Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény által előírt kötelezettségeinek a 2013. június hó 24-én elfogadott, öt évet felölelő helyi esélyegyenlőségi programját áttekintette. Az átvizsgálás eredményeképp a dokumentum felülvizsgálásáról, mely javarészt az indikátormutatók aktualizálását takarja, döntött. Jelen dokumentum a jelenleg hatályos HEP változásokkal érintett részeit tartalmazza, azzal együtt értelmezendő 1. A település bemutatása Mátraterenye Nógrád megye észak-keleti szélén, a Zagyva-völgyben, a Mátra- és Medves hegység között terül el. Budapesttől 115, Salgótarjántól 25, Egertől 45 kilométerre fekszik. A település három községrészből áll; Nádújfalu, Homokterenye és Jánosakna napjainkra csaknem összeépült. Mátraterenye község 1875 fős, a Bátonyterenyei Járáshoz tartozó társadalmi, gazdasági szempontból hátrányos helyzetű település. Az 1980-as években megszűnt szénbányászat súlyos foglalkoztatási és szociális gondokat okozott a településen. A rendszerváltást követően lassú, folyamatos helyreállítás indult. A kiterjedt infrastruktúrával, épületállománnyal rendelkező község adottságai kedvezőnek mondhatók. A község lélekszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A népesség elöregedését tükrözi, hogy az itt élők több, mint 20%-a hatvanöt éven felüli. Az öregedési index jelentősen meghaladja a 100 %-ot és folyamatosan emelkedik a vizsgált időszakban (1.sz. táblázat).; melyhez hozzájárul a településről elvándorlás is, mely 2013 évben meghaladta az 2%-ot. Eközben a természetes szaporodás mutatója az utolsó két vizsgált évben az előzőektől kedvezőbben alakult, 2013-ban nem mutatott negatív értéket. (1.sz. ábra). 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 1.sz. táblázat Öregedési index (%) 2001 418 323 129,4% 2008 368 285 129,1% 2009 368 262 140,5% 2010 378 250 151,2% 2011 367 237 154,9% 2012 384 242 158,7% 2013 390 245 159,2% Forrás: TeIR, KSH-TSTAr 1 : A változásokkal érintett részeket a szövegkörnyezetben dőlt betűk jelölik 2
1.sz. ábra Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Célok A célok tekintetében változás nem történt. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az elmúlt két évben az esélyegyenlőségi szempontokat, célcsoportokat is érintő jogszabályi környezet oly mértékű változásokon ment keresztül, melyek mindenképpen szükségessé teszik a fejezet felülvizsgálatát. A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) jelentős változás következett be. A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosította a fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli 3
gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-ig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 1. A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Mátraterenye Község Önkormányzatának képviselő testülete nem ruházott át hatáskört a jegyzőre. 2. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 %(57.000.-Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % (49.875.-Ft). Mátraterenye község önkormányzatának e-kérdéskörre vonatkozó szociális rendeletében a célcsoportot érintő legjelentősebb változást az okozta, hogy az átmeneti segély addigi formában megszűnt. Azt önkormányzati segély váltotta fel, melyet élelmiszer kiadások mérsékléséhez, iskoláztatási terhek csökkentéséhez Erzsébet-utalvány formájában, valamint utazási költségek kiváltásához készpénzben lehetett igényelni elszámolási kötelezettség terhe mellett. 3. A korábban a közoktatásról szóló törvény szerint szabályozott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 4. Az étkeztetés esetében a Szt. 62. (1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. 5. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. 4
Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát főként az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást - a méltányossági közgyógyellátás kivételével - az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33. -37/C.,) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Az aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatásköre. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos döntésre a járási hivatal jogosult. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változtak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem történt változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege 2014-hez hasonlóan 22800 Ft. I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. 5
A rendszer bevezetésének lépései a következők: A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre. Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: 6
Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor volt megállapítható és folyósítható kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.. II. Lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági- közgyógyellátás és ápolási díj Fenti támogatásokra vonatkozó szabályozás 2015. március 1-étől kikerült a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatások ebben a formában nem állapíthatók meg a kérelmezők részére. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást az e célokhoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzatok által biztosított ellátások neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő 7
személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. 6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása 7. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 8
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai 8. Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Változások a hatásköröket érintő jogszabályi módosulások tükrében Az esélyegyenlőségi célcsoportok tekintetében legjelentősebb változás az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának járási hivatalra történő átruházása volt. Mátraterenye község Önkormányzata hivatalában helyt ad a Bátonyterenyei Járási Hivatal kirendeltségének is. Ennek keretében minden héten két alkalommal kirendelt ügysegédek segítik az ügyfeleket a kérelmek beadásában és egyéb felmerülő problémák orvoslásában. Ennek köszönhetően szinte zökkenőmentes volt a kérelmező ügyfelek számára a törvényi változáshoz való alkalmazkodás. Az egyes ellátásokat érintő változások Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta a szociális ellátásokról szóló 3/2015 (II.13.) önkormányzati rendeletét. A rendeletben meghatározta a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások a települési támogatások - rendszerét. Az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete értelmében Mátraterenye községben lakásfenntartási-, temetési-, illetve krízistámogatás nyújtható. Mátraterenye Község Önkormányzatának a helyi gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete szabályozza a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszerét. 9
2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi 2020. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítjuk majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk. 10
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása 2014-2020 időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztés, halászat OP 11
A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014 2020 közötti Európai Uniós tervezéshez kapcsolódóan a 2014. február 27-ei ülésén elfogadta a 15/2014. (II. 27.) Kgy. határozattal Nógrád Megye Területfejlesztési Koncepcióját és annak mellékletét képező Területi Hatásvizsgálat elnevezésű dokumentumot, majd ezt követően a 2015. május 7-én fogadta el a 2014-2020 közötti Európai Uniós tervezési ciklushoz kapcsolódóan Nógrád Megye Integrált Területi Programját. A 2014 2020-as tervezés tekintetében a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek megyei integrált területi programokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Nógrád megye forráskerete a 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat szerint összesen 41,13 milliárd Ft. Fenti dokumentumok jelentősen meghatározzák településünk jövőjét, az elkövetkezendő időszakban megvalósítható fejlesztések irányvonalát. Fenti dokumentumok a fejlesztések fő prioritásait az alábbiak szerint vázolják fel: 1. Üzleti infrastruktúra kapacitások bővítése, fejlesztése a vállalkozói aktivitás és a vállalkozások munkahelyteremtő képességének növelése érdekében 2. Környezeti és gazdasági szempontból fenntartható településfejlesztés 3. Az önkormányzatok működéssel összefüggő energetikai költségeinek minimalizálása 4. Korszerű, elérhető önkormányzati alapszolgáltatások 5. Nógrád megye turisztikai vonzerejének rendszerszerű, fenntartható fejlesztése 6. A lakosság, kiemelten a munkaképes megyei polgárok helyi kötődésének, együttműködésének erősítése 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gazdasági program, gazdaságfejlesztési terv Mátraterenye Község Önkormányzatnak jelenleg hatályos Gazdasági programja, gazdaságfejlesztési terve 2014-2019-ig, tehát egy önkormányzati ciklus idejéig vázolja fel a testület céljait többek között az egészségügy, az oktatás-nevelés, a közfoglalkoztatás, valamint a szociális gondoskodás terén. Sportkoncepció A Képviselő testület 54/2015. (VI.4.) számú határozatával elfogadta a település 2015-2019 közötti sportkoncepcióját, mely kiemelt figyelmet fordít a gyermekek, az idősek, valamint a fogyatékkal élő emberek sportolási lehetőségeinek megteremésére, a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúrahatékonyabb kihasználására. 12
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013. január 1-én megkezdték működésüket a járási hivatalok, ezzel egyidejűleg megkezdődött a kistérségi intézményrendszer átalakítása. Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által jelenleg fenntartott intézmény a Bátonyterenyei Kistérségi Szociális Központ. A Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatok, Mátraterenye, Mátranovák és Nemti községek Mátraterenye székhellyel - mikrotérségi társulást alapítottak, mely óvodatársulást hozott létre, melynek székhelyéül Mátranovákot jelölték meg. Nemti Község önkormányzatának Képviselő-testülete arról határozott, hogy kiválik a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal intézményéből. Tehát a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó önkormányzatok száma 2015. január 1-jével kettőre csökkent. 2015 folyamán Nemti község vezetése (képviselő-testülete) meghozta arra vonatkozó határozatait is, miszerint kiválni szándékozik mind a Mátrai Önkormányzati Társulásból, mind a Társulat által fenntartott óvodatársulásból, és önállóan működteti óvodáját. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a 2013-2014 évi adatokkal való feltöltése. 13
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 2.sz.táblázat 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 645 673 1318 89 13,8% 99 14,7% 188 14,3% 2009 636 675 1311 89 14,0% 113 16,7% 202 15,4% 2010 621 667 1288 84 13,5% 119 17,8% 203 15,8% 2011 610 661 1271 78 12,8% 75 11,3% 153 12,0% 2012 585 655 1240 95 16,2% 61 9,3% 156 12,6% 2013 570 645 1215 84 14,7% 50 7,8% 134 11,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat adataiból megállapítható, hogy a munkanélküliek aránya minden évben meghaladta az országos átlagot. Az első három vizsgált évben férfiak tekintetében magasabb a munkanélküliek aránya, mint a nők körében. 2011 től az arányokat vizsgálva jelentős változás következett be. A 2011 évtől induló kistérségi startmunka mintaprogramok egyre szélesebb rétegeket vonzottak a közfoglalkoztatás világába. 2011, 2012 és 2013 években jellemzően olyan programokra nyert támogatást a település, melyek javarészt férfiak foglalkoztatására nyújtottak lehetőséget. 14
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen 3.sz. táblázat A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 176 19 10,8% 76 43,2% 81 46,0% 2009 183 23 12,6% 63 34,4% 97 53,0% 2010 171 23 13,5% 66 38,6% 82 48,0% 2011 150 15 10,0% 53 35,3% 82 54,7% 2012 156 26 16,7% 49 31,4% 81 51,9% 2013 134 3 2,2% 21 15,7% 110 82,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az utolsó vizsgált év adatait összehasonlítva az előző évek tendenciáival, megállapíthatjuk, hogy szignifikáns változás következett be a regisztrált munkanélküliek között az iskolai végzettség tekintetében. Elenyésző azon személyek száma, akik nem rendelkeznek alapfokú végzettséggel sem, ugyanakkor a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya több, mint 30%-nyi emelkedést mutat. Ez a jelentős változás a közfoglalkoztatási programok keretében szervezett képzéseknek köszönhető. c) közfoglalkoztatás év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma 4.sz. táblázat Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 126 11% 64 18% 2011 161 15% 95 27% 2012 165 15% 75 21% 2013 123 10% n.a. n.a. 2014 254 19% n.a. n.a. Forrás: Önkormányzati adatok 15
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 6.számú táblázat 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 153 166 319 9 5,9% 9 5,4% 18 5,6% 2009 150 163 313 10 6,7% 12 7,4% 22 7,0% 2010 146 166 312 14 9,6% 11 6,6% 25 8,0% 2011 144 165 309 8 5,6% 13 7,9% 21 6,8% 2012 148 177 325 9 6,1% 13 7,3% 22 6,8% 2013 140 171 311 7 5,0% 7 4,1% 14 4,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 6 sz. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az pályakezdő álláskeresők száma a 18-29 éves lakosság 6-8 %-át teszi ki, mely magasnak mondható, az utolsó vizsgált időszakban megfigyelhető több, mint 2%-os csökkenés a közfoglalkoztatási programoknak köszönhető. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 16
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Mátraterenye község viszonylag kiterjedt lakásállománnyal rendelkezik. 2014. évben a lakásállomány 898 db lakás volt. Az Önkormányzat tulajdonában 21 db bérlakás van. Az önkormányzati bérlakások 1 kivételével komfort nélküliek. b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok d) lakhatást segítő támogatások Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 7.sz. táblázat adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 65 0 2009 64 0 2010 76 0 2011 112 0 2012 117 0 2013 161 0 2014 124 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatásra, valamint az adósságkezelési támogatásokra vonatkozó szabályozás 2015. március 1-étől gyökeresen megváltozott. Ettől az időponttól kezdődően a támogatások ebben a formában nem állapíthatók meg a kérelmezők részére. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást az e célokhoz kapcsolódó rendszeres, vagy rendkívüli kiadások viseléséhez. Mátraterenye Község Önkormányzatának képviselő testülete indokoltnak találata a lakásfenntartási támogatás átmentését saját szociális rendeletébe. Így a településen lakásfenntartási támogatás, - települési támogatás keretében - továbbra is megállapítható. 17
f) eladósodottság g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A HEP elfogadásakor az Önkormányzat nem rendelkezett kifejezetten a szegregátumban élőkre vonatkozó adatokkal, azonban ez az adathiány mára mérséklődött. Helyi adatgyűjtés keretében a 2014. december 31-i állapotnak megfelelően a településrész lakossága 256 fő, melynek 56 %-a férfi. Életkori megoszlás szerint az aktív korú lakosság (15-64 év) 139 fő. A településrészen 76 (29,6%) fő gyermekkorú él, melyből 69-en (90,7%)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés e) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Mátraterenye Község Önkormányzata a Mátrai Önkormányzati Társulás tagjaként - jelenleg 35 fő számára biztosít szociális étkeztetést, melyet szolgáltatási szerződés keretében lát el, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. e) sportprogramokhoz való hozzáférés f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 18
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A felülvizsgálat során bizonyosságot nyert, hogy a korábban beazonosított problémák - a szegregátummal kapcsolatos adathiányokat kivéve jelenleg is fennállnak, bár vannak folyamatban lévő intézkedések a területen. Ilyen például a közfoglalkoztatási programok által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása, beleértve a képzésekhez való csatlakozást is. Az elmúlt két év során több alkalommal előfordult, hogy egyes képzési formákra olyan nagy volumenű volt a jelentkezés, hogy a településen kihelyezett képzést tartottak. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Szegregátum kialakulása Alacsony iskolázottság Tartós munkanélküliség fejlesztési lehetőségek a komplex telep felszámolási programra benyújtandó pályázat és annak megvalósítása Képzések szervezése a településen Közfoglalkoztatási programok maximális kihasználása a jövőben is, potenciális foglalkoztatók és munkahelyek felkutatása, foglalkoztatás elősegítése 19
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Mátraterenyén 297 fő 18 év alatti gyermek él, mely az állandó népesség 16 %-a. A vizsgált intervallumban a 2013-as évtől eltekintve magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születéseké. A településen évente átlagosan 16 gyermek születik, míg átlagosan évente 29-en hunynak el. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Mátraterenyén a kiskorúak közel 11 %-a veszélyeztetett, mely azt jelenti, hogy fizikai, vagy mentális fejlődésére a családi környezete rossz hatással van. Az így kialakult helyzet megszüntetése érdekében, ha valószínűsíthető, hogy a szülő/törvényes képviselő/ a gyermek veszélyeztetettségét segítséggel képes megszüntetni, akkor a Gyámhivatal a 18 év alatti kiskorút védelembe veszi. 20
A diagram által rajzolt képből kitűnik, hogy az utolsó két vizsgált évben a veszélyeztetett, valamint a védelembe vett gyerekek száma csökkenő tendenciát mutat, remélhetőleg ez nem a hatáskör változásnak tudható be. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek jogosult mind az óvodai, mind az iskolai kedvezményes étkezés igénybe vételére, továbbá az ingyenes tankönyvcsomagra. Jelenleg az iskola 106 diákja közül 6 fő jogosult 50% étkezési kedvezmény igénybevételére, míg 9 fő fizet teljes árat az iskolai étkezésért, 91 fő pedig térítésmentes étkezésre jogosult. A Mátrai Önkormányzati Társulás Óvodájának Szivárvány Tagóvodájába beiratkozott gyerekek közül 7 fő fizet 50%-os térítési díjat, 34-en pedig térítésmentes étkezésre jogosult. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 21
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A település gyermekkorú lakosságának 25,5%-a a szegregátumként kezelt Jánosakna településrészen él. Közülük 69 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, mely az itt élő gyermekek közel 91%-a, közülük 53 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok d) gyermekjóléti alapellátás e) gyermekvédelem f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az óvodában jelenleg 34 fő jogosult térítésmentes étkezésre, míg az iskola esetében ez a szám 91. Hétvégi gyermek étkeztetés a településen nincs. Az Önkormányzat a nyári szünidő ideje alatt szociális nyári gyermekétkeztetéssel (106 fő) segíti a rászoruló családokat. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 22
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az alábbi táblázatban az országos kompetencia mérés adatai láthatók, melyek rámutatnak az országos átlag és a helyi általános iskola között a tanulók eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre. Mint láthatjuk az eltérések mind a matematika, mind a szövegértés terén szignifikáns különbséget mutatnak az országos átlaghoz képest mindkét vizsgált korcsoportban. A 2014-es évben matematika tárgy esetén mutatnak pozitív eltérést az eredmények az országos átlaghoz viszonyítva. 8.sz. táblázat Móra Ferenc Tagintézmény 2010 2011 2012 2013 2014 Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Szövegértés 6. évfolyam 1248 1483 1251 1465 1235 n.a. 1472 1338 n.a. 1497 1166 n.a. 1481 8. évfolyam 1414 1577 1384 n.a. 1567 1420 n.a. Matematika 1555 1236 n.a. 1557 6. évfolyam 1319 1498 1260 1486 1284 n.a. 1489 1227 n.a. 1489 1467 n.a. 1491 8. évfolyam 1339 1601 1375 n.a. 1612 1342 n.a. Forrás:KIR 1620 1628 n.a. 1617 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 23
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A beazonosított problémák a HEP felülvizsgálatakor is fennállnak. Az intézkedési tervben megfogalmazott intézkedések megvalósítása folyamatos, pozitív változás a kompetenciamérések eredményeiben figyelhető meg. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma A kompetenciamérés eredményei esetenként elmaradnak az országos átlagtól fejlesztési lehetőségek Tanoda programok folytatásának támogatása együttműködési megállapodás keretében. Szociális nyári gyermekétkeztetés; vonatkozó pályázati források kihasználása Szorosabb együttműködés kialakítása a KIK-tal a probléma megoldásának érdekében. Tanoda Program folytatásának támogatása; óvodapedagógusok/tanítók/tanárok módszertani továbbképzéseivel: differenciálás, multikulturális pedagógia, kooperatív tanulás, 24
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Mátraterenye lakosságának 49,8 %-a nő. Az arány korcsoportonként nem ilyen kiegyenlített. Míg 0-59 éves korig minden korcsoportban a férfiak vannak többségben, addig ez az arány 60 éves kor felettieknél megfordul. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 4.sz. ábra 25
5.sz. ábra Az álláskeresők arányáról készített ábra jól szemléleti, hogy a munkanélküliség aránya csökkenő tendenciát mutat ugyan, de 2012-ben és 2013-ban a nők aránya a munkanélküliek között jelentősen meghaladja a férfiakét. Ezekben az években a STARTMUNKA mintaprogram keretében az Önkormányzat a mezőgazdasági földutak rendbetételére és a belvízelvezető rendszerek karbantartására nyert pályázati forrást, melyek csupán férfiak számára kínáltak munkalehetőséget. A hagyományos közfoglalkoztatási programokban (rövid- és hosszabb idejű közfoglalkoztatás) elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult nőknek kínált munkalehetőséget az Önkormányzat. 2014-ben, illetve 2015 első félévében a bel-vízelvezetési és a földút program mellett helyi sajátosságokra épülő, valamint értéktermő programok is indultak a településen, melyek elsősorban a nők körében jellemző munkanélküliséget hivatottak csökkenteni. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Az elmúlt időszakban több olyan képzés is indult a településen mely elsősorban nők számára jelentett tanulási lehetőséget. Ilyenek voltak például a 2013-ban induló parkgondozó(15 fő) és a mezőgazdasági munkás(15 fő) képzések; 2014-ben a rongyszőnyeg-készítő (15 fő) tanfolyam; valamint a 2015-ös év folyamán induló adatrögzítő és digitalizáló(10 fő) képzések. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 26
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A HEP elfogadása során olyan fejlesztési lehetőséget tártunk a döntéshozók elé, mely az olyan programokat preferálja, melyekben nagyobb arányú lehet a nők foglalkoztatása. Az országos adatbázisban többnyire 2013-ig állnak rendelkezésre adatok, melyek azt mutatják, hogy a nőket nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, mint a férfiakat. Azonban önkormányzati adatokra hivatkozva megállapítható, hogy a 2014 és 2015 években nagyobb arányú a nők foglalkoztatása, mint azt megelőzően. Arányaiban javult ugyan a nők foglalkoztatása, de jelenleg is elmarad a férfiak adataitól. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az utóbbi években az alacsonyabb iskolai végzettségű nőket nagyobb arányban sújtja a munkanélküliség, mint a hasonló végzettségű férfiakat. fejlesztési lehetőségek Olyan közmunka programok előnyben részesítése, mely a nők számára is munkalehetőséget kínál. 27
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.sz. árba 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés c) idősek informatikai jártassága 28
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A HEP készítése során feltárt probléma továbbra is fennáll, az önkéntes diákmunka végzésére az önkormányzat számos középiskolával és gimnáziummal kötött együttműködési megállapodást. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Elöregedő népesség, idős korúak elmagányosodása Önkéntes diákmunka keretében segítségnyújtás az időskorúaknak (bevásárlás, gyógyszerkiváltás, kiskert rendben tartása stb) 29
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 7.sz. ábra A 7. számú ábra a megváltozott munkaképességű, valamint az egészségkárosodott személyek pénzbeli ellátását mutatja 2008 és 2013 között. Jól látható, hogy mindkét csoport esetében az utolsó 3 vizsgált évben jelentős növekedés következett be. Közgyógy ellátásra, mely a fogyatékkal élő személyek számára alanyi jogon jár, 2013-ban 61 fő volt jogosult. Arra vonatkozóan, hogy a közgyógy igazolványra jogosultak közül hány fő volt alanyi jogon jogosult, adattal nem rendelkezünk, de megfigyelhető, hogy a közgyógyellátottak száma évről évre növekszik. 30
8.sz. ábra 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A beazonosított probléma aktualitása a felülvizsgálat során is bebizonyosodott. A Széchenyi 2020 pályázati ciklus vonatkozó pályázati lehetőségeit az önkormányzat figyelemmel kíséri. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Fizikai- és infokommunikációs akadálymentetés csak részben megoldott fejlesztési lehetőségek Pályázati lehetőségek kihasználása az akadálymentesítés területén 31
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. 32
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Szegregátumként azonosított településrész helyzetének javítása Szegregátum kialakulása Szegregátum felszámolása/szegregátumban élők szociális- társadalmi helyzetének javítása Pályázat benyújtása a célterületen Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal; RNÖ Felelős: Gecse László Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal; RNÖ, KSZ-ek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Pályázat benyújtása: 2015-2020 Szegregátumként azonosított településrész helyzetének szignifikáns javulása Dokumentuma: önkormányzat nyilvántartásai Nincs megfelelő pályázati forrás; Önkormányzati forrás nem biztosított (humán és pénzügyi) Humán és pénzügyi 33
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Képzések szervezése a településen Alacsony iskolázottság A célcsoportba tartozók munkaerő-piaci helyzetének javítása, ezáltal a munkanélküliség arányának csökkentés hosszú távon. Alapfokú angol nyel oktatás Informatikai és számítástechnikai alapismeretek oktatása Egyéb helyben folytatható (szak)képzések Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Mátraterenye Község Önkormányzata, IKSZT, civil egyesületek Felelős: Csikós Árpád, Csikósné Radics Éva Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Mátraterenye Község Önkormányzata, IKSZT, civil egyesületek ; oktatást szervező iskolák, cégek Folyamatos, és 2018. június 30. Rövid távú cél: 15 fő aktív korú beiskolázása Középtávú cél: képzések folyamatossága Hosszú távú cél: munkanélküliség csökkentése 2 %-kal Dokumentuma: tanfolyamok dokumentációja; jelenléti ívek; statisztikai mutatók Lemorzsolódás; nem a munkaerő piac igényeinek megfelelő képzések indítása, megfelelő munkahelyek hiánya, A lemorzsolódás megakadályozása érdekében motiválni szükséges a diákokat, valamint képzések kiválasztása előtt érdemes a hiányszakmákat felmérni Humánerőforrás, pályázati források 34