5.2. Sínek. 1. A sínek feladatai 2. A sínek kialakulása és fejlődése 3. A sínek anyaga 4. A sínek gyártása 5. Napjainkban használatos sínszelvények

5.2. Sínek 1. A sínek feladatai 2. A sínek kialakulása és fejlődése 3. A sínek anyaga 4. A sínek gyártása 5. Napjainkban használatos sínszelvények

5.2.1. A sínek feladatai

A vasúti sín legfontosabb feladatai Mint tartószerkezet hordja és elosztja a vasúti járművek függőleges, vízszintes és hosszirányú terheit, Mint irányítószerkezet a kényszerpályás közlekedés jellegének megfelelően, folyamatosan vezeti a nyomkarimás kerekű járműveket, Mint a pályaszerkezet legfelső, felületi eleme biztosítja a vonóerő átadását.

A vasúti sín igénybevételei Járműteher hajlító hatása (húzónyomó feszültség), Járműteher felületi hatása (Hertzféle kontakt feszültség, belső nyírás), Sínhőmérséklet dilatációs hatása (húzó, nyomó feszültség), Gyártási feszültség, Ívbe történő hajlítás hatása (húzónyomó feszültség).

5.2.2. A sínek alapvető típusai

A sínek rendszerezése A sínek alapvető típusai Vignolsín Vályússín Darupályasín Csúcssín Vezetősín

5.2.3. A sínek kialakulása és fejlődése

Az erdélyi brádi bányavasút kocsija és kitérője (XVIXVII. sz.)

Vaslemezzel (Richard Reynolds öntöttvas sínje) burkolt fanyompálya 1767ből

Benjamin John Curr szögvas keresztmetszetű öntöttvas sínje hosszgerendán 1776ból

Currféle szögvas sín keresztgerendákon (1776)

John Berkinshaw halhas alakú sínjei magánaljakon 1821ből

Robert Livingston Stevens (17871856) sínszelvénye1830ból

Kettősfejű ( ökörfejű, bull headed ) sínszelvény

Locke által javasolt kettősfejű sín (1835)

Mathias Demmer háromfejű sínje (1878)

A magyar vasutak Vignol rendszerű sínszelvényeinek fejlődése

A különböző sínrendszerek alkalmazásának kezdetei időpontja a MÁV vonalain 34,5 kg/m 1890től, 42,8 kg/m 1894től, 48,3 kg/m 1929től, 54,4 kg/m 1969től, 60,0 kg/m 1987től,

A sínszálak tömegének változása a magyar vasúti pályákban 19452000 között 2,2 2,4 9,1 16,2 18,8 29,0 34,6 20 29 8,5 8,6 14,0 18,1 20,8 27,1 30,8 30 40 1,9 2,4 4,8 5,1 7,7 15,9 26,6 42 45 55,9 56,7 56,6 55,0 51,9 28,0 8,0 48 29,6 30,2 15,5 5,1 0,8 0,0 0,0 54 1,8 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 60 2000 1995 1990 1985 1980 1975 1970 1965 1960 1955 1950 1945 Sín r.

5.2.4. Napjainkban használatos sínszelvények

UIC rendszerű Vignol sínszelvények UIC 54 UIC 60

Nemzeti tervezésű Vignol sínszelvények Németországban tervezett sínszelvények S 49 S 54 Az USAban tervezett sínszelvények AREA 132 AREA 133 AREA 136 (R14)

Használatban lévő magyar tervezésű Vignol sínszelvények (MSZ) MÁV 34,5 MÁV 48,3 MÁV 48,5

Magyarországon alkalmazott vályús sínszelvények Ri59 Ri60 P37a Ri51,4 Vk60 Ts52

A 45 Darupálya sínszelvények A 55 A 65 A 75 A 100 A 120

5.2.5. A sínek anyaga

A sín szakítószilárdsága az anyagösszetétel függvényében

Az acél szén tartalmának hatása a szakítószilárdság, a folyási határ, és a nyúlás értékére

A sínacél szakítószilárdsága a szén (C), és a mangántartalom (Mn) függvényében

5.2.6. A sínek geometriai jellemzői

Magyarországon használatos Vignol sínrendszerek legfontosabb geometriai adatai Sínrendszer MÁV 34,5 MÁV 48,5 S 54 UIC 54 UIC 60 Talpszélesség s [mm] 104 120 125 140 150 Sínmagasság m [mm] 128 148 154 159 172

Hazai és külföldi Vignol sínszelvények keresztmetszeti adatai

A közúti vasutak burkolt vágányaiban fekvő fontosabb sínszelvények keresztmetszeti adatai

5.2.7. A sínek gyártása

A sín előállításának főbb lépései 1. Acélgyártás 2. Sínhengerlés 3. Minőségellenőrzés

A sínhengerlés folyamata két trióhengerműben

A sín függőleges irányú egyengetése

A vasúti sín jelölése

A hőkezelés hatása a krómmangán típusú ötvözött sínacélokra

Az edzett fejű sín keményedési zónái

Az edzett fejű sín keményedési zónái

A vasúti sín jelölése

A vasúti sín jelölése 1. A gyártómű jele Jelölés Minőség Szilárdság [N/mm²] 2. A gyártás ideje Nincs jelzés Nincs jelzés 700 900 680 840920 3. A sín rendszere 800 900 A 780 880 4. A sín minősége 900 B 880 1100 1080 5. Utókezelés fajtája 900 A 1175 (fejen)

5.2.8. A sínek felhasználása

A sínrendszerek felhasználása a MÁV előírások szerint

5.2.9. A sínek elhasználódása

A sín elhasználódásának formái 1. A sínfej magassági, és oldalkopása; 2. A sínfej hullámos kopása; 3. A sínfejben kialakuló ún. vese alakú törés; 4. A sín törése; 5. A sínvég elverődése;

I.A sín magassági, és oldalkopása

A sínfej kopásának formái Egyenes szakaszon Köríves szakaszon

II. A sín hullámos kopása

III. A sínfejben kialakuló vese alakú törés Külpontos terhelésnél Központos terhelésnél

IV. A sín törése

V. A sínvég elverődése