BALATONSZEMES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13 / 2005. (VII. 25.) RENDELETE

BALATONSZEMES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13 / 2005. (VII. 25.) RENDELETE A BALATONSZEMES KÖZSÉG BEL-ÉS KÜLTERÜLET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL A 2008. ÁPRILIS 21-TŐL ALKALMAZANDÓ MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEG. CSATOLVA: AZ 5 / 2007.(III. 19.) RENDELET ÉS A 7 / 2008. (IV. 21.) RENDELET Záradék: Egységes szerkezetbe foglalva 2008. április 21-én Dr. Zóka László BALATONSZEMES Jegyző 2008

Balatonszemes Község Önkormányzatának 13 / 2005. (VII. 25.) számú rendelete Balatonszemes Község Bel-és Külterület Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Balatonszemes Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII., az 1999. évi CXV. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 36/2002 Kormányrendelettel módosított 253/1997 kormányrendelet valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII törvény és a 283/2002 kormányrendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről, 36/2004 (XII.30.) TNM rendelete valamint 101/2002 (VI. 17.) sz-ú Kt. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv alapján, az Urbo-Plan Kft, Veszprém, MSZ: 10/2002, törzsszámon elkészített dokumentáció szerint megállapítja Balatonszemes közigazgatási területe Helyi Építési Szabályzatát HÉSZ) valamint Balatonszemes a Bel- és külterület Szabályozási Tervét és elrendeli azok alkalmazását. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RENDELET HATÁLYA 1.. (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Balatonszemes község teljes közigazgatási területére (kivéve TSZ: 1917/2000 számú Kertgazdasági-mezőgazdasági terület szabályozási tervével érintett területet). Jelen szabályzat mellékletei: a. szöveges melléklet: fogalommeghatározások b. rajzi melléklet: - Balatonszemes 1: 2000 méretarányú belterület és minőségi idegenforgalmi övezet szabályozási terve - Balatonszemes 1: 8000 méretarányú HÉSZ külterületi rendelkezéseinek rajzi melléklete - 1 az M-2/2007. jelzőszámú SZ-1, SZ-2, Sz-3, Sz-4 számú módosított tervlapok 1 Beiktatta a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 1..(1) bekezdése. Hatályos 2008. április 21-től

(2) A szabályozási terv hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, az övezeti előírások megtartásával építményt elhelyezni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, közműhálózatot kiépíteni és ezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok betartása mellett csak jelen előírások és tervek együttes figyelembe vételével szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (4) 1 Az e rendeletben nem szabályozott esetekben a hatályos környezetvédelmi, - természetvédelmi,- és vízügyi jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. A SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI 2. (1) A szabályozási tervben kötelező és irányadó szabályozási elemek vannak. A kötelező szabályozási elemek módosítását legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével lehet elvégezni. Kötelező szabályozási elemek: - a belterületi határvonal - különböző övezeteket elválasztó területfelhasználási egység határvonala - szabályozási vonal - az építési övezet és övezet övezeti jele - építési hely (telekalakításnál OTÉK szerint változik) - építési övezetek paraméterei - 2 építési határvonal A TELEKALAKÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (1) Beépítésre nem szánt területen 3000 m 2 nél kisebb telket kialakítani nem lehet. 3.. (2) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10-át nem haladhatja meg. (3) A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek beépítésre szánt területté nem jelölhetők, illetve nem vonhatók belterületbe. 1 Beiktatta a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 1..(2) bekezdése. Hatályos 2008. április 21-től 2 Beiktatta a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 2. -a. Hatályos 2008. április 21-től 3

(4) A belterületi határ módosításával kapcsolatban a rendezés időszerűsége esetén az önkormányzati képviselő-testület rendelkezik. Építési engedély csak a belterületbe vonás, telekalakítás és közmű megépítése után adható meg. (5) A tervezési területen a telekalakítást fokozatosan, több ütemben tömbönként is el lehet végezni. (6) Hét építési teleknél több telekre vonatkozó, az egész tömböt, felölelő telekalakítást az illetékes miniszter hatályos rendelete alapján készülő telekalakítási terv szerint lehet elvégezni. (7) Nyúlványos telek már kialakult beépítés esetén telekosztással alakulhat ki. A nyúlványos telek legalább 3 m szélesés és építési telek esetén 50 m nem hosszabb nyúlvánnyal csatlakozhat a közterülethez a visszamaradó telek határa mellett. Nyúlványos telek nem alakítható ki új beépítésre szánt, üdülő, különleges és védett területen. (8) Új telekalakításnál max. 3 db, a szabályozási tervben jelölt új telekből lehet egy egységes építési telket kialakítani, melyre OTÉK-ban meghatározott, az oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (9) Újonnan kialakítandó telektömbben a lakótelkek utca felöli legkisebb szélessége, homlokvonala: -szabadon álló beépítés esetén min. 18 m, -oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú beépítés esetén min. 14 m, -közterületi csatlakozása min. 3 m-nek kell lenni. (9) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.: II. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI MUNKÁK 4.. (1) A településkép előnyösebb kialakítása, megóvása érdekében az országos szabályozás tartalmán túl engedélyköteles, a helyi védelem alá tartozó, műemléki környezetben lévő építmények felújítása, helyreállítása, átalakítása, amely a homlokzat megjelenést, textúráját, színezését jelentősen megváltoztatja, mint: - a homlokzat kialakítása (anyaghasználat, színezés, tagolás) - a tetőzet kialakítása - közterület mentén az épületek földszinti kialakítása (üzlet, árkád stb.) - közterület menti kerítések kialakítása, színezése 4

(2) Közterületen csak az önkormányzat által meghatározott térbútorok és tájékoztató információs rendszer elemei helyezhetők el. Az előkertben és közterületen maximum 4 m magas, 2,50 m széles és 5,00 m hosszú összesen 12,50 m 2 nagyságú, az épületeken 1 m2 nagyobb, a funkciójának megfelelő cégfelirat, reklámhordozó, világító reklám csak engedély alapján helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását is. A hatóság ennek figyelembevételével dönthet. A világító reklám fényereje a környezetét és az úton közlekedőket nem zavarhatja. Mutatványos tevékenység az Önkormányzat által erre kijelölt és biztosított területen, a környezetének hangos zavarása nélkül, folytatható. (3) Védett területeken történő építkezés esetén az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását is. A hatóság ennek figyelembevételével dönthet. (4) A vasúti pályatesttől mért 50 m védőtávolságon belül építményt csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyeleti szakhatósági hozzájárulása alapján lehet megépíteni, melyet a MÁV Rt. Pályalétesítményi Üzletág PMLI területileg illetékes Területi Felügyeleti Osztálya előzetes üzembentartói nyilatkozata alapján kerül kiadásra. (4) Ahol új épület építését a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve nem engedi, a meglévő épületek bővítése e törvény hatálybalépése után - a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek, legfeljebb 25 m 2 -rel - egy alkalommal engedélyezhető. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 5.. (1) Azok az engedély nélkül épített épületek, amelyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, -állagmegóvási munkát kivéve- csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet, ha jelen Szabályzatnak megfelelnek. (2) Építési engedélyt csak az övezeti előírásnak megfelelően lehet kiadni. Az OTÉK 34..-ban meghatározott építési helyen belül építményt csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik. Ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átalakítható, állaga megóvható. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza. 5

(3) Az övezeti előírásoktól eltérő méretű meglévő telek beépítésének módját az építési hatóság határozza, meg és beépítését engedélyezheti, ha az épület elhelyezése, az előírt védőtávolságok biztosíthatók, és a tervezett épület a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. 10 m-nél keskenyebb telek nem építhető be. (4) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az épület bővítése átalakítása építési helyének határait az új, tervezett közterület határától kell számítani. (5) A belterületi telkek be nem épített részét kertként kell művelni és fenntartani. (6) Az építési hely az elő, oldal- és hátsókert méreteinek elhagyásával fennmaradó terület. Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. (7) A már beépített telektömbben az építési vonalat a környező kialakult állapot alapján az építési hatóság határozza meg. (8) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a legmegfelelőbb égtáji tájolású oldalsó telekhatár legyen. (9) Zársorú beépítés esetén: - az új tetőidomot a szomszédos tetősíkhoz igazodva kell kialakítani - a magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík hajlásszöge, megközelítőleg legyen azonos a takarandó tűzfalak oromfalának hajlásszögével. (10) Az oldalkert legkisebb szélessége: - szabadon álló beépítési mód esetén, a kialakult állapot kivételével, legalább az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 m kell, hogy legyen - oldalhatáron álló beépítési mód esetén, a kialakult állapot kivételével, legalább az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértéke, de min. 6 m kell, hogy legyen. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a min. 6 m távolság, akkor az építményeket tűzfalas kialakítással kell létesíteni - sarokteleknél, ahol az övezeti előírás nem szabályozza, a közterület hosszabbik oldala mentén az előkert min. 3 m kell, hogy legyen. (11) Hátsókert legkisebb mélysége: - az építmény hátsókerti homlokzatára értelmezett építménymagasságának mértéke, de min. 6 m kell, hogy legyen egységesen az övezet területén - kizárólag műemléki vagy településképi okokból védett településszerkezet megőrzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén, oldalhatáron álló épület hátsókert nélkül is létesíthető, ha az a környezetre jellemző, a szomszédos épületek használatát nem korlátozza. (12) A főrendeltetésű épület a telek utcavonal felöli részére, kerülhet. (13) Mellékrendeltetésű épület csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Mellékrendeltetésű épület, melléképítmény - kivéve a közműcsatlakozás 6

építményeit - az utca felöli telekrészre, nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezést. (14) Mellékrendeltetésű épület használatbavétele önmagában nem engedélyezhető a főrendeltetésű épület használatbavételéig. (15) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásait is betartva szabad létesíteni. (16) Lakótelkeknél, a helyi állattartási rendelet szerinti állattartási épület és egyéb melléképület oldalhatáron való beépítésnél a telek azon oldalán helyezhető el, ahol a lakóépület áll, szabadon álló építkezésnél, pedig a lakóépület takarásában. (17) Építési telek elő- és oldalkertjében az OTÉK 35.. foglaltakon túl árusító pavilon, konténer, lakókocsi és árusításra alkalmas sátor nem helyezhető el. (18) A 10 m 3 t meghaladó hasznos térfogatú kerti valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal került kiépítésre. (19) A közterület felöli telekhatáron tömör kerítés a kialakult állapothoz igazodóan, valamint csak településképileg, illetve zajvédelmi szempontból indokolt esetben telektömbönként illetve utcaszakaszonként létesíthető. (20) Új beépítésű telkeken áttört kerítés építhető. (21) Lakóterületen kerítés természetes anyagokból (fa, terméskő, homlokzati tégla, kovácsoltvas stb.) épüljön. Kerítés utca felöl 1,60 m, szomszéd felöl, pedig 2,50 m-nél magasabb nem lehet. Lakótelkek oldalhatárán az utcai kerítéssel megegyező anyagú és kialakítású kerítés legalább az építési vonalig, az előkert teljes mélységében létesüljön. (22) A kerítés gazdasági területeken, a telekhatáron max. 2 m magasságú, és min. 80-ban áttört jellegű legyen. (23) Külterületi beépítésre nem szánt területen a telekhatártól min. 0,5 m behúzva, saját területen csak élő sövény vagy 1,60 m-nél alacsonyabb vadvédelmi drótháló, dróthálóval átszőtt sövénykerítés létesíthető. (24) Az új lakó-, üdülő, intézmény, gazdasági és egyéb épületek jellege, kialakítása anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen. Meglévő épületek felújítása, helyreállítása, átalakítása és korszerűsítése a helyi építési hagyományok figyelembe vételével engedélyezhető. (25) Lakóövezetben csak lakófunkció mellett alakítható ki az övezetre engedélyezhető egyéb funkció. (26) Rönkház, gerendaház, figyelembe véve a környezetet, egyedi elbírálás alapján, falusias lakóterületen építhető. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez 7

mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet. Egyéb övezetben fa- és egyéb könnyűszerkezetű épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodó vakolással történhet. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületeken csak másodlagos szerkezetként jelenhet meg. Táblás faanyagok használata nem engedélyezett. (27) Szerelt fém kémény a gazdasági területeket és a meglévő épületek ellátását kivéve nem építhető. Az esetlegesen megépülő szerelt fém kémény matt felületű, színben az épület színével harmonizáló legyen. Meglévő épületeknél a korábban engedélyezett szerelt fém kémény csak addig tartható meg, amíg az épületen új, a tetőt is érintő építési igény nem jelentkezik. Új épület építése esetén biztosítani kell legalább egy kéménnyel a gázfűtés lehetőségét. Gázvezeték, gázóra utca felöli homlokzati falra nem telepíthető. (28) Az épületek tetőfedése nem lehet szürke azbesztcement tetőfedő-építési anyag, csillogó hatású fémlemezfedés. (29) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen 10 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése csak tájesztétikai vizsgálattal alátámasztott módon lehetséges. Az építmény, műtárgy elhelyezésével kapcsolatban ki kell kérni a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet. (30) Balatonszemes területén, a tájkarakter védelme érdekében, 2500 m 2 - nél nagyobb összes szintterületű csarnok jellegű épületek építése nem engedélyezhető. (31) A Balaton partmenti 30 m-es területsávra vonatkozóan a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. (32) Árutermelési mezőgazdasági és kertgazdasági területen építeni csak a legalább 80- ban szőlőműveléssel hasznosított telken kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust, szolgáló épületet lehet. - A telek művelési ága, mint a beépítés feltétele, csak tulajdoni lap igazolással fogadható el, amit a település jegyzője is igazol. - Az épület alatti területre vonatkozóan művelési ág változására a Földhivatal hozzájárulása szükséges. (33) A balatoni magaspart részein, Sport és Kertalja utca közötti, attól délre eső és partközeli mély fekvésű területen valamint a felszínmozgásra hajlamos csúszásveszélyes kiemelt dombsági területen mérnökgeológiai, geotechnikai talajmechanikai, talajvíz szintjét tisztázó vizsgálatok alapján lehet építményeket elhelyezni és megépíteni. (34) A művelés alól való kivonásig a területeket az eredeti művelési ágnak megfelelően kell használni. Termőföld minőségének védelmében valamint a termőföldön tervezett egyéb beruházások engedélyezésében a Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatóságként működik közre. 8

(35) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. A Hivatalt be kell vonni az elvi építési engedélyezési és építési engedélyezési eljárásokba. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését az illetékes Megyei Múzeumi Igazgatóságnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Regionális Irodájának a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni. III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI ÁLTALÁNOS ÉS SAJÁTOS HASZNÁLAT SZERINTI TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6.. (1) A meglévő és tervezett belterületi határvonalat a szabályozási terv rögzíti. (2) A beépítésre nem szánt külterületi mezőgazdasági terület közül a szabályozási tervlapon jelöltek szerint külterületből belterületbe csatolandó területek: - a meglévő lakóterületek Ny-i peremén lévő 043/2-93 hrsz-ú ingatlanok - a meglévő lakóterületek DK-i peremén 03/1-18, 04 út, 05/7-19 hrsz-ú ingatlanok (3) Belterületből külterületbe csatolandó területek: - a települést Ny-i peremén, a 7. sz-ú országos főúttól D-re lévő erdőterületek, a 2374/7, 8, 9, és 2379 hrsz-ú ingatlanok valamint a 2376 Tetves patak, 2378 patak része. (4) A külterületből belterületbe vagy a belterületből külterületbe csatolt ingatlanokat az ingatlanok területére vonatkozó övezeti előírások szerint lehet beépíteni vagy hasznosítani a jelölt művelet elvégzése után. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 7.. (1) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: - lakóépület, - önálló épületben vagy az egyik lakás helyén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 9

- legfeljebb 4 db vendégszobaszámú szálláshely szolgáltató épület, - sportépítmény. (2) Kertvárosias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető: - a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró kézműipari építmény. A kiegészítő rendeltetésű épület építménymagassága nem haladhatja meg a főrendeltetésű épület építménymagasságát, csak főrendeltetésű épület mögött helyezhető el. (3) Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő -önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Telkenként legfeljebb három épület építhető. (5) A pinceszint az épület alatt a földszint beépítés mértékéig építhető. (6) A lakóterület telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni. - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (7) Az övezetben haszonállatot tartani nem lehet. (8) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (9) Üdülő épület létesítésének igénye esetén is be kell tartani a lakóövezetre vonatkozó övezeti előírásokat. (10) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjegyzés Lke Sz 700 30 4,0-7,5 50 K Sz - szabadonálló beépítés K - kialakult beépítés (11) - Az építési övezetben az előkert mélységét (foghíjbeépítéskor) úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. 10

FALUSIAS LAKÓTERÜLET 8.. (1) Falusias lakóterületen elhelyezhető: - legfeljebb kétlakásos lakó-, - önálló épületben vagy az egyik lakás helyén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - egyéb közösségi, kulturális, szórakoztató épület (2) Falusias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető: - a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró kézműipari építmény Kiegészítő rendeltetésű épület építménymagassága nem haladhatja meg a főrendeltetésű épület építménymagasságát, csak főrendeltetésű épület mögött helyezhető el. (3) Falusias lakóterületen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Telkenként legfeljebb három épület építhető. (5) Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt és azon túl a fennmaradó építési telek 10-ig épülhet. (6) A lakóövezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni, az új telekalakítással kialakított lakótömbökben telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (7) Az övezetben az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletében szabályozottak szerint lehet haszonállatot tartani. (8) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (9) Üdülő épület létesítésének igénye esetén is be kell tartani a lakóövezetre vonatkozó övezeti előírásokat. 11

(10) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjagyzés Lf-1 Sz 900 30 3,5-6,0 50 Lf-2 O 800 30 3,5-6,0 50 K Lf-3 O 600 25 3,5-5,0 50 Lf-4 Ikr 300 40 3,5-5,0 50 K Sz - szabadonálló beépítés O - oldalhatáron álló beépítés Ikr - ikres beépítés K - kialakult beépítés (11) - A Lf-1 jelű építési övezetben az előkert mélysége 5,0 m lehet. -A Lf-2, Lf-3, Lf-4 építési övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez ill. 5 m lehet. ÜDÜLŐTERÜLET 9.. (1) Üdülőterület elsősorban üdülőépületek, elhelyezésére szolgál. Üdülőterület lehet: - üdülőházas üdülőterület - hétvégi házas üdülőterület (2) Üdülőházas üdülőterületen elhelyezhetők: - üdülőépületek - üdülőtáborok - kempingek - vendéglátó- és szórakoztató létesítmények - sportépítmények (3) Üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el. (4) Hétvégi házas területen elhelyezhető: - legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület - legfeljebb kétlakásos lakóépület - a terület rendeltetésével összhangban lévő vendéglátó épületek (5) Hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el. 12

(6) Kialakult beépítés esetén állagmegóváskor, felújításkor és korszerűsítéskor a meglévő építménymagasság és férőhelyszám nem növelhető. (7) Az övezet telkein több főfunkciójú épület is elhelyezhető, főfunkciójú épületek elhelyezését tisztázó, építési környezetre vonatkozó beépítési szintű és a település főépítésze, illetve az önkormányzat képviselő testülete illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyeztetni. (8) A pinceszint épület alatt a földszint beépítés mértékéig építhető. (9) Az üdülőövezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (a termikus energiaellátás villamos-energiával kiváltható) (10) Üdülőövezetben haszonállatot nem lehet tartani. (11) Lakóépület létesítésének igénye esetén is be kell tartani az üdülő övezetre vonatkozó övezeti előírásokat. ÜDÜLŐHÁZAS ÜDÜLŐÖVEZET 10.. (1) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (2) A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve az önkormányzat képviselő testülete illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet. (3) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjagyzés Üü-1 Sz 2000 20-7,5 40 K Üü-2 Sz 800 30-10,0 40 Üü-3 Sz 800 30-7,5 40 Sz - szabadonálló beépítés K - kialakult beépítés 13

(4) -Az Üü-1, Üü-3 építési övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. - Az Üü-2 jelű építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet. HÉTVÉGI HÁZAS ÜDÜLŐÖVEZET 11.. (1) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. (2) A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve az önkormányzat képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönt. (3) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjagyzés Üh-1 Sz 550 20-4,5 60 K Üh-1a Sz 550 20-4,5 60 Jelentős zajhatásnak kitett üdülőterület Üh-2 O 500 20-4,5 60 K Üh-2a O 500 20-4,5 60 Jelentős zajhatásnak kitett üdülőterület Üh-3 Sz 1000 20-6,5 60 K Sz - szabadonálló beépítés O- oldalhatáron álló beépítés K - kialakult beépítés (4) A jelentős zajhatásnak kitett üdülőövezetben új épületet építeni csak fokozott zaj elleni védelemmel lehet. (5) A hétvégi házas üdülőövezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. 14

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET 12.. (1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: - lakóépület - igazgatási épület - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - közösségi szórakoztató- és kulturális épület - egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági, kézműipari épület (2) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el: - közműpótló építmény - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Az övezet telkein több főfunkciójú épület is elhelyezhető, főfunkciójú épületek elhelyezését tisztázó, építési környezetre vonatkozó beépítési szintű és a település főépítésze, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyeztetni. (4) A pinceszint épület alatt a földszint beépítés mértékéig építhető. (5) Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (6) Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani. (7) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (8) Az építési övezet jelentős része műemléki környezet, így a védelem határán belül lévő területen az épületek átépítése, újak esetleges elhelyezése a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvények előírásai, korlátozásai az érvényesek. Ide tartozó építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez ill. felújításához az illetékes építésügyi hatóságnál elvi építési engedély kérése kötelező. A területen kialakult teleknagyság, beépítettség és építménymagasság található, melynek megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. 15

(9) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjegyzés Vt-1 Sz 800 50 5,0-13,5 30 Vt-2 O 800 40-6,5 30 K Vt-3 O 700 50-6,5 30 K Vt-4 Ikr 500 90-6,5 5 K Vt-5 Sz 800 40-6,5 40 Vt-6 1 Sz 1000 30 8,0 40 Vt-7 1 SZ 2000 30 8,0 50 HL Sz - szabadonálló beépítés O - oldalhatáron álló beépítés Ikr- ikresen csatlakozó beépítés K - kialakult beépítés HL hatályba lépés (10) A Vt-4 jelű építési övezetben úszótelkek kerültek kialakításra, az övezet beépítése, a kialakult állapotot figyelembe véve max. 90 lehet. (11) A Vt-5, jelű építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet. - A Vt-1, Vt-2, Vt-3 jelű építési övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. GAZDASÁGI TERÜLET 13.. (1) A gazdasági terület építési övezete az alábbi: - kereskedelmi szolgáltató terület (2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: - mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület -gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, telkenként egy lakás - irodaépület - parkolóház, üzemanyagtöltő - sportépítmény (3) A gazdasági övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki. - Gazdasági területen az elő- oldal és hátsókert mélysége 10 m-nél kevesebb nem lehet. 1 Kiegészítette a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 3. -a. Hatályos 2008. április 21-től 16

- Az épületek nagy homogén homlokzati felületeit előtetőkkel, negatív vagy pozitív tagozatokkal, anyagválasztással, különböző textúrákkal oldani kell. A tetőkön esetleg megjelenő gépészeti berendezéseket ráccsal, lamellákkal stb. takarni kell. (4) Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül biztosítandók. (5) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő. (6) - Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt épülhet. - A tervezett gazdasági épületek építési engedélyezési tervét kertépítészeti tervvel együtt kell készíteni. (7) A kereskedelmi, szolgáltató övezet telkeit a használatba vételi engedély megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal (8) Az övezetben az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletében szabályozottak szerint lehet haszonállatot tartani. (9) Az épületek kialakítása során tájba illő építési anyagokat kell használni. Amennyiben magastető épül, a tetőtér beépíthető. (10) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjegyzés Gksz Sz 3000 40-7,5 40 K Sz - szabadonálló beépítés K - kialakult gazdasági terület (11) Az építési övezetben a telekhatár melletti 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserje), takaró védőfásítás telepítése végett e területre az épületek használatba vételi engedélye megkéréséig beültetési kötelezettség érvényes. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 14.. (1) Különleges övezetekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek. 17

A - különleges idegenforgalmi területek:. - Idetartoznak: 1.- Különleges idegenforgalmi kereskedelmi, vendéglátó szolgáltató terület 2.- Különleges idegenforgalmi szállás, szolgáltatás, sport területe B - sportterület C - temető területe D - különleges minőségi idegenforgalmi fejlesztési területek (2) Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani. A. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI TERÜLETEK 1. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI KÖZPONTI VEGYES TERÜLET 15.. (1) Különleges idegenforgalmi központi vegyes terület; elsősorban a más idegenforgalmi és üdülőterületen megszálló, illetve a kiránduló népesség ellátására szolgáló speciális kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények területe. (2) Különleges idegenforgalmi központi vegyes területen elhelyezhető: - a kirándulók, nyaralók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - közösségi szórakoztató- és kulturális épület - gk parkoló. (3) Különleges idegenforgalmi központi vegyes területen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - közműpótló építmény - garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül vagy az Önkormányzattal és a Közlekedési Felügyelettel egyeztetett helyen, közterületen biztosítandók. (5) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság a települési főépítész, illetve az önkormányzat képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő. (6) Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhetők be (7) Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel 18

- közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (a termikus energiaellátás villamos-energiával kiváltható) (8) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (9) A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet. (10) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya K-IK Sz 1000 40 5,0-7,5 40 Sz - szabadonálló beépítés Megjegyzés (11) Az övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. 2. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI SZÁLLÁS, SZOLGÁLTATÁS, SPORT TERÜLET 16.. (1) - Különleges idegenforgalmi, szállás, szolgáltatás, lakó, üdülő- és sportterület elsősorban olyan kereskedelmi szállás jellegű idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgál, amely a kor igényeinek megfelelően komplex szolgáltatást nyújt. (2) Különleges idegenforgalmi központi területen elhelyezhető: - lakó- és üdülőépület - a kirándulók, nyaralók ellátását szolgáló szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, kemping - közösségi szórakoztató- és kulturális épület - sportlétesítmény - strand - önálló parkolóterület - kikötő 19

(3) Különleges idegenforgalmi szállás, szolgáltatás, sport területen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - közműpótló építmény - garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül vagy az Önkormányzattal és a Közlekedési Felügyelettel egyeztetett helyen, közterületen biztosítandók. (5) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő. (6) Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhető be. (7) Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (a termikus energiaellátás villamos-energiával kiváltható) (8) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (9) A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönt. (10) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjegyzés KI-1 Sz 1000 30-7,5 40 Kikötő, sportterület és környéke KI-2 1 Sz 2000 15 8,0 70 KI-2* 2 Sz 2000 10 8,0 70 Sz - szabadonálló beépítés 1 Módosította a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 4. -a. Hatályos 2008. április 21-től 2 Módosította a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 4. -a. Hatályos 2008. október 1-től 20

(11) Az övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. B. SPORTTERÜLET 17.. (1) Sportterületen csak sportcsarnok, sportpályák és járulékos létesítményeik (lelátók, öltözők, klub- és vendéglátó helyiségek), a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el. (2) Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi parkolóhelyek telken belül de kerítésen kívül biztosítandók. (3) Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhető be. (4) Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (5) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (6) A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet. (7) Az építési övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Ksp Sz 3000 10-7,5 20 Sz - szabadonálló beépítés Megjegyzés (8) Az építési övezetben az elő- oldal és hátsókert mélysége min. 10,0 m lehet C. TEMETŐ TERÜLET 18.. 21

(1) A temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (ravatalozó, halottasház, kápolna, síremlékek, kripták, urnafalak) valamint úthálózat, közművek, térbútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetők el. (2) A temető épületeinek jellege, kialakítása anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen. (3) Az övezet kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Kt Sz 5000 5-5,0 70 Sz - szabadonálló beépítés Megjegyzés (4) A zöldfelületi arányszámításnál a sírok területét 100-ban zöldterületként kell figyelembe venni. (5) A temetők területén a régi, a településre ill. a környékre jellemző sírjelek megóvásáról gondoskodni kell. Ugyancsak védeni kell a település történetét alakító jelesebb családok ill. személyek síremlékeit. (6) A meglévő növényállomány megóvásáról, újak telepítéséről gondoskodni kell. A kerítés mentén legalább dupla fasort, többszintű növényzetet kell telepíteni. (7) A temető területétől megtartandó védőtávolság 30 m. Temető terület bővítésénél, új temető kialakításánál a fásított védőterületet telken belül kell biztosítani. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem építhető, állattartó tevékenység nem végezhető, vízkivételi hely nem létesíthető, étkezési célra történő növénytermesztés illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. (8) Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül de kerítésen kívül vagy az Önkormányzattal és a Közlekedési Felügyelettel egyeztetett helyen, közterületen biztosítandók. D. KÜLÖNLEGES MINŐSÉGI IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 19.. (1) Különleges minőségi idegenforgalmi terület elsősorban a minőségi turisztikai fejlesztést szolgáló létesítmények, elhelyezésére szolgál (2) Különleges minőségi idegenforgalmi területen elhelyezhető: - nyaralók ellátását szolgáló szórakoztató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - gyógyfürdő - kemping - sportlétesítmény 22

(3) Különleges minőségi idegenforgalmi fejlesztési területen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - közműpótló építmény - garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül biztosítandók. (5) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő. (6) Az építési övezetben pince az épületek földszintje alatt épülhet. (7) Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (8) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető. (9) A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet. (10) Az övezet telkeinek kialakítása: Övezet jele Beépítés módja Legkisebb területe m 2 Legnagyobb beépítettsége Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H Minimális zöldfelületi aránya Megjegyzés KMI-1 Sz 50.000 8 4,0-12 80 Gyógyüdülő KMI-2 Sz 50.000 8-7,5 50 Apartmanok, hotelok, panziók KMI-3 Sz 50.000 8 3,0-6,5 45 Kemping Sz - szabadonálló beépítés (11) Az övezetben az előkert mélysége min. 10 m, oldalkert 5,0 m és hátsókert 6,0 m lehet 23

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI-ÉS KÖZMŰTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK 20.. (1) A közlekedési területeket és létesítményeket a közlekedési terv ábrázolja. (2) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet. A területsávba eső meglévő épületen állagmegóvási, felújítási munkák végezhetők. Az utak védősávjában építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. (3) A község területén a közúthálózat területbiztosítást igénylő elemei: 1. Települési főút 16 22 m 2. Települési mellékutak - gyűjtő és gyűjtő jellegű utak 16 m - lakóutak 10 12-14 16 m - vegyesforgalmú utak 10 m - gyalogutak, kerékpárutak (önálló) 4 6 8 m - külterületi földút 8 m (4) A meglévő, kötöttségek miatt nem növelhető szabályozási szélességek az előírástól eltérően csökkentett mértékűek, melyeket forgalomtechnikai szabályozással kell közlekedésre alkalmassá, biztonságossá tenni. (5) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges várakozási igényt saját ingatlanon belül kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, helyi parkolási rendeletet kell alkotni, melyben a parkoló megváltás lehetőségeit és körülményeit szabályozni kell. (6) A 4 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű parkolót fásítva kell kialakítani. Minden megkezdett 50 parkolóból 1 a mozgáskorlátozottak részére alakítandó ki. A 10 férőhelynél nagyobb parkolók csapadékvize csak homok, olaj, és benzin leválasztó rendszeren átvezetve köthető be a település csapadékvíz elvezető rendszerébe. (7) Tömegközlekedési útvonalakon a meglévő és tervezett megállókban az autóbuszöblök kialakítása szükséges. (8) A rálátási háromszögeket új telekalakításnál minden esetben biztosítani kell (útcsatlakozásoknál a telek kialakításoknál 5x5 m-es saroklecsapás), útcsatlakozásnál a szabadlátást, gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. 24

(9) A szűk keresztmetszetű utaknál részletes forgalmi vizsgálatot kell készíteni az egyirányúsítási lehetőségek kivizsgálása céljából. (10) Építési területi szélességek: A tervezési terület közlekedési területein a minimális szabályozási szélességet a funkció figyelembevételével az alábbiak szerint állapítottuk meg: (A) Lakott területen kívül: Közterület megnevezése: Funkció: Min. ép. ter. szél. Védősáv MÁV Budapest-Nagykanizsa vasútvonal 10 m. 50 m. M-7. épülő autópálya gyorsforgalmi út 60 m. 100 m. 7 sz. főközlekedési út főközlekedési út 40 m. 100 m. 67 sz. épülő fő út főközlekedési út 40 m. 100 m. Rád-pusztára menő út gyűjtő út 30 m. 50 m. 044 hrsz. út és a csatlakozó 046/7, 046/2 gyűjtő út 30 m. 016, 028/1 hrsz. utak gyűjtő út 30 m. Mezőgazdasági út gyűjtő út 22 m. Mezőgazdasági út kiszolgáló út 12 m. Erdőgazdasági út kiszolgáló út 12 m. Dűlő utak* kiszolgáló út *8 m. Gyalog utak gyalog út 3 m. *a kialakult állapot szerint, de minimális szélesség (B) Lakott területen belül: Közterület megnevezése: Funkció: Min. ép. ter. szél. Védősáv 7 sz. fő út főközlekedési út 40 m. 100 m. 6502 sz. összekötő út gyűjtő út 22 m. 50 m. Toldi u, Mártírok útja 71305 sz. út gyűjtő út 22 m. 71311 sz. vasútállomási út gyűjtő út 22 m. Táncsics u. Széchenyi u gyűjtő út 22 m. Széchenyi u. Dózsa u. közötti új utca, 2037 hrsz. út, Széchenyi utcától nyugatra tervezett új út, 2372 hrsz. út, 2180, 2181 hrsz. út, gyűjtő út 22 m. Egyéb utcák kiszolgáló út 9 m.-18 m. Gyalog utak, kerékpár utak gyalog út, kp.út 3 m. (C) Legkisebb útburkolat szélesség: forgalmi sáv x 3 m, egy irányú utcában szegély nélkül 5 m. Gyalogjárda: 1 sáv x 0,75 m + 2 x 0,5 m biztonsági sáv. Fa, oszlop 2,0 m vagy annál szélesebb járdaterületbe helyezhető, 1,5 m szabad hely megtartásával. Fa csővezetékektől csak 2,0 m-nél nagyobb távolságra ültethető. (D) Különleges szabályozású területek: 25

Ady és Bánk Bán utcák a vasút két oldalán. Gyűjtőút funkciót látnak el, de egyenként nem közelítik meg az előírt szabályozási szélességet. A vasúti pályán csak két átjárás biztosított. A beépítés miatt nem szélesíthetők. Ha a forgalom nagyság szükségessé teszi egyirányú forgalommal, osztott pályás útként kielégítik a gyűjtőút kategória előírásait. A jelenlegi szezonon kívüli forgalom nem indokolja az egyirányú forgalmi rend bevezetését. - Az alábbi utcák 3-6 m széles területtel csak a gyalogút kategóriába sorolhatók: 39/3, 76, 01, 115, 117, 121, 131, 137, 153, 157, 162, 173, 179, 185, 296, 466, 606/9, 992/1, 1080/1, 1127, 1142, 1339, 1354, 1363, 1393, 1402. Ezek többsége ténylegesen is csak gyalogos forgalom által használt út. (11) Közlekedési terület ( KÖu ) Közlekedési területnek minősülnek: 1. a település meglévő, és a szabályozási tervlapon megtartandó lakott területen belüli és kívüli út területek. 2. parkoló területek. 3. vasúti pálya és pályaudvar területek. 4. Hajóállomás, kishajó kikötő területek 5. a közlekedés kiszolgáló létesítményeinek területe. A védőtávolságon belül minden építmény csak a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. (12) Az újonnan megépülő vitorlás hajókikötőt elhelyezni a vízpart rehabilitációs szabályozási tervben meghatározott helyen, a természetes növényzet megtartásának figyelembe vételével lehet. A kikötőt igénybe vevőknek gépkocsi parkoló igényeit a 295 hrsz-ú ingatlanon kell biztosítani. (13) 1 A közlekedési területen az OTÉK 26.. (3) bekezdésében felsoroltak, valamint az illetékes közlekedési szakhatóság által engedélyezhető építmények (rönkfa szerkezetűek is) helyezhetők el. Az építményekkel kapcsolatos beépítési előírásokat a közlekedési szakhatóság állapítja meg. KÖZMŰTERÜLETEK 21.. (1) A közmű létesítményeinek elhelyezése: - közterületen (nyomvonal jellegű létesítmények), - önálló közmű-telek területén vagy - szolgalmi jog biztosítása mellett, más területfelhasználási egységek területén lehetséges. (2) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartását is figyelembe kell venni. 1 Beiktatta a Képviselő-testület 5/2007. (III.19.) rendelet 1. -a. Hatályos 2007. március 19-től. 26