Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 12 1.1. Az iskola pedagógiai hitvallása... 12 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei... 13 1.3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése... 15 1.4. Fejlesztési területek... 16 1.5. Kulcskompetenciák fejlesztése... 20 1.6. A kulcskompetenciák és jellemzőik... 20 1.7. Célok és feladatok... 23 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 28 3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 32 3.1. Sajátos nevelési igényű tanulók... 32 3.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek... 32 3.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 34 3.4. Egységes alapokra épülő differenciálás... 34 3.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek... 35 4. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 37 5. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 38 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 39 6.1. A pedagógusok alapvető feladatai... 39 6.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás... 39 6.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony... 40 6.4. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében... 40 6.5. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés... 40 6.6. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában... 41 6.7. Aktív részvétel a tantestület életében... 41 6.8. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal... 41 6.9. A nevelőtestület döntési jogköre:... 41 6.10. A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre:... 42 6.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 42 6.12. Az osztályfőnöki órák témái... 44 7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 45 7.1. Tanulmányi, szakmai tevékenységek... 47 7.2. Tömegsport... 47 7.3. Hagyományőrző tevékenységek... 49 7.4. Szabadidős foglalkozások... 49 7.5. Diákönkormányzat... 50 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 51 8.1. A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése... 51 8.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése... 51 8.3. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése... 52 8.4. A tanulóval való kapcsolattartás formái... 52 8.5. A szülővel való kapcsolattartás... 53 8.6. A szülő kötelességei és jogai... 53 8.7. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás... 55 9. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 56 10. Környezeti nevelési program... 58 2

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 66 12. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok... 70 13. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai... 71 14. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei... 73 15. A pályaalkalmassági vizsga szabályzata... 74 16. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata... 75 II. HELYI TANTERV... 78 A helyi tanterv kialakításának alapelvei... 79 1. Óratervek... 81 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 134 3. A NAT és a helyi szintű szabályozás... 135 4. Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok... 136 5. Nyelvi előkészítő évfolyam... 137 6. A felnőttoktatás pedagógiai programja... 149 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 152 8. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai... 153 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 153 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei... 154 10.1. Értékelési alapelveink... 154 10.2. Az intézményünkben alkalmazott értékelés típusai... 154 10.3. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe... 156 10.4. Az egyes tantárgyak értékelése és minősítése... 158 10.5. Általános alapelvek a tanulmányi munka terén... 177 11. Javaslat a magatartás és szorgalom jegyek értékeléséhez... 178 12. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja... 181 13. A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei... 182 14. Érettségi felkészítés... 182 15. Helyi tanterv tananyagtartalmai... 183 III. SZAKMAI PROGRAM... 184 IV. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM... 185 1. Küldetésnyilatkozat és alapelvek... 187 2. Helyzetfeltárás és értékelés... 190 3. A tanulók ellátása, a róluk való (szociális) gondoskodás. Gyermek- és ifjúságvédelem.... 195 4. Belső hagyományrendszer és ápolása, diákönkormányzás... 197 5. Partneri elvárások, elégedettség, kapcsolatok... 199 6. A pedagógiai munka dokumentumai... 204 7. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége... 204 3

8. Kollégiumi foglalkozások és témakörök... 208 9. A csoportfoglalkozások témáinak évfolyamonkénti lebontása... 214 10. A program megvalósításának feltételei... 222 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke. 222 V. MELLÉKLETEK... 226 Évközi vizsgák... 227 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 274 A közismereti oktatás eszközlistája... 282 Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája különböző szakokra, szakmákra... 285 VI. LEGITIMÁCIÓ... 324 VII. JEGYZŐKÖNYVEK... 327 4

Bevezetés fontosabb ügyünk nincs, mint hogy művelődésünkön dolgozzunk, s ez kizárólag nemzeti ügyünk, mert e nemzet jövője ettől függ. Eötvös József: Naplójegyzetek Pedagógiai programunk elkészítésekor hármas cél vezérelt bennünket. Az első az volt, hogy megfeleljünk a felhasználói elvárásoknak (tanuló, szülő, társadalom). A második az, hogy megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak, valamint a fenntartói elvárásoknak és célkitűzéseknek (nemzeti köznevelési törvény, az ide vonatkozó rendeletek). A harmadik pedig az, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amelyeket a magyar közoktatás köznevelés kétségkívül magában hordoz ma is, továbbá azokat az értékeket, amelyeket a 3 korábbi intézmény a több évtizedes működése során kialakított és képviselt. Pedagógiai munkánk nagyon szerteágazó, különböző előképzettséggel, érdeklődési körrel, neveltségi szinttel, szociális háttérrel rendelkező nappali tagozatos tanulókra épül, akik Tiszaújvárosból és 50 60 km-es vonzáskörzetéből járnak intézményünkbe, és akiknek az életkori megoszlása 12 és 23 év, épül továbbá a dolgozók gimnáziuma nappali vagy esti tagozatának hallgatói rétegére, akikre közvetetten ugyan, de hat az iskola szelleme. Az oktatási és képzési sokszínűséget a társadalmi igény és az európai fejlődéssel való lépéstartás igénye diktálja, és intézményünk ma is kötelességének érzi az ennek való minőségi megfelelést. Intézményünk a város fejlődésével párhuzamosan növekedett, és elégítette ki a felhasználók szülők, gyerekek igényeit, valamint a környező vállalatok felmerülő szakember szükségletét. Városunk minden intézményében és minden környező vállalatnál dolgoznak olyan szakemberek, akik az induláshoz szükséges műveltséganyagot intézményünkben sajátították el. Aktívan bekapcsolódott az intézmény a város kulturális és sportéletébe is, a hagyományok kialakításába és ápolásába. A nevelő oktató munka során felmerülő nehézségekkel megküzdöttünk, az akadályozó tényezőket hivatástudatból fakadó kitartással legyőztük. 5

Úgy gondoljuk, hogy összevont iskolánk nevelőtestülete az új körülmények között is helyt tud állni, és képes lesz végrehajtani a változtatást a kerettantervben szereplő új előírásoknak megfelelően. A nevelőtestület felelősséget érez az iskola fejlődéséért, jövőjéért, a felnövekvő generáció sorsáért, így azon dolgozik, hogy az iskolából kikerülő fiatalok minél gazdagabb elméleti és gyakorlati ismeret birtokában, szellemileg és erkölcsileg megerősödve megállják helyüket a társadalomban. 6

Az intézmény jogi státusa Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, ezen belül közös igazgatású köznevelési intézmény Az intézmény neve: Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény székhelye: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13. Az intézmény telephelye: 3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10. Az intézmény intézményegysége: Középiskolai Kollégium 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 26 28. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tiszaújváros Város Önkormányzata Az intézmény tevékenysége Az intézmény alaptevékenysége: a) a középiskolás korú fiatalok oktatása és nevelése, beleértve a hatosztályos képzésben résztvevő tanulókat is, az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra, valamint az első és második szakma megszerzésére való felkészítés, a GYIF-es feladatok ellátása, a DÖK működtetése, a tanulók kollégiumi elhelyezésének és a diákok étkeztetésének biztosítása. b) az érettségit adó felnőttoktatás Az intézmény egész tevékenységét a felhasználói oldal folyamatosan változó igényének a kielégítése jellemzi, ugyanakkor stratégiailag szem előtt tartja a változásokra való felkészülést és az új kihívásoknak való megfelelést. Az intézmény jellemzői Sokirányú általános és szakmai képzési formák működtetése. 7

Magas szintű idegen nyelvi felkészítés. Szakmai gyakorlat intézményen, illetve városon belüli megoldása. A hátrányokkal érkező tanulók felzárkóztatása, segítése. Jó sportolási lehetőségek. Kiemelkedő eredmények a tanulmányi és szakmai versenyeken. Magas felvételi arány a felsőfokú intézményekbe. Viszonylag alacsony lemorzsolódási arány Intézményünk képzési struktúrája a következőképp épül fel: 002 feladatellátási hely (kollégium-épület) - Munkácsy Mihály út 26-28. kollégiumi ellátás kollégiumi ellátás 001 feladat ellátási hely (Eötvös-épület) - Munkácsy Mihály út 13. gimnáziumi nevelés-oktatás 4 évfolyamos gimnázium 5 évfolyamos (nyelvi előkészítő, majd 4 évfolyamos angol emelt szintű) gimnázium 6 évfolyamos gimnázium szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: gépész 4 évfolyamos szakközépiskola Szakágazat: közgazdaság 4 évfolyamos szakközépiskola - szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Kifutó rendszerben: Szakmacsoport: gépészet 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus Szakmacsoport: közgazdaság 8

52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi, számviteli ügyintéző Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: gépészet 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Szakmacsoport: közgazdaság 54 344 01 Pénzügyi, számviteli ügyintéző 003 feladatellátási hely (Brassai épület) - Rózsa út 10. szakiskolai nevelés-oktatás Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika kifutó rendszerben 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 522 04 Villanyszerelő Szakmacsoport: gépészet Kifutó rendszerben 31 521 10 1000 00 00 Géplakatos 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 521 04 Ipari gépész 34 521 06 Hegesztő 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: elektrotechnika-elektronika 4 évfolyamos szakközépiskola 9

Szakágazat: ügyvitel 4 évfolyamos szakközépiskola - szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Kifutó rendszerben: Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 01 0010 54 01 Idegen-nyelvi titkár Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 02 Elektronikai technikus Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 02 Ügyviteli titkár felnőttoktatás nappali oktatás esti oktatás 10

I. NEVELÉSI PROGRAM 11

1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskola pedagógiai hitvallása Az intézmény hagyományainak szellemében az értéktisztelet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja az ifjúságot. Hisszük, hogy csak közös munkával (tanár diák) és támogató háttérrel érhetünk el kitűzött célunkhoz, amely nem más, mint az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles alap- és szakmai ismeretekkel rendelkező, így a szakmai vizsga, az érettségi és a felvételi követelményeit teljesítő, egyénileg sikeres, a közösség szempontjából pedig értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján kialakítva saját oktatási nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Ezek az értékek: a nemzettudat az európaiság egyéni, közösségi, demokratikus értékek műveltség, tudás, önművelés munkaismeret, pályaismeret minőség sikerorientáltság, versenyképesség a testi lelki egészség az erkölcsösség az esztétikai értékek a természeti értékek és azok védelme. Azt gondoljuk, hogy iskolánk olyan alkotó emberi és szellemi környezet, amely alkalmas és képes is lesz a folyamatos megújulásra. Hiszünk abban, hogy olyan arculattal rendelkező iskolát tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a mindenkori megrendelők, a partnerek igényeit, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységi rendszerével a személyiséget tisztelő, azzal együttműködő, pedagógiai módszereiben és programjában mindig megújuló korszerű iskola lesz. 12

Legfontosabb alapelveink, amelyek figyelembevételével dolgoztunk, dolgozunk és dolgozni fogunk: Minden tanulónak biztosítjuk a tanuláshoz való jogát. Minden tanuló részt vehet a felzárkóztató, a tehetséggondozó, az érettségi és felvételi előkészítő foglalkozásokon. Biztosítjuk az eredményes és nyugodt tanulás feltételeit. Lehetőség szerint biztosítjuk a szakképzésben résztvevő tanulóink szakmai gyakorlatát az intézmény, illetve a városkörnyéki vállalatok, társaságok tanműhelyeiben. Minden tanuló élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogával. Minden tanuló megkapja gondjainak megoldásában a segítséget. Minden tanulónak biztosítjuk a tanórán kívüli művelődés iránti igényének kielégítését (könyvtár, szakkörök). Alapdokumentumaink: Nemzeti köznevelési törvény, szakképzési törvény, nemzeti alaptanterv, kerettanterv, érettségi és szakmai vizsgaszabályzat, alapító okirat, SZMSZ. 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Pedagógiai munka alapelvei, értékei Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, illetve az azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: demokratizmus, humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek együttműködése, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és tolerancia, nemzeti értékek, hagyományok, különböző kultúrák iránti nyitottság. Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, 13

erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, 14

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó gyermek személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanítványunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 1.3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése A jövőkutatási fogalomtár szerint: a cél annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeli állapotokat, folyamatokat, és amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani. A középiskolai nevelés és oktatás célja a funkcióiból levezethető: tudást, műveltséget, kultúrismeretet átadni, az embert etikus lénnyé, kultúrlénnyé tenni, egy jobb, tökéletesebb nemzedéket alkotni. Az alapdokumentumok közül a NAT követelménycentrikus, amely a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást ösztönzi, célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. Tehát az iskolai nevelés és oktatás céljának azt az állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel és oktatással el akarunk érni. Ennek többféle megközelítése van, és minden megközelítési mód (embereszmény, társadalmi szükséglet, fenntartói célközelítés, a tanuló, a tanuló szülei) mindig másra helyezi a hangsúlyt. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nevelés és oktatás végeredményét nem csupán intézményünk produkálja, hanem fontos tényező a család, a kollégium és a tanulót körülvevő egyéb környezet. Az iskolának alkalmazkodóképesnek kell lenni, következésképpen a nevelés és oktatás céljai is 15

változhatnak időben és térben, más hangsúlyokat kaphatnak, annak ellenére, hogy természetesen mindig is lesznek állandó elemei. Az új kerettanterv alapján átgondoljuk céljainkat, és differenciáltan tervezzük meg feladatainkat. 1.4. Fejlesztési területek A Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptantervvel összhangban egyesíti a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Programban meghatározott fejlesztési feladatok ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. A kiemelt fejlesztési feladatok a következők: Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog 16

felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Intézményünk elősegíti a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. 17

A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Testi és lelki egészségre nevelés Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében igyekszünk olyan feltételeket biztosítani, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, 18

megtalálhatják hivatásukat. Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával.. 19

1.5. Kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmának vannak állandó elemei, ugyanakkor a környezeti, társadalmi változások, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják azt. A kihívásokhoz az iskoláknak alkalmazkodnia kell. Ebből adódóan a nevelés és oktatás céljai is változnak, illetve más hangsúlyokat kaphatnak. Napjainkban felértékelődik az iskolán kívüli a formális, informális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe. Ezért az iskolai nevelésünk és oktatásunk célja kiegészül olyan kulcskompetenciák (tudás, tanulási képességek, attitűdök) kifejlesztésével, illetve továbbfejlesztésével, amelyek képessé teszik a tanulókat a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk alakítására, személyes boldogulásuk biztosítására. A kulcskompetenciák mindegyikének fejlesztése fontos feladatunk, azonban az egész életen át tartó tanulás folyamatában az önálló tanulás képessége, a digitális kompetencia szerepe felértékelődik, ezért ezek fejlesztése nagyobb hangsúlyt kap a nevelési és oktatási feladatainkban. 1.6. A kulcskompetenciák és jellemzőik Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése 20

szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 21

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, az IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 22

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 1.7. Célok és feladatok A gimnáziumi osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai Gimnáziumi képzésünkben az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó oktató-nevelő tevékenység folyik. Alapfeladatunk az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A gimnáziumi osztályokban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejlesztve a kommunikációs és tanulási képességeket is. Tanulóinkban törekszünk kialakítani az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Alapvető feladatunknak tekintjük a nemzeti és európai identitástudat továbbépítését a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítását. Emellett az együttműködésre és kooperációra nevelést, beleértve a konfliktusok kezeléséhez szükséges 23

személyiségjegyek fejlesztését, úgymint az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezekkel kívánjuk előmozdítani a tanulókban a konstruktív magatartás kialakulását. Iskolánk gimnáziumi osztályaiban a tantárgyi képzésben előnyben részesítjük a képességfejlesztést, ezért törekszünk az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. A rendelkezésünkre álló órakeretben az elméleti tudás közvetítését összekapcsoljuk az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos számunkra az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatásunk mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumunkban folyó oktatás és nevelés fontos céljának tekintjük, hogy tanulóinkat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé kell tennünk őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információkkal teli korban való eligazodásra. Követelményrendszerünkkel és tevékenységünkkel arra kell törekednünk, hogy az ösztönözze a tanulókat tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. A képzési folyamatban figyelembe vesszük a diákok életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizáljuk terhelésüket. Törekszünk a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodva a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére és számítva kreativitásukra. Összegzésképpen megállapítható, hogy a gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus arra készíti fel tanulóinkat, hogy az iskolapadból egy folyamatosan változó világba fognak lépni. Tudatosítanunk kell bennük a magyar társadalom demokratikus létmódját, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz, szembesítve őket a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. 24

A szakközépiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő oktató munkánk célja, hogy továbbépítsük, kiszélesítsük és elmélyítsük az általános iskola tantárgyi követelményeit, és a kerettantervekben meghatározott tevékenységi körök és tartalmak segítségével biztosítsuk a tanulók általános műveltségének továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő oktató munkánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra kell törekednünk, hogy a szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés a munkánk során szerves egységet alkosson, amely igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, ugyanakkor beépíti azokat a fejlesztő célú problémakezelési módokat és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át történő tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkánkban fokozottan számolnunk kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Célunk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének és ezáltal az iskola eredményes befejezésének a lehetősége. Biztosítanunk kell az iskolarendszer átjárhatóságát is. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során fejlesztenünk kell az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtését, amely révén sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelő oktató munkánk célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési 25

folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási tanulási folyamat során segítünk kialakítani a tanulókban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Célunk, hogy fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk, a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, és kialakuljon bennük a tevékenységükkel kapcsolatos felelősségérzet. Oktatómunkánk során a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük, és fejlesztjük képességüket, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt feladat az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés: a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és a kötelességek tudatosítása. A szakiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre, és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. A szakiskola három évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakiskolát végzett diákok évfolyam-beszámítással érettségit adó iskolában tanulhatnak tovább. A szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a szakiskolai kerettanterv jelöli ki, és az adaptált központi programok határozzák meg. 26

Mivel a szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Ugyanakkor fejlesztenünk kell a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskolai nevelő oktató munkában a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Fontos szempont, hogy a képességek fejlesztése és a követelményrendszer a tanulók adottságaihoz igazodjon, ezzel elérjük, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, és ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését, és átképzési lehetőséggel vagy továbbképzéssel a magasabb szintű szakképzettség megszerzését. A közismereti és a szakmai képzés során egyaránt törekedni kell a hatékony és motiváló tanítási tanulási módszerek alkalmazására, hogy a tanulók számára teljesíthetők legyenek a követelmények, és elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. Elsősorban konkrét feladatokkal kell a tanulók problémamegoldó képességét fejleszteni és minél cselekvőbb részvételükkel a tudás megszerzésében sikerélményhez juttatni őket. 27

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében érvényesítendők. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Az iskolában értékekkel és értékekre nevelünk, mert értékközvetítő funkciót a pedagógia minden eleme tartalmaz. Kiemelt érték a tanulók személyisége, ezért fontos annak fejlesztése. A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának az értelem kiművelését, azaz a figyelemnek, az érdeklődésnek a felkeltését, és a műveltség, tudás, tanulás iránti vágy fenntartását, kialakítását tartjuk. A tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség fejlődésének. A fejlődést elősegíti a műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása: általános műveltség speciális műveltség szakmai műveltség nyelvtanulás, nyelvismeret, munkában, tanulásban való igényesség. A középiskolai tanulók életkora már olyan, hogy törekedhetünk az önálló tanulás, önképzés igényének kialakítására. Az önfejlesztés képességének elsajátításával a tanuló felismerheti, milyen adottságai vannak, meggyőződhet róla, hogy mi iránt van hajlama, s végső soron ez segítheti a továbbtanulásban, munkahelyválasztásban. Az önálló tanulás segítésével fejleszthetjük a tanulók együttműködő készségét, akaraterejét, önismeretét, ugyanakkor az önellenőrzés, önképzés, önművelés is igen fontos terület. Motiválnunk kell a tanulókat a rendszeres tanulásra, az ismeretek megszerzésében való jártasságra. Az önfejlesztéssel kitartásra nevelhetünk, a diák egyéni sikerességre törekvése erősödik, életterv, karrier-terv és önmenedzselés igénye alakulhat ki. 28

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék a szociális értékrendeket, a pozitív értékekkel azonosulni tudjanak és elfogadják azokat, viselkedésük, magatartásuk e szerint alakuljon. Feladatunk, hogy szem előtt tartsuk az alábbiakat: erkölcsösség, értéktisztelet becsületesség, jellemesség őszinteség, nyíltság felelősségtudat, felelősségvállalás igazságosság, lelkiismeretesség büszkeség a közösség (iskola) hagyományaira, értékeire, sikereire, volt diákjaira a demokrácia megteremtése, működtetése érdekvédelem; jogismeret mértékletesség felnőtt-gyermek, idős-fiatal egymáshoz való rendezett viszonya etikai világszemléleti értékek (élet, gyermek, család védelme és tisztelete) európai, humanista értékek az érzelmi élet szempontjából fontos értékek (szülő, haza, befogadó környezet) A kulturált életmódra nevelést a közösségi szervezetek jó működésével, a gazdag és színvonalas diákélet megteremtésével valósíthatjuk meg. Fejlődési sajátság, hogy a fiatalokat nyitottságuk, kíváncsiságuk miatt káros, önpusztító hatások is érik. Feladatunknak tartjuk a hátrányos tényezők kialakulásának megelőzését, közömbösítését, lebontását, az előnyös komponensek gyarapítását. - önismeret és társas kultúra fejlesztése - erkölcsi nevelés - családi életre nevelés - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - gazdasági és pénzügyi nevelés - fenntarthatóság, környezettudatosság - tanulás tanítása 29

- testi és lelki egészségre nevelés - családi életre nevelés - médiatudatosságra nevelés - pályaorientáció - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - testedzés, sport - ital, drog, AIDS elleni fellépés - esztétikai igény felkeltése - művészi, alkotó tevékenységre nevelés - természeti értékek és azok védelme - a világ globális problémáinak megértése (környezet, szenvedély-betegségek, elesettek). Gyermekeink fejlődésében nagy jelentősége van az alkotóképesség, kreativitás fejlesztésének. Úgy gondoljuk, ehhez egyrészt azt kell megfontolnunk, hogy mit célszerű megmutatni, megtanítani, és mi lehet az, amire a tanuló képes az alkotó tevékenység folyamatában rájönni. Másrészt arra van szükség, hogy a tanulók továbbra is minden évfolyamon rendszeresen végezzenek alkotó tevékenységet, az elméleti tudás elsajátítása mellett a gyakorlatban is jártasságot szerezzenek. A szakmai gyakorlaton olyan tevékenység részeseivé válhatnak, ahol fontos a munkavédelmi előírások megismerése, a munkafegyelem megtartása, az erre irányuló oktatás és nevelés lényeges eleme iskolai munkánknak. Emellett fejleszteni kell a tanulók konfliktustűrő, - feloldásra való képességét. Az iskola után munkába álló diákjaink figyelmét fel kell hívnunk a sikerorientáltságra, kockázatvállalásra. Fejlesztenünk kell a pályamódosításra való képességet, az élethosszig tartó tanulás szellemében. Iskolánk figyelembe veszi a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődésbeli, valamint sajátos adottságbeli, érdeklődésbeli különbségeket. 30

Változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazására törekszünk, amelyek lehetővé teszik, hogy minden tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedéshez és az oktatott szakmák elsajátításához szükséges általános felkészültséget, ugyanakkor e minimum fölött minden tanuló optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságainak legfelső határáig eljuthasson, kipróbálhassa, miben a legjobb, versenyszelleme fejlődjön. Feladataink: permanens felkészítés a választandó pályára; pályaismeret a tanulói szerep tudatosítása: tanulás nélkül nem válhat a diák művelt, képzett emberré ismertetni kell az értelmiségi szerep jellemzőit, egyes pályák specifikumait meg kell tanítani diákjainkat az önismeretre, emberismeretre fejleszteni kell az önképzés, önművelés, önfejlesztés ismeretét, fel kell készíteni a diákot a többszöri pályamódosításra tudatosítani kell, hogy a munkában, a társadalomban felelősséget kell vállalnunk szavaikért és tetteikért az új értékek elfogadtatása mellett, az úgynevezett örök értékeket is tisztelnie kell fel kell zárkóztatni különböző felkészültségű tanulóinkat ösztönözni kell a diákokat tanulmányi versenyeken való indulásra és arra, hogy nagyobb számban vegyenek részt különböző pályázatokon nyelvtanulásra kell ösztönözni a tanulókat fokozni kell szociális érzékenységüket (nehéz helyzetben lévő tanulók segítése) fejleszteni kell önmagukkal és környezetükkel szemben való érzékenységüket (környezetvédelmi problémák, egészséges életmód). 31

3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 3.1. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség. 3.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tanulási nehézségek hátterében lévő beilleszkedési, magatartási zavarok szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti. Egyre gyakrabban felmerülő gyanú a középiskolában is a hiperaktivitás. A hiperaktív tanulók esetében amikor szabályok közé próbálják szorítani viselkedésüket, azonnal súrlódások 32

keletkeznek. Alig képesek a kéréseknek, igényeknek, utasításoknak engedelmeskedni. Az ilyen tanulók iskolai teljesítménye mélyen a képességük alatt marad. Ehhez a viselkedési zavarhoz gyakran társul agresszió, mivel a sok fegyelmezés, a viselkedési és tanulási kudarc dacreakciót vált ki. A szakvélemény alapján a tanuló kisebb létszámú osztályban tanulhat, speciális segítséget kaphat. Mivel a középiskolában erre nincs lehetőség, arra kell törekedni, hogy a szülő és a tanuló belássa a felmerült problémát, s vegye igénybe a nevelési tanácsadó segítségét. Adódhatnak nehézségek figyelemzavarból is. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A fegyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. A pedagógusok nincsenek megfelelően felkészítve ezeknek a zavaroknak a kezelésére, a magas létszámú osztályok, a feszített tempó nehezítik az egyéni foglalkozás lehetőségét. Szükség lenne arra, hogy a pedagógusok konfliktuskezelő foglalkozásokon megismerkedjenek ezeknek a jelenségeknek a kezelésével. Hozzá kell segíteni ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. Az osztályozás alóli felmentés dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakértői véleménye alapján történhet. A fentiek alapján s a serdülőkorban fokozottabban jelentkező identitászavar miatt szükség van iskolapszichológus alkalmazására. Emellett fontos még az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése, amire azonban az iskolának csak korlátozottan van lehetősége. 33