Szervezeti Működési Szabályzata

Szervezeti Működési Szabályzata 2013

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. A SZMSZ célja, tartalma 1.2. A SZMSZ hatálya 1.3. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága 2. Az intézmény általános jellemzői 3. Az intézmény szervezeti felépítése 4. A szervezeti egységek feladat- és hatásköre 4.1. Vezetői feladatok és hatáskörök 4.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 6. A kiadmányozás és a képviselet szabályai 7. Az intézmény működésének rendje 7.1. Nyitvatartás 7.2. Belépés és benntartózkodás rendje 7.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 7.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása 7.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 7.6. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai 7.7. A könyvtár működése 7.8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai 8. Intézményi védő, óvó előírások 8.1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 8.2. A helyiségek biztonságának rendszabályai 8.3. Az intézmény berendezéseire, felszereléseire vonatkozó rendszabályok 8.4. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 9. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 9.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 9.2. Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 9.3. Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén 10. Egyéb rendelkezések 10.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 10.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

10.4. Intézményi dokumentumok nyilvánossága 11. Záró rendelkezések 11.1. A SZMSZ hatálybalépése 11.2. A SZMSZ felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Fenntartói és működtetői nyilatkozat mellékletek

1.1. A SZMSZ célja, tartalma 1. Bevezetés A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, pedagógusainak, egyéb alkalmazottjának feladata és kötelessége. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ-ben iskolapolgárként említett személyek a Rogers Regula alapján: a beiratkozott tanulók, a tanulók szülei illetve törvényes képviselőjük, a pedagógusok és más iskolai dolgozók. A Rogers Regula az Rogers Iskola alapszabályzata, mely minden iskolapolgárra nézve kötelező. Az intézménybe járó gyermekeket, tanulókat, azok szüleit, törvényes képviselőit, az intézmény dolgozóit együtt rogers polgároknak nevezzük. 1.3. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el a az iskola- és óvodaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 25-i határozatával fogadta el. Az SZMSZ nyilvános, a gyermekek, tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a tanári szobában és az igazgatói irodában előre egyeztetett időpontban, valamint az intézmény honlapján.

2. Az intézmény általános jellemzői Intézmény neve: Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Általános Iskola Rövid neve: Rogers Óvoda és Iskola Feladatellátási helye: 1113 Budapest, Aga utca 10. Alapítójának neve: Carl Rogers Személyközpontú Iskola Alapítvány Alapító okirat száma, kelte: Az intézményjogállása: önálló jogi személy, gazdasági jogköre szempontjából önálló költségvetési szerv OM azonosító: 035011 KSH azonosító: 18237735 8520 562 01 Adószám: 18237735-1-43 Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény alapfeladatai: Óvoda [8010 08] Alapfokú oktatás (8520 08) Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Az intézmény kiegészítő tevékenységeket végezhet: Iskolai előkészítő oktatás (8510 08) Sport, szabadidős képzés (8551 08) Kulturális képzés (8552 08) Mns. Egyéb oktatás (8559 08) Sportlétesítmény működtetése (9311 08) Sportegyesületi tevékenység (9312 08) Egyéb sporttevékenység (9319 08) Rendezvényi étkeztetés (5621 08) Egyéb vendéglátás (5629 08)

Egyéb foglalás (7990 08) Könyvkiadás (5811 08) Vállalkozási tevékenység: Alkotóművészet (9003 08) Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

3. Az intézmény szervezeti felépítése Az óvoda és az általános iskola minden szempontból egy egységet képez, közös a gazdálkodással és közös szakmai stábbal. Intézményvezető Az egyszemélyű felelős a teljes intézményért. Mivel az intézményünk nem hierarchikus felépítésű, az igazgató egyszemélyű döntést szinte soha nem hoz. Munkáját a hatályos jogszabályok és az intézmény belső szabályzatai szerint végzi. Igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes az intézményvezető munkáját segíti. Gazdasági vezető Mind az intézmény, mind az intézményt fenntartó alapítvány gazdasági ügyeit tervezi és intézi. Döntés-előkészítést végez, az intézményben gazdasági döntéseket az ő tanácsai alapján az igazgató hozza meg. Tagintézmény vezető Az intézményi fórumokon az óvodát képviselő, az óvoda munkáját átlátó személy, aki az óvoda és az iskola között szakmai és adminisztratív munka összekapcsolását segíti. Szakmai stáb Háromfős testület, melynek feladata a szakmai munka átlátása, irányok kijelölése, tervezése, szervezése és követése. Rendszeresen (hetente egy alkalommal) tart megbeszélést az aktuális feladatokról, tervezi a következő időszak szakmai feladatait. Szakmai Műhely Szakmai kérdésekben legfőbb döntéshozó fórumunk a nevelő testületi műhely, melynek minden szakmai munkát végző munkatársa tagja. Rendszeresen (hetente egy alkalommal) megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A műhelyen való részvétel az intézmény minden pedagógusának kötelessége. Tartós vagy alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka aktuális feladatainak megoldására, döntések előkészítésére a műhely tagjaiból munkacsoportot (bizottságot) hozhat létre, amely feladatáról a műhelynek, az intézményvezetőnek vagy a szakmai stábnak számol be. Segítő alkalmazottak

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak: iskolatitkár, pénzügyi asszisztens, rendszergazda, óvodai dajka, gondnok, takarító. Tanulók A tanulók az osztálymegbeszéléseken alakíthatják az intézményi élet rájuk vonatkozó részeit. Kezdeményezhetik, illetve részt vehetnek szabályok alkotásában. Kezdeményezhetik iskola gyűlés összehívását, a felső tagozatos tanulók választás útján részt vehetnek a Vének Tanácsának munkájában. Amennyiben szükségét látják, felkért pedagógus segítségével diákönkormányzatot hozhatnak létre. Gyermekek Az óvodába járó gyermekek az óvodai megbeszéléseken alakíthatják az intézményi élet rájuk vonatkozó részeit. Kezdeményezhetik, illetve részt vehetnek szabályok alkotásában.. Diákönkormányzat A Rogers Iskolában a pedagógusok és a tanulók közötti szoros, bizalomra épülő kapcsolat és folyamatos kommunikáció az alapja mind a rendszeres tájékoztatásnak, mind a véleménynyilvánításnak. Ezért bár megadjuk a lehetőségét, hogy tanulói kezdeményezésre diákönkormányzat jöjjön létre eddig ilyen igényt tanulóink nem jeleztek. Szülői értekezlet Egy csoporthoz (osztályhoz) tartozó szülők közössége a csoportvezetőkkel (osztályfőnökökkel). A szülői találkozókon az adott csoportot érdeklő és érintő témák kerülnek megbeszélésre. Minden csoport egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe. Iskolaszék Egyeztető fórum, melynek tagjai az iskolába járó tanulók szülei (csoportonként egy képviselővel) és a szakmai műhely illetve vezetés képviselői. Fő színhelye a szülők véleménynyilvánításának illetve az intézmény részéről a szülők felé megfogalmazott segítségkéréseknek. Óvodaszék Egyeztető fórum, melynek tagjai az óvodába járó gyerekek szülei (csoportonként egy képviselővel) és a szakmai műhely illetve vezetés képviselői. Fő színhelye a szülők véleménynyilvánításának illetve az intézmény részéről a szülők felé megfogalmazott segítségkéréseknek.

4.1. Vezetői feladatok és hatáskörök 4. A szervezeti egységek feladat- és hatásköre A Rogers Óvoda és Iskola menedzsmentjének tekintjük az igazgatót, a gazdasági vezetőt, az igazgatóhelyettest, a tagintézmény vezetőt és a szakmai stábot. Az igazgató az egyszemélyű felelős a teljes intézményért, döntései előtt szakmai ügyekben a műhellyel vagy a szakmai bizottsággal, gazdasági ügyekben a gazdasági vezetővel, egyéb ügyekben az abban érintetteket bevonva egyeztet. Szakmai ügyekben a döntések a műhelyen illetve a szakmai stáb ülésin születnek. A feladatokról feljegyzés készül a felelős megnevezésével és a vállalt határidővel együtt. A feladat elvégzését az igazgató vagy a szakmai stáb egy kijelölt tagja kéri számon. A műhely munkáját a szakmai stáb koordinálja. A műhelyen a döntések az aktuális témához igazítva születnek meg, elsősorban konszenzussal. Szavazás esetén a témától függően előzetesen kerül meghatározásra a szavazás formálja és mikéntje. A műhely akkor szavazóképes, ha a pedagógusok 90 %-a jelen van. A szavazatok számánál a pedagógus munkaidejét kell alapul venni (félállású pedagógus fél szavazattal rendelkezik.) Gazdasági ügyekben az igazgató dönt a gazdasági vezető bevonásával, a műhely szakmai állásfoglalásait szem előtt tartva. Az igazgató az intézmény stratégiáját a teljes testület bevonásával alakítja ki. Az intézmény arculatát érintő kérdésekben az igazgató dönt. Az igazgató tartós távolléte (legalább 2 hét) vagy akadályoztatása esetén vagy a szakmai stáb segítségével az igazgatóhelyettes, vagy a stáb által felkért tag végzi az igazgató munkakörébe tartozó feladatokat. 4.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.2.1. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Műhely A legfőbb szakmai munkaközösség a műhely. Az intézmény szakmai munkáját végző alkalmazottai minden héten 2 órás, az iskolai szünetek egy részében pedig tanév elején és végén, továbbá az őszi, a téli és a tavaszi szünetben többnapos megbeszélést un. szakmai műhelyt tartanak. Amennyiben a téma igényli, a műhelyen részt vesznek az egyéb munkatársak (gazdasági vezető, iskolatitkár stb.). A műhelyek egy részében az óvoda és az iskola pedagógusai külön is üléseznek. A döntéseket a műhely közösen hozza meg, vagy delegálja egy kevesebb főből álló stábnak. Az igazgató felelős azért, hogy a szakmai döntések megszülessenek.

Szakmai stáb A szakmai stáb szintén heti rendszerességgel tart megbeszélést, melyen az igazgató is részt vesz. Osztálymegbeszélés Az egy osztályban, csoportban dolgozó pedagógusok évente tartanak külön megbeszélést, aminek a helyszíne a műhely is lehet. A pedagógiai munkát segítő munkatársak a feladatok igénye szerint tartanak közös megbeszélést. 4.2.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az igazgató, az igazgató helyettes, a tagintézmény vezető és a szakmai stáb minden műhelyen részt vesz. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó műhelyekre az igazgató vagy a testület bármely tagja meghívhatja a gazdasági vezetőt is. A szakmai stáb rendszeres megbeszélésein az igazgató is részt vesz. Ezeken kívül a testület bármely tagja időpontot kérhet egyéni vagy csoportos megbeszélésre bármely menedzsment-tagnál, illetve ilyen megbeszélésre bármely tag meghívható. 4.2.3. A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét Az óvoda és az iskola szakmai dolgozói a műhelyeken tartják a kapcsolatot. Ezen kívül szükség esetén a vezetők közvetítenek a testületek között. 4.2.4. A feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket A feladatok elvégzéséről illetve azok tapasztalatairól, következményeiről azon a fórumon kell beszámolni, amelyik fórumon a feladat kiadása elhangzik. A beszámoltatás, illetve a beszámolók megtartásának követése az adott fórum vezetőjének (műhelygazda, szakmai stáb, igazgató, adott osztályfőnök, egyéb) a feladata. 4.2.5. A tanulókkal való együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Osztálygyűlés Az osztálygyűlést egy adott téma megbeszélésére az egy osztályba járó tanulók számára az osztályfőnökök szervezik. Egy osztály osztálygyűlésének összehívását kezdeményezheti egy tanuló vagy a tanulók csoportja, valamint az intézmény bármely pedagógusa. Diákönkormányzat A Rogers Iskolában a pedagógusok és a tanulók közötti szoros, bizalomra épülő kapcsolat és folyamatos kommunikáció az alapja mind a rendszeres tájékoztatásnak, mind a véleménynyilvánításnak. A szabad kommunikáción túl mindezeknek szervezett fórumai is vannak. A tanulók a szervezett fórumokon kívül is bármelyik pedagógushoz fordulhatnak véleményükkel,

problémájukkal. Probléma esetén bármely tanuló kezdeményezhet beszélgetést bármely iskolapolgárral vagy iskolapolgárok csoportjával. A megbeszélés szervezésében a pedagógusok segítséget nyújtanak a tanulóknak, az intézmény a szükséges helyiséget biztosítja. 4.2.6. A szülőkkel való együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Szülői értekezlet A szülői találkozókat az osztályfőnökök/csoportvezetők szervezik és vezetik. Csoportonként 6-8 hetente tartanak megbeszéléseket. A szülőiken az adott csoportot érdeklő és érintő témák kerülnek megbeszélésre, ezeket a csoport/osztály vezetői gyűjtik. Az osztályfőnökök/csoportvezetők a gyermekeket/tanulókat érintő programokról és egyéb szülők számára fontos információkról a szülőket a csoport levelezési listáján vagy a faliújságon tájékoztatják. Fogadó óra Ezek egyéni - egy gyermek, tanuló szüleivel történő megbeszélések. A beszélgetést kérhetik a pedagógusok vagy a gyermek, tanuló szülei. Az óvodában a gyermek fejlődésének megfelelően alkalomszerűen szerveződnek a beszélgetések. Az iskola alsó tagozatában az osztályfőnökök évente kétszer félévi és év végi értékelésekhez kapcsolódóan - ajánlják fel az egyéni beszélgetést. A felső tagozatban az osztályfőnökök évente kétszer szerveznek fogadóórát a foglalkozásokat tartó pedagógusok részvételével, és legalább egyszer egyéni családos beszélgetést. Óvoda- és Iskolaszék Tájékoztató, problémafelvető, kölcsönös párbeszédnek teret adó fórum. Az óvoda- és iskolaszék általában együtt ülésezik. Időpontja: 8-10 hetente (az iskolai szünetekhez alkalmazkodva, minden szünet utáni első héten szerdánként). Az ülések nyitottak, de döntéshozatalnál csak a szavazattal rendelkező delegáltak szavazhatnak. Az intézmény részéről delegált tagok között az igazgató stabil tagja az Iskolaszéknek, a további tagok változhatnak a témák függvényében. 4.2.7. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája Az Iskolaszék ülésein az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgató egy, a felelősséggel megbízott képviselője részt vesz. Az igazgató minden osztályban részt vesz évente egyszer egy szülői értekezleten.

5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a feladatainak elvégzése, a gyermekek/tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn: a fenntartóval, a XI. kerületi önkormányzattal, az Újbuda Pedagógiai Intézettel, a Budapest Főváros Önkormányzatával, az Alapítványi-és Magániskolák Egyesületével, a Független Pedagógiai Intézettel. Az intézmény kapcsolatban van még: az oktatásirányítás szervezeteivel, szakmai szervezetekkel, a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, a gyermek-és ifjúságvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény az említett tanulók nevelésétoktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal (a szakértői bizottságokkal és nevelési tanácsadókkal). A pedagógiai szakszolgálati intézményekkel az intézmény logopédusa, pszichológusa tartja a kapcsolatot. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az informális csatornákon és a különböző a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az igazgató ezen feladatkörét megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és/vagy más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult. 6. A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az igazgató a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: - jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; - az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartója előtt; - intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel; - sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; - az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele;

- az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, a fenntartóval való egyetértésben. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és az erre kijelölt alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az igazgató írhatja alá, kivételt képeznek ez alól a csoportoknak/ osztályoknak az osztályfőnökök által írt iskolai programokkal kapcsolatos értesítéseket, információkat tartalmazó levelek. Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az igazgató által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban kijelölt alkalmazottja az intézménynek. Az intézményi bélyegzők használatára a következő munkatársak jogosultak: igazgató, osztályfőnökök, csoportvezetők, gazdasági vezető, iskolatitkár. Az intézmény ügyintézéseivel kapcsolatos ügyiratok formájáról és iktatásának mikéntjéről az iratkezelési szabályzat rendelkezik.

7.1. Nyitvatartás 7. Az intézmény működésének rendje Az óvoda hivatalos nyitvatartási ideje: 7.30 17.30 Az iskola hivatalos nyitvatartási ideje: 7.30 16.30 Az óvoda és az iskola hétvégén és munkaszüneti napokon zárva tart. Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetekben a tanév helyi rendjében meghatározott ügyeleti rend szerint történik. Rendezvények esetén a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésről a szülőket az osztályfőnökök és csoportvezetők tájékoztatják. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnök vagy az ügyeletes pedagógus engedélyével, illetve a szülők írásbeli engedélye alapján hagyhatják el az iskolát. Nyári szünetben irodai ügyelet van szerdai napokon 9 órától 12 óráig. 7.2. Belépés és benntartózkodás rendje Mivel a nagyszünetek idejét kivéve az épületet folyamatosan zárva tartjuk, a nagykorú iskolapolgárokat tájékoztatjuk az iskolába belépés módjáról. A Rogers Óvodába járó gyerekek az óvodai nyitvatartási ideje alatt tartózkodhat az intézmény területén. A Rogers Iskolába járó tanulók az iskola nyitvatartási ideje alatt tartózkodhat az intézmény területén, a tanítási idő után csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében lehetnek az épületben. Az alkalmazottak bármikor az intézmény területén tartózkodhatnak. Az intézmény épületében 23.00 és 6.00 között a riasztó be van kapcsolva. Ha az alkalmazott ebben az időszakban szeretne az épületben tartózkodni, azt előre egyeztetni kell a gondnokkal. A riasztó használatáért a munkaköri leírás szerint a gondnok felelős. Az igazgatónak vagy az adott programért felelős pedagógusoknak iskola nyitvatartási ideje alatt (amíg a gyermekek részére foglalkozás van) az iskolában kell tartózkodni. A benntartózkodás rendjét az órarend alapján alakítjuk ki, és az iskola munkatervében rögzítjük. Az igazgató kötetlen munkaidőben dolgozik, ennek megfelelően ideje jelentős részében az intézmény területén bent tartózkodik az adott feladatok szerinti időbeosztással. A gazdasági vezető az intézmény épületében tartózkodik 8-12 óra között.

Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezető és a szakmai stáb tagjai az órarendjük szerint és az adott feladatok megkívánta időben az intézmény területén bent tartózkodnak. Iskolapolgár szülő a nyitva tartás ideje alatt az intézmény területén tartózkodhat. Kérjük azonban a szülőket, hogy legyenek tekintettel az óvodában/iskolában folyó foglalkozások rendjére, és jelenlétükkel, viselkedésükkel a nevelő-oktató munkát ne akadályozzák. Külső személyek, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, a kapucsengő használatával tudnak bejutni az épületbe. Aki a csengetésre kinyitja kaput, az a felelőse annak, hogy tájékozódjon arról, hogy a vendég milyen ügyben érkezett. 7.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az intézményben tanítási idő alatt a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével a kötelező foglalkozáson kívüli egyedi vagy rendszeres egyéb foglalkozások szervezhetők. (tanulószobai foglalkozások, szakkörök, korrepetálás felzárkóztató-fejlesztő foglalkozás, énekkari próba, iskolai sportkör, tanulmányi és sportversenyek, könyvtárlátogatás, a diákönkormányzat rendezvényei, kulturális rendezvények, tanfolyamok stb.) Az intézményben a tanítási időn kívül is szervezhetők foglalkozások. Ezeknek a foglalkozásoknak a célja, hogy helyben biztosítsunk a tanulóknak a szabadidő eltöltésére alkalmas foglalkozásokat (pl. sport, edzés, nyelvóra, szolfézs stb.) A foglalkozásokat külsős, felnőtt szakemberek vezetik, az erre kijelölt belső kapcsolattartóval egyeztetett módon. Az foglalkozásokon az alkalmazott módszerekért, az eszközök biztonságos használatárét és egyéb szabályok, biztonsági előírások betartásáért a foglalkozást tartó felnőtt a felelős. A foglalkozás megszervezését kezdeményezheti tanuló, szülő, vagy a foglalkozást tartó maga. Az ügyeleti időn túl nyúló foglalkozások esetében a gyermekek felügyeletéről a foglalkozásvezető köteles gondoskodni. 7.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A közös tanévnyitó ünnepséget a tanév első vagy második hetének péntekén tartjuk, a szülők részvételével. Az óvodai tanévzáró ünnepséget a nevelési év utolsó napjaiban a szülők részvételével szervezzük. Az iskolai tanévzáró és bizonyítványosztó ünnepséget az tanévzáró táborban a pedagógusok és a tanulók jelenlétében tartjuk meg. További közös óvodai és iskolai ünnepeink: szüret (az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap), karácsony (a téli szünet előtti utolsó tanítási nap), farsang (általában a téli és tavaszi szünet közötti időszak felénél szervezzük), Rogers Napok (a tanév rendje szerint meghatározott három tanév végéhez közel eső nap májusban vagy júniusban).

A következő nemzeti ünnepekhez kapcsolódó megemlékezéseket tartjuk osztálykeretben (az osztályfőnök és/vagy a történelmet tanító pedagógus szervezésében): megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6-hoz legközelebb eső tanítási napon), megemlékezés az 1956-os október 23-i eseményekről (október 23-hoz legközelebb eső tanítás napon), a kommunisták és egyéb diktatúrák áldozataira való emlékezés (február 25-hez legközelebb eső tanítási napon), a holokauszt áldozataira való emlékezés (április 16-hoz legközelebb eső tanítási napon), a nemzeti összetartozás napja (június 4-hez legközelebb eső tanítási napon). A március 15-i megemlékezés a pedagógusok által szervezett közös iskolai program, témanap-jellegű foglalkozásokkal, a tanulók aktív részvételével. Az iskola szintű megemlékezéseket és ünnepeket az éves munkarendben megjelölt pedagógusok szervezik. 7.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógusok tanév kezdetéig megadott szempontok alapján éves tervet írnak. Az éves tervet a szakmai stábbal tanév elején átbeszélik. A műhelyen csoportvezetők és osztályfőnökök a foglalkozásokat tartó pedagógusok aktív részvételével tanév elején, és tanév végén beszámolnak a csoportjuk/osztályuk működéséről. Eseti megegyezés szerint az ugyanazon tantárgyhoz tartozó foglalkozást tartók egymás között tanévenként kétszer hospitálnak. A felső tagozaton a betanító pedagógusoknál az osztályfőnökök is hospitálhatnak. A pedagógus műhelyünk szakmai kontrolljának és együttműködésének jelentős fóruma a Szempár. A tanév elején minden pedagógus megfogalmaz egy kérdést vagy egy problémát a saját szakmai munkájáról vagy a saját intézményi működéséről. A kérdésekhezproblémákhoz a többi pedagógus közül jelentkezik az, aki a témában szívesen együttdolgozna a kérdést-problémát felvetővel. A jelentkezések alapján a szakmai stáb összepárosítja a munkapárokat ( szempárok ), akik egy féléven keresztül az adott témán együttdolgoznak. Az együttdolgozás elsődleges célja a témafelvető válaszkeresésének, problémamegoldásának segítése, támogatása. A folyamat során a szempár tagjai minimum két foglalkozást hospitálnak (egymásnál vagy együtt más kollégánál), és havonta legalább egy megbeszélést tartanak. A félév leteltekor a szempárok a műhelyen beszámolnak a közös munkáról. A következő félévre új szempárok alakulnak. Az új szempárok megalakításánál a szerepek cserélődnek: aki az első félévben segített volt, az lesz az új párban a segítő, és fordítva.

7.6. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A Rogers Iskola szemléletéből adódik, hogy amennyiben erre lehetőség van, a fegyelmi ügyek tárgyalásának végső formájának a Vének Tanácsát tekintjük. Fegyelmi eljárásra csak akkor kerül sor, ha arra jogszabály kötelez, illetve ha a szakmai műhely és az igazgató együttesen kijelenti, hogy a szabályszegővel az együttműködés a rogerses alapszabályok betartásával tovább nem fenntartható. Ez esetben a fegyelmi eljárás menetét és szabályait az 2. számú mellékletben részletezzük. 7.7. A könyvtár működése Az intézményünk könyvtárat nem működtet. Az óvodai-iskolai könyvtári feladatok ellátására minden tanévben szerződést kötünk az egyik kerületi könyvtárral. Emellett a könyvtári helyiségben könyvgyűjteménnyel rendelkezünk, melyet a gyerekek, tanulók, pedagógusok és szülők használhatnak. A tartós tankönyvekről külön nyilvántartást vezetünk. 7.7.1. A könyvtári helyiség (könyvtárszoba) használati szabályai A könyvtárszoba az iskola nyitvatartási ideje alatt folyamatosan nyitva tart, azt a tanulók bármikor látogathatják. Kivételt képeznek ez alól azok az időszakok, amikor a helyiségben foglalkozás zajlik. A könyvtárszoba a foglalkozások ideje alatt könyvtári órák megtartására vagy csoportbontások helyszínéül használható. A szünetekben ügyeleti idő alatt a könyvtárszobában csak olvasni, illetve csendben dolgozni szabad. 7.7.2. A könyvek kölcsönzésének szabályai A könyvgyűjteményünk könyvei a gyerekek, tanulók, pedagógusok és szülők számára kölcsönözhetőek. A tanulók számára kölcsönzés egy héten három alkalommal van, az időpontokat minden évben az órarendekhez igazítjuk, és tanév elején hirdetjük ki. Helyben az intézmény területén olvasás esetén a kölcsönzést nem kell írásban is rögzíteni. Az intézmény alapelvei és a tapasztalatok alapján megbízunk abban, hogy a tanulók a könyvet rendeltetésszerűen használják, és a könyvtárszobába visszahozzák. Ha a tanuló otthoni olvasásra szeretné a könyvet kikölcsönözni, köteles a nevét, a könyv íróját és címét, a kikölcsönzés időpontját, és a vissza hozatal várható időpontját az erre rendszeresített füzetbe feljegyezni. Amikor az adott könyvet visszahozza, a visszahozás dátumát is be kell írnia a füzetbe. A füzet meglétéről, illetve annak tartalmának követéséről a tantárgyfelosztásban könyvtárosnak kijelölt pedagógus gondoskodik.

Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Azokat a tankönyveket, amelyeket a kölcsönzés lejártakor a tanuló nem tud visszaszolgáltatni (elveszett vagy használhatatlanná vált), a szülő köteles pótolni. Az olyan tankönyvek és szakkönyvek, melyeket a foglalkozásokon rendszeresen használunk, a tanári szoba erre kijelölt polcain találhatóak. Ezeket a könyveket a tanulónak csak pedagógus engedélyével szabad a tanáriból kivinni. Az un. Szülői Polcon válogatás található az iskola szemléletével azonos, a műhely által a szülőknek olvasásra ajánlott könyvekből. Ezek kölcsönzéséről szintén feljegyzést kell készíteni a Szülői Polc számára előkészített füzetbe. A tanáriban kizárólag a pedagógusaink számára kiválogattunk pedagógiai és módszertani könyveket és kiadványokat. Ezek helyben olvashatóak, illetve a műhellyel való megegyezés alapján otthoni olvasásra kölcsönözhetőek. 7.8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai Mivel iskolánk alternatív kerettanterv szerint működik, ezért a pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési-oktatási céloknak, és a helyi tantervünkbe foglalt tananyagnak valamint fejlesztési követelménynek megfelelően nem csak a hivatalos tankönyvek közül választunk nevelési-oktatási segédanyagot. A helyi tantervünkben megjelenő, az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben kiadott kerettantervvel megegyező oktatási tartalomhoz hivatalos tankönyveket rendünk a tankönyv rendeletnek megfelelően. 7.8.1. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi. Tankönyvfelelős kijelölése Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-ig meghatározza a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyv-terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés az iskolatitkár feladata (a munkaköri leírás szerint). A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni.

E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, és ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig el kell végezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére sem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság a megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 10-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola a honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményeinek figyelembe vételével adható. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A normatív kedvezmény igényléséről készült felmérés eredményéről az igazgató minden év január 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába lépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés és az iskola minden rászoruló tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés határidejét jogszabály határozza meg. 7.8.2. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Az tanulók részére a tankönyveket a jogszabályban meghatározott módon szerezzük be, és azt a szülőknek a jogszabály szerint kell kifizetni. Mivel iskolánk alternatív kerettanterv alapján dolgozik, az oktatás során használunk tankönyvnek nem nyilvánított könyveket is. Ezeket az intézmény szerzi be, és adja át a tanulóknak. Néhány könyveket az iskola csak használatra ad át a tanulóknak (un. örökített könyvek). Az örökített könyvekbe fel kell tüntetni az adott tanévet, és az abban a tanévben a könyvet használó tanuló nevét. Ezeket a könyveket tanév végén az iskolának vissza kell adni. Amennyiben a könyvet a tanuló nem adja vissza, vagy olyan állapotban adja vissza, hogy a könyv más számára már nem lesz használható, abban az esetben a szülő köteles pótolni. A tankönyvnek nem nyilvánított, de az oktatáshoz használt könyveket a szülőknek ki kell fizetni. 7.8.3. Tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelésben az iskola ingyenes tankönyvellátást a jogszabályban meghatározott tanulóknak biztosít. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a jogszabályi előírások szerinti igazolás bemutatása szükséges. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Amennyiben az igényjogosultság megszűnik, a szülő köteles azt 15 napon belül írásban jelezni az intézmény igazgatójának.

8. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény minden dolgozója, tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, a tűz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az intézményi védő és óvó szabályok betartását a szülőktől is elvárjuk. 8.1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az intézmény szabályairól minden iskolapolgár tájékoztatást kap. Elvárjuk, hogy azokat az iskolapolgárok betartsák. Szabályszegés esetén minden iskolapolgárnak, aki jelen van, joga van a szabályszegőt figyelmeztetni. 8.2. A helyiségek biztonságának rendszabályai Az intézmény helyiségeinek, szaktantermeinek használati rendjéről a Házirend részletesen intézkedik. 8.3. Az intézmény berendezéseire, felszereléseire vonatkozó rendszabályok A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséhez, beszerzéséhez az igazgató ad engedélyt. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák foglalkozáson való biztonságos felhasználásának biztosítása a pedagógus feladata. 8.4. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. A rendkívüli eseményről tudomást szerző dolgozó köteles az intézmény területén a riasztást beindítani. A riadót szaggatott csengetéssel kell jelezni. Áramszünet esetén kolompokat kell használni. Rendkívüli esemény esetén az intézmény vezetője távolléte esetén helyettesítői gondoskodnak a Rendőrség és/vagy az illetékes szervek azonnali értesítéséről és a felelősök kijelölésével a tanulók, gyors, szakszerű és biztonságos elhelyezéséről a Munka-, Tűz- és Balesetvédelmi Szabályzatban megfelelően. Az épület elhagyása a tantermi ajtókon rögzített jelzőtáblák utasítása szerint történik. Az épület kiürítését a Munka- és tűzvédelmi feladattervben leírtak szerint évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. Amennyiben erre szükség van, rendkívüli esemény miatt az igazgató rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el.

9. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 9.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekeknek/tanulóknak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljenek. Intézményünkben az egészségügyi ellátás az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, és az intézmény területén, az említett jogszabályi előírásoknak megfelelően berendezett orvosi rendelőben történik, a következők szerint: Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az intézmény igazgatójával. Az iskolaorvos és az iskola védőnő hetente egyszer állandó időpontban rendelést biztosít; A jogszabályokban előírtaknak megfelelően ellenőrzi, szűri a gyermekek/tanulók egészségügyi állapotát az éves munkarendjében megjelölt időpontokban. Az osztályok szűrését követően konzultál az osztályfőnökkel és a testnevelőkkel, konzultál tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Elvégzi a szükséges védőoltások beadását. Gondoskodik a gyermekek/tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít. Intézményünk a gyermekek egészségügyi ellátását külső céggel kötött szerződés alapján látja el. Az egészségügyi ellátás rendje az iskolaorvos és a védőnő szervezésében, irányításával zajlik. A védőnő előre jelzi az iskolatitkárnak a vizsgálatok időpontját, formáját, az ellátás milyenségét, az érintettek körét. Az iskolatitkár erről tájékoztatja az osztályfőnököket. Védőoltások, szűrések, illetve közegészségügyi és járványügyi vizsgálatok előtt az osztályfőnökök értesítik a kiskorú tanulók szüleit. Védőoltások beadása előtt kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli hozzájárulása szükséges. Kiskorú tanuló védőoltást vagy vizsgálatot csak a szülő által aláírt nyilatkozattal tagadhat meg. Ha a szülő nem adja meg a hozzájárulását a védőoltáshoz, vagy a vizsgálathoz, akkor az iskolánk az osztályfőnök segítségével felszólítja a szülőt, hogy vigye el gyermekét orvosi szűrővizsgálatra. Ezen kívül a tanulók tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt, ennek megszervezése az iskolatitkár feladata. 9.2. Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az iskolai szabályok kiterjednek a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetekre is. Ezt az osztályfőnökök az új tanulókkal első napon ismertetik. Amennyiben újabb, a tanulók

egészséget vagy testi épségét veszélyeztető állapot vagy helyzet derül ki, úgy az illetékes iskolapolgárok (a műhely, vagy a pedagógusok és a tanulók egy csoportja, vagy a tanulók egy csoportja) újabb szabályt alkotnak az adott veszélyhelyzet elkerülésre. Ha szükség van rá, a felelős csoport fizikai védelmet is kialakít (pl. elkerítés). Így az ilyen helyzetek kezelése megegyezik a szabályszegések kezelésének eljárásrendjével, hangsúlyozva, hogy a másik testi épség védelme a Rogers Regulában megfogalmazott alapszabály. 9.3. Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A pedagógusok feladata, hogy a balesetvédelmi előírások ismertetésénél felhívják a tanulók és gyerekek figyelmét a használt termek, területek, eszközök veszélyeire, használati rendjére. Minden alkalmazott feladata, hogy az intézményi szabályokat megszegése esetén a szabályszegőket figyelmeztesse. Valamennyi tanulónak rendelkeznie kell az alapvető tűzvédelmi és balesetvédelmi ismerettel. Ezeket az oktatásokat minden tanév elején az osztályfőnökök végzik el. Az oktatás megtörténtéről a naplóba bejegyzés kerül, melyben az oktatás anyagát megjelöli az oktatást végző személy, és aláírásával igazolja. Az intézmény a tanulók/gyermekek számára minden tanév elején tűz, -baleset,. és munkavédelmi tájékoztatót tart, évente egyszer az intézmény területén tűzriadó próbát szervez. Külön tájékoztatni kell a tanulókat/gyermekeket minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek tevékenységet (pl.:kirándulás) Baleset esetén a közvetlen veszély elhárítása után az intézmény titkársága, illetve vezetője köteles a mentőket, esetlegesen a tűzoltókat értesíteni. Sürgős esetben a balesetről először értesülő felnőtt alkalmazott köteles intézkedni. A balesetekről a jogszabályokban előírt jegyzőkönyveket fel kell venni, annak egy példányát az iskola titkársága őrzi. A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében 4 db felszerelt elsősegélynyújtó láda található az intézményben (tanári szoba, óvoda irodája, sportszertár, orvosi szoba). A tanári szobában, az óvodai irodában és a porta mellett a segélyhívó számok megtalálhatóak. Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

10. Egyéb rendelkezések 10.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: elektronikus nyomtatvány, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel, valamint a hitelesítésről az igazgatónak kell gondoskodnia. 10.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A tanuló(k) által az iskolai idő alatt előállított termékek, dolgok, alkotások az alkotó tanuló(k) tulajdonát képezik, ezért ezekért díjazásban nem részesülnek. 10.3. Adminisztratív feladatok előírása a pedagógusok részére Az osztályfőnökök felelőssége a következő dokumentumok jogszerű elkészítése: a tanulók törzslapjai (a beírási napló adatai alapján. A beírási naplót az iskolatitkár tölti ki.); a osztálynaplók; a tanulók bizonyítványai és értékelési értesítése. A foglalkozásokat tartó pedagógusok felelőssége az alábbi dokumentumok elkészítése az éves munkatervben meghatározott időre: a tanulók bizonyítványai és értékelései; az általuk tartott foglalkozások csoportnaplója (ha van ilyen). 10.4. Intézményi dokumentumok nyilvánossága A pedagógiai program egy példányának a szülők és a tanulók által szabadon megtekinthető módon a Tanári szobában/óvodai irodában kerül elhelyezésre, továbbá az intézmény honlapján olvasható.

A szülők, tanulók részére a pedagógiai programról tájékoztatót bármely osztályfőnök vagy az igazgató ad. A Rogers Regulát, az SZMSZ-t és a házirendet az intézmény a honlapján nyílvonásságra hozzá, továbbá egy-egy példányban az információs faliújságra kifüggeszti. A házirend a szülők és a tanulók által szabadon megtekinthető módon a Tanári szobában/óvodai irodában kerül elhelyezésre, továbbá az intézmény honlapján olvasható. A házirend érdemi változásakor a tanulókat és a szülőket az osztályfőnökök, vagy iskolagyűlés keretében az erre kijelölt pedagógus tájékoztatja. A beszerzendő taneszközökről a tanévet megelőző június 31-ig az osztályfőnökök elektronikus úton küldenek tájékoztatást a szülőknek.

11.1. A SZMSZ hatálybalépése 11. Záró rendelkezések A SZMSZ... év... hó... napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a... év... hó... napján készített (előző) SZMSZ. 11.2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat (vagy annak hiányában a diákok közössége), az iskolaszék, óvodaszék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt:...,... év... hónap... nap... igazgató P.H.

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A Rogers Óvoda és Iskola tanulói nevében aláírásommal tanúsítom, hogy a tanulók véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a tanulók képviselői egyetértési jogkört gyakoroltak, nevezett rendelkezésekkel egyetértenek. Kelt:...,... év... hónap... nap... a tanulók képviselője A Rogers Óvoda és Iskola szervezeti és működési szabályzatát a szakmai műhely... év... hó... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szakmai műhely véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt:...,... év... hónap... nap... a műhely (nevelőtestület) képviselője

A Rogers Óvoda és Iskola szervezeti és működési szabályzatát az óvodaszék és iskolaszék... év... hó... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában az iskolaszék egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt:...,... év... hónap... nap...... óvodaszék képviselője iskolaszék képviselője A Rogers Óvoda és Iskola szervezeti és működési szabályzatát az intézmény nevelőtestülete... év... hó... napján tartott értekezletén elfogadta.... hitelesítő nevelőtestületi tag

Fenntartói és működtetői nyilatkozat Aláírásommal tanúsítom, hogy a Rogers Óvoda és Iskola fenntartójának és működtetőjének döntésre jogosult képviselője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt:...,... év... hónap... nap... fenntartó és működtető képviselője

Mellékletek 1. A vezetők megválasztásának módja 2. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 3. Adatkezelési szabályzat 4. Iratkezelési szabályzat

1. melléklet A vezetők megválasztásának módja Az igazgatót az intézményt fenntartó és működtető alapítvány kuratóriuma a nevelőtestület javaslata alapján nevezi ki öt évre. A hivatalban lévő igazgató munkáját a szakmai műhely két évenként értékeli. Az értékelés része, hogy a testület titkos szavazással jelzi az igazgató hivatalban való elfogadását két évenként. Abban az esetben, ha a titkos szavazás során az igazgató kétharmadnál több nem szavazatot kap, úgy ezt jelezni kell a kuratórium felé, aki a helyzetet megvizsgálva szükség esetén felmenti az igazgatót és új igazgató keresését indítja el. Amennyiben az igazgató ötödik évben is kétharmados megerősítést kap a hivatalához, ebben az esetben a kuratórium további öt évre ad megbízást az igazgatónak. Az igazgató távozása estén az intézmény vezetését új igazgató veszi át. Az igazgatói pályázat kiírását a szakmai bizottság szervezi. A pályázat szervezése a következő feladatokat foglalja magában: a pályázat kiírása; több jelentkező esetén csoportos találkozó vagy egy esetén személyes találkozó megszervezése, lebonyolítása. Az igazgató-jelöltek számára a következő feladatok egyikének teljesítését minden esetben kérjük: három vezetői (igazgatói) problémahelyzet megoldása (pl.: személyi kérdés, szülői panasz, tanuló súlyos szabályszegése stb.); egy konkrét helyzetre nagyszabású megoldási terv kidolgozása (témák: valamilyen válság helyzet) A szakmai stábot a testület választja két évenként.

2. melléklet A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 1. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 2. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 3. A szülői szervezet és a diákönkormányzat működésének hiányában egy diák közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákok közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 4. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője értesíti a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét, valamint az összes diákot az osztályfőnök bevonásával, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon. Az értesítésben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 5. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 6. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni egy diákképviselő, iskolaszéki tag véleményét. 7. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 8. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti.

9. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 10. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 11. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 12. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 13. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 14. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 15. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 16. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos.

17. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. 18. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 19. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 20. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 21. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 22. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 23. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 24. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 25. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 26. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú

fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. 27. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. 28. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 29. A fegyelmi büntetés végrehajtása különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 30. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló közeli hozzátartozója osztályfőnöke illetve osztálytanítója felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 31. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. -ai az irányadók.

3. melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Általános Iskola (továbbiakban Rogers Óvoda és Iskola) az 1992. évi XXXIII. törvény, a 2011. évi CXII. törvény, a 2011. évi CXC. törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak szerint szabályozza adatkezelésének rendjét. ÁLTALÁNOS RÉSZ (1) A szabályozás célja az intézményben alkalmazottak, valamint a gyermekek és tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. (2) A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, minden alkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekekre és tanulókra. (3) A gyermekekkel és tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség az alkalmazottakra nézve független az alkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. (4) Adat: az intézmény tulajdonában, kezelésében, vagy egyéb jogosultságában lévő információ, amely feldolgozásra alkalmas. Az adathordozó lehet papíralapú vagy elektronikus. Az elektronikus adat formátuma lehet szöveg, táblázat, kép, hangfelvétel vagy audiovizuális fájl. (5) Adatállomány: egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. (6) Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feltételek elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. (7) Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásáról beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is a személyes adatok feldolgozását végzi. (8) Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például: ujj- vagy tenyérlenyomat, DNSminta, íriszkép) rögzítése is. (9) Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. (10) Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

(11) Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges. (12) Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. (13) Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlenül vagy közvetve név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. A TANULÓK ADATAINAK KEZELÉSE Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért (14) A Rogers Óvoda és Iskola vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. (15) A pedagógusok, a csoport és az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. (16) Az arra kijelölt személy (iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok (17) A Köznevelési törvény 41. alapján nyilvántartott tanulói adatok: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok da) felvételivel kapcsolatos adatok, db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, dh) mérési azonosító, e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma, ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, f) az országos mérés-értékelés adatai. (18) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adatok továbbítása (19) A tanulói adatok a közoktatási törvény alapján meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskolaegészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,

e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez. (20) A gyermek, a tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. (21) A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje (22) A tanulói adatkezelésre és -továbbításra jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a balesetvédelmi felelős, az iskolatitkár. (23) Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. (24) A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint. (25) A logopédus kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő valamint a sajátos nevelési igényű gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat és a h) alpontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. A pénzügyi munkatárs nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. (26) Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatás tényére külön fel kell hívni a szülő

figyelmét. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. (27) Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. (28) Az iskolatitkár felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és a Szabályzatban leírt célok körébe. Titoktartási kötelezettség (29) Az intézményvezetőt, helyetteseit, a beosztott pedagógust, a logopédust, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanulók felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terhel minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. (30) A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. (31) Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. (32) A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. (33) A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján az intézményvezető kezdeményezheti írásban. (34) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a köznevelési törvény 41. - ban meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők számára azonban kötelező az adatkezelésre vonatkozó előírások betartása. (35) A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítás (36) A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat az érintetten kívül csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. (37) Az iskola a tanuló részére kérelemre diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét,

lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további nem személyes adatok is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. (38) Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az intézmény az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az intézményen belül használhatók fel, a gyermek és tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a gyermek és tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a gyermek és tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait beleértve a mérési azonosítót is a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. (39) A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

AZ ALKALMAZOTTAK ADATAINAK KEZELÉSE Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért (40) Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézmény vezetője, az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes), a munkaügyi adminisztrátor (vagy más megbízott személy) személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. (41) Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. (42) A teljesítményértékelést végző vezető (vezetőhelyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. (43) A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai (44) A Köznevelési törvény 41. alapján a Rogers Óvoda és Iskola nyilvántartja a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával, valamint a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. (45) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre: (46) Az alkalmazott neve (leánykori neve), születési helye, ideje, anyja neve, TAJ száma, adóazonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, családi állapota, gyermekeinek születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete; legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi), szakképzettsége(i), iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai, tudományos fokozata, idegennyelv-ismerete; közalkalmazotti besorolást és a besorolás változásának idejét; állampolgársága, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok; a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele, e szervnél a jogviszony kezdete, a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma, címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, a minősítések időpontja és tartalma;

személyi juttatások; a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama; a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai; a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai. (47) A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. (48) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül törvény eltérő rendelkezése hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. (49) Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. (50) A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt munkaügyi adminisztrátor végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai (51) Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését a pénzügyi munkatárs (továbbiakban: megbízott személy) végzi. (52) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a pénzügyi munkatárs vezeti. (53) A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást a pénzügyi munkatárs vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. (54) A pénzügyi munkatárs személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy: az általa kezelt, a munkaviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; a munkaviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg; ha az alkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését; az alkalmazott írásbeli hozzájárulását kérje az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. (55) Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan alkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása (56) A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes és papíralapú módszerrel egyaránt vezetett. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni az alkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor ebben az esetben az érintett aláírásával igazolja az adatok valódiságát; áthelyezéskor; munkaviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azon adatok vonatkozásában, amelyekre betekintési joga kiterjed). (57) A fenti pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. (58) A technikai azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló szám. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a munkaviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. (59) Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az Informatikai Szabályzat tartalmazza. (60) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. (61) Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. (62) A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól a fenti pont szerinti adattovábbítás kivételével tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. (63) Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei (64) Az alkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. (65) Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. (66) Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról nyolc napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetőt, aki nyolc napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

Személyi irat (67) Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor (ideértve a munkaviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. (68) Az álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. (69) A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: a személyi anyag iratai; a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok; az alkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás); az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. (70) Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak. Személyi irat kezelése (71) Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata. (72) A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni a közalkalmazotti törvény 83/D. alapján: az alkalmazott felettese; a teljesítményértékelést végző vezető; feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv; a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy; munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság; a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság; az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül; az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv; (73) Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak betekinteni (pl. adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr). (74) A munkaviszony létesítésének elmaradása esetén a munkaviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. (75) A személyi anyag tartalma: a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai; a pályázat vagy szakmai önéletrajz; az erkölcsi bizonyítvány;

az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata; iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata; a kinevezés és annak módosítása; a vezetői megbízás és annak visszavonása; a címadományozás; a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok; a teljesítményértékelés, minősítés; a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat; a hatályban lévő fegyelmi büntetésről szóló határozat; a közalkalmazotti igazolás másolata. (76) A személyi anyag iratait minden esetben együtt kell tárolni. (77) A munkaviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja az alkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. (78) A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. (79) A munkaviszony megszűnése esetén a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A munkaviszony megszűnése után az alkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. (80) A személyi anyagot kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. ZÁRÓ RÉSZ A szabályzat 2012. szeptember 1. napján lép hatályba. Budapest, 2012. szeptember 1. Lipták Erika igazgató, Rogers Óvoda és Iskola

4. melléklet IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Általános Iskola (továbbiakban Rogers Óvoda és Iskola) az 1995. évi LXVI. törvény 9. és 10. -ának és a 335/2005. (XII. 29.) kormányrendeletnek, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek megfelelően az alábbiak szerint szabályozza iratkezelésének rendjét. ÁLTALÁNOS RÉSZ (1) A szabályozás célja, hogy a Rogers Óvoda és Iskola a nála keletkezett vagy hozzá érkezett iratokat jól áttekinthető és ellenőrizhető rendszer szerint kezelje, őrizze, selejtezze, illetve a selejtezhető iratokat a levéltárnak átadja, hogy azok a későbbi használatra és tudományos kutatásra alkalmasak legyenek. (2) A személyi ügyek iratanyagát elkülönítetten kell kezelni és őrizni. (3) Iratnak minősül minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely a Rogers Óvoda és Iskola szervezeti működésével illetve tevékenységével kapcsolatban, valamint ügyintézése során bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával, bármely eljárással és bármely forrásból keletkezett. (4) Iratkezelésnek minősül az iratok átvétele, kiosztása, iktatása, nyilvántartása, az ügyintézés során a kiadványok leírása, továbbítása, az elintézett iratok vagy intézkedést nem kívánó iratok irattárazása, biztonságos őrzése, selejtezése. (5) Irattári anyagnak minősül a Rogers Óvoda és Iskola működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége. (6) Irattári terv: az iratok ügykörök és tételszám szerinti rendszerezésének a selejtezhetőség szempontjából történő csoportosítás alapjául szolgáló jegyzék, amely meghatározza a kiselejtezhető iratok megőrzésének időtartamát, valamint a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. (7) A Rogers Óvoda és Iskola az általa kezelt és irattárazott iratanyagot 15 évig őrzi, ezen időn belül 5 évenként az Irattári terv szerint selejtezhető anyagot a levéltár közreműködésével selejtezi, 15 év elteltével pedig a nem selejtezhető iratokat a levéltárnak átadja. IRATKEZELÉS Az iratkezelés szervezete (8) Az iratkezelést a Rogers Óvoda és Iskola vezetője által megbízott személyek végzik.

A küldemények átvétele (9) A Rogers Óvoda és Iskola vezetője gondoskodik arról, hogy az általa megbízott dolgozó átvegye a postai küldeményeket (levél, csomag, pénzesutalvány). (10) A Rogers Óvoda és Iskola bármely alkalmazottjához közvetlenül érkező hivatalos küldeményeket 24 órán belül, de legkésőbb az átvételt követő első munkanap kezdetén az illetékes iratkezelőhöz iktatásra át kell adni. A küldemények felbontása (11) A Rogers Óvoda és Iskola igazgatója részére érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott személy bonthatja fel. A hivatalos természetű névre érkező küldeményt a címzett átadja a Rogers Óvoda és Iskola vezetőjének. (12) A Rogers Óvoda és Iskola vezetője akadályoztatása esetén a részére címzett hivatalos küldemények felbontására eseti vagy állandó jellegű megbízást ad. (13) A felbontáskor egyeztetni kell az iratban feltüntetett és a ténylegesen érkezett mellékletek számát, az esetleges eltéréseket, vagy ha a küldeményhez pénz vagy más érték van csatolva, az iraton fel kell tüntetni. A csatolt pénz vagy más érték elkülönített őrzéséről döntésig a Rogers Óvoda és Iskola vezetője gondoskodik. (14) A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani, a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg. Az iratok nyilvántartásba vétele (15) Az iratokat a Rogers Óvoda és Iskola megbízott iratkezelője a beérkezés napján, illetve a keletkezett iratokat a keletkezés napján iktatja az iktatókönyvben. (16) Az iktatás a következő pontban felsorolt adatok az iratra való rávezetéséből és az ügy lényeges adatainak az iktatókönyvbe való bejegyzéséből áll. (17) Az iktatásnak tartalmaznia kell: A Rogers Óvoda és Iskola nevét; az irat érkezésének időpontját (év, hó, nap); az iktatószámot; az ügyintéző nevét; a mellékletek számát. (18) Az iktatást az irat hátoldalán kell elvégezni, ha ehhez nincs elegendő hely, az irathoz pótlapot kell csatolni. (19) Az iktatókönyvbe bejegyzett adatokat kiradírozni, kivakarni, leragasztani, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Helyesbítés esetén a téves részt egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást aláírással és keltezéssel kell igazolni. Hasonlóan kell eljárni, ha téves iktatás történt, de ilyenkor fel kell még tüntetni, hogy az iratot hová továbbították. (20) Az iktatókönyvben tanév elején érkező, vagy keletkező első irat mindig 1-es sorszámmal kezdődik és az iktatást a következő tanév elejéig megszakítatlan sorrendben kell folytatni. A tanév sorszámát az iktatószám részeként fel kell jegyezni. (21) Az ügy tárgyát úgy kell az iktatókönyvben megjelölni, hogy lényegét röviden fejezze ki.

(22) A tanév első napját megelőző utolsó munkanapon az iktatókönyvet az utolsó sorszámot követően le kell zárni és aláhúzással, keltezéssel és a hivatalos bélyegző lenyomatával kell ellátni. A lezárást a Rogers Óvoda és Iskola vezetője és az iratkezelő írja alá. (23) Az iktatókönyv pontos vezetését a Rogers Óvoda és Iskola vezetőjének évközben időnként ellenőrizni kell. (24) Külön jogszabályban meghatározott módon kell nyilvántartani és kezelni a pénzügyi bizonylatokat, munkaügyi nyilvántartásokat, anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, a minősített iratokat illetve adatokat. (25) A szolgálati titkot tartalmazó vagy más megjelöléssel minősített iratot külön kell kezelni. Az ilyen minősítést viselő iratok kezelését az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény és a minősített adat kezelésének rendéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Kormányrendelet szabályozza. (26) Nem kell iktatni, azonban dátumbélyegzővel el kell látni: üdvözlőlapokat, tájékoztatókat, meghívókat (protokolláris), abban az esetben, ha nincs pénzügyi vonzata és további ügyintézést nem igényel, közlönyöket, folyóiratokat, visszaérkezett tértivevényeket (csatolni kell az irathoz). Az iratok csatolása (27) Ha az ügyben a Rogers Óvoda és Iskolánál iktattak már iratot, azt csatolni kell az utóbb érkezett irathoz. A csatolás tényét az iratokon és az iktatókönyvben fel kell jegyezni és az iratokat az utóbb érkezett irat számán kell kezelni. (28) Több ügynek egy iktatószámmal való elintézése esetén az iktatókönyvben meg kell jelölni, hogy az érintet ügyek milyen számmal lettek elintézve és ezt a számot fel kell tüntetni az iratokon is. Ügyintéző kijelölése (29) Az iratkezelő a tanév elején egyezteti az intézmény vezetőjével az irattovábbítás rendjét. (30) A tanév eleji egyeztetésből kimaradt fajtájú iratokat továbbítani kell az intézmény vezetőjének kiszignálásra. Az ügyiratok elintézése (31) A nyilvántartásba vett ügyiratot az iratkezeléssel megbízott dolgozó a Rogers Óvoda és Iskola vezetője vagy megbízottja által az ügy elintézésére kijelölt dolgozónak átadja. (32) Az ügyirat elintézése történhet: az eredeti irat más szervhez küldésével, aláírásra kész választervezet készítésével, az iratra rávezetett indokkal, intézkedés nélkül irattárba helyezéssel. (33) Az ügyintéző a válaszon megjelöli a címzettet, a kiadandó példányszámot, mellékletet, a postai továbbítás módját (ajánlott, expressz, tértivevény). A kiadandó irat leírásánál nagy figyelmet kell fordítani annak külalakjára. Javítások a kész iraton nem lehetnek.

(34) Hasonlóan kell eljárni, ha a Rogers Óvoda és Iskola az intézmény által kezdeményezett ügyben készít és ad ki iratot. (35) Ha valamilyen ügyiratról hivatalos másolat készítése szükséges, a másolatra rá kell vezetni a másolat hiteles szöveget, alá kell írni a Rogers Óvoda és Iskola vezetőjének és bélyegzővel ellátni. (36) A Rogers Óvoda és Iskola iratkezelőjének ellenőrizni kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken: végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, az iktatószám és a címzés helyességét, a mellékleteket csatolták-e, és ennek tényét a kimenő levelek könyvében is rögzíteni kell. (37) Ajánlott levélként csak fontos, nehezen pótolható iratokat szabad küldeni. (38) Tértivevénnyel azokat az iratokat kell küldeni, amelyek átvételéről és az átvétel időpontjáról a Rogers Óvoda és Iskolának tudomást kell szereznie. 11. Az ügyiratok továbbítása (39) A Rogers Óvoda és Iskola hivatali működésével kapcsolatos küldeményeket postán vagy kézbesítés útján lehet továbbítani. (40) Ha ugyanannak a címzettnek egyidejűleg több levélre is válaszolnak, az elküldés közös borítékban is történhet. (41) Az expediálás tényét és idejét dokumentálni kell az irattári példányon, az iktatókönyvben. (42) A küldemény ismételt elküldésének (pl. helytelen címzés miatt) időpontját is fel kell tüntetni az ügyirat irattári példányán, valamint az iktatókönyvben. 12. Iratok irattárba helyezése (43) Irattárba helyezni csak elintézett vagy olyan ügyiratot szabad, amely intézkedés nélkül irattárba helyezhető, mindkét esetben az irattárba helyezést az iratra rá kell vezetni. (44) Irattárba helyezés előtt az iratkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy az ügyirat nincs-e összefogva idegen irattal. Az ügyirattal együtt kell elhelyezni ha ilyen van az átvételt igazoló tértivevényeket is. (45) Az irattárat szakszerű és biztonságos őrzésre alkalmas helyiség(ek)ben megfelelő tároló eszközökkel berendezve kell elhelyezni. Az irattárat tűz, víz, kártevők és külső behatolás ellen védetté kell tenni. (46) Az irattár ajtóinak kulcsát az iratkezelő őrzi. (47) A Rogers Óvoda és Iskolához nem tartozó személy részére iratot kiadni csak a Rogers Óvoda és Iskola vezetőjének írásos engedélyével szabad. 13. Az iratok selejtezése (48) Az irattár anyagát 5 évenként a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és azt az iratanyagot, amelynek az őrzési ideje (5, 10, 15 év) az lejárt, selejtezni kell. Az őrzési időt az utolsó érdemi intézkedés keltétől kell számítani. (49) A selejtezést a szervezeti egység iratkezelője végzi. (50) A selejtezésről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a Rogers Óvoda és Iskola megnevezése, a jegyzőkönyv készítésének időpontját, mely évekre vonatkozik a kiselejtezett iratanyag, a kiselejtezett iratanyag mely tételszámokra tartozik, a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírását. IRATTÁRI TERV Irattári tételszám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1 Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés 2 Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető nem selejtezhető 3 Személyzeti, bér- és munkaügy 50 4 Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10 5 Fenntartói irányítás 10 6 Szakmai ellenőrzés 20 7 Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 8 Belső szabályzatok 10 9 Polgári védelem 10 10 Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 11 Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek 12 Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 13 Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető 14 Felvétel, átvétel 20 15 Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 16 Naplók 5

17 Diákönkormányzat szervezése, működése 5 18 Pedagógiai szakszolgálat 5 19 Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 20 Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 21 Gyakorlati képzés szervezése 5 22 Vizsgajegyzőkönyvek 5 23 Tantárgyfelosztás 5 24 Gyermek- és ifjúságvédelem 3 25 Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 26 Az érettségi vizsga, szakmai vizsga, közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 15 Gazdasági ügyek 27 Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli 28 Társadalombiztosítás 50 29 Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 30 Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 31 A tanműhely üzemeltetése 5 32 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 33 Szakértői bizottság szakértői véleménye 20 ZÁRÓ RÉSZ A szabályzat 2012. szeptember 1. napján lép hatályba. Budapest, 2012. szeptember 1. Lipták Erika igazgató, Rogers Óvoda és Iskola