Természetközeli árvízvédelem avagy



Hasonló dokumentumok
Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A térség hidrológiai feltételei

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA

Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

JEGYZŐKÖNYV. A SZEKCIÓ: Az átalakuló hazai vízgazdálkodás

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István

MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN

Vízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő. Somlyódy Balázs főigazgató

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Miért kellettek VTT projektek?

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Klímaváltozás, sérülékenység, helyi alkalmazkodási lehetőségek természetes vízmegtartó megoldásokkal

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók?

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Tájgazdálkodási lehetőségek a Tisza mentén Vízzel feltöltött táj

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Árvízi veszély- és kockázati térképezés

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

A NATéR Projekt általános bemutatása

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Akadályok és lehetőségek

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

Az 1: léptékű országos CORINE Felszínborítási (Land Cover) Projekt nómenklatúrája

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Természetes vízvisszatartási lehetőségek a mezőgazdaságban

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Kismintavizsgálatok

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS

Környezetvédelem (KM002_1)

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság október 26.

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció

Az elemi károk kárnemenkénti megoszlása

Átírás:

Természetközeli árvízvédelem avagy A mélyártéri természetközeli víztározás lehetőségei a Tisza-völgyében és ezek viszonya a VTT jelenlegi létesítményeihez Prof.Dr. Koncsos László tanszékvezető egyetemi tanár BME VKKT

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Hollandia Pó-völgy Magyarország Tisza-völgy Loire-völgy Az árvédelmi rendszer hosszúsága (km) nemzetközi összehasonlításban

A Tisza vízgyűjtő (160000 km2)

% 60 50 40 30 20 10 0 Agrár nyerstermékek részesedése a teljes exportból, 1882-1913 (Szőnyi, 1923. alapján) 55 1882-1891 57 21,5 19,2 17,4 15,9 11,9 13,4 13,7 13,5 13,7 13,5 1,3 2,8 3,1 1892-1901 1902-1911 54,9 55,1 54,9 5,7 5,6 1912 1913 Gabona Liszt Cukor Vágó- és igásállatok Állati termékek Együtt Árindexek az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867-1910 Index: 1867=100 (Katus 2009, 435) Azon periféria országok gazdaságai, melyek nyerstermékek előállítására szakosodtak nagyon kemény utat jártak be az elmúlt évszázadban. Azok viszont melyek a termékstruktúrájuk kialakítása során a táji fluxusokból származó relatív előnyüket kihasználták árelőnyre, majd innovációs előnyre tettek szert és specializálódtak, könnyebben vészelték át a világgazdasági rendszer viharait. Tanulságos a svájci, dán és magyar szarvasmarha-ágazat történetén végigmenni. Magyarország, mely másodlagos géncentrumnak számít, feladva előnyös adottságait, fő termékeivé az áringadozásnak leginkább kitett kevésbé munka- és tőkeintenzív tömegtermékek váltak.

Árvízi rekordok

Kockázat növekedésének okai: -Területhasználat változása -Hullámtér feltöltődése (Schweitzer,2000) -Klímaváltozás

A Tisza árterének feliszapolódása Szolnok, Alcsisziget melletti hullámtéren

valószínűség Klímaváltozás hatása 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0-0,05 Várható károk valószínűségének és kockázatának alakulása a ~ 18 mrd Ft klímaváltozás függvényében (z t =MÁSZ) ~ 38 mrd Ft 0 20000 40000 60000 80000 kár [millió Ft] klímaváltozás nélkül klímaváltozással 2.7 ábra

valószínűség 0,3 0,25 0,2 0,15 Várható károk valószínűségének és kockázatának alakulása a hullámtéri feltöltődés függvényében (z t =MÁSZ) ~ 18 mrd Ft ~ 41 mrd Ft ~ 21 mrd Ft feltöltődés nélkül 0,1 0,05 feltöltődést figyelembe véve 0-0,05 0 20000 40000 60000 80000 kár [millió Ft]

Tiszai árvízvédelem megújtása Stratégiai megújhodás akkor szükséges, ha: egy régi működő rendszer tartalékai kimerülnek, és nem képes már maradéktalanul ellátni feladatát; új és korábban előre nem látott fenyegetések keletkeznek; a régi stratégia alapjául szolgáló értékrendszer megváltozik vagy relativizálódik.

VTT 1. ütem tervezett tározói

A tározással elérhető árvízszint csökkentés alapjai

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók Tiszabecs Titel

tározók 1-2 m Tiszabecs Titel

Néhány tározó... Már történelem...

2 m3/s 2 m3/s 15-15 m3/s 30 m3/s

2 m3/s 2 m3/s 15-15 m3/s 30 m3/s

1 8 15 22 29 36 43 50 57 64 71 78 85 92 99 túllépés 94 mbf felett [m] T=0.35 nap 30m3/s Túllépések várható értékei és szórásai március 25. + 100 nap DOMBRÁD 4 3.5 3 2.5 2 szórás várható érték 1.5 1 0.5 0 idő [nap]

T=0.7 nap 30m3/s

T=1.4 nap 30m3/s

T=1.7 nap 30m3/s

T=2.4 nap 30m3/s

T=3.5 nap 30m3/s

T=4.86 nap 30m3/s

T=5.9 nap 30m3/s

T=7.3 nap 30m3/s 96 m.b.f V=19 mill. m3

T=0. nap 15-15m3/s

T=0.18 nap minimal

T=0.7 nap

T=1.4 nap

T=1.7 nap

T=2.4 nap

T=5.9 nap

T=11.5 nap

T=17.4 nap

T=24.3 nap

T=38.8 nap 94.2 m.b.f

És úttörő munka: Bereg...

T=1h

T=2h

T=3h

T=4h

T=6h

T=8h

T=10h,18mill.m3

T=12h

T=14h

T=16h

T=18h

T=20h

T=22h

T=24h,V=43.2mill.m3

vízkivétel vízhozama [m 3 /s] vízhozam [m 3 /s] vízkivétel vízhozama [m 3 /s] vízhozam [m 3 /s] 600 500 400 300 200 100 0 Optimalizált vízkivételek az árhullám levonulásához viszonyítva generált árhullám (2) - valós meder - Szamos-Kraszna-közi tározó 0 1 6 11 16 21 26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 101 106 111 idő [nap] Optimalizált vízkivételek az árhullám levonulásához viszonyítva generáltárhullám (1) - valós meder - Nagykörüi tározó 2500 2000 1500 1000 500 Tározók optimális üzemrendje vízkivétel árhullám 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1 11 21 31 41 51 61 71 81 2500 2000 1500 1000 500 0 vízkivétel árhullám idő [nap]

Jánd-Gulács (V=60mill.m3) 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 dz(b=55,z=111.5) dz(b=130,z=113.1) dz(b=650,z=114.8) 0.2 0.1 0 300 400 500 600 700 800

[Ft] Kockázat töltésemelés tározás hullámtér r. [Ft] [m] K E[ L(, ( x))] L(, ( x)) df( x; ) L(, ( x)) f ( x; ) dx

Van-e alternatíva?

Vissza a természethez... Van ilyen?

Narew folyó

Lehetséges ez?

V=154,5 millió m 3

MINTATERÜLETI MÉLYÁRTERES ELÁRASZTÁS BEMUTATÁSA AZ 1. KATONAI FELMÉRÉS (1763-87) TÉRKÉPSZELVÉNYEIN

MINTATERÜLETI MÉLYÁRTERES ELÁRASZTÁS BEMUTATÁSA AZ EUROSENSE(2003) ORTOFOTO FELVÉTELEIN

002 694+350 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 34,77 millió m 3 A max = 47,17 km 2 Google map Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 002 694+350 FKM 100,0 80,0 60,0 40,0 Klíma-kockázati tényezők 002 1,2% 1,3% 2,3% 1,7% 10,7% A felszínborítás megoszlása 002 1,7% 3,5% 20,3% Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Lombos erdő ültetvények 20,0 Édesvizű mocsarak 0,0 Súlyosan aszályos [%] Árvizes [%] Belvizes [%] Kockázati tényezők 28,8% 28,5% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Fiatalos erdők és vágásterületek Gyümölcsfa ültetvények 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 Tározási görbe 002 y = 17,446x 2-3757,7x + 202336 R² = 0,9995 108,00 108,20 108,40 108,60 108,80 109,00 109,20 z [mbf] 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Egyéb Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 002 0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

005 596+250 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 78,07 millió m 3 A max = 37,31 km 2 Google map Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 005 596+250 FKM 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Klíma-kockázati tényezők 005 Súlyosan Árvizes [%] Belvizes [%] aszályos [%] Kockázati tényezők 0,7% 0,8% 0,7% 1,0% 1,4% 5,7% 2,8% 7,2% 21,5% 5,0% 1,5% 0,5% 0,8% 7,0% A felszínborítás megoszlása 005 Nagytáblás szántóföldek 43,5% Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Lombos erdő ültetvények Édesvizű mocsarak Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Állandó vizű természetes tavak Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Fiatalos erdők és vágásterületek Természetes gyep fákkal és cserjékkel Gyümölcsfa ültetvények Agrár létesítmények 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Tározási görbe 005 y = 5,7723x 2-1086,8x + 51150 R² = 0,9993 94,00 95,00 96,00 97,00 98,00 99,00 z [mbf] 100 80 60 40 20 0 Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 005 0,00 100,00 200,00 300,00 400,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

011 477+300 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 34,81 millió m 3 A max = 26,23 km 2 Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység Google map

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 011 477+300 FKM 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Klíma-kockázati tényezők 011 Súlyosan Árvizes [%] Belvizes [%] aszályos [%] Kockázati tényezők 1,8% 1,3% 0,7% 0,5% 0,7% 0,6% 0,8% 8,4% 23,2% A felszínborítás megoszlása 011 4,5% 54,8% Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Édesvizű mocsarak Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Állandó vizű természetes tavak Gyümölcsfa ültetvények Természetes, időszakos, szikes tavak Halastavak 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 Tározási görbe 011 y = 3,3461x 2-585,75x + 25614 R² = 0,9995 89,50 90,00 90,50 91,00 91,50 92,00 z [mbf] 2,7% 40 30 20 10 0 Csatornák Egyéb Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 011 0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 120,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

011 477+300 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 34,81 millió m 3 A max = 26,23 km 2 Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység Google map

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 011 477+300 FKM 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Klíma-kockázati tényezők 011 Súlyosan Árvizes [%] Belvizes [%] aszályos [%] Kockázati tényezők 1,8% 1,3% 0,7% 0,5% 0,7% 0,6% 0,8% 8,4% 23,2% A felszínborítás megoszlása 011 4,5% 54,8% Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Édesvizű mocsarak Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Állandó vizű természetes tavak Gyümölcsfa ültetvények Természetes, időszakos, szikes tavak Halastavak 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 Tározási görbe 011 y = 3,3461x 2-585,75x + 25614 R² = 0,9995 89,50 90,00 90,50 91,00 91,50 92,00 z [mbf] 2,7% 40 30 20 10 0 Csatornák Egyéb Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 011 0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 120,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

012 462+000 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 42,27 millió m 3 A max = 34,87 km 2 Google map Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 012 462+000 FKM 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 90,0 88,0 86,0 Klíma-kockázati tényezők 012 Súlyosan Árvizes [%] Belvizes [%] aszályos [%] Kockázati tényezők 2,9% 1,6% 1,2% 0,9% 1,7% 7,7% 15,9% 3,4% 1,5% 1,6% A felszínborítás megoszlása 012 61,7% Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Lombos erdő ültetvények Édesvizű mocsarak Állandó vizű természetes tavak Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen Szikes mocsarak 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 Tározási görbe 012 y = 36,126x - 3245,6 R² = 0,9772 89,80 90,00 90,20 90,40 90,60 90,80 91,00 91,20 z [mbf] 50 40 30 20 10 0 Egyéb Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 012 0,00 100,00 200,00 300,00 400,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

015B 421+000 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 137,49 millió m 3 A max = 69,04 km 2 Google map Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 015B 421+000 FKM 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Klíma-kockázati tényezők 015b Súlyosan Árvizes [%] Belvizes [%] aszályos [%] Kockázati tényezők 1,8% 1,3%0,8% 1,8% 2,8% 0,7% 0,6% 5,1% 3,9% 27,3% A felszínborítás megoszlása 015b 53,9% Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Lombos erdő ültetvények Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Fiatalos erdők és vágásterületek Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen Fűzfa ültetvények Szikes mocsarak Egyéb 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Tározási görbe 015 b y = 13,848x 2-2350,1x + 99637 R² = 0,9767 86,50 87,00 87,50 88,00 88,50 89,00 z [mbf] 150 100 50 0 Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 015b 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

018A 375+000 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 43,85 millió m 3 A max = 16,21 km 2 Google map Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 018A 375+000 FKM 100,0 80,0 60,0 40,0 Klíma-kockázati tényezők 018a 2,1% 0,9% 0,7% 2,1% 0,8% 1,2% 4,3% 0,6% 9,4% A felszínborítás megoszlása 018a Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Lombos erdő ültetvények Édesvizű mocsarak 20,0 Állandó vizű természetes tavak 0,0 Súlyosan Árvizes [%] Belvizes [%] aszályos [%] Kockázati tényezők 77,9% Fiatalos erdők és vágásterületek Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen Spontán cserjésedő-erdősödő területek 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Tározási görbe 018a y = 16,944x - 1437,8 R² = 0,9824 84,50 85,00 85,50 86,00 86,50 87,00 87,50 88,00 z [mbf] 50 40 30 20 10 0 Egyéb Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 018a 0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

021 335+000 FKM Domborzat Legnagyobb lehetséges vízborítás: V max = 102,31 millió m 3 A max = 40,07 km 2 Google map Agrár-alkalmasság, környezeti érzékenység

V [millió m 3 ] Tározótérfogat [millió m 3 ] Érintettség [%] 021 335+000 FKM 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Klíma-kockázati tényezők 021 Súlyosan Árvizes [%] Belvizes [%] aszályos [%] Kockázati tényezők 6,6% 2,9% 2,1% 1,3% 2,7% 1,4% 2,0% 3,8% 1,8% 1,9% 1,4% 30,7% A felszínborítás megoszlása 021 41,6% Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Lombos erdő ültetvények Állandó vizű természetes tavak Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Agrár létesítmények Halastavak Üdülő települések Ipari és kereskedelmi létesítmények 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Tározási görbe 021 y = 6,948x 2-1161,7x + 48562 R² = 0,9816 83,00 84,00 85,00 86,00 87,00 88,00 z [mbf] 120 100 80 60 40 20 0 Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel Egyéb Víztérfogat gyakoriság (1985-2010) 021 0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 Adott V térfogathoz tartozó vízszintet meghaladó napok száma,

Mélyárterek fkm V millió m 3 440,3 107,8 416,0 104,9 369,4 104,8 352,4 154,5 336,0 51,6 568,7 49,8 574,5 150,6 524,5 53,0 492,4 78,4 467,3 103,5 690,6 85,5 Szamos 82,7 197,0 93,6 227,5 171,4 240,8 165,1 195,5 150,2 206,6 202,5 232,0 50,3 294,4 167,6 Σ 2127,8 millió m 3

A felszínborítás átlagos értékei a Tisza vizsgált mélyárterein 4% 2% 2% 3% 1% 9% 48% Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Lombos erdő ültetvények 10% Édesvizű mocsarak Állandóan öntözött szántó területek 21% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Egyéb

Vízszintcsökkenő hatás [m] Van ennek vízszintcsökkentő hatása???? Vízszintcsökkentési hatás az egyes években 3,5 Az egyes évek hatásfüggvényei 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0 200 400 600 Tisza hossz-szelvény [fkm] 1998 1999 2000 2001 2006 átlag 2009. 01. 26. Derts Zsófia - Árvízi kockázat a Tisza-völgyben a klímaváltozás tükrében 101/24

valószínűség Mélyártéri tározás hatása 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 2.19 ábra 0-0,1 Várható károk valószínűségének és kockázatának alakulása a mélyártéri elárasztások függvényében (z t =MÁSZ) /A klímaváltozás és a hullámtéri feltöltődés hatását figyelembe véve / ~ 66 mrd Ft ~ 11 mrd Ft 0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 kár [millió Ft] mélyártéri elárasztások nélkül mélyártéri elárasztásokkal

valószínűség Mélyártéri tározás hatása ~ 1 mrd Ft 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 2.21 ábra 0-0,1 Várható károk valószínűségének és kockázatának alakulása a mélyártéri elárasztások függvényében (z t =MÁSZ+1m) /A klímaváltozás és a hullámtéri feltöltődés hatását figyelembe véve / ~ 2.2 mrd Ft 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 kár [millió Ft] mélyártéri elárasztások nélkül mélyártéri elárasztásokkal

Vannak-e más szempontok?

Éghajlatváltozás

Aszály és térségi vízigény

Szabad erről beszélni? Hol vannak a tudományos szabad gondolkodás határai?

A kiút: Stratégiai gondolkodás A hazai árvédelem stratégiáját az új fenyegetésekhez igazítva megújítani nem lehetséges csak és kizárólag a vízzel kapcsolatos műszaki intézkedések optimalizálásával. A töltésemelések tartalékai kimerültek. Ez a megoldás teljesen egyoldalúan és elszigetelten kezeli a problémát. Világosan kell látni, hogy árvíz, belvíz és öntözés feladatait a korszerű vízgazdálkodásban kell integrálni

Stratégiai gondolkodás 2. Széles érdekcsoportoknak megegyezésre kell jutni a területhasználat differenciált szemléletének bevezetésében. Az árvízvédekezéshez kapcsolódó műszaki feladatokat ehhez a konszenzushoz kell igazítani. A megegyezés alapja: területek kivonása az intenzív gazdálkodásból, az agrár-ökológiai adottságok mérlegelése alapján. Elsőszámú stratégiai feladat annak az érdekeltségi rendszernek a megteremtése, amelynek révén a tározás és a területhasználat minimális konfliktusban áll egymással

Stratégiai gondolkodás 3. Országos léptékű kockázatkezelési tervet kell készíteni, amely a fenyegetettségek valamint a lehetőségek számbavételével megjeleníti a kockázatokat A korszerű mérnöki megközelítés az alternatívákban való gondolkodás. Az alternatívák értékelésénél figyelembe kell venni a kockázatok mérséklése mellett az ökológiai értékek növekedését és a potenciális haszonvételeket. A terv lehetővé kell, hogy tegye a kockázat Kárpát-medence szintű szemléletét

Stratégiai gondolkodás 4. Fel kell tárni a természetes tározási helyeket, amelyek agrár-ökológiai szempontból is szóba jöhetnek, használatuk által csökkenthető a belvízi fenyegetettség, és hozzájárulnak a térségi vízkészletek növekedéséhez. A természetes tározás optimális helyeinek kiválasztásánál szem előtt kell tartani azt is, hogy a táj eredeti jellegéhez illeszkedve a mély medencék, holtágak legyenek tározásra felhasználva

Stratégiai gondolkodás 5. Az új árvízvédelem alapja az egyének és gazdaközösségek, települések személyes érdekeltsége. Ez nem az állam elmulasztott feladatainak áthárítását jelenti az érintettekre. Az árvízvédelem állami feladat kell, hogy maradjon, a biztosítás pedig az egyén döntési körébe tartozik. A rendszer működtetése, hasznainak kitermelése és az állam felé történő visszatérítése új intézmény feladata kellene, hogy legyen

Stratégiai gondolkodás 6. Az új rendszer biztonsági filozófiája: legolcsóbban biztonságot vásárolni a kockázat csökkentése révén és élhető világot teremteni a természeti adottságokhoz szabott mérnöki beavatkozásokkal

Köszönöm a figyelmet!