A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése



Hasonló dokumentumok
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1

I. Fejeze t A szakképzés intézményrendszerének átalakítás a

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ( )

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

PÁLYÁZAT. Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája. tagintézmény-vezető beosztás ellátására

SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS. Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor

Partnerségben a gyakorlatorientált szakképzés megerősítéséért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében SZAKKÉPZÉSI FÓRUM. Nyíregyháza,

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4475) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő évi tevékenységéről

A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA

Adatszolgáltatás (saját dolgozó képzésének elszámolása esetén):

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL LAPODÁS

március 1-jén hatályba lépő módosítás

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS VÁLTOZÁSAI Készítette: Pestuka Gabriella Osztályvezető

A Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

III. Szakmai program bevezető

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

(1) Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának. eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása

T/ számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ELŐTERJESZTÉS. a 2013/2014. tanév rendjéről

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

PÁLYÁZAT. Pályázó: Meghirdetett munkahely: BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi: /tet

A tanulószerzıdések igényfelmérése

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése május 25-i ülésére. a kamara évben végzett munkájáról

Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna június 17.

I. Fejezet Alapelvek

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1

Budapest, november

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító:

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 23-I ÜLÉSÉRE OKTATÁSI ALBIZOTTSÁG

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata (elsı forduló)

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1

TANÉVKEZDŐ KIADVÁNY 2009/2010. tanév Tartalomjegyzék

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata

Kedves Tanulók! Tisztelt Szülők! Tisztelt Pedagógusok!

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szakképzési hozzájárulás 2016-ban. Készítette: Tóth-Szabó Anna

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 31. Hatályos: szeptember 1-jétől

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: /2010.

1. A rendelet hatálya. 2. A tanév, a tanítási év

Tartalom A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Pályázatok 2016 Igényfelmérő

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 28.

T á j é k o z t a t ó

Tagintézmény-vezetői Pályázat. Sipos Nóra

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

2003. évi XXI. törvény

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.: PMESTER@DOROG.

Reményhír Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

J/55. B E S Z Á M O L Ó

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL

A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója.

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

A szociális és munkaügyi miniszter.. /2009. (.) SZMM számú rendelete

Méhecske Óvoda. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet évi el irányzatairól

... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató

FEJÉR MEGYE ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum. Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév

Szervezeti és működési szabályzat

A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről

HASZNOS TUDNIVALÓK. a január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

Szervezeti és Működési Szabályzat

S z o l n o k i F ő i s k o l a SZF/.../2013.

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága június 22-i ülésére

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének ( ) 1. sz. melléklete

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Átírás:

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése Készítette: Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly Készült: Debrecen, 2015. november 20.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 4 I. A szakképzést érintő jogszabályok változása... 9 I.1. Jogszabályi változások a szakképzésben... 9 I.2. Vélemények a szakképzés átalakításáról... 17 Felhasznált irodalom... 20 II. Szakmaszerkezet... 21 II.1. Szakmaszerkezeti döntések tanévenként... 21 II.2. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj... 29 Felhasznált irodalom... 34 III. Demográfiai mutatók és hatásaik Hajdú-Bihar megye foglalkoztatására, szakképzésére... 35 III. 1. Bevezetés, a demográfiai hatások feldolgozásának felépítése... 35 III. 2. A népesség mennyiségi jellemzői és a népességszám változásának tendenciái... 35 III. 3. A nemzetközi migráció megjelenése Hajdú-Bihar megyében... 41 III. 4. Demográfiai prognózis... 45 III. 5. A foglalkoztatottak életkor és gazdasági szektorok szerinti megoszlása... 46 Felhasznált irodalom... 66 IV. Pályaorientáció elméletének és gyakorlatának átalakulása... 67 IV. 1. Fogalmak, szinonimák... 67 IV. 2. Pályaorientáció az oktatásban... 68 IV. 3. A pályaorientáció modern értelmezése... 72 IV. 4. Eszközkészlet, információbázis... 74 IV. 5. Kérdőíves adatfelvétel a pályaorientáció megítéléséről, 2015... 74 Felhasznált irodalom... 76 V. A szakképzési pályakövetés néhány Hajdú-Bihar megyei eredménye... 77 V. 1. A pályakövetés helye és szerepe az oktatáspolitikában, különös tekintettel a szakképzésre... 77 V. 2. Pályakövetési vizsgálatok... 79 V. 3. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet felmérésének néhány megyei eredménye... 81 V. 4. A Hajdú-Bihar megyében végzett empirikus kutátás pályakövetési eredményei... 87 Felhasznált irodalom... 90 VI. A mezőgazdasági szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében... 91 2

VI.1. Szakpolitikai irányítás, a szakképzés helyzete az ágazatban... 91 VI. 2. Az átalakulás időszaka... 92 VI. 3. Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági szakképzésének átalakulása... 96 VI. 4. Foglalkoztatási helyzet a megye agrárszektorában... 100 VI. 5. Munkanélküliségi helyzet a mezőgazdasági képzések területén... 104 VI. 6. A mezőgazdasági szakképzés főbb statisztikai jellemzői Hajdú-Bihar megyében... 107 VI. 7. Felnőttképzés... 111 Felhasznált irodalom... 114 I. Melléklet Jogszabályi változások... 115 II. Melléklet Szakmaszerkezeti döntések... 158 3

Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglalóban jelen munkához kapcsolódó hat elemzett, illetve vizsgált terület lényeges eredményeit és üzenetei közöljük, amelyeket fejezetekre bontott tanulmányokban részletesen tárgyalunk. A hat terület, sorrendjében: jogszabályi változások szakmaszerkezeti döntések demográfiai mutatók és hatásaik Hajdú-Bihar megye foglalkoztatására, szakképzésére pályaorientáció pályakövetés a mezőgazdasági szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében. Jogszabályi változások A szakképzés átalakításának igénye napirenden volt az elmúlt években, és nem kizárólag a kormányzat és szakpolitika szintjén; hiszen a társadalom minden rétege nap, mint nap szembesül azzal a ténnyel, hogy egyre kevesebb a megfelelő szakképesítéssel rendelkező, a szakmáját magas színvonalon művelő szakember. Az alábbi fejezetben a szakképzést érintő, rendkívül átfogó jogszabályi változások összefoglalója, kivonata olvasható. A fejezetet a szakképző intézmények vezetőinek véleménye zárja, mely nagyrészt alátámasztja a jogszabályi változások szükségességét. A 2015. évi LXVI. törvény, valamint a 2015. évi LXV. törvény meghatározza a magyar szakképzési rendszer jövőjét, megteremti a köznevelési és a szakképzési rendszer között az életszerű kapcsolatot. A 2015. évi LXVI. törvény többek között a szakképzési, a felnőttképzési, továbbá a szakképzési hozzájárulásról szóló törvények módosításairól; a 2015. évi LXV. törvény pedig a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezik. Hajdú-Bihar megyei szakképző intézmények vezetőinek tettünk fel a szakképzés közelmúltjával és jelenével kapcsolatos kérdéseket. A kérdésekre adott válaszaik alapján a szakképző intézmények vezetői döntően nagyon elégedetlenek a szakképző intézmények korábbi, KLIK-be történő betagozódásával; továbbá többségükben jónak, hasznosnak tartják az idei fenntartóváltást. Szakmaszerkezeti döntések A szakmaszerkezeti döntések hatással vannak a szakképzés minden szereplőjére: a pályát választó fiatalokra és családjaikra, a szakképző intézményre, az intézmény fenntartójára, az ágazatokra, a gazdálkodó szervezetekre, a szakpolitikára, a kormányzati szervekre. A szakképzés szereplőin keresztül tehát ezek a döntések meghatározóak a társadalom egésze számára. 4

A szakmaszerkezettel kapcsolatos döntések a vizsgált tanévekben eltérő mértékűek és intenzitásúak voltak országos szinten. Egyértelműen megfigyelhető, hogy az állam a saját maga által közvetlenül (vagy közvetlenebbül) fenntartott intézmények számára biztosított egyre nagyobb számban keretszámokat a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatokban. A jogszabályi változások során és hatására a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámai szinte teljes mértékben az állami fenntartók korábban a KLIK, jelenleg az NGM által fenntartott szakképző intézményekhez kerültek. Az egyházi jogi személyek által, valamint a magán fenntartók által fenntartott szakképző intézmények pedig, mivel nem részesültek a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámokból, ezért a korlátozás nélkül támogatott ágazatok irányába módosították az intézmények szakmai profilját. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések listája a vizsgált időszakban komoly változáson ment keresztül, 4 tanév alatt megduplázódott a listán szereplő hiány-szakképesítések száma. Megállapítható tehát, hogy jelenleg minden adminisztratív döntés megszületett annak érdekében, hogy ezeket a jelenleg hiány-szakképesítéseket vonzóvá tegyék a pályát választó fiatalok számára. Demográfiai mutatók és hatásaik Hajdú-Bihar megye foglalkoztatására, szakképzésére A 2011-es Népszámlálás adatainak felhasználásával frissítettük a Szakképzés-fejlesztési koncepció demográfiai fejezetét. Ennek eredményeként (rövid távon) a népességfogyás lassulásának folyamatát észleltük a megyében. A tényleges demográfiai változások a népesség országos átlagánál valamivel lassabb fogyást és az elöregedést mutatnak. Ezzel együtt mindkét jelenség negatív következményeivel számolni kell és az oktatás folyamatának tervezésekor számítani kell a kisebb merítési bázissal. Kiegészítettük a Koncepciót a nemzetközi migráció vizsgálatával. A 2011-es Népszámláláson azonosítható külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nem tükröznek akut problémát. Kevesen vannak (2%-a a népességnek), felmérhető, valószínűsíthető hatásaik is pozitívak. Ebben a hagyományosnak tekinthető migrációs folyamatban eddig hozzánk érkezettekre jellemzők a klasszikus migrációs vonások. Képzettek, a munkaerőpiacon aktívak. Iskolázottságuk a magyar átlag felett van, a munkaerőpiacra történő beépülésük viszonylag könnyű. A nemzetközi migráció Debrecen és a határmente esetében jelenthet fogyást mérséklő hatásokat. A megye belső területeire egyelőre nem gyakorol számottevő hatást. Konfliktust a modern, tömeges vándorlás eredményezhet. A képzetlen tömegek szakképzése helyettesítő tulajdonságai miatt a magyar képzetlen munkavállalók vetélytársai lehetnek a munkaerő-piacon. Mindkét társadalmi csoport (képzetlen migráns és a képzetlen magyar munkavállaló) a szakképzés alanya lehet. Mindkettőjük (minimális) munkaerő-piaci pozícióit a szakképzés révén lehet javítani. A két Népszámlálás között eltelt időszakban érezhető a foglalkoztatottak öregedésének tendenciája. Az idősebb foglalkoztatottak (40-54 és az 55-64 évesek) száma emelkedett, az alacsonyabb korúaké (15-39 évesek) stagnált. A válság utáni években (2009-2015) a mezőgazdaság és az ipar (együttesen és külön-külön is) növelte a foglalkoztatásban játszott szerepét. Az iparban a 5

feldolgozóiparon kívüli területek aránynövekedése számottevő. A szolgáltatásokban a közszolgáltatások stabilan maradtak, a piaci szolgáltatások viszont tizedet (súlyuk tizedét) veszítettek a súlyukból. A NAV által rendelkezésre bocsátott adatbázis alapján a foglalkoztatottak FEOR szám alapján történő életkor szerinti vizsgálatára is lehetőségünk adódott. Az egyes foglalkozásokat demográfiai jellemzőik alapján decilisekbe osztottuk, ennek segítségével azonosíthatók a (demográfiai vonatkozásban) veszélyes helyzetben lévők. A legrosszabb mutatókkal rendelkező foglalkozások (8., 9., 10. decilisben szereplők) esetében a vezető (1-es 2-es FEOR főcsoportba tartozó) beosztások adják a csoportok jórészét, valamint a középszintű szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkások. A kilencedik decilisben inkább a 8-as (gépkezelők, összeszerelők, járművezetők) és a 9-es (szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások) FEOR főcsoportok, a nyolcadik decilisben pedig a 7-es főcsoport (ipari és építőipari foglalkozások) vannak nagyobb számban. A 2021-ig esedékes öregségi nyugdíj-korhatár elérésének hatásait külön elemeztük. Az előzőekhez hasonlóan, de csak öt csoport alkotásával kerestük a kritikus helyzetben lévő foglalkozásokat. Minta jelleggel (rangsorátlag számítással) a 73-as FEOR főcsoportra (Fémés villamosipari foglalkozások) vonatkozó részletes vizsgálatot végeztünk. A demográfia legfontosabb gondja az elöregedés egységesen megjelenik az adatok között. A veszélyeztetett kategóriába tartozó foglalkozások között nincsenek minden vizsgált évjáratban nyugdíj előtt állók (kikoptak), illetve ha vannak, akkor a rosszabb pentilisek részei. Közülük a nagy létszámokat jelentő forgácsoló (49 fő), lakatos (23 fő), mezőgazdasági és ipari gépkarbantartó, javító (51 fő) érdemel figyelmet. Rossz pentilisbe sorolásukat (ebből következően az alacsony rangsorátlagot) a nyugdíj előtt álló korcsoport foglalkozáson belüli magas aránya miatt kapták. Munkaerőpiacról történő kilépésüket figyelemmel kell kísérni. A köztes kategóriába kerülők (pl. villamos gépek műszerésze, javítója) átlagnál kicsit jobb helyzetet mutatnak, esetükben nem akut a demográfia problémája. A hegesztő, lángvágó foglalkozásnál az 5,5-ös átlag az 59 évesek körében egy négyes rangérték és a 60, 61, 62 évesek körében pedig három legjobb (6) kombinációjaként alakult ki. Esetükben stabil a közeljövő, legalább is a demográfiai szemszögből. Az alkalmazott módszer alkalmas lehet az adatbázis részletes feldolgozására. Pályaorientáció A pályaorientáció elnevezés megjelenése a szakmai közbeszédben önmagában egy fejlődési folyamatot jelez. A szocialista időszak pályairányítása (oktatástervezése) után a pályaválasztással jellemezhető (közoktatásban végzős tanulók döntését segítő tevékenység) hosszú periódusát a rendszerváltást követően váltotta fel a pályaorientáció. A modern értelmezés szerint ez folyamatként értelmezendő. Az életút-támogató pályaorientációs tevékenység, (angolul lifelong guidance (LLG), németül (IBOBB) Information, Beratung und Orientierung für Bildung und Beruf) új szemléletet jelent. Az Európai Unió oktatáspolitikusai által megfogalmazott definíció szerint: azon tevékenységek összességét fedi le, amelyek az egész életen át tartó tanulás kontextusában képessé teszik az európai állampolgárokat arra, hogy meghatározzák kompetenciáikat, érdeklődésüket, képzési és oktatási döntéseket hozzanak, és vezessék saját tanulási, munkavállalási életútjukat az így megszerzett életpálya- 6

építési kompetenciákkal (EU Tanácsának állásfoglalása, 2004) (Borbély-Pecze T. Gyöngyösi K. Juhász Á. 2013/a; 35). A meghatározásból következően ez egy sokszereplős rendszer, amiben a közoktatásnak (általános- és középiskola) egyaránt fontos szerepe van. Az elmélet fejlődését mintha fáziskéséssel követné a gyakorlat. Az egymást követő Nemzeti Alaptantervekben (és kerettantervekben) felismerhető az előrelépés folyamata. Az 1993-as közoktatási és a 2011-es köznevelési törvény nevezéktanában még pályaválasztásról beszél, de a NAT újabb változataiban már felismerhető a fogalom komplex értelmezése. Az életvitel és gyakorlat műveltségi terület keretei között időkeretek, tartalmak kerülnek (ajánlásra) kijelölésre világossá téve e kérdéskör fontosságát. A szabályozásban fellelhető szándék mellett az elmélet és a gyakorlat közötti eltérés azonban még mindig érzékelhető. Az oktatásból hiányoznak a szakterületre kiképzett pedagógusok, az iskolákban külső (pl.: pedagógiai szolgáltatók) feladataként kezelik a kérdést. A jó gyakorlatok megismerése mellett fontos lenne a helyi szereplők (diák, szülők) véleményének kezelése is a folyamatban. Közoktatási vezetők körében folytatott on-line lekérdezésünk eredményei rárímelnek erre, a megkérdezettek negatív-semleges álláspontot foglalnak el a központi irányítású pályaorientációs folyamat megítélésében. Pályakövetés A pályakövetés egyre fontosabb szakmai területe a szakképzésnek. A tevékenység általánossá válása, a szakterület szabályozása, a szakmapolitikát irányítók és a képző intézmények számára is egyértelmű feladatokat jelöl ki. A jól megvalósított pályakövetés több, a szakképzésben érdekelt társadalmi csoport, intézmény és szakpolitika szint számára is nélkülözhetetlen információkat biztosít. A megyei pályakövetési eredményekből három konklúziót érdemes kiemelni. Egyrészt, a szakiskolában végzettek különböző okok miatt magas arányban nem lépnek be a munkaerőpiacra (legalábbis annak statisztikailag kimutatható részébe). Másrészt azonban, a munkaerő-piacon aktívak közül a többség saját szakmájában dolgozik. Harmadrészt a válaszadók korábbi képzőjének (az ottani tanárok, infrastruktúra és eszközök) megítélése nagyságrenddel pozitívabb megítélést mutatott, mint azt a válaszadók munkaerő-piaci helyzete indokolja. A statisztikai elemzés mellett empirikus kutatást is végeztünk a megyei szakképző intézmények körében a pályakövetésről. Az intézményvezetők a pályakövetési tevékenységet alapvetően fontosnak, de nem kardinálisan fontosnak tartják, ugyanakkor már most látszik, hogy a jogi szabályozás miatt egyre többen végeznek a rendelkezés által előírt formában megvalósuló pályakövetést. 7

A mezőgazdasági szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében A 2013-al induló átalakulás kedvezőtlenül érintette a megyét, hiszen az eddigi térbelileg és képzés-profililag is diverzifikált intézményrendszer megszűnt, így a megye jelentős része (főként a bihari térség) képzés nélkül maradt. Bár a megyében egyedüliként maradt hajdúböszörményi intézményt képzési hagyományai, szakember gárdája és eszközellátottsága képessé teszi a megye egész területén megnyíló képzési igényeket ellátni, mégis nehézségeket rejt magában a helyzet. Ezt a szituációt bizonyos mértékig oldja a 2015 őszén a böszörményi iskola tagintézményeként induló berettyóújfalui képzés. A képzési intézményrendszer átalakításának munkaerő-piaci következményeit jelenleg még nem tudjuk megítélni, hiszen a korábban agrárképzést is ellátó intézményekben kifutó jelleggel folynak agrárképzések. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálatára célszerű lesz 2-3 év múlva visszatérni. Zökkenőkkel épül ki a duális képzési rendszer, bár a tendencia bíztató. A problémák két területen azonosíthatók. A tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezetek egyik csoportját képezi azon nagyobb gazdálkodók, akik jelentős technológiai háttérrel, szakmai tudással végzik tevékenységüket és látják a duális képzés célját, értelmét. Másik csoportot alkotnak azon kisebb gazdálkodók, akik bár szintén hasznosnak tartják az új képzési formát, azonban ennek jó színvonalú megvalósításához alkalmanként hiányoznak a feltételek. A duális képzés másik probléma területe a gazdálkodók (sok esetben még a legnagyobbaknál is) szűknek mondható tevékenységprofiljából származik, így a tanuló nem sajátít el minden olyan tevékenységet, amely szükséges lenne számára. Ezen probléma feloldását részben még biztosítják a tangazdaságok. Az OKJ változás néhány területen szintén problémát generált, s esetenként jól működő képzéseket vontak össze, vagy éppen bontottak két képzéssé. Azonban a hiányzó képzéseket célszerűnek mutatkozik alapos munkaerő-piaci elemzések folyamatában vizsgálni s a lehetőségekhez képest a problémákat korrigálni. Az agrárszakképzés és intézményrendszere az elmúlt öt évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Kétszer történt fenntartó váltás, jelentős változás valósult meg az OKJ-ben, a képzésben is a vertikumszemlélet kialakítása valósult meg, intézményrendszeri reorganizáció történt, s elindult a duális képzés kiépítése. Ezek a nagyon mély strukturális átalakítások szinte rángatták a rendszert. A következő időszak a bejáratás, a finomhangolás időszaka lesz. 8

I. A szakképzést érintő jogszabályok változása (szerző: Tarsoly Andor) A szakképzés átalakításának igénye napirenden volt az elmúlt években, és nem kizárólag a kormányzat és szakpolitika szintjén; hiszen a társadalom minden rétege nap, mint nap szembesül azzal a ténnyel, hogy egyre kevesebb a megfelelő szakképesítéssel rendelkező, a szakmáját magas színvonalon művelő szakember. Az alábbi fejezetben a szakképzést érintő, rendkívül átfogó jogszabályi változások összefoglalója, kivonata olvasható. A fejezetet a szakképző intézmények vezetőinek véleménye zárja, mely nagyrészt alátámasztja a jogszabályi változások szükségességét. I.1. Jogszabályi változások a szakképzésben A szakképzési rendszer átszervezésével kapcsolatosan évek óta nagy várakozással várta mindenki a központi szabályozók megjelenését. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény; valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény együttesen meghatározzák a magyar szakképzési rendszer jövőjét. A jogszabályi változások különböző időpontokban lépnek hatályba, 2015. júniusától egészen a 2019. év szeptemberéig. A tanulmányban követni fogjuk a jogszabályi helyek hatályba lépéseinek időpontját kronológiailag, továbbá intervallumonként is (például: a 2015/2016-os tanévet megelőző időszak; a 2016. év nyara; stb.). A jogszabályi változások több területet is érintenek, és ezen területek természetszerűen összefüggnek egymással, például a köznevelési törvény összefüggései a szakképzési törvénnyel. A tanulmány igyekszik a 2015. év valamennyi lényeges jogszabályi változását lekövetni. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 24. ülésnapján, 2015. április 28-án zajlott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája. A törvényjavaslatokat T/4476. számon és T/4475. számokon kapták kézhez a képviselők, a tanulmány mellékletei között mindkét törvényjavaslat megtalálható. Az expozé két részletben hangzott el. A T/4476. Számú törvényjavaslat előterjesztője Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár asszony, az Emberi Erőforrások Minisztérium államtitkára volt; míg a T/4475. számú törvényjavaslat előterjesztője Czomba Sándor államtitkár úr, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt. A törvényjavaslatok a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepcióban foglalt átalakításokat tartalmazzák. 9

A két törvényjavaslat lényegesebb elemei a következők voltak: A szakképző iskolák típusainak megváltoztatása, nem csak elnevezésükben, hanem képzési tartalmukban is. Ezzel összhangban a pedagógiai szakaszok részbeni módosítása is megtörténik majd. A változások 2016/2017-es tanévben, 2016. szeptember 1. napjával lépnek majd hatályba. A tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések módosítása annak érdekében, hogy a köznevelési és a szakképzés intézményei között biztosítva legyen az átjárhatóság, elsősorban a 3+2 éves képzések keretében. A tanuló választhat a szakmai vizsga után, hogy a munkaerőpiacon helyezkedik el, vagy érettségit kíván szerezni és tovább kíván tanulni. A felnőttoktatási korhatár módosítása, illetve nappali rendszerű képzésben eltörlése a második szakképesítés megszerzéséig. A Híd-program szétbontása, egyértelműsítése köznevelési és szakképzési ágra. Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégia. Új többcélú intézménytípus, a Szakképzési Centrum létrehozása. Szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített évfolyam megismétlése engedélyezhető. Az új típusú szakközépiskolában már az első három évfolyamon is az egyetemi szintű mesterfokozatú tanári szakképzettség szükséges a közismereti tantárgyak tanításához, a szükséges átmeneti szabályozás biztosításával. A szakképző iskolában elméleti tárgy oktatására előírt képesítésűnek tekinthető az a szakember, aki rendelkezik a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel. Erkölcstan helyett etika tantárgy oktatása. Folyamatos konzultáció Nemzeti Pedagógus Karral és a pedagógusszakszervezetekkel. I.1.1. A 2015. évi LXVI. és LXV. törvények A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény Ez a következő jogszabályok összehangolásával, módosításával járt együtt: 1. A szakképzés intézményrendszerének átalakítása A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 1 módosítása; A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2 módosítása; A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása. 1 A továbbiakban: Szht. 2 A továbbiakban: Szt. 10

2. A szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő ágazati törvénymódosítások A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása; Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása; A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása; Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény módosítása. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3 módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény Ez a következő jogszabály összehangolásával, módosításával járt együtt: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. A fenti két jogszabály a 2015. évi LXVI. törvény és LXV. törvény meghatározza a magyar szakképzési rendszer jövőjét, megteremti a köznevelési és a szakképzési rendszer között az életszerű kapcsolatot. I.1.2. A lényegesebb jogszabályi változások A szakképzési és a köznevelési rendszer átalakítása a következő jogszabályok összehangolásával, módosításával járt együtt: 2016. szeptember 1. napjától a köznevelési rendszer intézményei között megjelenik a szakgimnázium, továbbá a jelenlegi 2015/2016-os tanév feladataihoz képest módosul a szakközépiskola, valamint a szakiskola feladatellátása. Az Nkt. 4. 1. pontja az alapfeladatok között a felsorolja a szakgimnáziumi nevelést-oktatást (h) pont), a szakközépiskolai nevelést-oktatást (i) pont), a szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelést-oktatást (j) pont), a nemzetiség szakgimnáziumi neveléstoktatást (l) pont), a nemzetiség szakközépiskolai nevelést-oktatást (m) pont), a Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelést-oktatást (n) pont). Az 5. (1) bekezdésében a köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai között megjelenik az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely az alapfokú nevelésoktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik be (d) pont). A szakgimnázium 4+1 éves lesz, a szakmai érettségi végzettség pedig nem csak munkakör betöltésére fog jogosítani, hanem OKJ-s végzettségnek is minősül majd. Az Nkt. 6. (1) bekezdése alapján az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az 3 A továbbiakban: Nkt. 11

érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti szakképesítés megszerzését is magában foglalja. A 6. egy új, (2a) bekezdéssel egészül ki, mely szerint aki szakiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni, annak a (2) bekezdés e) pontjában foglalt tantárgyból nem kell számot adnia a tudásáról. A 12. (1) bekezdése alapján a szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel. A szakközépiskola jelenlegi nevén: szakiskola 3+2 éves lesz; a +2 évben a szakiskolások döntésük alapján az érettségire is felkészülhetnek. A 13. (1) bekezdésében foglaltak alapján a szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam (a) pont), valamint további kettő évfolyam érettségi vizsgára készít fel (b) pont). A jelenlegi formájában 2014/2015-ös tanév a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés a 2015/2016-os tanévben indítható utoljára, továbbá a korábbi tanévekben megkezdett ilyen típusú képzéseket 2016. szeptember 1. napjától kifutó jelleggel kell befejezni. Az Nkt. 99/D. (1) bekezdése szerint (1) Az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés-oktatásban utoljára a 2015/2016. tanévben indítható kilencedik vagy nyelvi előkészítő évfolyam. A 99/D. (2) bekezdése alapján az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti szakközépiskolai nevelés-oktatást szakgimnáziumban (a) pont), szakiskolai nevelés-oktatást szakközépiskolában (b) pont), speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelésoktatást szakiskolában (c) pont) kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni. 12

- A szakközépiskolák szakképzési kerettanterveiben a 9-12. évfolyamon egységesen csak 60%-nyi közismeretet kell biztosítani, így növekszik a szakmai ismeretek mennyisége. Az Szt. 72. (2) bekezdésében foglaltak alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kidolgoztatja és kiadja (e) pont) a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a kilencedik évfolyamon a tanműhelyben folyó szakmai gyakorlatra, továbbá a tizedik és tizenegyedik évfolyamon a tanműhelyben folyó gyakorlatra és a gyakorlati képzést folytató szervezetnél szervezett szakmai gyakorlati képzésre (ea) alpont); a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra (eb) alpont); valamint a szakgimnáziumokban szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokra a szakmai elmélet, továbbá a szakmai gyakorlat kötelező szakképzési kerettanterveit (ec) alpont); kezdeményezi a közismereti tárgyak oktatásához a szakközépiskolákban, továbbá a szakgimnáziumokban kötelezően alkalmazandó ágazatonként differenciált kerettantervek elkészítését és kiadását az oktatásért felelős miniszternél (f) pont). Változnak a szakképzéssel kapcsolatos adminisztráció a foglalkozási napló, a tanulószerződés, az együttműködési megállapodás kötelező adatai és kötelező tartalma. Az Szt. 41. (2) bekezdése alapján a foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, a tanuló értékelését és a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során. A 42. (1) bekezdése szerint gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés a 26. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Az 57. szerint az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza: a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást az együttműködési megállapodást kötő felek részéről (d) pont); a tanulókat e törvény szerint megillető juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét (g) pont); azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló esetén azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről (h) pont); az együttműködési megállapodást kötő felek között a gyakorlati képzési költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját (i) pont); a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az együttműködés keretében megszervezett képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali, az esti vagy a levelező oktatás, vagy az oktatás egyéb sajátos munkarendjében, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban folyik (j) pont); ha az együttműködési megállapodás nem állami fenntartású szakképző iskolával jön létre, a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képzés megszervezésére szakképzési megállapodás alapján, az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés keretében kerül sor (k) pont). 13

- Szakképzési centrumok irányítása alá kerülnek azok a szakképző iskolák, amelyek az NGM fenntartásába tartoznak 2015. július 1. napjától. Az Szt. 4/B. (1) bekezdése alapján a felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz, költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre. A Szakképzési centrumok folyamatosan átveszik a jelenlegi TISZK-ek szerepét. Az Szt. 92/B. (3) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a térségi integrált szakképző központ feladatait és az ezzel összefüggő projekt-végrehajtási és projekt-fenntartási kötelezettségeit 2015. július 1-jei hatállyal átadja a szakképzési centrum részére. A Szakképzési Hídprogramot az ágazati törvény, a szakképzési törvény szabályozza a továbbiakban. Az Szt. 24/A. (1) bekezdésében foglaltak szerint a Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható. A gyakorlati oktatásvezető munkakör a törvény 3. mellékletében újra nevesítésre került. Az Szt. 25. (7) bekezdésében foglaltak alapján az állam által fenntartott szakképző iskolában, annak tagintézményében és a szakképzési centrum tagintézményében gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni. A kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) minősítésénél a gazdasági kamara meghatározott szempontok figyelembevételével tehet megállapítást. A szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a 26. (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. A szintvizsgát a speciális szakiskolában az új meghatározás szerint: a szakiskolában is meg kell szervezni. Az Szt. 28. (3) bekezdése alapján a szintvizsga minden, a (4) bekezdésben meghatározott tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. Az Szt. 28. (5) bekezdésében foglaltak szerint a szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a (2) bekezdésben megjelölt szervezet közreműködésével dolgozza ki. A szakközépiskola és a szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát. 14

Változások történtek a mesterképzésben a mentességgel és a határidőkkel kapcsolatosan. Az Nkt. 67. (5) bekezdésében foglaltak alapján, ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakgimnázium vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik. Az Szt. 31. (4) bekezdése alapján új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb követelményeknek megfelel. Az Szt. 92/D. szerint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként 2015. augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának 2015. augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalja, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31. (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel. A 21. életévről a 25. életévre emelkedett fel az az életkorhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Az Nkt. 60. (2) bekezdésében foglaltak szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik (a) pont), gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik (b) pont) életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Az iskolarendszerű szakképzésben a második szakképesítés is ingyenes lesz. Az Szt. 29. (1) bekezdésében foglaltak alapján az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől ingyenes a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig (a) pont); a tanuló részére a szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül (b) pont); a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév (c) pont); a tanuló részére szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga (d) pont); a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga (e) pont); a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga (f) pont). 15

- A kamarai garanciavállalással kapcsolatos változások: az igazolás kiállítását elősegítő adatszolgáltatás szabályai; valamint az igazolás kiadására, tartalmára, és visszavonására vonatkozó szabályok. Az Szt. 41. (7) bekezdésének (i) pontja alapján a szakképzésről szóló törvény 46. (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása és a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából a szakképzésről szóló törvény 87. -ában meghatározott adat a területileg illetékes gazdasági kamara részére továbbítható. A 46. (1b) bekezdésében foglaltak szerint a gazdasági kamara minden év június 15-ig, de legkésőbb a folyó tanév összefüggő szakmai gyakorlatának kezdete előtt kiadja a 46. (1a) bekezdésében meghatározott igazolást a már megkötött tanulószerződés hatályosságának figyelembevételével a folyó tanév szorgalmi időszakára (a) pont); a következő tanévre (b) pont); az a) és a b) pontban meghatározott időszakra (c) pont) vagy az a) és a b) pontban meghatározott időszakok megfelelő részidőszakára (d) pont) vonatkozóan. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés differenciált tanulói juttatásokkal. Az Szt. 34. (1) bekezdésében foglaltak szerint a felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Megváltozik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, valamint a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB) összetétele és létszáma is. Az Szt. 79. (2) bekezdése alapján a Tanács huszonegy tagból áll. A 79. (3) bekezdése szerint (3) a Tanács a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselőjéből (a) pont); a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből (b) pont); a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három) szakértőből (c) pont); a szakképzés és felnőttképzés területén működő szakmai társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek összesen hat képviselőjéből (d) pont); az NGTTben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből (e) pont); az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből (f) pont); a nem állami intézményfenntartók kettő, valamint állami intézményfenntartóként a 4/A. (2) bekezdése szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egy-egy (összesen négy) képviselőjéből áll (g) pont). A 83. (1) bekezdése szerint a bizottság létszáma öt fő. A 83. (2) bekezdésében foglaltak szerint a bizottság az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő) és a foglalkoztatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (egy fő) képviselőiből áll. 16

Magyarország Kormányának 2015. februári döntése lehetőséget biztosított arra, hogy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) összehangolt módosításával a szakképzést folytató intézménytípusok átalakítása és létrehozása mellett, a fenntartói szerkezetben is olyan változásokat vezessen be, amelyek hatékony, új alapokra helyezik az iskolarendszerű szakképzést. Természetesen ehhez a fennálló oktatási, köznevelési és szakképzési rendszert számos ponton kell fejleszteni. I.2. Vélemények a szakképzés átalakításáról Hajdú-Bihar megyében szakképző intézmények igazgatóinak, intézményvezetőinek, tagintézmény-vezetőinek (a továbbiakban: szakképző intézmények vezetői) tettünk fel a szakképzés közelmúltjával és jelenével kapcsolatos kérdéseket. Összességében 27 darab válasz érkezett az előzetesen összeállított kérdésekre. A kérdésekre egy ötfokozatú skálán lehetett kiválasztani a megfelelő választ, ahol az 1-es a leginkább negatív választ; míg az 5-ös a leginkább pozitív választ jelentette. A kérdőív anonim volt, és intézményenként, tagintézményenként 1 kérdőívet töltöttek ki. I/1. táblázat: Hogyan ítéli meg a szakképzési politika változásait 2010 óta? Átlag 1 2 3 4 5 Összesen 3,11 3 válasz 4 válasz 11 válasz 5 válasz 4 válasz 27 válasz A válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók jelentős része (11 válasz) a semleges 3- as választ jelölte meg. Az 1-es és 2-es válaszok számánál (7 válasz) egy kicsit több a 4-es és 5-ös válaszok száma (9 válasz). Ez alapján kijelenthető, hogy a szakképző intézmények vezetői inkább kismértékben elégedettek a 2010 óta történt változásokkal a szakképzési politikában. I/2. táblázat: Mi a véleménye az OKJ változásáról? Átlag 1 2 3 4 5 Összesen 3,26 1 válasz 2 válasz 15 válasz 7 válasz 2 válasz 27 válasz A válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók több mint fele (15 válasz) a semleges 3-as választ jelölte meg. Az 1-es és 2-es válaszok számánál (3 válasz) jelentősen több a 4-es és 5-ös válaszok száma (9 válasz). Ez alapján kijelenthető, hogy a szakképző intézmények vezetői inkább elégedettek az OKJ változásával. 17

I/3. táblázat: Mi a véleménye a korábbi, KLIK-be történő betagozódásról? Átlag 1 2 3 4 5 Összesen 1,85 14 válasz 6 válasz 5 válasz 1 válasz 1 válasz 27 válasz A válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók több mint a fele (14 válasz) a leginkább negatív választ, az 1-est jelölte meg. A 2-es válaszok száma (6 válasz) pedig csak 1 válasszal kevesebb a 3-as, 4-es és 5-ös válaszok számánál (7 válasz). Ez alapján kijelenthető, hogy a szakképző intézmények vezetői döntően nagyon elégedetlenek a szakképző intézmények korábbi, KLIK-be történő betagozódásával. I/4. táblázat: Az Ön előzetes elvárásai és az eddigi tájékoztatások alapján mennyire tartja jónak, hasznosnak az idei fenntartóváltást? Átlag 1 2 3 4 5 Összesen 3,44 3 válasz 3 válasz 7 válasz 7 válasz 7 válasz 27 válasz A válaszok alapján megállapítható, hogy azonos darabszámú 3-as, 4-es és 5-ös válasz érkezett (7-7-7 válasz), és ez az összesen 21 válasz adja az összes válasz 78 %-át; míg az 1-es és 2-es válaszok száma (6 darab) pedig az összes válasz 22 %-át adja. Ez alapján kijelenthető, hogy a szakképző intézmények vezetői többségükben jónak, hasznosnak tartják az idei fenntartóváltást. I/5. táblázat: A szakképzést érintő, 2015. évi jogszabályi változásokat hogyan ítéli meg összességében, a szakképzési rendszerre vonatkozóan? Átlag 1 2 3 4 5 Összesen 3,19 3 válasz 4 válasz 9 válasz 7 válasz 4 válasz 27 válasz A válaszok alapján megállapítható, hogy a 3-as és 4-es válaszok (16 válasz) adják a válaszok több mint felét. Az 1-es és 2-es válaszok száma (7 válasz) megegyezik az 4-es válaszok számával (7 válasz). A 2-es válaszok száma (4 válasz) megegyezik az 5-ös válaszok számával (4 válasz). Ez alapján kijelenthető, a szakképző intézmények vezetői inkább pozitívan ítélik a 2015. évi jogszabályi változásokat a szakképzési rendszerre vonatkozóan. I/6. táblázat: A szakképzést érintő, 2015. évi jogszabályi változásokat hogyan ítéli meg az Ön által vezetett intézményre vonatkozóan? Átlag 1 2 3 4 5 Összesen 3,26 2 válasz 4 válasz 11 válasz 5 válasz 5 válasz 27 válasz 18

A válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók jelentős része (11 válasz) a semleges 3- as választ jelölte meg. Az 1-es és 2-es válaszok számánál (6 válasz) több a 4-es és 5-ös válaszok száma (10 válasz). Ez alapján kijelenthető, hogy a szakképző intézmények vezetői inkább elégedettek a 2015. évi jogszabályi változásokkal az általuk vezetett intézmények viszonylatában. I/7. táblázat: Hogyan ítéli meg a 2013/2014-es tanévre, a 2014/2015-ös tanévre, valamint a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéseket összességében? Átlag 1 2 3 4 5 Összesen 3,26 2 válasz 4 válasz 10 válasz 7 válasz 4 válasz 27 válasz A válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók jelentős része (10 válasz) a semleges 3- as választ jelölte meg. Az 1-es és 2-es válaszok számánál (6 válasz) közel kétszer több a 4-es és 5- ös válaszok száma (11 válasz). Ez alapján kijelenthető, hogy a szakképző intézmények vezetői összességében inkább elégedettek a 2013/2014-es tanévre, a 2014/2015-ös tanévre, valamint a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésekkel. Összegzés: A szakképző intézmények vezetői döntően nagyon elégedetlenek a szakképző intézmények korábbi, KLIK-be történő betagozódásával; továbbá többségükben jónak, hasznosnak tartják az idei fenntartóváltást. A szakképző intézmények vezetői inkább pozitívan ítélik a 2015. évi jogszabályi változásokat a szakképzési rendszerre vonatkozóan. A szakképző intézmények vezetői inkább elégedettek a 2010 óta történt változásokkal a szakképzési politikában; a 2015. évi jogszabályi változásokkal az általuk vezetett intézmények viszonylatában; továbbá a 2013/2014-es tanévre, a 2014/2015-ös tanévre, valamint a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésekkel; az OKJ változásával. 19

Felhasznált irodalom Jogszabályok: - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény; - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény; - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása; - szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása; - a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása; - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása; - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása; - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása; - Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény módosítása; - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. Törvényjavaslatok: - T/4475. számú törvényjavaslat; - T/4476. számú törvényjavaslat. 20

II. Szakmaszerkezet (szerző: Tarsoly Andor) A szakmaszerkezeti döntések hatással vannak a szakképzés minden szereplőjére: a pályát választó fiatalokra és családjaikra, a szakképző intézményre, az intézmény fenntartójára, az ágazatokra, a gazdálkodó szervezetekre, a szakpolitikára, a kormányzati szervekre. A szakképzés szereplőin keresztül tehát ezek a döntések meghatározóak a társadalom egésze számára. A szakmaszerkezettel kapcsolatos döntések a vizsgált tanévekben eltérő mértékűek és intenzitásúak voltak országos szinten, de egyértelműen megfigyelhető, hogy az állam a saját maga által közvetlenül (vagy közvetlenebbül) fenntartott intézmények számára biztosított egyre nagyobb számban keretszámokat a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatokban. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések listája a vizsgált időszakban komoly változáson ment keresztül, 4 tanév alatt megduplázódott a listán szereplő hiány-szakképesítések száma. II.1. Szakmaszerkezeti döntések tanévenként II.1.1. A 2013/2014. tanévben A 2013/2014. tanévvel kapcsolatosan megállapítható, hogy a 37 ágazat közül 11 szerepel a nem támogatott kategóriában, Hajdú-Bihar megye 4 kapcsán egyetlen ágazat sem került ebbe a kategóriába. II.1.2. A 2014/2015. tanévben A 2014/2015. tanévben a 37 ágazat közül, a korábbi évhez képest, 10 ágazat esetében nőtt a nem támogatott kategóriájú megyék száma, 1 ágazat esetében pedig csökkent a nem támogatott kategóriájú megyék száma. Hajdú-Bihar megye kapcsán 16 ágazat került a támogatott kategóriába, 17 ágazat került a korlátozottan támogatott kategóriába, 4 ágazat pedig a nem támogatott kategóriába került. 4 A megye elnevezés alatt ebben az esetben a 19 megye és Budapest értendő 21

FM KLIK ÁF1 EJSZ2 MF110 MF 118 MF141 MF46 MF49 MF5 MF90 II/1. táblázat: A korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámai fenntartónként Hajdú-Bihar megyében a 2014/2015. tanév Ágazat megnevezése Keretszám (fő) 1. Építőipar 70 70 2. Erdészet és vadgazdálkodás 34 34 3. Faipar 34 34 4. Hang-, film és színháztechnika 160 77 58 25 5. Informatika 884 596 36 48 34 170 6. Képző- és iparművészet 400 108 112 180 7. Kereskedelem 306 216 34 13 18 25 8. Könnyűipar 36 36 9. Környezetvédelemvízgazdálkodás 34 22 12 10. Közgazdaság 612 331 68 36 108 34 35 11. Közlekedés 94 94 12. Közlekedésépítő 36 36 13. Közlekedésgépész 242 174 68 14. Sport 68 34 34 15. Szépészet 136 68 68 16. Turisztika 108 108 17. Vendéglátóipar 132 132 A 2014/2015. tanévre vonatkozóan Hajdú-Bihar megyében a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak megoszlása fenntartónként egyértelműen a KLIK kiemelt, vezető szerepét mutatja. A KLIK 17 korlátozottan támogatott ágazat közül 7 ágazatban kizárólagosan (510 fő), 9 ágazat esetében pedig részben (1616 fő) kapott keretszámokat. Egy ágazat esetében az Földművelésügyi Minisztérium (FM) kizárólagosan (34 fő), 1 ágazat esetében pedig részben (22 fő) kapott keretszámokat. Az állami fenntartók közül a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (ÁF1) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (68 fő). 22

Az egyházi jogi személyek közül a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy (EJSZ2) 4 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (204 fő). A magán fenntartók közül a Perspektíva és Stúdium Alapítvány (MF110) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (58 fő). A Sirius Oktatási Közhasznú Egyesület (MF118) 3 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (85 fő). A Trend Alapítvány (MF141) 2 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (137 fő). Az Értékadó Tanoda Alapítvány (MF46) 3 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (174 fő). Az Euro Gazdasági és Informatikai Szakképzési Alapítvány (MF49) 2 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (68 fő). A Fiatalok Idegen Nyelv- és Szakmai Továbbképzéséért Alapítvány (MF5) 2 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (60). A Matura Alapítvány (MF90) 2 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (350 fő). II/2. táblázat: A korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak megoszlása fenntartónként Hajdú-Bihar megyében a 2014/2015. tanév Állami fenntartók (KLIK, FM, Debreceni Egyetem) Létszám (fő) Arány (%) 2250 fő 66,45 % Egyházi jogi személy 204 fő 6,02 % Magán fenntartók 932 fő 27,53 % Összesen 3386 fő 100 % A II/2. táblázat alapján megállapítható, hogy a 2014/2015. tanévre vonatkozóan Hajdú-Bihar megyében a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak közel 2/3-a (66,45 %) az állami fenntartókhoz, elsősorban a KLIK-hez kerültek. Ennek hatására az egyházi jogi személyek által, valamint a magán fenntartók által fenntartott szakképző intézmények a korlátozás nélkül támogatott ágazatok irányába igyekeztek módosítani az intézmények szakmai profilját. A magán fenntartású szakképző intézmények a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak több mint negyedét ebben a tanévben megkapták (27,53 %). A 2014/2015. tanévre meghatározott keretek szerint Hajdú-Bihar megyében a következő ágazatok kerültek a korlátozás nélkül támogatott kategóriába (16 ágazat): Egészségügy; Egészségügyi technika; Élelmiszeripar; Épületgépészet; Földmérés; Gépészet; Kertészet és parképítés; Mezőgazdaság; Mezőgazdasági gépész; Nyomdaipar; Pedagógia; Szociális; Távközlés; Vegyész; Vegyipar; Villamosipar és elektronika. 23

KLIK FM EJSZ34 EJSZ4 FI2 MF42 MF5 MF66 MF68 II.1.3. A 2015/2016. tanévben A 2015/2016. tanévben a 37 ágazat közül, a korábbi évhez képest, 8 ágazat esetében nőtt, míg 14 ágazat esetében csökkent a nem támogatott kategóriájú megyék száma. A korábbi évhez képest 25 ágazat esetében csökkent, 8 ágazat esetében nőtt a támogatott kategóriájú megyék száma. Külön érdekesség, hogy a támogatott kategóriáját elveszítő 25 ágazat közül 24 esetében egyetlen megye sem maradt ebben a támogatott kategóriában. A korlátozottan támogatott kategóriájú ágazatok közül 26 esetben nőtt, míg 8 esetben csökkent a megyék száma. A korlátozottan támogatott kategóriájú ágazatok közül 9 esetében mind a 20 megye ide tartozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korlátozottan támogatott ágazatok tekintetében a központilag meghatározott keretszámok lesznek majd a mérvadóak az egyes fenntartók intézményeinek szakmai irányvonalának kialakítása során. Hajdú-Bihar megye kapcsán 8 ágazat került a támogatott kategóriába, 25 ágazat került a korlátozottan támogatott kategóriába, 4 ágazat pedig a nem támogatott kategóriába került. II/3. táblázat: A korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámai fenntartónként Hajdú-Bihar megyében a 2015/2016. tanévben Ágazat megnevezése (száma) Keretszám (fő) 1. Építőipar (XVI) 120 120 2. Erdészet és vadgazdálkodás (XXXII) 34 34 3. Faipar (XVIII) 40 40 4. Földmérés (XXXV) 40 40 5. Hang-, film és színháztechnika (VI) 40 40 6. Informatika (XIII) 384 320 36 28 7. 8. 9. Képző- és iparművészet (V) Kereskedelem (XXVI) Kertészet és parképítés (XXXIV) 80 80 380 360 20 40 40 10. Könnyűipar (XVII) 40 40 11. Környezetvédelemvízgazdálkodás (XXIII) 80 40 40 12. Közgazdaság (XXIV) 416 320 72 24 24

KLIK FM EJSZ34 EJSZ4 FI2 MF42 MF5 MF66 MF68 Ágazat megnevezése (száma) Keretszám (fő) 13. Közlekedés (XXI) 80 80 14. Közlekedésépítő (XX) 15. Közlekedésgépész (XXII) 16. Mezőgazdaság (XXXIII) 17. Mezőgazdasági gépész (XXXI) 40 40 120 120 171 80 34 17 40 108 40 68 18. Nyomdaipar (XIX) 40 40 19. Pedagógia (IV) 170 120 50 20. Sport (XXXVII) 80 80 21. Szépészet (XXX) 80 80 22. Szociális (III) 160 160 23. Távközlés (XII) 80 80 24. Turisztika (XXVIII) 176 160 16 25. Vendéglátóipar (XXVII) 220 200 20 A II/3. táblázat alapján megállapítható, hogy a 2015/2016. tanévre vonatkozóan Hajdú-Bihar megyében a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak megoszlása fenntartónként egyértelműen a KLIK kiemelt, vezető szerepét mutatja. A KLIK 25 korlátozottan támogatott ágazat közül 16 ágazatban kizárólagosan (1080 fő), 9 ágazat esetében pedig részben (1640 fő) kapott keretszámokat. Egy ágazat esetében az Földművelésügyi Minisztérium (FM) kizárólagosan (34 fő), 3 ágazat esetében pedig részben (142 fő) kapott keretszámokat. Az egyházi jogi személyek közül a Hajdúdorogi Egyházmegye (EJSZ34) 3 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (87 fő); a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (EJSZ4) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (36 fő). Az állami fenntartók közül a Debreceni Egyetem (FI2) 2 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (112 fő). 25

A magán fenntartók közül az Életen át tartó tanulásért Közhasznú Nonprofit Kft. (MF42) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (28 fő). A Fiatalok Idegen Nyelv- és Szakmai Továbbképzéséért Alapítvány (MF5) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (24 fő). A Humán Racionális Innovatív Alapítvány (MF66) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (20 fő). Az Innováció Európáért Oktatási Közhasznú Nonprofit Kft. (MF68) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (16 fő). II/4. táblázat: A korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak megoszlása fenntartónként Hajdú-Bihar megyében; 2015/2016. tanév Állami fenntartók (KLIK, FM, Debreceni Egyetem) Létszám (fő) Arány (%) 3008 fő 93,45 % Egyházi jogi személyek 123 fő 3,82 % Magán fenntartók 88 fő 2,73 % Összesen 3219 fő 100 % A II/4. táblázat alapján megállapítható, hogy a 2015/2016. tanévre vonatkozóan Hajdú-Bihar megyében a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámai szinte teljes mértékben (97,57 %) az állami fenntartókhoz, elsősorban a KLIK-hez kerültek. Ennek hatására az egyházi jogi személyek által, valamint a magán fenntartók által fenntartott szakképző intézmények a korlátozás nélkül támogatott ágazatok irányába módosították az intézmények szakmai profilját. A 2015/2016. tanévre meghatározott keretek szerint Hajdú-Bihar megyében a következő ágazatok kerültek a korlátozás nélkül támogatott kategóriába (8 ágazat): Egészségügy; Egészségügyi technika; Élelmiszeripar; Épületgépészet; Gépészet; Vegyész; Vegyipar; Villamosipar és elektronika. II.1.4. A 2016/2017. tanévben A 2016/2017. tanévben a 37 ágazat közül, a korábbi évhez képest, 14 ágazat esetében nőtt, míg 5 ágazat esetében csökkent a nem támogatott kategóriájú megyék száma. A korábbi évhez képest 7 ágazat esetében nőtt, 5 ágazat esetében csökkent a támogatott kategóriájú megyék száma. A korlátozottan támogatott kategóriájú ágazatok közül 8 esetben nőtt, míg 17 esetben csökkent a megyék száma. Hajdú-Bihar megye kapcsán 8 ágazat került a támogatott kategóriába, 26 ágazat került a korlátozottan támogatott kategóriába, 3 ágazat pedig a nem támogatott kategóriába került. 26

1. II/5. táblázat: A korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámai fenntartónként Hajdú-Bihar megyében a 2016/2017. tanév Ágazat megnevezése (száma) Keretszám (fő) NGM FM KLIK EJSZ2 2. Egészségügy (I.) 504 480 24 3. Egészségügyi technika (II.) 120 120 4. Építőipar (XVI.) 160 160 5. Faipar (XVIII.) 80 80 6. Földmérés (XXXV.) 80 80 7. Hang-, film és színháztechnika (VI.) 8. Informatika (XIII.) 520 520 76 40 36 9. Képző- és iparművészet (V.) 260 120 140 10. Kereskedelem (XXVI.) 240 240 11. Könnyűipar (XVII.) 40 40 12. Környezetvédelemvízgazdálkodás (XXIII.) 80 40 40 13. Közgazdaság (XXIV.) 280 280 14. Közlekedés (XXI.) 120 120 15. Közlekedésépítő (XX.) 40 40 16. Közlekedésgépész (XXII.) 154 120 34 17. Nyomdaipar (XIX.) 40 40 18. Optika (XXIX.) 80 80 19. Pedagógia (IV.) 160 160 20. Sport (XXXVII.) 80 80 21. Szépészet (XXX.) 154 120 34 22. Szociális (III.) 400 400 23. Távközlés (XII.) 80 80 24. Turisztika (XXVIII.) 120 120 25. Vegyipar (XIV.) 200 200 26. Vendéglátóipar (XXVII.) 216 200 16 27. Villamosipar és elektronika (XI.) 160 160 EJSZ 34 27

A II/5. táblázat alapján kijelenthető, hogy a 2016/2017. tanévre vonatkozóan Hajdú-Bihar megyében a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak megoszlása a jogszabályi változásoknak megfelelően fenntartónként egyértelműen az NGM kiemelt, vezető szerepét mutatja. Az NGM a 26 korlátozottan támogatott ágazat közül 19 ágazatban kizárólagosan (3000 fő), 7 ágazat esetében pedig részben (1120 fő) kapott keretszámokat. Egy ágazat esetében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) részben (40 fő) kapott keretszámokat. A KLIK 2 ágazat esetében részben (176 fő) kapott keretszámokat. Az egyházi jogi személyek közül a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy (EJSZ2) 3 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (92 fő). A Hajdúdorogi Egyházmegye (EJSZ34) 1 ágazat esetében kapta meg a keretszámok egy részét (16 fő). II/6. táblázat: A korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámainak megoszlása fenntartónként Hajdú-Bihar megyében a 2016/2017. tanévben Állami fenntartók (NGM, KLIK, FM) Létszám (fő) Arány (%) 4336 fő 97,57 % Egyházi jogi személyek 108 fő 2,43 % Magán fenntartók 0 fő 0 Összesen 4444 fő 100 % A II/6. táblázat alapján megállapítható, hogy a 2016/2017. tanévre vonatkozóan Hajdú-Bihar megyében a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámai szinte teljes mértékben (97,57 %) az állami fenntartókhoz, elsősorban az NGM-hez kerültek. Ennek hatására az egyházi jogi személyek által, valamint a magán fenntartók fenntartott szakképző intézmények a korlátozás nélkül támogatott ágazatok irányába módosították az intézmények szakmai profilját. A 2016/2017. tanévre meghatározott keretek szerint Hajdú-Bihar megyében a következő ágazatok kerültek a korlátozás nélkül támogatott kategóriába (8 ágazat): Élelmiszeripar; Épületgépészet; Erdészet és vadgazdálkodás; Gépészet; Kertészet és parképítés; Mezőgazdaság; Mezőgazdasági gépész; Vegyész. 28

Összességében megállapítható, hogy a jogszabályi változások során és hatására a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámai szinte teljes mértékben az állami fenntartók elsősorban az NGM által fenntartott szakképző intézményekhez kerültek. Az egyházi jogi személyek által, valamint a magán fenntartók által fenntartott szakképző intézmények pedig kiszorulván a korlátozottan támogatott szakközépiskolai ágazatok keretszámaiból; a korlátozás nélkül támogatott ágazatok irányába módosították az intézmények szakmai profilját. A korlátozás nélkül támogatott ágazatok száma Hajdú-Bihar megyében a 2014/2015. tanévben 16 darab volt; míg a 2016/2017. tanévben ezen ágazatok száma lecsökkent 8 darabra. II.2. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (1) és (2) bekezdései alapján: A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) célja a Kormány rendeletében meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók támogatása. A megyei fejlesztési és képzési bizottság megyénként legfeljebb 12, az adott megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre tesz javaslatot minden év március 31-ig. II.2.1. A 2013/2014. tanévben A 2013/2014. tanévben 10 szakképesítés szerepel a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban. A 10 szakképesítés közül 3 szakképesítés a következő évben már nem szerepel a listában. Szakképesítés megnevezése II/7. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések a 2013/2014. tanévben Szakképesítés azonosítószáma Megjegyzés Ács 3458201 Jövőre kimarad 5 Épület- és szerkezetlakatos 3458203 Gépi forgácsoló 3452103 Hegesztő 3452106 Jövőre kimarad Húsipari termékgyártó 3454103 Ipari gépész 3452104 Mezőgazdasági gépész 3452108 Pék 3454105 Jövőre kimarad Szociális gondozó és ápoló 3476201 Villanyszerelő 3452204 5 Félkövér, dőlt és piros betű: a következő évben az a szakképesítés nem szerepel a listában 29

II.2.2. A 2014/2015. tanévben A 2014/2015. tanévben 10 szakképesítés szerepel a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban. 7 szakképesítés megmaradt a tavalyi évi listából, és 3 új szakképesítés került fel a listára. 2 szakképesítés a következő évben már nem fog a listán szerepelni, és mindkettő új szakképesítés volt a listán ebben a tanévben. Szakképesítés megnevezése II/8. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések a 2014/2015. tanévben Szakképesítés azonosítószáma CNC gépkezelő 35 521 01 Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 Megjegyzés Új szakképesítés 6 ; Jövőre kimarad Gépi forgácsoló 34 521 03 Gyártósori gépbeállító 34 521 05 Új szakképesítés Húsipari termékgyártó 34 541 03 Ipari gépész 34 521 04 Mezőgazdasági gépész 34 521 08 Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Villanyszerelő 34 522 04 Zöldség- és gyümölcstermesztő 35 622 02 Új szakképesítés; Jövőre kimarad II.2.3. A 2015/2016. tanévben 2015/2016. tanévben 12 szakképesítés szerepel a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban. 8 szakképesítés megmaradt a tavalyi évi listából, és 4 új szakképesítés került fel a listára. 3 szakképesítés a következő évben már nem fog szerepelni a listán, és közülük 2 új szakképesítés volt a listán ebben a tanévben. 6 Félkövér, aláhúzott és zöld betű: új szakképesítés a korábbi évi listához képest 30

Szakképesítés megnevezése II/9. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések a 2015/2016. tanévben Szakképesítés azonosítószáma Eladó 34-341-01 Elektromechanikai műszerész 34-522-01 Épület- és szerkezetlakatos 34-582-03 Gépi forgácsoló 34-521-03 Megjegyzés Új szakképesítés; Jövőre kimarad Új szakképesítés; Jövőre kimarad Gyártósori gépbeállító 34-521-05 Jövőre kimarad Hegesztő 34-521-06 Új szakképesítés Húsipari termékgyártó 34-541-03 Ipari gépész 34-521-04 Kertész 34-622-02 Új szakképesítés Mezőgazdasági gépész 34-521-08 Szociális gondozó és ápoló 34-762-01 Villanyszerelő 34-522-04 II.2.4. A 2016/2017. tanévben A 2016/2017. tanévben 20 szakképesítés szerepel a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban. 9 szakképesítés megmaradt a tavalyi évi listából, és 11 új szakképesítés került fel a listára. II/10. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések a 2016/2017. tanévben Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Megjegyzés Ács 34-582-01 Új szakképesítés Bádogos 34-582-02 Új szakképesítés Épület- és szerkezetlakatos 34-582-03 Gazda 34-621-01 Új szakképesítés Gépgyártástechnológiai technikus 54-521-03 Új szakképesítés Gépi forgácsoló 34-521-03 Gyakorló ápoló 52-723-01 Új szakképesítés Hegesztő 34-521-06 31

Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Megjegyzés Húsipari termékgyártó 34-541-03 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Ipari gépész 34-521-04 34-582-05 Új szakképesítés Járműfényező 34-525-03 Új szakképesítés Járműipari fémalkatrész-gyártó 34-521-07 Új szakképesítés Kertész 34-622-02 Mezőgazdasági gépész 34-521-08 Nyomdaipari gépmester 54-213-04 Új szakképesítés Szociális gondozó és ápoló 34-762-01 Útépítő 34-582-11 Új szakképesítés Vegyipari technikus 54-524-02 Új szakképesítés Villanyszerelő 34-522-04 II.2.5. Összesítés A vizsgált 4 tanév a 2013/2014. tanév; a 2014/2015. tanév; a 2015/2016. tanév; a 2016/2017. tanév viszonylatában megtekinthető az összesítő táblázat, amely tartalmazza Hajdú-Bihar megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiányszakképesítéseket, összesen 26 darabot. II/11. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések összesítése 2013/ 2014. tanév 2014/ 2015. tanév 2015/ 2016. tanév 2016/ 2017. tanév Ács Igen Nem Nem Igen 2 Bádogos Nem Nem Nem Igen 1 CNC gépkezelő Nem Igen Nem Nem 1 Eladó Nem Nem Igen Nem 1 Elektromechanikai műszerész Nem Nem Igen Nem 1 Épület- és szerkezetlakatos Igen Igen Igen Igen 4 Gazda Nem Nem Nem Igen 1 Gépgyártástechnológiai technikus Nem Nem Nem Igen 1 Gépi forgácsoló Igen Igen Igen Igen 4 Gyakorló ápoló Nem Nem Nem Igen 1 Gyártósori gépbeállító Nem Igen Igen Nem 2 Hegesztő Igen Nem Igen Igen 3 32

2013/ 2014. tanév 2014/ 2015. tanév 2015/ 2016. tanév 2016/ 2017. tanév Húsipari termékgyártó Igen Igen Igen Igen 4 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Nem Nem Nem Igen 1 Ipari gépész Igen Igen Igen Igen 4 Járműfényező Nem Nem Nem Igen 1 Járműipari fémalkatrész-gyártó Nem Nem Nem Igen 1 Kertész Nem Nem Igen Igen 2 Mezőgazdasági gépész Igen Igen Igen Igen 4 Nyomdaipari gépmester Nem Nem Nem Igen 1 Pék Igen Nem Nem Nem 1 Szociális gondozó és ápoló Igen Igen Igen Igen 4 Útépítő Nem Nem Nem Igen 1 Vegyipari technikus Nem Nem Nem Igen 1 Villanyszerelő Igen Igen Igen Igen 4 Zöldség- és gyümölcstermesztő Nem Igen Nem Nem 1 Szakképesítések száma összesen (igen-ek) 10 10 12 20 50 Fenti táblázat alapján 4 tanévben szerepeltek a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban a következő szakképesítések (7 darab): Épület- és szerkezetlakatos; Gépi forgácsoló; Húsipari termékgyártó; Ipari gépész; Mezőgazdasági gépész; Szociális gondozó és ápoló; Villanyszerelő. Fenti táblázat alapján 3 tanévben szerepelt a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban a következő szakképesítés: Hegesztő. Fenti táblázat alapján 2 tanévben szerepeltek a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban a következő szakképesítések (3 szakképesítés): Ács; Gyártósori gépbeállító; Kertész. Fenti táblázat alapján 1 tanévben szerepeltek a Hajdú-Bihar megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket tartalmazó táblázatban a következő szakképesítések (15 szakképesítés): Bádogos; CNC gépkezelő; Eladó; Elektromechanikai műszerész; Gazda; Gépgyártástechnológiai technikus; Gyakorló ápoló; Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő; Járműfényező; Járműipari fémalkatrész-gyártó; Nyomdaipari gépmester; Pék; Útépítő; Vegyipari technikus; Zöldség- és gyümölcstermesztő. 33

Felhasznált irodalom Jogszabályok: - a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet; - a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet; - a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 13/2015. (II. 10.) Korm. rendelet - a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet. 34

III. Demográfiai mutatók és hatásaik Hajdú-Bihar megye foglalkoztatására, szakképzésére (szerző: Dr. Teperics Károly) A megyei Szakképzés fejlesztési koncepció megalapozásakor a demográfia háttér feldolgozása (alapvetően a 2001-es Népszámlálás adatainak felhasználásával) megtörtént. Érdemi változást mutató részletek okán szükségesnek látjuk a 2011-es Népszámlálásban (és a továbbvezetett adatokban) nyomozható újdonságok és az időközben megszülető demográfiai szcenáriókhoz való viszony bemutatását. Ahol lehet, ott a vizsgálat alapegységeként a járásokat kezeltük. III. 1. Bevezetés, a demográfiai hatások feldolgozásának felépítése A vizsgálat első részében a tényleges népmozgalom alkotórészeinek (természetes változások, belföldi vándorlások) áttekintésére került sor. A második alfejezet a nemzetközi migráció Népszámlálásokon mérhető megyei hatásait tekintette át, érintőlegesen kitérve a legfrissebb migrációs hullám újszerű elemeire és a (feltételezhető) hatásaira. A felismerhető új elemek felhasználásával korrigáltuk a Koncepcióban megjelenő demográfiai prognózisunkat. A demográfiai feldolgozás második része a foglalkoztatottak körében koncentráltan vizsgálta az elöregedés jelenségét. Első felében a KSH 2011-es Népszámlálási adataiból tovább- és visszavezetett (2015, illetve 2009) adataival az egyes szektorok foglalkoztatásban betöltött szerepét és általában a foglalkoztatottak korstruktúráját elemeztük. A második részében pedig a két (2001, 2011) Népszámlálás felhasználásával érzékeltethető az elöregedés folyamata, annak szektorális eltérései. A harmadik részben a NAV adatszolgáltatását felhasználva tovább szűkíthetővé vált a vizsgálat fókusza. Itt már FEOR főcsoportok szerinti kormegoszlást is vizsgálni tudtunk. Összességében a korstruktúra bemutatását is felvállalhattuk, illetve FEOR egységek szerinti bontásban részletesebb vizsgálatot is végezhettünk. A foglalkozásokat kategorizáltuk, kiválasztva így a demográfiai tekintetben leginkább veszélyes helyzetben lévőket. Közülük egy főcsoporton módszertant mutattunk be a részletes vizsgálat vonatkozásában. Ebben az elöregedést (a nagy létszámban munkaerő-piacról kilépők évjáratait) a korévek és a nyugdíjba vonulás évének összefüggésében elemeztük. Utóbbi információ direktben hasznosítható a szakképzés kapacitásának tervezésekor. III. 2. A népesség mennyiségi jellemzői és a népességszám változásának tendenciái Alapvető változásként elmondható, hogy a fogyás tendenciája (legalább rövidtávon, átmenetileg) megállt. A 2010-es 539.700 fős népesség (átmeneti növekedés, 2012: 541.400 fő) után 2013-ban 539.500 fő, ami stagnálásnak tekinthető. A megye népességét alakító természetes tényezők jobbak, mint a magyar átlag, ennek következtében a megyék népességi rangsorában a 4. helyre került. A megye 10 járásából kiemelkedik népességével (és 40%-os arányával) a Debreceni járás (III/I. táblázat). 35

III/I. táblázat: Hajdú-Bihar megye járásainak adatai (2014) Járás neve Települések száma Városok száma Népességszám Balmazújvárosi 5 2 30.488 Berettyóújfalui 25 3 45.539 Debreceni 2 2 217.217 Derecskei 13 2 41.820 Hajdúböszörményi 2 2 40.424 Hajdúhadházi 3 2 22.326 Hajdúnánási 6 2 29.638 Hajdúszoboszlói 5 2 43.175 Nyíradonyi 9 2 29.846 Püspökladányi 12 2 40.877 (forrás: KSH) A természetes demográfiai mutatókra vonatkozó (2010 utáni) pozitív változás mögött a születések számának lassú emelkedése, stagnálása áll. Miközben a halálozások száma a megyében 6.383-ról (2010) 6183-ra (2013) esett vissza, a születések száma stagnált, valamit emelkedett (2010: 4942 fő; 2013: 4959 fő). Magyarországi viszonyok között ez már érdemi előrelépésnek tekinthető (III/1.. ábra). III/1. ábra: Hajdú-Bihar megye természetes fogyásának helyzete (forrás: TEIR) Jellemzően jobb mutatókkal bír a megye, mint a régiós és az országos értékek. 2010-ről 2,61 -ről 2,23 -re finomodott a természetes fogyás mértéke. Ennél kedvezőbb értékeket csak Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,62 ) és Pest megyékben (1,79 ) találhatunk. Az aszimmetrikus népesség elhelyezkedés (alapvetően városi struktúrával rendelkező Hajdúság és aprófalvas Bihar) súlypontja Debrecen, a Debreceni járás. Ebből Debrecen lakossága (2015. 01. 01) 203.506 fő, a megye lakosságának mintegy 38%-a. Az itt zajló demográfiai folyamatok kihatnak a megye egészére (III/2. ábra). 36

III/2. ábra: Debrecen és a Debreceni járás természetes népmozgalmi adatai (forrás: TEIR) A megyén belüli másik végletre az aprófalvas Bihar adatai adnak példát (III/3. ábra). III/3. ábra: Berettyóújfalu és a Berettyóújfalui járás természetes népmozgalmi adatai (forrás: TEIR) Itt 2004-től a járási és a központ adatai is rosszabbak, mint az országos átlag. Reménykeltő azonban, hogy 2013-ban az országos átlag közelébe kerültek a természetes fogyás mutatói. A járás adatainak javulása meghaladja a központi település értékeit. Ebben valószínűleg a jelentős roma kisebbséggel rendelkező határmenti települések játszanak szerepet. A tényleges népmozgalmi változásokban a vándorlások játszanak még szerepet. A belföldi vándorlásokat bemutató értékeknek országos átlaggal történő összevetése értelmetlen (III/4. ábra). Pozitív jelenség, hogy a megye csak 10. a kibocsátó megyék rangsorában. A Dunán innen elhelyezkedő megyék közül Pest (növelni), Bács-Kiskun és Csongrád képes jobban megtartani a népességét. Közvetlen szomszédaink közül mindegyik lényegesen rosszabb helyzetben van e tekintetben. III/4. ábra: A magyar megyék vándorlási egyenlege ezrelékben (forrás: TEIR) 37

Hajdú-Bihar esetében a kedvező érték egy rövid (2011-2012-ben zajló) kedvezőtlen trend visszafordulásával állt elő (III/5. ábra). Az ezredforduló után állandósulni látszanak az értékek, remélhető a stabilizáció. III/5. ábra: Hajdú-Bihar megye vándorlási egyenlege (forrás: TEIR) Érdemben nem tér el ettől a megyeszékhely és járásának adatsora (III/6. ábra). Itt 2007-2010 között volt egy pár év, amikor a megye más járásközpontjainál jobb értékekkel bírt Debrecen. 2011-2013 között viszont az elvándorlás meghaladja a többi járási központban mérhetőt. Optimista megközelítésben ennek magyarázatát a válság után fellendülő szuburbanizációs folyamatnak is tulajdoníthatjuk. A negatív olvasat szerint ezt a nagyvárosokra jellemzőbb mobilitással, a Budapestre, vagy Dunántúlra történő mozgásokkal lehet indokolni. III/6. ábra: A Debreceni járás vándorlási egyenlege (forrás: TEIR) A vándorlások irányát is tudjuk követni (III/7. ábra). III/7. ábra: A nyers vándorlási ráta és a megyék közötti vándorlások száma és iránya (2010-2013) (forrás: Bálint, Gödri 2015) 38

Hajdú-Bihar megye a Budapest és a Dunántúl nyugati része felé történő elvándorlással és Szabolcs-Szatmár-Beregből, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénből pedig bevándorlással jellemezhető. Az alföldi megyék közül azon kivételek közé tartozik (Csongráddal), ahova érkeznek is, nem csak távoznak emberek. A megye tényleges népmozgalma a természetes változások (születések, halálozások) és a vándorlások egyenlegeként rajzolható meg (III/8. ábra). III/8. ábra: Hajdú-Bihar megye rendszerváltás utáni időszakának korfái (Forrás: KSH) A Hajdúhadházi járás rendelkezik az egyetlen természetes szaporodási értékkel. Országos léptékben is ritka +3,8 növekedése hátterében a roma népesség magas aránya vélelmezhető. Másutt mindenütt a természetes fogyás jellemző 1,3 -től 4,9-ig terjedő mértékben. A vándorlási egyenleg tekintetében három járás van pozitívumban (III/9. ábra). Nyíradony, Hajdúnánás, és Hajdúszoboszló járásaiba többen költöznek be, mint ahányan elhagyják őket. A magas természetes fogyási érték miatt azonban itt is csökken évről évre a népesség száma. A megye tíz járásából egy (Hajdúhadházi) esetében van tényleges növekedés, ott az egy ezrelékes érték a természetes szaporodásnak tudható be. Két érték figyelemre méltó még. A Berettyóújfalui járás népessége évente 11,7 -kel csökken. A másik a megyeszékhely, régióközpont Debrecen (Debreceni járás) 3,4 a népességvesztése. 39

III/9. ábra: A tényleges népmozgalom értékei a megye járásaiban (2013) (forrás: TEIR) A jó természetes mutatók az öregedési mutatóra is hatással vannak (III/11-12. ábra). Az öregedési mutató a 100 14 év alatti (fiatal) lakosra jutó 60 év feletti (öreg) lakos számát mutatja. Az országos értékeknél (166,72) lényegesen jobb a megyére jellemző mutató (145,91), bár az Észak-Alföldi Régió értékét (141,73) meghaladja. Ebben az országos lista élén álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 122,1-es mutatója játszik szerepet. A lista második helyén Pest megye (131,07), a harmadikon Hajdú-Bihar található. III/10. ábra: Az öregedési mutató Hajdú- Bihar megyében (forrás: TEIR) III/11. ábra: Az öregedési mutató a Debreceni járásban (forrás: TEIR) 40

Az öregedési mutató magas debreceni értékei erősítik a népesség elmozgására vonatkozó elképzeléseinket (III/12. ábra). III/12. ábra: Az öregedési mutató Hajdú-Bihar megye járásaiban (forrás: TEIR) Az öregedési mutató országos átlagát (166,72) a megye járásai közül csak a Debreceni járás éri el. Ennél lényegesen alacsonyabbak hajdú-bihari járásokra jellemző értékek. Nyíradonyi, Derecskei és a Hajdúböszörményi járások nagyjából kétharmadnyi értékkel jellemezhetők, extrémnek tekinthető a Hajdúhadházi járás, ahol 100 fiatalkorúra csak 68 fő 60 év feletti lakos jut. A tényleges demográfiai változások a népesség országos átlagnál valamivel lassabb fogyást és az elöregedést jósolnak. Ezzel együtt mindkét jelenség negatív következményeivel számolni kell és az oktatás folyamatának tervezésekor számítani kell a kisebb merítési bázissal. III. 3. A nemzetközi migráció megjelenése Hajdú-Bihar megyében A 2011-es Népszámlálás adatai alapján feldolgozható a nemzetközi migrációban érintettségének kérdése is. Más (népességfogyással jellemezhető) európai országokhoz hasonlóan Magyarország is befogadó országgá vált az ezredforduló környékétől. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak. A Népszámlálás révén rendelkezésre álló adatok segítségével a jelen (jelenközeli) állapot vázolható fel. A napjainkban zajló vándorlási hullám egy másik történet, róluk keveset tudunk és letelepedésük a jövő kérdése. Velük kapcsolatban (jellemzőik alapján) a középtávú jövőkép vonatkozásában kell számolnunk. 41

A 2011-es adatok szerint Hajdú-Bihar megyében a bevándorlók közel fele (49,7%) szomszédos országból (Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia) származó, valószínűleg határontúli magyar. A migrációs források körének kiszélesedése (diverzifikációja) nálunk még nem jellemző, emiatt a migránsok végzettségében tapasztalható visszaesés és nyelvtudás hiánya sem érzékelhető. Általában igaz, hogy az új hazát választók fiatal és átlagnál képzettebb, aktívabb népességből kerülnek ki. A közös jellemzők közé tartozik az is, hogy a Magyarországra érkezők a fővárost és a vidéki nagyvárosokat célozzák meg elsődlegesen. Különösen igaz ez a távoli országokból érkezőkre, a szomszédos országokból áttelepülők (jellemzően magyar kisebbséghez tartozók) esetében a származási ország közelsége szempont lehet. Hajdú-Bihar megyében jellemzően a Romániából érkezők adják településenként legmagasabb külföldi állampolgár számot. A 2011-es adatok szerint 230.000 más országból származó ember legnagyobb része Budapestet választotta lakóhelyül. Arányaiban Csongrád és Pest megyék következnek a sorban. Hajdú-Bihar megyében átlag alattiak az értékek, a megye nem tartozik a legnépszerűbb célterületek közé (III/13. ábra). III/13. ábra: Az 1000 lakosra jutó külföldiek számának alakulása megyénként (2001, 2005, 2010) (forrás: KSH) 42

Az ezredforduló után itt is megfigyelhető a külföldiek számának és arányának emelkedése (III/14. ábra). III/14. ábra: A Hajdú-Bihar megyében jelenlévő külföldiek 1000 lakosra jutó arányának változása (forrás: KSH) A vizsgált periódusban másfélszeresére emelkedett az 1000 lakosra jutó arány. A migránsok koncentrációi a hatások (közöttük munkaerő-piaciak) koncentrálódását is eredményezik, a területi jellemzők megismerése ezért is lényeges. Az országban élő migránsok közel fele (49,7%) Budapesten, illetve az 5 legnagyobb városban élt (Kincses 2014). A 2011-ben Budapest (56.603 fő), Szeged (5.082 fő), Debrecen (4.425 fő), Pécs (3.416 fő), Miskolc (923 fő) a sorrend a legnagyobb (és legnagyobb külföldi koncentrációval rendelkező) városok. A külföldiek településenkénti aránya általában alacsony. A nagyvárosok mellett a határmente (esetünkben a román határ melléke) és a Balaton vidéke mutat koncentrációt (III/15. ábra). 2001-hez képest a súlypont nyugatra tolódása figyelhető meg. III/15. ábra: A külföldiek településenkénti aránya Magyarországon (forrás: Kincses 2014) 43

Az abszolút számok alapján megyénkből csak Debrecenben van nagyobb számban külföldi. Érdekes azonban a többi település esetében a változás iránya. Kincses Áron (2014) a magyar népesség demográfiai mutatóival együtt kezelte, kategorizálta a külföldi népesség létszámváltozásait. Térképén a Hajdú-Bihar megye települései három nagyobb kategóriába tartoznak (III/16. ábra). III/16. ábra: A külföldi és a magyar népességszám változása 2001 és 2011 között (Kincses Á. kategóriái) A három (Hajdú-Bihar megyében jelentős) kategória: - 4. (kék): a magyar népesség változása -1 és +1 % közötti, a külföldieké 1% feletti arányban nő, - 7. (sárga): a magyar népesség csökkenése 1%-nál nagyobb, a külföldieké 1% feletti arányban nő, - 9. (barna) a magyar és a külföldi népesség aránya is 1% feletti értékkel csökken. A 4. és a 7. kategória uralja a megye településeit, emelkedő külföldi népességaránnyal. Kis számok mellett is figyelemre méltó a változás iránya. Ez egybevág azzal az országosan megfigyelhető tapasztalattal, miszerint a magyar lakosság száma a települések 79%-ában csökkenő (csak 17%-ban emelkedő), addig a külföldiek létszámváltozásában ennek közel fordítottját láthatjuk. A települések 69%-ában több, 25%-ában kevesebb külföldi él 2001 és 2011 viszonylatában. 44

A 2011-es Népszámláláson azonosítható külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nem tükröznek akut problémát. Kevesen vannak (2%-a a népességnek), felmérhető, valószínűsíthető hatásaik is pozitívak. Ebben a hagyományosnak tekinthető migrációs folyamatban eddig hozzánk érkezettekre jellemzők a klasszikus migrációs vonások. Képzettek, a munkaerőpiacon aktívak. Iskolázottságuk a magyar átlag felett van, a munkaerőpiacra történő beépülésük viszonylag könnyű. A modern (napjainkban zajló) folyamatban szereplők inkább képzetlenebbek, esetükben a szakképzés feladatai előre jelezhetők. Németországban a befogadottak számára a legfontosabb feladat a nyelv és a szakmai ismeretek megszerzése, megújítása. Állami finanszírozással zajlik a folyamat, amit tapasztalatként Magyarországon is fel lehet majd használni, ha letelepedő menekültekkel szembesülünk. III. 4. Demográfiai prognózis A Koncepcióban felvázolt demográfiai prognózis néhány eleme az eltelt évek alapján korrigálható. Az elöregedő területek köre és a jelenség alap okai továbbra is maradnak. A Tiszamente kistérségében és a bihari aprófalvas térségben (perifériák) várhatóan a fogyás tendenciája erősödik fel, eredményeként a korstruktúra elöregedési folyamata nagy bizonyossággal folytatódni fog. Természetes okok és az elvándorlás együtt alakítja ezt a tendenciát, emiatt nagy bizonyossággal állítható, hogy középtávon nem fog változni. A stabil népességszámot mérsékelt csökkenéssel, lassan öregedő korstruktúrával helyettesíthetjük a megye mezővárosai (Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nádudvar, Kaba, Püspökladány) és Debrecen esetében. A megyeszékhely esetében a nemzetközi migráció bevándorlási többlete csökkenti a természetes fogyás mértékét. Népességszám növekedéssel jellemezhető jövőképet várhatunk a Debrecen környékén elhelyezkedő települések gyűrűjében. Ezt szuburbanizációs folyamatok (pl.: Mikepércs, Bocskaikert), illetve a természetes szaporodás eredményezheti (Hajdúhadház, Hajdúsámson, Vámospércs). Továbbra is egyedinek látjuk a román határmente kistelepüléseinek népességszám alakulását (Told, Bojt, Sáp, Szerep, Hencida, Körösszakál), ahol a 35% feletti arányúra becsült cigány lakosság révén etnikai csere folyamata zajlik. A korstruktúra fiatalodására, a fiatalok arányának növekedésére lehet ebből következtetni. 45

A nemzetközi migráció Debrecen és a határmente esetében jelenthet fogyást mérséklő hatásokat. A megye belső területeire egyelőre nem gyakorol számottevő hatást. Konfliktust a modern, tömeges vándorlás eredményezhet. A képzetlen tömegek szakképzése helyettesítő tulajdonságai miatt a magyar képzetlen munkavállalók vetélytársai lehetnek a munkaerőpiacon. Mindkét társadalmi csoport (képzetlen migráns és a képzetlen magyar munkavállaló) a szakképzés alanya lehet. Mindkettőjük (minimális) munkaerő-piaci pozícióit a szakképzés révén lehet javítani. III. 5. A foglalkoztatottak életkor és gazdasági szektorok szerinti megoszlása A foglalkoztatottak életkor és szektorok szerinti vizsgálatával a szakképzés tervezésének folyamatát szeretnénk információkkal támogatni. III. 5. 1. alapján A foglalkoztatottak jellemzőinek alakulása a KSH munkaerő-felmérései A megye foglalkoztatottjainak létszámáról a KSH a munkaerő felmérések alapján tudott adatokat szolgáltatni. Az ILO szabványa szerint a 15-74 év közötti korcsoportra vonatkoztatott foglalkoztatotti létszám 2009-től 177.386 fős létszámról, 2015-re 207.470 főre emelkedett. Korcsoportonként megfigyelhető ebben eltérés (III/17. ábra). A két fiatal korcsoportban 15-24, illetve a 25-39 évesek esetében lassú emelkedés, stagnálás észlelhető a létszámban, míg az idősebbeknél (40-54, illetve különösen az 55-64 évesek) esetében létszámemelkedés van. A két szélsőhelyzetben lévő korcsoport (15-24 és az 55-64 évesek) egymáshoz való aránya mutatja látványosan az elöregedés folyamatát. 2009-ben 1,6 szerese a legidősebb aktív foglalkoztatotti csoport létszáma a legfiatalabbaknak, 2015-ben ez már 2,17 szorosra emelkedett. II/17. ábra: A foglalkoztatottak életkor szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében (trendvonalakkal) [1000 fő] (forrás: KSH munkaerő-felmérések) 46

Különösen érdekes a 25-39 éves korcsoport arányvesztése (II/18. ábra). Hat év viszonylatában pár száz fővel emelkedett a létszám, arányaiban viszont erőteljesen visszaesett. III/18. ábra: A foglalkoztatottak korcsoportjainak arányváltozása 2009 és 2015 között (forrás: KSH munkaerő-felmérések) A foglalkoztatottak ágazatok közötti megoszlása stabilitásról árulkodik (III/19. ábra). III/19. ábra: A foglalkoztatottak ágazatok közötti megoszlása Hajdú-Bihar megyében 2009 és 2015 között (forrás: KSH munkaerő-felmérések) 47

A válság utáni években a mezőgazdaság és az ipar (együttesen és külön-külön is) növelte a foglalkoztatásban játszott szerepét. Az iparban a feldolgozóiparon kívüli területek növekedése számottevő. A szolgáltatásokban a közszolgáltatások stabilan maradtak, a piaci szolgáltatások viszont tizedet (súlyuk tizedét) veszítettek a súlyukból. III. 5. 2. A foglalkoztatottak jellemzőinek alakulása a KSH Népszámlálásai alapján A 2001-es és a 2011-es Népszámlálások segítségével a foglalkoztatottak életkor szerint megoszlásában (10 év viszonylatában is) nyomozható változás (III/20. ábra). III/20. ábra A foglalkoztatottak életkor-csoportonkénti megoszlása Hajdú-Bihar megyében (forrás: KSH) Egyértelműen rossz demográfia nyomokat jelentenek a 15-29 évesek alacsonyabb 2011-es számai, valamint az 50-59-es és a 60 feletti korcsoportokban a magasabb 2011-es értékek. Az elöregedés folyamata ismerhető fel ezekből, valamint az, hogy a folyamat előrehaladt 10 év viszonylatában. A 30-39 közötti korcsoportnál a Ratkó unokák magasabb száma ezt kicsit tompítja.az egyes gazdasági ágak 10 év alatti foglalkoztatotti létszámváltozása mögött foglalkoztatási átrétegződés szépen felismerhető (III/21. ábra). III/21. ábra: A foglalkoztatottak létszámának változása 2001 és 2011 között Hajdú-Bihar megyében (forrás: KSH) 48

A létszámok csökkentek a mezőgazdaságban, illetve az ipar, építőiparban egyaránt, míg a szolgáltatások ágazata komoly létszámemelkedésen ment keresztül. Az abszolút számok is változtak. 2001-ben 174.814 fő, 2011-ben 198.106 fő foglalkoztatott volt a megye gazdaságában. Az egyes ágazatok belső adatai is átalakultak (III/22. ábra). A leglátványosabban az öregedési folyamatot a mező- és erdőgazdálkodás foglalkoztatotti adatai adják vissza. Csak az 50 év feletti korcsoportokban vannak többen a 2011-es Népszámláláskor regisztráltak. A fiatalabbak (és különösen a 15-29-es korosztály esetében különösen nagy az eltérés, lényegesen kevesebben vannak az utolsó Népszámlálás szerint a fiatalok ebben az ágazatban, mint a 10 évvel ezelőtti (a két Népszámlálás között 10 év és 8 hónap telt el) időpontjában. Az ipar, építőipar esete nem tipikus. A szolgáltatásoké viszont igen. Az általános bővülési tendencia jól érzékelhető, de a legfiatalabb korcsoportnál itt feltűnik a demográfia hatása, csökken foglalkoztatottak száma. III/22. ábra: Az egyes gazdasági ágakban foglalkoztatottak korszerkezete korcsoportonként 2001-ben és 2011-ben (forrás: KSH) 49

III. 5. 3. A foglalkoztatottak korcsoportonkénti megoszlása A foglalkoztatottak korcsoportonkénti bontásával a szakképzés-fejlesztésre vonatkozó háttérinformációk körét szeretnénk bővíteni. Az aktuális foglalkoztatási helyzetkép mellett a tervezésre erős hatást gyakorolhat a gazdaságban dolgozók életkor szerinti megoszlása. Az aktív állományból nyugdíjba vonulók száma (magas aránya) a hiányra, illetve az alacsony pedig a telítettségre vonatkozóan hasznos információ. Fontos az adatok korlátainak ismerete. Csak a jelen (2014-es) állapotokra vonatkozó információk kerültek feldolgozásra. Ez nem adja/adhatja vissza (reményeink szerint sem) a munkaerő-piac jövőbeni keresletét. Az oktatástervezés (annak munkaerő-piaci szükségleten alapuló típusa különlegesen) a keresleti oldalra való információkat gyűjti/számolja/előrevetíti. Korlátaink lévén ilyen céljaink nem lehettek, mi csak a keresleti oldal kilépő munkavállalóira vonatkozóan tudtunk megállapításokra jutni. Ebben is az általános tendenciákat tudjuk vázolni, hiszen (az adatbázisban is felismerhetően) a nyugdíjkorhatár nem jelent automatikus kilépést a munkaerő-piacról. A felsoroltak okán nem a számszerűség, hanem csak a tendenciák előrejelzése lehetett a célunk. Az elemzések során a foglalkoztatottak demográfiai jellemzőit vizsgáltuk, ebben a tekintetben nevesítettünk sérülékeny, avagy jobb helyzetben lévő foglalkozási főcsoportokat, esetleg foglalkozásokat (külön feladat a FEOR rendszerének OKJ-kel történő párhuzamosítása). A kínálati oldal tervezésekor már ennek szakmákra történő lefordításával kell dolgozni. Elemzésünk alapjaiban helyzetfeltáró jellegű. Az adatbázis alapjellemzői A megye foglalkoztatottjainak korcsoportonkénti vizsgálatához a NAV irányába kötelező adatszolgáltatást vettük alapul. Az információ-szolgáltatásra kötelezettek köre: - A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), - az állami foglalkoztatási szerv, - a Magyarországon bejegyzett egyházi jogi személy, - a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, - a megszűnő, az átalakuló, a felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó. Minden vállalkozás havonta jelenti a foglalkoztatottjainak számát és FEOR szerinti beosztását 08-as nyomtatvány M mellékletén, illetve ezen feltünteti a foglalkoztatottak életkorát is (III/II. táblázat). III/II. táblázat: A 2014-re vonatkozó foglalkoztatotti adatbázis alapadatai Év Foglalkozások Foglalkoztatottak száma száma (éves átlag) Átlagéletkor (év) 2014 471 198.860 40,1 (forrás: NAV 2015) 50

2014-re vonatkozóan ismert a teljes foglalkoztatotti létszám. Ennek havi eltérései számunkra nem érdekesek (nehezen kezelhetők), emiatt az éves átlaggal számoltunk (1-12. hónap foglalkoztatottjaink száma/12). Az adatok életkor évre vonatkozóan pontosak (a nyugdíjrendszer átalakításának folyamatában esetenként a születési hónapok hiánya gondot jelent). Az adatgyűjtés problémája, hogy a FEOR alapján történő azonosításuk 22,03%-uk (55. 923 fő éves átlagban) esetében nem kivitelezhető (III/23. ábra). III/23. ábra: A beazonosítatlan FEOR kategóriával rendelkező adatok korcsoportonkénti súlya (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) Jól látható, hogy a FEOR beosztás hiánya a korcsoportba tartozó foglalkoztatott számával (többé-kevésbé) fordítottan változik. A 26-30-as korcsoporttól a 61-65-ig meghaladja a negyedét a foglalkoztatottaknak. A legkisebb eltérés 46-55 közötti két csoportban található, itt csak egyhatodnyi emberről nem tudjuk a foglalkozást beazonosítani. A legnagyobb arányú hiány a legfiatalabb (16-20 évesek) és a legöregebb (76-80 évesek) korcsoportjainál fordul elő, itt mintegy fele a foglalkoztatottaknak FEOR szerinti besorolással nem azonosítható (III/III. táblázat). III/III. táblázat: A megye foglalkozásai közül 1% feletti arányban részesülő legnagyobbak FEOR kód Elnevezés Foglalkoztatottak száma (havi átlag, fő) Átlag életkor (év) 9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 7712 40,95 5113 Bolti eladó 7225 39,28 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 4274 41,91 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 3673 42,11 1210 Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató) 3661 46,00 1329 Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője 2937 46,13 3910 Egyéb ügyintéző 2609 39,90 9119 Egyéb takarító és kisegítő 2375 45,03 1333 Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője 2335 45,17 51

FEOR kód Elnevezés Foglalkoztatottak száma (havi átlag, fő) Átlag életkor (év) 3513 Szociális gondozó, szakgondozó 2313 42,59 9112 Intézményi takarító és kisegítő 2283 46,91 2910 Egyéb, magasan képzett ügyintéző 2153 37,89 4112 Általános irodai adminisztrátor 2139 38,67 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 2108 38,36 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 2086 41,56 - Besorolatlan 55923 38,80 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) Jellemzően a szolgáltató ágazat foglalkozásai jelentek meg a legnagyobb létszámok között. Ebből a legnagyobb egységet a besorolatlanok jelentik. Életkor szerinti képbe természetesen a foglalkozásra vonatkozó azonosítás nélkül is beemelhető (III/24. ábra). III/24. ábra: Hajdú-Bihar megye foglalkoztatottjainak életkor-csoportonkénti megoszlása 2014-ben [%] (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) Az ábra tulajdonképpen egy fél korfa. Nemek szerinti bontás híján csak egyik oldalon jelenített meg információkat, az adott korcsoportba tartozó foglalkoztatottak arányát, a teljes foglalkoztatotti csoporton belül. Ez a kép természetesen eltér a teljes népesség korfájától. Érdekes, hogy viszonylag magas a foglalkoztatottak aránya a nyugdíj korhatár felett. A korcsoportokkal történő azonosítás a felmenő rendszerben emelkedő nyugdíj korhatár miatt nem precíz, de csak a 65 feletti aktívakat számolva 2,3% (5800 fő) látható. 52

A természetes demográfiai folyamatok eredményeként a magasabb életkort egyre kevesebben élik meg, emiatt egy optimális demográfiai szerkezettel rendelkező ország foglalkoztatottjainak korfája az (kötelező, jellemző) iskolázás utáni időszakban a legnagyobb létszámokat mutatja, onnantól folyamatosan csökken az idősebb korcsoportok súlya. Itt a 26-33 évesek csoportjánál kellene előfordulni a nagy értékeknek (arányoknak), addigra akár a felsőoktatáson is túl kell lennie a potenciális munkavállalónak. Esetünkben ez a 36-40 évesek korcsoportjában jelenik meg, onnan normális futású a szalagsor. A fiatal foglalkoztatottak hiányoznak és az idő előrehaladtával egyre jobban hiányozni fognak a foglalkoztatottak közül. Természetes demográfiai okok, külföldi munkavállalás (nemzetközi és belföldi vándorlás), valamint a pályakezdőket érintő munkanélküliség egyaránt szerepet játszik ebben a helyzetben. Utóbbi kettő (ha nehezen is) talán kezelhető, a természetes fogyás tendenciája viszont szinte megfordíthatatlan. III. 5. 4. A demográfiai tekintetben sérülékeny helyzetben lévő foglalkozások vizsgálata A nagy tömegben rendelkezésünkre álló adatot demográfiai jellemzőik (kilátások) alapján rendszereztük. A rendszerezéshez index-alkotásra tettünk kísérletet. A demográfiában használatos öregedési indexhez hasonló (65 feletti korcsoport száma/14 alatti korcsoport) kiöregedési indexet hoztunk létre. Számításakor a fiatal aktív foglalkoztatottak arányát viszonyítottuk az idős aktívakhoz (40-65 közötti foglalkoztatottak/16-30 közötti foglalkoztatottak). A két véglet helyett a foglalkoztatás korszerkezetének vizsgálatakor gyakran alkalmazott fiatal aktív munkavállaló (16-30) és az idős aktív munkavállaló (31-65) két csoportját használtuk fel. Idős/fiatal osztással létrehozott viszonyszámunk esetében az egy alatti kis számok a fiatalok többletét, az egy feletti nagyobbak, pedig az idősek többségét jelzik. Az egyes foglalkozások demográfiai helyzetének megítéléséhez (szakmák számára vonatkozó egységgel) decilisekre osztottuk az index értékeit (III/IV táblázat). III/IV. táblázat: Kiöregedési mutató Hajdú-Bihar megye foglalkoztatottjai körében Decilisek száma Decilisekbe tartozó foglalkozások száma Öreg/fiatal foglalkoztatott index szélső értékei Foglalkoztatottak száma (fő) 1. 47 0-0,3 3575 2. 47 0,3-0,49 8233 3. 47 0,49-0,66 9751 4. 47 0,66-0,84 19240 5. 47 0,84-1,02 13702 6. 47 1,03-1,2 26266 7. 47 1,21-1,46 18847 8. 47 1,46-1,86 19972 9. 47 1,86-2,49 15723 10. 49 2,57-29 6628 Összesen: 472 0-29 141937 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 53

Az első tizedbe tartozó foglalkozások közel harmada esetében nincs az idősek (40-65 évesek) között az adatbázisban dolgozó, csak a fiatalabbak között vannak ide tartozók. Ezek mindegyike egy-két főt jelent mindössze, foglalkozásaik nem tömegeket jelentenek (meteorológus, matróz, író, néprajzkutató, stb.). 100 fő feletti létszámban a modernebb, magasabb képzettséget igénylő szakmák tűntek fel (egyéb természettudományi foglalkozású (737), villamosberendezés-összeszerelő (505), szoftver fejlesztő (323 fő), szállodai recepciós (198), egyéb adatbázis- és hálózati elemző (198), villamosipari technikus (164). Hasonlóan jó korviszonyokkal jellemezhető még a második és a harmadik decilis (III/V-VI. táblázat). III/V. táblázat: A második decilis legnagyobb számú foglalkoztatottjai Ö/F arány Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 0,49 2910 Egyéb, magasan képzett ügyintéző 2 153 0,34 5133 Pultos 1 047 0,34 5132 Pincér 584 0,49 2533 Kereskedelmi tervező, szervező 416 0,41 9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő 378 0,39 2211 Általános orvos 354 0,49 2312 Szociális munkás és tanácsadó 340 0,33 5211 Fodrász 334 0,47 4114 Adatrögzítő, kódoló 263 0,31 5121 Üzemanyagtöltő állomás kezelője 240 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) Ezekben is jellemzően érettségihez, vagy magasabb végzettséghez kötődő foglalkozások (szakmák) jelentek meg. Számomra az általános orvosok jelenléte érdekes. III/VI. táblázat: A harmadik decilis legnagyobb számú foglalkoztatottjai Ö/F arány Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 0,66 4112 Általános irodai adminisztrátor 2 139 0,49 3622 Kereskedelmi ügyintéző 1 030 0,61 5129 Egyéb, máshova nem sorolható 658 kereskedelmi foglalkozású 0,64 8133 Gyógyszergyártó gép kezelője 618 0,54 7324 Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs 494 0,62 3624 Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) 476 0,56 2118 Gépészmérnök 350 0,52 8325 Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép 336 kezelője 0,62 2139 Egyéb, máshova nem sorolható mérnök 298 0,58 3139 Egyéb, máshova nem sorolható technikus 258 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 54

A harmadik tizedbe sorolható a nagyszámú, de FEOR szerinti beosztásba nem sorolt nagy tömegű (55.923) csoport is. A negyedik tizedben (még mindig a fiatal aktívak száma magasabb) jelennek meg a középszintű szakképzésben is elérhető szakmák (III/VII. táblázat). III/VII. táblázat: A negyedik decilis legnagyobb számú foglalkoztatottjai Ö/F arány Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 0,75 5113 Bolti eladó 7 224 0,73 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 2 108 0,69 4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 1 627 0,69 9223 Rakodómunkás 1 583 0,74 5134 Szakács 845 0,84 3161 Munka- és termelésszervező 697 0,84 7325 Hegesztő, lángvágó 696 0,78 7232 Nyomdász, nyomdai gépmester 527 0,76 7114 Pék, édesiparitermék-gyártó 493 0,66 7223 Bútorasztalos 360 0,73 5117 Bolti pénztáros, jegypénztáros 303 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) A közel 20.000 fővel reprezentált tizedben látványos a bolti eladók magas száma, valamint az egyszerű építőipari foglalkozás és a rakodómunkások magas aránya. Itt a képzés rövidsége (hiánya) miatt vannak jelen sokan egészen fiatalon, ez javítja a korstruktúrát. A decilis kisebb létszámú foglalkozásai között a képzettek (diplomások) közül a fizikus, pszichológus és a térinformatikus foglalkozás is feltűnik tízes nagyságrenddel. Demográfiai vonatkozásban az elöregedő foglalkozások jelentik a tizedik tizedbe tartozók (III/VIII. táblázat). III/VIII. táblázat: A tizedik decilis legnagyobb számú foglalkoztatottjai Ö/F arány Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 2,79 9112 Intézményi takarító és kisegítő 2 283 2,99 9231 Portás, telepőr, egyszerű őr 997 2,56 5222 Segédápoló, műtőssegéd 489 2,93 1327 Egészségügyi tevékenységet folytató 473 egység vezetője 4,16 1328 Oktatási-nevelési tevékenységet folytató 465 egység vezetője 2,85 8322 Vízgazdálkodási gépkezelő 398 2,79 3326 Gyógyszertári és gyógyszerellátási 338 asszisztens 3,88 9111 Háztartási takarító és kisegítő 313 4,99 8323 Kazángépkezelő 139 7,07 8321 Energetikai gép kezelője 137 4,51 9232 Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű 132 foglalkozású (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 55

Az egyszerű (magasabb képzettséget nem igénylő, OKJ-s tanfolyamokkal megszerezhető) szakmák (takarító, őr, háztartási takarító) mellett (értelemszerűen) magasabb korban megszerezhető vezető beosztások és speciális képzettséget igénylők (gyógyszertári asszisztens, kazángépkezelő, energetikai gép kezelője) egyaránt előfordulnak. Közülük is a legrosszabb mutató a zéróosztó, amikor a fiatalok között teljesen hiányzik az utánpótlás (III/IX. táblázat). III/IX. táblázat: A tizedik decilisben megjelenő időskorú foglalkoztatottal nem rendelkező foglalkozások legnagyobb számú foglalkoztatottjai Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 8415 Trolibuszvezető 14 8411 Mozdonyvezető 9 2228 Alternatív gyógymódot alkalmazó 6 3655 Nyomozó 3 7414 Üveggyártó 3 7213 Kalapos, kesztyűs 2 5242 Házvezető 2 2162 Csillagász 1 5251 Rendőr 1 7215 Tímár 1 8141 Kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője 1 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) Kis létszám mellett figyelhető meg ez a helyzet, ritka foglalkozás (csillagász), megszűnőben lévő szakma (tímár, kalapos, kesztyűs), megyére nem jellemző tevékenységekhez köthető foglalkozások (üveggyártó, kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője, üveggyártó) és néhány tömegközlekedési foglalkozás (trolibusz vezető, mozdonyvezető, de itt van a csoport közelében a villamosvezető is 24 fővel) vonatkozásában. A kilencedik és nyolcadik tized is hasonlóan rossz helyzetről árulkodik. Itt még kétszer többen vannak az idős korcsoportokban, mint a fiatalok körében (III/X-XI. táblázat). 56

III/X. táblázat: A kilencedik decilis legnagyobb számú foglalkoztatottjai Ö/F arány Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 1,94 9119 Egyéb takarító és kisegítő 2 375 1,89 7321 Lakatos 1 898 1,94 9236 Konyhai kisegítő 1 356 2,12 7521 Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) 1 309 1,90 1312 Ipari tevékenységet folytató egység vezetője 964 2,23 8418 Autóbuszvezető 894 2,26 1419 Egyéb gazdasági tevékenységet segítő egység 771 vezetője 1,99 3321 Általános egészségügyi asszisztens 757 1,98 1311 Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati 632 tevékenységet folytató egység vezetője 2,38 2212 Szakorvos 607 2,33 1411 Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató 547 egység vezetője 2,08 8190 Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép 516 kezelője 2,26 8416 Személygépkocsi-vezető 313 9233 Hivatalsegéd, kézbesítő 308 1,93 8424 Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató gép 236 kezelője 2,32 5243 Épületgondnok 215 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) III/XI. táblázat: A nyolcadik decilis legnagyobb számú foglalkoztatottjai Ö/F arány Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 1,79 1210 Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője 3 661 (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató) 1,81 1329 Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője 2 937 1,70 1333 Kereskedelmi tevékenységet folytató egység 2 335 vezetője 1,76 2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus 1 508 1,75 7212 Szabó, varró 1 174 1,75 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, 860 javítója 1,65 7524 Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 806 1,53 1313 Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője 738 1,57 7323 Forgácsoló 737 1,79 5221 Gyermekfelügyelő, dajka 564 1,74 6122 Baromfitartó és tenyésztő 478 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 57

Mindkét tizedben a vezető (1-es 2-es FEOR főcsoportba tartozó) beosztások adják a csoport jórészét, valamint a középszintű szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkások. A kilencedikben inkább a 8-as (gépkezelők, összeszerelők, járművezetők) és a 9-es (szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások) FEOR főcsoportok, a 8.-ban pedig a 7-es főcsoport (ipari és építőipari foglalkozások) vannak túlsúlyban. III. 5. 5. A foglalkoztatottak életkora alapján valószínűsíthető kilépési évek A tervezést segítheti (a korévenként is rendelkezésünkre álló adatsor alapján felvázolható) a nyugdíjba meneteli évek vizsgálata. Ez nem jelent tényleges nyugdíjba vonulást, hiszen az adatsorban is 3,8% feletti a (jelenleg 62 éves) nyugdíjkorhatár után is dolgozók aránya. A továbbiakban vizsgáltuk a nyugdíjba vonulás jelenségét az öregségi nyugdíjkorhatár változásának függvényében. A munkaerő-piacról kilépők életkora következőképp alakul a közeli években (III/XII. táblázat). III/XII. táblázat: Az öregségi nyugdíj korhatár emelkedésének folyamata Életkor (év) Nyugdíjba vonulás éve 59 2020, 2021 60 2019 61 2017, 2018 62 2016 Az 1997. évi 81. törvény 2009-es módosítása (2009. évi XL. tv.) szerint 62 évről 2014 és 2021 között évjáratonkénti fél-féléves emeléssel 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Ennek megfelelően az 1953-ban születettek 2016-ban, az 1954 első 183 napjában születettek 2017-ben, második felében születettek 2018-ban, az 1955-ösök 2019-ben és az 1956 első felében születettek 2020-ban, második felében születtetek 2021-ben vonulhatnak nyugdíjba. Az adott korévben jelenlévő foglalkozások száma a kor növekedésével ellentétesen csökken (III/25 ábra). III/25. ábra: A nyugdíj előtt álló korévek és a hiányzó foglalkozások száma (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 58

Összességében 472 FEOR kategória került azonosításra az adatbázisban (emlékeztetőül, a foglalkoztatottak ötödénél ez nem azonosítható). Az 59 évesek esetében a hiányzó szakmák aránya 30% alatti, a 62 éveseknél már 47,8%, közel a szakmák fele. Az 1-es (Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók) és a 2-es (Felsőfokú képzettség önálló alkalmazást igénylő foglalkozások) főcsoporthoz tartozó a hiányzó szakmák közel fele (52 darab). Néhány 10 főt érintő szakmák is vannak ebben a kategóriában, de egészen komoly létszámok is feltűnnek (III/XIII. táblázat). III/XIII. táblázat: Az 500 fő felett reprezentált foglalkozások, ahol hiányzik az 59 éves dolgozó Kód Foglalkozás Foglalkoztatott száma (fő) 4222 Recepciós 1848 2224 Gyógytornász 1622 2714 Kulturális szervező 1407 5213 Manikűrös, pedikűrös 1265 9235 Gyorséttermi eladó 1040 3721 Sportoló 1037 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 1021 6211 Erdészeti foglalkozású 992 2619 Egyéb jogi foglalkozású 924 2141 Rendszerelemző (informatikai) 903 2136 Grafikus és multimédia-tervező 901 2137 Minőségbiztosítási mérnök 813 3652 Adó- és illetékhivatali ügyintéző 754 3335 Látszerész 617 2523 Személyzeti és pályaválasztási szakértő 605 7915 Kéményseprő, épületszerkezet-tisztító 605 2627 Nyelvész, fordító, tolmács 592 2229 Egyéb humán-egészségügyi (társ) foglalkozású 588 1325 Gyermekgondozási tevékenységet folytató egység 564 vezetője (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) A gyorséttermi eladó, gyógytornász, sportoló kikopása az életkor előrehaladtával elfogadható. A rendszerelemző, multimédia tervező, minőségbiztosítási mérnök nem az idősebbek szakterülete csupán azért sem, mert az ő aktív korukban terjedtek el ezek a szakmák, a modernizáció eredményeként. A nyelvész, fordító, látszerész, kulturális szervező esetében nehezen találni kézenfekvő magyarázatot. Érdekessége a listának, hogy a 135-ből 105 foglalkozás a 60, a 61 és a 62 évesek között sem szerepel. A táblázatban pirossal jelölt (amúgy nagy számban fellelhető) foglalkozásokból senki sem fog nyugdíjba vonulni 2021-ig. Döntő részükben a növekedés igényli a munkaerőpiacra belépő fiatal szakmával rendelkező munkaerőt. 59

A 472-ből 210 olyan foglalkozás van, amiből mind a négy évben lépnek ki a munkaerőpiacról munkavállalók. A nyugdíjba vonulás lehetséges időpontjának előrejelzését is csoportalkotással próbáltuk áttekinthetővé tenni. Az adott korévben nyugdíjba vonulók és a teljes aktív állomány arányát vizsgáltuk FEOR kategóriánként. Ebben az esetben az adott korévből hiányzókon kívül alkottunk öt csoportot. A csoportalkotás elve az azonos esetszám volt. Az így létrehozott %-os arányszámot munkanéven nyugdíjba vonulási arány xxxx évben neveztük el. Az arány alacsony értéke a kevés korévhez tartozó foglalkoztatott mellett nagyobb számú fiatal jelenlétét mutatja a foglalkozáson belül. Fordítva pedig az arányaiban sok kilépő előrejelzésével esetleges munkaerő-piaci hiány kialakulását prognosztizálhatja. Szinte foglalkozásonként szükséges azonban e mellé háttérelemzés, amit konkrét példával megpróbáltunk bemutatni. Az 59 évesek (1956-ban születettek) esetében az öt kategória a következőképp alakult (III/XIV. táblázat). III/XIV. táblázat: Az 1956-ban születettek nyugdíjbavonulási arányszáma 2020-2021-ben A pentilisekbe tartozó Nyugdíjba foglalkozások száma vonulási arány Foglalkoztatottak száma (havi átlag, fő) 2020/2021 1. 67 33,33-2,92 580 2. 67 2,89-2,01 661 3. 68 2,1-1,33 731 4. 69 1,33-0,81 429 5. 66 0,81-0,07 60 Összesen 337 33,33-0,07 2461 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) A 60 évesek (1955-ben születettek) esetében az öt kategória a következőképp alakult (III/XV. táblázat). III//XV. táblázat: Az 1955-ben születettek nyugdíjbavonulási arányszáma 2019-ben A pentilisekbe tartozó foglalkozások száma Nyugdíjba vonulási arány 2020/2021 Foglalkoztatottak száma (havi átlag, fő) 1. 60 37,5% - 2,19% 580 2. 60 2,11-1,44 1302 3. 60 1,44-1,36 425 4. 61 1,36-0,54 251 5. 61 0,54-0,03 66 Összesen 305 37,5-0,003 2624 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 60

A 61 évesek (1954-ben születettek) esetében az öt kategória a következőképp alakult (III/XVI. táblázat). III/XVI. táblázat: Az 1954-ben születettek nyugdíjbavonulási arányszáma 2017-2018-ban A pentilisekbe tartozó Nyugdíjba foglalkozások száma vonulási arány Foglalkoztatottak száma (havi átlag, fő) 2020/2021 1. 55 20,45-1,51 339 2. 55 1,51-0,89 1011 3. 55 0,89-0,58 217 4. 54 0,58-0,31 184 5. 53 0,31-0,03 44 Összesen 272 20,45-0,03 1795 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) A 62 évesek (1953-ban születettek) esetében az öt kategória a következőképp alakult (III/XVII. táblázat). III/XVII. táblázat: Az 1953-ban születettek nyugdíjbavonulási arányszáma 2016-ban A pentilisekbe tartozó foglalkozások száma Nyugdíjba vonulási arány 2020/2021 Foglalkoztatottak száma (havi átlag, fő) 1. 48 15,63-1,09 239 2. 49 1,09-0,68 654 3. 48 0,68-0,39 174 4. 48 0,39-0,2 94 5. 52 0,2-0,02 39 Összesen 245 15,63-0,02 1200 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) A vizsgált négy év (nyugdíjba vonulásuk szerint 2021-ig terjedő időszak) azonos elemszámú pentiliseinek néhány általános jellemzője megállapítható. - Az életkor előrehaladtával a korév foglalkoztatottjainak száma majdnem folyamatosan csökken (2461-ről 1200-ra). - Az 1953. február 8-án bevezetett abortusztilalom az 1954, 1955 és 1956-ban születettekre volt hatással, ennek nyomai itt is fellehetők. - Mind a négy évjárat esetében az első két pentilisben található a foglalkoztatottak kétharmada, esetenként háromnegyede. A négy nyugdíj előtti év jellemzőinek egyszerre történő kezelését rangsor átlag segítségével oldottuk meg. A rangsort évjáratonként (59 éves, 60 éves, 61 éves, 62 éves) a fent részletezett pentilisek + a nem szerepel az adott évjáratban a foglalkozás, segítségével alkottuk meg. 1- es besorolást kapott a nem szerepel 2-est az első pentilis, ahol a legnagyobb az adott (nyugdíj előtti) korúak aránya a foglalkozás teljes aktív állományában. 61

Ez a demográfiai tekintetben veszélyeztetett helyzet második szintje, ennél csak jobb, ha csökken az arány a teljes foglalkozási csoporton belül. 3-ast a kisebb, 4-est a még kisebb aránnyal bíró foglalkozások kapták. Minden foglalkozás besorolásra került egy kategóriába és ezekhez (1 és 6 között) számot rendeltünk. A kategóriákhoz értéket rendeltünk ezek matematikai átlaga megmutatja, hogy az egyes foglalkozások (a négy év, 59,60,61,62) összességében mennyire szerepelnek jobb, vagy rosszabb helyen. Ha csak egy évjárat kapcsán jelent meg a foglalkozás és ott is csak a leggyengébb értéket hozta, akkor 1,25 lesz a rangsorátlaga. Ezek a szakmák szinte teljesen hiányoznak ennek a négy évnek a korcsoportjából, vagy, ha megjelentek, akkor magas a foglalkozáson belül a hamarosan nyugdíjba vonulók aránya, veszélyes lehet a munkaerő-piacra a nyugdíjazás (III/XVIII. táblázat). III/XVIII. táblázat: A rangsorátlagban legrosszabb helyzetben lévő foglalkozások Kód Foglalkozás érintettek száma (59-62 között) rangsorátlag 1110 Törvényhozó, miniszter, államtitkár 1,25 1 2132 Erdő- és természetvédelmi mérnök 1,25 1 2164 Kémikus 1,25 1 2242 Növényorvos (növényvédelmi szakértő) 1,25 1 2629 Egyéb társadalomtudományi foglalkozású 1,25 2 2712 Levéltáros 1,25 1 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 1,25 1 3111 Bányászati technikus 1,25 1 3512 Hivatásos nevelőszülő, főállású anya 1,25 1 3631 Konferencia- és rendezvényszervező 1,25 1 4136 Iratkezelő, irattáros 1,25 2 4212 Szerencsejáték-szervező 1,25 1 5114 Kölcsönző 1,25 1 5251 Rendőr 1,25 1 7213 Kalapos, kesztyűs 1,25 1 7310 Fémöntőminta-készítő 1,25 1 7332 Repülőgépmotor-karbantartó, -javító 1,25 1 7411 Címfestő 1,25 1 7523 Felvonószerelő 1,25 1 7536 Kőfaragó, műköves 1,25 1 7537 Kályha- és kandallóépítő 1,25 1 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 62

Alig érint valakit és jellemzően középfok feletti foglalkozásokat jelent a táblázat esetében, de általában is a demográfiai veszélyhelyzet. A megyében feltűnő foglalkozások (472) közel felénél (veszélyesebb helyzetben lévők) foglalkozások vezető beosztásban lévő foglalkoztatottakat és/vagy kis létszámot érintenek. 237. foglalkozásként jelent meg a sorban az Egyéb takarító és kisegítő 156 fővel és az Egyszerű ipari foglalkozású kategória 332 fővel, még a közepes (3) átlag alatti értékkel. 128 olyan szakma van, ahol 4 feletti a rangsorátlag. A nagyon jó (legfeljebb két esetben nem a legjobb pentilisben szerepelő) foglalkozások száma 25 (III/XIX. táblázat). III/XIX. táblázat: A rangsorátlagban legrosszabb helyzetben lévő foglalkozások Kód Foglalkozás érintettek száma rangsorátlag (59-62 között) 2142 Szoftverfejlesztő 5,5 5 2431 Általános iskolai tanár, tanító 5,5 17 2533 Kereskedelmi tervező, szervező 5,5 8 3323 Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője 5,5 2 3324 Orvosi laboratóriumi asszisztens 5,5 2 4114 Adatrögzítő, kódoló 5,5 4 5117 Bolti pénztáros, jegypénztáros 5,5 5 5135 Cukrász 5,5 3 5212 Kozmetikus 5,5 3 5221 Gyermekfelügyelő, dajka 5,5 11 7223 Bútorasztalos 5,5 6 7325 Hegesztő, lángvágó 5,5 18 9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő 5,5 17 9212 Hulladékosztályozó 5,5 3 9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő 5,5 8 2169 Egyéb természettudományi foglalkozású 5,75 11 2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus 5,75 20 2910 Egyéb, magasan képzett ügyintéző 5,75 35 3311 Ápoló, szakápoló 5,75 20 5121 Üzemanyagtöltő állomás kezelője 5,75 1 5132 Pincér 5,75 8 7112 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, - tartósító 5,75 9 2312 Szociális munkás és tanácsadó 6 3 5133 Pultos 6 16 8212 Villamosberendezés-összeszerelő 6 3 (forrás: NAV adatszolgáltatás, 2015) 63

Közülük kiemelkedik a Szociális munkás és tanácsadó, a Pultos, valamint a Villamosberendezés-szerelő. III. 5. 6. Szűkebb minta elemzésének módszertani lehetőségei (FEOR 73) A részletes vizsgálat mintáját adhatja a 73-as FEOR csoport ( Fém- és villamosipari foglalkozások ) megjelenítése. A főcsoportba tartozó 17 FEOR foglalkozásból mindegyik megjelenik a megyei vizsgálatban (III/XX. táblázat). III/XX. táblázat: A FEOR hierarchiája a 73 csoporttal 7. IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK 73 Fém- és villamosipari foglalkozások 731 Kohászati foglalkozások 732 Fémmegmunkálók 7310 Fémöntőminta-készítő 7321 Lakatos 7322 Szerszámkészítő 7323 Forgácsoló 7324Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs 7325 Hegesztő, lángvágó 7326 Kovács 7327 Festékszóró, fényező 7328 Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő 733 Gépek, berendezések karbantartói, javítói 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 7332 Repülőgépmotor-karbantartó, -javító 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 7334 Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) 7335 Kerékpár-karbantartó, -javító 734 Villamossági berendezések műszerészei, szerelői 7341 Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója 7342 Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója 7343 Elektromoshálózat-szerelő, - javító Hajdú-Bihar megyében a 2021-ig terjedő rövidtávú periódusban ebből a FEOR csoportból nyugdíjba vonulók jellemzőit mutatja a táblázat (III/XXI. táblázat). 64

III/XXI. táblázat: A 2021-ig tartó időszak nyugdíjazásainak hatása 73-as FEOR csoport foglalkoztatottjaira Kód Foglalkozás Érintett személyek száma Rangsor átlag 7335 Kerékpár-karbantartó, - javító 1 1 7310 Fémöntőminta-készítő 1 1,25 7332 Repülőgépmotor-karbantartó, - javító 1 1,25 7322 Szerszámkészítő 14 2 7323 Forgácsoló 49 3 7321 Lakatos 123 3,25 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, 51 3,25 javítója 7326 Kovács 2 3,75 7334 Mechanikaigép-karbantartó, - javító (műszerész) 17 3,75 7343 Elektromoshálózat-szerelő, - javító 19 3,75 7327 Festékszóró, fényező 2 4 7328 Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő 6 4 7341 Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója 25 4 7342 Informatikai és telekommunikációs berendezések 5 4,25 műszerésze, javítója 7324 Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs 6 4,75 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, - javító 25 4,75 7325 Hegesztő, lángvágó 18 5,5 Összese n 17 foglalkozás 365 fő 3,38 átlag A foglalkozások sorrendje a táblázatban az 59, 60, 61, 62 éves foglalkoztatottak tulajdonságait összegző rangsor átlag alapján készült. A demográfia legfontosabb gondja az elöregedés egységesen megjelenik a táblázatban. Nagyon kevés a stabil demográfia viszonyokat jelző magas rangsorátlag érték. A veszélyeztetett kategóriába a legalacsonyabb rangsor átlaggal rendelkező foglalkozások tartoznak (sötét sárga). Nincsenek minden vizsgált évjáratban nyugdíj előtt állók (kikoptak), illetve ha vannak akkor a rosszabb pentilisek részei. Közülük a nagy létszámokat jelentő Forgácsoló (49 fő), Lakatos (23 fő), Mezőgazdasági és ipari gépkarbantartó, javító (51 fő) érdemel figyelmet. Rossz pentilisbe sorolásukat (ebből következően az alacsony rangsorátlagot) a nyugdíj előtt álló korcsoport foglalkozáson belüli magas aránya miatt kapták. Munkaerőpiacról történő kilépésüket figyelemmel kell kísérni. A köztes kategóriába kerülők (világosabb sárga) átlagos, átlagnál kicsit jobb helyzetet mutatnak, esetükben nem akut a demográfia problémája. 65

A hegesztő, lángvágó foglalkozásnál az 5,5-es átlag az 59 évesek körében egy négyes rangérték és a 60, 61, 62 évesek körében pedig három legjobb (6) kombinációjaként alakult ki. Esetükben stabil a közeljövő, legalább is a demográfiai szemszögéből. A szakképzés irányába információ értékkel bír az is, hogy alacsony létszámokat érintenek itt a nyugdíjazások. Komoly figyelmet érdemelnek a nagy létszámú nyugdíjazást jelentő évek. A közeli jövőben ilyenek közelednek az öregségi nyugdíj korhatárához, de a korhatár emelése időben kicsit szétosztja a létszámot. Felhasznált irodalom Bálint L. Gödri I. (2015): A belföldi vándorlás.- In.: Demográfiai portré, (Szerk.: Monostori J. Öri P. Spéder Zs.) 171-187. Hárs Á. (2015): A magyarországi munkaerőpiac migránsokat felszívó képessége - Korábbi tapasztalatok és a menekültválság dilemmái.- http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_hars.pdf, Letöltés ideje:2015. 11. 02. Kincses Á. (2014): A Magyarországon élő külföldi állampolgárok területi koncentrációja, 2001 2011.- Területi Statisztika, 534-549. Lakatos M.- L. Rédei M.- Kapitány G. (2015): Mobilitás és foglalkoztatás. Területi Statisztika, 157 179. Papp Z. A. - Kováts A. - Morauszki A. (2015): Menedékkérők Magyarországon 2015-ben.- http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_pappz.pdf, Letöltés ideje:2015. 11. 02. Adatforrások, dokumentumok Teir.hu KSH Népszámlálási adatok KSH Munkaerő-piaci felmérések NAV adatszolgáltatás, 2015 66

IV. Pályaorientáció elméletének és gyakorlatának átalakulása (szerző: Dr. Teperics Károly) IV. 1. Fogalmak, szinonimák A pályaorientáció fogalma a hazai szakmai közéletben látszólag egy tisztázott elméleti háttérrel és működő gyakorlattal rendelkező tevékenységet fed. A szakmai közbeszéd ezzel együtt meglehetősen eklektikus, sok esetben szinonimaként használnak benne egymással nem átfedő kifejezéseket. Gyakori, hogy a pályaválasztás kifejezés helyett kerül használatra, de előfordul a pályairányítás is ebben az összefüggésben. Ebben a szóösszetételben közös a pálya szó, amivel kapcsolatban létezik konszenzus, hiszen az életutunk (már megtett, vagy előttünk álló) eseményeinek sorozatát értjük alatta (Kenderfi 2012). A közvélekedés gyakran szolgáltatások kiterjedt hálózatát érti a szinonimák alatt, vagy a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazását. Máskor gyakran csak az iskolai foglalkozásokra gondolnak, olyan készségekre és ismeretekre, amelyeket a fiatalokkal kell elsajátíttatni. Általában egyetértenek abban az emberek, hogy ez valamiféle ismeretszerzés annak érdekében, hogy a fiatalok el tudjanak igazodni a világban, képesek legyenek tudatosan tervezni a pályájukat. A pályairányítás a szocialista Magyarország viszonyai közepette értelmezhető fogalomként írható le. Magyarországon 1967-ben jelent meg az első pályaválasztással foglalkozó Kormányhatározat. 1971-ben egy végrehajtási utasítás (az ifjúsági pályaválasztási rendszerről) szerint a tanácsadásban a népgazdasági igényeknek megfelelően irányító hatás érvényesítésére kell törekedni (idézi Kenderfi 2012; 17). A gondolat a tervgazdálkodás, egészen pontosan a munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés szellemében a gazdaságban szükséges ágazatok/szakmák irányába próbálták terelni a fiatalokat. Ez tulajdonképpen a pályairányítás (pályára irányítás), amivel a rendszer a pályaválasztás tervszerű, munkaerő-gazdálkodás alapján történő céltudatos befolyásolását végezte (Domszky 1994). A pályaválasztás kifejezés döntést jelent két, vagy több pálya között. A hangsúly a döntésen található. Ginsberg (1951) egyenesen irreverzibilisnek nevezte az első pályaválasztási döntést. Ebben a felfogásban a döntést érzékeljük a legfontosabb mozzanatnak (emiatt gyakran kampányszerűen csak a döntést megelőző időszakra koncentrálták a pályaválasztási napokat, amikor foglalkoztak a kérdéssel). A kor szakértői közül Völgyesi (1976) szerint ez a döntés csak megfelelő előkészítést követően, társadalmi, környezeti hatások, személyes tapasztalat összegzéseként lehetett helyes. Az informáltság alapjaiban meghatározta az alternatívák számát, a döntés helyességét. A következő 50 év során mind a nemzetközi, mind a hazai kutatások előtérbe helyezték a fejlődési elvet. A pályaorientáció kifejezés az 1990-es évek közepétől terjed el a szakmai közegben. A hazai kutatók közül Csirszka (1966), Rókusfalvy (1969), Ritoókné (1986), Völgyesy (1976), Szilágyi (1982) kapcsolódtak saját eredményeikkel e szemlélethez, míg Szilágyi (1993) a pályafutás elméletet döntésmozzanatok sorozatának is nevezte. 67

A pályaválasztást folyamatként kezeli, amelynek során döntések sorozata követi egymást. A döntéssorozat a tulajdonképpeni pályaorientáció. Ez egy folyamat, ami a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya kiválasztását, kiterjedt információnyújtás révén (Szilágyi 2004). Angolszász irodalomban egyértelműbb a helyzet. Ott a szakirodalom az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, szisztematikus pedagógiai szolgáltató tevékenységet, az életpályakészségek kialakításának, fejlesztésének folyamatát career skills development - nek (CSD) nevezik. Ezt a fogalmat használja és mintegy kiegészíti az Európai Unió Tanácsának 2008-as évi határozata, ami szerint az életpálya-menedzselési készségek elsajátítása nem csak a formális tanulás periódusában feladat, hanem a Lifelong Learning (LLL) gondolat jegyében egész életen át tartó folyamat. Az életpálya-építés tartalmának megfogalmazása kapcsán Lesterre (2000) hivatkozhatunk, aki ezt egy olyan, egész életen át tartó folyamatnak tartja, amelynek során az egyén fokozatosan megérti a munka világához való viszonyát (Kenderfi 2011). A pályaorientáció új angol megnevezése a teljes életpálya-támogatás érzékeltetésére a vocational orientation helyett lifelong guidance (LLG), ami életen át tartó támogató rendszert jelent. Ezt az egész szakmai életutat támogató pályaorientációt hívjuk magyarul életpálya-tanácsadásnak (Kenderfi 2012). Kenderfi (2012) a következőkben látja az átalakulás lényegét: manapság a pályaorientáció fogalma már nem csupán a pályaválasztási döntésre készülő fiatalok korosztályához kapcsolódik, hanem végigkíséri az egész életet: a Lifelong Guidance koncepciójával immáron életen át tartó támogató rendszert jelent. IV. 2. Pályaorientáció az oktatásban Törvényi szinten is avult a pályaorientációs tevékenység szabályozása. Az 1993-as közoktatási, és a 2011-es nemzeti köznevelési törvény megtartotta a régi továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás elnevezést, és ennek bővítésére, átalakítására nem tér ki. A jelenlegi szabályozás a pedagógusok mindennapi munkáján kívül helyezi a hangsúlyt, a pedagógiai szakszolgálatoktól várja a pályaválasztás ügyének megoldását és a pedagógusok pályaorientációs tevékenységének szakmai támogatását (2011. évi CXC 18.. 2f; 51/2012. [XII. 21.] EMMI 26. ). A Nemzeti Alaptanterv (NAT) 1995-ben elfogadott első változatában már a pályaorientáció fogalmát használta. A 130/1995 (X.26.) Kormányrendelet szerint a műveltségi területek közül az Életvitel és gyakorlati ismeretek tartalmazta a (technika és a háztartástan ismeretei mellett) a pályaorientációt. Az életútszemlélet megjelenése mellett a követelménymodulok között szerepeltek a pszichés összetevőkre, a pályaismeretre és a munkaerő-piaci tájékozódásra vonatkozó gondolatok, elvárások. A pályaorientációt hosszútávú folyamatként értelmezte, amiben az önismeret és a pályaismeret (vágyak és realitások) összehangolásának feladatát iskolai és iskolán kívüli tevékenységek összehangolásával látja kivitelezhetőnek. 68

2003-ban a Nemzeti Alaptantervben (NAT 2003) a kulcskompetenciák fejlesztése került előtérbe. A kilenc kulcskompetencia mellé kiemelt fejlesztési feladatok kerültek nevesítésre. Közülük a A felkészülés a felnőtt lét szerepeire című foglalkozott a pályaorientáció kérdéseivel. Ebben a dokumentumban is az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területben jelent meg a pályaorientáció kérdése. A Nemzeti Alaptanterv 2007-es (NAT 2007) módosítása - 202/2007. (VII. 31.) erősítette a kulcskompetenciák fejlesztésének gondolatát és összehangolta az Európai Unió dokumentumaival, a kompetencia keretrendszerrel őket. Ezzel az élethosszig tartó tanulás paradigmájával (Key Competences for Lifelong Learning 2006/963/AC) való illeszkedést is megteremtette. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosította 2012-ben a Nemzeti Alaptantervet ismét. Ez a felsőtagozat (ISCD 2, alsó-középfok) feladatául szabta az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozását, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A középiskolák (ISCED 3, felső-középfok) feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák (Magyar Közlöny 2012. 66. szám; 10635.). A NAT által nevesített fejlesztési területek között önállóan megjelent a Pályaorientáció. Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Az új szabályozásban is az Életvitel és gyakorlat keretei között maradt a pályaválasztás megalapozása. Életszerű gyakorlatokkal, feladatokkal az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ kapcsolatának megteremtésére kell törekedni a műveltségi terület oktatása során (IV/I. táblázat). 69

IV/1. táblázat: Ajánlás a NAT műveltségi területeinek %-os arányaira (Forrás: Magyar Közlöny 2012. 66. szám) Az ajánlások értelmében az 1-4. osztály közötti periódusban és a 9-10. osztályban 4-8 %, az 5-6. és a 7-8. osztályban pedig 4-10 %-ban javasolt a műveltségi területet időkeretekkel ellátni. Érdekes elem, hogy a 11-12. osztályban erre nem javasolnak időt, pedig a középiskolákban közvetlenül a pályaválasztás előtt van ez az időszak. Ez is jelzi a közfelfogást, miszerint az általános iskola és a középfok közötti átmenet a hagyományosan pályaválasztási időszak. A műveltségi terület feladatainak tartalma átgondolt (IV/1. ábra). IV/1. ábra: A fejlesztési feladatok szerkezete (Forrás: Magyar Közlöny 2012. 66. szám) 70

Az emberi tevékenységek környezete feldolgozása során a társas kapcsolatok, az együttműködés, a vezetői szerep gyakorlásának terepét adja. A szűkebben értelmezett Pályaorientáció a szakmák megismerését az 5-6., illetve 7-8. évfolyamra írja elő, a 9-10.-en már a tervezett szakma jellemzőinek megismerését, személyes elképzelésekkel történő összevetését, a lehetőségek helyes megítélését és a reális önértékelést tartja szem előtt. A Tervezés, kivitelezés, ellenőrzés és a Munkavégzési, tanulási szokások, attitűdök tárgykörben pedig a munka világával ismerkednek meg a tanulók. Érdekes (bár a pályaorientáció kereszttantervi jellemzőivel részben magyarázható), hogy a NAT elveit gyakorlatba átültető, konkretizáló kerettantervekben kisebb súlyúnak tűnik a pályaorientáció. Szakközépiskolákban nincs önálló időkerete, de az általános iskolában, szakiskolában, gimnáziumokban is csak néhány óra (10 alatti óraszám) van konkrétan a pályaorientációra szentelve. Legmagasabb óraszámot a HÍD I., illetve a HÍD II. programok mellé rendeltek, ott évi 36 óra is rendelkezésre áll (51/2012 EMMI, 2-9. mellékletek). A közoktatásban folyó pályaorientációs tevékenység problémája, hogy a leggyakrabban technika, illetve az osztályfőnöki óra keretei közé illesztett tevékenység hátteréből a pedagógusok ezirányú képzése, következtében szakértelme hiányzott/hiányzik. Az ilyen ismeretek a tanárok alapképzésében egyáltalán jellemzően nem (a technika és életvitel szakos, illetve a szakmai tanárképzésben kerülnek elő ezek a témák), a pedagógus-továbbképzésekben pedig nagyon esetlegesen jelennek meg. Pályaorientációs tanárokat szakirányú továbbképzésben csak a Szent István Egyetemen (SZIE) Gödöllőn képeztek, ahol ma pályaorientáció szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés is folyik. A Szegedi Tudományegyetem a mesterképzésében folytat/folytatott tanulási és pályatanácsadási tanár képzés, második szakként. A képzések hiánya mellett gátolja az elhivatott tanárok munkáját az információs rendszerek hiánya és a pedagógiai szakszolgálatok szűk kapacitása is. Az oktatást szabályozó törvények közül a szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. tv.) foglalkozik legrészletesebben pályaorientáció kérdéseivel. A nemzetközi szakpolitikai gyakorlatnak megfelelően definiálja az életpálya-tanácsadás fogalmait és a feladat megoldásában szereplők körét. Eszerint a feladat ellátásában részt vesz: o az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, o a szakképző iskola, o az iskolafenntartó, o a gazdasági kamara, o a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, o a megyei fejlesztési és képzési bizottság, o a nemzeti foglalkoztatási szerv. A törvény a szakképzés vonatkozásában az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak koordinálását a nemzeti foglalkoztatási szerv feladataként jelölte meg. 71

IV. 3. A pályaorientáció modern értelmezése Napjainkban a pályaorientációt meglehetősen szűken értelmezi a közgondolkodás. Általában a rendszerváltás előtti évtizedek gyakorlata él a köztudatban. Egy olyan döntési helyzetet (szinte kizárólag az általános iskola és a középiskola átmenetének időszakát) látnak csak ebben, amikor a fiatalok rászorulnak a pedagógusok segítségére. Pályaválasztásuk ( egyszeri, legfontosabb, irreverzibilis ) döntését kell eszerint meghozniuk, amiben a pedagógusok a segítségükre vannak. A modern felgyorsult világban, rövidülő termék-életciklusok, technológiai váltások közepette a változatos egyéni tanulói utak ennél lényegesen bonyolultabb rendszert jelentenek. A megváltozott körülmények olyan kompetenciák fejlesztését jelentik, amelyek a tanulókat alkalmassá teszik az önálló és folyamatos tájékozódásra, a többszöri döntéshozatalra. Kell, hogy rendelkezzenek a megalapozott és bővíthető pályaismerettel, munkavállalói, munkaerőpiaci alapismeretekkel, valamint (a szakképzettség mellett) igénylik a pályafutás során különböző helyzetekben (eltérő munkahelyeken, munkakörökben) alkalmazható puhább munkavállalói készségeket (Borbély-Pecze T. Gyöngyösi K. Juhász Á. 2013/a). A körülmények változása a közoktatásban dolgozó pedagógusok feladatait is érdemben átírta. Nem kampányszerű (jelentkezési lapok kitöltését megelőző időszakra koncentrálódó) feladataik vannak, hanem a teljes köznevelési időszakot átfogó folyamatként kell kezelni a pályaorientációs tevékenységet. A feladat folyamatként történő kezelése a hármas osztatú életpálya szocialista rendszerben megtapasztalt viszonyaiban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodást jelenti. Jól illeszkedik az Európai Unió Lifelong Learning koncepciójához. Az élethosszig tartó tanácsadás (LLG), vagy más elnevezéssel teljes életutat támogató pályaorientáció elgondolása az élethosszig tartó fejlődésen, tanuláson alapul. Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva kell/kellene felépíteni ezt a készségfejlesztési feladatot, fontossága miatt pedagógiai programba, helyi tantervbe kellene illeszteni. Jelen helyzetben az iskolán kívüli tevékenységek sorában található, külső szakemberek által nyújtott szolgáltatásként kezelik a legtöbb iskolában. Az életút-támogató pályaorientációs tevékenység, (angolul lifelong guidance (LLG), németül (IBOBB) Information, Beratung und Orientierung für Bildung und Beruf) új szemléletet jelent. A magyar szakirodalom szinonimaként a pályafejlődési tanácsadás, életpályatanácsadás, életút-támogató pályaorientáció és a pályatervezés elnevezéseket használja. Az Európai Unió oktatáspolitikusai által megfogalmazott definíció szerint: azon tevékenységek összességét fedi le, amelyek az egész életen át tartó tanulás kontextusában képessé teszik az európai állampolgárokat arra, hogy meghatározzák kompetenciáikat, érdeklődésüket, képzési és oktatási döntéseket hozzanak, és vezessék saját tanulási, munkavállalási életútjukat az így megszerzett életpálya-építési kompetenciákkal (EU Tanácsának állásfoglalása, 2004) (Borbély-Pecze T. Gyöngyösi K. Juhász Á. 2013/a; 35). 72

A tevékenység sikeressége/sikertelensége egyéni és társadalmi vonatkozásban egyaránt komoly veszteségeket eredményezhet. A kompetenciák hiányában lévő egyén számára a rossz döntések sorozata, pszichés, fizikai és biológiai problémákat eredményezhet. A társadalmi érdeket az elpocsékolt humán-erőforrás és a foglalkoztatatási gondok jelezhetik leglátványosabban. Az egyéni életpálya eredményes menedzseléséhez Borbély-Pecze T. Gyöngyösi K. Juhász Á. (2013/a) szerint a következő kompetenciákra van szükség: - a szakmai pályák, a munka világának ismerete, az abban való eligazodáshoz, az álláskereséshez és munkahely-megtartáshoz szükséges készségek megléte; - az önismeret és képesség az önismeret és a pályák világának összekötésére, az öndefiníció kialakulása és folyamatos felülvizsgálata, átültetése egy pályaképbe, a saját pályaterv megvalósításához szükséges tanulási utak, képzési lehetőségek ismerete; - a képesség a képzési, munkapiaci, társadalmi információk megszerzésére, értelmezésére, a döntések előkészítésére, valamint a döntések és a változások következményeinek kezelésére. Ezeknek a képességeknek a megszerzésében a köznevelés pedagógusai fontos szerepet játszanak. A rendszer lényegéhez (és eredményességéhez) tartozik azonban az is, hogy átível ágazatokon, kialakításában a pedagógiai szolgáltatók, pszichológusok, szociális munkások, felnőttképzési szakemberek egyaránt szerepet kell, hogy kapjanak. A rendszer lényegéhez tartozik a többszintűség. Ebben a feladatmegosztásban a legnagyobb tömegeket érintő (A, B) területeken, a szakmai tevékenység terítésében komoly szerepet kapnak a közoktatási pedagógusok (IV/3. ábra). IV/2. ábra: Az életút-támogató pályaorientáció szolgáltatási területei (forrás: Borbély-Pecze T. Gyöngyösi K. Juhász Á. 2013/a) 73