II. Fejlesztõ felkészítésben használható fejlesztési tervek
Ódor Henriette gyógypedagógiai tanár HALMOZOTTAN (ÉRTELMI, HALLÁS-, LÁTÁS- ÉS MOZGÁS-) SÉRÜLT TÍZÉVES GYERMEK FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSÉNEK PROGRAMJA Esetismertetés A család rövid bemutatása Péterrel 7 évesen ismerkedtem meg. 3 éve heti egy délután találkozunk a fejlesztõ felkészítõ foglalkozások keretében vele és szüleivel, akik saját gépkocsijukkal hozzák a gyermeket (heti rendszerességgel) a fejlesztõ központba, amely lakóhelyüktõl 40 km-re található. A kisfiú születésétõl kezdve halmozottan sérült (értelmi-, hallás-, látás-, mozgássérült). A szülõk 2 gyermekükkel egy kis faluban laknak. Az édesanya 12. éve van otthon GYES-en. Az édesanya és az édesapa születésétõl kezdve elfogadják kisfiúkat sérüléseivel együtt, szeretettel nevelik, lehetõségeikhez képest igyekszenek maximálisan mindent megadni neki, ami optimális fejlõdéséhez szükséges. Péter minden családi programban részt vesz: névnap, születésnap, kisebb kirándulások, összejövetelek. A szülõk pozitív hozzáállásából adódóan a családtagok is elfogadják, szeretik õt. A két évvel idõsebb fiútestvér szívesen játszik együtt Petivel, labdáznak, építenek, sétálnak, beszélgetnek, hancúroznak, mint általában a testvérek. A szülõk kezdettõl lelkiismeretesen, felelõsségteljesen viszik gyermeküket a javasolt fejlesztõ foglalkozásokra, szakorvosi vizsgálatokra. A szakemberek tanácsait igyekeznek megfogadni, a gyermek nevelése során alkalmazni. Kapcsolatom a családdal az elejétõl fogva oldott, jó hangulatú, közvetlen. Problémáikat a gyermek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatban mindig nyíltan elmondják. 123
Tanácsaimat meghallgatják, alkalmazzák. A gyermek fejlesztése mellett a családdal kialakított közvetlen, jó kapcsolat is hozzájárul a gyermek saját üteméhez mért egyenletes fejlõdéséhez, mely a szülõk és az én számomra egyaránt örömöt okoz. Anamnézis Az adatok a szülõk elmondása és kórházi zárójelentések alapján kerültek felvételre. A gyermek az anya 3. terhességébõl született. Az elsõ terhesség mûvi abortusszal végzõdött. A második terhesség a 18. héten kezdõdött kisebb izomgörcsök miatt fokozottabb orvosi ellenõrzést igényelt. A fiúgyermek idõre, téraránytalanság (méhfejlõdési rendellenesség) miatt császármetszéssel nyakra csavarodott köldökzsinórral született, felsírt. Jelenleg az általános iskola 5. osztályos tanulója. A harmadik terhességbõl született Péter. Az édesanya elmondta, hogy az állapotos idõszak közepétõl oedéma képzõdés volt jellemzõ, ettõl eltekintve zavartalan lefolyású volt a terhesség, fokozottabb ellenõrzést, kórházi kezelést nem igényelt. Péter a 40. gestatios héten, anyai méhfejlõdési rendellenesség miatt sectio caesareaval, 3800 g súllyal és7/10-es Apgar értékkel született. Az orvosi tájékoztatás szerint ép, egészséges babaként jött a világra. Arról, hogy felsírt-e nincs pontos adatunk. A 2. életnapon leszürkülést, durva hullámtremort észleltek, mely tüneti kezelés mellett átmenetileg rendezõdött. Majd az 5. életnapon acutan súlyos állapotban, rendezetlen légzéssel, izomgörcsökkel került a gyermek a koraszülöttek osztályára, ahol 3 hétig ápolták. Az általános infectios tünetek mellett neurológiai tüneteket is észleltek. Az elvégzett lumbalpunctio idegrendszeri gyulladást nem igazolt. A koponya-uh vizsgálat agykamra tágulatot nem mutatott ki, perioventricularisan oedema, vérzés lehetõségét vetette fel. Antibiotikumos és agynyomás csökkentõ kezelés mellett a neurológiai tünetek javultak. A változatlanul tapasztalható nyaki hypotónia, közepes fokú háti hypotónia, végtagok tónusfokozódása miatt neurohabilitációs tréning megkezdését javasolták. Dg: neonatus maturus; Convulsio neonatus; RDS II.; Postasphyxiam syndroma; Infectio perinatalis. A kisfiú 3 hónapig szopott, majd cumisüvegbõl tápszerrel etették, utána kanálból pépes ételt kapott, fogzása késõn indult meg, nehezen tanult meg rágni, 2 éves korától kezébõl darabos ételt elfogyaszt. 7 éves korától önállóan iszik pohárból, 8 éves korától önállóan eszik kanállal. Pszichomotoros fejlõdésben jelentõs késés: 1 évesen hasra majd visszafordul, 2 évesen felül, 2; 6 évesen kapaszkodva feláll, majd kézen fogva járatható. 4 éves kora után kezd önállóan járni, széles alapon, nehezített koordinációval. 8 hónaposan, gõgicsél, másfél évesen ciklizál, egy-két szót használ. 124
A már használt szavakat fokozatosan elhagyja, hangadása leszûkül, majd 7-8 évesen kezd újra cilikus hangsorokat és 1-2 szót használni. 8 hónaposan köhögés, lázas állapot miatt kerül kórházba, állapota antibiotikumos kezelés mellett rendezõdik. Az észlelt hossz- és súlyfejlõdési elmaradás miatt felszívódási zavar irányában indított vizsgálat tejcukor érzékenységet igazolt, speciális tápszert kapott közel egy évig, súlyfejlõdése egyenletesen megindult. Dg: Bronchitis acuta; sec. lactose malabsorptio. Ismételt hörghurut miatt kerül kórházba 14 hónaposan. Az orr-, fül-, gégészeti vizsgálat középfülgyulladást, arcüreggyulladást igazol, mindkét oldalon fülmûtét történik. Dg.: Mastoiditis chronica l. u.; Otitis media l. u.; Sinusitis max. l. u.; Antrotomia l. u. 21 hónaposan garatmandula mûtéten esett át. Dg.: Adenotomia. 2 évesen here sérvmûtét történik. Dg.: Retentio testis l. u. 2 éves kora után kb. 15 percig tartó lázgörccsel, köhögéssel kezelik. Dg.: Bronchopneumonia l. d. 3 évesen eszméletvesztéssel, végtagrángással járó lázgörccsel kezelik. Dg: Ecclampsia febrilis. A 6 évesen, a POTE Fül-, Orr-, Gége Klinikáján elvégzett altatásos BERA vizsgálat szerint: jobb oldalon 80 db-es hangingerrel 2-3 khz tartományban hallást kimutatni nem tudtak, bal oldalon 2-3 khz-es tartományban az objektív hallásküszöb 50 db-re becsülhetõ. A gyermek ekkor a bal fülére hallókészüléket kap. A 8 évesen megismételt BERA vizsgálat bal oldalon 70 db-es objektív hallásküszöböt igazol (2-3 khz), jobb oldalon 80 db-en (2-3 khz) hallást kimutatni nem tudtak. A kisfiú szülõi kérésre jobb fülére is hallókészüléket kap. Hallása, beszédészlelése érzékelhetõen javul, egy-egy szótagot hangoztat. A 6 évesen elvégzett kromoszómavizsgálat eredménye negatív lett. A koponya MR vizsgálat normális helyzetû és tágasságú kamrarendszert igazolt. EEG negatív. 1 éves korától szemüveget hord (-8/-10) kancsalság és rövidlátás miatt. Jelenleg baloldali 17, jobboldali 11 dioptriás lencsét hord. Látása szemüveggel jól kompenzált. Évenként kontrollvizsgálaton vesz részt. A gyermek fejlettsége a fejlesztés megkezdésekor, a szakértõi vizsgálatok eredményei A Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság a Megyei Kórház Neurohabilitációs Szakrendelése kérésére vizsgálta elsõ ízben a gyermeket. Az akkor 8 hónapos kisfiú átlagos fejlettsége a Brunet-Lezine pszichomotoros fejlõdési skála szerint 4; 6 hónapos szintû volt. FQ = 56. A kisfiú a felnõtt közeledését mosollyal viszonozta. Beszédre hangadással reagált. Tárgyat fixált, tekintetével követett. A kezébe adott tárgyat megfogta, célirányosan még nem nyúlt ki. Nagymozgásban kevés aktivitás, hanyatt feküdt, rövid ideig ültethetõ volt. Javasolták korai gondozásba vételét. 125
A gyermek komplex korai gyógypedagógiai fejlesztése a megyei Gyógypedagógiai Fejlesztõ Központban történt, a kisfiú 1-4 éves kora között. A foglalkozások havi rendszerességgel zajlottak. Az édesanya minden alkalommal tanúja volt a gyermek fejlesztésének, megfigyelhette, elsajátíthatta és otthon is alkalmazhatta a foglalkozáson látottakat. A fejlesztést végzõ szomatopedagógus-gyógypedagógus kolléganõ a gyermek, mozgás-, játék-, beszéd-, szociabilitás fejlesztésére vonatkozó tanácsokat egy kétpéldányos fejlesztõ naplóba írta, melynek eredetijét a szülõ minden alkalommal hazavihette, így segítséget kapott gyermeke otthoni fejlesztéséhez. A fejlesztés fõbb területei voltak: nagymozgás egyensúly manipuláció játék hangadás kommunikáció szociabilitás A gyermek fejlõdése minden területen megindult, önmagához képest egyenletesen, lassú tempóban. Életkori átlagához viszonyított fejlõdési elmaradása azonban évrõl-évre növekedett a szakértõi bizottság évenkénti kontrollvizsgálatai szerint: Péter 18 hónapos. Átlagos fejlettsége a Brunet-Lezine pszichomotoros fejlõdési skála szerint 8; 6 hónapos. FQ = 48. A gyermek önálló helyzet és helyváltoztató mozgásai, mint a hason körbeforgás, kúszás kialakulóban vannak, mozgás bizarrériái csökkennek. Még nem ül fel, de megültethetõ, rövid ideig így manipulál. Egykezes manipuláció jellemzi. Tárgyért nyúl, vizsgálja. Hangadása: gagyogás, egy-egy szótagot képez. Péter 3 éves. Átlagos fejlettsége a Brunet-Lézine pszichomotoros fejlõdési skála szerint 11 hónapos szintû. FQ = 30. Mozgása: kúszik, felül, megül, ülésben játszik, tolja magát a kívánt irányba. Néha már négykézláb is megtartja magát. Bútorok mellett feláll, sétál. Egy kézzel manipulál, megfogja, pakolgatja, egyik kezébõl a másikba rakja a tárgyakat, ütögeti, egymásba helyezi õket. Látásgyengesége nagymértékben befolyásolja manipulációját. Hangadására a kvázi beszéd, néhány jól érthetõ szótag a jellemzõ. Szociális kapcsolataiban a korábbinál érdeklõdõbb. 4 éves korától 2 éven át a lakóhelyéhez közelebb, egy középsúlyos értelmi fogyatékosokat oktató általános iskolában folytatódott a gyermek fejlesztése. A gyógypedagógus egyénileg foglalkozott Petivel és az óvodai csoport foglalkozásaiba is megpróbálta õt bevonni. A beilleszkedés nem sikerült, csoportosan nem, csak egyénileg volt leköthetõ a kisfiú figyelme. A Szakértõi Bizottság 6 éves korában, javasolta a gyermek tankötelezettségének képzési kötelezettség formájában történõ teljesítését. 126
Ekkor Peti már elemi utasításokat jól értelmez. Utánzással, a testrészek megmutatásával is próbálkozik. Tárgymanipulációban balkéz dominál. Montessori tornyot felépít, formatábla elemeit bemutatás után visszailleszti. Ceruzát marokra fog, papíron halványan nyomot hagy. Önállóan, sajátosan jár. Hangot ritkán ad, néha ismételget. Önkiszolgálásban teljes ellátásra szorul. Az elsõ tanévben képzési kötelezettségét családban teljesítette. A fejlesztõ felkészítõ foglalkozásokat a körzeti védõnõ vezette. Aki a szülõ elmondása szerint a gyermekkel harmonikus kapcsolatot alakított ki, fejlõdése azonban nem volt látványos. A második tanévtõl a megyei Gyógypedagógiai Központban én foglalkozom Petivel. A fejlesztõ felkészítõ foglalkozásokra heti egy délután, 5 órában kerül sor, a gyermek aktuális állapotának megfelelõ idõszerinti bontásba. A gyermek státusza 7 évesen a foglalkozások kezdetén A Brunet-Lézine pszichomotoros fejlõdési skála szerint átlagos fejlettsége l7; 6 hónap. FQ = 20. Fejlõdése a korábbiakhoz képest egyenetlenebbé vált. Míg nagy- és finommozgásban 24 hónapos, beszédben 8 hónapos, szociabilitás terén 12 hónapos fejlettségi szinten állt. A Kiphard-féle szenzomotoros skála szerint fejlettsége 24 hó. FQ = 27. Nagymozgás: Önállóan jár, járása széles alapú, egyensúlya bizonytalan, kéz láb mozgása összerendezetlen. Egyenetlen terepen gyakran megbotlik, elesik. Lépcsõn kezét fogva, bizonytalanul mellélépéssel közlekedik. Finommozgás: Balkézzel manipulál. Tárgyakat marokra vagy 3 ujjal fog meg. Montessori tornyot le- és felfûz nagyságreláció nélkül. Karikákat, üreges kockákat egymásba rak. Spontán tevékenységben tárgyakat nézeget, pakolgat. Könyvet lapoz, képeket még nem figyeli, képi síkon tájékozódás még nem alakult ki. Színeket nem válogat szét. Kommunikáció: Egyszerû verbális utasítást megért, teljesít. Tiltott cselekvést abbahagyja. A nem kívánt cselekvést, artikulátlan visítással, kiabálással, a tárgyak eldobással utasítja el. Hangadása: torokhangok, mássalhangzók zümmögtetése, szótagot nem képez, szót nem mond. A rámutatás egyszerû formájával fejezi ki magát. Szociabilitás: Környezetében lévõ személyeket megnézi. Kapcsolódási igénye, szándéka kifejezetten megfigyelhetõ. Általában magában tevékenykedik, még kissé öntörvényû, de már közös játékba bevonható, 8-10 percig irányítást elfogad. 127
Szülõ elmondása szerint Peti öltözködésnél, mosakodásnál segítséget igényel, de már egyre aktívabb. Kanálból etetik, darabos ételt kezébõl elfogyaszt, önállóan iszik pohárból. Még nem szobatiszta, utána sem jelez. Hallás: Bal fülén hallókészüléket visel, fejét gyakran oldalra hajtva tartja. A jobb oldalról érkezõ hangingereket kevésbé vagy egyáltalán nem érzékeli. Látás: Baloldali 16, jobboldali 13 dioptriás szemüveglencsét hord, mellyel látása jól kompenzált. Egyéni fejlesztõ felkészítõ program Az alkalmazott terápiás módszerek, eljárások fõbb területei, lépései A foglalkozások általános felépítése, helye, menete: A fejlesztõ felkészítõ foglalkozásokra a megyei Gyógypedagógiai Központban kerül sor heti 5 órában. A család 40 km-re lakik a központtól, ezért heti egy délután tudják felvállalni a gyermek behordását. A központban történõ fejlesztés elõnye, hogy a gyermek és édesanyja egyaránt kimozdul megszokott családi környezetébõl, elkülönülnek a családi nevelési és a fejlesztési feladatok, a speciális fejlesztõ közegben a központ fejlesztõ eszközeit maximálisan ki tudjuk használni. A szülõkkel a foglalkozások elején mindig megbeszéljük, hogy mi történt a gyermekkel az eltelt egy hét alatt, majd a foglalkozás végén összegezzük az órákon történteket, az aktuálisan következõ fejlesztési feladatokat. Fontosnak tartom, hogy a gyermek fejlesztése mellett a szülõkkel való beszélgetés, a család mentálhigiénéje is része legyen a terápiának, a kettõ együtt biztosít optimális közeget a család, a gyerek számára. A szülõk a foglalkozások nagy részén nincsenek jelen, úgymond kimenõt kapnak, így lehetõségük nyílik arra, hogy kettesben, gyermekük nélkül töltsék a fennmaradó idõt, elintézzék aktuális családi ügyeiket, kicsit élvezzék a szabadidõ adta lehetõségeket. Ez a fajta idõbeosztás már 3. éve nagyon jól mûködik, Peti megszokta, hogy kettesben feladatozunk, a szülõk hatékonyan ki tudják használni a felszabadult idõt. A foglalkozások állandó elemei: 1. Mozgással kísért mondókák, dalok. Célja: a mondókákhoz tartozó mozgásminták leutánzása, rögzítése, a megtanult mozdulatokkal a hozzá kapcsolódó mondóka elõhívása 128
2. Tükör elõtti tevékenység Célja: a) testséma kialakítása, megerõsítése b) artikulációs gyakorlatokkal ajak és szájizmok megerõsítése, szájmozgások utánzása beszéd motorikus elõkészítése c) hangadás provokálása, hangok hangoztatása önmagában, majd szótagokban d) finommotorika fejlesztése tükörre rajzolás 3. Asztalnál folytatott tevékenység Célja: a) finommozgás, b) képi tájékozódás, c) tárgyak szortírozása és egyéb mentalis területek fejlesztése. 4. Tornateremben alkalmanként játszótéren mozgásos tevékenység Célja: mozgáskoordináció-javítás, egyensúlyfejlesztés. A foglalkozások idõbeosztása a gyermek aktuális állapotától: kipihentségétõl, figyelem koncentrációjától a feladatokhoz való motiváltságától, játékkedvétõl függõen alakul. Általában egy-egy tevékenységgel 10-15 percet töltünk, majd 5-10 perc szabadjáték következik. Fejlesztési területek részletezve A. Nagymozgás I. Járás- és mozgáskoordináció Cél: járásbiztonság elérése, lépésszélesség fokozatos csökkentés egyensúlyfejlesztés járásritmus felvétele, iránytartás láb-kéz koordináció fejlesztése egy lábon állás, testsúly áthelyezés, guggolás segítése Eszköz: fizioball-labda, párhuzamos korlát, 2 db ugráló kötél, padlóra festett, vagy ragasztott párhuzamos vonalak kb. 60-40 cm távolságra, tornapad, babzsák vagy kislabda, tornazsámoly és fali korlát Feladat: 1. gyermekkel szemben állva kezét fogva lépegetés 2. nagylabda gurítása elõre 3. korlát megérintésével járás 4. a gyermekkel szemben állva 2 kötél 2 végét fogva lassú séta 5. két párhuzamos vonal között séta 129
6. tornapad tetején járás (segítés: alkar megtámasztásával) 7. kisebb tárgyak átlépése (segítés: alkar megtámasztásával) 8. tornazsámolyba be- és kilépés (segítés: alkar fogásával) 9. tornazsámoly tetejére rá- és lelépés 10. labdába rúgás 11. gyermekkel szemben állva kezét fogva együtt leguggolás 12. fali korláttal szemben állva, bemutatás után leguggolás 13. bordásfalon fel- illetve lefelé lépés egyesével (segítés: a gyermek hátának megtámasztásával és lába rakásával) 14. lépcsõn járás mellé -, majd váltott lépéssel II. Egyensúly mozgáskoordináció Cél: Vesztibuláris rendszer ingerlésével egyensúly, mozgáskoordináció-fejlesztés Eszköz: Fizioball-labda, melyrõl a gyermek talpon meg tud támaszkodni és nagyobb méretû is. Ayres-terápia eszközei közül: rugósdeszka, kötéllétra, kötélháló; nagyobb méretû gördeszka; nagy lepedõ; létra, csúszda. Feladat: 1. A gyermeket nagylabdán ülve elõre-hátra illetve két oldalra ringatjuk (segítés: a gyermek derekát vagy combját fogjuk, támasztjuk.) 2. A gyermek a labdán ül, lábai talpon megtámasztva elõre-hátra illetve oldalra ringatja magát segítséggel. 3. A gyermek a labdán hasal egyenes háttal nyújtott karral, elõre-hátra: ringatás, a földrõl apró tárgyak felvétele (segítés: gyermek megfogása derékban vagy combnál) 4. A gyermek a nagylabdán hasal, két oldalra lendületesen ringatjuk, hogy egy kicsit megbillenjen. 5. Rugós deszkán állás jobbra-balra ringatózás (segítés: gyermek alkarjának támasztása). 6. Kötéllétrán kapaszkodva hintázás, esetleg lépegetés (segítés: biztonságos megtámasztás). 7. Hálóban ülve vagy fekve hintáztatás elõre-hátra, oldalra, körbe. 8. Lepedõben fekve hintáztatás oldalra, elõre-hátra. 9. Gördeszkán ülve vagy állva a gyermek gurítása 10. Létrán felmászás, csúszdán lecsúszás háton, hason, ülve. III. Nagymozgással kísért mondókák Cél: mozgásminta leutánzása, rögzítése, elõhívása Rövid válogatás ízelítõül: 1. mondóka: Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk, kispajtás! 130
Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le, a földre! Mozgásminta: állásban karokkal felfelé nyújtózkodunk, fokozatosan leguggolunk. 2. mondóka: Kicsi vagyok én, majd megnövök én. Esztendõre vagy kettõre legény leszek én! Mozgásminta: guggolásból fokozatosan felállunk, felfelé nyújtózkodunk. 3. mondóka: Fújja szél a fákat, letöri az ágat: reccs. Mozgásminta: állásban, karokkal fejünk fölött jobbra balra integetünk, lehajolunk, leguggolunk, a kezeinkkel megérintjük a padlót. 4. mondóka: Repülnek a madarak Csattog a szárnyuk. Mozgásminta: állásban, karokkal oldalsó középtartásban le-föl integetünk, nyújtott kézzel, elõl vagy fej fölött tapsolunk. 5. mondóka: Mérleg vagyok, billegek, kezeimmel, súlyt viszek. Mozgásminta: állásban karok oldalsó középtartásban, törzset jobb-bal oldalra döntjük. 6. mondóka: Lassan forog a kerék, mert a vize nem elég. Gyorsan forog a kerék, mert a vize már elég. Mozgásminta: állásban vagy ülve könyökbe hajlított karokkal törzs elõtt daráló, õrlõ körzõmozgást végzünk egyre gyorsabban. 7. mondóka: Húzz koma engemet, én is húzlak tégedet, Amelyikünk elesik, az lesz a legkisebbik Mozgásminta: földön ülve, nyújtott lábakkal egymás kezét fogva elõre hátra húzzuk egymást 8. mondóka: Én vagyok a fûrész addig vágok, nyiszitelek, míg egybõl lesz két rész. Mozgásminta: földön ülve, nyújtott lábakkal egymás kezét keresztezve fogjuk és húzogatjuk. 131
9. mondóka: Lassan jár a csiga-biga, a házában eleség. Várja otthon lánya, fia, csigabiga feleség. Mozgásminta: négykéz-térd állásból karokkal lassan elõre lépkedünk, lehasalunk, majd visszamegyünk négykéz térdre. 10. Mondóka: Zsipp -zsupp kenderzsupp, ha megázik, kidobjuk. Mozgásminta: háton, fekve egész test ringatása jobbra-balra, vagy lepedõben ringatás. B. Manipuláció I. Finommozgás Feladat: 1. Tükör elõtt kézmozgással kísért mondókák Cél: a tükör elõtt végzett tevékenység elõnye, hogy a gyermek a testséma tudatosításán túl, az állandó kontroll, visszajelzés segítségével a mozgásmintákat sokkal könnyebben leutánozza, elsajátítja, értelmezi. 1. 1. Esik az esõ Kopog a jég, Dörög az ég Villámlik, Lecsap, Kisütött a nap! Mozgásminta: karok magas tartásban, ujjak egyenként mozognak, tükör kopogtatása, ököllel a tükör ütögetése, karok magasban, nyitott tenyérrel tükörre csapunk, a tenyeret felfelé fordítjuk. 1. 2. Jöjj ki napocska, Hív anyád, hív apád! Sót törünk, borsot törünk tökkel: harangozunk. Mozgásminta: felfelé fordított tenyérrel hívómozdulat, két ököl egymáshoz ütögetése, két kéz összekulcsolva fel-le - mozgást végez. 1.3. Töröm, töröm a mákot, Sütök neked kalácsot. Megcukrozom, Megvajazom, Hogyha kisült Neked adom, Hamm bekapom! Mozgásminta: két ököl egymáshoz ütögetése, tapsolunk, közben tenyerünket fel-le forgatjuk, 3 ujjal szóró mozgás, egyik tenyeret másik mutató ujjal simogatjuk, tenyerekkel felfelé, a másik szájához visszük, szánkat kinyitva Hamm mondjuk. 132
1. 4. Így ketyeg az óra tik-tak jár. Benne egy manócska muzsikál. De ha áll az óra és nem jár. Alszik a manócska s nem muzsikál. Mozgásminta: karokat könyökbe hajlítva mutatóujjal felfelé mutatunk és kezekkel jobbrabalra integetünk, két öklöt egymáshoz ütögetjük, kezekkel tagadó mozdulat intése, összetett tenyerekre fejünket ráhajtjuk. 1.4. Hüvelyk ujjam almafa. Mutatóujjam megrázta. Középsõ ujjam összeszedte. Gyûrûsujjam hazavitte. A kisujjam mind megette, Tele lett a hasa tõle. Mozgásminta: A gyermek ujjainak sorba vétele, has megsimogatása. 1. 6. Pipi, pipi pipipi, Így csipeget a pipi. Mozgásminta: mutató és hüvelykujj összecsippentése. 2. Kézmozgást fejlesztõ gyakorlatok, különbözõ fogásformák elsajátítása, asztal-zék helyzetben Cél: Marokfogás kialakítása, begyakorlása, 3 ujjas fogás kialakítása, begyakorlása, 2 ujjas fogás kialakítása begyakorlása. Eszköz: Nagyméretû kockák, kisebb kockák, üreges kockák, üreges karikák, fagolyók, rúd, drót, desszertes doboz rekesze apróbb tárgyak mazsola, zizi. Feladat: 2. l. Nagyméretû kockák tálba pakolása, 2. 2. Nagyméretû kockák egymáshoz ütögetése, 2. 3. Nagyméretû kockák egymásra helyezése, 2. 4. Kisebb méretû kockák egymásra helyezése, 2. 5. Üreges kockák egymásba rakása, 2. 6. Üreges karikák egymásba helyezése, 2. 7. Karikák rúdra fûzése, 2. 8. Montessori torony le- és felfûzése nagyságreláció nélkül, 2. 9. Nagyméretû fagolyók rúdra fûzése, 2. 10. Nagyméretû fagolyók drótra fûzése, 2. 11. Nagyméretû fagolyók vastag, keményített végû zsinórra fûzése 2. 12. Kisebb méretû fagolyók drótra fûzése, 2. 13. Kisebb méretû fagolyók vékonyabb zsinórra fûzése 2. 14. Apró tárgyak kisebb rekeszekbe ki-be pakolása. 133
3. Ábrázolás Cél: Kézizmok, tenyérizmok erõsítése, ismerkedés a gyurmával, festékkel, papír-ceruza, összefüggésbe hozása, nyomhagyás, formautánzás elõkészítése. Eszköz: Gyurma, dugó, kisebb tárgyak: gyöngyök, karikák, stb., zizi, pattogatott kukorica, stb., festék, zsírkréta, vastag filc, kör-, kocka-, háromszögformák, Feladat: 3. 1. Gyurmából labda gyúrása, 3. 2. Gyurmalabda áthelyezése egyik kézbõl a másikba, 3. 3. Gyurmalabda lapítása tenyérrel, 3. 4. Gyurmalepénybe tenyér belenyomása, 3. 5. Gyurma-lepénybe dugónyomot készítése, 3. 6. Gyurmalepénybe kisebb tárgyak belenyomása, 3. 7. Gyurmából kígyó sodrása, 3. 8. Gyurmakígyó feltekerése csigavonalba, 3. 9. Gyurmakígyóból csipetke készítése, 3. 10. Gyurmalepénybe mutatóujj belenyomkodása, 3. 11. Kisebb tárgyak felragasztása egyszerû kontúrvonalú formába, 3. 12. Papírcsíkok apró darabokra tépése és egyszerû kontúrvonalú formára ragasztása 3. 13. Csomagolópapírra tenyér lenyomat készítése, 3. 14. Papírra ujjlenyomat készítése, 3. 15. Papírra ujjal festés pontozás, 3. 16. Csomagolópapírra dugó lenyomat készítése 3. 17.Csomagolópapírra különbözõ formákkal festéklenyomat készítése, 3. 18. Csomagolópapíron ceruzával nyomhagyás 3. 19. Csomagolópapíron szabadrajz készítése, 3. 21. Csomagolópapíron csigavonal készítése, együtt rajzban, bemutatás után, 3. 22. Csomagolópapíron vonalhúzás utánzása, együtt rajzolva majd bemutatás után, 3. 23. Csomagolópapíron egyszerû formák körberajzolása, 3. 24. Kartonpapírból kivágott egyszerû formák átrajzolása. II. Formaegyeztetés Cél:azonosság felismerése, tárgyak csoportosítása 1 szempont szerint, formaegyeztetés térben, síkban. Eszköz: tálak, apró tárgyak, formatábla, kör, négyzet, háromszög, formával, formaegyeztetõ gömb vagy vödör, formatábla. Feladat: 1. Tárgyak szétválogatása, halmazból tálakba, 2. Tárgy-tárgy - egyeztetés, 2-3 tárgy-pár, 3. Egyszerû formák formatáblába helyezése, 2-3 db, 4. Térbeli formaegyeztetõ játékba formák visszahelyezése egyesével adogatva, majd halmazból válogatva, 5. Formatáblába: 4-5 majd egyre több forma visszahelyezése 134
III. Színek egyeztetése Cél: Tárgyak csoportosítása színek szerint, majd nagyság és forma figyelembe vétele. Eszköz: Színes tálak, kockák, golyók. Feladat: 1. Azonos nagyságú és formájú tárgyak színek szerinti tálakba válogatása: piros-kék, piros-kék- sárga, piros-kék-sárga-zöld. 2. Különbözõ nagyságú, azonos formájú tárgyak színek szerinti csoportosítása. 3. Különbözõ nagyságú és formájú tárgyak, színek szerinti csoportosítása. 4. Színegyeztetés síkban, 1-2-3 szempont szerint. C. Kommunikáció I. Hallás, beszédértés Cél: A gyermek hallókészülékkel jól kompenzált hallásának megerõsítése, a hangforrás irányának pontos felismerése, egyszerû utasításokkal beszédértés segítése. Feladat: Más-más erõsségû, frekvenciájú hangok irányának, forrásának felismerése, (pl: triangulum, ébresztõóra, kopogás). Beszédértés segítése egyszerû, pontos, jól értelmezhetõ instrukciókkal, már gesztuskíséret nélkül. Majd 2 egyszerû utasítás egymás utáni értelmezése. II. Artikulációs gyakorlatok, hangadás provokálása tükör elõtt Cél: Száj körüli izmok erõsítése. Beszéd motorikus elõkészítése. Hangadás provokálása. Hangok utánmondása. Szótagképzés. Ciklikus hangsor-képzés. Feladat: 1. Szájkörüli izmok masszírozása, 2. Nyelv és ajakgyakorlatok: nyelv ki-behúzása, nyelvvel ajkak megérintése alul-felül, segítés szívószállal, cukor szájról lenyalásával. 3. Artikulációs gyakorlatok: ajkak zárása-nyitása, ajkakkal cuppantás utánzása, ajakkerekítéssel á hang hangoztatásának provokálása, ajkak oldalra húzása, mosolygás, i hang provokálása, 4. Magánhangzók hangoztatása önmagukban, 5. Gyertya elfújása, 6. Gyertya elfújása zárhangok hangoztatásával (p-b-m-t-d), 7. Mással + magánhangzó összekapcsolása (baba-papa, tete, stb.) 8. Hangsorképzés: babababa, tatatata, bibibibi, stb. III. Testséma Cél: Testrészek felismerése, testséma tudatosítása, éntudat elmélyítése. 135
Eszköz: Egész alakos tükör. Feladat: 1. Testrészek felismerése, megnevezés utáni megmutatása önmagán, tükör elõtt, sorrendben: kéz-láb, (egyik-másik-párosság tudatosítása) fej, szem-fül, orr-száj-haj, has, nyak, hát, 2. Testrészek felismerése más személyen, 3. Testrészek felismerése modellen, babán, 4. Testrészek felismerése nagyalakú ábrán, 5. Csomagolópapírra gyermek lerajzolása, 6. Testrészek felismerése önmagán tükör nélkül, 7. Testrészek felismerése síkban, kis alakban, 8. Részeire szétvágott egészalakos emberképen testrészek helyre rakása. IV. Képi síkon tájékozódás Cél: Tárgyak térbeli felismerése után síkbeli tájékozódás elmélyítése, képek felismerése. Eszköz: Egyszerû kontúrvonalú, jól felismerhetõ tárgyképek (pl.: labda, autó, baba, kocka, maci) Feladat: 1. Tárgy-képegyeztetés kezdetben 2-3, majd 4-5 párral, képek külön bemutatása, megnevezése, majd tárgyhoz rendelése. 2. Kép-képegyeztetés teljesen azonos képekkel. 3. Képek felismerése megnevezés után; egyidejûleg 3-4 kép megnevezés kezdetben szótõvel, majd tárgyragos alakkal. 4. Képen 1-1 mindennapi cselekvés felismerése (pl.: eszik, alszik, iszik). 5. Képek 2-3 darabjának összeillesztése minta után, majd a nélkül. V. Kommunikáció jelekkel, képekkel Cél: Mivel verbálisan a hangadás alacsony színvonala miatt nem tudja kifejezni kívánságait a gyermek, a rámutatás nem mindig megfelelõen differenciált közlésmód, szükség volt néhány alapvetõ jellel, a képi síkon való tájékozódás elsajátítása után, 3-4 cselekvéses képpel való kommunikációra. 1. fogalom jele iszik gyengéden ökölbeszorított kéz szájhoz emelése alszik tenyérrel összetett kezekre fej ráhajtása mosakszik két tenyérrel arc simítása eszik kéz csippentõ mozdulattal szájhoz emelése 2. egyszerû cselekvéses képekbõl tabló vagy album készítése pl.: iszik, alszik, mosakszik, eszik, játszik, utazik 136
D. Szociabilitás 1. Önkiszolgálás Cél: a gyermek önellátásának, minél magasabb szintre emelése, hogy hosszú távon minél kevésbé legyen környezetétõl függõ az alapvetõ önkiszolgálási funkciókban, ez elsõsorban a családban megvalósítandó feladat, melyhez folyamatos segítséget, tanácsokat kapnak. Területei: étkezés öltözködés mosakodás, szobatisztaságra nevelés 2. Személyes kapcsolatokban alapvetõ társadalmi normák elsajátítása pl.: köszönés kézfogással, fejének a másikhoz érintésével, ajtón kopogás, másikra figyelés, jelekkel, képekkel kommunikálás, stb. Értékelõ státuszleírás Nagymozgás: Járása még széles alapú, de már összerendezettebb, biztosabb, lépésszélessége csökkent, iránytartása fejlõdött. Lépcsõn korlátba kapaszkodva mellélépéssel közlekedik, felfelé váltott lábbal próbálkozik. Kapaszkodva, néha önállóan leguggol, labdába belerúg. Finommozgás: Balkézzel, 2-3 ujjas fogással biztosan manipulál. Golyót vastag zsinórra felfûz. Tornyot épít, de még nagyságreláció nélkül. 2-3 mondókát 1-2 mozdulattal felismer, elmondását kéri. Gyurmából, papírból 2 ujjal kis darabokat letép. Ujjal pontokat fest, dugólenyomatot készít. Tükörre, papírra krétával függõleges vonalat rajzol, gomolyag - firka alakulóban. Formákat formatáblába illeszt, egyidejûleg 5-7 formát átlát. Színeket tárgyakkal, síkban egyeztet, megnevezés után még nem választ ki. Kommunikáció: Beszédértése egyre differenciáltabb, 1-2 összetett utasítást is jól értelmez. Tükör elõtt szájmozgást, hangadást nem hajlandó utánozni, viszont spontán játékhelyzetben vokalizál, ciklizálni 2-3 hangsorral elkezdett. 2-3 szót képez, az aja = anya és mama szavakat adekvátan használja. Testséma alapjaival önmagán és síkban is tisztában van. Képi síkon tájékozódás alapjaiban kialakult: egyre több tárgyképet, 5-6 cselekvést felismer. 3-4 jelet és kommunikációs kártyát egyre nagyobb sikerrel használ. 137
Szociabilitás: Öltözködésnél aktív, 1-2 ruhadarabot levesz. Arcát, kezét megmossa. Önállóan eszik kanállal, iszik pohárból egyre tisztábban. Még nem szobatiszta, utánjelzése is kialakulatlan, de néha már jelzi diszkomfort érzetét. Társas kapcsolataiban egyre nyíltabb, kezdeményezése egyértelmûbb, a másik személyre figyel, reakcióját kivárni igyekszik. Gyakorlati munkám során használt és másoknak is ajánlott szakirodalom: Lányiné dr. Engelmayer Ágnes (szerk.): A súlyosan és halmozott fogyatékossággal élõ gyermekek fejlesztése, a képzési kötelezettség teljesítése. Budapest, 1996. Kissné Haffner Éva Alkonyi Mária: Õk és mi. (Down-syndromás csecsemõk és kisgyermekek korai fejlesztése). Budapest, 1994. Bogdán Marianna (szerk.): Korai gyógypedagógiai fejlesztés. Szakgyûjtemény. Gyógypedagógiai Központ, Zalaegerszeg. Benczúr Miklósné Bernolák Béláné: Felelõs vagyok érte. (Mozgásfogyatékos kisgyermekek irányított családi nevelése). BGGYTF, Bp. 1991. Bittera Tiborné dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I., Tankönyvkiadó, Bp. 1991. Magó Hegyháti György Anna (szerk.): Van segítség (Kézikönyv értelmileg sérült gyermeket nevelõ szülõk számára.) ÉFOÉSZ, Bp. 1989. 138
Barabás Rita gyógypedagógiai tanár HALMOZOTTAN (ÉRTELMI-, MOZGÁS- ÉS LÁTÁS-) SÉRÜLT, EPILEPSZIÁS, KILENCÉVES FIÚ FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSÉNEK TERVE Esetismertetés G. jelenleg 9 éves 3 hónapos. Szüleivel és négy testvérével él egy tízemeletes tömbház negyedik emeleti bérlakásában. G. másfél éves kora óta van kisebb-nagyobb megszakításokkal intézményünk gyógypedagógusainak látókörében. Én egy éve kezdtem ismét foglalkozni vele most már, mint képzési kötelezett gyermekkel heti 5 órában. Heti egy alkalommal amennyiben G. egészségi állapota illetve az idõjárás lehetõvé teszi az édesanyja Mac Laren kocsival eltolja halmozottan sérült gyermekét intézményünkbe a foglalkozásokra. G. szép küllemû, kissé domborúbb homlokboltozatú, rendezett ruházatú kisfiú. Szülei, testvérei társaságában kiegyensúlyozott, derûs. Óriási a szeretetigénye, idegeneket is nyakuk átkarolásával, hozzájuk bújással üdvözöl. G. önállóan kúszni, mászni, állni, járni nem tud. Jobb térde egy rosszul beadott injekció következtében merev, nem hajlítható. Támasz nélkül, egyenes háttal ül. Ebben a testhelyzetben helyváltoztatásra is képes: bal sarkával támaszkodva a fenekén csúszva húzza magát a kívánt irányba. Sem háton, sem hason nem szeret feküdni, mindkét helyzetbõl a bal oldalára fordulva ülésbe tolja magát. A passzív mozgatásokat most már viszonylag jól tûri, de a bizonytalan egyensúlyi helyzetet eredményezõ mozgatásokra gyakran sírással reagál. Hónaljánál tartva sem állítható talpra, ilyenkor mindkét lábát csípõben hajlítva megemeli. A fekvõ helyzetben végzett masszírozás ellen heves sírással tiltakozik. Nagyon élvezi a vízben létet, az uszodai foglalkozásokon teste teljesen ellazul. Beszélni nem tud. Környezetével különbözõ hangokkal, szótag-ismételgetésekkel, néhány szóból álló aktív szókincse (pl. ati = Atti, hue = hülye) segítségével, illetve 139
metakommunikatív eszközökkel kommunikál. Mindig hangadással hívja fel magára a figyelmet. A napi rutin szintjén néhány egyszerûbb kérdést, utasítást és tiltást megért. Az édesanyjával közös játékoknak aktív résztvevõje. Nagyon szereti az énekeket, mondókákat. Boldog kurjongatással díjazza a vele való foglalkozást kivéve azokat a személyével kapcsolatos tevékenységeket, melyek orvosi vizsgálatra emlékeztetik. Mostanra megszûnõben van félelme, ha édesanyját öltözni látja, illetve ha õt kabátba öltöztetik, ha elindulnak otthonról. Kezdi újra biztonságban érezni magát. Csak bal kézzel manipulál, a jobb oldal érintettsége miatt jobb kezét egyáltalán nem használja. A felkínált tárgyak után bal kézzel nyúl, azokat hosszan kézben tartja, rázogatja, szemlélésükre jobbára periférikus látását veszi igénybe. A jobb kezébe erõltetett tárgyaktól igyekszik megszabadulni. A bal kezébe nem veszi át, inkább eldobja, s ezután nyúl érte bal kézzel. Hallása kifinomult, a számára ismerõs személyek hangjára felfigyel, mosollyal jelzi, hogy azonosította a hangforrást. A hangforrást kevésbé ismerõs hangok esetén is odafordulással lokalizálja. A ritmusos, dallamos zenére felsõteste ütemes himbálásával, széles mosollyal reagál. Látásállapotával szülei sincsenek tisztában. G. reakcióiból ítélve fényt, árnyékot érzékel, feltehetõen formákat is. Az önkiszolgálási tevékenységek tekintetében szinte teljes ellátásra szorul. Pelenkás, vizelési-székelési szükségletét nem jelzi, reakcióiból ítélve az ürítési folyamatot sem érzékeli, bár a pelenkában lévõ széklet már zavarja. A teste gondozásával kapcsolatos tevékenységeket eltûri. Az étkezéssel G. rosszabb idõszakaiban már több problémája van az édesanyának. G. nagyon rossz étvágyú. Jobbára pépes ételeket tud megetetni vele az édesanya. Puffasztott kukoricapelyhet, néhány kekszféleséget tányérról kézbe vesz, elrágcsál. Anamnézis Az édesanya harmadik, hármasiker terhességét a 16. terhességi héten diagnosztizálták. 20. terhességi héten vérzés miatt kórházba utalták. Több palack vért kapott a nagy vérveszteség miatt, ennek ellenére az anya elmondása szerint három hetes kórházban tartózkodás után megindult a szülés. Az orvosok vetélésnek minõsítették a történést, csak miután az elsõ két magzat meglehetõsen nagynak és életképesnek tûnt (A: 860 g, B: 907 g és azonnal felsírtak), kezdték komolyan venni az eseményeket. A zárójelentésekben már az szerepel, hogy a 27. terhességi héten indult meg a szülés. A harmadik magzat, G. szintén 907 g súllyal született (Apgar-teszt eredménye 4/6), de õ nem sírt fel. Az ikrek az intenzív részlegre kerültek, gép lélegeztette õket. Részlet G. egyik kórházi zárójelentésébõl, természetesen a lehetõségekhez képest magyarra fordítva az orvosi szakkifejezéseket: Születést követõen a légzési elégtelenség tünetei jelentkeztek, gépi lélegeztetés mellett 13 napig kapott oxigént. A második életnapon vörösvérsejtszám-csökkenés jelentkezett, melynek hátterében az ultrahangvizsgálat kamrán belüli és körüli vérzést igazolt a bal oldalon. Hat hetes életkorban jelentkeztek magas vérnyomást okozó agykamratágulatra utaló 140