Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007

Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság helyzete... 4 1.1. Vállalkozási környezet... 4 1.2. Turizmus, rekreáció... 6 1.3. Mezıgazdaság... 8 2. Népesség, foglalkoztatás... 8 2.1. A népesség számának alakulása... 8 2.2. Népesedési folyamatok... 9 2.2.1. Természetes népmozgalom, korösszetétel... 9 2.2.2. Vándorlás... 10 2.2.3. Várható népességszám... 11 2.2.4. Lakásellátás, lakásgazdálkodás... 12 2.3. Munkaerı-piaci helyzet... 12 3. Közszolgáltatásokkal való ellátottság Jászfényszarun... 14 3.1. Oktatás-nevelés... 14 3.2. Egészségügy... 15 3.3. Szociális ellátás... 16 4. A település környezete... 17 4.1. Természeti környezet... 17 4.1.1. Települési környezet... 17 4.1.2. Zöldfelületek gondozása, környezetvédelem... 18 4.2. Épített környezet... 18 4.2.1. Települési infrastruktúra ellátottság... 18 4.3. Közlekedési, távközlési funkciók... 19 5. Jászfényszaru városi funkcióellátottsága... 20 5.1. Állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási intézmények... 20 5.2. Közösségi funkciók... 22 6. Városrészi elemzés... 25 6.1. Településszerkezet... 25 6.2. Belváros... 26 6.3. Lakóövezet... 27 6.4. Ipari Park... 27 6.5. Kalapgyári-tavak... 29 2

I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban A város szerepének meghatározása a településhálózatban az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szőkebb és tágabb térség településhálózatában - Az adott város regionális, megyei, vagy kistérségi szintő feladatokat lát-e el vonzáskörzetében és melyek ezek a funkciók - Az adott város vonzáskörzetének bemutatása - Városok dinamikai típusai a népességszám, változás, munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta, gazdasági szervezetek számának változása, a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján - A város funkcióját és városhierarchiában betöltött szerepét illetıen teljes értékő funkcióval rendelkezı város, funkciógazdag, vagy funkcióhiányos város - A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A település belterülete 380 ha, külterülete 7235 ha. Jászfényszaru város három régió (Közép-magyarországi régió, Észak-magyarországi régió és az Észak-alföldi régió) és három megye (Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye), illetve öt kistérség határán fekszik. Ennek következtében a szomszédos települések többsége nem ugyanazon közigazgatási egységbe tartozik, mint Jászfényszaru. A szomszédos települések: - a Heves megyei Hatvan, Csány és Boldog - a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pusztamonostor és Jászágó - a Pest megyei Szentlırinckáta, Zsámbok, Tóalmás és Tura. A szomszédos kistérségek: - Gödöllıi kistérség; - Hatvani kistérség; - Nagykátai kistérség; - Aszódi kistérség. A települési térszerkezetben elfoglalt helyének megítélése és ehhez szorosan kapcsolódóan megközelíthetısége is kettıs. Országos viszonylatban tekintve fekvése központi köszönhetıen Budapest közeli fekvésének, ugyanakkor megyei, régiós és kistérségi szinten is periferikus elhelyezkedése. Speciális fekvésének köszönhetıen három régió határán gazdasági jelentısége mégis kiterjedt és sokrétő. Térkép? 3

II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés 1. A gazdaság helyzete 1.1. Vállalkozási környezet Jászfényszaru úgy, mint a Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás háromszög tagja kiemelkedı gazdasági potenciállal rendelkezik országos viszonylatban is. Ennek megfelelıen mind gazdasági fejlettségben, mind fejlıdési lehetıségekben megelızi az Észak-Alföldi Régió hasonló kisvárosi központú térségeit. Az ITD Hungary tapasztalatai alapján a térség Debrecen és Nyíregyháza után az egyik legkeresettebb telephely létesítési helyszín a régióban, megelızve a megyeszékhely Szolnokot is. A város gazdasági szerkezetében meghatározó súlyú és szerepő az ipar; azon belül is az elektronika a húzóágazat, köszönhetıen Ipari Parknak és a Samsung Zrt. jelenlétének. A vállalat világszínvonalú termelési technológiát hozott a városba és térségébe, és ezzel egyúttal további befektetık elıtt is vonzóbbá teszi a települést. Az ipar fontosságát erısíti továbbá a mezıgazdaság jövedelemteremtı képességének csökkenése is. A vállalkozásszerkezetet tekintve egyértelmő a városban a Samsung-gyár dominanciája, mind árbevétel, mind foglalkoztatási szempontból (ez utóbbi tekintetben komoly munkaerı vonzóképességet gyakorol a város térségére is). A Samsung mellett elsısorban mikro- és kisvállalkozások dominanciája a jellemzı, illetve kis számban középvállalkozások is találhatók a településen. A mőködı, illetve regisztrált vállalkozások száma folyamatosan növekedett az elmúlt öt év során. Az egyéni és társas vállalkozások aránya ugyanakkor szinte változatlan volt: az egyéni vállalkozások teszik ki a vállalkozások 2 / 3 -át, a maradék 1 / 3 pedig társas vállalkozás. A mőködı vállalkozások gazdasági ág szerint, 2004 Mőködı vállalkozások száma a mezı-, vad-, erdıgazdálkodásban, halászatban, db Mezı-, vad-, erdıgazdálkodó, halászati vállalkozások aránya, % Mőködı vállalkozások száma a bányászatban, feldolgozó iparban, villamosenergia, gáz-, gız- vízellátásban, db Mőködı vállalkozások száma az építıiparban, db Mőködı vállalkozások száma az iparban összesen, db Ipari vállalkozások aránya, % Mőködı vállalkozások száma a kereskedelemben, javításban, db Kereskedelmi vállalkozások aránya % Mőködı vállalkozások a szolgáltatási szektorban, db Szolgáltató vállalkozások aránya, % Mőködı vállalkozások száma a szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban, db Szálláshely-szolgáltató, vendéglátó vállalkozások aránya a szolgáltatásokon belül, % Mőködı vállalkozások száma az ingatlanügyekben gazdasági szolgáltatásban, db Gazdasági szolgáltató vállalkozások aránya a szolgáltatásokon belül, % 26 11 12 58 70 29 44 18 102 42 15 15 44 43 Forrás: Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 4

A mőködı vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a vállalkozások a legnagyobb arányban (42%) a szolgáltató szektorban tevékenykednek. A szolgáltató szektoron belül is a gazdasági szolgáltató vállalkozások aránya a legmagasabb (43%). Az ipari vállalkozások aránya 29%, míg az agrárágazatban aktív vállalkozások aránya 11%-os. A vállalkozások méret szerint, 2004 Mőködı vállalkozások száma, db Vállalkozás sőrőség (mőködı vállalkozás / 1000 lakos Mőködı egyéni vállalkozások száma, db Egyéni vállalkozások aránya, % Mikro-vállalkozások (0-9 fı) száma, db Mikro-vállalkozások aránya, % Kis- és középvállalkozások (10-249 fı) száma, db Kis- és középvállalkozások aránya, % 250- és több fıt foglalkoztató mőködı vállalkozások száma, db Nagyvállalatok aránya, % 243 41 156 64,2 233 95,9 9 3,7 1 0,4 Forrás: Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013, javított A vállalkozások méret foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása a mikrovállalkozások abszolút dominanciáját mutatja: a mőködı vállalkozások több mint 96%-a foglalkoztat kevesebb, mint kilenc fıt Jászfényszarun. Az egyéni vállalkozásokra lebontva ezt az adatot azt kapjuk, hogy az összes mőködı vállalkozás 64%-a egyéni vállalkozás, tehát a 0-9 fıt foglalkoztató vállalkozások mintegy 67%-a foglalkoztat egy fıt, tehát egyéni vállalkozás. A kis- és középvállalkozások aránya nem éri el a 4%-ot, ahogy az egyetlen nagyvállalat is elenyészı százalékos aránnyal jelentkezik az összes vállalkozások között. Kereskedelem, szolgáltatások A kiskereskedelmi üzletek száma kismértékben bár, de folyamatosan fogyatkozott az utóbbi öt évben, ahogyan a vendéglátóhelyek száma is csökkent a 2004-05-ös években. A város funkcióellátottsága szempontjából fontos, hogy két gyógyszertár is mőködik a településen. A lakosság szempontjából fontos szempont, hogy a keresett fogyasztási cikkeket megkapják-e a városban vagy kénytelenek a közeli Jászberényig utazni a kívánt termék megvásárlásához. Fontos tehát, hogy a kiskereskedelmi üzletek között megtalálhatók az élelmiszer jellegő üzletek mellett a ruházati és iparcikk-árusító üzletek is. 5

Ebbıl Év Kiskereskedelmi üzlet élelmiszer jellegő üzlet és áruház ruházati szaküzlet vasáru-, festék-, üveg- Egyéni vállalk. által üzemeltetett Gyógyszertár Vendéglátóhely 2001 58 13 10 3 30 2 20 2002 58 13 10 3 31 2 20 2003 56 13 9 3 34 2 20 2004* 54 9 9 3 34 2 14 2005* 52 9 10 3 32 2 15 2006 53 15 KSH adatok alapján A város nem rendelkezik megfelelı piactérrel. A jelenlegi piac komfort nélküli, ugyanakkor a fıtérre való áthelyezését nem engedi a városrendezési terv. A piactér funkció problematikája egyelıre megoldásra vár. Bankok, pénzügyi szolgáltatók számát tekintve a városban két pénzintézet van jelen: az OTP Bank Nyrt., illetve a Jász-Takarékszövetkezet. Jászfényszaru vonzerejét mutatja, hogy újabb pénzintézet, a K&H Bank Nyrt. tervezi bankfiók nyitását a városban. 1.2. Turizmus, rekreáció A Jászság, így Jászfényszaru idegenforgalmáról is elmondható, hogy jelenleg nem túl jelentıs: megyei szinten a kistérség turisztikai pozíciója az egyik leggyengébb. Az ok leginkább abban keresendı, hogy egyrészt ma még nincs kiaknázva a turisztikai kínálat, másrészt a kapcsolódó szolgáltatások vagy kevés számban elérhetıek vagy alacsony a szolgáltatás színvonala. A város nevezetes mőemléke a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templom. A XV. században épült a gótikus stílusú eredetileg csúcsíves ablakokkal ellátott, a nyolcszög három oldalával záruló szentélyő templom. A török háborúk után a visszatelepülı jász lakosság jelentıs mértékben renoválta az akkoriban már pusztulófélben lévı templomot, mely végül 1702-ben épült fel teljesen. A XVIII. század folyamán még többször bıvítették az épületet. A déli homlokzat elıtt saroktámpilléres barokk stílusú torony áll. A bejárat feletti falfülkében Szőz Mária barokk stílusú szobra áll, valamint a támpillérek tetején Szent István király és Szent László király XX. század eleji szobrai láthatóak. További látnivaló a térnek is nevet adó, barokk stílusú 1769-ben elkészült Szent családszobor. A mőalkotás egy korinthoszi oszlopból áll, melynek tetején a Szent Családot: Szőz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézus Krisztust láthatjuk. A téren áll még a Szentháromság szobor, a csíksomlyói oltárkép, az I. világháborús emlékmő, valamint a szökıkút is. Az ısök emlékét, az egykori jászfényszarui lakosok szokásait ırzi a Kiss József Helytörténeti Győjtemény is, a XIX. század végérıl származó néhai gondos jász gazda házában hagyományos paraszti szobabelsık, gazdasági eszközök tekinthetık meg. 6

Jászfényszaru életében a rendezvény turizmusnak van kiemelkedı szerepe: a város ma is ırzi az ısi jász hagyományokat, amely tevékenységet folyamatosan fejlesztenek. Több, a Jászság felvirágoztatásáért küzdı társulás, szövetség tagjaként, Jászfényszaru azon települések egyike, amelyik az évenként településrıl településre vándorló Jász Világtalálkozót szervezi. Ez a rendezvény egyben jelenleg a kistérség legjelentısebb rendezvénye is. További turisztikai vonzerejét adják a városnak a minden évben megrendezett Huszárok Hatvani Csatabemutatója, illetve az Erzsébet napi kézmőves kiállítás és vásár. Másik jelentıs turisztikai terület lehet az üzleti turizmus. Kereskedelmi szálláshelyek hiányában azonban ez csupán az Önkormányzat tulajdonában álló Pap-kastélyra korlátozódik, amelyet elsısorban a Samsung Zrt. felsı- és középvezetıi vesznek igénybe. Az épületben öt kétágyas szoba és a kb. 40 fı befogadására képes konferenciaterem található, amely mint az Ipari Park Business Centere üzleti tárgyalások, képzések lebonyolítási helyszínéül szolgál. Az idegenforgalomból származó városi bevételek növelésének komoly akadálya a kereskedelmi szálláshelyek, illetve ebbıl kifolyólag a szállásférıhelyek teljes hiánya. A szálláshelyproblémán segít majd az a kivitelezési fázisban lévı panzió-beruházás, amely a 32-es fıút 3106-os leágazásánál valósul majd meg (a régi Orion ABC helyén). A turizmus fejlesztése jelentıs potenciállal bír a település életében. A CADSES programhoz készített tematikus útvonal javaslat részletezı listát tartalmaz mind a fejleszthetı turisztikai attrakciókról, mind az ellátásban résztvevı üzletekrıl, szolgáltatókról. Ebbıl az anyagból is kitőnik, hogy a turizmus fellendítésére számos lehetıség kínálkozik Jászfényszarun. A város jelentıs mőemléki vagyonnal rendelkezik: a hagyományos paraszti értékeket hordozó falusi házak, valamint a megırzött XIX. századi kisvárosi házak fokozott védelmével és a lakosság segítségének bevonásával helyreállítók és turisztikai attrakcióként bevezethetık párhuzamosan a külterületen található természeti és mesterséges értékek bemutatásával. További fejlıdési potenciált jelent a városnak turisztikai területen a rekreáció. Fontos megteremteni a lehetıséget a pihenésre a városban foglalkoztattok és dolgozók, valamint a környékbeli települések lakossága számára is (fizetıképes keresletet jelenthet a jászberényi lakosság). Turisztikai vonzereje a városnak a Kalapgyári-tavak, amely horgászhelyként kikapcsolódásra, sportolásra ad lehetıséget az odalátogatóknak. A városban kultúrált szórakozási lehetıségre csak korlátozottan, a városi rendezvények keretében van lehetıség. A városban nem mőködik sem színház, sem mozi. Ilyen jellegő kikapcsolódási lehetıség legközelebb Jászberényben érhetı el a lakosság számára, illetve a környezı megyeszékhelyeken, beleértve Budapestet is. Szabadidıs programok szervezésében a hagyományırzı, szabadidıs és kulturális (néptánc, népdal, íjászat, huszárbandérium, horgászat) tevékenységet folytató civil szervezetek mellett részt vesz a mővelıdési ház is. Sport és rekreációs célokra több alkalmas terület is található a városban. Népszerő kikapcsolódási hely, elsısorban horgászati célokra használt terület a város határában elterülı Kalapgyári-tavak és környéke. Szintén kedvelt rekreációs terület a hagyományırzı íjászversenyek megrendezésére is használt Lıtér. A Vásártér, a Belvárosi rész közvetlen szomszédságában kiváló helyszínéül szolgálhat sport- és szabadidıs fejlesztések megvalósításául. 7

1.3. Mezıgazdaság Jászfényszaruban a mezıgazdálkodással foglalkozó lakosság jelentıs részének az ágazat már nem biztosít megélhetést, csak jövedelem-kiegészítésként szolgál. A falugazdász tájékoztatása szerint a 84 regisztrált termelı közül (2006-os adat) megélhetését azok alig negyede, mintegy 20 fı képes biztosítani maga és családja számára. Az öt társas vállalkozás a mezıgazdasági termékek elıállításán kívül egyéb kiegészítı tevékenységgel szolgáltatás, kereskedelem, stb. ellensúlyozza a mezıgazdasági termelés alacsony jövedelmezıségét. A növénytermesztéssel foglalkozók számának csökkenését a Magyarország európai uniós csatlakozását követıen növekvı összegő területalapú támogatások állították meg. A településen 2004 óta stagnál a létszám, illetve évente 1-2 fıvel gyarapodik a regisztrált termelık száma és 5-15 hektárral nı a termelésbe bevont területek mérete. Ugyanakkor jellemzı, hogy többen foglalkoznak az erdıtelepítés gondolatával. Ennek oka is elsısorban az erdıgazdálkodásra fordítható uniós támogatások megjelenésében keresendı. A 2004-es adatok szerint a szántóföldi mővelés (5200 ha) kiterjedtségének így is alig egyharmadára rúgott a terület nagysága, amelyen erdıgazdálkodást folytattak. A településen múlt század óta nagy hagyományai vannak az árutermelési célú zöldségtermesztésnek, tehát a hidegfóliás kerti, konyhakerti és szántóföldi kertészetnek, hiszen a gyorsan melegedı talaj kedvezı az intenzív kertgazdálkodás számára. A mezıgazdasági szektor átalakulásának köszönhetıen azonban jelentıs mértékben csökkent a fóliás hajtatás jövedelmezısége (fıként a nyomott átvételi árak miatt) és így eltartóképessége. Ennek eredményeként nagymértékben visszaesett a kertészettel foglalkozó ıstermelık aktivitása: a körülbelül 1000 fı ıstermelıi igazolvánnyal rendelkezı gazda közül 2005-ben mindössze 265 fı érvényesítette ıstermelıi igazolványát, a többiek szüneteltették tevékenységüket. A település állatállományát gyakorlatilag a sertéstelep adja. Az ıstermelık körében az országosan általános alacsony állattartási szint a jellemzı, jelentıs állatlétszám növelés nem is várható. 2. Népesség, foglalkoztatás 2.1. A népesség számának alakulása Jászfényszaru lakónépességének alakulását tekintve megállapítható, hogy összességében fogyatkozott a lakosság a kilencvenes évektıl napjainkig 1. A lakosságszám a mélypontot 2000-ben érte el, azóta ismét fokozatos népességgyarapodás állapítható meg, habár a népességszám 2006-ban még mindig nem érte el az 1991-es 6000 fı feletti szintet. Jászfényszaru lakónépességének alakulása 1991-tıl Állandó lakosok száma az év 1. napján 6100 6050 6000 5950 5900 1 A jelenleg elérhetı legfrissebb statisztikai adatok többnyire 2005-ös adatok, a KSH a 2006-os adatokat ez év októberében 5850 adja ki. 5800 5750 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Év 8

KSH adatok alapján Az etnikai összetételt tekintve, a 2001-es népszámlálási adatok szerint (KSH forrás) Jászfényszaru lakosságának mintegy 5,8 % százaléka, tehát 339 fı vallotta magát romának. A romák aránya tehát a lakosságon belül alacsony, és jellemzıen nem okoz beilleszkedési problémákat az együttélésben. 2.2. Népesedési folyamatok 2.2.1. Természetes népmozgalom, korösszetétel A népességcsökkenés elsısorban a születésszám drasztikus csökkenésének tudható be. 1991-tıl folyamatosan csökkent a születések száma 2000-ig: 85-rıl fokozatosan 48-ra csökkent, míg a halálozások száma valamennyi évben 85 körüli értéket mutatott (kivéve 1992-ben és 1999-ben, amikor elérte a sorban kiugróan magas, 116 és 102 értéket). Természetes szaporodás 140 120 Év 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80 Fı Születések Halálozások Természetes szaporodás KSH adatok alapján A népesség korösszetétele hosszú távon befolyásolja a népességszám alakulását, illetve erıs kihatással van a munkaerı-piaci folyamatokra is. Az elmúlt öt évet tekintve megállapítható, hogy egyrészt magas a 60 éven felüliek aránya a lakónépességen belül, másrészt meghaladja a 13 éven aluli korosztály arányát az össznépességen belül, ami egyértelmően az öregedés jeleit mutatja. Rontja az arányokat az is, hogy az elmúlt öt év során folyamatosan, összességében több mint 2 százalékkal csökkent a fiatalkorú lakosság aránya. 9

Népesség korösszetétele 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 60,6% 61,5% 61,9% 62,4% 62,7% 23,5% 23,3% 23,5% 23,4% 23,5% 15,9% 15,2% 14,6% 14,2% 13,8% 2002 2003 2004 2005 2006 0-13 éves 14-59 éves 60-x éves Önkormányzati adatok alapján 2 2.2.2. Vándorlás A népességszám alakulásának másik befolyásoló tényezıje a vándorlási különbözet, tehát az elvándorlás és odavándorlás különbözete. Jászfényszaru esetében ez igen változó képet mutat, de eltekintve az 1997-es mélyponttól, többnyire pozitív képet mutat olyannyira, hogy a 2000-tıl tapasztalható népességszaporulat is a növekvı arányú pozitív vándorlási különbözetnek köszönhetı, amely megfordította a természetes népességcsökkenési trendet. 2004-ben ugyan volt kimutatható egy újabb népességszám csökkenés köszönhetıen a vándorlási egyenleg és a természetes szaporulat egyidejő negatív voltának de 2005-ben már újra pozitív volt az egyenleg, ismét a vándorlási egyenlegbıl kifolyólag. Belföldi vándorlási különbözet és természetes szaporodás 100 80 60 2 Jászfényszaru 40 2002-2006 Beszámoló Jászfényszaru Város Önkormányzatának a 2002-2006. évi ciklus során végzett tevékenységérıl Természetes szaporodás fı 20 Belföldi vándorlási különbözet 0 Egyenleg -20 2001 2002 2003 2004 2005 10

KSH adatok alapján 2.2.3. Várható népességszám A demográfiai tendenciákat tekintve megállapítható, hogy Jászfényszaru város lakónépessége 2000 óta folyamatosan gyarapszik (leszámítva a 2004-ben bekövetkezett kisebb visszaesést). A népességnövekedés azonban nem a természetes szaporodásnak köszönhetı, hanem a vándorlási különbözetnek. Ebbıl egyrészt megállapítható, hogy a lakosság az öregedés jeleit mutatja, amely a munkaerı-ellátottságot csökkentheti hosszabb távon, másrészt pedig folytatódó migrációs trendet feltételezve középtávon a lakosságszám növekedése várható. 11

2.2.4. Lakásellátás, lakásgazdálkodás Év Lakásállomány 100 lakásra jutó lakos az év végén épített lakás 10000 lakosra az épített lakásokból 4 és több szobás, % az épített lakások átlagos alapterülete, m 2 100 épített lakásra jutó megszőnt lakás alacsony komfortfokozatú lakások aránya Önkormányzat által Fenntartott lakóépület Lakóépület fenntartására fordított összeg, 1000 Ft 2001 2 578 227 27,4 25 95,5 - - - 2002 2 579 228 15,3 22,2 84,2 100 - - 2003 2 585 228 18,7 45,5 107,5 45,5 7 112 2004 2 591 227 17 50 108,2 40 8 6 2005 2 597 226 18,7 36,4 101,1 45,5 8 571 KSH adatok alapján A lakásállományban minimális mértékő növekedés tapasztalható a 2000-es évek eleje óta. A 100 lakásra jutó lakosok száma alapján megállapítható, hogy az arány a lakosságszám és a lakások száma között gyakorlatilag változatlan: minden 3 fıs családra jut egy lakás a településen. A népességmegtartó szándék, illetve a Jászfényszarun dolgozók letelepítésének szándéka mellett azonban érdemes volna végig gondolni, hogy van-e és ha igen, milyen típusú lakóingatlanra volna igény a városban. 2.3. Munkaerı-piaci helyzet A Jászfényszarun igen magas a foglalkoztatottsági arány olyannyira, hogy a település munkaerı kínálata már nem képes kielégíteni a szükségletet: több tíz kilométeres körzetre is kihatással van a Samsung Zrt. munkaerı-felszívó hatása. A magas foglalkoztatottsági arány egyértelmően a Samsung Zrt. által foglalkoztatott nagy munkaerı létszámnak köszönhetı. Ez bizonyos fokú hátrányt is jelent a város számára, mert magas fokú ezáltal a gazdasági függése: amennyiben a Samsung Zrt. termékpolitika vagy globális stratégiaváltás, esetleg nemzetközi gazdasági recesszió vagy technológiaváltás következtében jelentıs leépítést eszközöl, megélhetés nélkül maradna a város aktív lakosságának igen nagy százaléka. Év Mezıgazdasági foglalkoztatottak Iparban, építıiparban foglalkoztatottak Kereskedelemben foglalkoztatottak Szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma aránya % száma aránya % száma aránya % száma aránya % Összes foglalkoztatott 1990 21 55 7 17 2001 154 8 1175 60 157 8 467 24 1953 Forrás: Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 12

Az ipari tevékenység fellendülésének köszönhetıen, míg a rendszerváltozás idején a munkaképes korú népesség mintegy egy negyede a mezıgazdaságban dolgozott, addig 2001-re mindösszesen 8%-a. Megnıtt ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak aránya 55-rıl 60%-ra. Tekintve ugyanakkor, hogy a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya mintegy a harmadára csökkent, arányaiban ez a növekedés sokkal jelentısebb. A két adatfelvétel között eltelt tizenegy év alatt gyakorlatilag nem változott a kereskedelemben dolgozók aránya (7-8%), míg a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya is megnıtt 7%-kal. A Samsung Zrt. jelenlétének köszönhetı az is, hogy a városban, összehasonlítva valamennyi területi mutatóval kistérség, megye, régió a legalacsonyabb a munkanélküliség. Munkanélküliségi ráta 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% J.fényszaru J.berényi kistérség JNSZ megye É-Alföldi Régió 2000. január 2001. január 2002. január 2003. január 2004. január 2005. január 2006. január Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján A regisztrált munkanélküliek számát tekintve megállapítható, hogy fokozatos csökkenést követıen 2005 óta gyakorlatilag stagnálás tapasztalható. Növekedés tapasztalható ugyanakkor az aktivitási rátában: 2006 januárjában már meghaladta a 62%-ot, ami jelentısen meghaladja mind a kistérségi (44,4%), mind a megyei (47,1%), illetve a regionális adatokat (49,2%) is (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján). Év Regisztrált munkanélküli összesen Tartósan regisztrált munkanélküli Munkaképes korú népesség Lakosság Aktivitási ráta (%) 2000. január 278 70 3 313 5 790 57,22 2001. január 146 58 3 313 5 828 56,85 2002. január 138 42 3 463 5 879 58,90 2003. január 121 10 3 517 5 911 59,50 2004. január 112 13 3 565 5 908 60,34 2005. január 152 16 3 669 5 952 61,64 2006. január 153 14 3 684 5 916 62,27 2007. január 156 20 3 721 n.a. n.a. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján saját számítások 13

A regisztrált munkanélküliek nagy része jellemzıen nem keres munkát feketegazdaságban foglalkoztatott vagy egyáltalán nem kíván dolgozni, kisebb, elenyészı részük pedig egyáltalán nem foglalkoztatható (képesítés hiányában, egyéb alkalmatlanság). A fennmaradó munkaerı-kínálat képesítését illetıen elsısorban betanított munkásokról, illetve diplomás (tanító, könyvtáros) munkanélküliekrıl beszélhetünk. Felmerül továbbá két speciális csoport is, amely a jelen munkaerı keresleti viszonyok között nem képes elhelyezkedni: azok a kisgyermekes szülık, akik a jelenleg ajánlott mőszakbeosztások (hattól kettıig, kettıtıl tízig) miatt nem tudnak elhelyezkedni, illetve azok a 40 év fölötti nık, akik számára az álló munka túlságosan megterhelı. A kiugróan jó foglalkoztatottsági helyzet ellenére is munkaerı-piaci szereplık megjelenését prognosztizálja a mezıgazdasági ágazat, illetve a háztáji gazdálkodás jövedelmezıségének csökkenése is. A tendenciák szerint ez a megélhetési forma elsısorban kiegészítı kereseti lehetıséggé válik, a gazdák kénytelenek mezıgazdaságból származó jövedelmeik kiegészítésére. További komoly probléma Jászfényszaru foglalkoztatási szerkezetét tekintve, hogy magas fokú a "Samsung-függıség. Az arányokat jól mutatja, hogy 2006-ban a város munkaképes korú népessége 3684 fı volt, a Samsungnak pedig 1530 fı alkalmazottja volt, amely létszám nem tartalmazza a kölcsönzött munkaerı számát, amely fıszezonban (a szeptembertıl decemberig tartó gyártási szezon, amelyet megelızıen folyamatosan növelik, illetve majd csökkentik a létszámot) elérheti az 1000 fıt is. További probléma a kényszerő ingázás: akik nem tudnak a Samsungnál elhelyezkedni, illetve elvesztik állásuk (magas fluktuáció jellemzi a Samsungot), az egyéb helyi munkahelyek szőkössége miatt ingázásra kényszerülnek munkahelyük és lakhelyük között. Ez pedig, a lakóhelyi munkahelyek hiánya, csökkenti a település vonzerejét, ami szélsıséges esetben elvándorlást eredményezhet. 3. Közszolgáltatásokkal való ellátottság Jászfényszarun 3.1. Oktatás-nevelés Jászfényszaru városban az óvodai és általános iskolai képzés, valamint a gimnáziumi (esti tagozatos) képzés is elérhetı a lakosság számára; bölcsıdei ellátás és felsıfokú képzés tehát nem elérhetı a városban. Jászfényszaru Város Óvodai Intézménye két óvodát mőködtet, mindkét tagóvoda négy-négy csoporttal mőködik. A Napsugár Óvoda az óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel programot, míg Szivárvány Óvoda a néphagyományırzı óvodai programot adaptálta. Az általános iskolai képzés a városban az Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakképzı Iskola kereteiben 521 fıs tanulói létszám mellett amely létszámban az utóbbi években folyamatos csökkenés mutatható ki két épületben folyik. Az úgynevezett Sárga iskolában, amelynek közel 100 éves épületét teljes mértékben felújították (2006. januárjában került átadásra), az alsó tagozatosak oktatása és az alapfokú mővészeti képzés zajlik; az úgynevezett Nagyiskolában pedig a felsı tagozatos tanulók tanulhatnak, valamint az igazgatóság is ott található meg. 14

Az iskolában elérhetı mővészeti képzés (a boldogi mővészeti iskolával együttmőködésben) kistérségi feladatokat is ellát: a szakmai tapasztalatok átadásával, illetve segítségnyújtással. Az iskola tagja továbbá az Európai Innovatív Iskolahálózatnak, amely innovatív pedagógiai módszerek bevezetését támogatja az iskolában, illetve kiemelkedı informatikai hátteret nyújt az oktatáshoz. Év Férıhelyek száma Óvodai Óvodások száma Általános iskolai tanuló Általános iskolások száma a nappali tagozatos oktatásban 2001 193 192 586 584 2002 193 188 584 586 2003 193 190 574 574 2004 193 183 544 544 2005 193 189 521 521 KSH adatok alapján A településen középfokú oktatás is folyik: a Budakalász Gimnázium Jászfényszarui tagozatának esti tagozatos gimnáziumi képzésének keretében, amely az Általános Iskola, Kooperatív Mővészeti Iskola és Szakiskola épületében kap helyet. A nappali tagozatos középfokú oktatási intézményi ellátás a földrajzi elhelyezkedés miatt megoszlik Jászberény, Hatvan és Gödöllı között. Felnıttképzések is igénybe vehetık a településen, amelyet a közmővelıdési feladatokat is ellátó Bedekovich Lırinc Népfıiskolai Társaság szervez képzések és tanfolyamok formájában az érdeklıdık számára. A felsıfokú képzésre nincs lehetıség Jászfényszarun, ezt a funkciót általában a fıváros, a megyeszékhely és a kistérség központja biztosítja a telepüolés lakosai számára. 3.2. Egészségügy A település lakosságának egészségügyi ellátását három házi háziorvos, egy gyermekorvos és két fogszakorvos végzi. Az egészségügyi ügyelet megszervezése kistérségi együttmőködésben valósult meg, a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen, amely feltételezi a minimum 25ezer fıs lakosság közös ügyeleti ellátását. Ez Jászfényszarun Hatvan és kistérsége, illetve Pusztamonostor településekkel együttmőködésben valósult meg úgy, hogy a település háziorvosainak többsége részt vállalt az ügyelet ellátásában. A városban védınıi szolgálat is mőködik és két gyógyszertár is a lakosság rendelkezésére áll. Az alábbi táblázatban közölt adatok alapján, amely a háziorvosi és házi gyermekorvosi vizsgálatok számát, illetve a teljesített évi orvosi munkaórákat és gyógykezelési eseteket hivatott bemutatni, arra lehet következtetni, hogy a lakosság általános egészségügyi állapota nem romlott az elmúlt évek során, hiszen nem tapasztalható jelentıs növekedés egyik mutatónál sem. Sıt. Inkább tapasztalható stagnálás vagy csökkenés. 15

Év Háziorvosi Házi gyermekorvosi Vizsgálat Szakrendelési ellátásban Teljesített évi orvosi munkaóra, 1000 Évi gyógykezelési eset, 1000 db 2001 32 048 9 215 2,7 5,3 2002 31 644 8 561 2,8 5,6 2003 35 011 8 634 2,7 5,5 2004 38 537 8 213 2,5 5,7 2005 37 201 8 161 2,5 5,7 KSH adatok alapján 3.3. Szociális ellátás A szociális törvényben meghatározott önkormányzati feladatoknak eleget téve Jászfényszarun 1987 óta a Gondozási Központ fogja össze a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit. A meglévı gondozási rendszer egymással összefüggı mőködési egységet képez, mely fokozataiban és szolgáltatásaiban alkalmazkodik az életkor és a betegségek okozta követelményekhez. A jelenlegi ellátások megteremtik annak a lehetıségét, hogy az idıs emberek minél hosszabb ideig maradjanak az otthonukban, megszokott környezetükben. A Gondozási Központ szükségességét az támasztja alá, hogy Jászfényszaru lakosainak közel egynegyede idıskorú. Számukra az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja a Központ: étkeztetés, házi segítségnyújtás, Idısek Klubja, szociális információs szolgáltatás, családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatás. Átmeneti elhelyezést biztosító ellátásként mőködik a városban az Idıskorúak Gondozóháza, amely határozott idıtartamra teljes ellátást biztosít 15 fı számára. A Gondozási Központ napi rendszerességgel, összesen mintegy 120 idıs emberrel tart kapcsolatot és biztosít számukra valamilyen ellátást (étkeztetés, nappali ellátás, házi segítségnyújtás). A gondozónıi feladatokat szakképzett, a munkakörhöz kötött megfelelı szakképzettséggel rendelkezı gondozónık látják el. Év Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesül Rendszeres szociális ellátásban részesül Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık aránya Nappali ellátást nyújtó idısek klubjának kihasználtsága, % Tartós bennlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben gondozott 2001 1850 0,37 100 28 2002 2007 11 0,38 100 27 2003 2050 16 0,46 100 15 2004 1900 34 0,47 100 15 2005 2 115 11 0,49 100 15 KSH adatok alapján Kistérségi társulási formában 2006. január 1-jétıl a jelzırendszeres házi gondozást támogató szolgáltatás és a közösségi pszichiátriai ellátás is biztosított, amely azonban a felmerült nagy igény miatt jelenleg nem képes kiszolgálni a teljes rászoruló lakosságot, 16

hiszen a szolgáltatás nemcsak szociális rászorultság, hanem veszély, bőnmegelızés esetén is igénybe vehetı. A Családsegítı Szolgálat 2004. december 1 óta mőködik Jászfényszarun. A Szolgálatot elsısorban megélhetéssel, lakhatással, életvezetéssel kapcsolatos problémákkal lehet felkeresni. A Szolgálat célja, hogy a gondozással elısegítse a családban jelentkezı krízisek, mőködési zavarok megoldását. A családgondozói feladatokat 1 fı szakképzett családgondozó látja el. Gyermekjóléti Szolgálat információt kérünk a bemutatáshoz Védınıi Szolgálat is mőködik a városban, ahol 2006 januárja óta három védını látja el a felmerülı feladatokat. Az anya- és csecsemıvédelem, valamint az iskolai védınıi ellátás mellett rendszeresen tartanak a felnıtt lakosság körében is egészségügyi felvilágosító elıadásokat és szőrıvizsgálatokat. A Védınıi Szolgálat továbbá együttmőködik az egészségügyi és szociális szervezetekkel, továbbá részt vesz a különbözı szociális témájú pályázatok elıkészítésében. 4. A település környezete 4.1. Természeti környezet 4.1.1. Települési környezet Jászfényszaru az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati sarkában fekszik a Jászberényi kistérségben a Zagyva és a Galga folyók torkolatától 2 kilométerrel északra, a Zagyva bal partján. Legfontosabb természeti adottsága a termıföld és a jelenleg még kiaknázatlan melegvíz nyerési lehetıség. A település éghajlata mérsékelt kontinentális jellegő, a Jászsághoz hasonlóan a terület természetföldrajzi környezetét a térségben található folyók, a Zagyva és Galga hordalékszállító munkája eredményeként a feltöltött síkság jellemzi. Uralkodó talajtípus a réti talaj, ahol a szántóföldi hasznosítás (elsısorban gabonanövények) mellett az erdıgazdálkodás is megjelent. A kontinentális éghajlat miatt alapvetıen jellemzı a szélsıséges csapadékmegoszlás, amelynek szélsıségei egyaránt jelentkeznek egy éven belül, illetve az évek között is. A télvégi, kora tavaszi, illetve a nyárvégi, ıszi vízbıségek mellett jellemzıek a tavaszi és kora nyári vízhiányok is. A kistérségben bár a vízbı idıszakokban gyakran merülnek fel belvízproblémák amelyhez jelentıs mértékben hozzájárul a táji- természeti adottságokhoz kevéssé igazodó, intenzív szántóföldi mővelés is, Jászfényszaru ár- és belvízvédelmi besorolása C, tehát enyhén veszélyeztetett terület. A térség a hegységekbıl kilépı folyók hordalékkúpjaként létrejött felszínét a vízszabályozások elıtt élénk vízrendszer borította (folyók, patakok, morotvák, tavak), de a szabályozások eredményeképpen száraz, vízhiányos, gyér lefolyású területté vált. A település környékének fı vízfolyásai a már említett Zagyva és Galga. Vízminıség szempontjából minısítésük szennyezett víz, amelyet elsısorban a felsıbb szakaszokon bevezetett szennyvizek okoznak. Jászfényszaruban és térségében nincs a vízminıség szempontjából meghatározó szennyvízbevezetések nincsenek. 17

A felszín alatti vizek tekintetében a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet 2. számú melléklete megállapítja, hogy Jászfényszaru területe nitrátérzékeny terület, ezért a jogszabály elıírásai kötelezı érvényőek a városra nézve. 3 A város levegıminıségével kapcsolatban megállapítható, hogy a kibocsátott szennyezı anyagok negyedéves átlagai alatta maradnak a határértékeknek. A levegıszennyezésért elsısorban az ipari és mezıgazdasági telephelyek, mint emissziós pontforrások, illetve a lakossági főtés és a közlekedés tehetı felelıssé. Jászfényszaru esetében inkább az utóbbi kettınek van jelentısebb hatása a levegıminıségre. Az éves emissziós kibocsátása a következıképpen alakul a városban: Éves kibocsátás (tonna / év) SO 2 CO NO X Szilárd VOC Egyéb 0,4800 1,3666 0,4096 0,3960 8,1205 0,0000 Forrás: Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jelenleg kihasználatlan lehetıségekkel bír a város megújuló energiaforrások tekintetében, mind geotermikus, mind szél- és napenergia tekintetében. Az egyes energiaforrások, bár nem kimagasló paraméterekkel, de gazdaságosan kitermelhetıek lennének, amennyiben lenne rá befektetıi kereslet. 4.1.2. Zöldfelületek gondozása, környezetvédelem A település belterülete 3 800 000 m 2 kiterjedéső, amelybıl (2003-as KSH adat szerint) mintegy 53 000 m 2 -nyi a közhasználatú zöldterület. A zöldterületek megoszlása a következı: Belterületi park: 51 000 m 2 Belterjesen gondozott területek: 35 000 m 2. A városi zöld területek kezelése Jászfényszaru Város Önkormányzatának feladata 4. A városi környezet védelme érdekében több beruházás is megvalósításra került az elmúlt években. 2005-ben bıvítésre került a szennyvíztisztító KAC és TRFC támogatásból, valamint TEHU támogatásból kialakításra került négy darab szelektív hulladékgyőjtı sziget. Megtörtént az Alvégi tó és környékének rendezése is a Környezetvédelmi Minisztérium Zöld forrás programjának keretében. 4.2. Épített környezet 4.2.1. Települési infrastruktúra ellátottság A város mőszaki vonalas mőszaki infrastrukturális ellátottságát illetıen mindenképpen elemezni szükséges a közüzemi infrastruktúrával, így a víz-, gáz-, és csatornarendszerrel való ellátottságot, másrészt a belterületi utak kiépítettségét. 3 A rendelet célja, hogy a vizek nitrátszennyezettsége csökkenjen a növények optimális tápanyagellátásának, illetve a talajok termékenységének fenntartása mellett. 4 A tanácsi szervek kezelésében lévı közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról szóló 2/1976. (I.16.) ÉVM rendelet értelmében. 18

Év egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatornahálózat, m közüzemi vízhálózatba közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, % Belterületi út, km Ebbıl: burkolt, km Kiépített belterületi járdák utak területe, 1000 m 2 2001 215,3 91,9 10,9 42 26 29 119 2002 693,8 92,9 31,9 43 29 28 130 2003 682,9 93,9 35 43 29 29 135 2004 682,9 95,2 41 43 29 29 135 2005 682,9 95,6 44,3 43 31 30 140 KSH adatok alapján A közüzemi vízhálózat kiépítettsége 2001-ben már meghaladta a 90%-ot, tekintve a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát. Az elmúlt évek folyamán a kiépítettség fokozatosan javult, 2005-ben már meghaladta a 95%-ot a rendszerbe bekapcsolt lakások aránya. Jelentıs fejlıdés jellemzi a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségét is: míg 2001-ben csak a lakások 11%-a volt rákötve a szennyvízhálózatra, addig 2005-ben már több mint 44%-a;a közmőolló tehát folyamatosan záródik. Az ugrásszerő fejlıdés ellenére is megállapítható azonban, hogy ez az adat elmarad az országos (64,9%), de a megyei és régiós átlagtól (48,7%) is. Még nagyobb az elmaradás az átlagtól, ha csak a városokat vesszük figyelembe: az országos átlag 79%, míg a megyei és a régiós statisztika is meghaladta a 62%-ot 2005-ben. Az egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hosszát tekintve azonban a 2001-ben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetıen meghaladja valamennyi területi átlagot (országos: 568 m, regionális: 507 m, megyei: 506 m), továbbá a városokra vetített átlagokat is meghaladja (országos: 689 m, regionális: 659 m, megyei: 659 m). A KSH adatok szerint a lakások 77%-a van bevonva a rendszeres hulladékgyőjtésbe: a 2597 lakásból 2000 szállítatta el rendszeresen a hulladékot 2005-ben. A gyakorlatban valamennyi lakás lenne vonva a hulladékszállításba, de a szolgáltatást csak 77% veszi igénybe. 4.3. Közlekedési, távközlési funkciók Közút A város kiváló logisztikai adottságokkal rendelkezik, elsısorban elınyös földrajzi fekvésének köszönhetıen: a régióból a város van a legközelebb a fıvároshoz, mintegy 70 km távolságra. A leggyorsabb megközelítési lehetıség a fıvárostól az M3-as autópálya mentén, amelyrıl fel és lehajtási lehetıség Hatvannál (leágazás az 58-as kmnél) van. A város csak 12 km távolságra fekszik az autópályától, amely meglehetısen jobb megközelíthetıséget jelent számára, mint az Észak-alföldi Régió legtöbb településének. A Ferihegyi repülıtér távolsága 55 km. A város megközelíthetıségét, illetve a Pest megyei kapcsolatokat tovább javítaná a 3106-os (Zsámboki út) felújítása. Jelenleg zajlik a 32-es fıút és a 3106-os út csatlakozásánál kiépítésre kerülı körforgalom közbeszerzési eljárása, amely magában 19

foglalja majd a Jászfényszarura bevezetı 3106-os út szélesítését és megerısítését is egészen az Orion utcáig, javítva ezáltal a közlekedésbiztonságot és a megközelíthetıséget. Erre azért is szükség van, mert a fejlıdı ipar által vonzott jelentıs teherforgalom-növekedés sokat rontott a település közlekedésbiztonságán az utóbbi években. Várhatóan pozitív hatással lesz a város megközelíthetıségére, hogy a Közép- Magyarországi Operatív Program 2007-2008-as akciótervében kiemelt projektként került nevesítésre a 3105-ös út Zsámbok Kóka, valamint Tura Zsámbok közötti szakaszának felújítása. További elérhetıség javulást jelentene a térség számára, ha megépülne a tervezett Jászfényszaru és Tóalmás összekötı út, amely egyben két kistérséget (jászberényi és nagykátai) is közelebb hozna egymáshoz. A város északi része mellett közvetlenül halad el a 32. számú Szolnok-Hatvan fıközlekedési út, amelyen haladva Hatvan 14 km, Jászberény 17 km távolságra fekszik. Vasút Jászfényszaru az országos törzshálózat 82 számú Hatvan-Újszász, egyvágányú, villamosított vasúti pályája érinti, amely két transz-európai vasúti áruszállítási közlekedési vonalat köt össze: a várost északra elkerülı 80-as vasútvonalat (Budapest- Hatvan-Miskolc-Mezızombor), és a várost délrıl elkerülı 120-as vonalat (Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony). Ennek megfelelıen a város átszállás nélkül megközelíthetı a megyeszékhelyrıl (70 perc) is, illetve Hatvanból (10 perc) is, míg a fıvárosból csak átszállással (90 perc).az elérési idı autóbusz közlekedéssel sem jelentısen rövidebb (90 110 perc) elsısorban a fıutak állapota miatt, annak ellenére sem, hogy autóbusszal átszállás nélkül megközelíthetı a város. Tovább rontja a vonatközlekedés versenyképességét, hogy a vasútállomás mintegy 2 km távolságra van a belvárostól, így a vonattal közlekedıknek egyéb közlekedési eszközt is igénybe kell venniük (kerékpár, autó, esetleg busz). Ugyanakkor a térségi autóbusz közlekedést pedig a megyehatár-probléma nehezíti: az egyes Volán társaságok menetrendje nem igazodik egymáshoz, ezért a csatlakozások csak hosszú várakozási idıt követıen vehetık igénybe. Funkcióellátottság szempontjából fontos még kiemelni, hogy benzinkút (Agip) és postahivatal található a városban, de taxi-szolgáltatás nincs. A kiváló földrajzi fekvés, a települési térszerkezetben elfoglalt hely, valamint a nagyszerő logisztikai adottságok, így az M3-as autópálya és a vasútvonal közelsége, a fıváros jó megközelíthetısége, a közeljövıben kivitelezésre kerülı útberuházás egyaránt erıssége és lehetısége is a városnak fejlesztési szempontból. 5. Jászfényszaru városi funkcióellátottsága 5.1. Állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási intézmények Részben a kistérségi együttmőködés, részben jogszabályi kötelezettség eredményeként az állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási intézmények, illetve hatóságok különbözı székhelyen, több település vonatkozásában is rendelkeznek illetékességgel. 20

Jászfényszaru vonatkozásában illetékes intézmények, hatóságok az alábbi székhelyeken találhatóak: 1. Jászberényben található, Jászfényszaru vonatkozásában is illetékes hatóságok: Munkaügyi kirendeltség Rendırkapitányság Városi Bíróság Városi Ügyészség Körzeti Földhivatal Polgárvédelmi kirendeltség 2. Jászfényszarun található hatóságok, amelyek illetékességi területe Pusztamonostorra is vonatkozik: Gyámhivatal Okmányiroda I. fokú építési hatóság 3. Debrecen székhelyő intézmények jászfényszarui illetékességgel: Erdészeti Igazgatóság Területi Fıépítészeti Iroda Magyar Geológiai Szolgálat 4. Hatvan székhelyő hatóság jászfényszarui illetékességgel: Tőzoltóság 5. Szolnok székhelyő hatóságok jászfényszarui illetékességgel: Közép Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Bányakapitányság Állategészségügy Növényegészségügy 6. Szolnok székhelyő hatóságok jászfényszarui illetékességgel: Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság 7. Jászfényszarui hatóság, kizárólag Jászfényszarura vonatkozó illetékességgel: Rendırörs A város méretét tekintve, részben a településen megtalálható funkcióknak, illetve a kistérségi együttmőködés keretében ellátott funkcióknak köszönhetıen, Jászfényszaru megfelelıen el van látva a különbözı állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási intézményekkel, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokkal. 21

5.2. Közösségi funkciók 5.2.1. Közmővelıdés, kulturális intézmények A város kulturális életét a civil szervezetek szervezik és ezt a munkát segíti, helyet adva a rendezvényeknek a Petıfi Mővelıdési Ház. A tevékenységeket tekintve: 1. Közremőködik a helyi lakosság, az ifjúság nevelésében, a mővelıdési igények fejlesztésében és kielégítésében, továbbá kulturális értékek közvetítésében; 2. Biztosítja a társadalmi igényekhez és helyi sajátosságokhoz, az élet- és munkakörülményekhez, továbbá az életkorhoz igazodó mővelıdési tevékenységhez szükséges feltételeket; 3. Ösztönzi és elısegíti a civil szervezetek munkáját, az egyéni mővelıdést, az alkotótevékenység kibontakozását; 4. Szervezi az amatırmozgalmat, segíti más kulturális mozgalmak céljainak megvalósítását; 5. Gondoskodik a városi mővelıdés és társas élet szervezeti kereteinek megteremtésérıl; 6. Közremőködik a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, a mővészeti alkotások bemutatásában és terjesztésében; 7. Szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervez. A mővelıdési ház hét állandó csoportot mőködtet: Borostyán Társastánc Klub Red&Black Tánccsoport Iglice Gyermeknéptánc Együttes Lumina Cornu Ifjúsági, Szerepjáték és Történelmi Klub Fehérakác Népdalkör İszirózsa Nyugdíjas Klub Asztaliteniszezık; illetve több regionális rendezvényt is szervez: Jászsági Nyugdíjas Klubok Találkozója, FÉNY FESZTIVÁL Kistérségi Gyermeknéptánc csoportok, Népdalkörök és Pávakörök Találkozója. Az épület felújításának elsı üteme 2006-ban valósult meg. A Városi Könyvtár feladata a helyi lakosság színvonalas könyvtári ellátása. A könyvtár információs központként is mőködik, amelyhez mind a szükséges tárgyi (adattárak, internet-elérhetıség), mind a személyi feltételek adottak az új igényekre nyitott könyvtárvezetés személyében. Az intézmény állománya 18 600 kötet könyv (kézikönyvek, szépirodalom, társadalomtudományi mővek, szakkönyvek, stb.), továbbá 22

600 egyéb dokumentum (CD-állomány, helytörténeti dokumentumok, folyóiratok, szakdolgozatok, sajtócikk-győjtemény). A Városi Könyvtár győjti, feldolgozza, megırzi a helytörténeti dokumentumokat (hagyományos formáit: könyvek, szakdolgozatok, pályázati munkák, és a nem hagyományos formáit: archív és új várostörténeti fotók, sajtócikkek, CD). A helyi eseményekrıl évi rendszerességgel Krónikát szerkeszt, amelyet a Jászsági Évkönyv köteteiben publikálnak. A nevezetes évfordulókhoz, helyi rendezvényekhez kapcsolódóan könyvkiállításokat, ajánlóbibliográfiákat készítenek a könyvtár dolgozói. A Városi Könyvtár képes kiszolgálni az általános iskolások, középiskolások, fıiskolai hallgatók, a felnıtt-képzésben, és egyéb szakképzésben résztvevık igényeit részben saját állományából (több mint 36ezer könyvtári egység), részben a nagyobb közmővelıdési és szakkönyvtárak szolgáltatásainak közvetítésével. A Könyvtár rendelkezik az ehhez szükséges alapvetı tárgyi és személyi feltételekkel, számítástechnikai eszközökkel, informatikai szolgáltatásait (Internet-használat, levelezés) az olvasók igénybe vehetik. Év A települési könyvtár könyvtári egységei kölcsönzött könyvtári egységei száma Muzeális intézmények látogatóinak száma 2001 36 798 18 171 1 2002 36 701 19 724 6 2003 36 397 17 420 6 2004 36 509 24 604 2 2005 36 569 18 449 - KSH adatok alapján Mozielıadás A Városi Könyvtár a bázisa a helyi lap szerkesztési munkálatainak. A Mi újság Fényszarun? 1990 júliusában jelent meg elıször, 500 példányban. A lakosság élénk érdeklıdése nyomán a példányszám ugrásszerően nıtt az elsı két esztendıben. Az újság havonta egy alkalommal, 1250 példányban jelenik meg (8-10 oldal terjedelemben), gyakorlatilag minden második családhoz eljut a városban. A lap fenntartója az Önkormányzat, a szerkesztıség a Könyvtárban mőködik. A cikkeket a polgármesteri hivatal dolgozói, a civil szervezetek tagjai illetve vezetıi, pedagógusok, diákok írják. A cikkek tartalmát tekintve: önkormányzati hírek, közérdekő információk, kultúra, környezet- és egészségvédelem, városi szintő rendezvények, a civil szféra eseményei, rendezvényei, évfordulók, élménybeszámolók, hirdetések. A lap terjesztését és a helyi, vidéki elıfizetıkhöz, terjesztıkhöz való eljuttatását is a Városi Könyvtár szervezi. 5.2.2. Civil társadalom Kérünk javaslatokat, hogy mely civil szervezetek kerüljenek bemutatásra részletesen (az adott szervezettel kapcsolatos információkat is). Lehetséges rendezı elv: 23

- közhasznú egyesületek - alapítványok - bejegyzett egyesületek - nem bejegyzett, de mőködı közösségek, csoportok A városban aktív civil élet folyik: 37 társadalmi és civil szervezet munkálkodik Jászfényszaruban. A civilek széleskörő tevékenységi területet fednek le: támogatják a települési oktatást, valamint a hátrányos helyzető csoportokat (idıskorúakkal, mozgáskorlátozottakkal, vakokkal és gyengén látókkal foglalkozó szervezetek). Mőködnek továbbá szabadidıs (tánc, horgászat, sportklub, stb.), hagyományırzı (helytörténeti kutatócsoport, huszárbandérium, íjászklub, folklór és népdalkör), és kulturális csoportok (drámapedagógia mőhely, pedagógus kórus), illetve öt alapítvány is aktívan tevékenykedik Jászfényszaru és lakossága érdekében. Bedekovich Lırinc Népfıiskolai Társaság A Bedekovich Lırinc Népfıiskolai Társaság 1993-ban jött létre 20 alapító és 9 pártoló taggal. Jelenlegi taglétszáma 134 fı. A már 13 éve mőködı Népfıiskola kezdetben elsısorban a közmővelıdésben töltött be hiánypótló szerepet, mára tevékenysége kibıvült a felnıttoktatási programokkal, továbbá jelentıs vidék- és térségfejlesztési szerepet is betölt. Fıbb tevékenységi körei a következık: Szakmai programok: vidékfejlesztési fórumok, LEADER+ konferenciák, közoktatási fórumok; Kulturális, hagyományırzı programok: koncertek, mővészeti programok, fotómővészeti rendezvények, kiállítások, alkotómőhelyek (pl. Drámapedagógiai Mőhely), kézmőves kiállítások, foglalkozások (virágkötészet, gyöngyfőzés, szövés stb.); Felnıttképzés: gazdaképzések (4 kurzus, többségében ıstermelık, egyéni vállalkozók részére), nyelvtanfolyamok, számítógép-kezelıi tanfolyamok, képzések civil és önkormányzati képviselık számára (pl. Jászsági Civil Fórum), tréningek, pályázatíró képzések, stílustanácsadás, munkaerı-piaci reintegrációs tréningek nıknek (e-nivó projekt, Vállalkozó nık a vidékért, három megye, három régió határán projekt, vállalkozónıi tréningek, fórumok, workshopok). Borostyán Társastánc Klub 1995. szeptemberében 16 szalontáncos alakította meg a klubbot. Létszámuk ma már meghaladja a 40 fıt. A táncklubban három korosztály táncol folyamatosan. A tagok rendszeresen fellépnek formációs táncaikkal a város és a Jászág kulturális és társadalmi rendezvényein. A táncosok között az alapítástól kezdve folyamatosan voltak versenytáncosok is, akik országos elismeréseket is szereztek. Drámapedagógiai Mőhely (a Népfıiskolai Társaság mőhelyeként mőködik) A városban több évtizedes hagyománya van a drámapedagógiai módszer alkalmazásának. A Mőhely tagjai saját gyermekközösségeikben folyamatosan alkalmazzák ezt a módszert: a Mővészeti alapiskolában, osztályközösségekben, hitoktatásban, gyermekvédelmi és mentálhigiénés programokon. A Mőhely által rendezett hagyományos, alkotó, tematikus, drámajátékon alapuló komplex mővészeti tábor a környezı települések diákjai számára is elérhetı. 24