FUTÓMŰ Készítette: Csonka György 1

Átírás

1 FUTÓMŰ Készítette: Csonka György 1

2 Kerékfelfüggesztés A kerékfelfüggesztés összeköti a kerekeket az alvázzal illetve az önhordó felépítménnyel. Átviszi egyrészt a jármű súlyát és a tömegerőket a kerekekre, másrészt a kerekek fékezési, meghajtó és oldalvezetési erőit a felépítményre. A futómű beállításának optimális értékeit a gyárak minden kocsitípushoz pontosan megadják. Ezen előírások elhanyagolása, rossz beállítása rendellenes gumikopáshoz, a futómű idő előtti rongálódásához vezethet. A futómű beállításának minősége nagymértékben befolyásolja a jármű menetviszonyait Készítette: Csonka György 2

3 Kerékdőlés A kerék síkja a függőlegestől általában eltérő. A gépkocsi hossztengelyéhez képest a kerekek felső széle kifelé (pozitív) vagy befelé (negatív) dől. Nagysága típusonként változik. Feladatai közé tartozik a kerékcsapágyak egyirányú támasztása (holtjáték korlátozása, csapágy terhelésének csökkentése) és csökkenteni a kormányzási nyomatékot. (Nem minden típuson állítható) Készítette: Csonka György 3

4 Kerékösszetartás Felülnézetben a kerekek egymástól mért távolsága a mellső tengely előtt és mögött nem egyezik meg. Ha a tengely előtt kisebb ez a távolság, akkor kerékösszetartásról, ha mögötte, akkor széttartásról van szó. A kerékdőlés hatására a kerekek a dőlés irányába igyekeznek elkanyarodni, és az ebből adódó igénybevételt csökkenti ill. ellensúlyozza az összetartás. A kerékösszetartás korlátozza a kormányholtjátékot, csökkenti a kerekek szétállási hajlamát, javítja a nyomtartást. Minden autón állítható, egyes típusokon a hátsó futóművön is Készítette: Csonka György 4

5 Csapterpesztés A csapterpesztés hatására a kerék talppontja és a (csapszeg képzeletbeli meghosszabbított felső és alsó gömbcsukló vonala) a talajon közelebb kerül egymáshoz, így a talajellenállás nyomatékának karja csökken, könnyebb lesz az elkormányzás. A csapterpesztés szögértéke mindig nagyobb, mint a kerékdőlésé, ezért kormányzáskor a jármű megemelkedik, így visszakormányzáskor a kocsi saját tömege is segíti a vezetőt a kormány visszaforgatásában. Előfordul, hogy a "csapszeg" (felső és alsó gömbfej vonal) tengelyvonala a kerék talppontján kívül metszi a talajt Készítette: Csonka György 5

6 Utánfutás Elősegíti az egyenes úton való haladást. A csapszeg középvonalának elvi meghosszabbítása - pozitív dőlés esetén - haladáskor megelőzi a kerék talppontját, vagyis a gépkocsit mozgató erő mintegy maga után húzza a kereket. Negatív dőlésnél a kerék előzi meg az erőhatást, azaz maga után húzza az autót, ezért fordulékonyabbak az első kerék-meghajtású gépkocsik Készítette: Csonka György 6

7 Lengéscsillapító Menetdinamikai illetve kényelem szempontjából, valamint a rugózás élettartama érdekében nagyon fontos, hogy a gépjármű lengése csillapított legyen. A lengéscsillapítók feladata tehát a rugózás által keltett lengések hatásos csillapítása, továbbá a lökésszerűen fellépő nagy rugólengések, az esetleges felütések megakadályozása, illetve kisebb amplitúdójú lassú rugólengésekké való átalakítása. A lengéscsillapítók legfontosabb szerepe abban áll, hogy a rugózás lengéseit csillapítva a gépjármű kerekeit az úton tartja, nem engedi az útfelülettől elválni. Ezáltal biztosítva a gépkocsi menetstabilitását Készítette: Csonka György 7

8 A lengéscsillapítók hidraulikus, dugattyús kivitelben készülnek. A lengéscsillapítás lehet egy- vagy kétirányú. Általánosan elterjedtek az aszimmetrikus kétirányú lengéscsillapítók. Berugózáskor csekély, kirugózáskor viszont igen erőteljes csillapítóerőt fejtenek ki. A legelterjedtebbek a teleszkóp rendszerű lengéscsillapítók. Léteznek még szintszabályzós lengéscsillapítók, melyek legfőbb előnye, hogy terheléstől függetlenül állandó szinten tartja a jármű magasságát Készítette: Csonka György 8

9 A hatástalan lengéscsillapítás következményei: A kedvezőtlen úttartás miatt (a gumiabroncsok gyakran eltávolodnak az útburkolattól) oldalszél esetén a gépkocsi sodródik, a fékút meghosszabbodik, a kifejtett vonóerő csökken, a gumiabroncsok fokozottan és egyeletlenül kopnak. A rossz állapotban lévő lengéscsillapítók kihatnak: a gumiabroncsokra (fokozottan és egyenetlenül kopnak), a féktávolságra (a fékút megnövekedése akár 20%-kal), a vizes úton történő megcsúszásra (aquaplaning), az úttartásra, a vontatásra Készítette: Csonka György 9

10 Melyek azok a látható rendellenességek, amelyek alapján meghatározható a lengéscsillapító állapota? A gumik állapota: az abroncsok szabálytalan vagy rendellenes kopása jellemző az elhasználódott lengéscsillapítóra. Olajszivárgás: a lengéscsillapító olajvesztése a működés hiányosságát vonja maga után, ennél fogva a lengéscsillapítás csökkenését. Korrózió Szár: ha rozsdás, akkor ez a tömítések gyors megrongálódásához fog vezeti, tehát olajszivárgáshoz. Tönkremegy, a lengéscsillapító nem működik tovább. Szilent-blokk: a repedezett, vagy rendellenesen deformálódott szilent-blokk zajossá fogja tenni a felfüggesztést gyorsítás és lassítás, valamint akadályokon való áthaladás esetén. A rögzítések: törött vagy megrongálódott lehet akár egy fémdarab kiszakadásának köszönhetően egy csavarmenet, vagy akár egy jelentős korrózió által, ami törést okozhat. A testek/elemek deformálódása: a lengéscsillapító testén lévő deformálódás fékezheti, sőt, akár blokkolhatja is a dugattyút az ellenállásai során. Vízhatlan/légmentes tömítések kopása Blokkolás Készítette: Csonka György 10