JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Közreműködő alvállalkozók: 1-11. fejezet: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató központ Regionális Kutatások Intézete 12. fejezet: Társadalmi Összetartozásért Alapítvány Mosonmagyaróvár, 2015. szeptember 30.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4 2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében... 6 2.1. Lakosságszám, településstruktúra... 6 2.2. A járás népességének legfontosabb jellemzői... 10 2.3. A járás gazdasági helyzetének jellemzői... 14 3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása, és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése... 18 3.1. A települési helyi esélyegyenlőségi programok legfontosabb következtetései... 19 3.2. Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2014 2020... 21 4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai... 23 5. Meglévő térségi szintű partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek... 25 5.1. Szociális térségi szintű partnerség... 25 5.2. Egészségügyi térségi szintű partnerség... 27 5.3. Határon átnyúló partnerség... 28 6. Oktatási, egészségügyi, szociális és civil intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása... 30 6.1. Oktatás, nevelés... 30 6.2. Egészségügyi ellátás... 31 6.3. Szociális ellátás... 31 7. Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók... 39 7.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 39 7.2. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 71 7.3. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 74 7.4. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 78 7.5. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 81 8. A program kiemelt célcsoportjainak sajátosságai... 93 8.1. Célcsoport: Idősek (generációk közti együttműködés)... 94 8.2. Célcsoport: Gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák)... 98 8.3. Célcsoport: Fogyatékkal élők (integráció)... 103 9. SWOT elemzés... 111 10. Problématérkép... 114 11. Fejlesztési irányok, igények és javaslatok a programozás számára... 119 12. Programterv... 125 12.1. A programterv célrendszere... 126 12.2. Prioritások leírása... 127 2

12.3. Akcióterv... 131 12.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv... 171 Felhasznált dokumentumok és adatforrások... 175 Mellékletek A célcsoportok néhány statisztikai indikátora... 177 Mellékletek - Települési HEP intézkedések... 190 3

1. Bevezetés A helyzetelemzés célja a Járási Esélyteremtő Programterv megalapozó vizsgálata. A programterv célja a járáson belül felmerült, a helyi esélyegyenlőségi programok által feltárt, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó, valamint a Járási Felzárkózási Kerekasztal által elfogadott intézkedések kidolgozása. A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs tervének kidolgozása, az akciótervek projekt szintű részletes kibontása csak abban az esetben lehet reális és megalapozott, amennyiben az esélyegyenlőségi helyzetelemzés során kellően átfogó képet adunk a térség társadalmi helyzetéről, az érintett célcsoportok és prioritási területek aktuális állapotáról. A helyzetelemzés négy nagyobb tartalmi részre tagolódik. Alapvető célunk a minél összetettebb feltáró módszertan alkalmazása, a primer és szekunder források együttes használata. Dokumentumelemzés és intézményrendszer elemzés - Helyi fejlesztési dokumentumok átvizsgálása, stratégiai környezet és kapcsolódási pontok, esélyegyenlőségi szempontok és tartalmak keresése, rövid összefoglalása (korábbi helyzetelemzések, stratégiák, városi és járás szintű anyagok). - Meglévő partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek eredményeinek rövid bemutatása. - Szociális, oktatási, egészségügyi, civil intézményi ellátó- szolgáltató rendszer leírása (szervezetek, intézmények, szolgáltatások, programok, rendezvények stb.), a legfontosabb intézmények bemutatása. Esélyegyenlőségi statisztikák és egyéb információk feldolgozása - Statisztikai mutatók gyűjtése, adattáblák elkészítése és kiértékelése. KSH TEIR adatok települési szinten, járási aggregálás, minimum 5 éves idősorok megyei vagy országos referenciaérték. Trendek, tendenciák, kiugró jelenségek, problématerületek beazonosítása. - Bevont és érintett szervezeteknél elérhető információk, adatok, elemzések bekérése és feldolgozása. 4

Célcsoport alapú primer fókuszcsoportos vizsgálatok A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk 4 8 fős csoportos megbeszélések szervezését az adott célcsoporthoz kapcsolódó szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. A kiemelt célcsoportok a program tervezett prioritásaival összhangban az alábbiak: idősek (generációk közti együttműködés); gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák); fogyatékkal élők (integráció). A beszélgetések alapvető célja, hogy feltárjuk az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy stb.), valamint a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, beazonosítsuk a kulcskérdéseket és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk. Eredmények kiértékelése és rendszerezése - Esélyegyenlőségi SWOT analízis összeállítása, a helyzetelemzés eredményeinek rendszerezése erősségek-gyengeségek, lehetőségek-veszélyforrások alapján. - Problématérkép készítése általános járási szintű problémák, célcsoportonkénti problémák feltérképezése. - Javaslatok megfogalmazás a célokra és prioritásokra. Projektötletek gyűjtése, fejlesztési igények pontosítása. A helyzetelemzés első munkaváltozatát (2015. június vége) a Felzárkóztatási Kerekasztal és az annak keretében működő három Munkabizottság is meg fogja vitatni. A dokumentum az észrevételek és javaslatok átvezetése után válik véglegessé. 5

2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében A Győr-Moson-Sopron megyében található Mosonmagyaróvári járáshoz 26 település 3 város (Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Lébény) és 23 község tartozik. Területét tekintve (900km 2 ) a megye második, népességszámát tekintve a harmadik legnagyobb járása. A járás illetékességi területe: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonudvar, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog. 2.1. Lakosságszám, településstruktúra A Mosonmagyaróvári járás lakónépessége 2013-ban közel 73 ezer fő volt (1. ábra, 1. táblázat), ami Győr-Moson-Sopron megye lakosságának hatodát (16%) teszi ki. A járás jelenlegi népességszáma 4 6%-kal magasabb, mint 2001-ben (1. ábra), azaz a járás azon viszonylag kevés számú térség közé tartozik, amely az elmúlt másfél évtizedben az országosan jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére folyamatosan növelni tudta népességét. Igaz a lakónépesség számában 2011 és 2013 között némi csökkenés következett be, de ez minimális mértékű (-0,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az utóbbi években a térség munkaerő-piaci és határ menti helyzetének köszönhetően a járásban, különösen Mosonmagyaróváron jelentős nagyságrendben jelentek meg az ország távolabbi területeiről munkához jutás reményében érkező emberek, akik viszont a statisztikákban nem jelennek meg. Becslések szerint csak Mosonmagyaróváron 6-10 ezer fő él bejelentett lakcím nélkül, akik egyrészt a város ellátórendszerét terhelik, másrészt megjelenésük a lakáspiacon is gondokat okoz: az ingatlanárak (mind a vétel, mindinkább a bérlés költségei) jelentős mértékben megemelkedtek, ami a helyi lakosság alsóbb rétegeinek lakáspiacról való kiszorulását eredményezi, terhelve ezáltal a szociális bérlakásokat (ITS Megalapozó vizsgálat 2014). A legfontosabb demográfiai mutatókat tekintve elmondható, hogy a Mosonmagyaróvári járásban az országos tendenciákhoz hasonlóan a halálozások száma meghaladja a születések számát, azaz itt is természetes fogyás érvényesül, amely 2012-ben az előző évtizedben megfigyelhetőnél (2000 2012. évek átlaga ezer lakosra: -1,8) lényegesen magasabb mértékű volt (591 születésre 841 haláleset jutott ; a természetes fogyás ezer lakosra számított mutatója - 3,44 volt). 6

A megye többi járásához, illetve az országos átlaghoz viszonyítva elmondható, hogy a születések számában kicsit rosszabb, míg a halálozások számában, illetve a természetes fogyás mértékében kedvezőbb mutatókkal bír a Mosonmagyaróvári járás. A természetes fogyást azonban valamennyire ellensúlyozni tudják a kedvező migrációs folyamatok több az odavándorlás, mint az elvándorlás, így összességében a járás növelte lakosságszámát. Különösen a 2012-es esztendő emelhető ki e tekintetben, ez alatt az egy év alatt a vándorlási különbözet többszöröse volt az előző évekre, évtizedre jellemzőnél: 2000 2012. évek átlaga ezer lakosra: 2,0; míg 2012-ben 7,4 (abszolút számban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2012- ben 537 fő volt a járás ideiglenes vándorlási nyeresége, ami messze ellensúlyozni tudta a 250 fős természetes fogyásból származó veszteséget ). Ugyanakkor az állandó oda- illetve elvándorlás számában ez a jelentős mértékű pozitív különbség már nem érvényesül, de öszszességében pozitív a mérleg (2. ábra). A kedvező migrációs folyamatok alapvetően a térség határ közeli voltának, az elmúlt évtizedben megfigyelhető szuburbanizációs folyamatoknak (számos település Pozsony agglomerációjába tartozik), és a kedvező gazdasági, munkaerőpiaci helyzetnek köszönhető. A migrációs folyamatok erősödése azonban számos problémával is jár, a térségben megjelenő beköltözők egy része igazából a külföldi munkalehetőségek csábítása miatt érkezik, elsősorban Mosonmagyaróvárra, másrészt pl. a Pozsonyból kiköltözők döntő többségének a beilleszkedése, integrációja a helyi társadalmakba számos kérdést, problémát vet fel (pl. nyelvhasználat, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, információkhoz hozzájutás). 1. ábra A Mosonmagyaróvári járás népességszámának alakulása (fő) 75000 74384 74000 73788 73000 72000 71000 70000 69000 68000 67000 70127 70216 70034 68574 68535 72081 70018 71450 73337 72863 Állandó népesség Lakónépesség 66000 65000 1980 1990 2001 2007 2011 2013 Forrás: KSH TeiR. 7

2. ábra Az állandó vándorlások alakulása a Mosonmagyaróvári járásban 2008 és 2013 között 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Állandó odavándorlások száma Állandó elvándorlások száma Forrás: KSH TeiR. Mint az az 1. táblázatból látható, bár a járás összességében a vizsgált időszakban növelte lakosságszámát, ez korántsem volt egyöntetűen jellemző a térség minden településére, illetve 2011 és 2013 között járási szinten a lakónépesség némi csökkenést mutat. A másfél évtizedes periódusban vannak olyan települések, ahol mind a népességnövekedés, mind a csökkenés tendenciája tetten érhető. Ugyanakkor elmondható, hogy kiemelkedő mértékű népességnövekedés ment végbe 2001-hez viszonyítva Feketeerdőn és Máriakálnokon, de Mosonszolnokon, Héderváron, Mosonmagyaróváron és Halásziban is közelít a 10%-hoz, ugyanakkor nagyon magas arányban veszített népességéből Várbalog és Bezenye (1. táblázat). 8

1. táblázat A Mosonmagyaróvári járás egyes településeinek népességszám-változása 2001 és 2013 között Település Lakónépesség száma Lakónépesség 2001 2007 2011 2013 számának változása 2001-hez viszonyítva (%) Ásványráró 1941 1940 1858 1906-1,2 Bezenye 1695 1470 1393 1370-19,2 Darnózseli 1580 1601 1566 1556-1,5 Dunakiliti 1771 1855 1857 1862 5,1 Dunaremete 241 248 241 251 4,2 Dunasziget 1437 1478 1437 1536 6,9 Feketeerdő 398 496 563 549 38,0 Halászi 2879 2896 2973 3085 7,2 Hédervár 1111 1150 1195 1207 8,6 Hegyeshalom 3549 3529 3479 3416-3,7 Jánossomorja 5975 5848 5912 6021 0,8 Károlyháza 522 666 648 530 1,5 Kimle 2320 2173 2195 2269-2,2 Kisbodak 382 356 354 348-8,9 Lébény 3164 3215 3159 3137-0,8 Levél 1710 1815 1777 1785 4,4 Lipót 665 678 675 702 5,6 Máriakálnok 1445 1642 1692 1755 21,5 Mecsér 619 602 589 592-4,4 Mosonmagyaróvár 29 965 31799 33218 32417 8,2 Mosonszolnok 1570 1615 1676 1714 9,2 Mosonudvar 467 na. 498 425-9 Püski 656 653 641 649-1,1 Rajka 2625 2486 2563 2572-2,0 Újrónafő 830 814 793 844 1,7 Várbalog 501 425 385 365-27,1 Mosonmagyaróvári járás összesen 70 018 71450 73337 72863 4,1 Forrás: KSH TeiR adatbázis. A szociális és esélyegyenlőségi problémák szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek a kistelepülések, hiszen a szolgáltatáshiányból eredő egyenlőtlenségek és szociális problémák együttjárása valószínűbb a kisebb településeken. A járás népességének közel felét (44,5%-a) Mosonmagyaróvár, a járásszékhely koncentrálja, összességében a térség 57%-a él városokban. A községek nagysága változó, találunk közöttük 500 fő alatti kistelepüléseket is, és a három városon kívül csupán négy nagyobb település található a járásban: Halászi, Hegyeshalom, Lébény és Rajka. Összességében a járás településeinek többsége (19 település) 2000 főnél kevesebb lakosságszámú, amit azért fontos kihangsúlyoznunk, mert ez a lélekszám az alsó határa a szociális szolgáltatások biztosítása előírásainak, ez alatt csupán az étkeztetés és a házi segítségnyújtás, valamint a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása kötelező az önkor- 9

mányzatok számára. Mint látni fogjuk, e falvakban sok helyütt hiányoznak ezek az alapszolgáltatások és egyéb humán közszolgáltatások is, ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyos egyenlőtlenségét eredményezi. 2.2. A járás népességének legfontosabb jellemzői 2.2.1. Nem és életkor A Mosonmagyaróvári járás népességének 49%-át férfiak, 51%-át nők alkotják, ez megfelel az országos átlagnak. A korösszetételt tekintve elmondható, hogy hasonlóan a megyei és az országos helyzethez a lakosság elöregedése figyelhető meg, a 60 éves és idősebb népesség aránya (21,9%) jelentős mértékben meghaladja, de a 64 éven felüliek aránya 1 (15,2%) is 2011 óta eléri, illetve némileg meghaladja a gyermekkorúak (0 14 évesek) arányát (14,3%) (3. ábra). A Mosonmagyaróvári járás a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatókhoz hasonló képet mutat mind a gyermekkorúak, mind az idősek arányát tekintve. Az öregedési index 2 a 64 éven felüli népességgel számolva 106,5 (országos mutató: 116,6), az elmúlt egymásfél évtizedben folyamatosan növekvő értéket mutat. Ugyanakkor a járáson belül nagyon árnyalt a kép, találunk erőteljesen elöregedő községeket, ahol az öregedési index eléri vagy meghaladja a 150-t is (Dunaremete, Püski, Lipót, Várbalog). Külön kiemelendő a járás egyik legkisebb települése, Várbalog, ahol a lakosság elöregedése nagyon nagymértékű, a település több mint ötöde 64 évesnél idősebb, és csupán a kilencede gyermekkorú. Ugyanakkor néhány község nagyon kedvező korösszetételű, ahol az elöregedés tendenciája még egyáltalán nem tapasztalható, külön kiemelendő közülük Feketeerdő és Károlyháza (2. táblázat). A korösszetételben megmutatkozó jelentős települési eltérések esélyegyenlőségi szempontból arra mutatnak rá, hogy míg a járás számos településén az idősek, addig másutt inkább a gyermekes családok szükségleteire kell választ találni. Ez tehát egyrészt az idősek, másrészt mind a gyermekek számára elérhető szolgáltatások, lehetőségek, mind a gyermekes családok életét megkönnyítő szolgáltatások, esélyegyenlőséget, különösen a 14 év alatti gyermeket nevelő nők családi és munkahelyi helytállásának összehangolását támogató eszközök megteremtése szempontjából válik fontossá. 1 A WHO ajánlásainak megfelelően ma már Magyarországon is a 65 és afeletti életkorúakat tartjuk időskorúnak. 2 Öregedési index: az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya (100 gyermekkorúra mennyi idős jut) a népesség elöregedési mértékét fejezi ki. A WHO ajánlásainak megfelelően ma már Magyarországon is időskorúnak a 65 és afeletti életkorúakat tartjuk. 10

3. ábra A Mosonmagyaróvári járás népességének korösszetétele, 2013 (%) 2,5% 6,7% 15,2% 11,8% 3,0% 0-2 éves 3-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60,9% 60-64 éves 65-X éves Forrás: TeIR adatok alapján saját számítás. 2. táblázat A Mosonmagyaróvári járás egyes települései népességének korösszetétele, 2013 Települések 0 14 évesek 15 64 évesek 65 X évesek Öregedési index (64 éven felüli aránya (%) népességgel számolva) Ásványráró 13,4% 68,6% 17,9% 133,5 Bezenye 11,9% 71,8% 16,3% 136,4 Darnózseli 14,6% 68,9% 16,5% 113,6 Dunakiliti 12,8% 72,3% 14,9% 116,1 Dunaremete 12,3% 69,3% 18,4% 150,0 Dunasziget 14,3% 71,7% 14,0% 97,7 Feketeerdő 17,9% 73,2% 8,9% 49,5 Halászi 13,7% 72,3% 14,0% 101,9 Hédervár 14,7% 69,9% 15,4% 104,5 Hegyeshalom 13,3% 72,2% 14,5% 109,1 Jánossomorja 14,1% 72,0% 13,8% 97,9 Károlyháza 16,2% 74,5% 9,3% 57,8 Kimle 15,1% 71,8% 13,1% 86,5 Kisbodak 14,3% 65,9% 19,8% 138,5 Lébény 15,3% 68,8% 15,9% 104,1 Levél 14,0% 75,1% 10,9% 77,9 Lipót 12,8% 67,1% 20,2% 158,1 Máriakálnok 15,9% 70,6% 13,5% 84,6 Mecsér 15,1% 66,9% 17,9% 118,3 Mosonmagyaróvár 14,4% 69,6% 16,0% 111,0 Mosonszolnok 15,8% 72,1% 12,1% 76,7 Mosonudvar 13,1% 72,5% 14,4% 110,0 Püski 11,6% 71,0% 17,4% 150,7 Rajka 13,3% 73,7% 13,0% 97,5 Újrónafő 15,2% 68,8% 16,0% 105,4 Várbalog 11,3% 67,0% 21,7% 191,3 Mosonmagyaróvári járás összesen 14,3% 70,6% 15,2% 106,5 Forrás: TeIR adatok alapján saját számítás. 11

Az iskolázottság mutatóinak leírásakor az adott képzettséggel rendelkezők számát célszerű a megszerzéshez szükséges életkorhoz viszonyítani, így reálisabb képet kaphatunk az iskolázottság szintjeiről. A 3. táblázat településekre lebontva ad képet erről. A tíz évesek és idősebbek körében mindössze 0,3% azok aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ez megfelel az országos arányoknak. Örvendetes változás, hogy az általános iskolát a 15 évesek és idősebbek 96,5%-a elvégezte, ez 11 százalékponttal magasabb arány, mint 2001-ben. Kiugróan alacsony települési értéket e tekintetben nem nagyon találunk, pozitív irányban több olyan község is van (Lipót, Feketeerdő, Dunaremete), ahol 98% vagy a feletti az általános iskolát sikeresen befejezők aránya. Mind az érettségizettek, mind az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben, ez a korosztályos adatokból jól kitűnik (3. táblázat). Ma már a térség 17 éven felüli lakosságának több mint harmada érettségizett, a 25 évesek és idősebbek tizede pedig diplomás. A kedvező irányú változás minden településen megfigyelhető, ugyanakkor az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve jelentős települési különbségeket tapasztalhatunk. Rajka, Lipóton, Feketeerdőn és Lipóton a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 13%-ot is, sőt van, ahol a 20%-ot közelíti, és e községekben az érettségizettek hányada is kiemelkedő, ugyanakkor pl. Károlyházán és Várbalogon, a legfiatalabb, illetve a leginkább elöregedő községben szinte hiányzik az értelmiségi réteg a helyi társadalomból. A járásszékhely iskolázottsági mutatói kedvezőek, városi társadalomra jellemzőek, magas mind az érettségizettek, mind a diplomások aránya (Győr-Moson-Sopron megyei városok [megyeszékhely nélkül] adatai: legalább érettségivel rendelkezik a 18 évesek és idősebbek köréből 46,1%, diplomás a 25 éves és idősebbek köréből 14,8%). Összességében azonban a járás egészéről az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya azért elmarad a Győr-Moson- Sopron megyei átlagtól (48,7%; illetve 17,4%). 12

3. táblázat A népesség iskolai végzettsége a Mosonmagyaróvári járás településein 2001-ben és 2011-ben (%) A 10 éves A 15 éves A 18 éves A 25 éves és idősebb népességből azok aránya, akik legalább az általános legalább érettségivel iskola 8. évfolyamát elvégezték rendelkeznek az általános iskola első évfolyamát sem végezték el egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megnevezés 2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011 Ásványráró 0,3 0,2 88,1 95,4 26,5 36,1 4,8 9 Bezenye 0,3 0,6 89,1 95,7 19,6 34,6 3,7 10,1 Darnózseli 0,4 0,3 89,5 96,4 23,5 35,3 4,5 7,9 Dunakiliti 0,6 0,4 90,5 97,6 23,1 38,1 4,9 10,9 Dunaremete 0 0 86,8 98,1 28,9 40,1 5,7 13,2 Dunasziget 0,2 0,2 90,1 96,3 21,9 35 6,3 9,8 Feketeerdő 0 0,2 92,5 98,2 26 48,9 6,9 18 Halászi 0,6 0,3 90,7 96,5 25,8 37,9 4,7 9,1 Hédervár 0,2 0,6 90,2 96,8 29,6 39,3 7,4 14,5 Hegyeshalom 0,1 0 91 96,7 32,5 40,7 6,7 10,6 Jánossomorja 0,2 0,2 88,7 96 21,9 33,1 4,8 7,8 Károlyháza 0 0,2 0 94,4 0 19,4 0 1,1 Kimle 0,3 0,1 90,6 96,9 20,8 33,1 4,4 8,3 Kisbodak 0,3 0,6 85,8 95,4 23,8 37,5 5,3 10,6 Lébény 0,4 0,6 88,3 95,4 27 37 5,5 10,8 Levél 0,4 0,1 90,6 96,7 25,4 37,9 4,6 8,4 Lipót 0,2 0,3 90,4 98,8 25,8 43,4 6,2 13,8 Máriakálnok 0,3 0,2 92,8 97,3 23,2 40,4 4,1 10,6 Mecsér 0 0 83,2 95,7 21 36,5 5,2 11,8 Mosonmagyaróvár 0,3 0,3 93,9 97,9 41,9 51 13,2 17,3 Mosonszolnok 0,5 0,3 87,7 96,1 17,9 29,3 3,8 8 Püski 0,3 0,8 89,2 96,3 19,6 31,5 5 6,7 Rajka 0,2 0,5 92,5 97,2 24,2 45,3 4,6 17,8 Újrónafő 1,1 0,5 87,3 95,3 14,1 27,6 3,9 8,9 Várbalog 0,4 0,6 79,8 94,4 13,7 24,4 3 3,7 Járás átlaga 0,30 0,32 85,47 96,50 23,11 36,54 5,18 10,40 Forrás: KSH Népszámlálás. 2.2.3. Nemzetiségi/etnikai hovatartozás A 2011. évi népszámlálás során a Mosonmagyaróvári járásban élők döntő többsége (93,2%) nyilatkozott nemzetiségéről, anyanyelvéről, háromnegyedük (73%) felekezeti hovatartozásáról, vallásáról is. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a járás lakóinak közel egytizede (6557 fő) vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek. Legnépesebb számban német, szlovák és horvát nemzetiségűek élnek a térség településein, a magukat nem magyarnak vallók 83%-át ők teszik ki. Legnagyobb számban horvát nemzetiségűek Bezenyén és Kimlén, németek Mosonmagyaróváron, Kimlén, Rajkán és Hegyeshalomban, szlovák anyanyelvűek Rajkán, Mosonmagyaróváron, Bezenyén és Dunakilitin élnek. Összességében a 13

legnagyobb arányú nem magyar lakosság a járás települései közül Bezenyén (35,7%), Rajkán (31,5%) és Kimlén (24,4%) található, de Feketeerdő, Máriakálnok, Lipót, Dunakiliti és Hegyeshalom esetében is 10% feletti (11 14%) az arányuk. E településeken releváns kérdéskör a nem magyar ajkú lakosság helyi társadalomba való bevonása, ez pl. lokális civil szervezetek által elérhető, illetve esélyegyenlőségi szempontból akár pl. a nyelvhasználat biztosításának kérdésköre is (pl. ügyintézés vagy humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén). A legnagyobb hazai kisebbséget jelentő és egyben az esélyegyenlőségi programtervek fő célcsoportjai között definiált romák aránya a Mosonmagyaróvári járásban alacsony, nem éri el az 1%-ot sem (4. táblázat). Ennek következtében e terület nem jelenik meg releváns problémakörként a járásban. 4. táblázat A Mosonmagyaróvári járásban élő népesség nemzetiségi/anyanyelvi hovatartozás szerint, 2011 Etnikum/nemzetiség Szám (fő) Etnikum/nemzetiség Szám (fő) magyar 61 125 szerb 28 német 3 077 lengyel 27 szlovák 1363 kínai 11 horvát 1009 arab 11 cigány/romani/beás 271 örmény 10 román 218 ruszin 6 orosz 63 görög 4 ukrán 47 egyéb 337 szlovén 45 Adatot szolgáltatott 67 682 bolgár 30 Teljes lakosság 72 609 Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013). 2.3. A járás gazdasági helyzetének jellemzői A járás munkaerő-piaci, gazdasági és szolgáltató (oktatás, kulturális, egészségügy, kereskedelem stb.) központja Mosonmagyaróvár. 2011-es népszámlálási adatok alapján a városban található munkáltatók által foglalkoztatott 15,5 ezer főből közel 5400-an naponta bejárók, ők elsősorban a járás településeiről érkeznek (ITS Megalapozó vizsgálat 2014). A járásszékhely mellett Jánossomorja, Halászi, Mosonudvar és Rajka említhető foglalkoztatási szempontból. A regisztrált vállalkozások száma 2012-ben meghaladta a kilencezret (9413), de ezeknek csak alig fele működik (4564; ezer lakosra 63, ami kevesebb, mint a megyei [71] vagy az országos [69] átlag). A működő vállalkozások nagy része (54,4%) egyéni vállalkozás, valamint maximum 2 10 főt foglalkoztató társas vállalkozás (Területi Statisztikai Évkönyv 2013). Természetesen jelen vannak a térségben nagyobb vállalatok is (pl. Kühne Mezőgazdasági 14

Gépgyár Zrt., Vogel & Noot Mezőgépgyár Kft., Halászi Kötöttárugyár Kft., PEZ Production Europe Kft.). A vállalkozások több mint fele a szolgáltatás területén jött létre. A foglalkoztatottak kb. ötöde ebben a gazdasági ágban dolgozik, felét az ipar foglalkoztatja. Meg kell említeni a járás azon sajátosságát is, amely elsődlegesen Mosonmagyaróvárhoz kötődik, gyakorlatilag új ágazatként fejlődött ki az elmúlt két évtizedben az ún. fogászati turizmus, melynek köszönhetően a városban ma már több mint 200 rendelőben több száz fogszakorvos dolgozik, szolgáltatásaikat elsősorban nem a helyi lakosság veszi igénybe. Esélyegyenlőségi szempontból külön kiemelendő, hogy kimondottan a megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását biztosítja a járásban a Mosonmagyaróvári Szociális Foglalkoztató Kft., amely 47 főt foglalkoztat, közülük 32 fő megváltozott munkaképességű, 5 fő pedig értelmi fogyatékossággal élő személy (http://www.foglalkoztatomovar.hu/). Megemlítendő még a Nolato Magyarország Kft., amely nagyobb számban foglalkoztat megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő személyeket. A Nolato a fogyatékosság-barát munkahely címet is kiérdemelte, a cég 2011- ben új részleget hozott létre és fejlesztett ki fogyatékkal élő munkatársak részére, melynek vezetésére is megváltozott munkaképességű munkatársat bízott meg. Nemcsak a fizikai környezet átalakítására helyeztek hangsúlyt (gyártóegység területét akadály-, zaj- és rezgésmentessé alakították át és infokommunikációs akadálymentesítés is megvalósul [jeltolmácsolás, felolvasás, Braille-írás]), hanem a vezetőség és munkatársak fogyatékkal élők befogadására való érzékenyítésére is (http://www.nolato.com/page/923/html/tarsadalmifelelossegvallalas.html). Jó példaként említhető még a német cégcsoport részeként Jánossomorján működő AMB Components Hungary Bt. A cég kiemelt hangsúlyt helyez a befogadó munkahelyi és munkavállalói esélyegyenlőségének megteremtésére. Esélyegyenlőségi referenst foglalkoztat, és 2014. szeptember elsejétől esélyegyenlőségi terv alapján tudatosan, rendszerszerűen támogatja a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportba tartozók munkaerőpiaci bekapcsolódását. Így esélyegyenlőségi tervük hatálya kiterjed a cégnél dolgozó 50 évnél idősebbekre, a nyugdíj előtt állókra, a gyesről /gyedről visszatérő anyákra, a két vagy kettőnél több 10 éven aluli gyermeket nevelőkre, a 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelőkre, a pályakezdőkre, az új munkavállalókra, illetve az egyéb nemzetiségi és/vagy társadalmi kisebbségi csoport tagjaira. A cég kimutatása szerint a több mint 300 alkalmazottjuk kb. 27%-a tartozik a kiemelt csoportokba. A támogató tevékenységek közé 15

tartozik például, hogy az újonnan belépők, illetve a pályakezdők számára mentori rendszert működtetnek, hogy a nyugdíjba készülők számára nyugdíjas ügyintézést folytatnak, tájékoztatják őket a jogszabályokról, adózásról, lehetőség szerint biztosítják a nyugdíj meletti munkavégzést, a már nyugdíjban lévők számára Nem engedjük el a kezüket klubot működtetnek, a kisgyermekes munkavállalók esetében nagy hangsúlyt kap a családi teendők és a munkavégzés összehangolása. Fontosnak tartják, hogy munkavállalóiknak segítséget nyújtsanak az ügyintézésekben, a tanácsadást, ingyenes jogsegélyt biztosítanak. továbbá a cég nagy hangsúlyt helyez az egészség megőrzésére is egyrészt orvosi és szűrővizsgálatokkal, tanácsadással, biológiai monitoringgal, másrészt programok formájában próbálja segíteni foglalkoztatottjai egészségtudatos magatartását (Forrás: Intézkedések az esélyegyenlőség 2015). A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok (pl. megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők, pályakezdő fiatalok, nők) munkához juttatása esélyegyenlőségi szempontból kiemelt területként kezelendő, mely problémakör kezelése csak a cégekkel, vállalkozásokkal együttműködve, az ő igényeikhez igazodva lehet csak eredményes. 2.3.1. Lakosság gazdasági aktivitása A népesség gazdasági aktivitását tekintve a Mosonmagyaróvári járás az egyik legjobb helyzetű térség, munkanélküliségi rátája néhány budapesti kerület, illetve a Soproni járás mellett a legkedvezőbb, a munkanélküliek aránya 2011 2012-ben csupán 3%, míg 2013-ban 1,8% volt, a csökkenő tendencia gyakorlatilag 2009 óta megfigyelhető. Ez a szerencsés helyzet a járás minden településére egyöntetűen jellemző, a települések többségében 3% alatti a munkanélküliek aránya. Van, ahol még a 2%-ot sem éri el (pl. Feketeerdő, Mosonudvar, Lipót, Dunaremete, Püski), de a legmagasabb mutatóval bíró Károlyházán sem haladja meg az 5%- ot (4,1%), ezzel szemben a megyei átlag 5,8% (2013-ban), az országos átlag 8,7% (2014- ben). A járásban jelentős munkaerő-tartalék nincs, sőt számos területen munkaerőhiány jelentkezik, ami már gátolja a gazdasági fejlődést is (cégek terjeszkedése, fejlesztése). Problémát jelent az, hogy a helyi szakképző iskolák igazán nem képeznek a térségben működő cégek profiljába vágó szakembereket, illetve a képzett szakembereket és a fiatalokat nehéz megtartani a járásban, erőteljesen érvényesül egyrészt a külföldi munkavállalás lehetőségének csábítása, másrészt jelentős munkaerő-elszívási hatása van Győrnek is, elsődlegesen az Audi gyakorol vonzerőt. A munkaerőhiány kezelésére elindultak a kezdeményezések a cégek 16

oldaláról, pl. Mosonmagyaróváron Gazdasági Kerekasztal szerveződött. A foglalkoztatottak aránya ugyanakkor 50% alatt marad, és magas az inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) és az eltartottak aránya (4. ábra). Ezek a látszólag ellentmondásos adatok részben magyarázhatóak a határon túli munkavállalással. 4. ábra A Mosonmagyaróvári járás népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%) 26,8% 46,1% 24,0% 3,0% Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013). A térség kedvező gazdasági és munkaerő-piaci helyzete ellenére az is megállapítható, hogy ugyanakkor alacsonyabb a nyugdíjak átlagos összege, valamint a személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem és a befizetett szja összege is, mint az országos vagy a megyei átlag, ami azért mutatja, hogy a bérek színvonala legalábbis a bejelentett kereseteké elmarad a megyei-országos szinttől (5. táblázat). 5. táblázat A Mosonmagyaróvári járás néhány gazdasági mutatójának alakulása a Győr- Moson-Sopron megyei és az országos adatokhoz viszonyítva, 2012 Terület Ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem, ezer Ft személyi jövedelem-adó, ezer Ft Átlagos nyugdíj összege (Ft/hó) Mosonmagyaróvári 471 1664 257 104 680 járás Győr-Moson- 479 1862 299 107 011 Sopron megye Magyarország 434 1870 300 106 598 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2012 (2013). 17

3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása, és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése A fejezet célja az esélyegyenlőségi és az esélyteremtéssel összefüggő kérdések megjelenésének feltérképezése a járási szintű stratégiai, fejlesztési környezetben dokumentum-elemzés segítségével. Az alábbi helyi stratégiai és települési dokumentumok, koncepciók és programok jelentik a fő kapcsolódási pontokat (csak a dokumentum típusokat soroljuk fel, az egyes HEP-ek tartalmazzák települési szinten a releváns anyagokat): A járás összes településének helyi esélyegyenlőségi programja Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztési dokumentumai Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégia Környezetvédelmi programok Településfejlesztési koncepciók Gazdasági Programok Költségvetési rendeletek Közművelődési Koncepciók Szociális és Szolgáltatási Koncepciók Közfoglalkoztatási tervek Bűnmegelőzési programok Idegenforgalmi stratégiák és koncepciók Egyéb önkormányzati rendeletek A fejlesztési dokumentumok szintjén a két legfrissebb programozási, stratégia alkotási folyamat esélyteremtéssel kapcsolatos összefüggéseit vizsgáljuk meg részletesebben. A pályázathoz készült szakmai koncepcióban összefoglaltuk a HEP-ek legfontosabb célcsoportokhoz kapcsolódó problémáit és a lehetséges fejlesztési irányokat. Emellett Mosonmagyaróvár időközben elkészült és elfogadott térségi szinten is releváns hatású Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) vonatkozó pontjait is érdemes értékelni esélyegyenlőségi szempontból. 18

3.1. A települési helyi esélyegyenlőségi programok legfontosabb következtetései A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak (26 települési HEP) átvizsgálása alapján az egyes célcsoportok esetében az alábbi kiemelten fontos, térségi szinten is értelmezhető problémák és fejlesztési irányok rajzolódnak ki. 3.1.1. Romák és/vagy mélyszegénységben élők A célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarendszer tárul fel az összes dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között. 3.1.2. Gyermekek Ennél a célcsoportnál is szinte minden településen problémaként merült fel a megfelelő adatbázisok és részletesebb információk hiánya, a célcsoport tagjainak beazonosítása, a hátrányos helyzet meghatározásának a nehézsége. Az egyik nagyobb problématerületnek a hiányzó intézményi, szolgáltatási feltételek és adottságok tekinthetőek települési szinten: pl. bölcsőde, családi napközi, gyermekfelügyelet, gyermekorvos, logopédus stb. Kevés a szabadidős lehetőség, a szervezett program, a nyári szünidős ellátás megoldatlan, növekvő veszélyeztetettség, a deviáns magatartási formák fokozódása, a szülők motiválatlansága, nehézkes mobilizálási lehetősége is többször felmerült az elemzésekben. A fejlesztési elképzelések a problémarendszer összes érintettjét célba vennék. A gyermekek szempontjából még az is kihívást jelent, hogy a HH-s és HHH-s gyermekek pontos számát meghatározzuk. Szükség lenne kompetencia felmérésekre, egyéni fejlesztésekre, hátránykompenzáló programokra, pályaorientációra, bűnmegelőzési előadásokra, egészségtudatos életviteli tanácsadásra. A szülők, csalá- 19

dok, háztartások esetében felmerült a közös gyermek-szülő programok, szabadidős programok szervezése, családi szintű életvezetési tanácsadás, a hatékonyabb tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról. Többször felbukkant a programokban a velük foglalkozó szakemberek és családtagok továbbképzésének fontossága is, illetve az intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése. 3.1.3. Nők A női célcsoporttal kapcsolatban is sok esetben szintén tanácstalanok az érintett települések, mert a demográfiai alapú indikátorokon túl itt sem tudunk sokat a célcsoport alapvető társadalmi-gazdasági paramétereiről, hiányoznak az ilyen irányú mélyebb elemzések, vizsgálatok, különösen a preferenciák, igények, szükségletek vagy éppen a családon belüli krízishelyzetek területén. Egyrészt a munkanélküliségi, különösen a tartós munkanélküliség kockázata, illetve a munkába állás és visszatérés nehézsége és a hátrányos megkülönböztetés jelent meg az anyagokban a célcsoport kapcsán, másrészt a gyermeküket egyedül nevelő nők fokozottabb kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata. Hiányoznak a megfelelő célzott segítő programok, a továbbképzési, átképzési lehetőségek, a családbarát munkahelyek, a rugalmas munkavállalási formák. A fejlesztési irányok kapcsán ennél a célcsoportnál is megjelenik az átfogóbb adatgyűjtés és szükségletfelmérés igénye, továbbképzési-átképzési programok, felvilágosító előadások szervezése, a távmunka és részmunka különböző formáinak ösztönzése, családbarát munkahelyek támogatása és ösztönzése, a gyermekfelügyelet megszervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, a hatékonyabb tájékoztatás. 3.1.4. Idősek Az idősügy, az idősödés kapcsán felmerülő egyre fokozódó problémák világosan körvonalazódnak a települési anyagokban. A legtöbb esetben a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák körvonalazódtak a helyzetelemzésekben: a szakosított ellátás hiánya, demencia kezelése, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya, tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák, rossz kapcsolat a szolgáltató szervezetek, intézmények között, nincs összehangolva az ellátás. Az elemzések másik fókuszpontja az idős korral járó problémák rendszere: elmagányosodás, társadalmi izoláció, megélhetési problémák, szegénység, áldozattá válás, kevés szervezett program, szabadidős aktivitások hiánya, informatikai ismeretek hiánya, idegenkedés az új technológiáktól. A fejlesztési elképzelések hat nagyobb dimenzió mentén jelennek meg a programokban. A célcsoport tagjainak felmérése (igény- és szükségletfelmérés, 20

tájékoztatás, szóróanyagok), szolgáltatásfejlesztés (nappali ellátás népszerűsítése, falugondnoki szolgálat bővítése, önkéntes munka idősek segítése érdekében), a célcsoport készségeinek fejlesztése (tanfolyamok szervezése, informatikai jártasság javítása, élethosszig tartó tanulás), aktív, sikeres időskor (aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, klubtermek), egészségügyi prevenció és kezelés (prevenciós szemlélet erősítése, szűrővizsgálatok, szűrőbusz, egészségnapok, előadások), mobilitási kérdések (tömegközlekedési feltételek javítása, falubusz). 3.1.5. Fogyatékkal élők A célcsoport a legtöbb települési programban kisebb súlyt kap, alapvetően az akadálymentesítés hiánya és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei köré szerveződtek a megállapítások, kiegészülve a megfelelő csoport-specifikus adatok, információk korlátozott elérhetőségével vagy teljes hiányával, a megfelelő érdekvédelem megoldatlanságával. Mivel a kulcsszó az akadálymentesítés és a hozzáférés, a felmerülő fejlesztési irányok is alapvetően ezekre a kérdésekre reagáltak különböző területeken: célcsoport megismerése (adatgyűjtés, szükségletfelmérés), akadálymentesítés (fizikai és információs-kommunikációs akadálymentesítés), munkaerő-piaci integráció (foglalkoztatási lehetőségek nyomon követése, helyi foglalkoztatók támogatása, motiválása a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására), hozzáférés javítása (önkormányzati dolgozók felkészítése, ügyintézés megkönnyítése, pályázatfigyelés), jobb érdekképviselet (érintettek összekapcsolása, kapcsolatfelvétel, kerekasztal, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról). 3.2. Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2014 2020 A legfrissebb helyzetelemzés és stratégiai fejlesztési dokumentum jelenleg Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája. A megalapozó vizsgálat (I. kötet) 1.7 és 1.8 fejezete foglalkozik a társadalmi és humán kérdésekkel. Az 1.8.2 alfejezet az esélyegyenlőség biztosításáról szól. A féloldalnyi terjedelmű alfejezet alapvetően csak arra hivatkozik, hogy a település vállalja a fejlesztési dokumentumok összehangolását, illetve az esélyegyenlőségi és anti-szegregációs intézkedési tervek megvalósítását. A helyzetelemző rész lefedve a legfontosabb dimenziókat (demográfia, család, nemzetiség, iskolázottság, foglalkoztatottság, jövedelem és életminőség, rétegződés, konfliktusok) alapvetően települési és térségi szintű összesített adatokat közöl, az egyes célcsoportokra vonatkozó konkrét információk nem jelennek meg. 21

A társadalom SWOT analízise (3.1.2.2. 159.o.) átlagosan 4-5 tényezőt tartalmaz mindegyik SWOT dimenzióban. Az esélyegyenlőség kérdése csak közvetetten, áttételesen jelenik meg. A gyengeségek kapcsán az elöregedő társadalom és bizonyos intézmények túlzsúfoltsága (bölcsőde és óvoda) utal ilyen problémákra. A veszélyforrásoknál az oktatási és szociális intézmények állandósuló kapacitáshiánya, valamint az alacsonyabb képzettségű bevándorlók érkezése lett nevesítve. A problématérképen nem jelennek meg esélyegyenlőségi kérdések (167.o.), a társadalmi komponense összesen három tényezőt tartalmaz: külföldre ingázás, bevándorlás, majorok túlterhelt intézmények. Összességében az ITS társadalmi megalapozó vizsgálata alapján kirajzolódó helyzetkép elsődlegesen az intézményi kapacitások, valamint a bevándorlással, külföldi munkavállalással összefüggő kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Stratégiai szinten (II. és III. kötet) a középtávú tematikus városfejlesztési céloknál (2.2.1. alfejezet, 20-21.o.) jelennek meg releváns elemek. Ezek a célkitűzések a növekvő népesség ellátásának biztosítása érdekében lettek megfogalmazva és érintik a hátrányos helyzetű rétegek (T6) felzárkóztatását (hajléktalanok, munkanélküliek, idősek, mozgáskorlátozottakat említik, illetve a szegregációra hajlamos területeket), a szociális ellátórendszer (T7), az oktatásinevelési intézmények (T8) fejlesztését és az egészségügyi prevenciót (T9). A Stratégia kötelező részét képező Anti-szegregációs Terv (4.1 fejezet, 68-78.o.) a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálta az esélyegyenlőségi problémák meglétét. Ebben az értelemben két beazonosított szegregátumban az alacsony státuszú csoportok számára tud esélyteremtő lépéseket megfogalmazni települési szinten. A járás többi települése vonatkozásában az ilyen irányú folyamatok nem dokumentáltak. 22

4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai A járási szintű települések közti együttműködések erősítéséhez megfelelő kiindulópontot jelent a 2004. július 1-jétől működő Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, amely immáron több mint egy évtizede biztosít szervezeti hátteret a térségi szintű szolgáltatások és fejlesztések tervezéséhez, szervezéséhez, koordinációjához. Területe megegyezik az egykori mosonmagyaróvári járás területével, 27 település a tagja. (A Társulás tagjai közül Mosonszentmiklós nem tagja a jelenlegi Mosonmagyaróvári járásnak, de a településen több szolgáltatást továbbra is a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény biztosít.) A munkaszervezet feladatait Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatala látja el. A térségi szintű szolgáltatások összehangolásának feladata kiterjed a közoktatásra, a pedagógiai szakszolgálatra, a szociális és gyermekjóléti ellátásra, az egészségügyre, a terület- és turizmus fejlesztésére, mozgókönyvtári ellátásra, közös pályázatokra, rendezvényszervezésre. A közoktatási feladatokat 19 település intézményfenntartó társulásban látta el, a közoktatást érintő szervező munkában valamennyi település részt vett. Az általános iskolai és az óvodai feladatellátásra létrejött intézményfenntartó társulások az új köznevelési törvénynek megfelelően átalakításra kerültek. A közoktatás mellett a szociális ellátás területén figyelhető meg erős kooperáció, térségi szintű összehangolt szolgáltatásnyújtás. A szociális és gyermekjóléti feladatokat 2005-től kezdődően a kistérségben a Társulás látja el, 2010. január 1-jétől pedig a Társulás fenntartásában működő Kistérségi Egyesített Szociális Intézményen, illetve a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központon keresztül valósítja meg ezt a feladatot. Jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetőek el kistérségi szinten: étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás idősek nappali ellátása demens személyek nappali ellátása fogyatékkal élők nappali ellátása hajléktalanok nappali ellátása szakosított ellátások 23

átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások idősek, illetve hajléktalanok részére időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása családsegítés gyermekjóléti szolgálat gyermekek átmeneti elhelyezése családi napközi szenvedélybetegeket segítő szolgálat (DrogPont) Igaz nem a Társulás szervezésében, de térségi szinten működik a Máltai Szeretetszolgálat Támogató szolgálata, valamint a Családok Átmeneti Otthona is. 24

5. Meglévő térségi szintű partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek A járásban eddig is több sikeres területi alapú együttműködést segítő, élénkítő projekt valósult meg, vagy van megvalósítási fázisban. Az alábbiakban olyan térségi szintű szociális, egészségügyi, határon átnyúló partnerségi megállapodások, projektek rövid bemutatására kerül sor, amelyek hozzájárulnak az egész járást, vagy legalább több települést is érintő multilaterális területi együttműködések élénkítéséhez, mintaadó jó gyakorlatok megalapozásához. 5.1. Szociális térségi szintű partnerség Komplex alapszolgáltatás-központú rendszer létrehozása a szervezet-, és közösségfejlesztés eszközeivel az otthon közeli szolgáltatásért - Modell program TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0014 Projekt gazda: Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Projekt időszak: 17 hó A projekt célja komplex alapszolgáltatási rendszer kialakítása a szolgáltatások hatékonyságának növelésével, annak érdekében, hogy adott szolgáltatás egészében adjon választ az ellátott és családja részére az otthon közeli ellátás területén hangsúlyt helyezve a demenciában szenvedő idősekre. Ezzel elősegítve az idős emberek minél hosszabb ideig saját lakókörnyezetükben történő gondozását. A modell program az alapszolgáltatásban dolgozók komplex szemlélet kialakítását segítő szervezetfejlesztésen alapuló képzését, figyelő-, jelző hálózat kiépítését és a hozzátartozók tájékoztatását, felkészítését foglalja magában, melyet a Családsegítő Szolgálat feladat körébe telepített koordinációs tevékenység fog össze. Célcsoport: elsődleges: alapszolgáltatásban dolgozó szakemberek másodlagos: ellátásban részt vevő önkéntesek, hozzátartozók Rövid távú cél: Elsődleges és másodlagos célcsoport képzése, Az ellátó rendszer szervezeteinek fejlesztése Ismereterjesztő anyagok összeállítása Tanácsadás Háziorvosok bevonása a hálózatépítésbe Középtávú cél: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó szakemberek komplex feladatellátásban történő gondolkodásmódjának kialakítása 25

Komplex átlátható, rugalmas, formájában új, szükségletekhez jobban alkalmazkodni képes szolgáltatás szervezése A kistérségben lévő településeken, illetve gesztor önkormányzat város részein önkéntes koordinátori rendszer megszervezése- településenként minimum két fő bevonásával. Civil szervezetek bevonása a szociális segítő munkába (nyugdíjas klubok) Fiatal önkéntes csoport szervezése. Időskorúak, egyedül élőkre vonatkozó évszakokra bontott akció terv készítése Hozzátartozók tájékoztató előadáson, információ cserén alapuló beszélgetéseken való részvételének biztosítása-, önkéntesek bevonásával, terepkoordinátorok időskorúak felügyeletének biztosításával. Honlap akadálymentesítés - Életvitelt támogató infokommunikációs rendszer kialakítása Hosszú távú cél: Családsegítő szolgálat feladatkörébe telepített koordinációs tevékenység fenntartása 1 fő szolgáltatás koordinátor alkalmazásával elsődleges és másodlagos célcsoport részére szupervízió szervezése önkéntes fiatal csoport önfenntartó, önképző tevékenységének biztosítása a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak mentorálásával a fiatal segítők érzékennyé tétele a szociális problémák iránt, empátiájuk fejlesztése, valamint ezzel támogatva a pályaválasztásukat és a jövő szakembereinek utánpótlását Mosonmagyaróvári Kistérség Önkéntes Pontjának és szolgáltatásainak kialakítása - TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0010 A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület (2012. november 2013. október). A projekt alapvető célja az önkéntes tevékenységek ösztönzésével hozzájárulni a térségben bekövetkezett negatív társadalmi folyamatok, a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelem előmozdításához, a lokális társadalom tagjainak felelősségvállalás és foglalkoztatási képességének növeléséhez. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A program fő tevékenységei: Önkéntes Pont kialakítása, működtetése. E tevékenység adta a projekt intézményi és szakmai hátterét: információt nyújtott az önkéntesség formájáról, lehetőségeiről, kereteiről. Tanácsadás keretében segítette a fogadószervezeteket az önkéntes menedzs- 26

ment tapasztalatok elsajátítására, felkészítette a szervezeteket az önkéntesek fogadására. Önkéntes programok megvalósítása. 4 projekt elindítására nyílt lehetőség: hátrányos helyzetű gyermekek oktatási felzárkóztatása, beteg gyermekek látogatása (betegkísérés, meseolvasás), idősotthonokban végzett kiegészítő tevékenységek, valamint egyéni tanácsadás a szociális ellátórendszerről roma családok számára. E programok célja egyrészt, hogy mind az önkéntesek, mind pedig a fogadószervezetek számára mintaprojektté váljanak. Másrészt elősegíteni az intézmények kapacitásának, szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi növekedését. Önkéntesség népszerűsítése. Az önkéntesség népszerűsítésére rendezvénysorozatok valósultak meg a következő településeken: Dunasziget, Dunakiliti, Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Rajka. Ezeken a rendezvényeken akciószerűen valósultak meg önkéntes programok, mint például parkosítás, örökzöldek ültetése, kerítés festés, virág ültetés stb. A fogadószervezetek is képviselhették magukat, hirdették a náluk lévő önkéntes munka lehetőségét. 5.2. Egészségügyi térségi szintű partnerség Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Területi együttműködések kialakítása - TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 (2014. október 2015. szeptember). A BELLA megnevezésű akkreditációs program célja az egészségügyi ellátás színvonalának, biztonságának, hatékonyságának, eredményességének, átláthatóságának és költséghatékonyságának javítása az ezt támogató standardok és külső felülvizsgálati módszerek alkalmazásával. Az akkreditációs igazolást elnyerni kívánó egészségügyi szolgáltatók díj ellenében az akkreditációs felülvizsgálat lebonyolítása mellett tanácsadásban, oktatásban is részesülnek. A részvétel az Egészségügyi Törvény alapján önkéntes (124..). 27

Egészségfejlesztési programok megvalósítása a Mosonmagyaróvári Kistérségben (2013. augusztus 2015. február) A pályázat célja a kistérségi lakosság figyelmének felhívása az egészségük megőrzésének fontosságára, a megelőzés szerepére, a mozgásban gazdag életforma jótékony hatásaira, ezért a Karolina Kórház Rendelőintézet területén Egészségfejlesztési Iroda (EFI) jött létre. Életmódváltást segítő, leszokásban támogató, információközlő, ismeretterjesztő rendezvények szervezése, egészséges életmód, dietetikus, gyógytornász, pszichológus tanácsadás, sportolási lehetőségek nyújtása tartoznak többek között a szolgáltatásaik közé. dohányzásról való leszokásban támogató klub alkoholfüggőket és hozzátartozóikat segítő klub fogyiklub kerékpáros túrák gyalogos túrák nordic walking túrák egyéb sportolási lehetőségek ételkóstolók ismeretterjesztő rendezvények és műsorok (televízió, rádió) személyre szabott tanácsadások (egészséges életmód, dietetikus, gyógytornász, pszichológus) A kistérségben élő lakosság számára az EFI programjain a részvétel ingyenes, szolgáltatásaik térítésmentesen vehetők igénybe a pályázat futamideje alatt. 5.3. Határon átnyúló partnerség Közösen a természetért! Spoločne pre prírodu! Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013, HUSK/1101/2.1.1./0189 Vezető Partner/Lead Partner: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Projekt Partner/Cross Boarder Partner: Érsekújvár Város Önkormányzata Mesto Nové Zámky A projekt célja a határ mentén olyan együttműködés kialakítása Mosonmagyaróvár és Érsekújvár Város Önkormányzata között, mely a természetben megtermelődő, megtermelhető erőforrásokat hasznosítja annak érdekében, hogy a szociálisan rászorulók helyzetén javítani tudjanak. Közös fejlesztési célok a határ mindkét oldalán: Ág- és nyesedékhulladék energetikai célú hasznosítása; 28

Mosonmagyaróváron fabrikett, Érsekújváron fabrikett és pellet előállítása; Munkahelyteremtés: 1 fő művezető és 6 fő munkás alkalmazása 16 hónapon keresztül; Önkormányzat által üzemeltetett intézmények fűtési költségeinek csökkentése (Kossuth Lajos Gimnázium és Ujhelyi Imre Általános Iskola); Szociálisan rászoruló emberek támogatása fabrikettel, mely kiváló minőségű fűtőanyag; Határon átnyúló kapcsolatok erősítése Mosonmagyaróvár és Érsekújvár városok között a közös projekt megvalósításával. 29

6. Oktatási, egészségügyi, szociális és civil intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása 6.1. Oktatás, nevelés A járás települései közül nyolcban nincs iskola (Dunaremete, Feketeerdő, Károlyháza, Kisbodak, Mosonudvar, Püski, Újrónafő, Várbalog), ötben nincs óvoda sem (Dunaremete, Feketeerdő, Károlyháza, Kisbodak, Mosonudvar). Az iskolák egy része is tagintézményként működik (pl. Bezenye, Mecsér). A járás székhelyen számos óvoda (9 intézmény) és általános iskola található (7 intézmény), utóbbiak térségi szerepét jól mutatja, hogy stabilan 13-15 %- os a más településről bejáró diákok aránya (ITS Megalapozó vizsgálat 2014). Az általános iskolák közül a kitűntetett esélyegyenlőségi célcsoportok szempontjából kiemelendő az Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, amely egyben Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat. Az intézmény a sajátos nevelésű (sérültséggel élő [pl. értelmileg sérült], magatartászavaros, autista stb.) gyerekek és tanulók oktatását, nevelését végzi, illetve számukra nyújt szolgáltatásokat. Utazó gyógypedagógusi szolgálat keretében biztosítja azoknak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak is az ellátását, akik integrált körülmények között járnak óvodába, iskolába. Feladatuk ebben az esetben a velük dolgozó pedagógusok számára szakmai módszertani felkészítés, illetve konzultációs lehetőséget biztosítása, valamint rehabilitációs fejlesztő foglalkozások tartása a gyermekek, tanulók részére (http://www.eltes.hu). Az itt dolgozó szakemberek elkötelezett hívei az esélyegyenlőségnek, az elfogadásnak és a befogadásnak. Az intézmény nemcsak Mosonmagyaróvárról, hanem az egész járás területéről fogad gyerekeket a gyógypedagógiai óvodába és az általános iskolába is. Középfokú oktatási intézmények a járásszékhelyen érhetők el a térségben, illetve az azon kívül élő diákok számára. Mosonmagyaróváron 5 középfokú oktatási intézményben van lehetőségük továbbtanulni az általános iskolát befejezett tanulóknak, mind a gimnáziumok, mind a szakképző és szakközépiskolák jelen vannak a településen. Jellemző, hogy az oktatási intézmények egy része alap- és középfokú intézmény is egyben. A helyi szakképzés megpróbál a térségben működő vállalkozások igényeihez igazodni. A szakképzés terén többek között informatikai, közgazdasági, vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, szépészeti, kereskedelmi, gépészeti, faipari, építészeti képzéseken tanulhatnak a fiatalok. A város középiskoláiba több mint 1400 tanuló jár, közel felük más településről érkezik (ITS Megalapozó vizsgálat 2014). Esélyegyenlőségi szempontból megemlítendő a Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépis- 30

kola, ahol az általános iskolát be nem fejezett fiatalok számára a HÍD II. program keretein belül van lehetőség rész-szakképesítés (fröccsöntő) megszerzésére (http://hunyadimovar.hu/) növelve ezzel munkaerő-piaci esélyeiket. A járásban felsőoktatási képzőhely is található, Mosonmagyaróvár egyetemi város, itt működik a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszer-tudományi Kara, amely emeli a település jelentőségét. A képzőintézmény a Dunántúlon egyedülállóan az élelmiszergazdaságot jól átfogó képzési rendszert működtet, mind alap-, mind mesterképzésen, valamint felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésen is indít szakokat, továbbá szakmérnöki képzést is nyújt. A PhD fokozat megszerzésére is van lehetőség az intézményben, a kar két doktori iskolájának 8 doktori programja teszi ezt lehetővé. Az egyetemhez kapcsolódnak az ún. nyugdíjas-egyetemi előadások, amelyekkel fontos szerepet tölt be egyrészt az ismeretterjesztésben, másrészt az idős lakosság aktivizálásában. 6.2. Egészségügyi ellátás Az alapfokú egészségügyi ellátást tekintve külön háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat csak három településen (Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Hegyeshalom) működik, további 14 településen a gyermekek ellátása is a felnőtt háziorvosi szolgálat keretein belül megoldott. Ugyanakkor több településen (Dunaremete, Károlyháza, Kisbodak, Lipót, Mecsér, Mosonudvar, Újrónafő, Várbalog) nincsen önálló háziorvos, más településről jár ki heti néhányszor az orvos, e falvakban a gyógyszertár sem elérhető. A fogászati alapellátás a járás városaiban, míg orvosi ügyeleti szolgálat Mosonmagyaróváron biztosított. Az egészségügyi szakellátások a járásszékhelyen elérhetők, van kórház és szakrendelő (Karolina Kórház és Rendelőintézet), illetve mentőállomás. Mosonmagyaróvár jelentős egészségturisztikai központ is, elsődlegesen a fogászati ellátásnak köszönhetően, de az utóbbi időben a plasztikai és lézersebészeti klinika is létesült bővítve a speciális ellátások körét, ugyanakkor elsősorban nem a helyi, térségi lakosok számára szerveződnek ezen ellátások, hanem külföldről érkező pacientúrára építenek. 6.3. Szociális ellátás A különböző szociális ellátásokat szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat a járás területén szolgáltató Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, illetve a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ biztosítja. 31

A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény (KESZI) biztosítja a járás településein a szociális alapszolgáltatásokat: o étkeztetés, o házi segítségnyújtás, o jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, o nappali ellátás: idősek klubjai, demens személyek nappali ellátása, fogyatékossággal élők nappali intézményei, Hajléktalanok Nappali Melegedője; és a szakosított ellátásokat: o átmeneti elhelyezés: Idősek Gondozóháza, Hajléktalanok Átmeneti Szállása; o ápolást, gondozást nyújtó intézmények: idősek otthonai (Aranykor Idősek Otthona, Idősek Otthona). Az ellátotti csoportok szerint a KESZI-n belül négy szakmai egység működik: Alapszolgáltatási Centrum otthonukban élő idős emberek segítése otthon közeli szolgáltatásokkal. Fogyatékossággal Élők Nappali Intézményei fogyatékkal élő és autista személyek nappali ellátása Hajléktalanokat Segítő Szolgálat a kistérség területén életvitelszerűen élő hajléktalan személyek nappali és átmeneti, bentlakásos ellátása Idősek bentlakásos intézményei önmaguk ellátására nem képes idős személyek átmeneti elhelyezését és tartós lakhatását biztosító ellátások. Az alapellátások közé tartozó étkeztetésben, házi segítségnyújtásban és a 2013 óta állami feladattá vált jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban több száz fő részesül a járásban, az étkeztetést igénybe vevők bő egyharmadát, míg a másik két szolgáltatást igénybe vevők közel felét a Mosonmagyaróváron élők teszik ki, tehát meghatározó a térség többi településéről is a hozzáférés/igénybevétel mértéke. Az egyes településekre lebontott adatokat az 5. táblázat tartalmazza. Az étkeztetést igénylők száma közel ötszáz fő. A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében meghatározott keretszámok vannak (működési engedélyben rögzített, hogy hány fő ellátását engedélyezik). A házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma 10%-kal meghaladja az engedélyezett számot (a járásba nem tartozó Mosonszentmiklóssal együtt 210 a 190 fő helyett). A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást közel 400 fő veszi igénybe a járás területén, de itt is elmondható, hogy a kapacitást meghaladó az igény a szolgáltatásra (rendszeresen 10 12 fő várakozik az ellátásra) (KESZI 2014). 32

Idősek nappali ellátása a Mosonmagyaróvári járásban öt telephelyen valósul meg: idősek klubja Mosonmagyaróvár mellett Jánossomorján, Lébényben és Hegyeshalmon működik. A járásközpontban a két idősek klubja (25+30 férőhely) teljes kihasználtsággal működik, és a demenciában szenvedők nappali ellátása is megoldott. A vidéki klubok szabad kapacitása jelentős, különösen Hegyeshalomról és Jánossomorjáról mondható ez el, előbbi településen a 20 férőhelyes klubban mindössze 4 fő veszi igénybe a nappali ellátást, Jánossomorján 6 8 fő az ellátottak száma (férőhely:25). Lébényben a 20 férőhelyes idősek klubja 11 12 fővel működik (KESZI 2014). Fogyatékossággal élők nappali ellátására a járásban csak Mosonmagyaróváron van lehetőség két intézményben (Naposház 30 férőhely, Autista-Ház 8 férőhely), ahol fogadnak ellátottakat a térség több településéről is (6. táblázat). A kapacitás kihasználtsága gyakorlatilag teljes körű. A szakellátások körébe tartozó Hajléktalanok Átmeneti Szállásán 43 férőhelyen havi szinten 40 55 főt látnak el. 2013 szeptembere és 2014 júliusa között 78 fő kérelmezte az ellátás igénybe vételét, közülük 53 fő érkezett a járás területéről (döntő többségük Mosonmagyaróvárról, de más településekről is) (6. táblázat). Az idősek szakellátását a Mosonmagyaróvári járásban három bentlakásos intézmény (Idősek Gondozóháza, Idősek Otthona, Aranykor Idősek Otthona) látja el. Mindhárom intézmény teljes kihasználtsággal működik, sőt elmondható, hogy a felmerülő és fennálló lakossági igényeket nem tudják lefedni, megfelelő időkereteken belül kielégíteni. Jól jelzik ezt az 5. táblázat adatai, melyből látható, hogy az említett időszakban mely településekről és hányan kérelmezték az intézményes ellátásokat és hányan kerültek be, és az is, hogy adott időszak alatt az intézményes ellátásokra váró idősek csupán negyedének-ötödének rendeződött a sorsa. 2013 szeptembere és 2014 augusztusa közötti egy éves időszakban a várakozók száma mind az átmeneti (gondozóház), mind az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben kétszeresére növekedett (közelíti, illetve meghaladja a 100 főt). Ennek oka elsődlegesen a Mosonmagyaróváron működő Karolina Kórház Ápolási és Krónikus osztályára vonatkoztatott belső szabályzat 2014. évtől való megváltozása volt (KESZI 2014). 33

6. táblázat Szociális alap- és szakellátást igénybe vevők száma a Mosonmagyaróvári járásban, 2014 (fő) Települések Alapellátás Szakellátás Hajléktalanok Átmeneti Szállásán ellátottak korábbi étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Fogyatékosok nappali ellátása lakóhelyük szerint lakóhelyük szerint Idősek Gondozóházába (átmeneti ellátás) Idősek otthonaiba bekerülők száma kérelmezők száma bekerülők száma kérelmezők száma lakóhelyük szerint Ásványráró 6 10 6 8 4 8 Bezenye 3 5 1 1 Darnózseli 7 8 7 10 19 20 1 1 Dunakiliti 21 26 6 7 11 13 1 1 4 1 4 Dunaremete 4 1 1 1 Dunasziget 12 18 21 25 2 5 Feketeerdő 1 2 2 Halászi 3 4 6 10 12 14 4 5 Hédervár 4 6 1 6 1 1 1 1 Hegyeshalom 18 22 6 9 10 2 5 Jánossomorja 15 21 7 11 33 36 1 1 2 1 Károlyháza 7 8 4 1 Kimle 30 36 3 7 7 10 1 1 1 1 Kisbodak 1 1 3 1 1 Lébény 75 94 9 13 15 16 1 Levél 14 16 6 Lipót 10 3 3 Máriakálnok 1 0 2 3 1 Mecsér 11 14 10 1 Mosonmagyar- 175 229 88 101 169 176 20 21 44 28 95 18 109 óvár Mosonszolnok 6 6 9 13 15 1 2 1 Mosonudvar Püski 1 2 2 1 Rajka 1 2 1 3 1 1 Újrónafő 1 3 6 9 12 1 1 Várbalog Mosonmagyaróvári 436 494 188 202 370 372 35 37 53 29 112 24 132 járás összesen Forrás: KESZI Szakmai beszámoló (2014) alapján. 34

A Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ a családsegítést és a gyermekjóléti alapszolgáltatásokat/alapellátásokat (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) biztosítja a járás minden településén, kivéve Hegyeshalom települést, amely maga szervezi az ellátásokat. A Központ szervezeti keretén belül családi napközi, Gyermekek Átmeneti Otthona, illetve DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat is működik. A Családsegítő Szolgálat feladatai: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése családgondozás közösségfejlesztő, illetve egyéni és csoportos terápiás programok megszervezése családterápiás, konfliktuskezelő, közösségépítő programok és szolgáltatások nyújtása rászoruló személyek (pl. munkanélküliek, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, krónikus betegek, megélhetési, illetve lakhatási problémával küzdők) számára tanácsadás nyújtása. A családsegítő szolgáltatást évente több mint ötezren veszik igénybe, a kliensek döntő többsége régi ügyfél. A szolgáltatást igénybe vevők kétharmada (64%) alacsonyan kvalifikált, maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik, az érettségizett (8%) vagy diplomás (2%) ügyfelek aránya öszszességében 10%. A kliensek többsége inaktív, jellemzően időskorúak, egyedülálló személyek, az ellátottak közül sokan csökkent munkaképességűek, szenvedélybetegek, egészségügyi problémával küzdenek, alacsony jövedelemmel rendelkeznek. A térség kedvező foglalkoztatási, gazdasági helyzete ellenére a családsegítő szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők általában anyagi problémáik miatt fordulnak az intézményhez, illetve lelki-mentális problémákkal keresik fel a szolgálatot, ez utóbbi előfordulási gyakorisága az elmúlt években fokozatosan emelkedik. E két problémakör mellett még leginkább információkérés és ügyintézéshez való segítségkérés a jellemző (KGYCSSZK 2014; Beszámoló 2015). A gyermekjóléti alapellátást nyújtó Gyermekjóléti Szolgálat 2014-ben 269 család 474 gyermeke esetében végzett folyamatos gondozási tevékenységet. A gondozott gyermekek közel fele az alapellátásban jelenik meg, több mint harmada viszont védelembe vétel miatt került a gyermekjóléti szolgálat látókörébe. A szolgálatnál megjelenő gyermekek/családok elsődlegesen anyagi (megélhetési, lakhatási) gondokkal, illetve családi konfliktusokkal (szülők egymás közötti, szülő-gyermek közötti) küzdenek, ez utóbbi problémakör évek óta emelkedő tendenciát mutat. Jelentős problémaforrás még a szülők/család nem megfelelő életvitele, az ebből adódó feladatok megoldása is sok feladatot ró a szakemberekre (KGYCSSZK 2014; Gyermekjóléti Szolgálat 2015). A Gyermekjóléti Szol- 35

gálat szervezési feladati körében prevenciós tevékenységeket is ellát (pl. szabadidős programok, kézműves foglalkozások, játszóházak szervezése, tájékoztató előadások iskolákban). Az intézmény nyári táborokat is szervez segítve a szülőknek gyermekük szünidő alatti elhelyezésében. Mosonmagyaróváron a szolgálat koordinálásával szinte egész nyáron át szabadidős napközis tábor működik pedagógusok vezetésével. A Mosonmagyaróvárin kívül Jánossomorján, Dunakilitin és Lébényben biztosítottak még 1-2 hetes nyári tábort. A hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetésének megszervezésében is részt vesznek. Erre egy pályázati program nyújt lehetőséget, Mosonmagyaróvár mellett a járás néhány (4-5) településén a rászoruló gyermekek a nyári szünidő alatt is kapnak napi egy tál meleg ételt. A járás több településén működnek a Szolgálat munkatársai, illetve védőnők által vezetett babamama klubok, melyek a kisgyermekes anyukáknak adnak teret tapasztalataik kicserélésére, illetve nyújtanak lehetőséget a szakembereknek a kisgyermekek, családok megismerésére és egyben a prevenciós tevékenységre is. Családok Átmeneti Otthona és Gyermeke Átmeneti Otthona is működik a járásban (Mosonmagyaróváron), előbbit a Baptista Egyház működteti, utóbbi pedig a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ keretein belül önálló szakmai egységként működik. A gyermekek átmeneti gondozása a gyermekjóléti alapellátások részét képezi. Az átmeneti otthonban az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad vagy maradna, vagy akinek az ellátása a szülők életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az intézmények kihasználtsága 100%-os. 2013-ban az átmeneti gondozásba került gyermekek száma 20 fő, míg 2014-ben 26 fő volt, jellemző, hogy a bekerülő gyermekek több mint fele a 14 18 éves korosztályba tartozik. Leginkább családi konfliktusok, illetve a szülők életvezetése, valamint lakhatási problémák miatt kerül sor a gyermekek GYÁÓ-ban való elhelyezésére. A GYÁÓ jelentős térségi szerepet tölt be, 2014-ben pl. az elhelyezett gyermekek több mint fele a járás településeiről érkezett (Dunasziget, Jánossomorja, Hegyeshalom, Kimle, Újrónafő, Levél) (Beszámoló 2015). Az intézményben folyó munka hatékonyságát mutatja, hogy az átmeneti gondozásba vett gyermekek kis része kerül csak gyermekvédelmi szakellátásba, többségüket sikerül saját családjába visszailleszteni (KGYCSSZK 2014). A Gyermekek Átmeneti Otthonán belül speciális, kiegészítő szolgáltatásként, önálló szakmai egységként a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására Családi Napközi működik, melyben a térség tíz településéről igényelhető az ellátás. A járásban másutt nincs családi napközi. A bölcsődénél lényegesen magasabb térítési díjakat anyagi okok miatt sok szülő nem tudja vállalni, a szolgáltatást csupán 7 fő veszi igénybe. Az intézmény új lehetőségeket keresve 2014-ben bővítette a szolgál- 36

tatásait, bevezette a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok korrepetálását, amit kedvező fogadtatás kísért mind a szülők, mind a tanulók részéről. A kisgyermekek napközbeni ellátásának másik fontos színtere a bölcsőde, aminek elérhetősége a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci esélyeit jelentős mértékben befolyásolja. Bölcsőde a járásban egyrészt Mosonmagyaróváron működik, a Mosonmagyaróvár Egyesített Bölcsődék Intézménye keretein belül három telephelyen elérhető a szolgáltatás. A járás települései közül Jánossomorján, Halásziban, Hegyeshalomban, Mosonszolnokon és Rajkán van lehetőség a legkisebbek bölcsődében való elhelyezésére. A kisebb településeken ugyanakkor egyáltalán nem megoldott a 3 éven aluli gyermekek elhelyezési lehetősége. Az intézménytípus szükségességét jól mutatja, hogy a kettőezres évek közepén pl. a járásszékhely bölcsődéinek a férőhely-kihasználtsága 200% feletti volt. A szükségletekre reagálva 2009-től jelentős intézményfejlesztést hajtottak végre, a korábbi közel 160 férőhely helyett 2011-től a MEBI engedélyezett férőhelyeinek száma 252 fő. Az intézmények kihasználtsága még így is 110 % körül alakul. A vidéki bölcsődék esetében jelentős hullámzás figyelhető meg a beíratott gyermekek számában, de elmondható, hogy mindenhol 100% feletti vagy az körüli a férőhely-kihasználtság. A DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat két feladatcsoport mentén végzi a tevékenységét. Egyrészt alacsony küszöbű ellátást nyújt önként segítséget kérő szenvedélybetegek, illetve családtagjaik részére pl. információközvetítés, konzultáció, egyéni és csoportos esetkezelés, jogsegély szolgáltatás, pszichológiai konzultáció formájában, másrészt ún. magas küszöbű, absztinenciaorientált (tartózkodás valamitől) tevékenységet nyújt, nevezetesen a megelőző-felvilágosító szolgáltatást (elterelést) végzi. Elterelésen az a személy vehet részt, aki ellen csekély mennyiségű, illetve függő kábítószer használó esetén jelentős mennyiséget el nem érő, kizárólag saját fogyasztásra szánt kábítószer birtoklása miatt indult büntetőeljárás. A megelőző-felvilágosító szolgáltatással párhuzamosan szülők, hozzátartozók számára végeznek segítő beszélgetést, pszichológusi tanácsadást. 2014-ben 77 fő kért önként segítséget, közöttük egyaránt előfordult szenvedélybeteg fiatal és felnőtt, szülő és más hozzátartozók is, elterelést 34 fő esetében végeztek. E tevékenységek mellett jelentős a prevenció területén kifejtett aktivitásuk mind iskolákban, mind iskolán kívül pl. szabadidős programok, előadások, prevenciós foglalkozások formájában, ahol nemcsak a drogfogyasztással kapcsolatos dolgok kerülnek elő, hanem önismeretről, konfliktuskezelésről, egészségmegőrzésről, baleset-megelőzésről is szó van. Nem csak Mosonmagyaróváron, hanem a járás más településein is van igény prevenciós tevékenységükre (pl. Darnózseli, Hédervár, Hegyeshalom). Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a szociális területen működő intézmények széles körű kapcsolatrendszerrel bírnak, külön kiemelésre érdemes a lokális civil szervezetekkel való együttműködés. A civil szervezetek egyrészt anyagi és természetbeni, tárgyi támogatásokkal segítik az intézménye- 37

ket, illetve a szolgáltatásaikat igénybe vevőket, másrészt aktív részvételükre is számíthatnak az intézmények, pl. szabadidős-prevenciós tevékenységek szervezése, lebonyolítása, vagy akár érdekképviselet során. 38

7. Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók Az EMMI által megjelölt statisztikai mutatókat (2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól) az egyes célcsoportokhoz kapcsolódóan dolgoztuk fel. E fejezet a járás bemutatásával, az oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket leíró fejezettel, valamint a fókuszcsoportos interjúk elemezésével együtt ad képet az esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportok járásban tapasztalható helyzetéről, az ezzel kapcsolatos problémákról, kihívásokról. Az átfogó helyzetelemző leírást nehezíti, hogy egyik célcsoport esetében sincsenek a helyzetüket relevánsan bemutató pontos felmérések, adatok, az elérhető statisztikai mutatók csak korlátozottan adnak lehetőséget a kiemelt célcsoportok állapotának leírására. A statisztikai adatok elemzése során azok a célcsoportok kapnak nagyobb szerepet, amelyek esetében nem készültek fókuszcsoportos szakmai megbeszélések. Ebből fakadóan a statisztikai indikátorok feldolgozása során a mélyszegénységben élők és a romák, illetve a nők esélyegyenlőségi paramétereire fokozott figyelmet fordítunk. A mélyszegénységben élők és a romák helyzetének leírása kapcsán alapvetően munkaerő-piaci, munkanélküliségi, lakhatási és egészségügyi indikátorokból indulhatunk ki. A nőkre vonatkozó helyzetelemzési metodológia abból indul, ki hogy mely esélyegyenlőségi indikátor kapcsán érhetőek el nemi bontásban is a mutatószámok, így a nők helyzetének bemutatása végigível a teljes fejezeten. A többi célcsoport esetében az összes elérhető központi statisztikai adatrendszerből származó indikátort megvizsgáljuk. Azokban az esetekben, ahol kimondottan hiányos az ilyen alapú hazai adatgyűjtési gyakorlat a következő fejezetben szereplő primer vizsgálatokra épülő helyzetelemzések jelentik a kiegészítést. 7.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A 15 64 év közötti aktív népesség száma nagyságrendileg 52 ezer fő körül mozog a járásban, az elmúlt öt évben nem figyelhető meg komolyabb változás, minimális növekedési tendencia (+500 fő) jellemző. Alapvetően egy stagnáló populáció képe tárul fel. A 15-64 év közötti aktív korosztályok súlya a teljes népességen belül 70 százalék körül mozog. A legtöbb településen maximum 3-4 százalékpontos eltérés figyelhető meg a járási átlagtól. Öt év távlatában nem jellemző markáns változási tendencia. 39

7. táblázat A 15 64 év közötti állandó népesség száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 1400 1391 1376 1361 1346 1342 Bezenye 1084 1077 1065 1047 1028 1040 Darnózseli 1097 1093 1084 1081 1086 1080 Dunakiliti 1389 1374 1388 1380 1368 1366 Dunaremete 171 177 174 175 167 169 Dunasziget 1070 1076 1077 1086 1086 1076 Feketeerdő 364 391 409 423 430 438 Halászi 2189 2189 2216 2234 2234 2215 Hédervár 807 834 825 827 834 838 Hegyeshalom 2604 2578 2588 2580 2580 2574 Jánossomorja 4348 4423 4434 4406 4396 4391 Károlyháza 416 414 416 413 420 415 Kimle 1639 1657 1659 1667 1656 1654 Kisbodak 251 255 249 249 237 240 Lébény 2206 2188 2182 2160 2143 2177 Levél 1322 1332 1364 1379 1403 1409 Lipót 468 478 485 495 495 489 Máriakálnok 1222 1234 1247 1241 1257 1267 Mecsér 413 412 411 408 414 411 Mosonmagyaróvár 22595 22682 22770 22545 22580 22552 Mosonudvar 335 331 332 Mosonszolnok 1214 1222 1243 1266 1272 1273 Püski 462 458 454 456 449 449 Rajka 1945 1940 1963 1998 1961 1969 Újrónafő 588 589 596 583 582 590 Várbalog 294 287 281 286 284 272 Összesen 51558 51751 51956 52081 52039 52028 Forrás: KSH TeIR. 40

8. táblázat A 15 64 év közötti állandó népesség aránya a teljes népességen belül, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 70,2 70,2 70,7 70,4 69,4 68,6 69,9 Bezenye 72,3 72,2 71,9 72,4 72,3 71,8 72,2 Darnózseli 69,2 68,7 68,8 69,1 69,2 68,9 69,0 Dunakiliti 72,7 72,7 72,9 72,3 72,1 72,3 72,5 Dunaremete 67,6 68,1 68,2 69,2 68,2 69,3 68,4 Dunasziget 71,4 72,3 73,2 73,0 72,8 71,7 72,4 Feketeerdő 73,1 73,2 72,4 73,6 73,9 73,2 73,2 Halászi 72,8 72,4 72,3 72,5 72,6 72,3 72,5 Hédervár 69,9 70,9 70,3 69,8 69,7 69,9 70,1 Hegyeshalom 72,6 72,5 72,8 72,5 72,4 72,2 72,5 Jánossomorja 72,0 72,2 72,7 72,3 71,9 72,0 72,2 Károlyháza 72,1 72,5 73,6 74,8 75,1 74,5 73,8 Kimle 70,9 71,5 71,2 71,5 71,7 71,8 71,4 Kisbodak 66,1 66,9 67,3 67,3 66,6 65,9 66,7 Lébény 69,4 69,0 69,1 68,9 68,4 68,8 68,9 Levél 71,7 72,1 73,4 74,2 74,7 75,1 73,5 Lipót 68,2 69,1 69,1 68,7 67,3 67,1 68,3 Máriakálnok 72,0 71,4 70,8 70,8 70,4 70,6 71,0 Mecsér 66,7 66,9 67,8 67,4 67,9 66,9 67,3 Mosonmagyaróvár 70,7 70,4 70,2 69,1 68,8 68,2 69,6 Mosonudvar 73,3 72,3 72,5 72,7 Mosonszolnok 71,8 72,0 72,4 73,1 72,9 72,1 72,4 Püski 69,1 69,5 69,8 70,5 70,5 71,0 70,1 Rajka 73,6 73,9 74,6 74,7 73,6 73,7 74,0 Újrónafő 70,4 69,8 70,1 68,9 69,4 68,8 69,6 Várbalog 68,4 68,0 68,2 69,1 68,9 67,0 68,3 Átlag 70,6 70,7 71,0 71,1 70,9 70,6 70,8 Forrás: KSH TeIR 41

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása jól követi a gazdasági válság hatásait. A 2009-es legmagasabb érték is csak 2098 fő, ami 2013-ra a felére csökkent. Nagyságrendileg egy ezer fős csoportról beszélünk járási szinten. Az álláskeresők harmada Mosonmagyaróváron él. A kisebb településeken általában éves szinten 10-20, a közepeseken 30 40 érintett személlyel lehet számolni öt év távlatában. 9. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 44 52 51 32 41 23 41 Bezenye 36 37 36 30 25 16 30 Darnózseli 18 53 92 64 25 15 45 Dunakiliti 51 66 48 23 34 22 41 Dunaremete 10 12 5 3 5 0 6 Dunasziget 37 41 39 42 32 22 36 Feketeerdő 19 18 19 14 8 8 14 Halászi 61 70 74 61 61 44 62 Hédervár 21 38 30 21 16 15 24 Hegyeshalom 72 93 80 66 76 36 71 Jánossomorja 166 186 175 139 147 116 155 Károlyháza 13 19 18 14 14 17 16 Kimle 55 85 63 48 56 79 64 Kisbodak 11 15 12 9 2 5 9 Lébény 71 89 72 54 49 39 62 Levél 42 46 36 30 35 23 35 Lipót 11 21 18 12 10 5 13 Máriakálnok 32 31 36 24 39 23 31 Mecsér 14 18 17 14 13 4 13 Mosonmagyaróvár 694 937 807 610 674 384 684 Mosonszolnok 51 53 35 28 31 25 37 Mosonudvar 5 5 10 7 Püski 14 19 22 17 6 10 15 Rajka 44 51 32 22 27 17 32 Újrónafő 28 33 30 18 22 12 24 Várbalog 11 15 11 8 15 6 11 Összesen 1 626 2 098 1 858 1 408 1 468 976 1572 Forrás: KSH TeIR 42

Amennyiben a nyilvántartott álláskeresők számát a 15 64 év közötti népességre vetítjük le, még érzékelhetőbbé válik a munkanélküliség problémájának térségi sajátossága, azaz a probléma hiánya. 1-2 százalék között mozog a mutató a legtöbb településen, és időben előre haladva csökken a ráta. A legkedvezőbb 5 éves átlagérték Rajkán, míg a legkedvezőtlenebb Károlyházán figyelhető meg, de ezek relatíve értendőek. Összességében nagyon alacsony az álláskeresők aránya a térségben. 10. táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15 64 év közötti állandó népességen belül, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 1,6 1,9 2,0 1,3 1,6 0,8 1,5 Bezenye 0,8 1,2 1,4 1,1 1,2 0,6 1,1 Darnózseli 0,5 1,6 2,9 2,1 1,5 0,9 1,6 Dunakiliti 2,0 2,1 2,1 1,2 1,2 1,1 1,6 Dunaremete 4,1 4,0 1,1 1,1 1,8 0,0 2,0 Dunasziget 1,6 1,4 1,5 2,0 1,7 0,7 1,5 Feketeerdő 2,5 2,6 2,4 1,9 1,4 1,1 2,0 Halászi 1,3 1,4 1,8 1,2 1,3 0,7 1,3 Hédervár 1,6 2,0 1,9 1,5 0,7 0,7 1,4 Hegyeshalom 1,1 1,7 1,6 1,2 1,4 0,6 1,3 Jánossomorja 1,4 1,7 1,3 1,5 1,4 1,3 1,4 Károlyháza 1,4 2,4 2,2 1,7 1,9 3,1 2,1 Kimle 1,8 2,0 1,6 1,4 1,8 2,8 1,9 Kisbodak 2,4 2,4 2,4 2,0 0,0 0,0 1,5 Lébény 1,2 1,6 1,2 1,2 1,0 0,9 1,2 Levél 1,5 1,4 1,7 1,2 1,3 0,7 1,3 Lipót 1,3 2,7 2,1 1,2 0,8 0,6 1,5 Máriakálnok 1,6 1,1 1,0 1,4 1,4 0,9 1,2 Mecsér 1,9 1,7 2,7 2,0 1,4 0,5 1,7 Mosonmagyaróvár 1,6 2,0 1,9 1,5 1,6 0,9 1,6 Mosonszolnok 1,9 2,4 1,2 1,1 1,3 0,9 1,5 Mosonudvar 0,9 0,9 1,5 1,1 Püski 1,1 2,0 2,6 1,3 0,7 1,3 1,5 Rajka 1,0 1,1 0,5 0,2 0,8 0,2 0,6 Újrónafő 2,2 2,5 2,9 1,5 1,7 0,8 1,9 Várbalog 1,0 1,4 0,7 1,7 2,5 1,1 1,4 Átlag 1,6 1,9 1,7 1,4 1,3 1,0 1,5 Forrás: KSH TeIR 43

Hasonló tendenciák figyelhetőek meg nemi bontásban is a munkanélküliségi adatsorokban. A 2009- es évhez képest mindkét nemnél jelentkezik a létszámfeleződés. Nagyságrendileg egy ötszáz fős csoportról beszélünk járási szinten mindkét csoportban. Az álláskereső nők harmada Mosonmagyaróváron él. A kisebb településeken általában 5-10, a közepeseken 10 20 érintett személlyel lehet számolni öt év távlatában a férfiak és a nők esetében is. 11. táblázat Nyilvántartott álláskereső nők száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 23 27 27 18 21 11 Bezenye 9 13 15 12 12 6 Darnózseli 6 17 31 23 16 10 Dunakiliti 28 29 29 16 16 15 Dunaremete 7 7 2 2 3 0 Dunasziget 17 15 16 22 18 8 Feketeerdő 9 10 10 8 6 5 Halászi 29 31 39 26 29 16 Hédervár 13 17 16 12 6 6 Hegyeshalom 29 43 42 30 35 16 Jánossomorja 62 74 59 64 60 56 Károlyháza 6 10 9 7 8 13 Kimle 29 33 26 24 30 46 Kisbodak 6 6 6 5 0 0 Lébény 27 36 27 25 21 20 Levél 20 19 23 17 18 10 Lipót 6 13 10 6 4 3 Máriakálnok 20 14 12 17 18 11 Mecsér 8 7 11 8 6 2 Mosonmagyaróvár 360 456 429 339 351 198 Mosonszolnok 23 29 15 14 16 12 Mosonudvar 3 3 5 Püski 5 9 12 6 3 6 Rajka 20 21 10 4 15 4 Újrónafő 13 15 17 9 10 5 Várbalog 3 4 2 5 7 3 Összesen 778 955 895 722 732 487 Forrás: KSH TeIR 44

12. táblázat Nyilvántartott álláskereső férfiak száma, KSH (2008-2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 21 25 24 14 20 12 Bezenye 27 24 21 18 13 10 Darnózseli 12 36 61 41 9 5 Dunakiliti 23 37 19 7 18 7 Dunaremete 3 5 3 1 2 0 Dunasziget 20 26 23 20 14 14 Feketeerdő 10 8 9 6 2 3 Halászi 32 39 35 35 32 28 Hédervár 8 21 14 9 10 9 Hegyeshalom 43 50 38 36 41 20 Jánossomorja 104 112 116 75 87 60 Károlyháza 7 9 9 7 6 4 Kimle 26 52 37 24 26 33 Kisbodak 5 9 6 4 2 5 Lébény 44 53 45 29 28 19 Levél 22 27 13 13 17 13 Lipót 5 8 8 6 6 2 Máriakálnok 12 17 24 7 21 12 Mecsér 6 11 6 6 7 2 Mosonmagyaróvár 334 481 378 271 323 186 Mosonszolnok 28 24 20 14 15 13 Mosonudvar 2 2 5 Püski 9 10 10 11 3 4 Rajka 24 30 22 18 12 13 Újrónafő 15 18 13 9 12 7 Várbalog 8 11 9 3 8 3 Összesen 848 1 143 963 686 736 489 Forrás: KSH TeIR 45

Az álláskeresők között nagyjából egyenletes a két nem megoszlása járási szinten. 47,5 százalékuk nő, 52,5 százalékuk férfi, ha az elmúlt öt év átlagát vesszük alapul. A női álláskeresők aránya a járáson belül viszont már nagyobb szórást mutat. Feketeerdőn például az álláskeresők 58 százaléka nő, míg Dunakilitin 57 százalékos ráta figyelhető meg öt év átlagában. A legalacsonyabb megoszlási arány 33 40 százalékos rátával Kisbodakon, Rajkán és Bezenyén figyelhető meg. 13. táblázat A nők aránya a nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 52,3 51,9 52,9 56,3 51,2 47,8 52,1 Bezenye 25,0 35,1 41,7 40,0 48,0 37,5 37,9 Darnózseli 33,3 32,1 33,7 35,9 64,0 66,7 44,3 Dunakiliti 54,9 43,9 60,4 69,6 47,1 68,2 57,4 Dunaremete 70,0 58,3 40,0 66,7 60,0 0,0 49,2 Dunasziget 45,9 36,6 41,0 52,4 56,3 36,4 44,8 Feketeerdő 47,4 55,6 52,6 57,1 75,0 62,5 58,4 Halászi 47,5 44,3 52,7 42,6 47,5 36,4 45,2 Hédervár 61,9 44,7 53,3 57,1 37,5 40,0 49,1 Hegyeshalom 40,3 46,2 52,5 45,5 46,1 44,4 45,8 Jánossomorja 37,3 39,8 33,7 46,0 40,8 48,3 41,0 Károlyháza 46,2 52,6 50,0 50,0 57,1 76,5 55,4 Kimle 52,7 38,8 41,3 50,0 53,6 58,2 49,1 Kisbodak 54,5 40,0 50,0 55,6 0,0 0,0 33,4 Lébény 38,0 40,4 37,5 46,3 42,9 51,3 42,7 Levél 47,6 41,3 63,9 56,7 51,4 43,5 50,7 Lipót 54,5 61,9 55,6 50,0 40,0 60,0 53,7 Máriakálnok 62,5 45,2 33,3 70,8 46,2 47,8 51,0 Mecsér 57,1 38,9 64,7 57,1 46,2 50,0 52,3 Mosonmagyaróvár 51,9 48,7 53,2 55,6 52,1 51,6 52,2 Mosonszolnok 45,1 54,7 42,9 50,0 51,6 48,0 48,7 Mosonudvar 60,0 60,0 50,0 56,7 Püski 35,7 47,4 54,5 35,3 50,0 60,0 47,2 Rajka 45,5 41,2 31,3 18,2 55,6 23,5 35,9 Újrónafő 46,4 45,5 56,7 50,0 45,5 41,7 47,6 Várbalog 27,3 26,7 18,2 62,5 46,7 50,0 38,6 Átlag 47,2 44,5 46,7 51,4 48,9 46,2 47,5 Forrás: KSH TeIR 46

A férfi álláskeresők aránya a járásban 52 53 százalék körül mozgott 2008 2013 között. A férfi álláskeresők aránya a járáson belül szintén nagyobb szórást mutat. 40 és 60 százalék között mozognak a járás településeinek az átlagértékei. Jelentősebb időbeli ingadozások is megfigyelhetőek, ezért célszerű kisimítani a trendadatokat az átlagértékkel. Kisbodakon például az álláskeresők 67 százaléka férfi, míg Bezenyén 62 százalékos ráta figyelhető meg öt év átlagában. A legalacsonyabb súlyuk 42 44 százalékos rátával Dunaremetén, Dunakilitin és Feketeerdőn figyelhető meg. 14. táblázat A férfiak aránya a nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 47,7 48,1 47,1 43,8 48,8 52,2 48,0 Bezenye 75,0 64,9 58,3 60,0 52,0 62,5 62,1 Darnózseli 66,7 67,9 66,3 64,1 36,0 33,3 55,7 Dunakiliti 45,1 56,1 39,6 30,4 52,9 31,8 42,7 Dunaremete 30,0 41,7 60,0 33,3 40,0 41,0 Dunasziget 54,1 63,4 59,0 47,6 43,8 63,6 55,3 Feketeerdő 52,6 44,4 47,4 42,9 25,0 37,5 41,6 Halászi 52,5 55,7 47,3 57,4 52,5 63,6 54,8 Hédervár 38,1 55,3 46,7 42,9 62,5 60,0 50,9 Hegyeshalom 59,7 53,8 47,5 54,5 53,9 55,6 54,2 Jánossomorja 62,7 60,2 66,3 54,0 59,2 51,7 59,0 Károlyháza 53,8 47,4 50,0 50,0 42,9 23,5 44,6 Kimle 47,3 61,2 58,7 50,0 46,4 41,8 50,9 Kisbodak 45,5 60,0 50,0 44,4 100,0 100,0 66,7 Lébény 62,0 59,6 62,5 53,7 57,1 48,7 57,3 Levél 52,4 58,7 36,1 43,3 48,6 56,5 49,3 Lipót 45,5 38,1 44,4 50,0 60,0 40,0 46,3 Máriakálnok 37,5 54,8 66,7 29,2 53,8 52,2 49,0 Mecsér 42,9 61,1 35,3 42,9 53,8 50,0 47,7 Mosonmagyaróvár 48,1 51,3 46,8 44,4 47,9 48,4 47,8 Mosonszolnok 54,9 45,3 57,1 50,0 48,4 52,0 51,3 Mosonudvar 40,0 40,0 50,0 43,3 Püski 64,3 52,6 45,5 64,7 50,0 40,0 52,9 Rajka 54,5 58,8 68,8 81,8 44,4 76,5 64,1 Újrónafő 53,6 54,5 43,3 50,0 54,5 58,3 52,4 Várbalog 72,7 73,3 81,8 37,5 53,3 50,0 61,4 Átlag 52,8 55,5 53,3 48,6 51,1 52,0 52,5 Forrás: KSH TeIR 47

Korcsoportok szerinti bontásban a Munkaügyi Hivatal adatai alapján lehet megvizsgálni a szerkezetet. Itt a legfrissebb, 2013-as adatokat vettük alapul és tíz korcsoport mentén hasonlítottuk össze az elemszámokat és a megoszlási arányokat. Amennyiben a speciális demográfiai helyzetű csoportkora fókuszálunk, tehát a fiatal és az idősebb, nyugdíj előtt álló regisztrált munkanélküliekre, akkor jól látható, hogy nagyságrendileg a kisebb településeken általában 3 5 személyről beszélhetünk, a nagyobb vidéki településeken 15 20 főről, míg Mosonmagyaróváron több mint 100 főről. Az 55 év fölötti korosztálynál általában magasabb létszámadatok jellemzőek, mint a fiatalabb korosztály körében. Pontosabb képet a gyakorisági mutatószámok tudnak adni erről a megoszlási mintázatról (lásd következő táblázat). 15. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportok szerint, Munk. Hiv. (2013), fő 20 év alatt 20-24 év 25-29 év 30-34 év 35-39 év 40-44 év 45-49 év 50-54 év 55-59 év 59 év felett Összesen Ásványráró 1 2 2 5 2 3 2 2 3 0 22 Bezenye 1 2 0 0 2 1 2 1 1 0 10 Darnózseli 1 2 1 2 3 1 1 1 4 2 18 Dunakiliti 1 3 4 2 4 0 1 3 6 1 25 Dunaremete 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 2 Dunasziget 1 4 3 2 0 2 3 2 5 3 25 Feketeerdő 0 1 0 1 1 1 0 1 1 2 8 Halászi 2 8 3 2 4 4 2 5 2 3 35 Hédervár 2 3 0 4 0 2 1 0 7 0 19 Hegyeshalom 3 2 3 6 7 6 1 3 6 1 38 Jánossomorja 2 12 9 6 7 3 4 6 13 3 65 Károlyháza 1 0 3 2 3 2 1 0 1 0 13 Kimle 1 8 5 7 11 12 7 9 10 4 74 Kisbodak 0 2 0 0 1 1 0 0 0 0 4 Lébény 0 5 1 4 5 3 4 5 6 4 37 Levél 2 3 3 0 0 0 5 1 5 0 19 Lipót 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 3 Máriakálnok 0 3 0 4 7 1 2 1 0 0 18 Mecsér 0 0 0 1 0 1 0 0 1 1 4 Mosonmagyaróvár 9 48 50 46 64 47 52 49 55 18 438 Mosonszolnok 2 3 2 2 2 6 4 2 3 1 27 Mosonudvar 1 1 0 1 1 0 3 1 0 1 9 Püski 0 1 2 1 2 0 0 0 1 0 7 Rajka 0 1 2 3 0 1 1 3 5 2 18 Újrónafő 0 2 3 1 2 1 0 2 4 0 15 Várbalog 0 0 0 0 1 1 0 1 0 0 3 Összesen 30 116 96 102 130 100 97 99 140 46 956 Forrás: KSH TeIR 48

A korcsoportonkénti megoszlási mintázat referencia értékét a járási adat jelenti. 2013-ban a munkanélküliek 24 százaléka 30 év alatti személy volt és további 25 százaléka 50 év fölötti munkát kereső. A munkanélküliek 50 százaléka pedig 30 és 50 év közötti. A fiatalok esetében a járási átlagtól jelentősen eltérő, kiugró értékek Halásziban, Bezenyén és Levélen figyelhetőek meg. Az idősebb, nyugdíj előtt álló korcsoport pedig Darnózselin, Dunakilitin, Dunaszigeten, Feketeerdőn, Mecséren, Rajkán felülreprezentált. Az adatokból világosan látszódik, hogy jelentős eltérések figyelhetőek meg ebben az indikátorban a járás településein belül. 16. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, Munk. Hiv. (2013), % 20 év alatt 20-24 év 25-29 év 30-34 év 35-39 év 40-44 év 45-49 év 50-54 év 55-59 év Ásványráró 4,5 9,1 9,1 22,7 9,1 13,6 9,1 9,1 13,6 0,0 Bezenye 10,0 20,0 0,0 0,0 20,0 10,0 20,0 10,0 10,0 0,0 Darnózseli 5,6 11,1 5,6 11,1 16,7 5,6 5,6 5,6 22,2 11,1 Dunakiliti 4,0 12,0 16,0 8,0 16,0 0,0 4,0 12,0 24,0 4,0 Dunaremete 0,0 0,0 0,0 0,0 50,0 0,0 50,0 0,0 0,0 0,0 Dunasziget 4,0 16,0 12,0 8,0 0,0 8,0 12,0 8,0 20,0 12,0 Feketeerdő 0,0 12,5 0,0 12,5 12,5 12,5 0,0 12,5 12,5 25,0 Halászi 5,7 22,9 8,6 5,7 11,4 11,4 5,7 14,3 5,7 8,6 Hédervár 10,5 15,8 0,0 21,1 0,0 10,5 5,3 0,0 36,8 0,0 Hegyeshalom 7,9 5,3 7,9 15,8 18,4 15,8 2,6 7,9 15,8 2,6 Jánossomorja 3,1 18,5 13,8 9,2 10,8 4,6 6,2 9,2 20,0 4,6 Károlyháza 7,7 0,0 23,1 15,4 23,1 15,4 7,7 0,0 7,7 0,0 Kimle 1,4 10,8 6,8 9,5 14,9 16,2 9,5 12,2 13,5 5,4 Kisbodak 0,0 50,0 0,0 0,0 25,0 25,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Lébény 0,0 13,5 2,7 10,8 13,5 8,1 10,8 13,5 16,2 10,8 Levél 10,5 15,8 15,8 0,0 0,0 0,0 26,3 5,3 26,3 0,0 Lipót 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 33,3 0,0 33,3 33,3 0,0 Máriakálnok 0,0 16,7 0,0 22,2 38,9 5,6 11,1 5,6 0,0 0,0 Mecsér 0,0 0,0 0,0 25,0 0,0 25,0 0,0 0,0 25,0 25,0 Mosonmagyaróvár 2,1 11,0 11,4 10,5 14,6 10,7 11,9 11,2 12,6 4,1 Mosonszolnok 7,4 11,1 7,4 7,4 7,4 22,2 14,8 7,4 11,1 3,7 Mosonudvar 11,1 11,1 0,0 11,1 11,1 0,0 33,3 11,1 0,0 11,1 Püski 0,0 14,3 28,6 14,3 28,6 0,0 0,0 0,0 14,3 0,0 Rajka 0,0 5,6 11,1 16,7 0,0 5,6 5,6 16,7 27,8 11,1 Újrónafő 0,0 13,3 20,0 6,7 13,3 6,7 0,0 13,3 26,7 0,0 Várbalog 0,0 0,0 0,0 0,0 33,3 33,3 0,0 33,3 0,0 0,0 Átlag 3,7 12,2 7,7 10,1 14,9 11,5 9,7 9,7 15,2 5,4 Forrás: KSH TeIR 59 év felett 49

A tartós munkanélküliség kérdése különösen fontos esélyegyenlőségi szempontból, mivel a problémával való megküzdés sikertelensége mögött állhatnak ilyen tendenciák is. A 180 napnál hoszszabban regisztrált munkanélküliek számadatai rávilágítanak arra, hogy ebből a szempontból is kedvező a járás és települései helyzete. Az elmúlt öt évet alapul véve átlagosan 165 fő körül mozog a fél évnél hosszabb állásnélküliséggel jellemezhetők csoportja a járás egészében. Mosonmagyaróváron általában 80 100, Jánossomorján 15 20 személyről van szó, míg a többi településen átlagosan egy-kettő, de maximum 5 8 fő érintett a tartós munkanélküliséggel kapcsolatban éves szinten. 17. táblázat 180 napnál hosszabban regisztrált munkanélküliek száma, Munk. Hiv. (2008-2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 4 9 6 5 0 3 5 Bezenye 2 5 3 2 2 2 3 Darnózseli 0 1 5 4 5 4 3 Dunakiliti 4 5 6 5 2 4 4 Dunaremete 0 2 1 1 0 0 1 Dunasziget 7 9 10 6 6 5 7 Feketeerdő 3 5 5 4 4 3 4 Halászi 3 6 4 4 1 5 4 Hédervár 0 0 4 7 2 2 3 Hegyeshalom 4 4 6 5 7 4 5 Jánossomorja 10 14 20 16 8 10 13 Károlyháza 1 5 2 1 0 1 2 Kimle 2 5 9 6 8 6 6 Kisbodak 1 1 1 0 0 0 1 Lébény 6 7 6 3 4 8 6 Levél 3 4 4 4 7 3 4 Lipót 1 1 4 4 0 0 2 Máriakálnok 1 0 2 3 3 2 2 Mecsér 2 2 3 3 0 0 2 Mosonmagyaróvár 56 79 105 73 84 90 81 Mosonszolnok 1 2 2 3 1 5 2 Mosonudvar 0 1 1 1 Püski 1 4 2 0 0 0 1 Rajka 2 3 2 2 1 4 2 Újrónafő 3 3 5 3 2 2 3 Várbalog 1 2 2 0 1 0 1 Összesen 118 178 219 164 149 164 165 Forrás: KSH TeIR Nem csak a munkanélküliek száma, aránya és a tartós munkanélküliek száma alacsony a járásban, de az állást keresők csoportján belüli súlyuk is. 2008 és 2013 között átlagosan 13 százalék volt a 180 napnál hosszabban regisztrált munkanélküliek aránya járási szinten. A belső szerkezeti arányok viszont már nagyobb eltérésekre is rávilágítanak, noha kiugróan kedvezőtlen arányszámokkal egyik 50

településen sem találkozhatunk. 20 százalék fölötti rátával rendelkezik Feketeerdő, Dunasziget, Dunaremete és Mosonudvar. 18. táblázat 180 napnál hosszabban regisztrált munkanélküliek aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül, Munk. Hiv. (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 11,4 17,0 13,3 17,9 0,0 13,6 12,2 Bezenye 7,4 16,1 13,0 9,5 9,1 20,0 12,5 Darnózseli 0,0 2,9 9,6 9,1 22,7 22,2 11,1 Dunakiliti 8,5 10,0 14,0 22,7 7,1 16,0 13,1 Dunaremete 0,0 20,0 50,0 50,0 0,0 0,0 20,0 Dunasziget 17,9 23,7 26,3 16,7 20,0 20,0 20,8 Feketeerdő 18,8 33,3 31,3 30,8 40,0 37,5 32,0 Halászi 6,3 10,7 7,7 10,3 2,0 14,3 8,6 Hédervár 0,0 0,0 16,0 33,3 15,4 10,5 12,5 Hegyeshalom 6,0 4,2 7,7 7,8 10,6 10,5 7,8 Jánossomorja 8,8 9,2 13,7 12,7 7,1 15,4 11,2 Károlyháza 8,3 29,4 13,3 7,7 0,0 7,7 11,1 Kimle 4,8 7,5 18,0 12,2 17,8 8,1 11,4 Kisbodak 14,3 8,3 10,0 0,0 0,0 0,0 5,4 Lébény 11,8 7,9 10,5 7,1 8,9 21,6 11,3 Levél 8,3 8,3 9,3 14,3 26,9 15,8 13,8 Lipót 14,3 7,1 30,8 33,3 0,0 0,0 14,3 Máriakálnok 4,0 0,0 8,3 12,0 10,0 11,1 7,6 Mecsér 18,2 12,5 23,1 17,6 0,0 0,0 11,9 Mosonmagyaróvár 9,3 8,9 14,3 13,1 14,2 20,5 13,4 Mosonszolnok 2,4 5,0 6,9 14,3 3,4 18,5 8,4 Mosonudvar 0,0 50,0 11,1 20,4 Püski 9,1 22,2 13,3 0,0 0,0 0,0 7,4 Rajka 4,9 7,3 7,1 10,0 4,0 22,2 9,3 Újrónafő 9,4 10,3 19,2 23,1 10,5 13,3 14,3 Várbalog 16,7 14,3 20,0 0,0 9,1 0,0 10,0 Átlag 8,8 11,8 16,3 14,8 11,1 12,7 12,6 Forrás: KSH TeIR 51

A 180 napon túl nyilvántartott női álláskeresők számában szintén jelentős csökkenés figyelhető meg követve a teljes munkanélküliségi ráta csökkenését. A 2009-es csúcsévhez képest (375 fő) harmadára csökkent az ilyen helyzetű női álláskeresők száma. Általában csak néhány főről beszélhetünk települési szinten, de még Mosonmagyaróváron is csak 54 fő volt a 2013-as adat. 19. táblázat 180 napon túli nyilvántartott női álláskeresők száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 7 14 15 10 4 2 Bezenye 1 5 3 2 6 0 Darnózseli 0 9 9 5 6 4 Dunakiliti 8 9 9 13 6 4 Dunaremete 0 2 1 1 0 0 Dunasziget 10 9 10 13 5 6 Feketeerdő 2 8 7 3 6 3 Halászi 9 13 12 10 9 4 Hédervár 3 4 6 7 2 1 Hegyeshalom 8 19 9 12 13 3 Jánossomorja 14 27 19 27 21 8 Károlyháza 2 2 2 3 3 1 Kimle 6 11 9 9 8 8 Kisbodak 3 4 1 2 0 0 Lébény 10 21 6 10 6 4 Levél 5 8 9 10 8 4 Lipót 0 5 2 4 0 1 Máriakálnok 3 3 3 6 4 3 Mecsér 2 7 3 6 2 2 Mosonmagyaróvár 101 167 184 144 136 54 Mosonszolnok 4 9 4 8 4 4 Mosonudvar 0 1 2 Püski 1 5 2 2 0 2 Rajka 2 7 5 2 7 2 Újrónafő 4 4 10 4 3 3 Várbalog 1 3 1 0 2 0 Összesen 206 375 341 313 262 125 Forrás: KSH TeIR 52

A férfiak esetében még radikálisabb volt a létszámcsökkenés. A 2009-2010-es évekhez képest negyedére csökkent a 180 napon túl nyilvántartott férfi álláskeresők száma. 2013-ban például már csak 78 fő jelenik meg a statisztikákban az egész járás szintjén. Mindkét nem esetében gyakorlatilag csak néhány főt jelent a problémával érintettek köre kistelepülési szinten, de még Mosonmagyaróváron is csak 37 ilyen férfi álláskereső volt nyilvántartva 2013-ban. 20. táblázat 180 napon túli nyilvántartott férfi álláskeresők száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 7 13 6 3 5 2 Bezenye 3 7 9 3 2 3 Darnózseli 1 7 7 4 4 1 Dunakiliti 5 9 8 2 2 0 Dunaremete 0 2 0 1 0 0 Dunasziget 3 11 11 6 6 3 Feketeerdő 2 3 1 1 0 1 Halászi 3 14 7 4 3 4 Hédervár 1 4 2 1 0 0 Hegyeshalom 8 23 10 8 5 3 Jánossomorja 16 41 35 13 15 4 Károlyháza 5 4 2 1 0 0 Kimle 3 14 15 4 3 3 Kisbodak 1 5 2 0 0 1 Lébény 10 17 16 5 8 8 Levél 3 7 3 2 2 1 Lipót 1 3 3 2 0 1 Máriakálnok 2 6 5 2 3 0 Mecsér 1 3 2 1 4 0 Mosonmagyaróvár 82 183 135 74 62 37 Mosonszolnok 3 5 2 2 2 1 Mosonudvar 0 1 1 Püski 1 5 3 2 0 0 Rajka 5 12 3 7 1 3 Újrónafő 4 5 4 2 1 1 Várbalog 3 3 2 0 1 0 Összesen 173 406 293 150 130 78 Forrás: KSH TeIR 53

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők között az elmúlt években jelentősen növekedett a nők aránya. Ha az elmúlt öt évet vesszük alapul, akkor az ilyen helyzetű személyek 55 60 százaléka nő. A járás települései eltérő profilt mutatnak, de összességében inkább az jellemző, hogy többségüknél a tartós munkanélküliek csoportjában felülreprezentáltak a nők. Az éves ingadozásokat kisimító öt éves átlagérték alapján 60-65, vagy akár 70 százalékos is lehet az arányuk ebben a körben. 21. táblázat A nők aránya a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 50,0 51,9 71,4 76,9 44,4 50,0 57,4 Bezenye 25,0 41,7 25,0 40,0 75,0 0,0 34,5 Darnózseli 0,0 56,3 56,3 55,6 60,0 80,0 51,4 Dunakiliti 61,5 50,0 52,9 86,7 75,0 100,0 71,0 Dunaremete 0,0 50,0 100,0 50,0 0,0 0,0 33,3 Dunasziget 76,9 45,0 47,6 68,4 45,5 66,7 58,4 Feketeerdő 50,0 72,7 87,5 75,0 100,0 75,0 76,7 Halászi 75,0 48,1 63,2 71,4 75,0 50,0 63,8 Hédervár 75,0 50,0 75,0 87,5 100,0 100,0 81,3 Hegyeshalom 50,0 45,2 47,4 60,0 72,2 50,0 54,1 Jánossomorja 46,7 39,7 35,2 67,5 58,3 66,7 52,4 Károlyháza 28,6 33,3 50,0 75,0 100,0 100,0 64,5 Kimle 66,7 44,0 37,5 69,2 72,7 72,7 60,5 Kisbodak 75,0 44,4 33,3 100,0 0,0 0,0 42,1 Lébény 50,0 55,3 27,3 66,7 42,9 33,3 45,9 Levél 62,5 53,3 75,0 83,3 80,0 80,0 72,4 Lipót 0,0 62,5 40,0 66,7 0,0 50,0 36,5 Máriakálnok 60,0 33,3 37,5 75,0 57,1 100,0 60,5 Mecsér 66,7 70,0 60,0 85,7 33,3 100,0 69,3 Mosonmagyaróvár 55,2 47,7 57,7 66,1 68,7 59,3 59,1 Mosonszolnok 57,1 64,3 66,7 80,0 66,7 80,0 69,1 Mosonudvar 0,0 50,0 66,7 38,9 Püski 50,0 50,0 40,0 50,0 0,0 100,0 48,3 Rajka 28,6 36,8 62,5 22,2 87,5 40,0 46,3 Újrónafő 50,0 44,4 71,4 66,7 75,0 75,0 63,8 Várbalog 25,0 50,0 33,3 0,0 66,7 0,0 29,2 Átlag 47,4 49,6 54,1 63,3 57,9 61,4 55,6 Forrás: KSH TeIR 54

22. táblázat A férfiak aránya a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 50,0 48,1 28,6 23,1 55,6 50,0 42,6 Bezenye 75,0 58,3 75,0 60,0 25,0 100,0 65,6 Darnózseli 100,0 43,8 43,8 44,4 40,0 20,0 48,7 Dunakiliti 38,5 50,0 47,1 13,3 25,0 0,0 29,0 Dunaremete 0,0 50,0 0,0 50,0 0,0 0,0 16,7 Dunasziget 23,1 55,0 52,4 31,6 54,5 33,3 41,7 Feketeerdő 50,0 27,3 12,5 25,0 0,0 25,0 23,3 Halászi 25,0 51,9 36,8 28,6 25,0 50,0 36,2 Hédervár 25,0 50,0 25,0 12,5 0,0 0,0 18,8 Hegyeshalom 50,0 54,8 52,6 40,0 27,8 50,0 45,9 Jánossomorja 53,3 60,3 64,8 32,5 41,7 33,3 47,7 Károlyháza 71,4 66,7 50,0 25,0 0,0 0,0 35,5 Kimle 33,3 56,0 62,5 30,8 27,3 27,3 39,5 Kisbodak 25,0 55,6 66,7 0,0 0,0 100,0 41,2 Lébény 50,0 44,7 72,7 33,3 57,1 66,7 54,1 Levél 37,5 46,7 25,0 16,7 20,0 20,0 27,7 Lipót 100,0 37,5 60,0 33,3 0,0 50,0 46,8 Máriakálnok 40,0 66,7 62,5 25,0 42,9 0,0 39,5 Mecsér 33,3 30,0 40,0 14,3 66,7 0,0 30,7 Mosonmagyaróvár 44,8 52,3 42,3 33,9 31,3 40,7 40,9 Mosonszolnok 42,9 35,7 33,3 20,0 33,3 20,0 30,9 Mosonudvar 0,0 50,0 33,3 27,8 Püski 50,0 50,0 60,0 50,0 0,0 0,0 35,0 Rajka 71,4 63,2 37,5 77,8 12,5 60,0 53,7 Újrónafő 50,0 55,6 28,6 33,3 25,0 25,0 36,3 Várbalog 75,0 50,0 66,7 0,0 33,3 0,0 37,5 Átlag 48,6 50,4 45,9 29,0 26,7 30,9 38,6 Forrás: KSH TeIR 55

Az álláskeresők különösen fontos típusát jelentik a pályakezdők esélyegyenlőségi szempontból. A járásban általában 60 70, rosszabb években is csak 100-110 pályakezdő álláskereső volt nyilvántartva a 2008 és 2013 közötti időszakban. Népességi arányokat követve egyharmaduk mosonmagyaróvári illetőségű. A kisebb településeken általában csak 1-2, de maximum 5 főről beszélhetünk. Éves ingadozások előfordulnak, de komolyabb eltérések nem figyelhetőek meg egyik település esetében sem. Az alacsony elemszámok miatt, amúgy is nehezen értelmezhetőek a százalékos változási trendek. 23. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 0 1 3 3 4 1 Bezenye 2 2 2 4 2 2 Darnózseli 2 2 5 2 5 0 Dunakiliti 2 8 4 0 2 5 Dunaremete 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 2 2 6 1 2 3 Feketeerdő 2 0 0 0 0 0 Halászi 5 3 4 3 6 5 Hédervár 2 2 1 1 1 2 Hegyeshalom 3 2 3 4 4 3 Jánossomorja 9 9 6 6 10 5 Károlyháza 1 1 1 0 1 0 Kimle 3 1 3 4 2 2 Kisbodak 1 0 1 1 1 2 Lébény 3 0 7 1 3 1 Levél 1 3 1 0 1 2 Lipót 0 1 0 0 0 0 Máriakálnok 1 1 3 2 3 1 Mecsér 1 0 0 0 2 0 Mosonmagyaróvár 31 44 54 28 44 24 Mosonszolnok 0 2 2 2 2 0 Mosonudvar 0 1 1 Püski 1 1 3 0 1 0 Rajka 2 0 1 0 2 0 Újrónafő 0 1 3 3 2 2 Várbalog 1 0 0 0 1 0 Összesen 75 86 113 65 102 61 Forrás: KSH TeIR 56

Az alacsony elemszámokból következik az is, hogy a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül a legtöbb évben stabilan 4-5 százalék között mozog a járás egészében. Az 5,1 százalékos járási átlagolt referenciaértéktől való elmozdulás hívja fel a figyelmet települési szinten a pályakezdők elhelyezkedési nehézségének a problémájára. A kedvezőbb helyzetű településeken csak 2-3 százalékos az arányuk az összes álláskereső között, míg a rosszabb helyzetre utaló érték 8-9 százalékos, ami még mindig relatíve alacsonynak tekinthető. Az öt év alatt kisebb ingadozások voltak csak megfigyelhetőek, de romló tendencia nem látszik. 24. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 0,0 1,9 5,9 9,4 9,8 4,3 5,2 Bezenye 5,6 5,4 5,6 13,3 8,0 12,5 8,4 Darnózseli 11,1 3,8 5,4 3,1 20,0 0,0 7,2 Dunakiliti 3,9 12,1 8,3 0,0 5,9 22,7 8,8 Dunaremete 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Dunasziget 5,4 4,9 15,4 2,4 6,3 13,6 8,0 Feketeerdő 10,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,8 Halászi 8,2 4,3 5,4 4,9 9,8 11,4 7,3 Hédervár 9,5 5,3 3,3 4,8 6,3 13,3 7,1 Hegyeshalom 4,2 2,2 3,8 6,1 5,3 8,3 5,0 Jánossomorja 5,4 4,8 3,4 4,3 6,8 4,3 4,8 Károlyháza 7,7 5,3 5,6 0,0 7,1 0,0 4,3 Kimle 5,5 1,2 4,8 8,3 3,6 2,5 4,3 Kisbodak 9,1 0,0 8,3 11,1 0,0 0,0 4,8 Lébény 4,2 0,0 9,7 1,9 6,1 2,6 4,1 Levél 2,4 6,5 2,8 0,0 2,9 8,7 3,9 Lipót 0,0 4,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 Máriakálnok 3,1 3,2 8,3 8,3 7,7 4,3 5,8 Mecsér 7,1 0,0 0,0 0,0 15,4 0,0 3,8 Mosonmagyaróvár 4,5 4,7 6,7 4,6 6,5 6,3 5,6 Mosonszolnok 0,0 3,8 5,7 7,1 6,5 0,0 3,9 Mosonudvar 0,0 20,0 10,0 10,0 Püski 7,1 5,3 13,6 0,0 16,7 0,0 7,1 Rajka 4,5 0,0 3,1 0,0 7,4 0,0 2,5 Újrónafő 0,0 3,0 10,0 16,7 9,1 16,7 9,3 Várbalog 9,1 0,0 0,0 0,0 6,7 0,0 2,6 Átlag 5,1 3,3 5,4 4,1 7,4 5,4 5,1 Forrás: KSH TeIR 57

25. táblázat Nyilvántartott pályakezdő női álláskeresők száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 0 1 1 1 1 0 Bezenye 0 0 1 3 1 1 Darnózseli 2 1 4 0 3 0 Dunakiliti 1 4 3 0 1 2 Dunaremete 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 1 1 2 0 0 1 Feketeerdő 1 0 0 0 0 0 Halászi 2 2 2 1 2 0 Hédervár 2 1 1 1 0 1 Hegyeshalom 1 1 0 2 3 1 Jánossomorja 4 5 4 4 7 3 Károlyháza 1 1 1 0 1 0 Kimle 2 1 2 1 2 2 Kisbodak 0 0 1 1 0 0 Lébény 2 0 7 0 3 1 Levél 0 1 1 0 0 1 Lipót 0 1 0 0 0 0 Máriakálnok 0 1 1 1 0 0 Mecsér 0 0 0 0 1 0 Mosonmagyaróvár 16 21 22 15 21 12 Mosonszolnok 0 1 1 2 0 0 Mosonudvar 0 1 1 Püski 1 1 1 0 0 0 Rajka 2 0 0 0 1 0 Újrónafő 0 0 1 1 1 1 Várbalog 1 0 0 0 0 0 Összesen 39 44 56 33 49 27 Forrás: KSH TeIR 58

26. táblázat Nyilvántartott pályakezdő női álláskeresők aránya az összes pályakezdő álláskeresőn belül, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 0,0 100,0 33,3 33,3 25,0 0,0 Bezenye 0,0 0,0 50,0 75,0 50,0 50,0 Darnózseli 100,0 50,0 80,0 0,0 60,0 0,0 Dunakiliti 50,0 50,0 75,0 0,0 50,0 40,0 Dunaremete 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Dunasziget 50,0 50,0 33,3 0,0 0,0 33,3 Feketeerdő 50,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Halászi 40,0 66,7 50,0 33,3 33,3 0,0 Hédervár 100,0 50,0 100,0 100,0 0,0 50,0 Hegyeshalom 33,3 50,0 0,0 50,0 75,0 33,3 Jánossomorja 44,4 55,6 66,7 66,7 70,0 60,0 Károlyháza 100,0 100,0 100,0 0,0 100,0 0,0 Kimle 66,7 100,0 66,7 25,0 100,0 100,0 Kisbodak 0,0 0,0 100,0 100,0 0,0 0,0 Lébény 66,7 0,0 100,0 0,0 100,0 100,0 Levél 0,0 33,3 100,0 0,0 0,0 50,0 Lipót 0,0 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Máriakálnok 0,0 100,0 33,3 50,0 0,0 0,0 Mecsér 0,0 0,0 0,0 0,0 50,0 0,0 Mosonmagyaróvár 51,6 47,7 40,7 53,6 47,7 50,0 Mosonszolnok 0,0 50,0 50,0 100,0 0,0 0,0 Mosonudvar 0,0 100,0 100,0 Püski 100,0 100,0 33,3 0,0 0,0 0,0 Rajka 100,0 0,0 0,0 0,0 50,0 0,0 Újrónafő 0,0 0,0 33,3 33,3 50,0 50,0 Várbalog 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Átlag 42,1 44,1 45,8 27,7 37,0 27,6 Forrás: KSH TeIR 59

27. táblázat Nyilvántartott pályakezdő férfi álláskeresők száma, KSH (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 0 0 2 2 3 1 Bezenye 2 2 1 1 1 1 Darnózseli 0 1 1 2 2 0 Dunakiliti 1 4 1 0 1 3 Dunaremete 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 1 1 4 1 2 2 Feketeerdő 1 0 0 0 0 0 Halászi 3 1 2 2 4 5 Hédervár 0 1 0 0 1 1 Hegyeshalom 2 1 3 2 1 2 Jánossomorja 5 4 2 2 3 2 Károlyháza 0 0 0 0 0 0 Kimle 1 0 1 3 0 0 Kisbodak 1 0 0 0 1 2 Lébény 1 0 0 1 0 0 Levél 1 2 0 0 1 1 Lipót 0 0 0 0 0 0 Máriakálnok 1 0 2 1 3 1 Mecsér 1 0 0 0 1 0 Mosonmagyaróvár 15 23 32 13 23 12 Mosonszolnok 0 1 1 0 2 0 Mosonudvar 0 0 0 Püski 0 0 2 0 1 0 Rajka 0 0 1 0 1 0 Újrónafő 0 1 2 2 1 1 Várbalog 0 0 0 0 1 0 Összesen 36 42 57 32 53 34 Forrás: KSH TeIR A mélyszegénység hátterében álló tényezők között kiemelt szerepe van a képzettségnek, iskolázottságnak, pontosabban az ilyen erőforrások korlátozott voltának. Az alacsonyan iskolázott népességet számos statisztikai mutatóval jól lehet mérni. A nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek száma és aránya nemi bontásban jó kiindulópont lehet ehhez a kérdéshez. A 2001-es és 2011-es népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy az alacsonyan iskolázott népesség arányában jelentős változások történtek a járás egészében és a legtöbb településen is. 60

28. táblázat Alacsonyan iskolázott népesség, KSH (2001), fő és % Összes 8 osztálynál kevesebb Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Ásványráró 840 796 1636 145 17% 50 6% 195 12% Bezenye 675 725 1400 90 13% 62 9% 152 11% Darnózseli 670 640 1310 93 14% 45 7% 138 11% Dunakiliti 719 697 1416 84 12% 51 7% 135 10% Dunaremete 99 106 205 15 15% 12 11% 27 13% Dunasziget 602 596 1198 76 13% 43 7% 119 10% Feketeerdő 150 158 308 13 9% 10 6% 23 7% Halászi 1189 1124 2313 124 10% 91 8% 215 9% Hédervár 455 453 908 68 15% 21 5% 89 10% Hegyeshalom 1504 1455 2959 183 12% 83 6% 266 9% Jánossomorja 2479 2414 4893 352 14% 200 8% 552 11% Károlyháza Kimle 1149 1158 2307 141 12% 77 7% 218 9% Kisbodak 163 155 318 31 19% 14 9% 45 14% Lébény 1361 1313 2674 200 15% 114 9% 314 12% Levél 695 694 1389 82 12% 48 7% 130 9% Lipót 285 287 572 37 13% 18 6% 55 10% Máriakálnok 582 577 1159 59 10% 24 4% 83 7% Mecsér 274 274 548 56 20% 36 13% 92 17% Mosonmagyaróvár 13397 12263 25660 1 081 8% 492 4% 1573 6% Mosonszolnok 612 617 1229 89 15% 62 10% 151 12% Mosonudvar Püski 254 283 537 33 13% 25 9% 58 11% Rajka 1066 1068 2134 97 9% 63 6% 160 7% Újrónafő 324 331 655 53 16% 30 9% 83 13% Várbalog 214 212 426 53 25% 33 16% 86 20% Összesen 29758 28396 58154 3255 11% 1704 6% 4959 9% Forrás: KSH TeIR A nyolc osztálynál kevesebb végzettségű társadalmi csoport mérete és aránya jelentősen zsugorodott az elmúlt évtizedben. 2001-ben 4959 főről beszélhetünk, amely a 15 év fölötti népesség 9 százalékát jelentette. 2011-re a csoport lecsökkent 1817 főre, ami mindössze 3 százalékos népességaránynak felel meg. Továbbra is magasabb a nők körében az alacsonyan iskolázottak aránya, de ez alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza. A mutatószám járáson belüli szórása nem tekinthető magasnak, 2-9 százalék között mozognak a 2011-es ráták és alapvetően az idősebb, már nyugdíjas korcsoportokat érinti. 61

29. táblázat Alacsonyan iskolázott népesség, KSH (2011), fő és % Összes 8 osztálynál kevesebb Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Ásványráró 799 806 1605 14 2% 60 8% 74 5% Bezenye 620 643 1263 17 3% 37 6% 54 4% Darnózseli 642 680 1322 13 2% 35 5% 48 4% Dunakiliti 868 843 1711 19 2% 22 3% 41 2% Dunaremete 113 98 211 3 3% 1 1% 4 2% Dunasziget 612 640 1252 13 2% 33 5% 46 4% Feketeerdő 226 216 442 2 1% 6 3% 8 2% Halászi 1308 1323 2631 37 3% 55 4% 92 3% Hédervár 494 493 987 4 1% 28 6% 32 3% Hegyeshalom 1438 1499 2937 28 2% 68 5% 96 3% Jánossomorja 2500 2548 5048 80 3% 121 5% 201 4% Károlyháza 237 211 448 11 5% 14 7% 25 6% Kimle 977 965 1942 13 1% 48 5% 61 3% Kisbodak 149 154 303 5 3% 9 6% 14 5% Lébény 1287 1378 2665 44 3% 79 6% 123 5% Levél 757 755 1512 14 2% 36 5% 50 3% Lipót 290 297 587 2 1% 5 2% 7 1% Máriakálnok 725 743 1468 14 2% 26 4% 40 3% Mecsér 240 251 491 5 2% 16 7% 21 4% Mosonmagyaróvár 12859 14294 27153 133 1% 433 3% 566 2% Mosonszolnok 705 680 1385 20 3% 34 5% 54 4% Mosonudvar 196 182 378 9 5% 13 8% 22 6% Püski 302 272 574 8 3% 13 5% 21 4% Rajka 1147 1180 2327 24 2% 43 4% 64 3% Újrónafő 353 363 716 12 3% 22 6% 34 5% Várbalog 172 168 340 5 3% 14 9% 19 6% Összesen 30016 31682 61698 549 2% 1271 4% 1817 3% Forrás: KSH TeIR A munkaerő-piaci érvényesülés sikere alapvetően függ az iskolázottságtól. A leginkább kiszolgáltatott helyzetben az alacsony képzettségű álláskeresők vannak. Az álláskeresők harmada legfeljebb általános iskolai végzettségű a járásban. Az arányszám stabil, jelentősen nem ingadozott az elmúlt öt évben. A kisebb településeken viszont ennél jóval nagyobb koncentrációt is megfigyelhetünk, bizonyos esetekben az álláskeresők 50-60 százaléka alacsonyan képzett személy. 62

30. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettségű álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül, KSH (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 25,0 26,9 23,5 43,8 22,0 21,7 27,2 Bezenye 38,9 43,2 38,9 33,3 40,0 43,8 39,7 Darnózseli 22,2 30,2 32,6 32,8 24,0 13,3 25,9 Dunakiliti 31,4 28,8 25,0 26,1 32,4 18,2 27,0 Dunaremete 10,0 33,3 20,0 0,0 20,0 0,0 13,9 Dunasziget 27,0 26,8 33,3 26,2 28,1 31,8 28,9 Feketeerdő 47,4 55,6 31,6 57,1 50,0 50,0 48,6 Halászi 18,0 18,6 28,4 16,4 16,4 22,7 20,1 Hédervár 28,6 26,3 26,7 28,6 37,5 0,0 24,6 Hegyeshalom 43,1 30,1 35,0 31,8 34,2 36,1 35,1 Jánossomorja 31,9 34,4 41,7 41,0 34,0 37,1 36,7 Károlyháza 76,9 63,2 72,2 42,9 57,1 52,9 60,9 Kimle 32,7 38,8 39,7 33,3 39,3 48,1 38,7 Kisbodak 45,5 20,0 8,3 22,2 0,0 0,0 16,0 Lébény 33,8 39,3 31,9 25,9 30,6 25,6 31,2 Levél 47,6 32,6 33,3 23,3 28,6 30,4 32,6 Lipót 27,3 19,0 22,2 16,7 20,0 40,0 24,2 Máriakálnok 21,9 19,4 19,4 20,8 23,1 17,4 20,3 Mecsér 14,3 33,3 29,4 35,7 23,1 50,0 31,0 Mosonmagyaróvár 27,5 26,8 25,7 26,6 30,7 27,9 27,5 Mosonszolnok 47,1 39,6 37,1 35,7 32,3 32,0 37,3 Mosonudvar 0,0 20,0 30,0 16,7 Püski 7,1 15,8 13,6 11,8 0,0 10,0 9,7 Rajka 34,1 33,3 28,1 50,0 40,7 52,9 39,9 Újrónafő 39,3 42,4 40,0 50,0 54,5 25,0 41,9 Várbalog 45,5 33,3 45,5 50,0 73,3 100,0 57,9 Átlag 33,0 32,4 31,3 30,1 31,2 31,4 31,6 Forrás: KSH TeIR 63

A felnőttoktatásban résztvevők száma alkalmas arra, hogy számszerű formában is kimutatható legyen a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítását célzó felnőttoktatásba milyen létszámban vonódnak be a településeken élők. Az adatsor problémája, hogy arról nem tájékoztat, hogy valóban a település lakói-e a résztvevők, illetve a lakosság mely településen veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Ennek ellenére a járási szintű nagyságrendi adatok fontos helyzetjelzőnek minősülhetnek. Járási szinten körülbelül 400 és 500 fő között mozgott a középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma a 2010 és 2013 közötti időszakban. 31. táblázat Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma, KSH (2008 2013), fő 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 0 0 0 0 0 Bezenye 0 0 0 0 0 Darnózseli 0 0 32 29 0 Dunakiliti 0 0 0 0 0 Dunaremete 0 Dunasziget 0 0 0 0 0 Feketeerdő 0 Halászi 0 0 0 0 0 Hédervár 0 0 0 0 0 Hegyeshalom 0 0 0 0 0 Jánossomorja 35 69 48 30 19 Károlyháza 0 Kimle 0 0 0 0 0 Kisbodak 0 Lébény 34 60 37 97 45 Levél 0 0 0 0 0 Lipót 0 0 0 0 0 Máriakálnok 0 0 0 0 0 Mecsér 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 204 243 356 269 384 Mosonszolnok 0 0 0 0 0 Mosonudvar Püski 0 0 0 0 0 Rajka 35 35 28 15 0 Újrónafő 0 0 0 0 0 Várbalog 0 0 0 0 0 Összesen 308 407 501 440 448 Forrás: KSH TeIR. 64

A következő táblázatok segélyezési, támogatási oldalról mutatják be a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok nagyságrendi súlyát a térségben. A nyilvántartott álláskeresők között vizsgáljuk meg az álláskeresési járadékra jogosult (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás) és abban részesülők számát és arányát, a rendszeres szociális segélyben, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek számát és arányát. 32. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők száma a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008 2013), átlagos fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 10 14 10 9 1 0 Bezenye 4 5 4 8 1 1 Darnózseli 5 4 4 4 0 2 Dunakiliti 11 9 11 4 0 2 Dunaremete 1 3 3 2 0 0 Dunasziget 6 7 8 5 3 3 Feketeerdő 3 2 3 2 1 1 Halászi 10 14 15 11 4 4 Hédervár 1 2 4 5 0 0 Hegyeshalom 12 14 13 11 3 2 Jánossomorja 18 26 30 17 4 5 Károlyháza 2 1 2 2 0 0 Kimle 6 11 13 11 3 5 Kisbodak 3 3 4 1 0 0 Lébény 13 15 13 10 3 5 Levél 6 7 8 3 1 1 Lipót 2 4 4 3 0 0 Máriakálnok 6 5 3 4 1 0 Mecsér 3 2 3 3 1 1 Mosonmagyaróvár 91 110 136 90 21 22 Mosonszolnok 5 7 6 4 0 1 Mosonudvar 1 1 1 Püski 3 4 3 2 0 1 Rajka 4 7 7 3 0 1 Újrónafő 5 4 5 3 1 0 Várbalog 2 3 3 1 0 0 Összesen 231 278 313 216 47 56 Forrás: KSH TeIR 65

33. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008-2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 25,5 21,2 21,8 22,7 4,2 0,8 Bezenye 18,1 13,8 13,2 28,8 4,3 4,3 Darnózseli 15,3 12,1 8,1 8,6 0,0 9,0 Dunakiliti 25,6 17,6 21,5 11,7 0,0 4,3 Dunaremete 25,0 24,4 50,0 50,0 9,1 0,0 Dunasziget 18,7 15,0 18,7 12,6 7,9 9,9 Feketeerdő 21,8 8,5 16,9 9,0 8,7 9,3 Halászi 19,5 17,9 22,4 20,0 8,1 7,4 Hédervár 7,4 10,1 15,7 18,2 0,0 0,0 Hegyeshalom 17,3 12,8 15,2 15,1 5,0 2,8 Jánossomorja 17,2 14,9 18,2 11,8 3,3 5,0 Károlyháza 13,5 7,1 12,9 16,4 0,0 0,0 Kimle 14,4 17,3 21,5 18,4 7,9 7,9 Kisbodak 35,3 18,2 34,7 6,9 0,0 0,0 Lébény 25,2 16,8 18,1 15,1 6,7 9,8 Levél 17,6 13,4 16,8 10,6 1,8 3,1 Lipót 22,2 26,3 21,9 17,9 0,0 0,0 Máriakálnok 19,0 14,6 10,8 11,9 2,7 0,0 Mecsér 30,3 9,7 19,3 14,7 8,5 11,8 Mosonmagyaróvár 14,9 12,6 17,2 13,3 3,7 3,6 Mosonszolnok 15,1 14,9 15,4 13,3 1,0 3,7 Mosonudvar 12,5 11,5 10,3 Püski 28,9 15,6 16,9 17,6 0,0 4,9 Rajka 11,9 11,6 17,5 11,4 0,0 3,3 Újrónafő 19,8 12,6 15,4 16,3 2,7 0,0 Várbalog 24,2 14,9 26,7 8,7 2,7 2,6 Átlag 20,1 14,9 19,5 15,9 3,8 4,4 Forrás: KSH TeIR 66

34. táblázat Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008 2013), átlagos fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 23 38 24 19 10 11 Bezenye 10 15 18 10 6 4 Darnózseli 24 22 26 29 13 7 Dunakiliti 22 27 25 19 9 10 Dunaremete 3 7 2 2 2 2 Dunasziget 15 23 17 17 8 8 Feketeerdő 6 8 8 4 3 2 Halászi 29 47 36 25 16 15 Hédervár 12 14 16 15 5 6 Hegyeshalom 40 66 43 35 18 16 Jánossomorja 54 102 81 72 41 22 Károlyháza 5 6 11 7 3 5 Kimle 23 39 29 28 15 25 Kisbodak 4 10 6 5 1 1 Lébény 22 51 30 31 18 12 Levél 18 29 25 16 10 8 Lipót 5 9 11 5 4 3 Máriakálnok 17 23 18 20 10 8 Mecsér 3 9 5 9 2 2 Mosonmagyaróvár 292 494 365 279 158 153 Mosonszolnok 17 25 21 16 9 9 Mosonudvar 2 2 3 Püski 7 14 11 8 4 4 Rajka 22 37 20 13 10 9 Újrónafő 10 19 12 8 4 4 Várbalog 5 8 7 3 5 2 Összesen 684 1 140 863 692 383 344 Forrás: KSH TeIR 67

35. táblázat Járadékra jogosultak aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008 2013), % 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 60,1 58,8 51,1 46,6 34,5 31,8 Bezenye 43,6 42,1 61,4 36,9 26,6 22,9 Darnózseli 72,5 63,1 61,0 62,0 42,5 30,3 Dunakiliti 53,7 53,2 50,8 53,1 34,3 27,3 Dunaremete 50,0 63,4 36,4 50,0 54,5 42,1 Dunasziget 44,8 51,7 39,8 41,5 24,4 24,8 Feketeerdő 40,0 45,1 43,7 23,9 21,7 14,8 Halászi 56,6 62,3 53,4 46,0 36,0 29,4 Hédervár 72,1 62,9 57,4 53,6 30,6 32,4 Hegyeshalom 56,8 62,4 51,0 48,6 30,2 25,3 Jánossomorja 50,7 58,1 48,9 50,5 39,3 23,3 Károlyháza 38,5 44,6 64,3 49,1 27,5 45,2 Kimle 54,5 62,5 47,9 46,3 36,0 40,7 Kisbodak 47,1 69,1 44,9 69,0 37,5 29,4 Lébény 42,7 55,5 40,6 49,4 42,7 25,5 Levél 50,0 58,8 52,6 51,2 34,9 25,4 Lipót 55,6 63,2 60,3 32,1 53,6 33,3 Máriakálnok 58,6 64,6 64,0 59,7 35,5 27,5 Mecsér 33,3 56,5 31,6 46,7 17,0 17,6 Mosonmagyaróvár 48,1 56,9 46,2 41,3 27,9 24,6 Mosonszolnok 55,5 52,7 59,4 54,9 37,5 31,5 Mosonudvar 37,5 30,8 25,6 Püski 60,0 59,4 62,0 60,8 59,3 34,1 Rajka 60,1 66,5 50,6 46,5 44,6 27,9 Újrónafő 41,8 55,6 40,2 37,5 23,3 18,9 Várbalog 54,5 49,3 57,8 47,8 48,6 15,8 Átlag 52,0 57,5 51,1 47,8 35,8 28,0 Forrás: KSH TeIR 68

36. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 1 0 0 0 0 0 Bezenye 10 2 0 3 0 0 Darnózseli 0 0 0 1 0 0 Dunakiliti 6 3 2 4 2 2 Dunaremete 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 7 2 1 3 3 1 Feketeerdő 3 1 0 1 0 0 Halászi 1 0 0 0 0 1 Hédervár 1 0 1 0 0 0 Hegyeshalom 9 5 5 6 4 4 Jánossomorja 25 12 9 14 9 9 Károlyháza 3 1 1 1 1 0 Kimle 2 1 2 1 0 0 Kisbodak 0 0 0 0 0 0 Lébény 11 2 3 5 2 3 Levél 3 2 1 2 2 1 Lipót 0 0 0 1 1 0 Máriakálnok 0 0 0 0 0 0 Mecsér 0 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 168 43 19 26 22 48 Mosonszolnok 3 1 1 2 1 1 Mosonudvar 1 1 2 Püski 0 0 0 0 1 0 Rajka 3 2 2 0 1 1 Újrónafő 8 3 2 2 2 1 Várbalog 0 0 0 1 1 1 Összesen 264 82 49 73 53 75 Forrás: KSH TeIR 69

37. táblázat Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma, KSH (2011 2013), fő 2011 2012 2013 Ásványráró 0 1 1 Bezenye 3 0 1 Darnózseli 0 2 1 Dunakiliti 6 5 5 Dunaremete 0 0 1 Dunasziget 4 2 2 Feketeerdő 6 4 5 Halászi 3 3 5 Hédervár 1 2 2 Hegyeshalom 6 6 8 Jánossomorja 19 12 12 Károlyháza 2 1 2 Kimle 3 3 6 Kisbodak 0 0 0 Lébény 8 3 4 Levél 2 2 5 Lipót 0 0 0 Máriakálnok 0 2 3 Mecsér 2 2 1 Mosonmagyaróvár 123 135 110 Mosonszolnok 3 5 6 Mosonudvar 1 1 1 Püski 0 1 2 Rajka 3 2 3 Újrónafő 5 4 3 Várbalog 2 2 2 Összesen 201 200 191 Forrás: KSH TeIR 70

7.2. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők helyzetével kapcsolatos indikátorok többsége kizárólag helyi adatgyűjtésre épülve elemezhető, amely jelenleg sem a településeken sem a járásban nem érhető el. A korábbi HEP-ek többségében is hiányoztak a célcsoporttal kapcsolatos indikátorok. A HEP-ek jelenleg zajló felülvizsgálata révén elképzelhető, hogy a jövőben bővülni fog az elérhető indikátorok köre, de jelen pillanatban a korábban bemutatott foglalkoztatási és munkanélküliségi területeken, illetve a képzettség kapcsán érhetőek el részletes nemi bontásban az adatok. A végzettségi adatok szoros összefüggésben állnak a demográfiai (elöregedés, idősebb korosztályok alacsonyabb iskolázottsága) és az urbanizációs (magasabban kvalifikált populáció városokba tömörülése) folyamatokkal. Ennek ellenére az alacsonyan iskolázott lakosság, és ezen belül a nők adatai különösen fontosak esélyegyenlőségi szempontból, hiszen a mai társadalmi feltételek közepette alapvető érvényesülési faktorról van szó. A népszámlálás adati alapján három kategóriába sorolhatóak az alacsonyan kvalifikált személyek. Megkülönböztetjük az általános iskola első, az első hét, és a nyolcadik évfolyamát el nem végzett embereket. A 2011-es Népszámlálás adati alapján a járásban mindössze 314 nő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát, 3625 nő az első hét évfolyamot, és további 9951 személy a nyolcadik évfolyam elvégzése után hagyta abba tanulmányait. A 14 000 főnyi alacsonyan kvalifikált női lakos a teljes női populáció harmadát jelenti és természetesen nagyobbik hányaduk 65 év fölötti idős személy. A százalékos arányokat tartalmazó táblázat alapján pontosabban be lehet azonosítani az iskolázottsági struktúra szélső pontjaink elhelyezkedő női lakosok térbeli megoszlását, koncentrációját. A diplomás nők felülreprezentáltak Dunaremetén, Feketeerdőn, Héderváron, Lipóton, Mosonmagyaróváron és Rajkán. A legfeljebb nyolc osztályt végzett nők aránya az átlagosnál magasabb az alábbi településeken: Dunasziget, Károlyháza, Kisbodak, Mecsér, Mosonudvar, Újrónafő, Várbalog. Természetesen itt az elsődleges faktor az elöregedő, főként nőnemű idősebb populáció koncentrációja, amely tényező egyszerre kapcsolódik az idős és a női célcsoportok problémarendszeréhez. 71

38. táblázat A nők száma a legmagasabb iskolai végzettség egyes kategóriáiban KSH Népszámlálás, 2011, fő Az általános iskola nos iskola nos iskola főiskolai, Az általá- Az általá- Egyetemi, Középfokú iskolai végzettséggel első évfolyamát el évfolyamát évfolyamát nők száma, levéllel Összes első hét nyolcadik Érettségizett egyéb ok- rendelkező nem végző elvégző nők elvégző nők 2011 rendelkező nők száma, nők száma, száma, száma, nők száma, 2011 Megnevezés 2011 2011 2011 2011 Ásványráró 8 118 243 191 235 80 875 Bezenye 6 95 230 138 173 66 708 Darnózseli 5 93 232 161 199 62 752 Dunakiliti 9 81 259 206 255 106 916 Dunaremete 1 7 37 18 25 18 106 Dunasziget 8 77 231 149 162 71 698 Feketeerdő 2 34 48 44 79 40 247 Halászi 11 156 433 285 431 125 1 441 Hédervár 9 63 147 107 141 74 541 Hegyeshalom 9 187 512 291 474 164 1 637 Jánossomorja 30 319 1 016 498 696 222 2 781 Károlyháza 2 32 110 42 42 3 231 Kimle 8 132 332 240 262 92 1 066 Kisbodak 2 24 54 30 46 16 172 Lébény 16 177 426 324 403 151 1 497 Levél 11 106 242 193 229 62 843 Lipót 2 22 78 83 89 43 317 Máriakálnok 7 77 229 159 252 79 803 Mecsér 4 38 85 58 67 28 280 Mosonmagyaróvár 128 1 427 3 962 2 471 5 153 2 339 15 480 Mosonszolnok 5 84 264 178 155 53 739 Mosonudvar 1 24 83 33 42 11 194 Püski 3 35 84 77 77 22 298 Rajka 17 141 374 208 360 200 1 300 Újrónafő 9 52 157 78 75 32 403 Várbalog 1 24 83 26 40 7 181 Összesen 314 3 625 9 951 6 288 10 162 4 166 34 506 Forrás: KSH TeIR 72

39. táblázat A nők aránya a legmagasabb iskolai végzettség egyes kategóriáiban KSH Népszámlálás, 2011, % Az általános Az általános Az általános Középfokú Egyetemi, iskola első iskola első iskola nyolcadik évfozettséggel egyéb okle- iskolai vég- főiskolai, Érettségizett évfolyamát hét évfolyamát ellyamát el- rendelkező véllel ren- nők aránya el nem végző nők arávégző nők végző nők nők aránya delkező nők 2011 Megnevezés nya 2011 aránya 2011 aránya 2011 2011 aránya 2011 Ásványráró 10,0 13,5 27,8 21,8 26,9 9,1 Bezenye 9,1 13,4 32,5 19,5 24,4 9,3 Darnózseli 8,1 12,4 30,9 21,4 26,5 8,2 Dunakiliti 8,5 8,8 28,3 22,5 27,8 11,6 Dunaremete 5,6 6,6 34,9 17,0 23,6 17,0 Dunasziget 11,3 11,0 33,1 21,3 23,2 10,2 Feketeerdő 5,0 13,8 19,4 17,8 32,0 16,2 Halászi 8,8 10,8 30,0 19,8 29,9 8,7 Hédervár 12,2 11,6 27,2 19,8 26,1 13,7 Hegyeshalom 5,5 11,4 31,3 17,8 29,0 10,0 Jánossomorja 13,5 11,5 36,5 17,9 25,0 8,0 Károlyháza 66,7 13,9 47,6 18,2 18,2 1,3 Kimle 8,7 12,4 31,1 22,5 24,6 8,6 Kisbodak 12,5 14,0 31,4 17,4 26,7 9,3 Lébény 10,6 11,8 28,5 21,6 26,9 10,1 Levél 17,7 12,6 28,7 22,9 27,2 7,4 Lipót 4,7 6,9 24,6 26,2 28,1 13,6 Máriakálnok 8,9 9,6 28,5 19,8 31,4 9,8 Mecsér 14,3 13,6 30,4 20,7 23,9 10,0 Mosonmagyaróvár 5,5 9,2 25,6 16,0 33,3 15,1 Mosonszolnok 9,4 11,4 35,7 24,1 21,0 7,2 Mosonudvar 9,1 12,4 42,8 17,0 21,6 5,7 Püski 13,6 11,7 28,2 25,8 25,8 7,4 Rajka 8,5 10,8 28,8 16,0 27,7 15,4 Újrónafő 28,1 12,9 39,0 19,4 18,6 7,9 Várbalog 14,3 13,3 45,9 14,4 22,1 3,9 Összesen 7,5 10,5 28,8 18,2 29,4 12,1 Forrás: KSH TeIR 73

7.3. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Mint a járás bemutatásnál írtuk, a Mosonmagyaróvári járásban is az elöregedés tendenciája tapasztalható, bár a jelenség később indult el, mint ahogy országos viszonylatban jelentkezett; az öregedési index (a 64 éven felüliekkel számolva) csupán 2011-ben lépte át először a 100-at, azóta emelkedik. A 60 éves és annál idősebbek arányát nézzük, akkor a lakosság több mint ötöde (21,9%) e korcsoportba tartozik, magasabbra (65 év) tolva a korhatárt az idősek aránya (15,2%) térségi szinten még alig haladja meg a gyermekkorúak arányát (14,3%). Ez a viszonylag kedvező helyzet néhány fiatalabb korstruktúrájú településnek (Feketeerdő, Károlyháza, Levél, Mosonszolnok, Máriakálnok, Kimle) köszönhető. 40. táblázat A 65 X éves népesség aránya és az öregségi index értéke, KSH (2013), % Települések 65 X évesek Öregedési index (64 éven felüli népességgel számolva) Ásványráró 17,9% 133,5 Bezenye 16,3% 136,4 Darnózseli 16,5% 113,6 Dunakiliti 14,9% 116,1 Dunaremete 18,4% 150,0 Dunasziget 14,0% 97,7 Feketeerdő 8,9% 49,5 Halászi 14,0% 101,9 Hédervár 15,4% 104,5 Hegyeshalom 14,5% 109,1 Jánossomorja 13,8% 97,9 Károlyháza 9,3% 57,8 Kimle 13,1% 86,5 Kisbodak 19,8% 138,5 Lébény 15,9% 104,1 Levél 10,9% 77,9 Lipót 20,2% 158,1 Máriakálnok 13,5% 84,6 Mecsér 17,9% 118,3 Mosonmagyaróvár 16,0% 111,0 Mosonszolnok 12,1% 76,7 Mosonudvar 14,4% 110,0 Püski 17,4% 150,7 Rajka 13,0% 97,5 Újrónafő 16,0% 105,4 Várbalog 21,7% 191,3 Összesen 15,2% 106,5 Forrás: KSH TeIR Ugyanakkor a járás számos településén az öregedési index 130 feletti, illetve az idősek aránya közelíti vagy meghaladja a 20%-ot. Bár erre külön adatunk nincs járási szinten, de az országos folyama- 74

tokból látható, hogy fokozatosan növekszik a nagyon idősek (80 év felettiek) száma, aránya, ami esetükben még erőteljesebben veti fel a szociális alap- és szakellátásokhoz való hozzájutás fontosságát. A 64 éven felüli népesség többségét (59,7%) a Mosonmagyaróvári járásban is a nők alkotják, ami azt is előrevetíti, hogy anyagi helyzetük összességében feltehetőleg kedvezőtlenebb, mint a férfiaké, mivel az alacsonyabb női bérek miatt (ami még napjainkban is tapasztalható, korábban pedig még inkább jellemző volt) alacsonyabb összegű nyugdíjban részesülnek. A nők aránya az időseken belül különösen magas Mecséren (65,5%), Károlyházán (63,5%) és Püskiben (62,7%). A nyugdíjak átlagos összegére vonatkozóan csupán járási szinten állnak rendelkezésünkre adatok (pl. 2012-ben 104 680 Ft), az alapján elmondható, hogy az némileg elmarad az országos és a megyei átlagtól. 41. táblázat 65 X éves korosztály nemi megoszlása, KSH (2013), fő és % Nő (fő) Férfi (fő) Összesen (fő) Nő (%) Férfi (%) Ásványráró 210 141 351 59,8 40,2 Bezenye 143 93 236 60,6 39,4 Darnózseli 157 102 259 60,6 39,4 Dunakiliti 157 124 281 55,9 44,1 Dunaremete 27 18 45 60,0 40,0 Dunasziget 128 82 210 61,0 39,0 Feketeerdő 26 27 53 49,1 50,9 Halászi 250 178 428 58,4 41,6 Hédervár 105 79 184 57,1 42,9 Hegyeshalom 305 213 518 58,9 41,1 Jánossomorja 495 349 844 58,6 41,4 Károlyháza 33 19 52 63,5 36,5 Kimle 178 124 302 58,9 41,1 Kisbodak 40 32 72 55,6 44,4 Lébény 308 195 503 61,2 38,8 Levél 125 80 205 61,0 39,0 Lipót 87 60 147 59,2 40,8 Máriakálnok 129 113 242 53,3 46,7 Mecsér 72 38 110 65,5 34,5 Mosonmagyaróvár 3 200 2 089 5 289 60,5 39,5 Mosonszolnok 120 94 214 56,1 43,9 Mosonudvar 38 28 66 57,6 42,4 Püski 69 41 110 62,7 37,3 Rajka 205 141 346 59,2 40,8 Újrónafő 77 60 137 56,2 43,8 Várbalog 53 35 88 60,2 39,8 Összesen 6 737 4 555 11 292 59,7 40,3 Forrás: KSH TeIR A célcsoporttal kapcsolatosan rendelkezünk még a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára vonatkozó adatokkal (melléklet 6.1.1. táblázat), amelyek azt mutatják, hogy lényegesen többen részesülnek ilyen ellátásban, mint amekkora a 64 éven felüliek száma, de még a 60 éves és 75

annál idősebbek számánál is jelentős mértékben magasabb. Ez arra utal, hogy jelentős hányadot tehetnek ki e szociális transzferben részesülők között a nem öregségi nyugdíjra, hanem más nyugdíjszerű ellátásokra (pl. rokkantsági és rehabilitációs ellátások, özvegyi nyugdíj, árvaellátás) jogosultak. 42. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 566 547 535 549 546 529 Bezenye 418 404 403 394 385 383 Darnózseli 450 456 454 445 434 424 Dunakiliti 424 408 404 405 397 390 Dunaremete 70 70 68 67 68 66 Dunasziget 365 361 361 363 351 345 Feketeerdő 81 84 90 95 91 91 Halászi 741 732 710 727 719 719 Hédervár 288 283 285 291 290 278 Hegyeshalom 940 926 912 927 914 883 Jánossomorja 1 438 1 398 1 405 1 457 1 466 1 429 Károlyháza 82 81 77 82 84 86 Kimle 593 578 573 562 552 544 Kisbodak 112 111 106 110 105 108 Lébény 871 865 846 867 837 815 Levél 377 369 361 376 367 352 Lipót 199 190 184 185 187 184 Máriakálnok 407 401 407 413 408 402 Mecsér 188 184 175 175 166 163 Mosonmagyaróvár 8 626 8 541 8 453 8 645 8 614 8 488 Mosonszolnok 509 398 397 394 383 376 Mosonudvar 0 0 0 102 101 98 Püski 184 179 180 186 182 179 Rajka 611 592 584 576 571 563 Újrónafő 216 215 215 205 199 199 Várbalog 136 130 125 118 118 113 Összesen 18 892 18 503 18 310 18 716 18 535 18 207 Forrás: KSH TeIR Összességében járás szinten több mint 18 ezer fő részesül nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, ez a lakosság negyedét (24,5%) jelenti. Az egyes településeket tekintve 21 28% közötti arányokkal találkozunk, két kivétel van csupán: a térség legfiatalabb korstruktúrájú települése, Károlyháza (15,4%) és Levél (18,8%). A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők többségét mindenütt a nők alkotják. Feketeerdőn és Mosonudvaron alig haladja meg számuk a férfiakét (51 52%), de van ahol a 61 64%-ot is eléri (Mecsér, Levél, Lébény), járás szinten 58,6%. Az elmúlt évek során a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számában csökkenő tendencia érvényesült, 2008- hoz képest a csökkenés mértéke településenként 1,5 2%. Ennél nagyobb mértékű visszaesés figyelhető meg Mosonszolnokon (-8,8%), Mecséren (-3,8%) és Lipótón (-3,8%). Néhány településen (Károlyháza, Kisbodak, Püski) a csökkenés nem tapasztalható. A csökkenés tendenciája országos folyamat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelzése szerint ennek oka elsődlegesen a kor- 76

határ alatti ellátottak számában bekövetkezett visszaesés, de csökkent az özvegyi nyugdíjban, illetve az árvaellátásban részesülők száma is. Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ellátásra jogosult a nyugdíjkorhatárt betöltött, szociálisan rászorult személy. Gyakorlatilag minimális az érintettek köre járási szinten is, és csökkenő tendenciát mutatnak az adatok. 43. táblázat Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma (2008 2013) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 0 0 0 0 0 0 Bezenye 0 0 0 0 0 0 Darnózseli 0 0 0 0 0 0 Dunakiliti 2 2 1 1 1 1 Dunaremete 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 1 0 0 0 0 0 Feketeerdő 0 0 0 0 0 0 Halászi 3 3 2 2 2 2 Hédervár 0 0 0 0 0 0 Hegyeshalom 0 0 0 0 0 0 Jánossomorja 0 0 0 0 0 0 Károlyháza 0 0 0 0 0 0 Kimle 1 2 2 2 2 1 Kisbodak 0 0 0 0 0 0 Lébény 0 0 0 0 0 0 Levél 1 1 1 1 1 2 Lipót 0 0 0 0 0 0 Máriakálnok 0 0 0 0 0 0 Mecsér 0 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 10 14 24 24 8 5 Mosonszolnok 0 0 0 0 0 0 Mosonudvar 0 0 0 Püski 0 0 0 0 0 0 Rajka 0 0 0 0 0 0 Újrónafő 0 0 0 0 0 0 Várbalog 1 0 1 1 1 1 Összesen 19 22 31 31 15 12 Forrás: KSH TeIR A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, rászoruló személyek részére. 44. táblázat Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (2008 2013) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ásványráró 0 0 0 0 0 0 Bezenye 0 0 0 0 0 0 Darnózseli 0 0 0 0 0 0 Dunakiliti 0 0 0 0 0 0 77

Dunaremete 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 0 0 0 0 0 0 Feketeerdő 0 0 0 0 0 0 Halászi 0 0 0 0 0 0 Hédervár 0 0 0 0 0 0 Hegyeshalom 8 9 14 16 4 4 Jánossomorja 8 11 8 10 9 8 Károlyháza 0 0 0 0 0 0 Kimle 0 0 0 0 0 0 Kisbodak 0 0 0 0 0 0 Lébény 15 11 11 13 13 12 Levél 0 0 0 0 0 0 Lipót 0 0 0 0 0 0 Máriakálnok 0 0 0 0 0 0 Mecsér 0 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 78 79 60 29 30 27 Mosonszolnok 0 0 0 0 0 0 Mosonudvar 0 0 0 Püski 0 0 0 0 0 0 Rajka 0 0 0 0 0 0 Újrónafő 0 0 0 0 0 0 Várbalog 0 0 0 0 0 0 Összesen 109 110 93 68 56 51 Forrás: KSH TeIR 7.4. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők esetében a rendelkezésre álló központi statisztikai adatállomány még korlátozottabb. Az összes település szintjén elérhető TeIR és KSH Tstar adatsorok kizárólag a megváltozott munkaképességű, rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számára, valamint a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára vonatkozóan állnak rendelkezésre. Tovább nehezíti az idősorok elemzését az időközben megváltozott kategóriarendszer használata, így az adatsorok csak bontásban értelmezhetőek. A megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma 2008 és 2010 között a járás egészét figyelembe véve 355 főről 316 főre csökkent. A járadékban részesülők nagyjából kétharmada nő, egyharmada férfi. Arányait tekintve a települési adatok ingadoznak, de a tendenciák a legtöbb esetben hasonlóak. 45. táblázat Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülök száma (2008 2010), fő férfiak nők összesen férfiak nők összesen férfiak nők összesen 2008 2008 2008 2009 2009 2009 2010 2010 2010 Ásványráró 2 6 8 2 6 8 0 8 8 Bezenye 4 9 13 3 9 12 3 6 9 Darnózseli 11 9 20 13 10 23 12 8 20 Dunakiliti 2 11 13 2 10 12 1 9 10 Dunaremete 0 0 0 1 0 1 1 0 1 Dunasziget 3 11 14 3 11 14 2 10 12 78

Feketeerdő 1 0 1 1 0 1 1 1 2 Halászi 3 9 12 2 9 11 2 6 8 Hédervár 1 7 8 2 5 7 2 5 7 Hegyeshalom 10 10 20 10 7 17 9 4 13 Jánossomorja 15 18 33 14 17 31 14 20 34 Károlyháza 1 2 3 0 2 2 0 2 2 Kimle 2 8 10 1 6 7 3 7 10 Kisbodak 0 1 1 0 1 1 0 0 0 Lébény 2 8 10 3 7 10 3 6 9 Levél 1 5 6 2 5 7 1 5 6 Lipót 0 2 2 0 2 2 0 1 1 Máriakálnok 0 5 5 0 5 5 1 5 6 Mecsér 2 4 6 2 3 5 2 3 5 Mosonmagyaróvár 50 82 132 46 74 120 46 71 117 Mosonszolnok 3 9 12 4 7 11 5 7 12 Mosonudvar 0 0 0 Püski 2 1 3 2 1 3 2 1 3 Rajka 3 10 13 4 9 13 4 8 12 Újrónafő 2 2 4 3 2 5 3 1 4 Várbalog 3 3 6 3 3 6 3 2 5 Összesen 123 232 355 123 211 334 120 196 316 Forrás: KSH TeIR A rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számára vonatkozó adatsorok 2011 és 2013 között állnak rendelkezésre. A térség egészében nagyságrendileg 2500 érintettről beszélhetünk kisebb éves ingadozások és enyhe csökkenő tendencia mellett. A nemi arányok megoszlása egyenletes. 79

46. táblázat Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők száma (2011 2013) férfiak nők összesen férfiak nők összesen férfiak nők összesen 2011 2011 2011 2012 2012 2012 2013 2013 2013 Ásványráró 43 49 92 42 48 90 38 48 86 Bezenye 23 33 56 21 35 56 23 36 59 Darnózseli 40 34 74 32 32 64 33 31 64 Dunakiliti 22 21 43 20 19 39 21 18 39 Dunaremete 7 5 12 6 6 12 6 5 11 Dunasziget 22 26 48 20 30 50 21 31 52 Feketeerdő 13 6 19 12 6 18 12 7 19 Halászi 59 55 114 50 56 106 52 53 105 Hédervár 26 26 52 26 29 55 24 27 51 Hegyeshalom 85 66 151 83 56 139 78 49 127 Jánossomorja 127 102 229 124 99 223 119 96 215 Károlyháza 8 9 17 8 9 17 7 8 15 Kimle 48 47 95 46 43 89 40 41 81 Kisbodak 4 7 11 4 7 11 4 6 10 Lébény 49 66 115 46 65 111 46 64 110 Levél 23 28 51 19 26 45 18 27 45 Lipót 11 18 29 10 19 29 10 18 28 Máriakálnok 31 28 59 30 26 56 33 24 57 Mecsér 11 15 26 10 16 26 10 13 23 Mosonmagyaróvár 486 546 1032 465 532 997 446 519 965 Mosonszolnok 25 30 55 24 30 54 23 27 50 Mosonudvar 8 9 17 6 8 14 7 7 14 Püski 16 11 27 14 10 24 15 10 25 Rajka 36 43 79 36 41 77 34 41 75 Újrónafő 9 10 19 8 10 18 9 10 19 Várbalog 8 9 17 8 10 18 8 10 18 Összesen 1240 1299 2539 1170 1268 2438 1137 1226 2363 Forrás: KSH TeIR Az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülő személyek számára vonatkozóan csak 2008 és 2010 között érhetőek el adatok a KSH T-Star adatbázisban. A vizsgált időintervallumban az egész járás szintjén 320-340 körül mozgott az ilyen támogatásban részesülő lakosság száma. Éves szinten nem figyelhetőek meg komolyabb ingadozások, bár a nők esetében kissé csökkent a járadékban részesülők száma. A nemi arányok 1/3 és 2/3 típusú mintázatot mutatnak mindegyik évben a nők javára. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 120 férfiról és 200 nőről beszélhetünk a járás egészében. A nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára vonatkozó adatsorok a szolgáltatás jellegéből fakadóan csak Mosonmagyaróvár vonatkozásában jelennek meg. 2008 és 2013 között a létszámadatok folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, 27 főről 37 főre nőtt a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma. 80

7.5. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetére vonatkozó településsoros adatok szélesebb körben érhetőek el a jelenlegi adatszolgáltatási rendszerekben. Három nagyobb témacsoportba rendeztük az ezzel kapcsolatos információkat. Egyrészt a 18 év alatti korosztály különböző alcsoportjainak népességen belüli arányával lehet mérni a célcsoport társadalmi súlyát, és a különböző korosztályok lélekszámának alakulását. A beiratkozási adatok arra világítanak rá, hogy miként alakult az elmúlt években a bölcsődéktől az általános iskoláig az intézményrendszer egyes elemeinek terheltsége. A harmadik témakörbe a különböző veszélyeztetettségi faktorok és segélyezési, támogatási formák adatai lettek besorolva. 47. táblázat Állandó népességből a 18 éven aluliak száma, (2008 2013), fő, 6 év átlaga, 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga 2013, % Ásványráró 337 327 317 303 303 311 316 15,9 Bezenye 246 243 241 220 210 213 229 14,7 Darnózseli 302 307 296 291 294 283 296 18,1 Dunakiliti 349 330 321 319 302 290 319 15,4 Dunaremete 44 45 42 43 37 41 42 16,8 Dunasziget 261 252 240 244 246 249 249 16,6 Feketeerdő 113 118 125 127 122 130 123 21,7 Halászi 581 546 565 554 549 533 555 17,4 Hédervár 231 243 231 227 216 213 227 17,8 Hegyeshalom 652 625 598 587 584 582 605 16,3 Jánossomorja 1155 1161 1121 1088 1082 1041 1108 17,1 Károlyháza 131 130 124 114 113 108 120 19,4 Kimle 453 449 459 468 449 435 452 18,9 Kisbodak 75 74 71 70 65 60 69 16,5 Lébény 599 609 603 587 584 586 595 18,5 Levél 408 403 382 369 357 336 376 17,9 Lipót 105 109 114 112 113 112 111 15,4 Máriakálnok 356 351 351 331 346 351 348 19,6 Mecsér 107 108 104 108 107 110 107 17,9 Mosonmagyaróvár 5800 5827 5840 5711 5704 5713 5766 17,3 Mosonszolnok 363 348 344 339 341 336 345 19,0 Mosonudvar 0 0 0 82 77 76 39 16,6 Püski 117 112 103 103 96 92 104 14,6 Rajka 510 482 453 454 435 424 460 15,9 Újrónafő 166 166 164 159 153 156 161 18,2 Várbalog 55 55 53 48 52 53 53 13,1 Összesen 15524 15429 15272 15069 14949 14847 15182 20,0 Forrás: KSH TeIR A 18 év alatti korosztály aránya a járásban nagyságrendileg 15 ezer fő körül mozog, de az elmúlt hat évben jelentős csökkenés figyelhető meg. Közel 650 fővel csökkent a korcsoport mérete 2008 és 81

2013 között. Átlagosan minden ötödik lakos 18 év alatti személy a járásban, de a települési arányok 13 (Várbalog) és 22 százalék (Feketeerdő) között szóródnak. A 0-2 év alatti korosztály nagysága szintén csökkenő tendenciát mutat, hat év alatt 14 százalékos csökkenés volt megfigyelhető járási szinten, de vannak olyan kisebb települések, ahol a csökkenési ráta sokkal magasabb, akár 40-50 százalékot is elér. Mindössze hét település (pl. Dunakiliti, Dunasziget, Kimle, Máriakálnok) tudott pozitív irányú változási tendenciát felmutatni a vizsgált időszakban. 48. táblázat Állandó népességből a 0-2 évesek száma, (2008-2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga 2013/2008 Ásványráró 50 46 41 41 44 44 44 0,88 Bezenye 40 38 31 29 26 27 32 0,68 Darnózseli 45 49 40 43 40 39 43 0,87 Dunakiliti 47 45 42 54 57 49 49 1,04 Dunaremete 6 8 5 8 5 5 6 0,83 Dunasziget 40 35 36 39 42 45 40 1,13 Feketeerdő 19 21 23 19 17 12 19 0,63 Halászi 79 64 74 79 78 76 75 0,96 Hédervár 35 34 33 33 35 36 34 1,03 Hegyeshalom 91 87 81 86 70 79 82 0,87 Jánossomorja 171 164 149 142 150 134 152 0,78 Károlyháza 24 19 17 14 18 17 18 0,71 Kimle 59 62 65 69 64 63 64 1,07 Kisbodak 9 7 7 6 6 4 7 0,44 Lébény 91 102 91 83 74 79 87 0,87 Levél 53 57 47 40 29 28 42 0,53 Lipót 15 15 17 19 18 14 16 0,93 Máriakálnok 46 45 53 51 57 58 52 1,26 Mecsér 19 18 13 17 14 18 17 0,95 Mosonmagyaróvár 1 030 1 011 1 002 910 862 865 947 0,84 Mosonszolnok 57 60 66 60 55 46 57 0,81 Mosonudvar 11 11 10 11 0,91 Püski 17 16 13 12 12 9 13 0,53 Rajka 72 65 58 60 60 52 61 0,72 Újrónafő 22 32 32 34 22 23 28 1,05 Várbalog 11 9 5 6 10 12 9 1,09 Összesen 2 148 2 109 2 041 1 965 1 876 1 844 1 997 0,86 Forrás: KSH TeIR 82

A 3 5 éves korosztálynál kisebb mértékű (3%) a csökkenés. Nagyságrendileg 2200 gyermekről beszélhetünk ebben a korcsoportban. Itt is jelentős eltérések figyelhetőek meg a településsoros idősorokban. Van olyan település, ahol hat év alatt megduplázódott a korcsoport (Mosonszolnok), összesen kilenc településen figyelhető meg pozitív irányú változás. Ásványrárón, Dunaremetén, Jánossomorján, Kisbodakon, Levélen, Máriakálnokon, Mecséren, Rajkán és Várbalogon viszont ezzel ellentétes tendenciák figyelhetőek meg, akár 20-30 százalékos csökkenő arányszámokkal. 49. táblázat Állandó népességből a 3-5 évesek száma (2008 2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga 2013/2008 Ásványráró 61 59 61 53 46 44 54 0,72 Bezenye 34 39 38 38 35 33 36 0,97 Darnózseli 42 46 47 47 50 40 45 0,95 Dunakiliti 42 48 44 40 38 47 43 1,12 Dunaremete 8 4 6 6 5 3 5 0,38 Dunasziget 48 53 44 43 39 43 45 0,90 Feketeerdő 22 26 28 24 22 23 24 1,05 Halászi 87 96 91 87 71 79 85 0,91 Hédervár 29 40 41 36 35 40 37 1,38 Hegyeshalom 93 109 104 97 98 89 98 0,96 Jánossomorja 200 207 196 185 173 158 187 0,79 Károlyháza 20 21 23 24 16 16 20 0,80 Kimle 61 62 62 62 64 71 64 1,16 Kisbodak 10 9 9 9 7 6 8 0,60 Lébény 114 109 103 94 100 96 103 0,84 Levél 71 65 68 52 57 45 60 0,63 Lipót 17 20 23 19 19 18 19 1,06 Máriakálnok 62 61 55 46 49 49 54 0,79 Mecsér 20 19 19 19 19 15 19 0,75 Mosonmagyaróvár 983 1044 1074 1035 1028 1008 1029 1,03 Mosonszolnok 39 39 50 59 71 79 56 2,03 Mosonudvar 5 6 8 6 1,60 Püski 14 15 16 19 15 14 16 1,00 Rajka 94 80 65 70 73 72 76 0,77 Újrónafő 24 26 23 24 33 31 27 1,29 Várbalog 10 8 9 7 8 7 8 0,70 Összesen 2205 2305 2299 2200 2177 2134 2220 0,97 Forrás: KSH TeIR 83

Az általános iskolás korú populációnál járási szinten csak kisebb ingadozások figyelhetőek meg. A létszámadatok 2010-11-ben voltak a legalacsonyabbak, majd újra elkezdtek növekedni a számadatok. Nagyságrendileg 8500 gyermek sorolható ebbe a korcsoportba. 11 településen kisebb arányú (2-5, esetleg 10 százalékos) növekedés volt megfigyelhető, a többi településen viszont csökkent a korcsoport aránya. A csökkenési ráta általában 5-10 százalékos, de néhány helyen ennél markánsabb zuhanás is megfigyelhető: pl. Dunakiliti, Hédervár, Kimle, Püski. A markánsabb változási tendenciák csak a kisebb lélekszámú településeken fordulnak elő, mivel itt az általános iskolás korú célcsoport mérete csak 20 50 fő között mozog. 50. táblázat Állandó népességből az általános iskolás korúak száma (2008-2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga 2013/2008 Ásványráró 156 159 155 158 168 175 162 1,12 Bezenye 121 115 119 109 108 113 114 0,93 Darnózseli 163 161 151 144 141 149 152 0,91 Dunakiliti 181 163 159 157 145 146 159 0,81 Dunaremete 22 24 26 21 20 22 23 1,00 Dunasziget 125 116 113 115 122 127 120 1,02 Feketeerdő 58 54 59 63 64 72 62 1,24 Halászi 281 283 282 271 282 265 277 0,94 Hédervár 124 115 104 107 107 100 110 0,81 Hegyeshalom 328 305 300 301 308 307 308 0,94 Jánossomorja 543 544 535 552 559 570 551 1,05 Károlyháza 63 61 52 46 53 57 55 0,90 Kimle 258 243 240 239 227 215 237 0,83 Kisbodak 41 42 39 40 38 42 40 1,02 Lébény 298 298 301 302 310 308 303 1,03 Levél 216 207 189 194 190 190 198 0,88 Lipót 57 57 56 54 58 61 57 1,07 Máriakálnok 169 175 184 177 178 179 177 1,06 Mecsér 54 55 57 50 53 60 55 1,11 Mosonmagyaróvár 2771 2757 2753 2779 2835 2890 2798 1,04 Mosonszolnok 184 174 155 142 143 154 159 0,84 Mosonudvar 0 0 0 47 47 42 23 0,89 Püski 61 55 55 54 53 50 55 0,82 Rajka 257 244 243 235 231 231 240 0,90 Újrónafő 77 70 73 75 70 76 74 0,99 Várbalog 23 27 27 29 26 27 27 1,17 Összesen 8639 8513 8437 8472 8548 8641 8542 1,00 Forrás: KSH TeIR 84

A beiratkozási adatok (következő három táblázat) szorosan összefüggenek az intézményi ellátottsággal. Járási szinten 2008 és 2013 között nem figyelhetőek meg komolyabb változások, a bölcsődébe beírt gyermekek száma Rajkát leszámítva mindenhol csökkent, viszont az óvodába és az általános iskolába beírt gyermekek száma még kissé (1-2%) növekedett is hat év alatt. A településsoros adatok ezzel szemben sokkal pontosabban mutatják mindhárom intézményi szinten a járáson belüli eltéréseket. A 2013/2008 oszlopok mutatják meg a hat év alatt bekövetkezett változások irányát (0 fölötti vagy alatti a ráta) és intenzitását (1-es értéktől való eltérés mindkét irányba). 51. táblázat Bölcsődébe beírt gyermekek száma (2008 2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga 2013/2008 Ásványráró 0 0 0 0 0 0 0 Bezenye 0 0 0 0 0 0 0 Darnózseli 0 0 0 0 0 0 0 Dunakiliti 0 0 0 0 0 0 0 Dunaremete 0 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 0 0 0 0 0 0 0 Feketeerdő 0 0 0 0 0 0 0 Halászi 18 20 14 15 11 14 15 0,78 Hédervár 0 0 0 0 0 0 0 Hegyeshalom 0 22 18 17 12 13 14 Jánossomorja 48 52 48 42 41 33 44 0,69 Károlyháza 0 0 0 0 0 0 0 Kimle 0 0 0 0 0 0 0 Kisbodak 0 0 0 0 0 0 0 Lébény 0 0 0 0 0 0 0 Levél 0 0 0 0 0 0 0 Lipót 0 0 0 0 0 0 0 Máriakálnok 0 0 0 0 0 0 0 Mecsér 0 0 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 343 316 297 310 282 289 306 0,84 Mosonszolnok 0 0 0 0 16 21 6 Mosonudvar 0 0 0 0 0 0 0 Püski 0 0 0 0 0 0 0 Rajka 24 28 21 17 26 24 23 1 Újrónafő 0 0 0 0 0 0 0 Várbalog 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 433 438 398 401 388 394 409 0,91 Forrás: KSH TeIR 85

52. táblázat Óvodába beírt gyermekek száma (2008 2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga 2013/2008 Ásványráró 66 63 59 52 48 47 56 0,71 Bezenye 27 32 32 31 44 45 35 1,67 Darnózseli 58 48 61 54 64 65 58 1,12 Dunakiliti 71 67 67 63 65 64 66 0,90 Dunaremete Dunasziget 49 45 48 43 43 39 45 0,80 Feketeerdő Halászi 100 110 113 103 104 104 106 1,04 Hédervár 37 40 47 45 41 41 42 1,11 Hegyeshalom 100 108 119 108 111 107 109 1,07 Jánossomorja 190 203 203 191 177 180 191 0,95 Károlyháza Kimle 89 94 94 91 88 84 90 0,94 Kisbodak Lébény 131 123 120 133 129 119 126 0,91 Levél 75 70 75 65 64 54 67 0,72 Lipót 24 18 24 26 30 26 25 1,08 Máriakálnok 46 47 50 49 38 41 45 0,89 Mecsér 23 23 26 18 16 19 21 0,83 Mosonmagyaróvár 1177 1239 1303 1324 1321 1229 1266 1,04 Mosonszolnok 50 47 46 65 80 92 63 1,84 Mosonudvar Püski 17 29 30 32 32 23 27 1,35 Rajka 104 96 78 70 72 66 81 0,63 Újrónafő 27 26 24 26 34 35 29 1,30 Várbalog 18 18 14 22 21 17 18 0,94 Összesen 2479 2546 2633 2611 2622 2497 2565 1,01 Forrás: KSH TeIR 53. táblázat Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban - gyógypedagógiai oktatással együtt (2008 2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia 86

2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga 2013/2008 Ásványráró 133 133 130 134 133 151 136 1,14 Bezenye 95 89 81 82 76 78 84 0,82 Darnózseli 203 210 204 216 210 193 206 0,95 Dunakiliti 223 198 190 151 155 164 180 0,74 Dunaremete Dunasziget 0 0 0 39 50 66 52 Feketeerdő Halászi 260 250 264 291 286 282 272 1,08 Hédervár 155 154 150 95 84 84 120 0,54 Hegyeshalom 252 247 238 241 230 231 240 0,92 Jánossomorja 514 504 497 483 496 513 501 1,00 Károlyháza Kimle 244 239 214 203 201 196 216 0,80 Kisbodak Lébény 237 238 239 248 260 275 250 1,16 Levél 135 143 128 129 131 141 135 1,04 Lipót 0 0 0 14 29 46 15 Máriakálnok 97 46 43 35 0 51 45 0,53 Mecsér 16 16 19 21 18 18 18 1,13 Mosonmagyaróvár 2768 2799 2782 2791 2864 2965 2828 1,07 Mosonszolnok 138 143 146 146 155 161 148 1,17 Mosonudvar Püski 27 26 20 0 0 0 24 Rajka 181 179 181 185 181 171 180 0,94 Újrónafő 0 0 0 0 0 0 Várbalog 0 0 0 0 0 0 Összesen 5678 5614 5526 5504 5559 5786 5611 1,02 Forrás: KSH TeIR 87

Ha abból indulunk ki, hogy 2013-ban nagyságrendileg 8500 gyermek járt óvodába vagy általános iskolába a járás egészében, és a hátrányos helyzetű gyermekek számának a statisztikáját (ami alapvetően egy alulbecsült számadat, a valóságban szakértői vélemények alapján ennél nagyobb az érintettek csoportja) ehhez az értékhez viszonyítjuk, akkor képet kapunk arról, hogy a gyermekek mekkora hányadát érinti a hátrányos helyzet. Csak az utolsó két évre érhetőek el statisztikák és már ebben a két időpontba is nagyon jelentős az eltérés az adatsorokban. A magasabb értékű 2012-es adatokkal számolva a hátrányos helyzetű óvodás és iskolás gyermekek aránya 14-15 százalék körül mozog. Az alacsonyabb értékű 2013-as adatokkal számolva a ráta lecsökken 10 százalék körüli értékre. 54. táblázat Hátrányos helyzetű gyermekek száma (2012-2013), fő Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2012 2013 2012 2013 Ásványráró 8 9 24 30 Bezenye 8 6 17 17 Darnózseli 9 8 16 15 Dunakiliti 13 8 19 0 Dunaremete Dunasziget 9 12 12 16 Feketeerdő Halászi 9 11 17 20 Hédervár 3 1 3 7 Hegyeshalom 15 0 44 23 Jánossomorja 25 28 65 55 Károlyháza Kimle 11 11 28 27 Kisbodak Lébény 7 6 29 23 Levél 11 8 42 14 Lipót 0 0 0 0 Máriakálnok 4 7 0 4 Mecsér 1 1 2 2 Mosonmagyaróvár 161 115 499 411 Mosonszolnok 2 2 30 24 Mosonudvar Püski 2 1 0 0 Rajka 12 7 10 6 Újrónafő 13 14 0 0 Várbalog 2 2 0 0 Összesen 325 257 857 694 Forrás: KSH TeIR Éves szinten körülbelül 100 esetben történik kiskorú gyermek védelembe vétele a járás egészében, viszont a legtöbb településen vagy nem is jelenik meg ez a statisztika vagy csak néhány esetet je- 88

lent. Évenkénti bontásban jól látható az ingadozás, míg 2008-ban csak 75 védelembe vett kiskorú gyermekkel számolhattunk a járás egészében, 2011-re az érték már majdnem elérte a 130-at. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek számára vonatkozó adatsorok is csak 2008 és 2012 között érhetőek el jelen pillanatba. Ezekből az olvasható ki, hogy a térség egészét tekintve 350 és 400 fő között ingadozott a mutató az elmúlt öt évben. Egyértelmű trend nem figyelhető meg. 55. táblázat Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én (2008 2012), fő 2008 2009 2010 2011 2012 5 év átlaga Ásványráró 0 0 0 0 2 0 Bezenye 1 1 2 7 1 2 Darnózseli 2 11 4 4 4 5 Dunakiliti 1 3 1 1 0 1 Dunaremete 0 1 1 0 0 0 Dunasziget 2 2 2 3 2 2 Feketeerdő 2 0 0 0 0 0 Halászi 1 0 0 1 0 0 Hédervár 0 0 0 1 1 0 Hegyeshalom 0 0 0 0 0 0 Jánossomorja 5 6 8 7 14 8 Károlyháza 13 10 2 3 0 6 Kimle 0 0 2 2 5 2 Kisbodak 0 0 0 0 0 0 Lébény 4 1 0 0 1 1 Levél 4 4 2 4 0 3 Lipót 0 0 0 0 0 0 Máriakálnok 0 0 0 0 0 0 Mecsér 0 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 36 37 68 86 48 55 Mosonszolnok 0 0 0 3 5 2 Mosonudvar 0 0 0 0 2 0 Püski 0 0 0 0 0 0 Rajka 0 1 0 1 5 1 Újrónafő 4 10 11 4 8 7 Várbalog 0 0 0 2 0 0 Összesen 75 87 103 129 98 98 Forrás: KSH TeIR 89

56. táblázat Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én (2008 2012), fő 2008 2009 2010 2011 2012 5 év átlaga Ásványráró 23 16 24 26 47 27 Bezenye 13 7 7 20 1 10 Darnózseli 9 11 4 8 4 7 Dunakiliti 1 3 3 1 0 2 Dunaremete 0 1 1 0 0 0 Dunasziget 0 0 2 1 1 1 Feketeerdő 2 0 0 0 0 0 Halászi 3 2 0 1 7 3 Hédervár 0 0 0 1 1 0 Hegyeshalom 36 23 16 10 6 18 Jánossomorja 105 128 125 144 137 128 Károlyháza 33 23 14 9 14 19 Kimle 7 13 12 13 6 10 Kisbodak 0 0 0 1 0 0 Lébény 19 18 19 23 25 21 Levél 13 12 11 10 3 10 Lipót 0 0 0 0 0 0 Máriakálnok 0 0 0 0 0 0 Mecsér 0 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 93 87 90 113 79 260 Mosonszolnok 4 8 8 11 13 9 Mosonudvar 3 3 3 Püski 0 0 0 0 5 1 Rajka 3 0 0 1 5 2 Újrónafő 12 10 11 4 8 9 Várbalog 7 4 2 2 1 3 Összesen 383 366 349 402 366 373 Forrás: KSH TeIR 90

57. táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 43 40 43 42 44 52 44 Bezenye 13 22 33 37 28 22 26 Darnózseli 45 50 36 43 38 32 41 Dunakiliti 50 47 48 42 25 34 41 Dunaremete 1 2 0 0 3 4 2 Dunasziget 25 29 25 25 27 31 27 Feketeerdő 6 6 4 13 7 6 7 Halászi 31 36 29 39 41 39 36 Hédervár 22 33 30 36 16 13 25 Hegyeshalom 101 113 125 129 112 89 111 Jánossomorja 99 109 135 149 152 154 133 Károlyháza 30 34 36 34 34 31 33 Kimle 24 43 50 51 56 48 45 Kisbodak 0 0 1 1 3 3 1 Lébény 51 64 65 51 43 30 51 Levél 48 16 32 34 36 33 33 Lipót 0 1 1 0 0 0 0 Máriakálnok 29 30 27 20 25 20 25 Mecsér 10 9 11 10 8 7 9 Mosonmagyaróvár 914 977 810 1 009 1 338 802 975 Mosonszolnok 33 41 57 35 28 26 37 Mosonudvar 22 25 12 19 Püski 3 3 3 5 3 3 3 Rajka 13 7 17 13 14 24 15 Újrónafő 30 51 49 44 50 43 44 Várbalog 8 4 5 5 3 0 4 Összesen 1 629 1 763 1 670 1 890 2 158 1 553 1 777 Forrás: KSH TeIR 91

58. táblázat Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma - pénzbeli és természetbeni (2008 2013), fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 év átlaga Ásványráró 0 0 0 0 0 0 0 Bezenye 3 22 9 4 1 4 7 Darnózseli 0 0 0 0 0 0 0 Dunakiliti 19 12 11 14 4 4 11 Dunaremete 0 0 0 0 0 0 0 Dunasziget 0 0 0 0 0 0 0 Feketeerdő 2 2 0 0 0 0 1 Halászi 12 16 12 8 0 0 8 Hédervár 0 0 1 1 0 0 0 Hegyeshalom 0 0 10 11 12 6 7 Jánossomorja 139 219 225 216 218 124 190 Károlyháza 7 16 4 5 1 0 6 Kimle 15 42 10 4 0 2 12 Kisbodak 0 0 0 0 0 0 0 Lébény 58 106 71 66 22 62 64 Levél 15 21 42 37 13 11 23 Lipót 0 0 0 0 0 0 0 Máriakálnok 41 19 23 24 10 9 21 Mecsér 0 0 0 0 0 0 0 Mosonmagyaróvár 2 304 2 216 2 326 914 1 050 1 082 1 649 Mosonszolnok 14 11 12 12 9 5 11 Mosonudvar 4 6 4 5 Püski 0 0 0 0 0 16 3 Rajka 10 10 0 1 1 81 17 Újrónafő 0 0 0 0 0 0 0 Várbalog 0 0 3 2 0 0 1 Összesen 2 639 2 712 2 759 1 323 1 347 1 410 2 032 Forrás: KSH TeIR A települési szinten elérhető saját gyűjtést nem igénylő esélyegyenlőségi indikátorok hiányosságait pótlandó a következő fejezetben a kiemelt célcsoportok esetében végzett szakértői fókuszcsoportos megbeszélések eredményeit mutatjuk be, amelyek segítségével már sokkal pontosabban meg lehet határozni a problématerületeket és a lehetséges együttműködési irányokat. 92

8. A program kiemelt célcsoportjainak sajátosságai Az újonnan megalakult Járási Felzárkózási Kerekasztal keretei között az egész programozási folyamat prioritásaiból kiindulva három kiemelt célcsoportra, problémakörre (idősek helyzete, egészségkultúra, különösen a gyermekek és fiatalok körében, fogyatékkal élők integrációja) fókuszálva specifikus szakmai bizottságok (Munkabizottságok) kezdték meg működésüket. Az alakuló ülés utáni első alkalmat (2015. május) arra használtuk fel, hogy a helyzetelemzést segítő csoportos szakértői beszélgetést, úgynevezett fókuszcsoportos interjút készítsünk a bevont szakemberekkel a helyzetelemzés elmélyítése és a programterv minél hatékonyabb megalapozása érdekében. A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk 4-8 fős csoportos megbeszélések szervezését az adott célcsoporthoz kapcsolódó szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. Minden célcsoport kapcsán egy fókuszcsoportos megbeszélés került megrendezésre. A fókuszcsoportos megbeszélés időtartama 1,5 2 óra volt. Kiemelt célcsoportok a program prioritásaival összhangban: Idősek (generációk közti együttműködés) Gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák) Fogyatékkal élők (integráció) Témakörök: Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Jó gyakorlatok bemutatása Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek) A beszélgetések alapvető célja, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerő-piaci helyzet, oktatás, egészségügy stb.), a programozás szempontjából lényeges súlypontokat feltárjuk, beazonosítsuk a kulcskérdéseket és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk. 93

Ezen a ponton részletesen bemutatjuk a három célcsoport vonatkozásában feltárt helyzetképet, később pedig az itt elhangzottakat a SWOT elemzés és a problématérkép elkészítése során rendszerezzük. A programötletek és javaslatok gyűjtése témakör ezen a szinten még csak egyfajta ötletbörzének tekinthető, a Munkabizottságok a későbbi időszakban kiválogathatják az ígéretes elgondolásokat és tovább gondolhatják a megvalósítás lehetséges lépéseit, ezzel is segítve a minél reálisabb programterv kidolgozását. 8.1. Célcsoport: Idősek (generációk közti együttműködés) Időpont: 2015. május 19. Helyszín: Mosonmagyaróvár, Polgármesteri Hivatal Résztvevők: 1) Karolina Kórház, Mosonmagyaróvár: kórházi szociális munkás 2) KESZI ASZK, Mosonmagyaróvár: demens idősellátás képviselője (alapszolgáltatás) 3) CSSZK, Mosonmagyaróvár: családsegítés képviselője 4) Idősek klubja (nappali ellátás), Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Lébény: ápolást-gondozást nyújtó alapszolgáltatások képviselője 5) Idősek klubja (nappali ellátás), Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Hegyeshalom: ápolástgondozást nyújtó alapszolgáltatások képviselője 6) KESZI SZE, Mosonmagyaróvár: ápolást-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézmények (szakosított ellátások) képviselője 7) KESZI, Mosonmagyaróvár és a járás települései: időseket ellátó alapszolgáltatások és szakosított ellátások vezetője 1. Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) A fókuszcsoport résztvevői számára a térségben élő idős emberek helyzete és a velük kapcsolatos kihívások, problémák nem különültek el egymástól a helyzet feltárásakor egyértelműen és ismétlődően (többszöri tisztázó kérdés után is) a kihívásokat, problémákat sorolták. A kihívásokat és problémákat egymáshoz kapcsolódóan, egymást kiegészítve fűzték össze, eltérő vélemény nem volt. Abban is egyetértettek, hogy az idősellátás szemléletének időszerű paradigmája a kihívás, a probléma kifejezés idejétmúlt, negatív konnotációval bír, és nem támogatja a változások elérését. A legintenzívebbnek tartott kihívások az elhangzás sorrendjében tehát szerintük a következők: Az idős emberek szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése rossz a térségben, ennek két oka biztosan van: egyrészt vannak olyan települések, amelyek még mindig úgy gondolják, hogy nincs igény rájuk, ezért azok nem is kell, hogy működjenek, vagyis nincs szükséglet a 94

szolgáltatások mögött, ezért nincsenek igények sem, az igények hiánya pedig nem fog szolgáltatásokat generálni. A másik ok pl. az idősotthonokkal kapcsolatos finanszírozási probléma, vannak települések, amelyek nem járulnak hozzá a már működő otthonok fenntartásához, így idős lakóik elesnek e szolgáltatásoktól, vagyis a hozzáférés ellehetetlenül. A nagyon hoszszú várólisták is hozzájárulnak a szükségletek kielégítetlenségéhez, ez is egyértelműen finanszírozási probléma. Az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, családsegítés stb.) kiépültsége jó, a társulás településein ezek többnyire elérhetőek, itt a munkakapcsolatok is támogatják a hozzáférés esélyének növekedését. Azonban néhány település lélekszáma, helyi társadalma, anyagi ereje, földrajzi elhelyezkedése stb. vagy mindezek együttesen akadályozzák az együttműködést, ezek a települések bezárkóznak, így idős lakóikról vagy önálló feladatellátásban, vagy nem gondoskodnak. Arra vonatkozóan, hogy mely településeket érint a bezárkózás, vagy, hogy ezek milyen számban vannak, a résztvevők nem szándékoztak nyilatkozni. A szakember-ellátottság lassan a kritikus szintre csökken, mert a szociális ápoló-gondozó szakemberek a szomszédos Ausztriában keresik megélhetésüket. Ha elfogynak a szakemberek, kialakul az a helyzet, amire alig akadt példa eddig az ellátórendszerben: már az alapszolgáltatásokra (házi segítségnyújtás!) is várólista van! Mindeközben óriási az információ-éhség az ellátásokkal kapcsolatban, a hozzátartozók részéről különösen, hiszen a család gondozási funkciójának gyengülésével, vagy inkább már teljes hiányával a 24 órás felügyeletet ellátni képtelen családtagok nem tudnak mit kezdeni a hirtelen szinte teljes ellátásra szoruló idős emberekkel. Ennek másik, egyre gyakrabban előforduló jelensége, amikor a család teljesen hiányzik az idős ember mögül így ellátása addig, amíg lehetőség adódik a szolgáltatások igénybevételére, jószerével negligálódik. Ilyenkor a túlfeszített rendszer képtelen reagálni, eltűnik az érdekképviselet, az idős ember magára marad! Ezt a folyamatot a kistelepülésekről érkező szakemberek is megerősítették: a család tehermentesítésére léteznek ugyan a nappali ellátás idős klubjai, de azok nagyon alacsony létszámmal működnek - nyilvánvalóan azért, mert kevesebb azon idősek száma, akik közösségi szükségleteik kielégítésében kérnek segítséget, ugyanakkor nő a fiziológiai szükségletek kielégítésének igénye, különösen a házi segítségnyújtás iránti igény emelkedik, kifejezetten az ápolási (és nem a gondozási!) feladatok súlyával. Hézag alakult ki az alapszolgáltatások és a szakosított ellátások között, mert a jogalkotó nem ad lehetőséget az alapszolgáltatások fejlesztésére, hovatovább már szintentartására sem. Mivel az önálló életvitelt saját lakókörnyezetben támogató alapszolgáltatások túlterheltek, ki- 95

hívásaik napi szintűek az ellátás biztosításában, felgyorsul a szolgáltatást igénybe venni nem tudó (+ nem akaró) idősek állapotának romlása, s ekkor a hirtelen teljes ellátásra szoruló emberek vagy kórházba kerülnek, vagy onnan nagyon hamar újra haza, ellátás nélkül. A 24 órás ellátás, mint szolgáltatási forma újragondolása mindenképpen szükséges! Az esélyegyenlőtlenséget növelő tényezők: o az alacsony jövedelem (nem tudja a térítési díjat kifizetni a család/idős ember), o földrajzi távolságok akadályozzák a hozzáférést ( bezárkózás, együttműködések hiánya, szolgáltatás hiány helyben stb.), o az idős korra való felkészülés hiánya az idős emberek, de családjaik vonatkozásában is, o a rendszer körszerűen bezáruló lehetőségei: egészségügybe be, onnan ki a szociálisba, haza, vissza az egészségügybe, át a szociálisba és így tovább, ennek nyomán o a sürgősségi várólista szétfeszülése, o a családmegtartó szolgáltatások gyengesége, o az önkéntesség, mint plusz kapaszkodó a rendszer működéséhez szerepkeresései stb. 2. SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) A fenti kihívások részletes és sokszínű megfogalmazása után a fókuszcsoport résztvevői az erősségeket és gyengeségeket felsorolásszerűen és kevéssé kifejtetten fogalmazták meg az alábbiak szerint: Erősségek: egymásra épülő szociális ellátórendszer, napi szintű kapcsolat a szakemberek között de ez nem nevezhető együttműködésnek (!), szociális és egészségügyi szféra jó közeledése, a társulási forma megmaradása, mint a kistelepüléseket megmentő szolgáltatási forma, ma még (!) megfizethető szolgáltatások, viszonylagosan sok működő civil szervezet (pl. nyugdíjas klubok), rövidtávon elégséges aktív idős, akik a klubokat életben tartják ám elindult az elfogyó klub tendencia, meglévő önkormányzati anyagi háttér döntő szerepe az esélyegyenlőség alakításában, sokszínű, eltérő személyiséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek összeadódó készségei, tudásai. 96

Gyengeségek: elérés és hozzáférés esélyének folyamatos gyengülése a kistelepüléseken: bezárkózók, a szociális rászorultsággal szemben fokozódó előítéletek és stigmák, a család növekvő sérülései (szolgáltatáshiány, infrastruktúra hiányosságai (személyi, tárgyi), helyi gazdaság és munkaerőpiac gyengesége, jövedelemhiány, elvándorlás, gondozási funkció csökkenése stb.), szakosított ellátásokkal kapcsolatos stigmatizáció, az ellátórendszer személyfüggősége, a szakemberek személyiségének determinációja, emellett csak másodlagos a tudás, ismeret, érték és készség. Az erősségek és gyengeségek mellett néhány lehetőséget és veszélyt is megfogalmaztak a megkérdezettek, így: lehetőségként: a folyamatos felújításokat a meglévő műszaki infrastruktúrán, a családtámogatási rendszer folytatását a családok megerősítésében, a szakemberek képzésének (képzési rendszerének) megerősítését, az otthonközeli szolgáltatások fejlesztését, veszélyként: a rendkívül alacsony színvonalú bérek okán már-már végletesen elfogyó szociális ágazatot, a hosszú távú megoldások hiányát, az alaposan átgondolt és szakmai szempontok szerint kidolgozott irányok hiányát, a dologházak felé tendáló szociális ellátórendszer térnyerését, a családok és idős emberek anyagi ellehetetlenülésére vetülő családi és időskori felelősség diszkrepanciáját. 3. Jó gyakorlatok bemutatása Az esélyegyenlőséget támogató legjelentősebb jó gyakorlatként írták le a résztvevők a pályázatokat, illetve a belőlük finanszírozható fejlesztéseket, pl. műszaki infrastruktúra az alapszolgáltatásokban, szolgáltatásfejlesztés (Önkéntes Pont). Ezek fenntarthatóságáról nincsenek meggyőződve, viszont általánosan elmondható, hogy ha valami megvalósul, annak a gyakorlatban esélyegyenlőséget növelő hozadékai vannak: pl. bár sokszor hiányzik a fenntartáshoz szükséges személyi erőforrás, más szolgáltatások átveszik a megkezdett munkát, kialakulnak, vagy bővülnek szakmai illetve szakmaközi kapcsolatok. Kistelepüléses körben különösen nagy jelentőséggel bír ez a hozadékszemlélet. Hasonlóan jónak nevezett gyakorlat a személyes megszólítás, amikor a szociális rendszer kinyitja kapuit, és azon be tud jönni az oktatás, pl. a generációk találkozása kapcsán. Ilyen jó személyesség a helyi vagy országgyűlési képviselők megszólítása, a vállalati szféra bekapcsolása a szociális szolgáltatásokba a demens kerthez felajánlott padok finanszírozása, kivitelezése példáján, illetve pl. a családsegítést önálló feladatellátással megoldó települések megkeresése, a kapcsolatból együttműködés céljával. A szociális elfogadása elindult, a szemlélet alakul, de ezeket tovább szükséges erősíteni. 97

4. Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Az együttműködési irányok átgondolásakor néhány, az alábbiakban feltérképezett terület esetében az irány mellett a megvalósítás módját is reflektálták az interjúalanyok, ezek ott részletesebben olvashatóak ahol ez elmaradt, ott mintegy felsorolásban maradtak a megfogalmazottak: új együttműködési irány lehet a civil szektor, amelynek megkeresése a szociális szakemberek feladata meg kell keresni őket, meg kell ismerni őket, és létrehozni a járási civil kerekasztalt, továbbfejlesztendő a háziorvosokkal kialakított kapcsolatrendszer, és annak a szakmai értelemben vett együttműködési tartalma, ahogyan a települési önkormányzatok képviselőinek inspirálása is, mert a hangyaszintű (értsd: helyi szakemberek a helyi ellátórendszerben, a megvalósítás szintjén, vagyis alul) együttműködések a kapcsolatokból bizonytalanul ugyan, de fejlődnek, addig a döntéshozatali szinten ez még korántsem indult el, nyitni kell az egyházak felé is, mert mind a civil, mind pedig az egyházi működésmód sajátos, hatása az ellátórendszerre ma nehezen megfogalmazható, és kérdéses is de az egyházak esetében is szükség lenne egy járási szintű kerekasztalra, új típusú együttműködés lehet a természetbeni adományok, felajánlások járási szintű koordinációja, kifejezetten a szállítás oldaláról, amelyhez a településeken helyeket és szállítójárművet is keresni illetve biztosítani kell, a külföldi intézményekkel is ésszerűbb lenne a járási szintű kapcsolatépítés, így a térben szétszóródhatna az információ. Általában a járási együttműködési irányok hogyanjának közös nevezője, hogy ma még a szociális az utolsó témák egyike, a pozitívabb, jószándékú hozzáállás mellé teljesebb elfogadás szükséges, amihez kulcs a szociálistól induló következetesség és kitartás, a személyes megszólítások vagyis menni kell a településekre, a településeken, referálni kell a településvezetés felé, és elérni a bevonást a döntéshozatalba. 8.2. Célcsoport: Gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák) Időpont: 2015. május 19. Helyszín: Mosonmagyaróvár, Polgármesteri Hivatal Résztvevők: 1) Kristóf Judit, Egészségfejlesztési Iroda 98

2) Vámosi-Zics Éva, Egészségfejlesztési Iroda vezetője 3) Takaró Lajosné, narkológus, szociális munkás, DrogPont korábbi alapító vezetője 4) Kocsis Julianna, Lions Club 5) Pinkéné Bodnár Zsuzsa, Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője 6) Laibl-Sáfrány Mária, Türr István Képző és Kutató Intézet, esélyegyenlőségi mentor 7) Horváthné Szemerits Katalin 1. Célcsoport helyzete a járásban Alapvetően csak a családsegítés és gyermekjólét szempontjából hangzott el néhány kiegészítő információ. A többi résztvevő nem kívánta átfogóan értékelni a gyermekek, fiatalok esélyegyenlőségével kapcsolatos aktuális helyzetet a járásban, inkább problémaorientáltan közelítettek a kérdéshez (lásd 2. témakör). 26 települést érint a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás, kistérségi társulási formában szerveződik, egyedül Hegyeshalom nem érintett (ők maguk oldják meg), 12-13 ezer gyermek él a térségben. Közel 1000 gyermeket gondoztak, ennyi gyermekről van dossziéjuk. Prevenciós funkciókon keresztül természetesen jóval több családot elérnek. 13 éve szerveznek nyári tábort, mivel hiányzik a városban a nyári napközi, az iskolák nem vállalják fel ezt a feladatot. Nagy szükség lenne erre a szolgáltatásra. Szünidőben nincs megfelelő ellátás. Sok szülő és gyermek hátrányt szenved emiatt. A családi napközi is működik a járásban, de nem nagyon veszik igénybe a lakosok (a Gyermekotthonban van helyileg, öt fős kapacitás, de alig van igénylő). A bölcsődében működik a gyermekmegőrző szolgáltatás, egészen 19 óráig megoldható a felügyelet. Működik a gyermekhotel a bölcsödében, ahol éjszakára is ott maradhat a gyermek pár napon keresztül. A Pillangó magánóvodában is működik családi napközi. 2. Problématérkép megalapozása A beszélgetés alatt a legnagyobb hozzászólási aktivitás a problémák felsorolása során volt megfigyelhető, alapvetően az egész interjú alatt újra és újra felbukkantak a célcsoportok vonatkozásában jelentkező hiányosságok, veszélyforrások. HEP-ek készítésénél nagy probléma az adathiány (pl. drog, alkohol, családon belüli erőszak), nincsenek felmérések, kimutatások ezen a területen. 99

Mosonmagyaróváron megszüntették a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot (1998 óta működött), pedig azokat a szakembereket fogta össze, akik tudnak tenni az ügyben valamit. 2007- ben volt az utolsó felmérés. Az utóbbi öt évben ez a témakör háttérbe szorult, friss információk nincsenek, pedig legalább 2, maximum 4 évente kellenének felmérések. A droghasználat, a drogok gyorsan változnak, csak akkor lehet hatékony és hatásos beavatkozásokat tervezni, ha tudjuk mi és mekkora a probléma, ezért szükség lenne rendszeres helyzetfelmérésre mind a drog, mind az alkoholfogyasztás, dohányzás tekintetében. A pedagógusok és a szülők egyedül maradtak a problémával, nincs megfelelő intézményi keret a segítéshez. Sajnálatos módon megszüntették a korábban jól működő kortássegítést a városban. A megelőzés kapcsán a felnőttek jelentik az egyik fontos célcsoportot, a szülők felvilágosítása elsődleges kérdés, sajnos ez jelenleg nem kellően kiterjedt. Szűrési programok kérdése: alacsonyabb státuszú, hátrányosabb helyzetű rétegek elérése nem megoldott. A térségben a méhnyakrák és az emlődaganat átlag felett fordul elő, és az alacsonyabb státuszú, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében sokkal alacsonyabb a szűrési ráta. Nagyon kevés a pszichológus az oktatási intézményekben. Az igazgatók először szociálpedagógusokkal pótolták őket, majd beosztották helyettesítésre, nem a célnak megfelelően alkalmazták őket. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ miatt egyre nehezebb bejutni az oktatási intézményekbe. Főként anyagi problémák fordulnak elő a családokban, viszont ez sok más problémát is magával hoz, pl. főként szülő-gyermek és szülő-szülő közötti kapcsolati problémákat. Ezen túlmenően az elhanyagolás, az időhiány a másik fontos problématerület. Alapvetően a térségben élők életszínvonala magasabb az országos átlagnál, ennek ellenére a Családsegítő tapasztalatai alapján az anyagi nehézségek a leggyakoribb problémák. Az ausztriai munkavállalás lehetősége is segít a családoknak a megélhetésben (sok szülő kijár dolgozni), ott viszont az időhiányból fakadó elhanyagolás vezet problémákhoz. A szülői felelősség kérdése nagyon fontos, átfogó családi szintű kezelés kell. Sorozatos negatív, rossz döntések pénzügyi spirálja vezet a komolyabb szociális problémához. Egyre égetőbb gondot jelent a szociális szakember hiány, komoly erőforráshiány figyelhető meg jelenleg a szociális ágazatban. HH-s és HHH-s gyermekek száma a valóságban nem annyi, mint ami a határozat alapján látszik, mivel nem partnerek ebben a szülők. Önkéntes alapon működik a határozat megadása, az érintettek közül többen az önérzetesség, a szégyenérzet miatt nem vállalják fel a kritériumokat. Az érintett családok sok esetben nincsenek jelen a szülői értekezleteken sem. 100

Mi van azokkal, akik nem láthatóak, akik nem mennek be az iskolába és a szociális intézményekbe? Hogyan lehetne őket elérni, felvilágosítani a lehetőségekről? A pályázatokból megvalósuló projektek sok esetben a zárás után gyorsan elhalnak, nem folytatódnak, nem fenntarthatóak. 3. Jó gyakorlatok bemutatása A jelenleg, vagy a korábbi években jól működő intézmények, szervezetek, szolgáltatások vagy funkciók összegyűjtése, felsorolása volt a kiinduló pontja ennek a résznek, hogy minél konkrétabb példák kerüljenek elő. A bölcsőde Gyermekhotel szolgáltatása, éjszakára is ott tartózkodhat a gyermek pár napon keresztül. Pillangó Magánóvoda is működik családi napközi szolgáltatás. Az Átmeneti Otthon 1997 óta működik, a megyében először itt jött létre, átmeneti gondozást nyújt. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 1998 2010 között nagyon jól működött, van hagyománya, fel kellene éleszteni új formában, kiterjesztetten ezt a szakmai egyeztető felületet. A szociális ellátórendszer jól szervezett, hatékony, lefedi a térséget, a szolgáltatások elérhetőek minden településen, sok esetben a törvényi szabályozás előtt már működtek bizonyos intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Átmeneti Otthon). Anonim alkoholisták csoportja is működik a városban. Kék Kereszt is működik a városban. Járási szinten elérhető tréningek: mindennapi pénzügyek, munkakeresés, takarékos háztartás, együtt tanulás (projekt formájában valósult meg, www.nyitok.hu) Családsegítő Önkéntes Pont Program jól működött, de csak addig, amíg volt mögötte projekt és finanszírozás. 4. Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Az egész járást lefedő, településközi együttműködéseket erősítő, fenntartható fejlesztési irányok kapcsán kevesebb vélemény, ötlet fogalmazódott meg, alapvetően a prevenció, a képzés és a szűrés került elő. Családoknak szóló (felnőttek és gyerekek is együtt, és külön-külön is) felkészítő programok, képzések szervezése az egészségmegőrzés, életvezetés, drog, alkohol, internet stb. területén az egész járásra kiterjedő hatókörrel. 101

Egészségügyi szűrőprogramok erősítése, népszerűsítése, jobb tájékoztatás, intenzívebb felhívás, terjesztés különösen a kisebb települések szintjén. 5. Családok, gyermekek helyzete az érintett szolgáltatók beszámolói alapján A célcsoporthoz kapcsolódóan kiegészítő jelleggel bemutatjuk az érintett szociális szolgáltató intézmények (Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekek Átmeneti Otthona, DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat) 2014. évi beszámolóiból leszűrhető tapasztalatokat. A Családsegítő Szolgálat beszámolói alapján kirajzolódó szociális problémarendszer elemei a következők: a kliensek többsége mindennapos anyagi gondokkal küzd, közüzemi számlák kifizetése sok esetben nehézséget okoz, kilátástalan anyagi helyzet áll a háttérben, ez a kihívás gyakran lecsapódik a családi-kapcsolati problémák növekedésében is, a munkanélküliség növekedése szintén megfigyelhető, bár nem ez az elsődleges problémafaktor a térségben, a környező településeken az alkalmi munkák száma is csökken, gyakori veszélyforrás az eladósodás, a lakás veszélybe kerülése, a járás településein az igénylők között nagyon gyakori az ügyintézési nehézséggel és információhiánnyal kapcsolatos probléma, a másik gyakori probléma az elöregedés, sok az egyedülálló idős ember (elmagányosodás, lelki-mentális problémák, mindennapi teendők ellátásának nehézsége). Az arányokat és a súlypontokat jól érzékelteti a családsegítést igénybe vevők hozott problémáinak gyakorisági megoszlása a 2014. év vonatkozásában: Összes eset 6135 fő, ebből anyagi 2019 fő (kb. 1/3) lelki mentális 969 fő (kb. 1/6) ügyintézéshez segítségkérés 660 fő információkérés 590 fő családi kapcsolati 332 fő Az ellátottak végzettség szerinti bontásban közölt számadatai egyértelműen érzékeltetik, hogy az elsődleges célcsoport a nyolc általános vagy alacsonyabb végzettségű lakosság. Szolgáltatást igénybevevők a legtöbb esetben az alábbi társadalmi csoportokból kerülnek ki nagyobb valószínűséggel: nők, házastársi kapcsolatban élők, egyedül állók, inaktívak, munkanélküliek, alacsony végzettségű- 102

ek, idősek. A Gyermekjóléti Szolgálat 2014.évi települési szintű beszámolói is hasonló tendenciákra mutatnak rá azzal a kiegészítéssel, hogy a kilakoltatás, albérlet felmondás veszélye is gyakori, valamint a családi konfliktusok száma is évről-évre emelkedő tendenciát mutat. Az átmeneti gondozásba került gyermekek száma a kistérségben 26 fő volt az elmúlt évben. Ennek hátterében családi konfliktus (12 fő), elégtelen lakhatási körülmények (5 fő), szülők életvezetési problémái (5 fő) állnak legtöbb esetben. 8.3. Célcsoport: Fogyatékkal élők (integráció) Időpont: 2015. május 19. Helyszín: Mosonmagyaróvár, Polgármesteri Hivatal Résztvevők: 1) Sáfrányné Kobli Írisz, látássérültek illetve vakok és gyengén látók képviseletében 2) Borsos Eszter, a Fogyatékossággal élők Nappali Intézményeinek szakmai vezetője 3) Cser Katalin, gyógypedagógus, Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, továbbá Reménység Autista és Autisztikus Sérültekért Alapítvány elnöke 4) Stencinger Noémi, Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ intézményvezetője 5) Ratkai Katalin, gyógypedagógus, Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, továbbá a Moson Megyei Nők Egyesületének elnöke 1. Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) A fókuszcsoport résztvevői a fogyatékossággal élő emberek helyzetét kizárólag problémaorientáltan, az esélyegyenlőség szempontjából jelentős kihívások szempontjából közelítették meg, igazi helyzetleírás nem történt. Alapvetően az ellátásokhoz való hozzáféréssel, illetve a foglalkoztatással kapcsolatosan hangzott el olyan kiegészítő információ, ami a helyzetleíráshoz kapcsolható, pl. szociológiai jellemzőikről, életkörülményeikről, vagy akár az érintettek számosságáról nem hangzott el semmi információ, megfogalmazott kérdésre sem. Az ok feltehetőleg az, hogy összességében nagyon kevés információ birtokában vannak maguk a célcsoporttal foglalkozó szakemberek is, nincsenek felmérések, szükségletfeltárások, becslésekbe pedig nem kívántak belemenni. A járásban a fogyatékossággal élők, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a piaci szférában nagyobb számban a mosonmagyaróvári Nolato Magyarország Kft-ben folyik, ahol 30 35, főként látássérültet alkalmaznak. A másik meghatározó foglalkoztató a 103

Mosonmagyaróvári Szociális Foglalkoztató Kft. Nehéz a bejutás ezekre a munkahelyekre, lényegesen több munkalehetőségre lenne szükség. Említésre került még a Spar és a Tesco, ahol főként árufeltöltésre alkalmaznak értelmileg sérült vagy autista fiatalokat, illetve a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ és a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, ahol szintén több fogyatékossággal élő alkalmazott található. Az intézmények vezetői így nemcsak a sérültséggel élőkkel foglalkozó szakemberek, hanem a munkáltatók oldaláról is láttatni tudták a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának kihívásait, amire később még visszatérünk. A mosonmagyaróvári Éltes Mátyás Iskola fogadja a járás településeiről is a sajátos nevelésű gyermekeket, az ide járó gyerekek fele vidékről érkezik. A gyerekek szállítását vagy a szülők vállalják, de a Máltai Szeretetszolgálat szolgáltatását is igénybe vehetik, illetve az iskola diákotthonos, azaz van kollégiuma, ami hétfőtől péntekig ad lehetőséget a bentlakásra. Az ellátórendszer tekintetében megfogalmazódott az egymásraépültség lehetősége: Éltes Mátyás Iskola Naposház (Fogyatékossággal élők nappali intézménye) Nolato, Szociális Foglalkoztató; ugyanakkor a felnőttkorba lépő, ellátásra szoruló fogyatékos emberek ellátása megoldatlan. Elhangzott, hogy a naposházi fiatalok már 30 és 40 év közöttiek, kérdéses, hogy mit hoz az elkövetkező 10 15 év az ő ellátásukat tekintve, hiszen gondozási szükségleteik fokozatosan növekedni fognak, ami az Autista-Ház gondozottjaira is igaz lesz. A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretein belül 2012 óta működik az ún. Autista- Ház Mosonmagyaróváron. 6 éves lobbizás eredményeként valósulhatott meg, hogy az iskolás korból kikerülő autista fiatalok megfelelő helyre kerülhessenek, hiszen a Naposház számukra nem volt jó megoldás. Ez mutatja, hogy a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szakmai körök, illetve civil szervezetek erős érdekképviseleti, érdekérvényesítő szereppel bírnak a járásban. Az ellátás megnyugtató megvalósítása a Kistérségi Társulás, a Mosonmagyaróvári Önkormányzat, a Reménység Alapítvány, valamint a Rotary Club Mosonmagyaróvár és a helyi vállalkozók összefogásának sikere. Számos olyan civil szervezet működik a járásszékhelyen, amely a sérült vagy beteg emberek támogatását, illetve a társadalom érzékenyítését tűzte ki célul. Azonban nincs még igazi öszszefogás a szervezetek között a Civil Fórum szerepe itt nem érvényesült, bár alulról szerveződő folyamatok már elindultak, ennek továbbgondolásában a helyi és a járási esélyegyenlőségi program segíthet. 2. Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) 104

A csoport összetétele (volt látássérült, azaz személyében érintett, fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szakemberek [szociális és oktatási területről], fogyatékossággal élőket is foglalkoztató munkáltató) lehetővé tette, hogy több szemszögből közelíthessünk a kérdéskörhöz, így árnyaltabban kerüljenek megfogalmazásra a kihívások, problémák. Alapvetően az egész interjú alatt újra és újra felbukkantak a célcsoport vonatkozásában jelentkező kihívások, nehézségek, melyek leginkább az elfogadás, befogadás, ezzel kapcsolatosan a foglalkoztatás nehézségei az információhiány az információhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás körül mozogtak. Az egyik legnagyobb problématerületként jelent meg az információhiány, ami egyrészt vonatkoztatódott magára a célcsoportra, másrészt vonatkoztatódott tágabb körben, elsődlegesen a sérültséggel élőkkel kapcsolatba kerülő szakemberekre, ügyintézőkre, döntéshozókra, foglalkoztatókra, munkatársakra és nem általánosságban a társadalomra, laikus emberekre. Magára a célcsoportra, azaz a fogyatékossággal élőkre vonatkoztatva elsődlegesen az információhiánnyal kapcsolatosan megfogalmazódott, hogy a sérült gyermek születése után általában a szülők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ellátásokra jogosultak gyermekük után, illetve hová fordulhatnak segítségért, tanácsért. A korai fejlesztésben kialakult jó gyakorlatok most a törvényi változások miatt átmenetileg megváltoztak, de erre a területre jobban oda kell figyelni. Nemcsak a korai fejlesztést kell javítani. Amíg a sérült gyermek iskoláskorú addig megkapják a szülők a szükséges információkat az iskolától, de amikor a gyermek kikerül az iskolai keretek közül, akkor végképp tanácstalanok, hogy a felnőtté váló sérült fiatalt mi illeti meg, milyen ellátások járnak neki vagy, hogy milyen szolgáltatásokat és hol tud igénybe venni, illetve milyen lépéseket kell megtennie a szülőnek, ha fogyatékos gyermeke felnőtt korba lép. Ez elsődlegesen a sérült gyermeket, fiatalt nevelő hozzátartozók vonatkozásában merült fel, de e problémakör felvethető a felnőttkorban akár betegség, baleset vagy más okból kifolyólag fogyatékossá, illetve megváltozott munkaképességűvé váló személyek esetében is. Hová forduljanak, hová fordulhatnak információért? Felmerült, hogy számos információs anyag készül, illetve interneten is sok minden elérhető, de úgy tűnik ez nem megoldás a problémára. Célzottabb, illetve lokális szemléletű, helyi sajátosságokat bemutató anyagok kellenek, illetve annak tudása az egyes szakterületeken (pl. oktatás, egészségügy), hogy hová, kihez küldhetik a szociális ellátásokra, juttatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó kérdéseikkel hozzájuk forduló érintetteket. Itt felmerült a Családsegítő Szolgálat szerepe, úgy tűnik, hogy korábban pl. a sajátos nevelésű igényű gyerekek nevelését, oktatását biztosító Éltes M. iskola és a CSSZK között volt együttműködés e téren, az iskolából érkezett jelzés az iskolát elhagyó, illetve a tanköteles korból kikerülő fiatalokról, de ez az informális kapcsolat ma már nem jellemző, pedig a családsegítő szolgálat tudna megfelelő információkkal, segítséggel szolgálni a családok számára. Az információhiány kapcsán tehát eljutottunk 105

egy nagyon fontos kérdéskörhöz is, a különböző szakterületeken, de akár egy területen működő (pl. a Naposház és a CSSZK között sincs együttműködés, mindkettő szociális terület) intézmények közötti együttműködés vagy inkább együtt nem működés kérdéséhez. A rászorulók hatékony segítése érdekében az ellátó intézmények tudatos együttműködésére, kapacitásaik összerakására volna szükség. Sajnos a köztudatban sem él még, hogy a Családsegítő Szolgálatot meg lehet keresni ilyen jellegű kérdésekkel, problémákkal. Az érintettek információhoz való hozzájuttatásában tehát megfogalmazódott a Családsegítő Szolgálat szerepe, ugyanakkor problémaként merült fel magának a mosonmagyaróvári központnak és a járás településein működő családgondozóknak is az elérhetősége, illetve elérhetetlensége a fogyatékossággal élők számára. Nevezetesen a telephelyek, épületek, ahol fellelhetők e szociális szakemberek sok esetben nehezen megközelíthető, vagy egyáltalán nem megközelíthetők pl. mozgás- vagy látássérültek számára. Van ahol az épülethez vezető járda hiányzik, vagy rossz minőségű az út, ahol képtelenség pl. kerekesszékkel közlekedni, van ahol az épületbe vagy a családgondozó irodájába való bejutás megoldhatatlan (lépcsők, de ahol rámpa van, sokszor nagyon meredek, vagy az emeleten van az iroda). Ezek a fizikai nehézségek felvetik a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyos esélyegyenlőtlenségi problémáját egy olyan célcsoport esetében, akik fokozottan szorulnának támogatásra. Ez a probléma az elmúlt években felismerésre került a KGYCSSZK vezetője által, aki több településen kezdeményezte is a helyzet kezelését, megoldását az önkormányzatoknál. Így pl. több helyütt csengők kerültek felszerelésre, amely közvetlenül a családgondozónál jelez, ami valamenynyire megkönnyíti a kliens és a szociális szakember egymásra találását, de van, ahol az emeletről lekerült a földszintre az iroda. Az akadálymentesítés kérdése nemcsak a szociális intézmények esetében, hanem más közintézmények esetében is felmerült, a fő észrevétel az volt, hogy sokszor az akadályt az intézményekhez való eljutás képezi, azaz hiába akadálymentesített egy-egy intézmény, ha megközelíthetetlen a fogyatékossággal élők számára. Másrészt elhangzott az is, hogy leginkább abban merül ki az akadálymentesítés, hogy rámpát építenek, liftet szerelnek be, de a látás és hallássérültek, vagy értelmileg sérültek számára ez még nem oldja meg az akadálymentesítést. Külön nevesítésre került a járásszékhely legjelentősebb kulturális intézményének (Flesch Károly Kulturális Központ) a helyzete, amely elérhetetlen volt fogyatékossággal élők számára. Pozitívumként említették a szakemberek, hogy jelenleg folyik egy pályázati program, melynek keretében várhatólag megoldódik a kulturális központ akadálymentesítése, nemcsak fizikailag, hanem kommunikációs szempontból is (pl. Braille-írásos táblákat is alkalmazni fognak). Az információhiány másik vetületeként a sérültséggel élőkkel kapcsolatba kerülő emberek, elsődlegesen szakemberek, ügyintézők, döntéshozók, foglalkoztatók, munkatársak fogyatékossággal kap- 106

csolatos ismereteinek hiányossága merült fel. Ez viszont alapvető az elfogadásra, befogadásra nézve. Külön kiemelésre került az egészségügy, az orvosok felelőssége és hiányosságai e területen. A sérült gyerekekkel dolgozó gyógypedagógusok meglátása szerint jelenleg nem megfelelő szakemberek tudása, olyan orvosok vizsgálnak és mondanak véleményt autista vagy autisztikus jellemzőkkel bíró gyermekeket, akik nem értenek az autizmushoz, így sok esetben téves diagnózist állítanak fel, illetve téves információkat közölnek a szülőkkel. De elhangzott olyan példa is, hogy az üzemorvosok hozzáállása a fogyatékossággal élő munkavállalóhoz nem megfelelő, megkérdőjelezik, hogy el tudják-e látni majd az adott munkakört. Az esetben érintett munkáltató egyenesen megalázónak nevezte az orvos hozzáállását a kérdéshez. Az információhiány, hogy nincsenek a szakembereknek, ügyintézőknek ismereteik a fogyatékossággal élők képességeiről, készségeiről, szükségleteiről eredményezik azt, hogy nagyon sok esetben kizárólag sajnálatra és segítségre szoruló csoportként kezelik őket nem véve észre és nem ismerve el értékeiket, nem gondolva arra, hogy mennyi mindent el tudnak látni, meg tudnak csinálni a sérültséggel élő emberek is. Különösen hangsúlyosan merült fel ez a dolog a foglalkoztatásukkal kapcsolatosan. A munkáltatókat visszatartja a fogyatékkal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásától az, hogy nincsenek birtokában azoknak a tudásoknak, információknak, eszközöknek és támogatásoknak, amelyek kellenek ahhoz, hogy a munkakörülmények is alkalmasak legyenek a sérültséggel élő emberek fogadására. Ez nem kis vállalkozás egy-egy intézmény, cég számára, az ezzel járó nehézségek sok munkáltatót tartanak vissza attól, hogy megváltozott munkaképességű egyéneket foglalkoztassanak. Ez egyrészt mérhető pénzben (meg kell teremteni, ki kell alakítani a megfelelő körülményeket, be kell szerezni speciális eszközöket), másrészt szemléletváltást, tudatos odafigyelést igényel a munkatársak oldaláról is (pl. biztosított legyen a közlekedés, mozgás, ne pakoljanak ki a folyosóra tárgyakat, elérhetők, hozzáférhetők legyenek a munkavégzéshez szükséges eszközök, fogadják el, hogy speciális segítségre van szüksége sérült munkatársuknak [pl. vakvezető kutya], higgyék el, hogy meg tudja csinálni a kiadott feladatokat). Megfogalmazódott, hogy a munkáltatók számára szükséges lenne ezzel kapcsolatos felkészítés, információnyújtás, mire kell figyelniük, hogyan kell nekifogniuk, kialakítaniuk a védett munkahelyeket, mire van szüksége egy megváltozott munkaképességűnek. A problémák között megfogalmazódott az is, hogy több civil szervezet van Mosonmagyaróváron, akik a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok, felnőttek képviseletében vagy megsegítésükben tevékenykednek, vagy fogyatékos ügyben eléggé nyitottak, eredmények is felmutathatók szép számmal, de az interjúalanyok egy része úgy érzi, hogy a civilek nem jól segítenek, tudásbeli és szakmai hiányosságaik vannak. Ha megtalálnák a megfelelő szakembert, aki ért adott dolgokhoz, akkor sokkal jobban tudják csinálni, illetve abban az esetben sokkal jobban lehetne csinálni. 107

Előkerült az is, hogy kampányszerűen kerül elő a fogyatékos emberek kérdésköre, szerveznek számukra nagy rendezvényeket, ami rájuk irányítja a figyelmet, de aztán a mindennapokban kevés szó esik a helyzetükről, esélyeikről. Az események szinte nélkülözhetetlen szereplői a politikusok, döntéshozók, akik ilyenkor szívesen fényképezkednek sérült embertársaikkal, de utána személyes életterükben vagy face to face helyzetekben nem kívánják az érintkezést velük. Egyik interjúalanyunk így fogalmazott: amikor az interjút készítik, akkor állhat melletted az a kerekesszékes és az a látássérült. Utána már azért nem biztos, hogy le szeretnél vele ülni ebédelni. Rengetegszer megéltem már ezt a helyzetet. 3. SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) A fenti problémák és kihívások részletes megfogalmazása során a beszélgetés alatt többször előkerültek olyan tényezők, momentumok, amelyek pozitívumok és az erősségek között említhetők, de az interjúalanyok kifejtetten nem fogalmaztak meg ilyen pontokat. Erősségek: Számos intézmény, cég alkalmaz megváltozott munkaképességű személyeket vagy fogyatékossággal élőket, vannak olyan munkáltatók, akik nagyobb számban is. A fogyatékossággal élőket segítő, illetve velük foglalkozó intézmények támogatottsága egyes cégek, illetve civil szervezetek által jelentős (eszközbeli, pénzbeli támogatások), ebből kifolyólag olyan eszközöket tudnak beszerezni, vagy olyan fejlesztéseket tudnak végrehajtani, amelyek segítik az sérültséggel élők esélyegyenlőségét, életminőségét (pl. autista fiatalok kommunikációjának segítése informatikai és info-kommunikációs eszközökkel [pl. tablet]). Mosonmagyaróváron működik helyi esélyegyenlőségi fórum, ahol többször megfogalmazódott a fogyatékossággal élőkkel az egészségügyben, a hivatalokban kapcsolatba kerülők, illetve a boltokban dolgozók és a munkáltatók, munkahelyeken munkatársak érzékenyítése, ugyanakkor ebben még nem történt előrébbjutás (ez utóbbi gyengeség). Erős lobbytevékenység a sérültséggel élők érdekében a velük foglalkozó intézmények, civil szervezetek részéről, Elkötelezett szociális és gyógypedagógus szakemberek Gyengeségek: egyes szociális szolgáltatások elérésének gyengesége, egyenlőtlensége (pl. Családsegítő Szolgálat) 108

információhiány a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatba kerülő szakemberek, hivatalnokok, ügyintézők és munkáltatók körében a fogyatékossággal élők szükségleteivel, készségeivel, képességeivel, jogaival (!) kapcsolatosan együttműködés és kapacitás koordinálás hiánya a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó oktatási, szociális és az egyéb szociális intézmények között mind a laikusok, mind a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatba kerülő szakemberek jelentős része csak sajnálatra és segítségre szoruló csoportként látja a sérült embereket az akadálymentesítés problémái munkahelyteremtés és munkahelyhez jutás nehézségei. Sokkal több munkahelyre lenne igény, mint amennyiben alkalmaznak fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű személyt. A Vízi Sport Egyesület kivételével a helyi sportszervezetek nem nyitottak arra, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok számára sportolási lehetőséget biztosítsanak. A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum bemutatkozására és felhívására, amelyben felkérték őket a fogyatékossággal élők bevonására, egyik sportegyesület sem reagált. 4. Jó gyakorlatok bemutatása A Családsegítő Szolgálat együttműködési megállapodást kötött a győri Szent Cirill és Method Alapítvánnyal, melynek értelmében az Alapítvány az általa végzett támogatott foglalkoztatás program keretein belül havonta egyszer Mosonmagyaróváron a KGYCSSZK-ban tájékoztatást nyújt megváltozott munkaképességű embereknek a munkalehetőségekről, illetve segíti őket a munkához jutásban (önéletrajzírás, közvetítés, munkavállaló és munkáltató felkészítése). Bizonyos területeken elkezdődött a szakemberek érzékenyítése, szemléletformálása, informálása. E szempontból fontos az Éltes Iskola által pár éve óvónőknek és pedagógusoknak szervezett nyílt nap, ahol megismerhetik az intézményben folyó munkát. A tapasztalat pozitív, a nyílt napon tett látogatás általában megváltoztatja a térség óvodáiban, iskoláiban tanító szakemberek viszonyulását a korábban gyogyónak, kisegítő iskolának nevezett intézményhez és a célcsoporthoz is. Cél a szülők bevonzása is az iskolába, ez azonban nehezebben megy, pedig fontos lenne az érintett szülők érzékenyítése is a sajátos nevelésű gyermekek jogaira, arra, hogy lehet, sérült vagy SNI-s gyermekük számára nem az integrált oktatás a legmegfelelőbb. ennek elfogadása sok szülő részéről nehezen megy, szégyellik gyermekük fogyatékosságát. A Vízi Sportegyesület keretein belül 6 éve van lehetőség arra, hogy fogyatékos gyerekek, fiatalok sportoljanak, ebben segítő partner a Reménység Alapítvány. A fogyatékosok sportjának lehetősége személyes kapcsolatból alakult és fejlődött ki számos nehézség leküzdésével. Kez- 109

detben autista fiatalok, ma már látássérült, mozgássérült, hallássérült és értelmi sérült gyerekek is eveznek, nemcsak mosonmagyaróvári, illetve a járásban élők, hanem más térségből is van sérült sportolójuk. A sport fontos integráló erő a fogyatékossággal élők számára, megmutathatják értékeiket, azt, hogy mennyi mindenre képesek, másrészt fejleszti készségeiket, képességeiket és személyiségüket is. Ma már országos bajnokságokat is szerveznek. Elfogadás Napja: tizenegy éve magánszemély kezdeményezésére, szervezésében jött létre Mosonmagyaróváron, melynek célja bemutatni a fogyatékossággal élő emberek életét, nehézségeit, örömeit, és az is, hogy lehetőséget teremtsen az épek és a sérültséggel élőknek az együttlétre. E rendezvényt minden évben a város önkormányzata, s több civil szervezet is támogatja. A programon részt vesznek a mozgás-, hallás-, látássérült és az értelmileg akadályozott, autista emberek, s a velük foglalkozó civil szervezetek és intézmények. A rendezvény felhasználható arra is pl., hogy egy munkáltató érzékenyítse alkalmazottait a fogyatékossággal élő munkatárs elfogadására, adott sérültséggel élők szükségleteinek megismerésére erre is volt már példa. Egy másik hagyományos rendezvény hasonlóan jött létre és működik, mint az Elfogadás Napja a Fejlesztőpedagógiai Találkozó, amely a problémás gyerekekkel való foglalkozás szakmai segítését tűzte ki célul. A paralimpiai sportágak bemutatása szintén 11 éve folyik a városban, hagyományt teremtve. Több civil szervezet is próbálkozik hagyományteremtő módon rendezvényekkel: pl. Értelmi sérült Fiatalok Nemzetközi Találkozója Naposház szervezésében; a Reménység Alapítvány szervezésében Sérült Fiatalok Országos Ergométeres Versenye, valamint szülőklub foglalkozások tartása rendszeresen; Nyárköszöntő, és Nyárbúcsúztató programok, Autizmus Világnapja megrendezése Kék Séta címmel; a SINOSZ szervezésében a Siketek Világnapja; a LIONS klub Vakvacsora programja és tandem-kerékpározás lehetőségének megvalósítása. 110

9. SWOT elemzés A SWOT elemzés egy jelenség értékelésének egyik legalapvetőbb és legelterjedtebb módszere. Magában foglalja a vizsgált tényező erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyforrásait. A módszer segítségével helyzetfeltáró rész összefoglalásaként rendszerezzük a megismert sajátosságokat négy dimenzió mentén elkülönítve egymástól a kedvező és kedvezőtlen adottságokat, tendenciákat (59. táblázat). Az rendszerezés elkészítése során felhasználtuk az összes korábban elemzett fejlesztési dokumentumot (itt kiemelt szerepe van az ITS és HEP anyagoknak frissességük miatt), az intézményi beszámolókat, a statisztikai adatokat, illetve a fókuszcsoportos megbeszélések eredményeit. SWOT elemzés input elemei: Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2014-2020 26 települési Helyi Esélyegyenlőségi Program Szociális intézmények 2014. évi beszámolói KSH TeIR adatok A Járási Felzárkózási Kerekasztal keretei működő specifikus szakmai Munkabizottságok (idősek helyzete, egészségkultúra, különösen a gyermekek és fiatalok körében, fogyatékkal élők integrációja) keretei között szervezett szakmai megbeszélések A SWOT negatív oldalát jelentő dimenziók (gyengeségek és veszélyforrások) esetében csak a fontosabb jelenségeket emeltük ki, ennek a kérdésnek a teljes körű kidolgozása a következő fejezetben történik meg, ahol a problémarendszert két lépésben foglaljuk össze. Egyrészt a települések helyi esélyegyenlőségi programjaiban megjelölt problémákat mutatjuk be, majd kiegészítjük a jelen megalapozó vizsgálat során feltárt újabb tényezőkkel a rendszert. Ebből következően a gyengeségek és veszélyforrások dimenzió elemei ismétlődnek, mivel alapvetően itt jelennek meg a járás esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémái. A problématérkép ebből fakadóan a SWOT negatív oldalának egyfajta kiterjesztett, részletesebb formájának is tekinthető. 111

59. táblázat Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés SWOT analízise POZITÍV Erősség - Növekvő népesség, kedvező foglalkoztatási helyzet, alacsony munkanélküliség, gazdasági aktivitás, egyre több bevándorló, kedvező lakásállomány (ITS 2014 SWOT elemei) - Területi együttműködések kistérségi társulási formában a közoktatás és a szociális ellátás területén - Sikeres térségi szintű szociális, egészségügyi és határon átnyúló partnerségi megállapodások és projektek a térségben - Szociális alapszolgáltatások kiépültsége jó és elérhető - Egymásra épülő, jól szervezett szociális ellátórendszer - Sok esetben a törvényi szabályozást megelőzve kialakított intézmények és szolgáltatások - Napi szintű kapcsolat a szakemberek között - Szociális és egészségügyi szféra között egyre esősebb a közeledés, együttműködés - Erős civil társadalom, sok civil szervezet - Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek, határon túli munkavállalás miatt kisebb léptékűek és kevésbé elmélyültek a szociális problémák - Gyermekhotel szolgáltatás (bölcsőde) - Családi napközi szolgáltatás több intézményben is elérhető - Erős lobbytevékenység a sérültséggel élők érdekében a velük foglalkozó intézmények, civil szervezetek részéről, - Elkötelezett szociális és gyógypedagógus szakemberek - Helyi esélyegyenlőségi fórum működése Mosonmagyaróváron - Vannak a térségben felelősséggel működő cégek, vállalkozások, amelyek törekszenek a hátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű csoportok foglalkoztatására is NEGATÍV Gyengeség - Elöregedő társadalom, csökkenő gyermekszám, helyben lakó be nem jelentett lakosság lakáskörülményei rosszak (ITS 2014 SWOT elemei) - Adathiány a célcsoportok vonatkozásában - Hiányoznak a célcsoport-orientált felmérések, kutatások, vizsgálatok - A szolgáltatások elérésének és a hozzáférés esélyének folyamatos gyengülése a kistelepüléseken - Idős emberek szociális ellátásokhoz való hozzáférése rossz - Idősotthonokkal kapcsolatos finanszírozási problémák - Nagyon hosszú várólisták az idősotthonokban - Szakember ellátottság kritikus szintre csökkent, szakember hiány - A nyári napközi szolgáltatás megoldatlan a térségben - Megszűnt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum - Gyenge az oktatási intézmények speciális szakemberrel való ellátottsága (pszichológus, szociális munkás, ifjúságsegítő stb.) - Hiányoznak a szülőknek szóló preventív célzatú programok, képzések, tájékoztatók - A pályázati, projekt alapú fejlesztések utóélete kérdéses, gyakran fenntarthatatlanok, nem folytatódnak a finanszírozási periódus után - Akadálymentesítés sok esetben nem megoldott - Fogyatékossággal élők információ és szolgáltatáshoz jutása hiányos - Együttműködés és kapacitás koordinálás hiánya a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó oktatási, szociális és az egyéb szociális intézmények között - Munkáltatók nagy része nem kíván megváltozott munkaképességű, ill. fogyatékossággal élőket foglalkoztatni - Munkaerőhiány, ami a további gazdasági fejlődés gátja lehet 112

NEGATÍV POZITÍV Lehetőség - Egyre nagyobb érdeklődés, információéhség mutatkozik az ellátásokkal kapcsolatban, különösen az idősgondozás területén - 24 órás ellátási forma újragondolása az idősgondozás területén - A meglévő műszaki infrastruktúra eddigi folyamatos fejlesztésének folytatása - Szakemberek képzési rendszerének megerősítése - Otthonközeli szolgáltatások kifejlesztése - Önkéntesség és a generációk közti párbeszéd erősítése - Civil szervezetek részvétele egyes célcsoportok érdekképviseletében és támogatásában Veszélyforrás - Oktatási, egészségügyi és szociális intézmények kapacitáshiánya állandósul - Rendkívül alacsony bérek okán már-már végletesen elfogyó szociális ágazat - Átgondolt, szakmai szempontok szerint kidolgozott, hosszú távú irányok és megoldások hiánya - Szociális rászorultsággal szemben fokozódó előítéletek és stigmák - Az idősellátás területén felmerülő új igényeket nem ismerik fel a térségben - Bezárkózó települések integrációja, együttműködési aktivitása nem változik - Szociális szakemberek, ápolók külföldi munkavállalása - Idős korra való felkészülés hiánya, kevesen készülnek tudatosan erre az életszakaszra - Az alacsonyabb státuszú, hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok szűrőprogramokkal történő elérése nem kellően hatékony - Az oktatási intézmények egyre jobban bezárulnak, nehezebb bejutni, programokat szervezni - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és elérése bizonytalan - A jelenleg láthatatlan érintettek, akik nem állnak az érintett szervezetek hatókörében továbbra is kimaradnak, elérhetetlenek lesznek Forrás: saját összeállítás a helyzetelemzés során felhasznált források és primer kutatások adatai alapján. 113

10. Problématérkép Az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő térségi szintű problémák rendszerezése során két lépésben végeztük el a feltáró munkát. A kiindulópontot a 2013-ban elkészült helyi esélyegyenlőségi programok helyzetelemző- és akciótervi komponenseinek feldolgozása jelenti. A második fázis a jelen megalapozó vizsgálat során megerősített, és újonnan feltárt elemek beazonosítása és beépítése. A két fázis szétválasztása szándékos. Egyrészt nem mossa össze a két időpontban (213-ban és 2015- ben) feltárt sajátosságokat, másrészt láthatóvá teszi a HEP-ekben kommunikált üzenetek belső rendszerét, kapcsolódási pontjait, visszatérő elemeit, harmadrészt összehasonlítható a két fázis egymással. A területi alapú együttműködések sikerességének feltétele, hogy olyan kihívásokra, nehézségekre reagáljanak, amelyekben a járáshoz tartozó települések többsége, vagy legalább némelyike érdekelt. A tervezett járási szintű felzárkóztatási szakmai kerekasztal működésének hatékonysága szintén azon alapulhat, hogy több települést, vagy az egész térséget érintő intézkedéseket tud körvonalazni. Ennek érdekében áttekintettük a járás 26 településének helyi esélyegyenlőségi programjainak helyzetelemző- és akciótervi komponenseit. Az itt szereplő megállapításokat olyan alapon rendszereztük, hogy egy átlátható, prioritásokat tartalmazó járási szintű problématérképet tudjunk kidolgozni. A dokumentumok helyzetelemzései alapján négy átfogó, a térségben több települést is érintő problémagóc rajzolódik ki. Ezek olyan kérdések, amelyek az összes célcsoportot érintő együttműködési irányokat, fejlesztési aktivitásokat jelölhetnek ki a járásban. Információk - Adatok A HEP célcsoportjaira vonatkozó információk, adatok, elemzések teljes hiánya vagy korlátozott elérhetősége. Az információk gyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele, egymás közti megosztása nem megoldott sem települési, sem járási szinten (különös tekintettel a romák és/vagy mélyszegénységben élők, HHHs gyermekek, a nők és a fogyatékossággal élők esetén jelentkezik a probléma). A célcsoportokkal összefüggő esélyegyenlőségi kérdésekhez kapcsolódó érintett szervezetek, intézmények önkéntes adatszolgáltatásának erősítése és integrálása. Jelenleg ez nem megoldott. A szociális szolgáltatások célzottabb, hatékonyabb, magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében nélkülözhetetlenek a pontos, a település egész lakosságára vonatkozó, naprakész, releváns adatok az érintett célcsoportoknál. 114

Előkészítő szakmai megbeszélés anyaga (2014.08.19): Semmilyen konkrét adat nincs az érintettek köréről. Kik ők, hányan vannak? Kik szolgáltathatnak, milyen anyagokat? Mit adhatnak ki? Hogyan oszthatják meg? Ágazatok, szektorok, szakmák közti információáramlás, adatátadás, szakmai kommunikáció nem kellően jó, erősítése fontos feladat. Tájékoztatás, népszerűsítés, aktivizálás A szociális- és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről nem hatékony a tájékoztatás. A település lakossága ismerje meg az esélyegyenlőségi fejlesztés irányait, mert jelenleg nagyon keveset tudnak a lakosok erről a kérdésről. Felvilágosító kampányok és kiadványok hiánya, ezek kidolgozása és végrehajtása. A lakosság aktív részvétele gyenge a szociális problémák kezelése, az esélyegyenlőség javítása, és az egészségmegőrzés érdekében szervezett programokon, rendezvényeken, eseményeken. Különösen a szűrővizsgálatokon való részvétel növelése és azok kiterjesztése nem megoldott a térségben. Előkészítő szakmai megbeszélés anyaga (2014.08.19): Sokkal intenzívebben kellene értesíteni a célcsoportokat és a szakembereket. Nem tudnak a társszakmák képviselői az esélyegyenlőségi folyamatokról. Képzés, felkészítés A települési önkormányzat tisztségviselői, a település által fenntartott egészségügyi oktatási és szociális intézmények szakemberei nem, vagy nem teljes körűen ismerik az egyenlő bánásmód elvét, a kirekesztés elleni küzdelem és az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló célokat, elveket, módszereket, gyakorlati tapasztalatokat, azok hatásait, eredményeit. A célcsoportok tagjai és a települések érdeklődő lakosai számára szervezett tréningek, képzések hiánya. Infrastrukturális feltételek Átfogó, komplex akadálymentesítési program megvalósítása szükséges. Középületek teljes körű akadálymentesítése. Akadálymentesítési ütemterv hiánya. Közlekedési feltételek javítás (főleg a buszközlekedés) Önkormányzat honlapjának akadálymentesítése. 115

Több településnél is említett közös problémák érintett célcsoportjai Egyedül álló idős emberek ellátása, társadalmi integrációja (kirekesztődés, elmagányosodás, programok hiánya, alacsony aktivitási szint, mélyebb helyzetelemzések szükségesek, szakorvosi ellátás hiánya helyben). HH-s és HHH-s gyermekek beazonosítása nehézkes, megfelelő információk hiánya, a szülőkkel való együttműködés javítása. A tanórákon kívüli foglalkozások számának növelése. Alacsony végzettségű nők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a munkaerő-piacra visszatérni kívánó nők helyzetének javítása (lakhatás, anyagi problémák, gyermekek elhelyezése stb.). Rugalmas foglalkoztatási formák, családbarát munkahelyek elismerése. Előkészítő szakmai megbeszélés anyaga (2014.08.19): Egyre nagyobb számban jelennek meg a betelepülők a térségben. Külföldi migránsokkal kapcsolatos napi problémák merülnek fel a hivataloknál, intézményeknél. Problémát okoz a külföldi betelepülők szolgáltatási hozzáférése (szlovák, román). Jogharmonizációs problémák merülnek fel, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei. Rengeteg a munkásszállás, egyre intenzívebb a belső, országon belüli áramlás keletről nyugatra (alapvetően az ausztriai munkavállalás érdekében). Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáltuk, hogy milyen célcsoport-specifikus problémakörök jelentek meg ismétlődően a települési anyagokban. A módszer lényege az, hogy a HEP kötelező elemének tekinthető célcsoportonkénti elemző fejezetek végén szereplő problématáblázatokat hasonlítottuk össze és a többször visszatérő, ismétlődő, több települést, vagy akár a járás településeinek nagyobbik részét érintő problémákat emeltük ki (60. táblázat). 60. táblázat A helyi esélyegyenlőségi programokból kirajzolódó célcsoport alapú problémarendszer alkotóelemei Romák és/vagy mélyszegénységben élők Megfelelő adatok hiánya Munkanélküliség (tartós) Romló egészségi állapot Szűrőprogramokból való kimaradás Alacsony iskolai végzettség Életviteli problémák Adósságkezelési tanácsadás hiánya Szegregáció veszélye Hajléktalanság Önkormányzati bérlakások hiánya Gyermekek A hátrányos helyzet beazonosítása nehézkes Megfelelő adatbázis hiánya Hiányzó szolgáltatások sok településen: bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, gyermekorvos, logopédus, bűnmegelőzés stb. Kevés szabadidős lehetőség Szülők motiválatlansága Nyári szünidős ellátásuk nem megoldott Nincsenek szervezett programok a szünidőben 116

Szegénység kultúrája Veszélyeztetettség megemelkedett Deviáns viselkedési formák (főleg drogproblémák) Nők Tartós munkanélküliség magasabb Gyermeküket egyedül nevelő nők kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata Nincsenek információk a krízishelyzetekről, családon belüli erőszakról Segítő programok hiánya Megfelelő adatok hiánya Továbbképzési, átképzési lehetőségek hiánya Munkába állás, visszatérés nehézségei Családbarát munkahelyek hiánya Hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon Lakhatási nehézségek Idősek Nincs megfelelő szakosított ellátás Rossz a kapcsolat az egészségügyi és a szociális szolgáltató szervek között Demencia kezelése problémás Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott Elmagányosodás Informatikai járatlanság Kevés szervezett program Megélhetési problémák, szegénység Áldozattá válás Kevés a helyben történő szűrővizsgálat Tömegközlekedési nehézségek, falubusz hiánya Fogyatékkal élők Megfelelő adatok hiánya Akadálymentesítés nem mindenhol megoldott Egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, szűrővizsgálatokat kisebb arányban veszik igénybe Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Érdekvédelmi szervezet hiánya Rehabilitációs foglalkoztatók hiánya Forrás: Pályázathoz készített szakmai koncepció a települési HEP-ek alapján 117

Összefoglaló jelleggel az 5. ábrán mutatjuk be a helyzetelemzés során feltért esélyegyenlőségi kihívások és problémák teljes halmazát. A problématérkép felső része az átfogó társadalmi és az öszszes célcsoportot érintő generális elemeket tartalmazza, míg alattuk a célcsoportokra jellemző konkrét jellemzők szerepelnek. 5. ábra Problématérkép Forrás: saját összeállítás. 118

11. Fejlesztési irányok, igények és javaslatok a programozás számára A Járási Esélyteremtő Program kidolgozásának megalapozását nem csak a helyzetelemzés, az eredmények rendszerezése (SWOT és problématérkép) segítheti elő, hanem a fejlesztési irányok feltérképezése, a lehetséges fejlesztési ötletek gyűjtése. Egyrészt célszerű építeni a települési szintű Helyi Esélyegyenlőségi Programok fejlesztési irányrendszerére, hiszen össze kell kapcsolni a járás településeit, és átfogóbb, több település által is szükségesnek tartott térségi szintű beavatkozásokban kell gondolkodni. Ennek megalapozása érdekében áttekintettük a települések dokumentumait, és a többször visszatérő, ismétlődő, fontos szerepet játszó fejlesztési irányokat leválogattuk az öt célcsoport esetében. Ezek az irányok jelenthetik a járási szintű programozási folyamat lehetséges kiindulópontjait. Az alábbi lista nem konkrét projektötleteket tartalmaz, mivel a HEP-ek intézkedési tervei tartalmazzák az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Elsődleges célja azoknak az irányoknak a kiemelése, amelyek térségi együttműködésekre építve is fejleszthetőek lennének abból fakadóan, hogy nem partikuláris, egyedi, csak egy adott helyi társadalomra jellemző vetületei a kérdéskörnek. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés készítése, szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, szolgáltatások, támogatások bővítése, közfoglalkoztatás, illetve abból kivezető programok körének növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések szervezése, adósságkezelési segítségnyújtás hatékonyabb tájékoztató tevékenység, fórumok szervezése szociális bérlakások. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység: szülők tájékoztatása a szolgáltatásokról és lehetőségekről, kompetencia felmérések készítése, egyéni fejlesztés, közös gyermek-szülő programok szervezése, velük foglalkozó szakemberek továbbképzése, intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése, 119

hátránykompenzáló programok, egyéni fejlesztés, pályaorientáció, HH-s és HHH-s gyermekek számának pontosabb meghatározása, egészségvédelem, egészségtudatos életvitelre nevelés, deviancia (drog, alkohol, dohány) felmérések készítése, tanmenetbe beépített, akkreditált drogprevenciós programok és a kortássegítés újbóli alkalmazása az oktatási intézményekben, bűnmegelőzési előadások szervezése, szabadidős programok szervezése, jelzőrendszer funkció erősítése, életvezetési tanácsadás az egész család számára. A nők helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés, továbbképzési, átképzési programok, távmunka, részmunka lehetősége, felvilágosító előadások szervezése, gyermekfelügyelet megszervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, munkakör- és munkabér elemzések, családbarát munkahelyek elismerése, támogatása, szervezett programok anyukáknak, kismamáknak, terhes nőknek, hatékonyabb tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról, érintett szakemberekkel stratégia kidolgozása a problémák kezelésével kapcsolatban. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés, tanfolyamok szervezése, falugondnoki szolgálat bővítése, informatikai jártasság javítása, élethosszig tartó tanulás támogatása, aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, prevenciós szemlélet erősítése, szűrővizsgálatok, szűrőbuszok, 120

egészségnapok, előadások, önkéntes munka, idősek segítése, kortárs segítés, tájékoztatás, szóróanyagok, tömegközlekedési feltételek javítása, klubtermek biztosítása, nappali ellátás népszerűsítése. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés, fizikai akadálymentesítés, információs-kommunikációs akadálymentesítés, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról, egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel növelése, érintettek összekapcsolása, kapcsolatfelvétel, kerekasztal, foglalkoztatási lehetőségek nyomon követése, helyi foglalkoztatók támogatása, motiválása a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására, önkormányzati dolgozók felkészítése, ügyintézés megkönnyítése, pályázatfigyelési segítségnyújtás, szolgáltatás, Ezzel párhuzamosan a Felzárkóztatási Kerekasztal három munkabizottságán keresztül megvalósított szakértői interjúk során mód nyílt a jelen pillanatban legfontosabbnak vélt, és reálisnak tűnő fejlesztési ötletek tisztázására is. A célcsoportonként külön megszervezett workshopok alkalmával mód nyílt a résztvevőknek arra, hogy elmondják milyen fejlesztésekre lenen szükség az adott csoport esélyeinek javítása, társadalmi felzárkóztatásának erősítése érdekében. Idősügyi Munkacsoport: Be kell hozni a járásokban működő programokat a szolgáltatásokba, különösen a szakosított ellátásokba, mert ezek külön világokként működnek, zártabbak, az esélyegyenlőséget belülről építők, ám erre természetesen kívülről is szükség van, Az információk terítéséhez rendszeresen muszáj készíteni, aktualizálni tájékoztatókat, szóróanyagokat sokféle, a járást elérő információhordozó felületen, Javítani kell a kistelepülések telefonellátottságát, azért is, hogy a járási jelzőrendszer 121

betölthesse funkcióját, Előadásokat lenne jó szervezni a szociális ellátórendszerről, járási szociális roadshow formájában, hogy a lakosság, a települési önkormányzatok, de maga az intraprofesszionális és interprofesszionális ellátórendszer is megismerhesse, és nyomon követhesse a működő ellátásokat, szolgáltatásokat, azok változásait, az innovációkat (pl. Alzheimer Cafe). Ezek azon túl, hogy információs források, tapasztalati tanulásra csábítanak, kimozdítják a lakosságot a tanult tehetetlenségből, befolyásolhatják a helyi döntéshozást, és együttműködéseket is generálhatnak. Gyermekek és Fiatalok Munkacsoport: Nyári napközi szolgáltatás megszervezése járási szintű hatókörrel. Olyan szakmai fórumra lenne szükség, amely a szenvedélybetegségek ügyében lenne illetékes a térségben. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum reaktiválása, területi hatókör kiterjesztése, tágabb szakmai keretek biztosítása. Anonim felmérések készítése a fiatalok körében: droghasználat, alkoholfogyasztás, szexuális magatartás, családon belüli erőszak, biztonságos internet használat területén. UNICEF - Ébresztőóra program, gyermekek jogait ismerteti meg a gyermekekkel, jó gyakorlat, ingyenes, interaktív, ki lehetne terjeszteni a térségre. Jobban kellene propagálni ezt a programot a térségben. Preventív programok indítása a szülők számára: térjen ki az egészségvédelemre, ebbe csomagoljuk be a drog, alkohol stb. problémákat. Ez sokkal jobban érdekli a szülőket, nagyobb valószínűséggel fognak érdeklődni. Egészségfejlesztésben kellene gondolkodni: átfogóan kell közelíteni pl. kommunikációs, konfliktuskezelés, stressz kezelés, döntéshozás, kapcsolattartás, szenvedélyek, internet veszélyei. Erősebb jelenlét kellene az iskolákban, különböző prevenciós programok szervezése. Olyan tanácsadásra, kurzusra lenne szükség, ahol szemléletmódot, életvezetési módszereket, súlypontokat kellene bemutatni (pl. pénzbeosztás, rossz döntések elkerülése). Szemléletformáló, döntéshozó tréningek szervezése a szülőknek (életvezetési tanácsadás, pénzbeosztás, prioritások, súlypontok megtalálása stb.). Mindennapi pénzügyek, munkakeresés, takarékos háztartás, együtt tanulás (korábbi projekt ebben a témában Nyitok.hu), ilyen tréningekre szükség lenne a térségben a szülőknek, felnőtteknek, családoknak. Láthatatlan érintettek elérése Hogyan lehet elérni azokat a személyeket, akik jelenleg 122

nincsenek kapcsolatban az érintett szervezetekkel, akik nem láthatóak, akik nem mennek be az iskolába és a szociális intézményekbe? Hogyan lehetne őket felvilágosítani a lehetőségekről? Célcsoportokhoz kapcsolódó adatrendszerek, statisztikák fejlesztése, adathiányok csökkentése, jobban megalapozott HEP-ek elősegítése. A helyzetelemzéseknek főként járási szinten lenne értelme, a kisebb településeknél ilyen átfogó elemzések nem szükségszerűek. Települések kaphatnának egy menüt a járási programtervből, amiből lehet válogatni, amihez lehet csatlakozni. Önkéntesség és generációk közötti párbeszéd erősítése - fiatalok önkéntessége, idősek és fiatalok összekapcsolása, idősebbek tanítsák a fiatalokat, gyermekeket bizonyos dolgokra (pl. önkéntes korrepetálás, tanoda). Időseknek tartandó internetes képzés szervezése, ahol a fiatalok lennének a tanárok közösségi gyakorlat keretei között. Helyi médiát, főleg a városi TV-t jobban kellene használni propaganda célokra, erősebb marketingre lenne szükség. Fogyatékkal élők: Az érintett célcsoporthoz tartozó interjúalany megfogalmazásában nem a sajnálkozásra van szükségük, hanem lehetőségekre, amely lehetővé tenné az egészségesek közé való beilleszkedésüket. Lehetőségekre az értékeik, képességeik megmutatására az oktatás, a munkavállalás, a sport stb. területén. Így elsődlegesen merült fel: A munkavállalási lehetőségek bővítésének kérdése: több fogyatékossággal élők számára teremtett munkahelyre lenne szükség, külön nevesítésre került a Szociális Foglalkoztató bővítésének igénye. A munkahelyteremtésben fontos kérdésként merült fel a munkáltatók felkészítésének szükséglete: információk nyújtása a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élők foglalkoztatásának lehetőségeiről, munkakörülmények kialakításában segítség nyújtása. Az elfogadás érdekében az interjúalanyok fontosnak tartják a közös cselekvési lehetőségek megtalálását, erre jó alkalmat teremthet pl. a sport. Fejlesztendőnek tartják a fogyatékossággal élők sportját elsődlegesen a sportolási lehetőségek kinyitásával. Egyelőre csak a Vízi Sportegyesület keretein belül van lehetőségük a sérült gyerekeknek, fiataloknak sportolásra. Mivel az Esélyegyenlőség Fórum megkeresésére a sportegyesületek nem reagáltak, felmerült, hogy a Mosonmagyaróvári Önkormányzat jelentős összegekkel támogatja a sportszervezeteket, a javaslat az volt, hogy csak az a sportklub kaphasson 123

támogatást, amelyik vállalja sérült fiatalok sportolásának biztosítását is. Jelentős problémaként fogalmazódott meg az információhiány, erre válaszul felmerült, hogy a helyi sajátosságokat bemutató kiadvány készülhetne a fogyatékossággal élők, illetve szüleik, hozzátartozóik részére arról, hogy életük melyik fázisában milyen ellátásokra, juttatásokra és szolgáltatásokra jogosultak, illetve, hogy milyen intézményekhez, szervezetekhez fordulhatnak segítségért. Ilyen tájékoztató a szakemberek számára is fontos lenne, hogy tudják milyen problémával hová irányítsák ellátottjaikat (pl. a sérült gyerekekkel foglalkozó nevelők, gyógypedagógusok tudják, hogy a mely szociális intézmények tudnak segíteni és miben). Fogyatékossággal élőkkel kapcsolatba kerülő ügyintézők, hivatalnokok, egészségügyben, kereskedelemben dolgozók érzékenyítése, a fogyatékossággal élők készségeinek, képességeinek, valós szükségleteinek és jogainak megismertetése, hogy ne a sajnálat motiválja őket. 124

12. Programterv Jelen projekt forrásait biztosító ÁROP pályázat olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése, a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó a járásszékely települések által ellátott koordinációs tevékenység megvalósításával. A projektben tervezett programterv fenti célok elérését szolgálja oly módon, hogy a megfogalmazódott elképzelések reálisan megvalósíthatóak legyenek. Ennek feltétele az érintettek (döntéshozók, önkormányzatok, munkaadók, az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjai, szervezetei, stb.) elköteleződése egyfelől, a tervek megvalósítását szolgáló humán, infrastrukturális és pénzügyi erőforrások biztosítottsága másfelől. Ezért szükséges olyan fejlesztések tervezése, amelyek jelen projekt forrásaiból megvalósíthatóak, és/vagy bevonható fejlesztési forrásokból létrehozhatóak, és/vagy hosszabb távon meglévő jogszabályi kötelezettségek vagy saját vállalások teljesülésével fenntarthatóak. A projektben megvalósításra kerülő kerekasztal találkozók, fókuszcsoportok, tervezési folyamat ezért a helyi szereplők (önkormányzatok, szakemberek, célcsoportok képviselői, piaci cégek munkatársai, stb.) bevonásával zajlik, zajlott. A programtervbe kerülő elképzelések egyik szűrési szempontja éppen az lehet, a realitások biztosítása érdekében, hogy a helyi szándékok és elköteleződések megteremtik-e a helyi humán és infrastrukturális, szervezeti alapokat akár a külső pénzügyi források bevonására, akár saját erőforrások felhasználásával történő megvalósításhoz. Annak érdekében, hogy a programterv ne csak papíron maradjon, maga a célrendszer és a tervezett fejlesztések is ilyen integráló és dinamizáló módon, fenti megközelítéseket értékrend alapul vételével készült. 125

A programterv elköteleződései és célrendszere Értékek: egyenlő bánásmód elve (diszkrimináció tilalma) mint alapérték szolidaritás esélyegyenlőség egyenlő feltételek biztosítása együttműködés felelősségvállalás igazságosság A diszkriminációmentesség alapelvárás, nem külön vállalás, amely tiltja a megkülönböztetést nemek, életkor, bőrszín, vallás, stb. alapján. Ez azonban csupán egy olyan alap, amelyre ráépülhetnek azok a beavatkozások, amelyek valódi lehetőségeket biztosítanak valamilyen szempontból sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak. Az esélyteremtés valójában ezen lehetőségek megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket jelentik, amelyek nem feltétlenül az érintett célcsoportok számára nyújtott szolgáltatások formáját ölthetik. Legalább ennyire fontosak azok a beavatkozások, amelyek azt szolgálják, hogy a társadalom adott nehézség által nem érintett tagjai megismerjék, megértsék és támogatóan el tudják fogadni ezeket a helyzeteket, és érdemben elkötelezetté váljanak megváltoztatásuk iránt. Ez biztosítja a helyi társadalom fejődését a diszkriminációmentesség (amely így már kiterjed más egyéb szempontokra is) és elfogadó attitűd kialakulása terén. 12.1. A programterv célrendszere Átfogó célok Egyenlő esélyek biztosításának feltételeit lehetővé tevő szemléletváltozás elősegítése a helyi társadalomban, amelyre alapozottan valós esélyteremtő fejlesztések indulnak a sérülékeny csoportok helyzetének javítása érdekében. Konkrét célok 1. Esélyegyenlőséget segítő feltételek, találkozási felületek, egyeztetési mechanizmusok rendszerének kialakítása a helyi társadalomban, közösségekben, családok életében 2. Esélyteremtés a közszférában és szolgáltatások terén 3. Esélyteremtés a munka világában A járási programterv céljának elérése a részcélok együttesének teljesülésével tud megvalósulni. Ahhoz, hogy a célok elérhetővé váljanak, konkrét intézkedéseket kell végrehajtani. Ezek az intézkedések, jellegük, irányultságuk, stb. alapján csoportokba rendezhetőek, ezek a prioritások. A csoportokba rendezett intézkedések, a prioritások együttese adja ki a mosonmagyaróvári járási esélyegyenlőségi programterv egészét. 126

12.2. Prioritások leírása Az esélyteremtés alapjait a diszkriminációmentesség, mint alapfeltétel teremti meg, ami azonban nem feltétlenül biztosít az érintettek számára elegendő lehetőséget arra, hogy ugyanolyan eredményesen élhessenek a kínálkozó lehetőségekkel. Ezek valódi megteremtése jelenti az esélyegyenlőséget. Ahhoz, hogy a társadalom széles rétegei érezzék magukat biztonságban, éljék meg, hogy van értelme saját erőfeszítéseiknek, mert valóban előbbre juthatnak, teljesebb életet élhetnek, megfelelő szolgáltatásokat kaphatnak, illetve minél kevesebben tapasztalhassák azt, hogy bármikor maguk is nehezebb helyzetbe kerülhetnek, van szükség esélyteremtő közegre. Az esélyegyenlőség elérésére irányuló erőfeszítések tehát részben a most meghatározható esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítását szolgálják. Megfelelő módon megvalósítva, a rajtuk túlmutató köröket, tehát jelenleg semmiféle esélyhátrányban nem lévő csoportokat érintő új tapasztalatok, a szemléletváltozás azt is elősegíti, hogy a most magukat érintettnek nem tartó emberek is egy megtartóbb, élhetőbb közeget tapasztaljanak, ezáltal az egész helyi társadalmat érintik és szolgálják. Másképpen fogalmazva: fontos, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei tapasztalják meg az elfogadást, a biztonságot. Ez egyrészt saját problémáik esetén is megnyugtatóak, másrészt erősítik az elfogadást, az együttérzést és a segítő szándékot mások iránt Ha a helyi társadalom életéből hiányoznak a közös jelenét terei, az integrált társadalom kialakulása szinte lehetetlen. Ezért fontos megteremteni ennek alapjait, amely az első prioritás célja. A második intézkedéscsomagba kerültek a kifejezetten esélyegyenlőségi célcsoportokra irányuló fejlesztések, szolgáltatások. A harmadik prioritásban sorakoznak a munka világát érintő és a piaci partnerekkel, foglalkoztatókkal együtt megvalósuló intézkedések. 1. prioritás: Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése A mosonmagyaróvári járás népessége, hazánk más területeihez és a megye többi járásához hasonlóan gyorsan idősödő társadalom. Kevés gyermek születik, a népesség természetes fogyását, a halálozások magas arányát azonban némiképp ellensúlyozza a települések nagy hányadában a beköltöző családok folyamatosan növekvő száma. Ez azt eredményezi, hogy a növekvő számú, egyre idősebb, jellemzően egyedül élő ember ellátása mellett egyidejűleg jelenik meg a kisgyermekes, gyermekes családok ellátások, szolgáltatások és család, valamint gyermekbarát környezet iránti igénye. Másként fogalmazva: amennyiben a járás településeik meg kívánják tartani azt az értéküket, hogy vonzóak a fiatalok számára, és felelősséget vállalnak saját időseikért, akkor egyszerre és egymással összehangolva szükséges figyelmet fordítaniuk mindkét csoport igényeire. A magas arányban idősek lakta települések, amennyiben csak időseik ellátását biztosítják, folyamatosan elveszíthetik fiataljaikat. Fentiekkel párhuzamosan szükséges átgondolni, hogy a járásba költöző, az országhatár közelsége miatt idetelepülő családok lakhatása, szolgáltatások iránti igénye is magas, és itt is egymásnak feszülhetnek a régebb óta itt élők és betelepülők szükségletei. Az, ahogyan egy helyi társadalom reagál mindazokra, akik valamilyen szempontból mások, mint a többség (múltjuk, helyi kötődésük, gyökereik, akár nyelvük, vagy egészségi állapotuk, stb. miatt), alapvetően határozza meg az adott közeg rugalmasságát, tulajdonképpen alkalmazkodóképességét a változó világhoz. Összességében tehát élhetősége, szerethetősége a tét. A mosonmagyaróvári járás múltja, polgári léte és értékrendje nagyon fontos, ami arra predesztinálja a településeket, hogy polgáraik iránt felelősséget vállaljanak. Azok, akiknek egészségi állapota, adottságai, élethelyzetük miatt nehezebben boldogulnak, ha megfelelő, valódi és nekik szóló támogatást kapnak, alkotó, teremtő és emberhez méltó életet élhetnek, ezzel is jelezve e vidék erejét, értékét. Ehhez az érintettek helyzetéről szóló megfelelő információk, sorstárs közösségeikkel való találkozási, egyeztetési lehetőségek, akár formális 127

keretek kialakítása szükséges. Elengedhetetlenek azok a közös programok, ünnepek, amelyek elérik valóban a társadalom széles köreit. Intézkedések: 1.1 Helyi esélyegyenlőségi információ- és tudásáramlás rendszerének kialakítása 1.1.1 A mosonmagyaróvári járás esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások és információgyűjtés megszervezése, megvalósítása, feldolgozása és értékelése 1.1.2 Képzések és a befogadó, együttműködő, integratív szemléletet formáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára 1.2 Helyi társadalmi egyeztetési felületek az esélyteremtő közösségek támogatására 1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása 1.2.2 Járási szociálpolitikai kerekasztal működtetése 1.2.3 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése 1.2.4 Foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése 1.3 Helyi közösségi, szemléletformáló programok, kiemelt figyelemmel az esélyegyenlőségi célcsoportokkal való találkozási felületek biztosításával 1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok 1.3.2 Informálódást, életen átnyúló tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása 1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok 1.3.4 Nemzetiségi, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések a közszférában és szolgáltatásokban A valamilyen szempontból hátrányból induló emberek csoportjai számára célzott szolgáltatásokat alapvetően nyújtanak azok a humán közszolgáltató intézmények is, amelyek célja az egészségügyi, oktatási, nevelési vagy szociális, segítő, gyermekvédelmi rendszer biztosítása. Ezek a humán közszolgáltatások azonban nem kizárólag az esélyegyenlőségi célcsoport tagjait érintik, szélesebb kört is elérnek. Ahhoz, hogy fókuszáltan tudjanak egy-egy csoport számára érdemi segítséget nyújtani, szükséges szolgáltatásaik megerősítése, illetve kifejezetten ezekre a sérülékeny rétegekre irányuló fejlesztések megvalósítása. E szolgáltatások ugyanakkor korántsem csak a közszférát érintik: a helyi civil szervezetek, egyházak de a nem formalizált helyi közösségek, szomszédságok is meghatározó szereplői ennek a területnek. Intézkedések: 2.1 Egészségfejlesztés, egészséges életmód, egészségügyi fejlesztések 2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések a lakosság egészségi állapota, szenvedélybetegségek, stb. terén 2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapotának javítása érdekében 2.2 Gyerekekre és fiatalokra irányuló fejlesztések 128

2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és szünidős ellátásainak biztosítása 2.2.2 Gyermekek és fiatalok fejlesztését szolgáló tevékenységek (Biztos Kezdet gyerekházak, tanodák, ifjúsági klubok, stb.) 2.3 Családok helyzetét megkönnyítő szolgáltatások fejlesztése 2.4 Nőkre irányuló programok 2.5 Fogyatékossággal élőket segítő szolgáltatások fejlesztése 2.6 Időseket érintő szolgáltatások fejlesztése 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában A megélhetés biztosításának az alapvető eszköze a munkavállalás, amely kapcsán a Mosonmagyaróvári járásban lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint az ország más területein. Ugyanakkor ezen a vidéken is speciális problémákkal találkozunk, amelyek válaszokat igényelnek: egyre több munkáltató küzd munkaerőhiánnyal, tehát a helyi munkanélküliek felkészültsége, tudása, szakértelme nem felel meg a munkáltatóknak; a helyiek nagy része külföldön dolgozik, illetve már Pozsony agglomerációja elért a járás településeiig, stb. A munkáltatók elvárásai és egyes élethelyzetekben (kisgyermek születése, gyermeknevelés, pályakezdő lét illetve idős kor, stb.) illetve állapotban lévő (egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő) emberek szükségletei között feszültség lehet. Annak érdekében, hogy közelíthetőek legyenek ezek az igények, szükség van közös gondolkodásra. A gazdaság nem egyszerűen jövedelem és vagyon forrása, hanem a helyi társadalom egyik meghatározó eleme. A munka nem egyszerűen jövedelemforrás, hanem önbecsülésünk egyik alapja. Ezért szükséges a sérülékeny társadalmi csoportok tagjai és a piaci szereplők képviselői közötti hidak, közös érdekeltségeken alapuló lehetőségek biztosítása, amely mindkét oldal számára lehetőséget teremt a hatékonyabb és eredményesebb ténykedésre. Intézkedések: 3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek felkészítése, támogatása a munkavállalásra 3.2 Sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak foglalkoztatását segítő fejlesztések a munkaadók oldalán 3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói szemléletformáló tréningek, rendezvények, programok 3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és egyéb, a helyi társadalomért és a munkavállalókért érzett munkáltatói felelősségvállalást érintő tervek készítése és alkalmazása 3.2.3 Családbarát és esélyegyenlőségi fejlesztések a munkahelyeken 3.3 Foglalkoztathatóságot javító, kapcsolódó szolgáltatások és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése esélyegyenlőségi szempontból érintett emberek foglalkoztatása érdekében 3.3.1 Információnyújtás, pályaorientációs, toborzási, stb. szolgáltatások 3.3.2 Foglakoztatási programok alacsony iskolázottságú, piacképes szakképzettséggel nem rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek bevonásával 3.3.3 Közmunkából kivezető programok 129

1. prioritás: Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában 1.1 Helyi esélyegyenlőségi információ- és tudásáramlás rendszerének kialakítása 1.1.1 A mosonmagyaróvári járás esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások és információgyűjtés megszervezése, megvalósítása, feldolgozása és értékelése 1.1.2 Képzések és szemléletformáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára 1.2 Helyi társadalmi egyeztetés felületek az esélyteremtő közösségek támogatására 1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása 1.2.2 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése 1.2.3 Szociálpolitikai kerekasztal működtetése 1.2.4 Foglalkoztatási paktum 1.3 Helyi közösségi, szemléletformáló programok, kiemelt figyelemmel az esélyegyenlőségi célcsoportokkal való találkozási felületek biztosításával 1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok 1.3.2 Informálódást, életen átnyúló tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása 1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok 1.3.4 Nemzetiségi, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok 2.1 Egészségfejlesztés, egészséges életmód, egészségügyi fejlesztések 2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések a lakosság egészségi állapota, szenvedélybetegségek, stb. terén 2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapotának javítása érdekében 2.2 Gyerekekre és fiatalokra irányuló fejlesztések 2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és szünidős ellátásainak biztosítása 2.2.2 Gyermekek és fiatalok fejlesztését szolgáló tevékenységek (Biztos Kezdet gyerekházak, tanodák, ifjúsági klubok, stb.) 2.3 Családok helyzetét megkönnyítő szolgáltatások fejlesztése 2.4 Nőkre irányuló programok 2.5 Fogyatékossággal élőket segítő szolgáltatások fejlesztése 2.6 Időseket érintő szolgáltatások fejlesztése 3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek felkészítése, támogatása a munkavállalásra 3.2 Sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak foglalkoztatását segítő fejlesztések a munkaadók oldalán 3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói szemléletformáló tréningek, rendezvények, programok 3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és egyéb, a helyi társadalomért és a munkavállalókért érzett munkáltatói felelősségvállalást érintő tervek készítése és alkalmazása 3.2.3 Családbarát és esélyegyenlőségi fejlesztések a munkahelyeken 3.3 Foglalkoztathatóságot javító, kapcsolódó szolgáltatások és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése esélyegyenlőségi szempontból érintett emberek foglalkoztatása érdekében 3.3.1 Információnyújtás, pályaorientációs, toborzási, stb. szolgáltatások 3.3.2 Foglakoztatási programok alacsony iskolázottságú, piacképes szakképzettséggel nem rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek bevonásával 3.3.3 Közmunkából kivezető programok 130

12.3. Akcióterv Intézkedések összegző bemutatása 131

Prioritás Sorszám/megnevezés Érintett célcsoportok Intézkedés gazda Partnerek 1. 1.1 1. 1.1 1. 1.2 1. 1.2 1. 1.2 1. 1.2 1.1.1 A mosonmagyaróvári járás esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások megszervezése, lebonyolítása, feldolgozása és értékelése 1.1.2 Képzések és szemléletformáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára 1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása, működtetése 1.2.2 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése 1.2.3 Szociálpolitikai kerekasztal létrehozása és működtetése Járási humán szolgáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek egyházak, intézményeik Esélyegyenlőségi célcsoportok (nők, fogyatékossággal élők, munkaerőpiacról kiszorultak, stb.) és szervezeteik Járási hivatalok, közintézmények munkatársai Helyi döntéshozók, vezetők Esélyegyenlőségi célcsoportok saját szervezetei, Humán közszolgáltatók és szolgáltató civil szervezetek a járásban, Egyházak és szervezeteik, szolgáltatóik Társadalmilag felelős vállalkozások a környéken Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal A járás lakossága Járási és települési családsegítő és gyermekjóléti Önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtói, humán szolgáltatók 1.2.4 Foglalkoztatási paktum A járás önkormányzatai, foglalkoztató szervezetei valamennyi szektorban, illetve jelenlegi és potenciális munkavállalók Járási Hivatal, Kistérségi Társulás, önkormányzatok Járási Hivatal, Kistérségi Társulás, Esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei, Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai Kistérségi Társulás önkormányzatok, szolgálatok Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai, esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei Humán (köz)szolgáltatók, hivatalok, civilek, egyházak, lakosság A járás önkormányzatai és szociális, gyermekvédelmi intézményeik fenntartói A járás önkormányzatai, foglalkoztató szervezetei valamennyi szektorban 132

1. 1.3 1. 1.3 1. 1.3 1. 1.3 2. 2.1 2. 2.1 2. 2.2 1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok 1.3.2 Informálódást, egész életen át tartó tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása 1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok Alintézkedés: Elfogadás napja 1.3.4 Nemzetiségi, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok 2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések a lakosság egészségi állapota, szenvedélybetegségek, stb. terén 2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapotának javítása érdekében 2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és szünidős ellátásainak biztosítása Gyerekes családok, idősek, gyermektelen fiatalok, stb Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete A járás lakossága Fleisch Károly Művelődési Központ, művelődési és közösségi házak, IKSZT-k, civil és Ép és sérült emberek és családjaik (minden alintézkedésnél elvárás a vegyes célcsoport, nem csupán az érintettekre irányuló programok!) A járásba betelepült lakosság, nemzetiségi lakosok, érdeklődő lakossági körök Lakosság széles köre, egyes szűrőprogramok esetén a megfelelően célzott, magas kockázatú célcsoport Esélyegyenlőségi célcsoportok: nők fogyatékossággal élők, egészségkárosodottak, mélyszegénységben élők, gyerekek 0-3 éves korig, illetve 3-14 éves korig a kisgyermekek, gyerekek egyházi szervezetek Reménység Alapítvány (többi esetben is civil szervezet!) Nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek Karolina kórház, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal foglalkozó civil szervezet Karolina kórház, háziorvosok, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal foglalkozó civil szervezet Bölcsődék, családi napközik, óvodák, iskolák, civil 133 Civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, piaci cégek, stb. Civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, piaci cégek, stb. Cégek, önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek, stb. Civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok, multinacionális cégek, stb. Önkormányzatok, hasonló ügyek iránt elkötelezett civil és egyházi szervezetek, háziorvosok, piaci cégek, stb. Hasonló ügyek iránt elkötelezett civil és egyházi szervezetek, háziorvosok, iskolák, stb. Önkormányzatok, piaci cégek, civil és egyházi szervezetek

2. 2.2 2. 2.3 2. 2.4 2. 2.5 2. 2.6 3. 3.1 3. 3.2 szervezetek 2.2.2 Gyermekek és fiatalok 5 éves kortól gyerekek és fiatalok, Gyermekjóléti fejlesztését szolgáló kiemelt figyelemmel a sérülékeny szolgálat, civil tevékenységek (Biztos Kezdet társadalmi csoportokhoz tartozó családok szervezetek (pl. gyerekházak, tanodák, ifjúsági gyerekei: alacsonyan iskolázott, Mosonmagyaróvári klubok, stb.) munkanélküli szülők gyerekei, stb. Vízisport Egyesület) 2.3 Családok helyzetét Gyermekes családok, illetve gyermeket Mosonmagyaróvári megkönnyítő szolgáltatások vállalni készülő családok Nagycsaládosok fejlesztése Életfa Egyesülete 2.4 Nőkre irányuló programok A járás női lakossága Moson Megyei Nők Egyesülete és/vagy más női szervezet 2.5 Fogyatékossággal élőket A járásban fogyatékossággal élő emberek Reménység Autista és segítő szolgáltatások fejlesztése és családjaik Autisztikus Sérültekért Alapítvány, fogyatékossággal élők szervezetei, stb. A járás idős népessége és családtagjaik Gondoskodás 2.6 Időseket érintő szolgáltatások fejlesztése 3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek felkészítése, támogatása a munkavállalásra 3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói szemléletformáló tréningek, rendezvények, A munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek, 180 napnál régebben álláskeresők A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint Alapítvány és más civil szervezetek, szolgáltató intézmények Mosonmagyaróvári Szociális Foglalkoztató Kft Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete 134 Önkormányzatok, óvodák, iskolák, KLIK, stb. Civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Civil szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Önkormányzatok és önkormányzati intézmények, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Önkormányzatok és önkormányzati intézmények, humán szolgáltatók, Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, háziorvosok, stb. Önkormányzatok, kistérségi társulás, családsegítő szolgálatok, a célcsoporttal foglalkozó és érdekeiket képviselő civil szervezetek, felnőttképző szervezetek, foglalkoztatási paktum, stb. Esélyegyenlőségi és foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó képző szervezetek

3. 3.2 3. 3.2 3. 3.3 3. 3.3 3. 3.3 programok civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum 3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és A járásban foglalkoztatást biztosító piaci egyéb, a helyi társadalomért és a cégek, önkormányzatok és munkavállalókért érzett önkormányzati intézmények, valamint munkáltatói felelősségvállalást civil szervezetek érintő tervek készítése és Foglalkoztatási Paktum alkalmazása 3.2.3 Családbarát és A járásban foglalkoztatást biztosító piaci esélyegyenlőségi fejlesztések a cégek, önkormányzatok és munkahelyeken önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum 3.3.1 Információnyújtás, Álláskeresők, különösen a pályaorientációs, toborzási, stb. munkaerőpiacról tartósan kiszorult szolgáltatások emberek 3.3.2 Foglakoztatási programok A munkaerőpiacról tartósan kiszorult alacsony iskolázottságú, emberek piacképes szakképzettséggel nem Sérülékeny csoportok tagjainak rendelkező, megváltozott foglalkoztatását vállaló munkáltatók munkaképességű emberek bevonásával 3.3.3 Közmunkából kivezető Közmunkában dolgozó emberek programok Közmunkásokat foglalkoztató szervezetek 135 Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás, önkormányzatok CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, stb. Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, foglalkoztatási paktum, képző és segítő szervezetek, stb. Önkormányzatok, potenciális foglalkoztatók, fejlesztő szolgáltatók, társadalmi vállalkozások

Az intézkedések részletes bemutatása Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása 1.1.1 A mosonmagyaróvári járás esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások megszervezése, lebonyolítása, feldolgozása és értékelése 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal Járási Hivatal Kistérségi Társulás települési önkormányzatok Jelenleg nem állnak rendelkezésre sem országos, sem megyei, sem járási de települési szinten sem azok a releváns, esélyegyenlőségi szempontból fontos információk, adatok, amelyek segíthetnének a probléma iránt elkötelezett szereplőknek érdemi beavatkozásokat tervezni és megvalósítani. A különféle programok, támogatások hatása és eredményessége sem mérhető, kiindulási adatok ismeretének hiányában, ami a közpénzekkel való felelős bánásmód, és az esélyegyenlőségi támogatások iránt kevésbé elkötelezett döntéshozók, csoportok, emberek meggyőzhetősége szempontjából is nehezíti a helyzetet. A helyi társadalmi, települési és még a járási szint is alkalmas arra, hogy megfelelő döntések meghozatala után megkezdődhessen az adatok gyűjtése, regisztrálása, és döntések előtt ezek megfelelő elemzése, értékelése. A járási esélyegyenlőségi programterv készítésének egyik legfőbb nehézségét az adat- és információhiány okozta. További érdemi fejlesztések és változások megalapozásához ez a lépés elengedhetetlenül szükséges. Általános érvénnyel esélyegyenlőségi célcsoportoknak tekintett csoportokról valós és naprakész információk gyűjtése elinduljon a mosonmagyaróvári járásban Esélyegyenlőségi célcsoportok beazonosíthatósága, a problémák nagyságrendjének felismerőse a későbbiekben lehetővé váljon a döntéshozók számára, a valós helyzetet jól tükröző adatbázisok és szoft információk birtokában A humán fejlesztések iránti szükséglet, illetve az egyes döntések, fejlesztések, beavatkozások hatása mérhetővé váljon Járási humán szolgáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek Döntés az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintően járási szintű adatok és információk gyűjtési rendszerének kialakításáról Szakértői javaslat készítése a megfelelő modellről, amivel kapcsolatos elvárások: fenntartása ne legyen külön forrásigényes, megvalósítása a lehető legjobban digitalizált legyen, és hozzáférhető legyen a helyi lakosság számára is Az adatgyűjtési rendszer felállítása és adatszolgáltatások 136

megkezdése A szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszer és éves összegzések adatainak, információinak becsatornázása Elemzések, induló helyzet leírásának elkészítése, és legalább kétévente Esélyegyenlőségi Kerekasztal általi értékelése Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Releváns, legfeljebb egy éves adatok bázisa a járásra vonatkozóan elérhető és hozzáférhető a döntéshozók és érintettek számára Élő és helyi társadalmi aktivitásra alapozott információáramlás zajlik a témában Indikátorok 1 adatbázis Nyilvános felületeken elérhető információk (járási honlap, stb.) Költségvetés (teljes, 5 millió forint indulásként, saját erő, vagy TOP 2.1 támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Környezeti értelemben az esélyegyenlőségi információk és adatbázisok kialakítása önmagában nem vet fel jelentős fenntarthatósági kérdéseket. Megfontolandó, hogy minél inkább elektronizált legyen az adat és információgyűjtés, ami nem csupán papír és más energiahasználatot képes mérsékelni, de megfelelő adatbázis rendszer kialakításával nagyon komoly emberi élő munka igényt takarítható meg, hiszen nem igényel újra és újra adatbevitelt, feldolgozást, rögzítést. Ez gazdasági értelemben is segíti a fenntarthatóságot. Utóbbihoz kapcsolódóan a befektetett közpénzek és magántőkék, piaci források hatékony és eredményes felhasználást segítik a megfelelő információk, így ez a fejlesztés közvetlen gazdasági eredményességhez vezethet, javítva a gazdasági fenntarthatóságot. Társadalmi értelemben a beavatkozás célja kifejezetten a társadalmi fenntarthatóság javítása, hiszen eredményeként jobban láthatóvá válnak az esélyegyenlőségi problémák, és a tények birtokában megfelelően alátámaszthatóak az ilyen jellegű fejlesztésekre fordított források eredményessége, a hasznosulás, a társadalmi célok elérése. 137

Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása 1.1.2 Képzések és szemléletformáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal Járási Hivatal, Kistérségi Társulás, Esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei, Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai A járásban nem csupán az esélyegyenlőségi célcsoportok pontos meghatározása hiányzik (például nem világos, mennyire jelent hátrányt egy-egy igen kis településen élni, vagy olyan falvában a járásnak, ahol nem megfelelő a közösségi közlekedéshez vagy egyes (humán) (köz) szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hanem az érintett csoportok helyzete, problémái sem ismertek megfelelő mélységében. Az együttműködő, integráló, befogadó, esélyteremtést támogató helyi társadalom jellemzője ugyanakkor, hogy nem az érintett emberek, csoportok feje felett hoz döntést, alkot véleményt, hanem velük együttműködve. Ez a semmit rólunk nélkülünk elve. Nagyon fontos ezért, hogy legyenek olyan képzések, olyan közös alkalmak, ahol az érintett fogyatékossággal élő, női, sokgyerekes, gyereket vállalni készülő, vagy éppen szolgáltatásokhoz hozzá nem férő, szegénységben, mélyszegénységben élő, munkalehetőséget nem találó, munkát vállalni jelenleg nem képes, nem tudó emberek, idősek, stb. és azok a döntéshozók, szolgáltató intézmények, segítő civilek, stb. számára közös tanulási alkalmak legyenek. Olyan képzések, tréningek, amelyek kölcsönösen segítenek megérteni az egyes csoportok tagjainak, kinek mi okoz nehézséget, milyen megoldások jelentenek valódi segítséget, ki mit vár el a másik féltől, mi az, ami sértő, bántó vagy éppen nehezen megvalósítható, stb. Ezek nem egyszeri és egyedi alkalmak, és semmiképpen nem előadások, és nem frontális oktatási alkalmak, hanem a közös tapasztalatszerzést és érzékenyítést szolgáló módszereket alkalmazó találkozások. Az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjainak valódi problémáit megértető és közös megoldásokat kereső, közös élményeket eredményező találkozási pontok és közös gondolkodási felületek megteremtése Az esélyegyenlőségi kérdésekre való nyitottságot elősegítő tréningek, élmények biztosítása döntéshozók és közszolgáltatók számára Esélyegyenlőségi célcsoportok (nők, fogyatékossággal élők, munkaerőpiacról kiszorultak, stb.) és szervezeteik Járási hivatalok, közintézmények munkatársai Helyi döntéshozók, vezetők Az érintett célcsoportok tagjainak bevonásával közös élményszerű szemléletformáló, tanulási, együttműködési 138

Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) alkalmak megtervezése Szemléletformáló, együttműködési készséget és elfogadást segítő közös tanulási alkalmak megvalósítása Esélyegyenlőségi kérdésekre nyitottabb és e problémák megoldására felkészültebb döntéshozók és humán szakemberek köre nő a járásban A közös tanulási alkalmak és élmények érzékelhetően javítják az együttgondolkodást, együttélést és az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek megjelenítését, képviseletét Szemléletformálási, tanulási alkalmak száma Résztvevők száma Közös (nem külön szakember-külön célcsoport tagok számára szervezett események) tanulási alkalmak aránya Képzési alkalmanként eltérő, nagyságrendjét tekintve 100.000 forintos léptékű fejlesztések. Forrása lehet: önkormányzat költségvetés, civil források, pályázati támogatások (NEA, adományok, 1%, stb.) illetve EFOP pályázatok kísérőintézkedése Környezeti fenntarthatóságot kevéssé érintő beavatkozás. Gazdasági fenntarthatóságot a jobban tervezett, célzott és hatékonyabban működő, jobb eredményeket elérő változások, beavatkozások megalapozása szempontjából jelent ez az intézkedéscsomag. Társadalmi értelemben közvetlen célja ennek az intézkedésnek a fenntarthatóság. A fenntartható, tehát egymásra figyelő és működőképes helyi társadalom létrejöttének elősegítését közvetlenül szolgálja és elősegíti. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása, működtetése 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás önkormányzatok, Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai, esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei A mosonmagyaróvári járás gazdasági és társadalmi mutatói jelentősen jobbak az ország legtöbb vidékénél. Esélyegyenlőségi szempontból azonban egyrészt nem rendelkezünk pontos képpel, másrészről a mozaikos információk, valamint az érintettek és velük dolgozó szakemberek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a társadalmi és gazdasági értelemben kedvező helyzetét ez a járás nem fordítja át egy olyan minőségi változásba, ami a leginkább sérülékeny, legnehezebben boldoguló emberek számára is érzékelhető lenne. Az ország más vidékeihez mérten nem látható a fogyatékossággal élők intenzívebb foglalkoztatása, a piaci cégek erősebb potenciálja és az önkormányzatok kedvezőbb gazdálkodási feltételei ellenére hiá- 139

Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés 2015. Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) nyoznak a családokat, kisgyermekeseket segítő, érdemben elérhető mértékű szolgáltatások, stb. Ezekről a problémákról való folyamatos és felelős gondolkodás, a jelenségek megmutatásának, megvitatásának és megoldások keresésének nincsenek kiépült fórumai. Ezt pótolja jelenleg a járási esélyegyenlőségi kerekasztal. Ennek fenntartása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ne egyszeri problémafelvetés, hanem egy a járás társadalmát átszövő, a lehetőségekre építő valódi társadalmi fejlődés indulhasson be. Ez a járásban élő családok, a tehetséges fiatalok megtartásának is egy kulcsa, hiszen az élhető, felelős társadalom sokak igénye, az országnak ezen a kulturális értelemben erősebb oldalán. A sérülékeny társadalmi csoportok ügyeiről valódi párbeszéd indítása és a problémák mellett a megoldások közös keresésének felületét létrehozni és folyamatosan működtetni Esélyegyenlőségi kérdések napirenden tartásának fórumát kialakítani és működtetni, a valódi változások elérhetősége érdekében Esélyegyenlőségi célcsoportok saját szervezetei, Humán közszolgáltatók és szolgáltató civil szervezetek a járásban, Társadalmilag felelős vállalkozások a környéken Esélyegyenlőségi kerekasztal további működtetésének lehetőségét megvitatni a kistérségi társulás keretében Döntés a kerekasztal működtetéséről Kerekasztal legalább félévenkénti összehozása, és érdemi témák megvitatása (pl. esélyegyenlőségi helyzet évenkénti vagy kétévenkénti áttekintése, tényekre alapozott véleményformálás biztosítása, érdemi változásokat eredményező kezdeményezések indítása, stb.) A jelen projektben indult Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal további működtetéséről döntés születik A kerekasztal tovább működik A kerekasztal érdemi változásokat kezdeményez, döntései mentén az önkormányzatok és érintett szervezetek valódi lépéseket tesznek Évente legalább két kerekasztal ülés valósul meg Évente legalább egy ügyben kézzelfogható lépés történik, amelynek eredményeit a következő kerekasztalok számon kérik és követik Nincs érdemi költségigény Környezeti értelemben a kerekasztal fenntartható. Tagjai kis távolságról érkeznek, jelentős fenntarthatósági problémákat nem okoz. Gazdasági fenntarthatósága a kerekasztalnak nem okoz problémát, hiszen jelentős költségekkel nem jár. Az ülések előkészítése, dokumentálása, emlékeztetők készítése a kistérségi társulás munkaszervezete által vagy egyéb, kapcsolódó szerveződés aktivizálásával megoldható. 140

Társadalmi fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja, amennyiben éppen a fenntartható, felelős, integráló társadalom elérése a célja az esélyegyenlőségi kérdések napirenden tartásának. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása 1.2.2 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Járási és települési családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok Humán (köz)szolgáltatók, hivatalok, civilek, lakosság Az esélyegyenlőségi problémák különösen élesen jelentkeznek a több szempontból is nehéz sorsú, sérülékeny társadalmi csoportoknál. A szociális problémák az esélyegyenlőségi kérdések egyik vetületét jelentik, akként jelentkeznek. A szociális ügyeket gyakran leegyszerűsítően szegénységként értelmezi a közbeszéd. A gyermekvédelem kapcsán is nagyon sokszor a gyerekek szegénysége kerül a figyelem előtérbe, más típusú ügyek, mint például a bántalmazás, szenvedélybetegségek, stb. már kevésbé. A szociális és gyermekvédelmi problémák alapintézményei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, amely intézmények biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. 2016. január 1-től átalakul ez az alapvető intézményrendszer. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a mosonmagyaróvári járásban az ehhez kapcsolódóan szintén kötelezően működtetendő jelzőrendszert az esélyegyenlőségi ügyekhez kapcsolódóan újragondolják a járás szakmai szereplői. Fontos szempont még, hogy esélyegyenlőségi ügyeknek nincs ilyen kiépült, minden településen elérhető intézményrendszere. Így mindenképpen indokolt tágabb értelemben gondolkodni esélyegyenlőségi és szociális, gyermekvédelmi ügyekről. A járás településein a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási rendszer 2016. évi újragondolása során megerősíteni a jelzőrendszert A járási szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszert becsatornázni az esélyegyenlőségi adatszolgáltatás és kommunikációs rendszerbe, folyamatos információáramlással segíteni az esélyegyenlőségi ügyek megismerését és láthatóvá válását A járás lakossága A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások járási rendszerének megtervezése és felállítása A törvények által előírt, problémákat jelző és fogadó szakmai és lakossági jelzőrendszer újragondolása, a szakmaközi (egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, stb.) és szektorközi (civil szervezetek, és lakossági) kapcsolatok és kommunikációs csatornák megerősítése A beérkező információk és jelzések dokumentálásának 141

Tervezett ütemezés Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) kialakítása olyan módon (elektronizáltan és anonimizáltan) amely alkalmas az esélyegyenlőségi és szociálpolitikai kerekasztal számára is releváns információforrásként szolgálni 2016. 1. félév Élő és működő szakma és szektorközi, valamint későbbiekben laikus problémajelző hálózat kialakulása és működése Releváns és használható információk folyamatos biztosítása a járás társadalmi, esélyegyenlőségi problémáival foglalkozó szociálpolitikai és esélyegyenlőségi kerekasztalok számára A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, programok fejlesztése iránti megalapozott és dokumentált igények állnak rendelkezésre 1 működő szociális és gyermekvédelmi jelzórendszer a mosonmagyaróvári járásban Az intézmény alapfeladatai közé tartozik. Az új jogszabályi környezethez való alkalmazkodás jelenthet forrásigényt, amely önkormányzati forrást igényel. Környezeti fenntarthatóság szempontjából ez az intézkedés nem vet fel releváns kérdéseket. Gazdasági fenntarthatóság szempontjából éppen a közpénzek és közszolgáltatások hatékonyabb és jobban célzott tervezhetőségét megalapozó szolgáltatástervezést és szervezést teszi lehetővé. Társadalmi fenntarthatóság szempontjából az egyik nagyon fontos hatás, hogy a szakmai támogatásra, az érintett szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokra szoruló emberek megtalálását segíti elő. Másrészről a jól működő jelzőrendszer a más ágazatok (oktatás, egészségügy, stb.) és szektorok (civilek, önkéntes segítők, rokonok, szomszédok, stb.) erőforrásait jobban összpontosítani képes, valamint az egymásra figyelő emberek közösségében újabb társadalmi erőforrásokat, segítőkészséget képes előhozni. Ezek az erőforrások a jelenleg működő szociális ellátórendszerből nagyon nagy mértékben hiányoznak, az aktivizálásuk a ritka kivétel, aminek megváltoztatása mind társadalmi, mind a szolgáltatások pénzügyi fenntarthatósága szempontjából kívánatos. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok 1.2.3 Szociálpolitikai kerekasztal létrehozása és működtetése 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás A járás önkormányzatai és szociális, gyermekvédelmi intézményeik fenntartói Annak ellenére, hogy a szociális törvény sok éve előírja, a járásban nem működnek sem települési, sem járási szinten szociálpolitikai kerekasztalok. Együttműködő és érdemi változások kezdeményezésére kész fórum biztosítása a mosonmagyaróvári járásban, a szociális és gyermekvédelmi területen felmerülő problémák és fejlesztések megvitatására, 142

Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) értékelésére, kezdeményezésére Önkormányzatok, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtói, humán szolgáltatók a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői (Szociális törvény 58/B ), mint például érintetteket képviselő, illetve őket szolgáló civil szervezetek, egyházi szereplők, stb. A járás szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése A szociális szolgáltatástervezési koncepciók kétévenkénti felülvizsgálatának nyomon követése A koncepciókban megfogalmazott fejlesztések értékelése 2016. 1. félév, utána évente Járási és települési kerekasztalok működnek a járásban A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerének folyamatos figyelemmel kísérése érdemben segíti a helyi társadalom problémáinak kezelését Valós és hatékony változások és fejlesztések történnek a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások terén a járásban Legalább 1 járási szociálpolitikai kerekasztal létrejön Legalább 3 települési szintű szociálpolitikai kerekasztal létrejön Évente egy-egy ülést tartanak a kerekasztalok Ülésenként, kerekasztalonként legalább egy témában egy érdemi döntés születik, amely megvalósul Nincs külön forrásigénye. Döntést igényel. Környezeti értelemben a kerekasztal fenntartható. Tagjai kis távolságról érkeznek, jelentős fenntarthatósági problémákat nem okoz. Gazdasági fenntarthatósága a kerekasztalnak nem okoz problémát, hiszen érdemi költségekkel nem jár. Az ülések előkészítése, dokumentálása, emlékeztetők készítése a családsegítő szolgálatok dolga. Társadalmi fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja, amennyiben éppen a fenntartható, a rászorultakat támogató, számukra célzott szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó települések és helyi társadalmak elérését segíti elő. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 1.2.4 Foglalkoztatási paktum 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások A paktumok Magyarországon igen különbözőn működtek. Új lendületet a szociális gazdaság megerősítése, a közmunkából való kivezetés és az egyes vidékeken, mint Győr-Moson-Sopron Megye és a Mosonmagyaróvári Járás térségében egyre inkább tapasztalható strukturális munkanélküliség jelensége miatt nyertek. Ma egyszerre van jelen 143

a város környékén a munkanélküliség és a munkaerő hiány, ami bár az ország más vidékeihez mérten kismértékű, ám az érintettek életét döntően meghatározó probléma. A helyi munkaadók nehezen találnak megfelelő felkészültségű szakembereket. Az önkormányzatok nem látnak kiutat a településeken élő munkanélküliek problémáinak kezelésére, annak ellenére, hogy létszámát tekintve kis csoportról van szó, de a helyzetük kevésbé tűnik megoldhatónak. A közmunka programok nagy forrást igényelnek. Szükséges a paktum partnerség kialakítása, összehangolt helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés megvalósítása, amelyre a többcélú társulás kapacitásainak leépülését követően nagy szükség van. A hátrányos helyzetű álláskeresőket komplex program révén vissza kell vezetni a munkaerőpiacra a leendő munkaadókkal való szoros partnerségben. Segítségre van szükség a járásban aktív piaci cégek számára a megfelelő munkaerő felkutatásában, szükség esetén felkészítésében, esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatásának elősegítésében, és e téren együttműködésre a cégek és önkormányzatok között. Célok Partnerség kialakítása a piaci foglalkoztatók és helyi önkormányzatok között Keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása az igényekből kiindulva Esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó és hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása Célcsoportok A térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak. Munkaerőt kereső piaci cégek, egyéb szervezetek, foglalkoztatók Tevékenységek leírása Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősül: Alacsony iskolai végzettségűek 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek Partnerség megszervezése, foglalkoztatási stratégia aktualizálása, vállalkozói munkaerőigények felmérése, komplex munkaerő-piaci programok, munkaerő toborzás, foglalkoztathatóságot javító programok megszervezése. Az alábbi tervezett területeken esélyegyenlőségi szempontból sérülé- 144

keny és hátrányos helyzetű munkavállalók felkészítése (tréningek, szakképzés) és foglalkoztatása: piaci foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, önkormányzati szükségletek ellátása: szociális ellátórendszer megerősítése, idősgondozás fejlesztése, idősek és kisgyermekesek segítése stb. civil szervezetek igényei: időszakos gyerekfelügyelet, nyári táborok, esélyegyenlőségi és egyéb programok, stb. Tervezett ütemezés 2016-2019 Várt eredmények Foglalkoztatási paktum és menedzsmentje létrejön Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló, keresletvezérelt működés alakul ki, vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív bevonásával 1 foglalkoztatási paktum Menedzsment szervezet működik 30 fő foglalkoztatott 150 000 000 Ft, 100%-os támogatás, TOP 5.1.2. A paktum, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz sikeres alkalmazásával növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi munkaerőpiac, és csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatási valósul meg. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot erősíti a keresletvezérelt munkaerő-piaci programok bevezetése is, amely a munkaadók és az álláskeresők igényeit is figyelembe veszi. Ez egy társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt fenntartható modell. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete Gyermekjóléti szolgálat Civil szervezetek, egyházi szervezetek önkormányzatok, piaci cégek, stb. Ahhoz, hogy elfogadóak legyünk egymással, közös élményekre van szükség. Ahhoz, hogy mindenki részesülhessen hasonló élmények lehetőségében, olyan rendezvények, programok, események kellenek, amibe szinte bárki bekapcsolódhat. Ezért a város és környező településeinek közösségi kulturális, szabadidős és sport eseményeit minden 145

Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) esetben úgy érdemes megszervezni, hogy az elérhető és megközelíthető legyen akár sokgyerekesek, akár idős érdeklődők, akár nehezen mozgó, kerekesszékes vagy babakocsis emberek számára is. Ezek közül a programok közül minél több látogatható ingyenesen, annál több hátrányt szenvedő gyerek és felnőtt számára jelenthet valódi bekapcsolódási lehetőséget. A közösségi, kulturális, sport stb. események családok, gyerekesek, sokgyerekesek és sérülékeny társadalmi csoportok képviselői számára is elérhetőek legyenek Legyenek olyan események, programok, rendezvények a járásban, amely a családokat, gyerekeket, nőket ünneplik, őket is megszólítják Gyerekes családok, idősek, gyermektelen fiatalok, stb. Gyerekeket és családokat célzó, őket érdeklő és érintő események, programok, rendezvények szervezése egész évben, a járás lehetőleg minél több településén Családbarát, a családok szükségleteihez igazodó, a családi életet előtérbe helyező programok elérhetőek folyamatosan egész évben, és a járás szinte minden településén Családbarát események száma Családbarát eseményeken résztvevők száma Éves szinten, események nagyságrendjétől és számától függően 1-10 millió forint Forrás: helyi adományok, önkormányzati támogatások, valamint EFOP 1.2.1 Védőháló a családokért pályázatok A családbarát rendezvények fontos funkciója lehet a környezettudatosság erősítése, ami nem oktatás formájában, hanem példamutatással valósul meg. A hulladéktermelés mérséklése, a közösségi közlekedés használata, a kerékpározásnak a járásban erős elterjedtségét még tovább fokozó népszerűsítése, stb. javítja a környezeti fenntarthatóságát ezen eseményeknek. Gazdasági értelemben vett fenntarthatósága gyenge ezeknek a programelemeknek, aminek az az oka, hogy erősen szembemegy az intézkedés eredeti céljával, gyengíti a széles társadalmi csoportok, sokgyermekes vagy sérült családtagot gondozó családok részvételi lehetőségeit, amennyiben a rendezvények, programok kapcsán elvárás a pénzügyi eredményesség, a gazdasági fenntarthatóság. Jelen intézkedés legfőbb értéke éppen a társadalmi fenntarthatóság, a család, a gyerek, mint érték elismerése és erősítése. 146

Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása 1.3.2 Informálódást, egész életen át tartó tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Fleisch Károly Művelődési Központ, művelődési és közösségi házak, IKSZT-k, civil szervezetek Civil szervezetek, egyházi szervezetek önkormányzatok, önkormányzati intézmények, piaci cégek, stb. A jelenlegi magyar közoktatás újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ez lényegét tekintve azt jelenti, hogy akinek a szülei iskolázatlanok, az maga is az lesz, akié diplomások, az maga is az lehet. A tanulás azonban nem csak oktatási rendszeren belül lehetséges, és életünk során nem csak iskolai tananyagokban megjelenő tudásokat, tapasztalatokat szerzünk. A hétköznapi életben való boldogulás, a világ megismerése és megértése, alkalmazkodás hozzá, a körülöttünk élő, tőlünk eltérő értékrendet valló emberekkel való együttműködés, stb. mind olyan körülmények, amelyekhez való alkalmazkodás tanulást igényel. Ahhoz, hogy megértsük mások élethelyzetét, szerencsés új tudásokra, ismeretekre és tapasztalatokra szert tenni. Egy olyan település, helyi társadalom, amelyik képes és akar alkalmazkodni a világ változásához, miközben saját értékeit is őrizni kívánja, csak egy tanuló társadalom, közösség lehet. Iskolarendszertől független, nyitott, sokrétű tanulási és információszerzési alkalmak, lehetőségek legyenek elérhetőek a városban, a falvakban, a járásban A járás lakossága A szervezett (tanfolyami, klub-jellegű, stb.) és nem formális, informális, közösségi, stb. tanulási alkalmak körének láthatóvá tétele a járásban a közösségi terek és kulturális intézmények, valamint civil és egyházi szervezetek segítségével Új tanulási alkalmak szervezése minden közösségi, társadalomfejlesztő tevékenység, program, szolgáltatás mellett Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintően információk, ismeretek (helyi civil és egyházi csoportok, szerveződések, kezdeményezések, igények, problémák, segítségkérések, stb.) elérhetővé tétele a helyi társadalom széles köre számára a helyi médiában, közintézmények hirdető és tájékoztató fórumain, kiadványain, internetes és közösségi média felületein, stb. Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Az esélyegyenlőségi célcsoportok ügyei láthatóvá és közismertté válnak A nem-formális, informális közösségi tanulási alkalmak 147

Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) elterjedtek lesznek a járásban Általánossá válik minden szolgáltatás, program, stb. indítása és lebonyolítása során az információszolgáltatás és minél több tanulási alkalom megteremtése Információs felületek száma Társadalmi és esélyegyenlőségi ügyek szám, amelyek megjelenik évente a járás online és offline információs felületen Nem formális tanulási alkalmak száma évente Nem formális tanulásban résztvevők száma évente Külön költségvetés nem tervezhető erre az intézkedésre. Minden esélyegyenlőségi szempontból releváns és közpénzből megvalósuló valamennyi fejlesztés, program esetén tervezendő elem. A választott eszközök, módszerek köre alapvetően meghatározza, mennyire fenntarthatóak környezeti értelemben ezek a tanulási és információs eszközök. Szórólapok, reklámszerű újságok erősen környezetterhelőek, létjogosultságuk csak ott és akkor van, ha a célcsoport kifejezetten igényli, mint például szépkorúak, 70+ korosztály. A többi esetben indokolt elektronikus megoldásokat helyezni előtérbe. A gazdasági értelemben vett fenntarthatóság ezekben az ügyekben közvetlenül nem jelenik meg. Minden esetben adott fejlesztés, program jellege határozza meg, milyen információs és tanulási lehetőség kapcsolható mellé a lehető legeredményesebben és leginkább költséghatékonyan. Társadalmi fenntarthatóság a kifejezett célja az intézkedésnek, a minél inkább tájékozott és tanulni képes és kész helyi lakosság fejlesztése által. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok 1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Civil szervezetek Reménység Autista És Autisztikus Sérültekért Alapítvány Cégek, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi szervezetek stb. A fogyatékossággal élőkkel, és mindenfajta másmilyen emberrel szemben való félelmek és bizalmatlanság genetikai örökségünk. Ezeknek a félelmeknek és távolságtartásoknak az oldása akkor lehetséges, ha minél több olyan személyes, pozitív és inspiráló élményben és tapasztalatban van részünk, amely segít megtapasztalni, hogy a másik, lényegét tekintve, nem is annyira más, mint mi magunk. Az együttműködő, befogadó helyi társadalmi hozzáállás megteremtése szempontjából kulcsfontosságúak ezek a találkozási alkalmak. Ezért szükséges ilyen lehetőségek megteremtése. Találkozási felületek megteremtése és közös, inspiráló 148

élmények biztosítása fogyatékossággal élő emberek, családjaik és ép emberek és családjaik között Célcsoportok Ép és sérült emberek és családjaik (kifejezetten csak fogyatékossággal élő emberekre irányuló programok nem tartoznak ide) Tevékenységek leírása Közös sportolás (evezés, úszás, futás, stb.) épek és sérültek Elfogadás napja bevonásával Közös kulturális bemutatók, kiállítások, stb. Közös fesztiválok, stb. (Elvárás a vegyes célcsoport, nem csupán az érintettekre irányuló programok, hiszen éppen a találkozási felületek megteremtése és közös élmények biztosítása a cél!) Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Terjed az elfogadás, az együttműködés épek és sérültek közöttük Alapelvárás közösségi, társadalmi események, rendezvények, programok kapcsán, hogy azok integrálóak és befogadóak legyenek Indikátorok Integrációt és befogadást elősegítő események, rendezvények, programok száma Ezeken az eseményeken résztvevő épek száma (nő) A mosonmagyaróvári járás közösségi, kulturális, sport, stb. eseményei, rendezvényei növekvő arányban integráló események A város, a falvak helyi kezdeményezései, civil szervezeti támogatásai preferálják (akár kötelezően el is várják) az ilyen együttműködésben és integráló szellemben megvalósuló programokat. Közpénzből nem támogatnak a járásban olyan programokat, eseményeket, amelyek nem valósítanak meg integrációs elemeket. Költségvetés (teljes, Helyi önkormányzati civil források, adományok, támogatások, vállalati társadalmi felelősségvállalási programok finanszírozása, stb. támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, kapcsán felmerülő szempontok fontosak: hulladékcsökkentés, újra- Környezeti fenntarthatóság szempontjából a bármely más esemény gazdasági) hasznosítás és újrahasználat preferálása, körültekintő energiahasználat. Jellegüknél fogva ezek az események, rendezvények, programok alapvetően nem profitábilisak. Célját és lényegét tekintve maga az intézkedés a társadalmi fenntarthatóságot szolgálja és célozza. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek 1.3.4 Nemzetiségieket, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Nemzetiségi önkormányzatok Civil szervezetek Civil szervezetek, 149

Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (kör- önkormányzatok, multinacionális cégek, stb. A mosonmagyaróvári járás az elmúlt évtizedekben hazai viszonylatban nagyon kedvező demográfiai folyamatokat mutat. Ennek alapvető oka a beköltözők magas és folyamatosan kimutatható érkezése. A járásban nem csak az ország kedvezőtlen, keleti vidékeiről költöznek, hanem a járás egyes falvai mára Pozsony agglomerációjának számítanak. Várhatóan a következő években nem csak hazai migránsokkal, hanem távolabbi országokból érkezőkkel is számolni kell. A nem magyar anyanyelvűek azonban a régebb óta itt élők között is igen magas arányt tesznek ki, különösen egyes falvakban. A nemzetiségi kultúrák, hagyományok életben tartása, a különféle nyelvű, öltözékű, szokásrendszerrel bíró csoportok együttélésének fontos feltétele egymás megismerése, tiszteletben tartása. Aminek legbiztosabb alapjait a közös, pozitív élmények teremthetik meg. Ezért van szükség ilyen közös élményekre, cselekvésekre. A mosonmagyaróvári járás sokszínű lakossága együttműködő és együtt élő helyi társadalmat alkot A járásba betelepült lakosság, nemzetiségi (beleértve roma) lakosok, érdeklődő lakosság Nemzetiségi kultúra hagyományőrző eseményeinek megszervezése, megvalósítása A járásban élő különböző hátterű, származású lakossági csoportok együttműködését elősegítő események, programok, akciók szervezése, lebonyolítása A különféle nemzetiségi csoportok, frissen betelepült lakossági csoportok és a helyiek között felmerülő problémákat (pl. lakásbérleti lehetőségek szűkülése, stb.) és együttélési konfliktusokat feltáró és közös megoldásokkal orvosoló programok, események, akciók, kampányok, stb. lebonyolítása A mosonmagyaróvári járás sokszínűsége váljon láthatóvá A sokszínűséget a járásban élők értéknek tekintsék Az eltérő hátterű lakosság zökkenőmentesen éljen együtt Nemzetiségi fókuszú események száma Nemzetiségi fókuszú eseményeken, programokon résztvevők száma (nemzetiségiek és érdeklődők, utóbbiak aránya növekedő tendenciával) Közös ügyek száma, amelyekben eltérő hátterű lakossági csoportok működtek együtt Nemzetiségi önkormányzatok saját forrásai Önkormányzati civil, nemzetiségi, stb. támogatási források Testvérvárosi, partnerségi támogatások Piaci cégek adományai, hozzájárulásai EFOP 1.1.2 Nő az esély - romák foglalkoztatásba ágyazott képzése roma női civil szervezetek fejlesztése Környezeti fenntarthatóság szempontjából a bármely más esemény 150

nyezeti, társadalmi, gazdasági) kapcsán felmerülő szempontok fontosak: hulladékcsökkentés, újrahasznosítás és újrahasználat preferálása, körültekintő energiahasználat. Jellegüknél fogva ezek az események, rendezvények, programok alapvetően nem profitábilisak. Ezzel együtt a közpénzekkel való felelős bánásmód érdekében a lehető legköltséghatékonyabb megoldások kiválasztása szükséges, ami nem csökkentheti a rendezvények, programok minőségét. Célját és lényegét tekintve maga az intézkedés a társadalmi fenntarthatóságot szolgálja és célozza. Megnevezés Prioritás 2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések a lakosság egészségi állapota, szenvedélybetegségek, stb. terén 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Végrehajtásért felelős gazda Karolina kórház, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal foglalkozó civil szervezet Partnerek Önkormányzatok, hasonló ügyek iránt elkötelezett civil szervezetek, háziorvosok, piaci cégek, stb. Indoklás Annak ellenére, hogy a mosonmagyaróvári járás gazdasági és társadalmi mutatói jelentősen jobbak az ország más vidékein tapasztaltakhoz képest, az egészségi állapot és az egészségtudatosság nem jobb ugyanilyen mértékben. A lakosság egészségfejlesztésének egy fontos eleme, hogy mindenki tisztában legyen saját állapotával, a kockázatokkal. Ehhez a szűrővizsgálatok, lakssági felmérések és a kapcsolódó felvilágosító, információs kampányok járulnak hozzá a leginkább. Célok A jelentős egészségügyi kockázatokat jelentő és jól szűrhető betegségekre történjen szűrés a mosonmagyaróvári járásban A lakosság egészségtudatosságának javítása érdekében legyenek elérhető információk, kampányok, stb. az egészségtudatosság javítása érdekében Célcsoportok Lakosság széles köre, egyes szűrőprogramok esetén a megfelelően célzott, magas kockázatú célcsoport Tevékenységek leírása Lakossági szűrések szervezése, lebonyolítása Életmód és szokásrendet érintő felmérések, kutatások lebonyolítása és kommunikálása Egészségtudatosságot javító kampányok, események, rendezvények, közösségi események, stb. szervezése, lebonyolítása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények A lakosság egészségtudatossága erősödik Kiszűrhetőek a legnagyobb kockázatú csoportok, ami az egészségben eltöltött évek mértékét és életesélyeiket javítja Indikátorok Szűrések száma Szűréseken résztvevők száma Egészségtudatossággal kapcsolatos kampányok, események 151

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) száma Egészségtudatosságot fokozó kampányokkal elértek száma Egészségtudatosságot javító eseményeken, rendezvényeken részt vettek száma EFOP 2. Egészségtervek Társadalmi és környezeti értelemben vett fenntarthatósághoz járul hozzá az egészséges életmód, a betegségek és egészségügyi problémák elkerülése. Össztársadalmi szinten az egészségtudatosság terjedése és a morbiditási mutatók javulása, a megtakarított egészségügyi kiadások okán gazdasági értelemben vett fenntarthatósághoz is hozzájárul. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása 2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapotának javítása érdekében 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Karolina kórház, háziorvosok, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal foglalkozó civil szervezet Hasonló ügyek iránt elkötelezett civil szervezetek, háziorvosok, iskolák, stb. A lakosság általánosan rossz egészségi állapota mellett különösen aggasztó a szegénységben, mélyszegénységben élők, a romák, a fogyatékossággal élők, valamely tartós betegségben szenvedők állapota. De emellett a nagy munkaterhelésnek kitett csoportok a magas stressz és egészségtelen életmód eredményeként is sok egészségügyi problémával küzdenek. A kis településeken élők nehezebben jutnak hozzá a speciálisabb ellátásokhoz. Mosonmagyaróvár, mint a fogászati turizmus egyik célállomása, rengeteg ilyen szolgáltatást kínál, ám a helyiek által nem feltétlenül megfizethető áron. Bár a szolgáltatók nagy része több különböző árképzési módszert alkalmaz, ennek ellenére nem jut mindenki ellátáshoz. A mosonmagyaróvári járásban is hiányoznak, illetve gyengék egyes szakellátások. A kistelepülések ellátottsága még rosszabb. Javuljon az egyébként is nehezebb helyzetű csoportok egészségi állapota Esélyegyenlőségi célcsoportok: nők fogyatékossággal élők, egészségkárosodottak, mélyszegénységben élők, gyerekek Célzott vizsgálatok és ellátást eddig nem igényelt, nem kapott gyerekek, fogyatékossággal, illetve kis településen élők eljuttatása a megfelelő szolgáltatásokhoz 152

Alkalmazásban álló nők, fogyatékossággal élő emberek számára szolgáltatásokhoz való eljuttatás biztosítása, foglalkoztató általi finanszírozás igénylése (kapcsolódóan a cégek CSR tevékenységeinek kezdeményezéséhez) Kistelepüléseken élők egészségügyi ellátásának javítása a megfelelő szolgáltatáshoz juttatás segítségével (akár mobilitás segítésével, pl. falugondnoki szolgáltatások bevonásával, vagy civil szervezetek finanszírozási támogatásával, adományokkal, stb.) Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapota javul Indikátorok Egészségügyi szolgáltatást, ellátást igénylők száma Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Ellátást kapók száma Egyéb források, komplex ifjúsági, esélyegyenlőségi programok kísérőintézkedéseként Piaci cégek saját szolgáltatásai keretében biztosítható egészségügyi ellátás, illetve egészségpénztáras juttatások TOP 4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (eszközfejlesztés, háziorvosi fejlesztések) Az időben felismert és kezelt egészségügyi problémák által történő megtakarítás gazdasági értelemben vett fenntarthatóságot segíti a járás egészségügyi intézményrendszerének terheltsége kapcsán. Környezeti értelemben közvetlen relevanciája nicns az intézkedéscsomagnak. A társadalmi fenntarthatóságot a megfelelő életminőség biztosítása által segíti elő. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és szünidős ellátásainak biztosítása 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Bölcsődék, családi napközik, óvodák, iskolák, civil szervezetek Önkormányzatok, piaci cégek, civil szervezetek A mosonmagyaróvári járás kedvező mutatói nem tükröződnek azokban az adatokban, amelyek a kisgyermekek napközbeni ellátásáról és szünidős lehetőségeikről szólnak. A kisgyermekek esetében a felügyelet, gondozás, étkeztetés egyáltalán nem választható el egymástól. A nagyobb, iskolás korú gyerekek esetében a felügyelet és értelmes időtöltés biztosítása sem megoldott, nem beszélve a hatékony, rendszeres foglalkozások biztosításáról. A kisebb településeken nincsen bölcsőde, családi napközi is csak egy furcsa, nagy intézményhez rendelt formában található a városban. Mindeközben nyilvánvalóan létezik a gyermekfelügyeleti piac, ami 153

Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) illegálisan, adózást elkerülve, és minőségét tekintve ellenőrizetlenül működik, szinte minden településen. Ennek a helyzetnek a rendbetétele, a kisgyermekek ellátásának láthatóvá tétele, minőségének, megbízhatóságának biztosítása szükséges. Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatási paletta szélesítése Hétvégi és szünidős kisgyermek ellátások összehangolása és biztosítása, különösen a kisebb településeken 0-3 éves korig, illetve 3-14 éves korig a kisgyermekek, gyerekek Járási szükségletek és igények feltárása és értékelése Kistelepüléseken hiányzó kisgyermek és gyermek felügyeleti szolgáltatások megteremtése, szükség esetén szektorok közötti együttműködéssel (önkormányzat, civil szervezet, piaci cég, mint szülők foglalkoztatója, finanszírozást támogató szerepben) A városi ellátási paletta szélesítése, részben a szürke gazdaságból való kilépés, részben a szolgáltatások célzottabbá tételével Szünidős és hétvégi ellátások szervezése járási szintű összehangolással A kisebb településeken is elérhetővé válik a kisgyermekek napközbeni ellátása A járásban elérhetőek hétvégi és szünidős gyermekfelügyeleti lehetőségek Szolgáltatási formák jellege, száma Szolgáltatásban részesülő gyermekek száma Újonnan elérhetővé vált szolgáltatások, férőhelyek, ellátási órák száma Piaci és civil források TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Környezeti értelemben ez a beavatkozás nem releváns. Gazdasági fenntarthatósága a szolgáltatásoknak csak a többoldalú finanszírozási megoldások esetén reális, ami ötvözi a piaci cégek vállalásait munkavállalóik támogatása érdekében, az érintett családok kötelezettségvállalását, önkormányzatok támogatását és szükség esetén adományok, civil szervezetek szerepvállalását, támogatását is. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja, illetve megtestesíti a gyermekekről és családokról való gondoskodás. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda 2.2.2 Gyermekek és fiatalok fejlesztését szolgáló tevékenységek (Biztos Kezdet gyerekházak, tanodák, ifjúsági klubok, stb.) 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Gyermekjóléti szolgálat 154

civil szervezetek Partnerek Önkormányzatok óvodák iskolák KLIK stb. Indoklás A mosonmagyaróvári járás iskolázottsági mutatói jobbak az országos átlagnál, de nem kiemelkedően kedvezőek. A jelenlegi iskolarendszer átörökíti a hátrányokat, másként fogalmazva: újratermeli a társadalmi helyzetet, azaz: az iskolázatlan szülők gyerekei nem számíthatnak arra, hogy nagy eséllyel magasabb szintre jutnak el iskolázottság tekintetében, mint szüleik. A társadalmi viszonyokat konzerváló működésmód nem csupán önmagában érdemes átgondolásra és megváltoztatásra, hogy a tehetséges gyerekek és fiatalok esélyeit javítsuk. A környék vonzerejének növelése, a tehetséges fiatalok megtartása, az elvándorlás mérséklése mind-mind igényli, hogy biztosítsunk lehetőségeket, vonzó életkörülményeket, tegyük az itt élőket elkötelezetté saját környezetük iránt, minél fiatalabb korban. Nagyon fontos, hogy minden életkorban megkapják a gyerekek és a fiatalok azokat a lehetőségeket, élményeket, segítséget, ami életkoruknak és tanulási szükségleteiknek megfelel. Célok Gyermek és fiatalkorban szükséges tanulási (beleértve a közösségi tanulási!) lehetőségek biztosítása A közoktatás rendszerén túlmutató lehetőségek biztosítása a gyerekek és fiatalok számára Célcsoportok 5 éves kortól gyerekek és fiatalok, kiemelt figyelemmel a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó családok gyerekei: alacsonyan iskolázott, munkanélküli szülők gyerekei, stb. Tevékenységek leírása teremtő programok indítása, kiemelt figyelemmel a Biztos kezdet gyerekházak, korai fejlesztési lehetőségeket szolgáltatáshiányos kistelepülésekre és a sérülékeny társadalmi csoportokban élő kisgyermekekre Tanoda programok biztosítása, kiemelt figyelemmel a szolgáltatáshiányos kistelepülésekre és a sérülékeny társadalmi csoportokban élő gyermekekre és fiatalokra Ifjúsági klubok, programok biztosítása, kiemelt figyelemmel a szolgáltatáshiányos kistelepülésekre és a sérülékeny társadalmi csoportokban élő gyermekekre és fiatalokra Ifjúsági közösségi kezdeményezések megerősítése és megvalósításuk támogatása, helyi és járási szinten egyaránt Járási szintű megoldások preferálása az önállóan nehezen megvalósítható programok esetén Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Minden településen, az ott élő gyerek és ifjúsági populációnak megfelelő szolgáltatások elérhetőek, vagy biztosított a hozzáférés más településen lévő szolgáltatásokhoz (akár falugondnoki busszal, akár a programok helybehozásával ) Iskolai teljesítmények javulása 155

Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Ifjúsági közösségi kezdeményezések indulása és megerősítése, megvalósulása Új szolgáltatások száma Új szolgáltatásokat igénybe vevők száma Eddig ellátatlan, most új szolgáltatással ellátott települések száma Iskolai teljesítmények változása, érdemjegyek %-ában Közösségi kezdeményezések száma EFOP 1.2.2 Ifjúsági programok támogatása EFOP 1.4.2 Integrált térségi gyermekprogramok EFOP 3.3.1 Tanoda programok támogatása Gazdasági értelemben vett fenntarthatósága ezeknek a szolgáltatásoknak nem biztosított. Ezért indokolt a járás országos viszonylatban kedvező gazdasági potenciáljára építve olyan finanszírozási megoldásokat kidolgozni, ami egyaránt épít a jól érzékelhető és erősnek számító helyi adományozási hajlandóságra, a helyben működő cégek társadalmi felelősségvállalására, az önkormányzatok felelősségére. Környezeti értelemben ez a beavatkozás nem releváns. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a gyermekekbe és fiatalokba fektetett energia, ráfordítás. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok 2.3 Családok helyzetét megkönnyítő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete Civil szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. A családok, mint önmagukért való érték, érzékelhetően van jelen a mindennapokban. A gyermekvállalás feltételeit megkönnyíti a környékbeliek által megélhető viszonylagos egzisztenciális biztonság is. A mosonmagyaróvári járásban az itt élők szegénysége, a gyermekek szegénysége lényegesen kisebb mértékű, mint az ország más tájain. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lenne nagyon nehéz a család, a gyermekek ellátása. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy különösen a kisebb településeken hiányoznak alapvető szolgáltatások, és nem csupán a gyermekek napközbeni ellátását, felügyeletét érintően. Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások köre is korlátozottabb. A városokban is igaz, hogy szabadidős programok, kulturális lehetőségek köre korlátozottabb mint a közeli nagyvárosokban, akár a megyeszékhelyen. A kölcsönös segítség, a társadalom támogató hozzáállása ritkábban tapasztalható. A család mint érték elismerése és konkrét támogatás, segítség a családok mindennapjaiban érzékelhetővé váljon. 156

A családok mindennapjait megkönnyítő szolgáltatások és segítségnyújtás legyen elérhető a kisebb településeken is. Célcsoportok Gyermekes családok, illetve gyermeket vállalni készülő családok Tevékenységek leírása Gyermeket vállaló, kisgyermeket nevelő családok számára hétköznapi, mindennapi segítségnyújtás biztosítása a ksiebb településeken is A kisebb, elszigeteltebb településeken élők humán szolgáltatásokhoz, ezen belül különösen a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása helyben elérhető szolgáltatások számának (helyi ügyfélfogadások), minőségének (programok, stb.) illetve az utazási lehetőségek biztosításával (falugondnokság) A családok, különösen a gyermeket egyedül nevelő, illetve nagycsaládok számára fontos szolgáltatások, támogatások elérhetőségének biztosítása Ápolásra, gondozásra szoruló családtagot ellátó családok támogatása közvetlen segítséggel, szolgáltatásokkal Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények A családok külső segítséget kapnak A kisebb településeken élők is hozzáférnek sokféle lehetőséghez Indikátorok Új típusú segítségek, szolgáltatások száma Támogatott családok száma Családi szolgáltatásokkal megerősített települések száma Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) TOP 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Vidékfejlesztési Program 2014-2020 7.4. - a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások támogatása (falu- és tanyagondnoki buszok) Környezeti értelemben ez a beavatkozás nem releváns. Gazdasági fenntarthatósága a szolgáltatásoknak csak a többoldalú finanszírozási megoldások esetén reális, ami ötvözi a piaci cégek vállalásait munkavállalóik támogatása érdekében, az érintett családok kötelezettségvállalását, önkormányzatok támogatását és szükség esetén adományok, civil szervezetek szerepvállalását, támogatását is. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a családokról való gondoskodás. 157

Megnevezés Prioritás 2.4 Nőkre irányuló programok 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Végrehajtásért felelős Moson Megyei Nők Egyesülete és/vagy más női szervezet gazda Partnerek Civil szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Indoklás A női esélyegyenlőség kérdése nem azonos a családok kérdéskörével, és nem szűkíthető le a gyermekvállalással, mint a női biológiai szerepéből adódó, vagy a családtag gondozásával, a család ellátásával kapcsolatos társadalmi szerepből adódó teendőkre. Az erre irányuló kérdések már egy másik intézkedésben megjelentek. A nők esélyegyenlőségének kétségtelenül egyik eleme a fentiekhez kapcsolódik, a társadalmi szerepelvárások rögzült mintái okán, ami a nőkhöz delegálja ezeket a feladatokat. A teljes munkaidős munkavállalás mellett ez azonban aránytalan terheket rak a nők, családanyák vállára. Ennek mérséklése a családokat és gyermekeket, valamint gondozásra szoruló családtagokat elérő, a nőket tehermentesítő intézkedések által válik lehetővé. A női esélyegyenlőség kérdése azonban a hétköznapok szintjén megjelenik a tanulás, pályaválasztás, felelősségvállalás, közéleti szerepvállalás, vezetői pozíciókba jutás, stb. kapcsán. A nők jelenléte és aktivitása minden közösség életében fontos, és kiegyensúlyozottabb, élhetőbb, fenntarthatóbb helyi társadalom eléréséhez vezet. Célok Nők lehetőségeinek kitágítása Aktív női szerepvállalás támogatása a közéletben, munkában, helyi politikában Célcsoportok A járás női lakossága Tevékenységek leírása akciók a női szerepvállalás körének szélesítésére Szemléletformáló, információs-kommunikációs kampányok, Női programok, rendezvények (női futás, segítő akciók, sikeres nők mint minták megmutatása, stb.) megvalósítása Női esélyegyenlőségi problémák feltárása a járásban és megoldási javaslatok kezdeményezése Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények A nők közéleti, civil és politikai szerepvállalása erősödik a járásban Láthatóvá válnak a speciálisan nőket érintő problémák, nehézségek, ezekre javaslatok is születnek Indikátorok Női események, programok, akciók száma Résztvevők száma Aktív szerepet vállaló nők száma Feltárt ügyek száma Kezdeményezések, javaslatok száma Költségvetés (teljes, Civil és piaci források támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, ható Közvetlenül sem gazdasági, sem környezeti értelemben nem kapcsol- fenntarthatósághoz. 158

gazdasági) A társadalmi fenntarthatóságra tett hatása azonban nagyon jelentős, a nők társadalmi részvétele, életminősége kapcsán alapvető jelentőségű kérdéseket érint. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Indikátorok 2.5 Fogyatékossággal élőket segítő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Napos Ház Reménység Autista és Autisztikus Sérültekért Alapítvány, fogyatékossággal élők szervezetei, stb. Önkormányzatok és önkormányzati intézmények, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. A járásban fogyatékossággal élő emberek ellátásának kulcsintézménye a mosonmagyaróvári Napos Ház. A felnőtt fogyatékossággal élők esetében nagyon nagy szükség van arra, hogy legyenek számukra olyan lehetőségek, amelyek biztosítják számukra, hogy a lehető legteljesebb életet élhessék, napjaik tartalommal megtöltve teljenek el. Legalább ennyire fontos családjuk tehermentesítése is. Az intézmény nem csupán a városból fogad ellátottakat, de a kistelepülések esetében nem látható pontosan, milyen szükségletek kielégítése lenne indokolt és fontos. A fogyatékossággal élők napi ellátása nem feltétlenül és korántsem kizárólagosan elkülönült, specializált intézményekben lehetséges. Azonban a helyi megoldások feltárása és kidolgozása jelentős szakmai feladat. Az erre irányuló kezdeményezések haszna annál nagyobb, minél inkább integráló, az épekkel közös mindennapokat támogató megoldásokat segítenek elő. Fogyatékossággal élő emberek napi ellátásának biztosítása Fogyatékossággal élő emberek családjainak tehermentesítése A fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának elősegítése A járásban fogyatékossággal élő emberek és családjaik Új intézményi kapacitások megteremtése a fogyatékossággal élő emberek napközbeni ellátásának biztosítására Integráló megoldások megteremtése a a fogyatékossággal élő emberek napközbeni ellátásának biztosítására Közösségi megoldások indítása a fogyatékossággal élő emberek családjainak tehermentesítésére (örökbefogadás, közös programok, civil közösségi események megnyitása és felelős lebonyolítása fogyatékossággal élő emberek felügyelete és élményekhez juttatása érdekében, stb.) Javul a fogyatékossággal élő emberek helyzete, napi elfoglaltságuk biztosított Csökken a fogyatékossággal élő embereket gondozó családok leterheltsége Nő a társadalmi integrációs lehetőségek köre, a sérült és ép emberek találkozási alkalmainak megteremtésével Szegregáltan, saját családjában vagy elkülönült intézményben 159

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) ellátott, fogyatékossággal élő emberek száma, akiknek integratív megoldást sikerül biztosítani mindennapjaira Nappali ellátásba kerülő új ellátottak száma Tehermentesített családok száma Civil, önkormányzati és piaci források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 7.4. - a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások támogatása (falu- és tanyagondnoki buszok) Környezeti és gazdasági értelemben ez a beavatkozás nem releváns, fenntarthatóság szempontjából. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a sérült emberekről való gondoskodás. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok 2.6 Időseket érintő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Gondoskodás Alapítvány más civil szervezetek, szolgáltató intézmények Önkormányzatok önkormányzati intézmények humán szolgáltatók Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény háziorvosok stb. Az idősek életkörülményeit, életminőségét erősen meghatározza nem csak saját családi helyzetük (egyedüllét, magányosság, stb.) és jövedelmi-vagyoni viszonyaik (nyugdíjak mértéke, egyéb megtakarítások, stb.) hanem az őket körülvevő társadalmi környezet minősége és a számukra szükséges szolgáltatások elérhetősége. A mosonmagyaróvári járásban, ahol az egyéb mutatókhoz képest arányait tekintve alacsonyabbaknak mondhatóak a nyugdíjak, és sok a kis település, ahonnan nehezen mozgó emberek körülményesen juthatnak tovább, meglehetősen sok javítanivaló vehető számba. A városban, városokban élő idősek is nagyon sok esetben magányosak, családjaik (már ha van) fiatalabb generációja jellemzően nem él velük. Az egészségi állapotuk sérülékenyebb, több betegség nehezítheti mindennapjaikat. Az aktívan megélt időskor a társadalmi integráció szempontjából is fontos, de megnövelheti a leélt évek számát, tartalommal töltve meg a mindennapokat. Ezeknek a lehetőségeknek a biztosítása is fontos. Aktívan és értelmes tartalommal, minél jobb egészségi állapotban megélt időskori évek biztosítása a mosonmagyaróvári járásban élő szépkorúaknak Idősek számára fontos szolgáltatások elérhetőségének biztosítása minél több területen és településen 160

Célcsoportok A járás idős népessége és családtagjaik Tevékenységek leírása Kistelepüléseken hiányzó humán (köz)szolgáltatások számba vétele és érdemi pótlásuk biztosítása Idősek számára fontos szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a járás valamennyi településén Közéleti aktivitási lehetőségek, kulturális és tanulási alkalmak, közösségi események szervezése idősek számára, járási szinten Magányosság enyhítése közösségi megoldásokkal, civil aktivitásokra alapozva Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Idősek életminőségének javulása Időseket szolgáló támogatások, programok köre bővül Indikátorok Teljesen szolgáltatáshiányos települések száma Új szolgáltatások száma Új szolgáltatások által ellátott idősek száma Közösségi aktivitások száma Közösségi aktivitásokban résztvevők száma Költségvetés (teljes, Közösségi és civil erőforrások, adományok támogatás, saját erő) Vidékfejlesztési Program 2014-2020 7.4. - a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) támogatása (falu- és tanyagondnoki buszok) Környezeti és gazdasági értelemben ez a beavatkozás nem releváns, fenntarthatóság szempontjából. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a szépkorú emberekről való gondoskodás. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek felkészítése, támogatása a munkavállalásra 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. Önkormányzatok, kistérségi társulás, családsegítő szolgálatok, a célcsoporttal foglalkozó és érdekeiket képviselő civil szervezetek, felnőttképző szervezetek, foglalkoztatási paktum, stb. A mosonmagyaróvári járásban alacsony az elhelyezkedni nem tudó emberek száma. Ez a csoport olyan problémákkal küzd, ami erősen nehezíti számukra a piaci szektorban való elhelyezkedést. Egészségügyi, pszichés problémáik, sorozatos kudarcaik, stb. védett, támogatott foglalkoztatási lehetőségeket igényelnek. Ennek kapcsán leginkább közmunkát tudnak végezni. A közmunkás foglalkoztatás mellett azonban hiányoznak azok a lehetőségek, amelyek változásra, fejlődésre serkentőek lennének. A tartósan munkanélküli és állást nem találó emberek számára célzott fejlesztések, támogatás szükséges. 161

Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Ennek a csoportnak a létszáma kicsi, egyes falvakban akár csak néhány embert érint a probléma. Ezért járási szinten indokolt az intézkedést megvalósítani. A jelenleg állás nélküli emberek visszalépése az elsődleges munkaerőpiacra A munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek, 180 napnál régebben álláskeresők Az állás nélküli, illetve közmunkában foglalkoztatott emberek felmérése, profilozása annak érdekében, hogy láthatóvá váljon: kinek van csak képzésre, kinek van egészségügyi ellátásra, fejlesztésre szüksége, illetve egyéb, speciális szolgáltatásokra A járási szinten feltárt, speciális csoportok számára helyi fejlesztésekhez kapcsolódó, esetleg piaci cégek munkaerőigénye által megalapozott esetben a cégek bevonásával felkészítést, képzést biztosítani Fogyatékossággal élő emberek felkészítése munkavállalásra, mentorszolgáltatás, valamint fogadó munkahely felkészítése Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Elhelyezkedési lehetőséghez segített emberek Indikátorok A jelenleg tartós munkanélküli és közfoglalkoztatott emberek közül az elsődleges munkaerőpiacra belépők száma Költségvetés (teljes, Munkaügyi intézményrendszer által biztosított források támogatás, saját erő) Piaci cégek forrásai Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Környezeti értelemben a helyi foglalkoztatási lehetőségek tekinthetőek fenntarthatónak. Gazdasági értelemben a közmunkából vagy egyéb ellátásokból továbblépő emberek foglalkoztatása fenntartható, amenynyiben érdemi munkavégzésre alkalmazzák őket. Társadalmi értelemben fenntartható az a megoldás, ami a társadalmi integrációt, önbecsülést elősegíti. Ezt a valós és továbblépési lehetőségeket tartalmazó munkavállalás biztosítja. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói szemléletformáló tréningek, rendezvények, programok 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában Foglalkoztatási paktum menedzsmentszervezete Esélyegyenlőségi és foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó képző szervezetek A mosonmagyaróvári járásban a piaci cégek érzékelik már hosszabb ideje a foglalkoztatási potenciál csökkenését, a munkaerő fogytán. Ez arra készteti őket, hogy keressék azokat a potenciális munkavállalóikat is, akik számára adott esetben több segítséget, kedvezményt kell nyújtaniuk. Az egyes cégek különböző lépéseket tesznek, ám elindultak abba az irányba, hogy sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, megváltozott munkaképességű vagy speciális segítséget igénylő embereket alkalmazzanak. 162

Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban azonban sok az ismerethiány, a tapasztalatok szűkösek, mind a vezetők, mind a leendő munkatársak körében gyakran tapasztalható ellenállás, fenntartások. Esélyegyenlőségi szempontú szemléletváltás a munkáltatók és munkavállalóik körében a befogadó munkahelyek elősegítése érdekében A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum tagjai Cégek vezetői és munkatársai számára esélyegyenlőségi érzékenyítő és szemléletformáló tréningek, ismeretbővítő képzések megvalósítása Járási szintű programok cégek bevonásával, esélyegyenlőségi elköteleződések megerősítésére (női futónap, stb.) A sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak problémái és speciális munkavállalási képességeik iránti érzékenység nő a cégeknél, munkáltatóknál Szemléletformáló és érzékenyítő tréningek, események száma Szemléletformáló és érzékenyítő tréningeken, eseményeken részt vevők létszáma Sérülékeny társadalmi csoportok foglalkoztatási adatai javulnak Piaci cégek forrásai Vállalkozások fejlesztése során igénybe vett hitelek, támogatások Környezeti fenntarthatóság szempontjából elsődlegesen számba vehető szempont az, hogy a helyi munkahelyek helyi munkaerőt tudnak alkalmazni. Ez csökkenti a munkavállalók munkábajárással kapcsolatos környezetterhelésének mértékét, és elősegíti a helyi gazdaság megerősödését. Ez utóbbi gazdasági értelemben is javítja a fenntarthatóságot. Társadalmi fenntarthatóság elősegítéséhez járul hozzá a minél szélesebb körű foglalkoztatotti réteg, az eddig munkaerőpiacról kiszorultak, megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, hozzátartozott, kisgyermeket ellátó, gondozó családtagok munkavállalásának lehetővé válása. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és egyéb, a helyi társadalomért és a munkavállalókért érzett munkáltatói felelősségvállalást érintő tervek készítése és alkalmazása 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában Foglalkoztatási paktum menedzsmentszervezete CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek A mosonmagyaróvári járásban a piaci cégek érzékelik már hosszabb 163

Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) ideje a foglalkoztatási potenciál csökkenését, a munkaerő fogytán. Ez arra készteti őket, hogy keressék azokat a potenciális munkavállalóikat is, akik számára adott esetben több segítséget, kedvezményt kell nyújtaniuk. Az egyes cégek különböző lépéseket tesznek, ám elindultak abba az irányba, hogy sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, megváltozott munkaképességű vagy speciális segítséget igénylő embereket alkalmazzanak. Ez azonban csak egy eleme a környezetükért felelősséget érző és vállaló, felelős piaci magatartásnak. Egyre több cég gondolja át, milyen módon tud valamit visszaadni annak a közegnek, közösségnek, ahonnan munkavállalói jönnek. Az is egyre erősebb igény, hogy munkavállalóik egészsége, jóléte érdekében szolgáltatásokat nyújtson a munkáltató. Felelős foglalkoztatók működjenek a járásban Tudatosan és átgondoltan, tervszerűen és a környező közösség által átláthatóan biztosítják a cégek társadalmi felelősségvállalásaikat A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum tagjai Esélyegyenlőségi és CSR tervek készíttetése a járás foglalkoztatóinál Együttműködések a cégek és helyi önkormányzatok között, a helyi társadalmak számára legfontosabb fejlesztések kapcsán (pl. kisgyerek felügyelet, hiányzó egészségügyi szűrések, stb.) Felelős foglalkoztatók a járásban Átlátható CSR tevékenységek Piaci cégek és önkormányzati humán fejlesztések összehangoltak Vállalati esélyegyenlőségi tervek száma Vállalati CSR programok száma Vállalások által elért munkavállalók, helyi lakosok, helyi közösségek száma Piaci cégek forrásai Célját tekintve a társadalmi és környezeti értelemben vett felelős vállalkozások éppen e felelősségvállalásuk okán készítenek olyan terveket, vállalnak olyan átalakításokat a cégen belül, amelyek segítik számukra a társadalmi és környezeti fenntartható működésmódot, a gazdasági mellett. Ezen eszközök kifejlesztése szintén hozzájárul a fenntartható működésmódok eléréséhez. 164

Megnevezés Prioritás 3.2.3 Családbarát és esélyegyenlőségi fejlesztések a munkahelyeken 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában Végrehajtásért felelős Piaci cégek gazda Partnerek CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek Indoklás A mosonmagyaróvári járásban a piaci cégek érzékelik már hosszabb ideje a foglalkoztatási potenciál csökkenését, a munkaerő fogytán. Ez arra készteti őket, hogy keressék azokat a potenciális munkavállalóikat is, akik számára adott esetben több segítséget, kedvezményt kell nyújtaniuk. Az egyes cégek különböző lépéseket tesznek, ám elindultak abba az irányba, hogy sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, megváltozott munkaképességű vagy speciális segítséget igénylő embereket alkalmazzanak. A járásban több cég is bővítette már munkavállalói körét fogyatékossággal élő munkavállalókkal. Ez adott esetben (pl. Nolato) olyan konkrét infrastrukturális fejlesztéseket igényelt, amelyek megfelelő munkakörnyezetet biztosítottak ezen munkatársak speciális igényeihez. Ezek a fejlesztések lehetnek az épületek átalakításához kapcsolódóak (pl. akadálymentesítés), információs, tájékoztató felületek (pl. látássérültek számára), de speciális munkavégző eszközök is (hevederes biztonsági székek, kerekesszékeseknek, stb.). A munkaszervezés átalakítása a rugalmas és például kisgyermekes szülők számára vonzó lehetőségek megteremtését segítik elő. Ezek a fejlesztések azonban előzetes felméréséket, tervezést, egyeztetéseket is igényelnek a tényleges változtatások megalapozására. Célok Újabb, eddig kevésbé alkalmazott munkavállalói kör foglalkoztathatósági lehetőségeinek megteremtése Célcsoportok A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum Tevékenységek leírása foglalkoztatott rétegek beazonosítása, felkutatása a Speciális szükségletekkel rendelkező, jelenleg nem mosonmagyaróvári járásban (amely alapozhat az esélyegyenlőségi kerekasztal által indított információ- és adatgyűjtési rendszerre) A járásban található munkahelyek családbarát és esélyegyenlőségi szempontból releváns változásokat és fejlesztéseket terveznek és készítenek elő, majd valósítanak meg Az érintett célcsoportok foglalkoztatása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Bővül és nő az eddig nem foglalkoztatott csoportok munkaerőpiaci aktivitása Indikátorok Speciális szükségletekkel bíró munkavállalók érdekében változásokat kezdeményező munkáltatók száma Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő fejlesztések eredményeként alkalmazásra kerülők 165

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) száma Családbarát változások eredményeként alkalmazásra kerülők száma GINOP 5.3.2 A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál Ezeknek a fejlesztéseknek elsődleges és alapvetően fontos értéke a társadalmi értelemben vett fenntarthatóság felé tett jelentős előrelépések megtétele. Gazdasági értelemben vett fenntarthatóságát az intézkedésnek az biztosítja, hogy jelenleg a járásban a piaci cégek által igényelt területeken munkaerőhiány van. E hiány pótlása a helyi munkaerő eddig még nem alkalmazott szegmenséből, helyben megoldva gazdasági értelemben is kifizetődőbb, mint más megoldásokat (telephely máshova költöztetését, munkavállalók távoli utaztatását, stb.) vállalni. Környezeti értelemben vett fenntarthatóságra a fejlesztések közvetlenül nem hatnak, illetve a távolabbról utazó, így magasabb környezetterhelést produkáló munkavállalók foglalkoztatásával szemben számít megfelelőbb megoldásnak a helyi, sérülékeny társadalmi csoportok foglalkoztatására törekvő minden megoldás. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás 3.3.1 Információnyújtás, pályaorientációs, toborzási, stb. szolgáltatások 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Szociális Foglalkoztató E téren feladatvállalásra kész civil szervezet vagy fejlesztő cég Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, stb. A mosonmagyaróvári járás területén működő cégek, szervezetek egyre láthatóbb módon küzdenek munkaerőhiánnyal. A mobil és felkészült munkaerő távozóban. Azok akik a járásban élnek, és potenciális munkavállalóik lehetnek a helyi cégeknek, kis létszámuk miatt nehezen megcélozhatóak, nem elérhetőek a foglakoztatók számára. Az ezidáig leggyakrabban alkalmazott módszerek, mint például az álláshirdetések megjelentetése, nem vezet eredményre. A cégek tapasztalatai szerint a meghirdetett alkalmakra alig van érdeklődő, illetve az érdeklődők legnagyobb hányada azonnal nem foglalkoztatható, felkészítésre, foglalkoztathatóságuk javítására van szükség. Fentiek miatt szükség van olyan lépésekre, amellyel elérhetővé válnak a megfelelő jelöltek a cégek számára. Az ehhez kapcsolódó információs, toborzási, szűrési, stb. tevékenységekre, amelyek a cégek aktuális igényeire kínál választ. Mivel azonban egy-egy településen a járásban csak nagyon kevés ilyen ember akad, eredményesebb lehet több cég lehetőségeit egyben kezelve, járási szinten reagálni ezekre a feladatokra. 166

Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása Kapcsolódóan olyan pályaorientációs, nem csupán a középiskolás korosztályt, hanem az aktív korú felnőtteket is célzó szolgáltatásokat indítani, szintén járási szinten, ami a pályamódosításokra, ezáltal a rugalmasabb reagálásra, a munkaerő-piaci változásokra alkalmazkodásra készíti fel az érintetteket. A járás kis településeihez alkalmazkodóan ezeket a lépéseket mindenképpen indokolt járási szinten meglépni. A cégek igényeinek megfelelő munkaerő elérése a járásban Az álláskeresők vagy munkát váltani szándékozók számára megfelelő munkalehetőségek megtalálása Álláskeresők, különösen a munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) A komplex munkaerő-piaci információs, felkészítő szolgáltatáscsomagot biztosító szervezet kiválasztása, illetve felkészítése, felkészülése a feladatra Információs és toborzási szolgáltatások biztosítása a járás foglalkoztatói számára, a paktum kommunikációs terében megfogalmazott igényekre reagálva A járási munkaerő-piaci igények és képzési kapacitások összeilleszthetősége érdekében pályaorientációs és korrekciós tanácsadások biztosítása, valamint a képzők alkalmazkodása a helyi elvárásokhoz, új képzések kezdeményezése, stb. A helyi cégek helyi munkaerővel tudják feltölteni üres állásaikat A helyi emberek segítséget kapnak elhelyezkedési kérdéseik megválaszolásában Toborzás és információnyújtás által elért potenciális munkavállalók száma Az információnyújtás és a közvetítő szolgáltatások eredményeként elhelyezkedett munkavállalók száma Piaci cégek által megfizetett szolgáltatáscsomag jelenthet forrást EFOP 3.1.3 Társadalmi felzárkózási integrációs köznevelési intézkedések támogatása (pályaorientációs szolgáltatások) Ezeknek a fejlesztéseknek elsődleges és alapvetően fontos értéke a társadalmi értelemben vett fenntarthatóság felé tett jelentős előrelépések megtétele. A munkát nem találó emberek célzott, személyre szóló segítséget kapnak. Gazdasági értelemben vett fenntarthatóságát az intézkedésnek ebben az esetben is az biztosítja, hogy jelenleg a járásban a piaci cégek által igényelt területeken munkaerőhiány van. E hiány pótlása a helyi munkaerő eddig még nem alkalmazott szegmenséből, helyben megoldva gazdasági értelemben is kifizetődőbb, mint más megoldásokat (telephely máshova költöztetését, munkavállalók távoli utaztatását, stb.) vállalni. Környezeti értelemben vett fenntarthatóságra a fejlesztések közvetlenül nem hatnak, illetve a távolabbról utazó, így magasabb környezetterhelést produkáló munkavállalók foglalkoztatásával szemben számít megfelelőbb megoldásnak a helyi, sérülékeny társadalmi csoportok 167

foglalkoztatására törekvő minden megoldás. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása 3.3.2 Foglakoztatási programok alacsony iskolázottságú, piacképes szakképzettséggel nem rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek bevonásával 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Szociális Foglalkoztató Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, foglalkoztatási paktum, képző és segítő szervezetek, stb. A mosonmagyaróvári járásban a jelen lévő munkaerőhiány mellett fennálló munkanélküliség egyik oka az érintett potenciális munkavállalói réteg speciális szükségleteinek megléte. Ennek egyik szelete a munkaidő és munkaszervezés rugalmassága iránti igény, másik oldala az állást nem találó emberek saját hiányosságaiban, alkalmazkodóképességének problémáiban lelhető meg. Ez lehet nem piacképes vagy elavult tudás, de egészségügyi és pszichés problémák, stb. is. Amenynyiben részt vesznek foglalkoztathatóságukat javító fejlesztésekben, képzésekben, programokban, még akkor sem garantált foglalkoztatásuk a nyílt munkaerőpiacon. A közmunka körülményei, elvárásai, az ellátott feladatok mennyisége, minősége, jellege alapvetően nem vethető össze egy felelős, piaci munkahely elvárásaival. Ezért egy első lépcső beiktatására van szükség:olyan foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére, ami a munkáltató kockázatát mérsékli, de valódi munkahely az álláskereső számára. Munkalehetőségek biztosítása a járás állástalan, nehezen foglalkoztatható csoportjai számára A munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek Sérülékeny csoportok tagjainak foglalkoztatását vállaló munkáltatók Foglalkoztatási lehetőségek feltárása és megteremtése Eddig elhelyezkedni nem tudó, valamilyen felkészítésen, fejlesztésen túlesett emberek foglalkoztatása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Nő az állástalan, közmunkában dolgozó, nehezen foglalkoztatható emberek körében a munkavállalás Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Nehezen foglalkoztatható emberek számára rendelkezésre álló munkahelyek száma Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, sérülékeny csoportba tartozó, előzetes felkészítéseken részt vett munkavállalók száma GINOP 5.1.3 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése GINOP 5.2.3 Fiatalok vállalkozóvá válása vállalkozás indítási költségeinek támogatása 168

Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) Az intézkedés közvetlenül szolgálja a társadalmi fenntarthatóságot, az eddig nem foglalkoztatott emberek bekapcsolódását a munka világába. Gazdasági és környezeti értelemben vett fenntarthatósághoz járul hozzá, hogy helyben tudnak elhelyezkedni az emberek, illetve a munkáltatók helyi munkaerőt foglalkoztathatnak. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás Célok Célcsoportok Tevékenységek leírása 3.3.3 Közmunkából kivezető programok 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Önkormányzatok, potenciális foglalkoztatók, fejlesztő szolgáltatók, társadalmi vállalkozások A mosonmagyaróvári járásban, ahol a munkanélküliség igen alacsony, és az állást nem találó, valamint 180 napnál tovább, tartósan álláskereső emberek jellemzően a teljességgel piacképtelen tudással, végzettséggel rendelkező, illetve a munkavállalás szempontjából nagyon nehezítő (pszichés, egészségügyi, stb.) problémákkal küzdenek, szintén jelen van a közmunka program. A közmunka program országos adatai szerint igen kis arányú az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés. Így van ez ebben a járásban is. A közmunkás létből való továbblépés nem megy célzott, támogatott segítség nélkül. Azonban erősen csökkennek az ilyen típusú támogatások, felkészítő programokra fordítható források. A járás közmunkásait a legnagyobb település, Mosonmagyaróvár koncentrálja, a környező falvakban kis számban vannak jelen. Ezért indokolt városi, illetve járási szintű programokat tervezni. Közmunkában foglalkoztatott emberek közül az önálló munkavégzésre alkalmas, felkészíthető emberek számára továbblépési lehetőségeket biztosítani A közmunkásokat foglalkoztató szervezeteket érdekeltté tenni, hogy továbbsegítsék a munkaerőpiacon saját olcsó munkavállalóikat Közmunkában dolgozó emberek Közmunkásokat foglalkoztató szervezetek A jelenleg olcsó munkaerőt foglalkoztató, közmunkásokat alkalmazó önkormányzati, civil szervezetek számára külső források segítségével elősegíteni a tisztességes bérért való, elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatást A helyi, kistelepülési egyszerűbb szolgáltatásokat végző, a helyi közintézmények működtetésében részt vevő közmunkások és munkáltatóik számára egyaránt előrelépést jelentő alternatív foglalkoztatási formák, illetve foglalkoztató szervezetek létrehozása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Nyílnak kiutak a közmunkások számára az elsődleges 169

Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) munkaerőpiacra A közintézmények, civil szervezetek, stb. számára lehetővé válik más, támogatott foglalkoztatott alkalmazása is Nyílt munkaerőpiacon vagy más, perpektivikus támogatott foglalkoztatásban elhelyezkedni, továbblépni tudó közfoglalkoztatottak száma GINOP 5.1.3 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése Környezeti értelemben a közmunka programok tekinthetőek fenntarthatónak, hiszen helyi foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak az elsődleges munkaerőpiacon állást nem találó embereknek. A közmunka lehetőségét felváltó helyi foglalkoztatási lehetőségek ugyanezen értékekkel bírnak. Gazdasági értelemben a közmunkából továbblépő emberek foglalkoztatása fenntartható, amennyiben érdemi munkavégzésre alkalmazzák őket. Folyamatos és garantált állami támogatás (mint a közmunka forrásai) hiányában ez teljesül. Társadalmi értelemben fenntartható az a megoldás, ami a társadalmi integrációt, önbecsülést elősegíti. Ezt a valós és továbblépési lehetőségeket tartalmazó munkavállalás biztosítja. 170

12.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv Partnerségi terv Háttér információk A projekt során létrejött esélyegyenlőségi kerekasztal koordináló szervezete, a járásszékhely Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata. A projekt során hozzá csatlakoztak azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez idáig 6 db kerekasztal ülés és 3 db partnerségi és disszeminációs fórum segítette a partnerségi működést, a kerekasztal létrehozását, a járási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, továbbá a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, és a feltárt problémákra megoldások keresését. A térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, civil szervezetek, non-profit szervezetek, vállalkozások, állami szervezetek aktív részvétele segítette a munkát a helyzetelemzés és a programterv készítése során. Ez az egyik legfontosabb vonzata, mivel a kerekasztal működésének projektzárás utáni fenntartása, a programterv intézkedéseinek megvalósítása a partnerek aktivitásán és a megfelelő koordináción múlik. Ennek érdekében a programterv készítése alatt is törekedtünk a lehetséges intézkedésgazdák és partnerek bevonására, akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kidolgozását. Ezáltal elkötelezettebbé váltak az egyes intézkedések, és az azokon belül a jövőben létrejövő projektek, EU-s pályázatok végrehajtásában, hiszen személyesen és szervezetileg is érintettek és érdekeltek ebben. Partnerségi szervezeti struktúra A járási felzárkózási kerekasztal további működtetését egy több szintű, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévő partneri intézményi hálóban tervezzük megvalósítani. Ez a szerves térségi háló megteremti a lehetőségét a: kezdeményező, egyes témákat felelősen kezelő, operatív végrehajtást végző munkacsoportok (melyek kiemelt feladata a projektek, EU-s pályázatok előkészítése, megvalósítása), a teljes szervezeti struktúrát működtető, koordináló szakmai menedzsment (a jelenlegi ÁROP menedzsment feladatokat a foglalkoztatási paktum menedzsmentnek javasolt továbbvinnie) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum együttműködésére. 171

A projekt során kialakultak ennek a struktúrának a működési mechanizmusai, létrejött egy jól működő szakmai menedzsment, megerősödött a járási partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel az apróbb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Mosonmagyaróvár város járásszékhely szerepe is erősödött. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosak a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvétele a programban, a minél szélesebb körű partnerség működéséért a járásban. A vállalkozások bevonására az őket érintő intézkedésekben nagy hangsúlyt kell helyezni az elkövetkezendő időszakban. Munkacsoportok Koordinációs csoport Felzárkózási kerekasztal Mosonmagyaróvári Járási Esély Fórum A partnerségi működés átfogó térségi koordinációja A járási felzárkóztatási kerekasztal jövőbeni működése biztosításának céljából az esélyteremtési téma ellátására egy foglalkoztatási paktumot szükséges létrehozni, az így kialakuló menedzsment szervezet ezt a feladatot ellátja. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata pedig saját eszközeivel támogatja a különböző akciókat, és járásszékhelyként ösztönzi a partnereket az aktív részvételre a különböző kezdeményezésekben, akciókban. Amennyiben a TOP 5.1.2. konstrukcióban (amely hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzését, felkészítését és foglalkoztatását célozza meg kiemelten) a jövőben létrehozandó térségi paktumnak a megyei rendszeren belül megfelelő pozíciót szükséges kialakítani, és önálló menedzsmentet, projektet működtetni, a felzárkózási kerekasztalt javasolt kibővíteni a vállalkozásokkal, és azáltal a foglalkoztatási paktum partnerségi hálózata is létrejön. Párhuzamosam ezeket a partnerségi szerveződéseket nem célszerű működtetni, nincs rá elég erőforrás, és a bevont szervezetek is jelentős átfedésben vannak. 172