. n.a. (Forrás: KIRSTAT 2012.) Mindenki egyetért azzal, hogy a szakképzés gyakorlat-központúvá átszervezése szükséges. Azzal is egyetért mindenki, hogy a képzés során elengedhetetlen a gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlati képzés hasonlóan a szakiskolai képzéshez. A szakközépiskolák számára mégis a legnagyobb problémát a gazdálkodó szervezeteknél, tanulószerződés megkötésével megszervezett gyakorlati oktatás jelenti, és várhatóan ez okozza majd a jövőben is a legnagyobb problémát hasonlóan a szakiskolai képzéshez. A gazdálkodó szervezetek finoman szólva nem tolonganak azért, hogy tanulószerződést kössenek a tanulókkal. Központi beavatkozás, a gazdálkodó szervezetek támogatása, az adminisztráció racionalizálása, szükség esetén akár jogszabályi változás(ok) nélkül vélhetően nem lehet megvalósítani ezt az elképzelést. A szakközépiskolák esetében még a szakiskoláknál is nagyobb számban lenne szükség a gazdálkodó szervezetek együttműködésére és tanulószerződések megkötésére, de itt talán még nagyobb kérdőjelekkel merül fel a Hogyan? kérdés. 95

65. táblázat: A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban Fenntartó iskolai tanműhely ben, csoportos formában Iskolában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelye n, csoportos formában együttműködé si megállapodás alapján csoportos formában együttműködé si megállapodás alapján egyéni formában Iskolán kívül tanulószerződéss el csoportos formában tanulószerződé ssel egyéni formában Összesen Állami 2105 70 379 153 104 122 2933 Egyházi 489 0 0 1 0 131 621 Magán 1982 0 561 47 20 6 2616 Állami 72% 2% 13% 5% 4% 4% 100% Egyházi 79% 0% 0% 0% 0% 21% 100% Magán 76% 0% 21% 2% 1% 0% 100% (Forrás: KIRSTAT 2012.) Sikeres vizsgázók száma A sikeresen vizsgát tett tanulók adatai alapján megállapítható, hogy vannak elférfiasodott, és vannak elnőiesedett szakmacsoportok. Elférfiasodott szakmacsoportnak azokat a szakmacsoportokat definiálom, ahol a sikeres vizsgát tett férfiak számaránya az elmúlt három tanév átlagában eléri, vagy meghaladja a 90 %-ot. Ezek a következők: Elektrotechnika-elektronika; Építészet; Faipar; Gépészet; Közlekedés. Elnőiesedett szakmacsoportnak azokat a szakmacsoportokat definiálom, ahol a sikeres vizsgát tett nők számaránya az elmúlt három tanév átlagában eléri, vagy meghaladja a 90 %-ot. Ezek a következők: Közgazdaság; Szociális szolgáltatások; Ügyvitel. Folyamatosan 85 % fölötti számarányával ide sorolom az Egészségügy szakmacsoportot is. 96

66. táblázat: A sikeres vizsgázók száma 2009/2010 2010/2011 2011/2012 nők aránya nők aránya összesen nő nő nő Mindösszesen 3310 1567 47,34% 2825 1298 45,95% 3561 1505 42,26% Egészségügy 223 195 87,44% 177 157 88,70% 99 87 87,88% Egyéb szolgáltatások 194 146 75,26% 171 116 67,84% 252 201 79,76% Elektrotechnikaelektronika 104 2 1,92% 85 2 2,35% 131 1 0,76% Élelmiszeripar 34 6 17,65% 45 10 22,22% 62 16 25,81% Építészet 209 10 4,78% 150 8 5,33% 276 12 4,35% Faipar 107 0 0,00% 61 0 0,00% 112 1 0,89% Gépészet 190 3 1,58% 217 1 0,46% 350 5 1,43% Informatika 227 47 20,70% 190 24 12,63% 254 52 20,47% Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 387 266 68,73% 305 208 68,20% 359 248 69,08% Könnyűipar 63 57 90,48% 38 33 86,84% 74 57 77,03% Környezetvédelemvízgazdálkodás 11 6 54,55% 18 8 44,44% 0 0 0,00% Közgazdaság 85 78 91,76% 97 88 90,72% 72 58 80,56% Közlekedés 252 13 5,16% 240 11 4,58% 250 6 2,40% Mezőgazdaság 160 27 16,88% 177 47 26,55% 163 42 25,77% Művészet, közművelődés, kommunikáció 216 152 70,37% 186 123 66,13% 264 176 66,67% összesen összesen nők aránya Nyomdaipar 18 6 33,33% 25 6 24,00% 14 5 35,71% Oktatás 64 47 73,44% 21 12 57,14% 65 49 75,38% Szociális szolgáltatások 206 197 95,63% 145 142 97,93% 159 154 96,86% Ügyvitel 100 95 95,00% 100 92 92,00% 88 85 96,59% Vegyipar 196 101 51,53% 126 75 59,52% 150 79 52,67% Vendéglátás-turizmus 264 113 42,80% 251 135 53,78% 367 171 46,59% (Forrás: KIRSTAT 2012.) 97

Tanulószerződések száma A tanulószerződések száma a tavalyi tanévhez képest közel 10 %-kal csökkent. A szakmacsoportok közül mindössze 12 szakmacsoportban kötöttek tanulószerződéseket a rendelkezésre álló adatok alapján. Az állami fenntartású intézmények, és az ott oktatott-képzett tanulók számaránya alapján meglepő a magán fenntartású intézmények tanulóival megkötött tanulószerződéseinek magas aránya, főleg az egyéb szolgáltatások (95,70 %), valamint a közlekedés (86,71 %) szakmacsoportokban. 67. táblázat: A tanulószerződések száma Egyéb szolgáltatások Összesen 2011/ 2012 2012/ 2013 Arány (%) 2011/ 2012 Összesenből állami Arány 2012/ Arány (%) 2013 (%) 2011/ 2012 Összesenből nem állami Arány 2012/ (%) 2013 Arány (%) 106 93-13 87,74 4 3,77 4 4,30 102 96,23 89 95,70 Elektrotechnika 79 60-19 75,95 79 100,0 60 100,0 0,00 0,00 - elektronika 0 0 Élelmiszeripar 168 187 19 111,3 168 100,0 186 99,47 0,00 1 0,53 1 0 Építészet 227 112-115 49,34 227 100,0 112 100,0 0,00 0,00 0 0 Faipar 127 100-27 78,74 127 100,0 100 100,0 0,00 0,00 0 0 Gépészet 323 294-29 91,02 303 93,81 269 91,50 20 6,19 25 8,50 Mutató Kereskedelemmarketing, 508 463-45 91,14 417 82,09 384 82,94 91 17,91 79 17,06 üzleti adminisztráció Könnyűipar 11 0-11 0,00 11 100,0 0 0,00 0 Közlekedés 126 158 32 125,4 28 22,22 21 13,29 98 77,78 137 86,71 0 Mezőgazdaság 69 118 49 171,0 69 100,0 118 100,0 0,00 0,00 1 0 0 Nyomdaipar 14 16 2 114,2 14 100,0 16 100,0 0,00 0,00 Vendéglátásturisztika 9 0 0 813 729-84 89,67 590 72,57 458 62,83 223 27,43 271 37,17 ÖSSZESEN 2571 2330-241 90,63 2037 79,23 1728 74,16 534 20,77 602 25,84 98

I. 4. Szakképzés az Európai Unióban I. 4. 1. Az Európai Unió szakképzés fejlesztésének szakmapolitikai keretei A Lisszaboni Stratégiát követő, 2002-ben elindított koppenhágai folyamat, valamint az ezt megerősítő 2004-es maastrichti, a 2006-os helsinki nyilatkozatok, következtetések, illetve közlemények az Európai Unió szakképzésének fontos mérföldkövei. Ezt a folyamatot erősíti a bruges-i közlemény, amely a 2011-2020-as időszaknak a szakképzés területén szükséges hosszútávú európai lépéseit, fejlesztését tartalmazza. A 2009-ben elfogadott Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszer az Unió tagországainak oktatási és képzési rendszerének továbbfejlesztéséről szól. A középpontba egyértelműen a felsőoktatás és a szakoktatás és képzés került. Az elmúlt évek Uniós dokumentumai hangsúlyozzák azt, hogy az oktatás és képzés az Európa 2020 stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszik. Az országspecifikus ajánlások közül a szakképzésre vonatkozó területek elsősorban: a képzésben való részvétel javítása; a korai iskola elhagyók számának csökkentése,; a képzés világából a munkaerőpiacra történő lépés segítése; a készségeknek a munkaerőpiachoz történő igazítása; munkahelyi képzés erősítése, a tanulószerződések számának növelése, valamint a részvételi lehetőségek javítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. Az Uniós politika egyértelműen támogatandónak tartja a források szűkössége közepette is a képzésbe való hatékony befektetést. Hatékonyság alatt a munkaerőpiac által meghatározott készség igényekhez való minél pontosabb képzési profilok igazítását, az ezekben megszerezhető kompetenciákat érti, másfelől az ágazati munkaerőpiaci előrejelzéseket is szükséges folyamatosan javítani. A szakpolitika hangsúlyozza az Uniós állampolgárok felkészítését a tanulás területén motivált, az önáll tanulásra képes személyek formálásban. Fokozott hangsúlyt kap a képzésnek a változásokra történő gyors és releváns reagálása, a gyakorlati képzés szükség szerinti növelése. Az Európai Unió Tanácsa hangsúlyozza az ország-specifikus országos és regionális prioritásoknak a szükséglettekkel összhangban történő kidolgozását, a kihívásokra adható válaszok minél részletesebb, ugyanakkor átfogóbb megfogalmazását. A képzésben résztvevő intézményvezetők, oktatók, szaktanárok, gyakorlatvezetők továbbképzésének biztosítása. A szakpolitika hangsúlyt fektet a munkahelyi elemek, tanuló szerződések növelésére. A szakképzési kapacitások növelésére van szükség a CEDFOP tanulmányai szerint. A jövő képzettségi igényeit felmérő eszközök pontosítása (forecasting), javítása a képzés sikerességének célja. Szorosabb együttműködés az érdekeltek (munkaadók - szakmai ágazatok képviselői - szociális partnerek- civil szervezetek oktatási és képzési szolgáltatók) között. A szakképzés kettős célkitűzése: hozzájáruljon a foglalkoztathatósághoz és a gazdasági növekedéshez, illetve a szélesebb körű társadalmi kihívások kezeléséhez. A tudásalapú társadalomban a szakképzésben szerzett készségek és kompetenciák ugyanannyira fontosak, mint a felsőoktatásban szerzettek. Az Európa 2020 program oktatási területén két kiemelt cél fogalmaz meg: 2020-ig a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell szorítani, illetve a 30-34 éves korúak körében 2020-ig legalább 40%-ra kell növelni a felsőoktatásban, vagy annak megfelelő oktatásban végzettek arányát. Másfelől 2020-ra el kell érni, hogy az európai szakképzési rendszerek vonzóbbak, aktuálisabbak és fokozottan élet-pálya orientáltak, innovatívabbak, elérhetőbbek és rugalmasabbak legyenek, mint 2010-ben. I. 4. 2. Az Európai Unió szakképzés-fejlesztésének területei A fent röviden ismertetett szakmapolitikai keretek az alábbi szakképzési területeken a következők: vonzó és inkluzív szakképzés magas színvonalú szakmai alapképzés könnyen hozzáférhető és életpálya-orientált szakmai továbbképzés rugalmas szakképzési rendszerek, amelyek lehetővé teszik a validálást is európai oktatási és képzési térség kialakítását az országok közötti mobilitásra vonatkozó lehetőségek jelentős növelése 99

könnyen elérhető és magas színvonalú, koherens hálózatot képező tájékoztató, pályaorientációs és tanácsadó szolgáltatók. Stratégiai célkitűzések a 2011 és 2020 közötti időszakra; rövid távú célkitűzések a 2011-2014 közötti időszakra A szakképzés minőségének és hatékonyságának javítása, vonzó jellegének erősítése és a munkaerőpiachoz történő igazodásának fokozása. 1. A szakmai alapképzés vonzó tanulási lehetőséggé tétele szakmai alapképzés minőségének javítása a tanárok, oktatók, szakoktatók munkájának szakmai színvonalának emelése, a szakképzés által nyújtott lehetőségek széles körű megismertetése a potenciális tanuló csoportokkal, szüleikkel, kulcskompetenciák bekerülése a szakmai alapképzésbe, életpályamenedzsment-készségek fejlesztése a szakmai alapképzésben, modern technikai felszerelés, oktatási anyagok és infrastruktúra biztosítása, ösztönözni kell a vállalatokban folytatott munkahelyi tanulást, pályakövetési rendszer kialakítása. 2. A szakmai alap- és továbbképzés kiválóságának, minőségének és relevanciájának előmozdítása. Minőségbiztosítás: A szakképzés színvonalának emelése a vonzóvá válás előfeltétele. Az EQAVET ajánlással összhangban minőségbiztosítási keretek kialakítása. 2015-ig valamennyi szakképzési szolgáltatóra vonatkozó, nemzeti szintű közös minőségbiztosítási keret létrehozása, amely a kapcsolódó munkahelyi gyakorlatokra is kiterjed, illetve kompatibilis az EQAVET kerettel. A tanárok, szakoktatók és más szakképzési szakemberek munkájának szakmai színvonalának emelése: Rugalmas képzéssel, továbbképzéssel javítani kell az egyébként is elöregedő tanári és szakoktatói csoportok alap- és továbbképzéseit. Legjobb gyakorlatok és irányelvek meghatározása az Európai Bizottság és a CEDEFOP segítségével. A munkaerőpiachoz igazodás: Országos, regionális, helyi szintű hatóságoknak lehetőséget kell teremteniük az iskolák és a vállalatok közötti együttműködés megerősítésére. Elő kell mozdítani a szociális partnerek, vállalatok, az oktatási és képzési szolgáltatók, foglalkoztatási szolgáltatók, kutató intézmények, állami hatóságok közötti partnerséget a szükséges munkaerőpiaci információk biztosításra. A szakképzési tantervek igazítása a munkaerőpiaci igényekhez. Visszajelzés szerzése a munkaadóktól, a foglalkoztatási adatok elemzése és felhasználása. Pályaorientációs információk felhasználása különös tekintettel a tovább- és átképzésekre. A vállalatokkal a szakmai gyakorlatok erősítése, ezek beépítése az alapképzésbe. Tanulószerződéses gyakorlati képzés fejlesztése. 2002 óta kifejlesztésre került eszközök: Europass, Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR), az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET), a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET). 100

I. 5. A helyzetfeltárás összefoglaló értékelése 1. 5. 1. A helyzetfeltárás következtetései a feldolgozás tematikájának sorrendjében Demográfia: A megye egészének demográfiai folyamatai a természetes fogyás és az elvándorlás tendencia jellegű növekedésével jellemezhetők. Az országos fogyásnál kedvezőbbek a mutatók, két lakosságszám növekedést mutató megye (Győr-Moson-Sopron és Pest) után harmadik a megyék sorában kis csökkenéssel. A két irányból is ható tényezők (természetes fogyás és elvándorlás) a népesség elöregedését, a fiatal, iskolarendszerű oktatás szempontjából releváns korcsoportok folyamatos csökkenését eredményezik. o A települési szintű vizsgálatok alapján megkülönböztethetők az öregedő és a fiatalos korstruktúrával jellemezhető területek. Az elöregedő, erős népességszám csökkenéssel jellemezhető területek egybefüggően jelennek meg a bihari aprófalvas településekkel jellemezhető térségben, a Tiszamente településein és mozaikosan a hajdúvárosok (Hajdúszoboszló) között. Debrecen esetében stagnálás, lassú népességszám csökkenés jósolható. Fiatalos korstruktúra és következményeként népességnövekedés Debrecen (határozottabban északkeleti, keleti és délkeleti) szomszédságában lévő településeken várható. A jó demográfiai adottsággal rendelkező, Debrecen körüli gyűrű jellemzően kettős hatással magyarázható: o Szerepet játszik a térség szuburbanizációs folyamata a korstruktúra és a demográfiai jövőkép alakulásában. A kiköltözők (ily módon pozitív folyamat) generálják ezt a hatást. A várostól nyugatra, délre elhelyezkedő települések esetében ismerhető fel ez a jelenség, jellemzően a vándorlási nyereség eredményeként. o A várostól keletre, északkeltre elhelyezkedő települések esetében a demográfiai okok hátterében a természetes szaporulat jobb értékei nyomozhatók. A megyeszékhely és a román határ közötti terület településein a 14 év alatti korcsoport aránya jóval magasabb, mint a megyére jellemző értékek. Itt a roma lakosság magasabb aránya és eltérő demográfiai jellemzői valószínűsíthetők a háttérben. A cigány lakosság korstruktúrájának és népességen belüli arányainak növekedése a szakképzés-fejlesztés vonatkozásában is különleges figyelmet érdemel. a felzárkóztatás feladatainak tervezése, a szociális szempontok előtérbe emelése, az esélyegyenlőség megteremtése vonatkozásában. Az eltérő demográfiai folyamatok okán külön kezelendőnek tekinthető területek a következők: o Debrecen és az agglomerációs gyűrű települései, feltételezhetően növekvő tanulói létszámok miatt. o Bihar aprófalvas településszerkezetű települései és a Tiszamente, várhatóan csökkenő tanulói létszámuk okán. Iskolázottság tekintetében (is) a megye lakossága erősen megosztott. Debrecen kiemelkedik környezetéből minden képzettségi szint vonatkozásában. o A kedvezőtlen iskolázottságú területek koncentráltan helyezkednek el. A megye bihari tréségében, a román határ mentén és a Tiszamente településein találhatjuk a legrosszabb adottságú településeket. Esetükben a hátrányok halmozódása jól felismerhető Jól kimutatható párhuzam van a cigány kisebbség területi elhelyezkedése és az alacsonyabb iskolai végzettségek között. 101

A gazdaság helyzete: A megye természeti adottságaiból következően a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és az élelmiszeripar országos átlagot meghaladó súllyal rendelkezik. Jó adottságot teremtenek a gazdaság-fejlesztés számára a közelmúlt közlekedési infrastruktúra fejlesztései. o Autópálya (M3, M35), o Debreceni repülőtér o Vasúti fővonal (100) fejújítás Előnyös a gazdaság-fejlesztő célzatú beruházások körében az ipari parkok, klaszterek, barnamezős beruházások, inkubátorházak, vállalkozási övezet alapítási hulláma. o o Külföldi tőkére gyakorolt vonzó képességük eltérő. A sikeres beruházások területileg koncentráltan helyezkednek el. (Debrecen, Polgár környezete). Duális szerkezetű a gazdaság, a modern, tőkeerős multinacionális cégek és a hagyományos mikro-, kis-, és középvállalkozások túlsúlyával jellemezhető elemek egymás mellett működnek. o o beszállítói hálózat kialakulásának lehetősége adott, de jelen állapotában csak nyomaiban létező, a kétféle, eltérő jellemzőkkel bíró gazdasági szegmens munkaerő-piaci igényei jelentősen eltérnek egymástól. A vállalkozások közötti arányok (egyéni vállalkozások döntő többsége) a vállalkozói kompetenciák erősítésére hívja fel a figyelmet. Az iparban a vegyipar, gyógyszeripar, nyomdaipar súlya speciálisan nagy, erős az élelmiszeripar szerepe is. o o o o Országos értékektől elmaradó az autóipar és az elektronikaiipar súlya. Az ipar exportteljesítménye alacsony. A gazdasági válság visszaesése kevésbé vetette vissza az ipar teljesítményét, mint az ország fejlettebb régióiban (autóipari érintettség alacsonyabb szintje miatt). Erős az ipari tevékenység koncentrációja, az alacsony szintű külföldi tőkeberuházás a megye centrumterületeihez (Debrecen) kötődik. A mezőgazdaság megye gazdaságában betöltött szerepe a szakmai kapcsolódó szakmai képzések fontosságára hívja fel a figyelmet. A mezőgazdaság, élelmiszeripar területén bekövetkező integrációs szerveződések mutatják, hogy az élelmiszeripari, logisztikai, kereskedelmi, gazdasági jellegű szakképzések az ágazat fejlődése szemszögéből is fontosak. A szolgáltató szektor aránya magas és emelkedő tendenciájú. o o o Országos értékektől eltérően magas viszont az állami/önkormányzati szféra által finanszírozott területek (oktatás, egészségügyi- szociális ellátás, közigazgatás) súlya a tercier ágazat belső szerkezetében. A folyamatban lévő, vagy tervezett közigazgatási, oktatási, egészségügyi átrendeződések, átszervezések jelentős változásokat generálhatnak. Előnyös (és helyi fogyasztást generáló hatású) a megye jól kiépített közép- és felsőfokú (DE) oktatási intézményhálózata. Megye- és országhatárokon átnyúló szolgáltató szerepet játszik a felsőoktatás és az egészségügy. Jelentős külföldi befektetők ruháztak be az ágazatba (IT Services, BT, NI szolgáltató beruházásai). Pozitív jelenségként értékelhető a nagy beruházók szakképzési rendszer vonatkozásában kifejtett aktivitása. A NI, IT Services, FAG szakképző intézményekkel kialakított kapcsolata a munkaerő-piachoz kötődés jó gyakorlatát mutatja meg. A szolgáltatások között a turizmus súlya nagy és a gyógyturizmus fejlesztése révén lehetőségeket rejt. 102

A társadalmi leszakadás jelensége: A társadalmi-gazdasági leszakadás a hátrányos tulajdonságok halmozódásaként értelmezhető. az országos területfejlesztési elképzelésekben ezeket a kistérségeket a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérség (LHH) elnevezéssel illették, külön programokat dolgoztak ki fejlesztésükre. o Debrecen és Hajdúszoboszló kivételével a megye minden kistérsége a leszakadók közé tartozik. Hajdúböszörmény és Polgár csak hátrányos helyzetű, a többi a leghátrányosabb helyzetű (LHH-s) kategóriában szerepel. o Berettyóújfalu kistérsége ezen belül a legrosszabb helyzetben lévők közé soroltatott, komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség. A demográfiai viszonyok vonatkozásában hátrányosnak tekinthető a fogyó népesség, az elvándorlás jelensége, az elöregedő korstruktúra és a roma kisebbség magas arányú jelenléte, az alacsony iskolázottság. Gazdasági tekintetben o az alacsony foglalkoztatottság, o közfoglalkoztatás magas aránya, o magas munkanélküliség Infrastrukturális elmaradottság az ellátó rendszerek hiányosságaival érhető tetten. (közút, közösségi közlekedés, egészségügy, oktatás). Fontos szerepet játszik leszakad jelenségében a térszerkezetben elfoglalt helye is a településeknek. A felsorolt tényezők együttes megjelenése alapján a perifériákon elhelyezkedő területek tekinthetők a leszakadás helyzetében lévőknek: o a határmenti külső periféria ( a periféria perifériája ), aminek kialakulásában a zárt határ játszott szerepet o a Tiszamente belső perifériája ( az Alföld halott szíve, a Közép-Tiszavidék része), aminek kialakulásában a Tisza hatása nyomozható. o Bihar kistelepülésekkel jellemezhető területei, térszerkezeti elhelyezkedésük okán. Egyedi helyzetnek tekinthető, hogy a regionális központ Debrecen közvetlen közelségében található erősen leszakadóban lévő terület (Érmellék). A megye középszintű szakképzésének térszerkezete: A megye középszintű szakképző intézményeibe a tanulók több, mint fele más településről érkezik, 7%-uk más megyéből, 0,3%-uk külföldről. A számok alapján elmondható, hogy az intézmények jövőjének tervezésekor megkerülhetetlen a vonzás viszonyaik ismerete. A szakképzők egy része csak saját településének igényeit, vagy még azt sem képes ellátni. o Van település ahonnan többen járnak el más településre szakmát tanulni, mint ahányan tanulnak a település intézményében. o Debrecen mellett Berettyóújfalu és Polgár intézményeinek tanulói összetételét kevés eljáró mellett a vidékiek nagyobb száma jellemzi. A megyén belüli vonzásokban Debrecen szerepe meghatározó. o Intenzív zóna alakult a várostól keletre, északkeletre lévő területeken. o Demográfiai tekintetben ez a zóna a fiatalos korszerkezetű térséget jelenti. A megyén belül jól körülhatárolhatók a szakképzésben központi szerepet játszó települések vonzáskörzetei. o Határozott vonzásközpont nélküli (több irányból ellátott) települések Újszentmargita, Egyek, Tiszacsege. 103

Északkeleti irányban erős megyehatáron túli vonzással bír Debrecen intézményhálózata. Mintegy folytatódik az intenzív zóna a Szatmár és a Bereg térségében. o A középvárosok közül Polgár, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény esetében van még határozott megyén túlterjedő kapcsolat. A határozott (megyén belüli) vonzásközpont nélküli települések esetében a szomszédos (Jász- Nagykun-Szolnok) megye irányába valószínűsíthető erősebb kötődés. A megye elhelyezkedéséből adódóan jelen vannak a középszintű képzésben határontúli magyar tanulók, a kapcsolat egyoldalú. o Partium és Kárpátalja tekinthető (történelmi hagyományokkal is bíró) vonzáskörzetnek. o Jellemzően a szakmai képzések tanulnak, a hazai tanulóknál kevesebben választják a gimnáziumi programokat. o o A határontúli magyar nyelvű szakmai képzések kis száma, a magyar felsőoktatásra, munkaerő-piacra való felkészülés szándéka egyaránt szerepet játszhat ebben. A létező euroregionális együttműködések (iskolarendszerű képzések vonatkozásában) nem vezettek konkrét eredményre. A humán tőkébe történő beruházás modern racionalitása okán, önerőből szervezik meg magyarországi tanulmányaikat a diákok. o A határontúli magyar tanulók száma az ezredforduló óta eltelt évtizedben visszaesett. o Az együttműködés kiterjedése/kiterjesztése kölcsönös előnyöket kínál.uniós támogatások a határmenti szakképzés-fejlesztésre elképzelhetőnek látszanak. (Szervezett keretek között voltak kezdeményezések a Bihari Iskolaszövetség keretei között, illetve informális kapcsolat felvétel Margita és Debrecen vonatkozásában) o A munkaerő-piac vonatkozásában mindkét irányban feltételezhető a kapcsolatot. Foglalkoztatottság: A megye foglalkoztatottsági mutató az országos átlagtól rosszabbak, bár kedvezőbbek, mint a környező megyéké. A gazdasági válság kitörése utáni mérsékelt módon javuló foglalkoztatási helyzet 2012-re megtorpant (elképzelhető tovább romlás ezen a téren). Az állami szerepvállalás (közmunkák) bár szociálisan értékes, gazdasági növekedés szempontjából nem nyújt megoldást. Munkanélküliség: A munkanélküliség általános és speciális statisztikái is kedvezőtlenek a megyében Debrecen és szűk vonzáskörzete kivételével. Az előrejelzések szerint a rövid, de a középtávú helyzet is jelentős bizonytalanságot mutat, léteznek negatív scenariók. A megye járásainak jelentős része kimondottan kedvezőtlen helyzetben van munkanélküliségi szempontból. Egyes térségekben a jelenlegi rossz helyzet további romlása is várható, minimális kitörési pontokkal, lehetőségekkel. Magas az alacsonyan iskolázottak, de a középfokon szakképzettek aránya is a munkanélkülieknek belül. A kedvezőbb helyzetben lévő felsőfokú végzettségűek statisztikái is romlást mutatnak. Abszolút értékben magas az alapfokú szakképzettek száma, a középfokra épülő képzések esetében kedvezőtlen a pályakezdők aránya. Munkaerő-piaci előrejelzések: A válság kitörése óta a munkaerő-piaci előrejelzések egyébként is meglévő bizonytalansága tovább növekszik. 104

Az európai előrejelzések szerint két képzettségi csoport számára kedvezőbb a jövőkép: magas iskolai végzettséggel és speciális ismerettel rendelkezők, valamint a középfokú szakképzettek. Kedvezőtlen jövőkép csoportjai: szakképzetlenek, középfokú általános végzettséggel rendelkezők, munkaerőpiacon kedvezőtlen pozícióban lévő felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A fiatalok elhelyezkedési esélyei további romlást jeleznek. o CEDEFOP 2020-ig vonatkozó ágazati előrejelzései: erős növekedés erős bizonytalansággal: gyógyszeripar, mérnöki ágazatok, autóipar, építőipar, hotel és szálloda ipar, szárazföldi szállítás, légi szállítás, biztosítás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás erős növekedés alacsony bizonytalansággal: feldolgozóipar, vízügy, kommunikáció, bank és pénzügyi szektor, kiskereskedelem, számítástechnika, professzionális szolgáltatások, más üzleti szolgáltatások, alacsony növekedés magas bizonytalansággal: olaj és gáz, élelmiszer, ital és dohány, nyomda és kiadói tevékenység, vegyipar, gumi és műanyagipar, nem fémes ásványi nyersanyagok, villamosmérnöki ágazat. alacsony növekedés-alacsony rizikóval: mezőgazdaság, bányászat, textilipar, fémipar, elektronika, szállítás-logisztika, közigazgatás és védelem. Ez EU munkaerőpiacán 2020-ban várhatón16,4% alacsonyan, 46,6% közepesen, 37,0% magasan kvalifikált munkavállaló jelenik meg. Az előrejelzés szerint Magyarországon a termelő szektorokban és a feldolgozóiparban bővülés, az építőiparban és a szállításban foglalkoztatotti csökkenést, míg az üzleti és nem kereskedelmi szektorokban minimális bővülést prognosztizál. A hazai vállalkozások jelentős többsége nagyfokú bizonytalanságot mutat a szükséges munkaerőt illetően (GVI 2013 felmérés a következő 12 hónapra vonatkozó létszámváltozás: a vállalkozások 21% növekedést, 69,2% változatlan létszámot, míg 9,8%-kuk csökkenést prognosztizál) A szakmunkások létszáma az Észak-Alföldi Régióban a prognózis szerint a feldolgozóiparban nőhet (37%, míg legkevésbé a mezőgazdaságban (29%), a legjelentősebb csökkenést az építőipari szektor jelzi (10%). A 3 éven túl, de 4 éven belüli létszámbecslések szakmunkások foglalkoztatására irányuló becslések optimistábbak: mindösszesen a mezőgazdaság vár csökkenést (7,4%), a többi négy fő foglalkoztató ágazat egyáltalán nem jelez csökkenést. Növekedést leginkább (50%) a feldolgozóipar indikált. Hiányszakmák: Az alapprobléma a gyenge munkahelyteremtő képesség, alacsony foglalkoztatottság, kedvezőtlen munkanélküliségi mutatók. A hazai kkv-k gazdasági teljesítménye alacsony, bizonytalan jövőkép, a globális válság miatt a multinacionális nagy vállalatok megrendelési állománya is jelentős bizonytalanságot hordoz. Ennek következtében jellemzősen nem a keresleti, hanem a kínálati piac a domináns a munkaerőpiacon, s ez igaz a középfokú szakképzettek tekintetében is. Ellentmondásos a hiányszakmák (támogatott szakképzések) kijelölése és ezen szakmák valós munkaerő-piaci helyzete (a kijelölt szakmákban többségében tartósan magas a munkanélküliség). Hajdú-Bihar megye szakképzésének helyzetképe A szakiskolai képzés presztízse megyei szinten és országosan is rendkívül alacsony A tanulói létszám a köznevelés és a szakképzés minden szintjén folyamatosan csökken, a legjelentősebb csökkenés a szakiskolákban figyelhető meg A szakképzők által kibocsájtott pályakezdők végzettsége és a munkaerő-piac kereslet nincsen szinkronban egymással: egyes szakmákban erőteljes a túlképzés, más szakmák nem tudják teljesíteni a gazdálkodó szervezetek igényeit A gazdálkodó szervezetek elvárásai alapján gyakorlott, termelési tapasztalatokkal rendelkező pályakezdő munkavállalókra van szükség 105

I. 5. 2. Az összefoglaló helyzetértékelésből következő cselekvések, irányok Demográfia, gazdaság, leszakadás jelensége Javaslatok: Demográfiai viszonyokhoz igazodó kapacitás-tervezés. A megye szakképzésének tervezésekor tekintettel kell lenni az intézmények területi kapcsolataira. A területi vonatkozásában a megye- és országhatáron átnyúló kapcsolatokat szem előtt tartandók. A roma tanulók magas arányát, a kontraszelektált jelentkezők számát szem előtt tartó, felzárkóztató-fejlesztő pedagógiai módszerek alkalmazását Kettős céllal (modern szakképzés és párhuzamosan felzárkóztató, szociálisan érzékeny) tervezett intézmények működtetése. (HÍD 1. 2). Integrált (oktatás, foglalkoztatás és szociálpolitikai) problémakezelés szükséges. Leszakadó térségek szakképzésének, az intézmények szociális szerepkörének erősítése. Foglalkoztatás, munkanélküliség Javaslatok: Erősíteni kell a megye gazdaságfejlesztési potenciálját (alkalmas szakembergárda, szervezetrendszer kialakítása, nemzetközi kapcsolatrendszer). Források bevonása a termelő szektorokba, húzó ágazatokba. Innovatív, magas hozzáadott értéket létrehozó ágazatok fejlesztése. Erre épülő rugalmas, innovatív iskolarendszerű szakképzés és kapcsolódó felnőttképzés kialakítása. A szakmai tartalmak mellett hazai és európai munkaerőpiacon használható általános kompetenciák, IKT, nyelvi fejlesztések erősítése. A szakképzőknek a meglévő és lehetséges munkaadók irányába történő erősebb és megtermékenyítő kapcsolatrendszer kiépítése. Szolgáltatóbb jellegű szakképzés erősítése. Az intermedier szervezetek (kamarák, ágazati szövetségek, terméktanácsok, szakszervezetek, szociális partnerek, tanácsadó cégek, felsőoktatási és kutató intézmények) tartalmi bevonása a szakképzési intézményrendszer folyamatos fejlesztésébe. A foglalkoztatottság javítható lenne a racionális (a vállalatok számára is könnyen és hasznosan alkalmazható) tanuló szerződések szélesítésével. A tranzit, híd, termelő iskola jellegű megoldások széles körű ismertetése, ezek lehetőség szerinti bevezetése, alkalmazása. A megyében meglévő jó példák szélesebb körű alkalmazási lehetőségeinek megvizsgálása. A szakképzés és munkaerőpiac folyamatainak folyamatos figyelése, statisztikai adatgyűjtések és elemzések. A kapott eredmények valós beépítése a szakképzés fejlesztésének döntési folyamataiba. Tovább kell javítani a gyűjtési eljárásokat, valamint az előrejelzési módszereket. CEDEFOP 2020-ig vonatkozó ágazati előrejelzéseinek figyelembevétele. Célszerű a megyei szakképzési profilt a munkaerőpiac valós igényeinek megfelelő folyamatosan vizsgálni, karbantartani és korszerűsíteni. Hatékonyság szempontjából a megyei szakképzés és felnőttképzés összehangolt működése kívánatos lenne. Intézményi- és szakmastruktúra Javaslatok: Hatékony pályaorientációra van szükség, már az általános iskolákban el kell kezdeni a megfelelően felépített és egyértelmű tájékoztatást A szakiskolákba felvett 9. osztályos tanulók már az általános iskolákból hátránnyal érkeznek az alapkészségek tekintetében, ezt meg kell előzni; másrészt léteznek jó gyakorlatok, amelyeket egyes szakképző intézmények alakítottak ki, és ezeket kell összegyűjteni és átadni a többi szakképző intézmény felé 106

A gyakorlat-központú szakképzés a cél, amelyet gazdálkodó szervezeteknél lefolytatott gyakorlati képzéssel és tanulószerződésekkel lehet elérni A tanulószerződések száma jelenleg nem felel a gyakorlat-központú szakképzés elveinek és céljainak, ezért mindenképpen indokolt lenne központilag támogatni azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek a tanulószerződésben vállalt feladatukat jelentős számú tanuló képzésével tejesítik Jelenleg a tanulószerződések száma és aránya szakmacsoportonként erősen változó, ki kell tűzni egy minimális küszöbszámot, amelyet minden szakmacsoport esetében el kell(ene) érni Az iskolarendszerű képzésben vizsgázók száma és aránya az elmúlt három tanévben nem érte el a 15 %-ot sem, a nem iskolarendszerű képzésben vizsgázók száma és aránya több mint elgondolkodtató Az átalakuló szakképzésben szükséges a pedagógusok és a szakoktatók képzése, továbbképzése A TISZK-ek helyét és szerepét meg kell találni, hogy országosan és megyei szinten is tovább erősíthessék a szakképzést A kimeneti oldalon valós adatokat tartalmazó, a szakképzési rendszerbe visszacsatoló pályakövetési rendszer működtetésére van szükség Fejlesztési célkitűzések, feladatok: 2013. szeptemberére elméletileg ki kell alakítani az új jogszabályi környezetnek megfelelő szakképzési struktúrát; a szakiskolai képzés társadalmi elismertségét, népszerűségét erősíteni kell ehhez a szakiskolát végzett fiataloknak megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint el kell tudni helyezkedniük a megszerzett végzettségükkel; a szakiskolában tanító tanárok, szakoktatók továbbképzését ha szükséges, központilag meg kell szervezni; a nemzetközi és hazai felmérések tapasztalatai alapján egyértelműen erősíteni a tanulók szakmai idegen nyelv-tudását, de erősen kérdéses a végeredmény annak tudatában, hogy a heti kötelező óraszám nagy részét mindenhol a gyakorlati ismeretek elsajátítására fogják fordítani, a megmaradó közismereti órákból heti 5 órát pedig a testnevelésre kell fordítani; a nemzetközi és hazai felmérések tapasztalatai alapján egyértelműen erősíteni kell az informatika és a digitális ismeretek legalább alkalmazás szintű elsajátíttatását, de persze ebben az esetben is erősen kérdéses a végeredmény annak tudatában, hogy a heti kötelező óraszám nagy részét mindenhol a gyakorlati ismeretek elsajátítására fogják fordítani, a megmaradó közismereti órákból heti 5 órát pedig a testnevelésre kell fordítani; az oktatás és képzés tárgyi feltételeinek, eszközrendszerének meg kell felelnie a XXI. század elvárásainak, ez várhatóan anyagi terhet ró a fenntartókra és a működtetőkre; ki kell használni a modul rendszerű szakmai képzés előnyeit, ami lehetővé a szakmák közti átjárhatóságot, az esetleges lemorzsolódások csökkenését; a szakmai vizsgák időtartamát, adminisztrációját célszerű lenne csökkenteni; már az általános iskolákban nagy figyelmet kell fordítani a szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és BTMN-s fiatalokra, hogy a szakiskolákban ne csak a tankötelezettségüket teljesítsék, hanem eredményesen részt vehessenek a szakképzésben, és a munkaerő-piacon is hasznosítható szakmai ismeretekkel rendelkezve ne váljanak pályakezdő munkanélkülivé; rendkívül fontos, hogy minden tanuló tisztában legyen az élethosszig tanulás fogalmával és jelentőségével, és tisztában kell lenniük azzal, hogy a munkaerő-piacon eltöltött évek alatt akár több esetben is munkahelyet válthatnak, és/vagy új szakmát tanulhatnak. Jogszabályi háttér és az irányítási struktúra változásai és lehetséges hatásaik A szakképzés átalakításának kulcsa a gazdálkodó szervezetek bevonása, és megfelelő számú tanulószerződés megkötése lesz 107

Az 5-10 év múlva bekövetkező pedagógushiány hatását a szakképzőkben a pályakezdők kötelező, szakképző intézményekben folytatott gyakornoki időszakával lehetne mérsékelni Az új OKJ és a moduláris rendszer előnyeit ki kell használni, az új szakmai kerettanterveket a leghatékonyabban kell beépíteni a szakmai programokba Jövőkép: A cél egyértelmű: a foglalkoztatottság növelése. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gazdaság igényeinek megfelelően képzett, és kellő számú munkaerő álljon rendelkezésre. Ez csak abban az esetben valósulhat meg, ha az elmélet-központú szakképzési rendszer átalakul gyakorlat-központú szakképzési rendszerré. A gyakorlati oktatás központi szervezése során a német duális modellt veszik majd alapul. A bemeneti problémákat pályaorientációval, a kimeneti problémákat a megfelelő gyakorlati oktatással és pályakövetéssel lehet orvosolni. A magyar szakképzés jelenlegi 2013. március végi célja a német duális képzés, ebben a képzési formában hangsúlyos a gyakorlati képzés, amely főleg gazdálkodó szervezeteknél zajlik; a tanulószerződés megkötésével szervezett gyakorlati képzést a jogalkotók szeretnék általánossá tenni, azonban a gazdálkodó szervezetek a jelenlegi szabályozás keretei között nem fognak tömegesen jelentkezni azért, hogy tanulókat fogadjanak az általuk fenntartott és finanszírozott gyakorlati képzőhelyen; tanulószerződés(eke)t kössenek, és még megfelelő képzettségű és végzettségű szakoktatókkal is rendelkeznek; elengedhetetlen, hogy a gazdálkodó szervezetek számára új pályázati lehetőségeket írjanak ki azért, hogy érdekükben álljon a tanulószerződéses rendszer tömegesítése; tanulmányi ösztöndíj bevezetése nélkül nem lehet a szakképzési rendszeren belül tartani a jobb képességű tanulókat; a TISZK-ek helyét és szerepét meg kell találni, egy lehetséges szerep számukra a részvétel a hároméves szakképzés első évében az alapozó gyakorlati képzésben amennyiben a TISZK rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával, eszközökkel és személyi feltételekkel; már az általános iskolákban ki kell alakítani azt, hogy a szakképzés rendszerébe kerülő tanulók rendelkezzenek a megfelelő alapkészségekkel (írás, olvasás, számolás ), a pályaorientációt és a munkára nevelést már az általános iskolákban el kell kezdeni és jól kell végrehajtani; jelenleg 2013.03.22. előkészületben van a felnőttképzési törvény módosítása, mely elfogadás után rendkívül szigorú előírásokat fog megfogalmazni az előírt dokumentációkkal kapcsolatban; a sikeres szakképzés érdekében a kamara feladata kibővült és stratégiailag fontossá vált: a tanulók, a szülők, a szakképző intézmények, a fenntartók/működtetők, a gazdálkodó szervezetek érdekeit meg kell próbálnia egyeztetni a közös cél érdekében: megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező fiatal szakemberek képzése és kibocsátása, akik ismerek a munkaerő-piac elvárásait, és nyitottak az önképzésre. 108

I. 5. 3. Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztésének SWOT analízise Erősségek Országosnál kedvezőbb demográfiai viszonyok, kedvezőbb korstruktúra A megye környezeténél jobb népességmegtartó ereje Országos léptékben is jónak tekinthető középiskola-hálózat Az országos átlagnál városiasabb, gazdaságfejlesztésre alkalmas településszerkezet (Hajdúság) Megvalósult és folyamatban lévő innovációk, fejlesztések Differenciált szakma-struktúra Rendelkezésre álló oktatói-szakoktatói állomány Meglévő kapcsolatok a szakmai gyakorló helyekkel, a gazdasági szférával Fejlett, a pedagógus utánpótlást biztosítani képes sokszínű felsőoktatási intézményrendszer, jelentős pedagógusképző kapacitás Differenciált és fejlett felnőttképzési intézményrendszer, gazdag képzési program kínálattal Gyengeségek Sajátos gazdaságszerkezet, vidéki átlagtól elmaradó iparosodottság, közszféra túlsúlyával jellemezhető tercierizáció. Külső (határ menti) és belső perifériák, nehezen megközelíthető települések nagy száma (Bihar) Alacsony iskolázottsági mutatók Alacsony aktivitási ráta Magas munkanélküliség A roma népesség magas aránya és alacsony iskolázottsága A megye vándorlási vesztesége Erőteljes centrum-periféria eltérések a megyében, gazdasági és oktatási területen egyaránt Egyes kistérségekben erőteljes elszegényesedési és szegregációs folyamatok. A megye szakképző intézményrendszerének területi eltérései A szakképző rendszer munkaerő-piaci kapcsolatainak gyengesége Idősödő szakember-szakoktató gárda A tanulószerződések száma és számaránya alacsony A szakképző intézmények heterogén felszereltsége Számos intézményben és területen az innovációk hiánya A szakiskolákba belépő tanulók átlag alatti iskolázottsági szintje, tanulási szokásaik, motiváltságuk 109

Lehetőségek A fejlesztésre rendelkezésre álló Európai Uniós többletforrások Európai Uniós programokban való részvétel lehetősége az oktatókszakoktatóknak, valamint a tanulóknak Az EU oktatáspolitikájában jelentős figyelem fordul a szakképzés felé A közigazgatási és oktatási reform hatékonyságnövelő megvalósítása Szakmai kapcsolatok erősítése a vállalkozásokkal A megye határain túlnyúló oktatási vonzás A szakképzés területén kialakítható határmenti (euroregionális) együttműködés lehetősége A megye iparának kisebb válság-érintettsége A jogszabály-változásoktól függően: - a jelenlegi TISZK-ek új helye, feladata és mozgástere - szakmai felügyeleti rendszer alakulása a képzés minőségének biztosítása érdekében - valós adatokat rögzítő, hiteles pályakövetési rendszer kialakítása, - a legjobb arányban elhelyezkedő pályakezdőket képző intézmények, valamint pedagógusok és szakoktatók elismerése - a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusok, szakoktatók képzésének és továbbképzésének központi támogatása - átfogó, központi program a szakképző intézményekben bekövetkező lemorzsolódás mértékének csökkentése érdekében - a lemorzsolódás csökkentésében élen járó szakképző intézmények jó gyakorlatainak összegyűjtése, intézményesítése - központi támogatás biztosítása azon gazdálkodó szervezetek részére, amelyek folyamatosan és jelentős számban biztosítanak gyakorlati képzési lehetőséget, és tanulószerződést a fiatalok számára - a pályakezdő pedagógusok számára központi szabályozás a tekintetben, hogy a gyakornoki éveiket szakképző intézményekben töltsék Veszélyek A gazdasági válság általánosságban veszélyt hordoz a szakképzés számára a munkahelyteremtés területén A gazdasági válság bizonyos gazdasági szektorok tartós leépüléséhez vezethet, amely jelentősen kihat az egyes oktatás-képzési profilokra, intézményekre A megyén belüli térségi, kistérségi, települési különbségek további növekedése A roma népesség növekvő aránya és iskoláztatási szokásaik Alacsony tanulási motivációk, tanulási nehézségek, magas lemorzsolódási arány A nem eléggé átgondolt intézmény racionalizálás perifériákra gyakorolt hatása Hátrányos helyzetű csoportok erősödő marginalizálódása, társadalmi feszültségek növekedése Megfelelő munkahelyek hiányában, alacsony jövedelmek mellett a képzett munkaerő elvándorlásának emelkedése Egyes szakmákban a képzett munkaerő hiánya az alacsony bérjövedelmek miatt keletkezhet. Az előrejelzések szerint a munkaerőpiaci igények egyre szűkebb szakképzési palettára tartanak igényt. A gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt a befektetési érdeklődés alacsony marad a hátrányos helyzetű kistérségekben és településeken. A tanulószerződések száma és számaránya nem növekszik A gyakorlati oktatáshoz megfelelő képzettségű és végzettségű szakoktatók csökken, elöregszik Csökkenő tanulólétszám a középfokú köznevelési és szakképző intézményekben, elsősorban a szakiskolákban A szakképző intézmények nevelőtestületeiben 5-10 éven belül létszámhiány lép majd fel az elöregedő korstruktúra miatt, mivel egyes elsősorban a természettudományos szakok esetében nem lesz elegendő számú pedagógus 110

II. Javaslatevő munkarész A javaslatevő munkarész kettős osztatú. Az első felében a koncepció célrendszere került bemutatásra. Összefoglaló ábra és a célok kibontott magyarázata került ebbe az alfejezetbe. A második részlete egy nyitott indikatív listával a célok megvalósítását támogató prioritások bemutatása történt. II. 1. Elérendő célok megfogalmazása rövid- és középtávon II. 1. 1. Szakképzés-fejlesztési feladatok Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megye szakképzésének 2020-ra vonatkozó jövőképe: a megye gazdasági versenyképességét, gazdasági, társadalmi, szociális kohézióját erősítő szakképző rendszer működtetése. A jövőkép elérését szolgáló fő célok: A megye szakképző rendszerének és a gazdaság igényeinek összehangolása A szakképzés munkaerő-piaci kapcsolatainak erősítése A szakképző rendszer rugalmasságának erősítése A társadalmi leszakadás folyamatának visszafordítása a szakképzés lehetőségének megtartásával, fejlesztésével A területi különbségek csökkentése, kiegyenlített, igényekhez igazodó szakképző kapacitás fenntartásával A középtávú tervezési periódus uniós tervezési időszakhoz való igazodása lehetővé teszi a megye szakképzésének tervezési hierarchiába történő beillesztését. A komplex jellegű magyar fejlesztési dokumentumokban fellelhető nemzeti vállalások köréből a szakképzést leginkább érintő terület és a megye egyedi vonásai egyszerre jelennek meg a célokban. A helyzetelemzés egyedi eleme a megye centrum és leszakadó területeinek extrém fejlettségbeli eltérésének bemutatása. Következményképpen a fejlesztési elképzeléseket is differenciálni kell a fejlett és a leszakadó területek vonatkozásában. Az Európa 2020 versenyképesség növelő célzatú elvárásait a koncepció a leszakadás csökkentése céljából javasolt intézkedései érintik. az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező (18-24 év közötti) fiatalok, az ún. korai iskolaelhagyók arányát 2020-ig 10 százalék alá kell csökkenteni (Európa 2020) Az általános iskolai nevelés-oktatás mellett ez direktben feladatokat jelent a szakképző rendszer számára. A jelenleg magyarországi átlagban 10,5%-os érték megyére eső része ennél lényegesen magasabb. Az ország hátrányos helyzetű régiójában, erős leszakadást mutató perifériás elhelyezkedésű településekkel bíró megyéjében a leszakadás csökkentésével lehet a vállalás érdekében tenni. A szakképzés számára feladatot jelent a felzárkóztató képzések kiterjesztése, a lemorzsolódás csökkentése vonatkozásában. A megyén belüli különbségek okán körülhatárolható területi tekintetben a válságzóna, a leszakadó területek térsége. Differenciált fejlesztéssel ezek külön figyelmet kell, hogy kapjanak. A megye centrumában elhelyezkedő területek szakképzés-fejlesztése ezzel párhuzamosan a versenyképesség növelését, a szakképzés rugalmasságát, a hatékonyabb munkaerő-piaci kapcsolódást célozza meg. 111

II. 1. 2. Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztésének célrendszere Átfogó cél: 2020-ra olyan szakképző rendszer működtetését kell célul tűzni, ami hatékony (a működtetés szemszögéből), munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagál, mindenki számára elérhető és szociálisan érzékeny. Stratégiai célok: 1. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése 2. A szakképzés rugalmasságának, alkalmazkodó-képességének növelése 3. A társadalmi és területi kohézió erősítése Speciális célok: 1.1. A munkaerő-piaci igények nyomonkövetése, megjelenítése 1.2. A reálgazdasághoz kötődő gyakorlóhelyek számának emelése 1.3. Hatékony pályaorientációs és nyomonkövetési rendszer fejlesztése 2. 1. A szakképzés tartalmának fejlesztése 2.2. A tanárok szakoktatók képzése, fejlesztése 2.3. Tanulói kompetenciákat fejlesztő tartalmak és tanulási módszerek kiterjesztése 3.1. A leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása 3.2. Területi vonatkozásban kiegyenlített intézményhálózat működtetése Horizontális elvek: Olyan elvek kerültek kijelölésre, amelyek minden stratégiai cél-, és a későbbiekben hozzájuk rendelt eszközök vonatkozásában érvényesülnek. Az esélyegyenlőség biztosítása. Hazai és EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztésekbe történő bekapcsolódás lehetőségének biztosítása az intézmények, tanulók, oktatók, szakoktatók számára. A jó gyakorlatok módszerének bemutatása a szakképzés minden területén. A szakképzés vonzóvá tétele a szakképzési részvétel növelése céljából. II. 1. 3. A szakképzés-fejlesztés célrendszerének összefoglaló táblázata 112

Jövőkép Átfogó cél Stratégiai célok Speciális célok Horizontáli s elvek Prioritások A megye gazdasági versenyképességét, gazdasági, társadalmi, szociális kohézióját erősítő szakképző rendszer működtetése Hatékony, munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagáló, foglalkoztatást bővítő, mindenki által elérhető, szociálisan érzékeny szakképző hálózat kialakítása A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése A képzési rendszer rugalmasságának javítása A társadalmi és területi kohézió erősítése A munkaerő-piaci igények megjelenítése, nyomonkövetése A reálgazdasághoz kötődő gyakorlati képzés kiterjesztése Hatékony pályaorientációs és pályakövetési rendszer fejlesztése A modul rendszerű szakképzés új OKJ rendszeréhez történő igazítása Tanárok, szakoktatók képzése, fejlesztése Tanulói kompetenciákat fejlesztő tartalmak és tanulási módszerek kiterjesztése A szakképzés vonzóvá tétele, a szakképzési részvétel növelése céljából. Szakképzési és felnőttképzési intézményrendszerek kapcsolatának erősítése. Esélyegyenlőség feltételeit biztosító rendszer megerősítése. Az intézmények, tanulók, oktatók, szakoktatók hazai és EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztésekbe történő bekapcsolása A jó gyakorlatok módszerének alkalmazása a szakképzés minden területén. Intenzív kapcsolattartás a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával A Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrár Kamara és az érdekvédelmi szervezetek bevonása a tervezés folyamatába A szakképzés megyei koncepciójában megfogalmazott elemzések, javaslatok beépítése az intézményrendszerfejlesztésekbe Kapcsolatok kialakítása gazdálkodó szervezetekkel Kutató intézmények, valamint minisztériumi háttérintézmények szakmai elemzéseinek beépítése a tervezés folyamatába A gyakorló helyek, minőségi megfelelésének és kapacitásának javítása A tanulói szerződések számának növelése A tanulói szerződések bürokratikus kötöttségeinek csökkentése Jó gyakorlatok hozzáférhető megjelenítése, tanácsadás Hatékony pályaválasztási, pályatanácsadási és pályakorrekciós rendszer kiépítése Minisztérium által működtetett pályakövetés rendszerének kiépítése A pályakövetési rendszer eredményeinek visszacsatolása az érdekelt intézmények irányába A szakképzés tartalmának, szakmaszerkezetének gazdasághoz igazítása A szakképzés eredményességének növelése A képzési kínálat folyamatos gondozása, racionalizálása A vertikális és horizontális átjárás (korrekció) lehetőségének megteremtése Online szakképzésstatisztikai nyilvántartó rendszer működtetése révén (és folyamatos elemzés után), a rövid távú korrekciók lehetőségének megteremtése Szakmai továbbképzések szervezése A rugalmasabb szakmastruktúra érdekében továbbés átképzések szervezése Egészséges oktatói/szakoktatói korszerkezet kialakítása Az élethosszig tanulás feltételeinek megteremtése Kompetencia alapú oktatás fejlesztése Digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztése A képzéshez kapcsolódó munkaerő-piaci alapismeretek megjelenítése A tanulói mobilitás növelése A leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása Felzárkóztatás, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztő programjainak bővítése A lemorzsolódás arányainak csökkentése HÍD és egyéb alternatív (termelő iskola, tranzit foglalkoztatás programok támogatása A roma kisebbség integrálása során meglévő jó gyakorlatok alkalmazása Az iskolai szociális munka erősítése Területi vonatkozásban kiegyenlített intézményhálózat működtetése A megye centrum-periféria viszonyaiból következő különbségek mérséklése Demográfiai szempontok érvényesítése a képzési kapacitás kialakításakor A mobilitás növelése, intézményi elérhetőségek javítása a kritikus helyzetben lévő térségekben Differenciált intézményfejlesztés, a leszakadó területek érdekeinek figyelembe vételével Megye- és országhatár menti kapcsolatok lehetőségeinek felhasználása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a HH és HHH tanulók oktatáshoz való hozzáférésének bővítése 113

II. 1. 4. A stratégiai célok kibontása 1. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése A szakképzés hatékonyságának javításához, az intézményrendszer működésének sikerességéhez elengedhetetlenül szükséges a munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése. A jól működő szakképzés intézményrendszerének előfeltétele a rövid, valamint a középtávú munkaerő-piaci igények megjelenítése, ezek nyomon követése. Bár a jelenlegi válság nagyfokú bizonytalanságot okoz az előrejelzések területén, a szakképzett munkaerőre vonatkozó - a szakképzési struktúra folyamatos fejlesztését elősegítő - előrejelzések nélkülözhetetlenek. A minél megfelelőbb alkalmazkodást biztosító munkaerő-piaci információkat folyamatos adatgyűjtéssel, ezek elemzésével szükséges elérni. Ezeket a munkaerő-piaci információkat az intézmények - mintegy visszacsatolást értelmeznek -, s szükséges szerint építik be intézményi fejlesztésükbe. A munkaerő-piaci kapcsotok fejlesztésének másik területét képezik a reálgazdasághoz kötődő gyakorlati képzések megvalósítása, ezek kiterjesztése. A szakképzés jelenlegi helyzetének egyik neuralgikus pontja a gyakorlati képzések területe. A Szakképzési törvény ezen jelentős változást eszközöl, melynek eredménye a gyakorlati képzések, tanuló szerződések számának növekedés lehet. A gyakorlati képzések előtérbe helyezése nemcsak a kiképzett potenciális munkavállaló számára jelent kedvezőbb munkaerő-piaci lehetőséget, de az őket alkalmazó szervezetek is jobban hasznosítható munkaerőhöz juthatnak. Nemcsak a hazai szakpolitika sarkköve, de az Európai Unió szakképzési politikájának is hangsúlyos elvárása a hatékony pályaorientációs és pályakövetési rendszer kialakítása, illetve fejlesztése. A munkaerő-piaci információs hiányok, illetve a jelenben nagyon erősen meglévő piaci bizonytalanságok csökkentésének legfontosabb eszköze a pályaorientációs, valamint a pályakövetési rendszerek kiépítése, fejlesztése, s különösen a pályakövetési rendszer esetében a meglévő, valamint kialakításra váró pályakövetési rendszerek összekapcsolása. 2. A képzési rendszer rugalmasságának javítása Általános kritikaként fogalmazzák meg a magyar köznevelés-, vagy szakképzés-fejlesztési koncepciók helyzetelemzéseinek értékelésekor a negatív hangulatot. Pedig az elemzők optimisták, a probléma a tényekkel van. A szakképzés bemeneti oldalát hatékony pályaorientációval lehet és kell is erősíteni. A szakiskolák legnagyobb beiskolázási problémája az, hogy a meghirdetett férőhelyek számát nem éri el az 1. helyen oda jelentkezők száma. Egyértelmű, mindenki tanulók, szülők, általános iskolák számára érthető tájékoztatással csökkenteni lehet a szakiskolák beiskolázási problémáját. Központi, a szakképzést támogató intézkedés lehetne, ha a kevésbé keresett gimnáziumi és szakközépiskolai férőhelyek számát csökkentenék, mivel ez direkt módon orientálná az általános iskolát végzett tanulókat a szakképzés irányába. A szakképzésben eltöltött évek alatt először az általános iskolában kialakult hátrányok közül kellene azokat ledolgozni, amelyek alapvetően szükségesek a szakképzés követelmény-rendszerének sikeres teljesítéséhez. Örömteli, hogy erre a célra több szakképző intézmény már kialakította a saját módszereit az elmúlt években, tehát csak a meglévő jó gyakorlatokat kellene összegezni, és a szakképző intézmények felé közvetíteni. A gazdálkodó szervezetek visszajelzései alapján a szakképzést gyakorlat-központúvá kell átalakítani. Ehhez a gyakorlati képzést gazdálkodó szervezeteknél kell megszervezni, tanulószerződés megkötésével. Az átalakítás sikere érdekében meg kell vizsgálni, hogy a gazdálkodó szervezeteket hogyan lehetne támogatni annak érdekében, hogy minél nagyobb számban fogadják a tanulókat. A gyakorlat-központú szakképzés hatékony működését tenné lehetővé, ha a pedagógusok és szakoktatók továbbképzéseken és képzéseken vehetnének részt. A szakképzés kimeneti oldalán a legörömtelibb az lenne, ha a pályakezdő fiatalok a mostaninál nagyobb mértékben tudnának elhelyezkedni a munkaerőpiacon. E mellett természetesen ki kell alakítani azt a valós adatokat rögzítő, hiteles pályakövetési rendszert, mely ténylegesen segíti a 114

szakképzési rendszer képzési színvonalának megőrzését, és lehetővé teszi a felmerülő esetleges korrekciókat. A hiteles mutatók alapján a legjobb arányban elhelyezkedő pályakezdőket képző intézményeket, és az ott dolgozó pedagógusokat és szakoktatókat jutalmazni kellene, melyhez fedezetet jelenthetne ki nem fizetett munkanélküli segélyek összege. Mindez a bemeneti oldalt is erősítené, mert nem kell jobb reklám és orientáció annál, hogy a szakiskolát végzett fiatalok el tudnak helyezkedni a munkaerő-piacon. 3. A társadalmi és területi kohézió erősítése A koncepcióban stratégiai célként kiemelten foglalkoztunk a társadalmi, területi kohézió kérdéseivel. A helyzetfeltárás ráirányította a figyelmet erre a problémára. Mind a társadalmi dimenzióra, mind a területi aspektusokra. A kettő elkülönítését azért tartjuk fontosnak, mert a társadalmi leszakadás jelensége fejlett területek társadalmi csoportjai vonatkozásában is detektálható. Nem kizárólag területi vonásokkal determinált folyamatról van szó, de területi koncentrációja is külön figyelmet érdemel. A leszakadó társadalmi csoportok, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a tanulási nehézséggel küzdők fejlesztő programjainak kidolgozása javítja/javíthatja munkaerő-piaci esélyeiket. A HÍD programok támogatásával, a roma etnikai kisebbséghez tartozó tanulók egyedi tulajdonságainak figyelembevételével csökkenthető a lemorzsolódás, általában emelhető a lakosság iskolázottsága. Integrált oktatással, speciális pedagógiai programokkal, a pedagógusok pedagógiai eszköztárának bővítésével, mentorálással egybekötött ösztöndíj programokkal lehetne előrelépni ezen a területen. Szociálisan érzékeny iskolák kellenek a rossz helyzetben lévő tanulók segítése érdekében. A szakképző intézmények önmagukban nem tudják megoldani ezt a problémát. Integrált oktatás-, foglalkoztatás-, szociálpolitikai programok szükségesek a kérdés kezeléséhez. A területi leszakadás, hátrányos helyzet több hátrányos tényező halmozódásának eredményeként azonosítható. Hajdú-Bihar megyében az ország második legnagyobb, regionális központi funkciókkal bíró városa mellett a leszakadó periféria települései is fellelhetők. A leghátrányosabb helyzetben lévő (LHH) térségek vonatkozásában a szakképzés intézményei jelenthetik a továbbtanulás elérhető formáját. Demográfiai szempontokat is szem előtt tartó intézményi kapacitásokkal, differenciált fejlesztési elképzelésekkel a szakképzés hozzájárulhat a felzárkózás esélyeinek növekedéséhez. A középszintű szakképzés speciális tartalmú, magasabb szintű (szakközépiskola) formái érdekében a tanulók nagyobb távolságot is felvállalnak, utaznak a kis- és középvárosokba, megyeszékhelyre. A szakmunkásképzés (leginkább annak felzárkóztató formája) viszont közelebbi (optimális esetben helyi) intézményekkel működik eredményesebben. A legkritikusabb helyzetben lévő térségek hátrányos helyzetű tanulói sok esetben a helyi képzés, vagy lemorzsolódás dilemmában vannak. Oktatásban történő bennmaradásuk érdekében szükségesnek látszik a vidéki kisvárosok szakmunkásképző intézményeinek fenntartása. Az intézmények fenntarthatósága szempontjából segítséget jelenthetnek a megye- és országhatáron átnyúló kapcsolatok. 115

II. 2. A célrendszer megvalósítását segítő prioritások A prioritások felsorolása egy nyílt, indikatív lista, ami a program készítés folyamatában folyamatosan bővíthető/bővítendő. II. 2. 1. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése stratégiai cél prioritásainak kibontása A képzés fejlesztéséhez az érdekeltségi körbe tartózó intézmények, szervezetek, ezek közül elsősorban a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, a Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrár Kamara és az érdekvédelmi szervezetek bevonása nélkülözhetetlen a tervezési folyamatába. A rövid és középtávú képzéstervezéshez részben a munkaerőpiacról érkező információk biztosítják a hátteret. A Munkaügyi Központ által készített statisztikák, elemzések, felmérések hangsúlyos elemként jöhetnek számításba az intézményrendszert érintő szükséges fejlesztéseknél, esetenkénti változtatásoknál. A Kamaráknak a szakképzést támogató tevékenysége, a különböző felmérések, tanulmányok, az egyes munkaerő-piaci szereplőkkel, ágazatokkal meglévő kapcsolatai jelentőst támaszt nyújtanak a szakképzés intézményrendszerének. Kapcsolatok kialakítása gazdálkodó szervezetekkel. A szakképző intézmények szakmai tevékenységeik megfelelő irányba történő fejlesztésének záloga a meglévő, valamint a potenciális munkaerő-piaci partnerekkel kialakítandó szakmai kapcsolatok. A gazdálkodó szervezetek egyfelől a tanulók számára biztosítanak szakmai gyakorlatot, másfelől a munkáltatóktól érkező munkaerő-piaci és szakmai információk inputot adnak a szakképzők számára a szükséges változást, fejlesztést illetően. Kutató intézmények, valamint minisztériumi háttérintézmények szakmai elemzéseinek beépítése a tervezés folyamatába. A szakképzés az oktatáskutatás egyik kevésbé vizsgált területe. Azonban fontos, hogy a meglévő, illetve jövőbeli elemzések, kutatások főbb üzenetei eljussanak az érintettekhez, illetve ezek hasznosulást nyerjenek. Célszerűnek mutatkozik az egyes szakmacsoportok képzési és munkaerő-piaci helyzetének részletesebb vizsgálta is. A szakképzés megyei koncepciójában megfogalmazott elemzések, javaslatok beépítése az intézményrendszeri fejlesztésekbe. Jelen szakképzés-fejlesztési koncepció számos olyan elemzést, javaslatot és stratégiai szintű információt tartalmaz és integrál, amely a Hajdú-Bihar megye szakképzési intézményrendszer-fejlesztését számottevően javíthatja. Így célszerű ezen elemeket az egyes intézmények fejlesztésénél is figyelembe venni, hasznosítani. A gyakorló helyek minőségi megfelelésének és kapacitásának javítása kulcskérdés a szakképzés átalakítási folyamatában. A meglévő és újonnan kialakuló gyakorló helyeken megszerezhető tapasztalat - a különböző után követési vizsgálatokban a tanulók szerint a teljes képzés legértékesebb részét képezi. Az új Szakképzési törvény kiemelt hangsúlyt helyez a gyakorló helyek mennyiségi és minőségi fejlesztésére. A célok elérése estében a tanulói szerződések száma számottevően növekszik. Ugyanakkor a gyakorlatot biztosító szervezetek visszajelzésből az is egyértelműen kiderül, hogy a tanulói szerződések bürokratikus kötöttségeinek csökkentése minden érdekelt fél számára elemi érdek. Különösen a kkv-k számára jelent komoly problémát a tanuló szerződések adminisztratív és sok esetben pénzügyi - feltételeinek teljesítése. Részben hazai, az utóbbi években pedig elsősorban Európai Uniós forrásokból a szakképzés intézményrendszert alapvetően és pozitívan befolyásoló fejlesztések valósultak meg. Ezek jelentős része eszköz, illetve infrastrukturális fejlesztést jelent, azonban számos esetben minimális forrással realizálódtak jelentős, pozitív eredmények a szakképzés intézményrendszerében, amelyek mások számára is hasznosak lehetnek. A jó gyakorlatok hozzáférhető megjelenítése, az ezekhez kapcsolódó tanácsadás minimális forrással, de akár forrás nélkül is megvalósíthatóan minden szempontból hasznos részét képezi a fejlesztésnek. A szakképzés minőségi javításának egyik területe és lényegi eszköze a hatékony pályaválasztási, pálya-tanácsadási és pályakorrekciós rendszer kiépítése, ennek működtetése és visszacsatolás az érdekelt intézményrendszer és a szakmapolitikai irányítás felé. A szakképzés vonzóvá tétele - a munkaerő-piaci viszonyok és a jövedelmi lehetőségeken túl a pályaválasztás alapos és széleskörű megszervezésével, a PR és marketing eszközök alkalmazásával erősíthető. Az esetlegesen a képzés során - felmerülő problémákra a körültekintően kialakított pályakorrekciós rendszer nyújthat megoldást. 116

II. 2. 2. A képzési rendszer rugalmasságának javítása stratégiai cél kibontása A szakképzés tartalmának fejlesztése. Hatékony pályaorientáció: el kell érni azt, hogy a tanulók ne szükségből, hanem a rendelkezésükre álló információk alapján válasszák a szakképzést, ennek érdekében már az általános iskolákban el kell kezdeni a megfelelően felépített és egyértelmű tájékoztatást Gyakorlat-központú szakképzés: a távlati cél, amelyet úgy lehet elérni, ha a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezeteknél folyik tanulószerződések keretében; a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté kell tenni abban, hogy minél nagyobb számban biztosítsanak képzőhelyet és kössenek szerződéseket. Pályakövetési rendszer: valós adatokat kell tartalmaznia, a szakképzési rendszerbe vissza kell csatolni az adatokat a képzés minőségének és megőrzésének érdekében A TISZK-ek helye és szerepe: meg kell találni, hogy országosan és megyei szinten is tovább erősíthessék a szakképzést Szakmai felügyeleti rendszer: folyamatos és következetes szakmai felügyeleti rendszert kell kialakítani és működtetni, a képzés minőségének biztosítása érdekében A tanárok és szakoktatók képzése, fejlesztése. Képzések és továbbképzések: az átalakuló, gyakorlat-központú szakképzésben szükséges a pedagógusok és a szakoktatók képzése, továbbképzése; melyet célszerű lenne központilag támogatni A pedagógushiány kezelése: a rövid- és középtávon bekövetkező pedagógushiány hatását a szakképzőkben a pályakezdő pedagógusok kötelező, szakképző intézményekben folytatott gyakornoki időszakával lehetne mérsékelni Tanulói kompetenciákat fejlesztő tartalmak és tanulási módszerek kiterjesztése A szakképzés szabályozó rendszerének változásai: az új OKJ és a moduláris rendszer előnyeit ki kell használni, az új szakmai kerettanterveket a leghatékonyabban kell beépíteni a szakmai programokba A belépő tanulók felzárkóztatása: a szakiskolákba felvett 9. osztályos tanulók már az általános iskolákból hátránnyal érkeznek az alapkészségek tekintetében, a létező jó gyakorlatok azonosításával, összegyűjtésével és intézményesítésével. Hasonlóképpen nagy figyelmet kell fordítani a szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és BTMN-s fiatalokra, hogy eredményesen részt vehessenek a szakképzésben, és a munkaerő-piacon is hasznosítható szakmai ismeretekkel rendelkezve ne váljanak pályakezdő munkanélkülivé Megfelelés a XXI. századi elvárásoknak: a nemzetközi és hazai felmérések tapasztalatai alapján egyértelműen erősíteni kell a tanulók szakmai idegen nyelv-tudását, valamint az informatika és a digitális ismeretek legalább alkalmazás szintű elsajátíttatását. A tanulóknak meg kell ismerniük az élethosszig tanulás fogalmát, és fel kell mérniük annak jelentőségét II. 2. 3. A társadalmi és területi kohézió erősítése stratégiai cél prioritásainak kibontása Társadalmi leszakadás dimenziója. A felzárkóztató oktatás helyébe lépő HÍD programok A társadalmi leszakadás elleni fellépés eszközei közül a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztő programjai teremthetik meg az általános iskola befejezésére sem képesek számára a felsőközépfok irányába tartó mozgást. Ez a társadalmi mobilitás lehetősége is a hátrányos helyzetben lévő rétegek számára. Alapkészségeik szintre hozásával, fejlesztésével bővülhet a szakmai képzésekre jelentkezők száma, aránya. A Köznevelési HÍD programok ennek eszközéül szolgálhatnak. A hatályos köznevelésről szóló törvény (kifutó rendszerben) megszűntette a felzárkóztató oktatást, helyette jön az új lehetőség. A programok a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, általános iskolai végzettség nélküli fiatalok képzését teszik lehetővé. Cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzése lehetőségének biztosításával. A HÍD 1 segítségével az általános iskolát befejező, de középfokra felvételt nem nyerő tanulók kerülhetnek jobb helyzetbe a megismételt felvételi esetén. A HÍD 2 pedig befejezetlen általános iskolai tanulmányok esetében is lehetőséget teremthet részszak-képzettség megszerzésére. Alakészségeik megerősítése az önálló életkezdéshez, munkába álláshoz nyújt segítséget. A lemorzsolódás csökkentése, a lemorzsolódók reintegrációja 117

A szakiskolai lemorzsolódás mértéke az 1990-es évektől 20-30% közötti értéket mutat. Növekvő értékei ellentétesek a szakközépiskolákra jellemző tendenciával, ahol az 5% alatti értékek a jellemzőek. A 2010-es adatok a 30% körüli értéket mutatják, magasabb arányba a 9. évfolyamosok körében jellemző a folyamat. A kimaradó tanulók visszavezetése, foglalkoztathatóvá tétele feladat. Roma kisebbség oktatásának problémája Az egyedi iskolázási szokásaikra tekintettel lévő rendszer kialakítása a feladat. Az előzőekben érintett területeken (felzárkóztatás szükségessége, lemorzsolódás) magas aránnyal vannak jelen roma származású tanulók. Kulturális szokásaik okán (hamarabb tartják őket felnőttnek a közösségükben) gyakran családalapítás miatt maradnak ki az iskolákból. Mentorálással, ösztöndíj programokkal a szalmai képzettség megszerzésére kell motiválni a tanulókat. Területi leszakadás dimenziója A centrum-periféria viszonyokból következő különbségek mérséklése. A megye szélsőségesen eltérő helyzetben lévő területein eltérőek a szakképzés lehetőségei is. A mindenki számára elérhető intézményrendszer fenntartása fontos cél lehet, hiszen az alacsony presztízsű szakmai képzések érdekében a nagyobb távolságban történő tanulás helyett kimaradnak a továbbtanulásból a fiatalok. Különösen fontos a Híd programok elmaradott területekhez rendelése, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetben élők számára ez jelentheti a társadalmi mobilitás lehetőséget. A különbségek csökkentésében figyelmet érdemlő szerepet játszik a fizikai elérhetőség kérdése is. Demográfiai szempontokat szem előtt tartó képzési kapacitás kialakítása A megye különböző helyzetben lévő térségeinek szakképző kapacitásait az eltérő demográfiai jövőképhez és az intézmények vonzáskörzetéhez (azok demográfiai prognózisához) célszerű igazítani. A fiatalabb korszerkezet és a roma lakosság területi elhelyezkedése közötti kapcsolat is figyelmet érdemel. Differenciált intézményfejlesztés a leszakadó területek érdekeinek figyelembevételével A halmozottan hátrányos helyzetben lévő területek esetében a realitásokhoz illeszkedő szakmastruktúrával lehet az iskolázottság szintjét emelni. A leszakadás tényét nem csupán a vidéki intézmények vonatkozásában célszerű figyelembe venni, hanem a megyeszékhely diverzifikált szakképző rendszerének is tartalmaznia kell alacsonyabb szintű, presztízsű képzéseket. Egyrészt saját lakossága leszakadó rétegei miatt, másrészt a vonzáskörzetből érkező, hátrányos helyzetben lévő tanulók magas száma miatt. Megye- és országhatár menti kapcsolatok lehetőségeinek kihasználása A területi leszakadást mérséklő, pozitív tényezőként tarthatjuk számon a határmenti kapcsolatokat. A megye sajátos helyzetéből következően a Partium térségében élő, magyar anyanyelvű román állampolgárok is potenciális szereplői lehetnek a szakképzésnek. Önerőből már megjelentek a magyar intézményekben, az utánuk kapott kvóta segíti az intézmények fenntartását. Hasonló szerepet tulajdoníthatunk a megyehatáron túlról érkező tanulóknak is. A program alkotás folyamatában célszerű tekintettel lenni a szomszédos megyék kis- és középvárosainak hajdú-bihar megyére gyakorolt hatásaira is. 118

III. Felhasznált források, dokumentumok, mellékletek III. 1. Források, dokumentumok, adatbázisok Bujdosó Z. (2004): A megyehatár hatása a városok vonzáskörzetére. PhD dolgozat Debrecen Czimre, K. (2006): Debrecen és a regionalizmus. Debreceni Disputa, 5. 4-11. Dúl G. (2007): Beszámoló a magyar cigányság helyzetéről és a cigánypasztorációról Magyarországon előadás a CCIT 2007-es dobogókői konferenciáján. http://www.ceferino.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=10:beszamolo-amagyar-ciganysag-helyzeterl-es-a-ciganypasztoraciorolmagyarorszagon&catid=19:pasztoracio&itemid=32 Hablicsek L. (2007): Népességünk következő évtizedei különös tekintettel a területi különbségekre. Demográfia, 4. pp. 392-429. Obádovics Cs.-Kulcsár L. (2003): A vidéki népesség humánindexének alakulása Magyarországon. Területi Statisztika, 4. Pásztor I. Z. Pénzes J. (2012): Foglalkoztatási krízis és jövedelmi periferizálódás Északkelet-Magyarországon a roma népességi arányok tükrében. Területi Statisztika, 4. pp. 353-371. Pásztor I. Z. (2011): Az Észak-alföldi régió cigány lakosságának területi jellemzői. In.: Falvaink sorsa és A városnövekedés szakaszai Tisztelgés a 80 éves Enyedi György akadémikus előtt. (szerk.: Prof. dr. Süli-Zakar István). Debrecen, pp. 69-74. Süli-Zakar I. et al. (2011): Egy határon átívelő euroregionális kutató intézet hozzájárulása... In: Süli-Zakar I (szerk.) Falvaink sorsa. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 15-45. Süli-Zakar I., Horga I., Illies, A. Tömöri, M., Toca, C. (2011): Egy határon átívelő euroregionális kutató intézet hozzájárulása... In: Süli-Zakar I szerk. 2011 Falvaink sorsa Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, pp.: 15-45. Fehérvári A.(szerk.): Szakképzés és lemorzsolódás. - www.ofi.hu/download.php?docid=521 A Tanács 2012. november 26-i következtetései Az oktatás és a képzés szerepe az Európa 2020 stratégiában az oktatás és a képzés hozzájárulása a gazdasági fellendüléshez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz (2012/C 393/02) CEDFOP (2012): Trends in VET policy in Europe 2010-12. Progress towards the Bruges communiqué. Working paper no. 16. Publications Office of the European Union, Luxembourg. CEDEFOP (2012): Skill mismatch -The role of the enterprise. Research paper No 21. Publications Office of the European Union, Luxembourg. CEDFOP (2012): Skills supply and demand in Europe - Methodological framework. Research paper No 25. Publications Office of the European Union, Luxembourg. CEDEFOP (2012): Future skills supply and demand in Europe - Forecast 2012. Research paper No 26. Publications Office of the European Union, Luxembourg. European Union (2011): Supporting vocational education and training in Europe: The Bruges Communiqué. Publications Office of the European Union, Luxembourg. European Union (2010): The Bruges Communiqué on enhanced European Coopeartion in Vocational Education and Training for the pearion 2011-2020. Communiqué of the European Ministers for Vocational Education and Training, the European Social Partners and the European Commission, meeting in Bruges on 7 December 2010 to review the strategic approach and priorities of the Copenhagen process for 2011-2020. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megye 2013. I. Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérésének eredményei. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Debrecen. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megyei álláskeresők statisztikái. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Debrecen. MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2012): Rövid távú munkaerőpiaci prognózis 2013. MKIK-GVI. Budapest. 119

MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci helyzete 2013. MKIK-GVI. Budapest. MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2013. MKIK-GVI. Budapest. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2013): A nyilvántartott álláskeresők száma településenként állandó lakóhelyük szerint településenként (2012. 12. 22. állapot) http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2012. letöltés 2013. 03. 20. 14:15 Felhasznált előadások: Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárának: A Nemzetgazdasági Minisztérium Koncepciója A szakképzés és a felnőttképzés fejlesztési irányairól című előadása A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályának Koncepciója A szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája 2005-2013, amelyet Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóság Képzési Igazgatója foglalt egységes szerkezetbe Adatbázisok Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóság Képzési Igazgatójának: Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása című előadása Köpeczi Bócz Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóság Programkoordinátorának: A szakképzés-fejlesztési koncepció tartalmi irányai című előadása Köpeczi Bócz Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóság Programkoordinátorának szerkesztésében megjelent: Az MFKB-k új szerepköre című tanulmány Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóság Fejlesztési Koordinátorának: Az új OKJ, szakmai kerettantervek című előadása Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság Elnökének: A közoktatás és az iskolarendszerű szakképzés kapcsolata című tanulmánya Szabó András, a Magyar Szakképzési Társaság Alelnökének: A szakképzés jövője a jövő szakképzése című előadása Sárik Zoltán, a Magyar Szakképzési Társaság Alelnökének: A szakképző intézmények előtt álló feladatok az új jogszabályok tükrében című előadása Elek Csaba, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Osztálya Igazgatójának: Változások a szakképzésben című előadása KSH Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/3 http://www.ksh.hu/interaktiv_moterkepek_lista http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepszelo2011.pdf KIRSTAT 2012 http://teir.vati.hu www.nepszamlalas.hu 120

III. 2. A koncepció készítésének folyamata, társadalmasítás A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából, 2013.02.28-tól a koncepció megírására vállalkozó szakértők: Dr. Teperics Károly Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor Határidő: 2013.03.29. A társadalmasítás folyamata: - 2013. 03. 14.: A koncepció készítésének kezdeti szakaszában a MFKB tagjai a tartalmi vázlat és 0. verzió formájában tájékoztatást kaptak, véleményeztek. - 2013.03. 19.: A szakképzésben érintettek a célrendszerrel kibővített tartalmi vázlatot ismerhették meg. - 2013. 03. 20.: Társadalmi vitára került a koncepció (Kölcsey Központ), ami széleskörű érdeklődéssel zajlott. - 2013.03. 25.: A koncepció benyújtásra kerülő változata az Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhetővé vált és az MFKB végleges döntését megelőző két hétig véleményezhető. 121

III. 3. Mellékletek M 1. ábra: Magyarország megyéinek lakónépesség változása és száma 2001. február 1. és 2011. október 1. között (forrás: Népszámlálás 2011, előzetes adatok) M 2. ábra: A természetes szaporulat alakulása a környező megyékben (2010) forrás: Eurostat, TEIR grafika) 122

M 3. ábra: Magyarország járásainak öregedési indexe (2010) Forrás: TEIR, grafika) M 4. ábra: Hajdú-Bihar megye korfája (2011) (forrás:ksh) 123

M 5. ábra: A tényleges szaporulat/fogyás 100 lakosra jutó értéke Hajdú-Bihar megye településein (2000-2010 között) (forrás: A KSH adatai alapján, TEIR grafika) M 6. ábra: Vándorlási különbözet Hajdú-Bihar megye településein (100 lakosra jutó darabszám 2000-2011 között) (forrás: A KSH adatai alapján, TEIR grafika) 124

M 7. ábra: A 14 év alatti népesség aránya Hajdú-Bihar megye településein (2011) (forrás: A KSH adatai alapján, TEIR grafika) M 8. Országos demográfiai prognózis (forrás: Nemzeti fejlesztés 2020, Az országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata) 125

M 9. ábra: Az analfabéták aránya az ország településein (forrás: Népszámlálás 2001) M 10. ábra: A 15 évnél idősebbek között a befejezett általános iskolával rendelkezők aránya (forrás: Népszámlálás 2001) 126

M 11. ábra: A 18 évnél idősebbek között a befejezett középiskolával rendelkezők aránya (forrás: Népszámlálás 2001) M 12. ábra: A 25 évnél idősebbek között a befejezett felsőfokú iskolával rendelkezők aránya (forrás: Népszámlálás 2001) 127

2009 2010 2011 2012 társas egyéni társas egyéni társas egyéni társas egyéni Budapest 229286 140413 238153 144090 233880 144380 242166 143114 Pest 77101 87408 81977 90625 85456 92250 89186 93598 Fejér 18733 35931 19552 37094 19013 37152 19617 36621 Komárom-Esztergom 15162 23138 15520 23886 14896 24350 15296 24153 Veszprém 13817 36651 14231 37073 13454 37688 13864 37319 Győr-Moson-Sopron 21142 45661 21888 47238 20478 48282 20833 48272 Vas 9958 26255 10101 27402 9637 28102 9737 28289 Zala 12277 34797 12511 35821 11603 36842 11781 37043 Baranya 18958 36242 19457 38074 18151 38849 18475 38775 Somogy 11335 41405 11686 42483 11168 43214 11479 43740 Tolna 8166 25417 8250 25796 7777 26419 7967 26470 Borsod-Abaúj-Zemplén 22976 49264 23591 50811 22586 51347 22789 51465 Heves 10953 34727 11514 35178 11030 35883 11359 35954 Nógrád 5534 16638 5633 17113 5254 17528 5295 17734 Hajdú-Bihar 20966 65254 21962 67414 21162 69163 21725 70974 Jász-Nagykun-Szolnok 11503 37684 11770 38414 11304 38978 11520 39426 Szabolcs-Szatmár-Bereg 17036 89282 16922 90883 16664 93180 17067 95279 Bács-Kiskun 21937 70149 22476 71786 22245 73172 22895 73882 Békés 9482 54375 9668 55462 9392 55759 9672 56111 Csongrád 16777 57504 17473 58653 16463 59935 17078 59655 M 13. ábra: Vállalkozások száma megyénként (minden év szeptember 30.) (forrás: KSH) M 14. Egyéni és társas vállalkozások nagyságrendi megoszlása Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon (%); (forrás: KSH,TEIR) 128

M 15.. ábra: Az egyéni vállalkozások aránya a vállalkozások között (forrás: KSH) M 16. ábra: K+F beruházások 10.000 lakosra jutó értéke megyénként 2010-ben[1000 Ft.] (forrás:ksh, TEIR) 129

M 17. ábra: Az 1000 lakosra jutó K+F foglalkoztatott létszáma megyénként [fő] (2010) (forrás: KSH, TEIR Termék Mennyiség (a 2000. évi érték százalékában) Mennyiség (az országos érték százalékában) 2008 2009 2010 2008 2009 2010 Árpa (őszi és tavaszi) 176,0 149,0 59,0 3,9 4,6 4,0 Búza (őszi és tavaszi) 157,0 122,0 88,0 7,0 6,9 5,9 Kukorica 173,0 142,0 114,0 11,2 10,9 9,4 Rozs 68,0 51,0 56,0 3,4 3,9 4,0 Burgonya 75,0 71,0 74,0 7,9 9,2 10,9 Cukorrépa - 6,0 2,0-4,4 1,1 Napraforgó 451,0 355,0 246,0 8,5 7,8 7,0 Repce 277,0 228,0 215,0 1,6 1,5 1,6 Lucerna, széna 121,0 82,0 59,0 13,7 11,6 8,7 Silókukorica és csalamádé 185,0 103,0 143,0 11,3 8,0 10,8 Szőlő, gyümölcs összesen 77,0 73,0 92,0 2,9 2,7 4,7 Zöldségfélék összesen 195,0 156,0 107,0 22,5 20,2 19,6 Baromfiállomány 106,0 107,0 128,0 9,5 10,2 11,5 Juhállomány 151,0 147,0 127,0 21,3 21,1 18,9 Sertésállomány 100,0 104,0 96,0 14,2 15,3 14,5 Szarvasmarha-állomány 97,0 106,0 99,0 11,5 12,6 12,0 Tej na. na. na. 11,5 12,0 11,8 Tyúktojás na. na. na. 7,2 7,5 8,3 Vágóbaromfi na. na. na. 8,8 9,4 10,6 Vágójuh na. na. na. 15,0 15,0 18,4 Vágósertés na. na. na. 14,3 16,5 14,3 Vágómarha na. na. na. 10,5 11,1 10,1 M 18. ábra: A Hajdú-Bihar megyében termelt fontosabb mezőgazdasági termékek mennyiségének változása, illetve a megye súlya Magyarországon; (forrás: KSH, TEIR) 130

Hajdú-Bihar Magyarország 2000 2008 2008 2010 2000 2008 2008 2010 Bányászat - 0,6 0,6 0,4 0,8 0,6 0,7 0,6 Élelmiszeripar 26,6 21,4 20,6 18,7 14,9 13,6 13,3 14,5 Textil-, ruha-, bőr- és lábbeligyártás 23,8 8,4 8,2 7,7 15,1 7,4 7,1 6,4 Fa-, papír- és nyomdaipar 5,9 14,1 12,5 13,1 6,8 7,1 5,7 5,9 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris fűtőanyag - - - - 1,5 0,9 0,9 0,9 Vegyi termékek, gyógysezerk gyártása 3,3 8,3 8,0 8,1 4,2 4,0 3,9 4,2 Gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek gyártása 3,9 5,3 5,0 5,4 7,3 9,6 9,8 9,0 Fémfeldolgozás 4,3 7,2 7,4 7,2 9,2 11,4 11,3 10,0 Elektronikai, optikai ipar, villamos berendezések gyártása 4,6 8,4 5,5 5,8 16,4 17,9 15,0 14,1 Gépgyártás 9,3 10,8 9,1 7,9 6,9 8,3 5,9 7,1 Járműgyártás 2,3 1,8 1,8 2,0 4,8 9,2 11,3 10,1 Egyéb feldolgozóipar 2,2 1,9 5,8 5,8 3,4 3,8 5,7 6,9 Villamos energia-, gáz-, gőzés vízellátás 13,9 11,9 15,5 18,0 8,6 6,2 9,4 10,3 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100.. M 19. ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország iparában(%) ( forrás: KSH) Hajdú-Bihar Magyarország 2000 2008 2008 2010 2000 2008 2008 2010 Kereskedelem, javítás 18,5 22,1 22,2 18,5 17,6 20,2 20,4 18,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,6 6,1 6,1 5,3 4,8 4,9 4,9 4,6 Szállítás, raktározás, posta, kommunikáció 5,4 7 8,3 7,1 14 11,7 14,1 13,7 Pénzügyi tevékenység 0,8 1,1 1,2 1 3,3 3,9 4 3,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 5,1 8,6 8 8,4 9 14 12,5 13 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 16,3 13,1 13,2 12,3 18,5 14,6 14,7 14,3 Oktatás 28,2 26,8 26,3 25 15,2 14,8 14,5 14,5 Egészségügy, szociális ellátás 14,2 9,5 10,6 19 12,8 11,2 11,7 14,3 Egyéb szolgáltatás 4,9 5,7 4 3,3 4,6 4,6 3,1 3,1 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 M 20. ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország szolgáltató szektorában (%) forrás: KSH (Tájékoztatási adatbázis) 131

M 21. ábra: Külföldi beruházások megyénkénti eloszlása (2009) (Forrás:APEH) M 22. ábra: 1000 lakosra jutó összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) (forrás: TEIR) 132