Logisztikai rendszerek (KOKUA116)

Átírás

1 1 Logisztikai rendszerek (KOKUA116) Bevezetés - a tantárgy oktatásának célja: a logisztika fogalmának meghatározása, a logisztikai szemléletmód megismertetése, a logisztikai rendszerek és folyamatok összetevőinek felvázolása - a tantárgy felépítése: I. rész: technológia, II. rész: informatika - irodalmak: Dr. Tarnai Júlia: Logisztikai rendszerek I., + Ábrák (elektronikus tananyagok) Dr. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) Tankönyv ( Kék könyv ) Előadási óravázlat (elektronikus anyag) Informatikai anyagok (Dr. Tokodi Jenő adj. adja meg) - számonkérés: félévközi jegy, az első zh. az I. rész, a második zh. a II. rész anyagából 1. A logisztika kialakulása A logisztika fogalmának levezetése MÉRFÖLDKÖVEK!!! A logisztika fogalma (kiemelni a lebonyolítást!) LOGISZTIKA: anyagok, energiák, információk stb. rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. LOGISZTIKA = EGYÜTTMŰKÖDÉS!!!

2 2 2. A szolgáltatási színvonal és a logisztikai költségek összefüggése Költség Összes költség Logisztikai költségek A logisztikai szolgáltatások hiányosságai, hibái miatti többlet költségek Optimális érték Szolgáltatási színvonal 3. A logisztikai fejlesztések célkitűzései - a logisztikai hatékonyság növelése - a logisztikai szolgáltatási színvonal növelése - a logisztikai teljesítmények növelése - a logisztikai költségek csökkentése - környezetvédelmi célok (légszennyezés, zaj stb.) - humanitárius célok (ergonómia, gépesítés stb.) 4. A logisztika rohamos fejlődésének okai - a piacgazdaság térhódítása - a termelés technikai, technológiai fejlesztése nehéz és drága (lásd fenti ppt!) - a globalizáció kiterjedése - a gyártási mélység csökkenése - a logisztika területén jól felhasználhatók a már kipróbált és bevált eljárások (operációkutatás, szimuláció stb.) - az információtechnika (IT) fejlődése, elterjedése LOGISZTIKA = LEHETŐSÉG/KÉNYSZERŰSÉG!!!

3 3 5. A logisztikai rendszerek struktúrája Logisztikai rendszer Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai Vállalati Katonai Egyéb szervezethez tartozó Iparvállalati Kereskedelmi vállalati Szolgáltató vállalati 6. A logisztikai folyamatok struktúrája A logisztikai folyamatok alapvetően két fő csoportba sorolhatók: - az anyagáramlást megvalósító fizikai folyamatokra és - az anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatokra. Az anyagáramlást megvalósító fizikai (röviden anyagáramlási) folyamatok további két csoportba sorolhatók: - a logisztikai alapfolyamatokra, és az ezekkel kapcsolatos - kiegészítő folyamatokra. A logisztikai alapfolyamatok: a rakodás (R), a szállítás (S) és a tárolás (T).

4 4 A kiegészítő logisztikai folyamatok: a csomagolás, a komissiózás, az egységrakomány-képzés, illetve -bontás, az ellenőrzés. Logisztikai alapfolyamatok Rakodás R Szállítás S Tárolás T Megrakás Kirakás Átrakás Külső szállítás Üzemi belső szállítás (anyagmozgatás) Tartós (hosszú időtartamú) tárolás Átmeneti (rövid időtartamú) tárolás Munkahelyi anyagmozgatás Munkahelyek közötti anyagmozgatás Üzemrészek (részlegek) közötti anyagmozgatás 7. A logisztika fejlődésének irányai Megatrendek: - globalizáció - az információs és kommunikációs (I+K) technológiák fejlődése - az e-gazdaság kialakulása, elterjedése - a termékek életciklusának rövidülése - vevőintegráció

5 5 A termékek életciklusának alakulása Mindezek hatására a logisztikai követelmények átalakulnak: - világméretű ellátási/termelési/elosztási HÁLÓZATOK jönnek létre - a gyártási mélység csökken - az e-kereskedelem elterjed - az idő szerepe felértékelődik - a minőségi követelmények szigorodnak - megnövekszik az igény a KOMPLEX logisztikai szolgáltatások iránt. Vállalati logisztikai rendszerek 1. A vállalati logisztika feladata A vállalati logisztikai rendszerek feladata a vállalat és a beszerzési, valamint az értékesítési piacok közötti, továbbá a vállalaton belüli anyagáramlás, és a hozzá kapcsolódó információáramlás megtervezése, megszervezése, lebonyolítása, irányítása és ellenőrzése.

6 anyagáramlás információ áramlás 6 VEZETÉS Logisztikai-, költség- és teljesítményellenőrző rendszer Beszerzési piac Megrendelések 2 Piaci adatok Alap-, segéd-, és üzemanyagok, félkész- és késztermékek Vállalat Megrendelések 1 Áruadatok Félkész- és késztermékek Értékesítési piac BESZERZÉSI LOGISZTIKA TERMELÉSI LOGISZTIKA ÉRTÉKESÍTÉSI LOGISZTIKA + HULLADÉKKEZELÉSI LOGISZTIKA Keresztmetszeti funkció: ÁBRA!!! A legáltalánosabban megfogalmazható cél: a vevői elégedettség biztosítása, ezáltal a versenyképesség és a piaci részesedés megtartása, ill. növelése. 2. A vállalati logisztika részterületei - ellátási (beszerzési) logisztika: a beszerzési piacok és a vállalat (alapanyag raktára) közti kapcsolatok - termelési (gyártási) logisztika: a vállalaton belüli (alapanyag raktártól a késztermék raktárig) kapcsolatok - elosztási (értékesítési) logisztika: a vállalat (késztermék raktára) és az értékesítési piacok közötti kapcsolatok - hulladékkezelési logisztika: a hulladékok gyűjtése, szétszerelése, válogatása, a nem felhasználható anyagok megsemmisítése AZ EGYIK LEGKEMÉNYEBB MÉRFÖLDKŐ: A KÍNÁLATI PIAC!!! 3. A vevőkiszolgálás színvonalát meghatározó tényezők - a szállítási (logisztikai) szolgáltatások színvonala - a fizetési feltételek - a garanciális szolgáltatások színvonala - az alkatrész utánpótlás megbízhatósága - a vevőszolgálat minősége

7 7 4. A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei - szállítási idő - a szállítások megbízhatósága - szállítóképesség - szállítási készenlét (promt szállítások) - a szállítások rugalmassága - a szállítások minősége 5. A vállalati logisztikai rendszerek irányítási szintjei - stratégiai szint: hosszú távú célkitűzések - taktikai szint: a célok elérési módja - operatív szint: az anyag- és információáramlás lebonyolítása 6. Ellátási lánc menedzsment (SCM) Beszállítók + Termelők + Logisztikai szolgáltatók + Vevők logisztikai rendszerének hatékony összekapcsolása: értékteremtő folyamat. Ennek irányítása az SCM lényege. Kétféle magatartás: - versenyszellemű a konkurensekkel szemben - együttműködő a láncon belül. Az értékteremtő folyamat irányításának feladata: a vevők igényei szerint alakítani az ellátási láncot: CRM (Costumer Relationship Management) stratégia. Csomagolás, egységrakomány-képzés Csomagolás (A termékek 98 %-a eredeti állapotában alkalmatlan a rakodásra, szállításra, tárolásra, értékesítésre). - Főbb árucsoportok -- darabáruk -- ömlesztett tömegáruk -- folyadékok

8 8 -- gázok -- egyéb áruk (pl. élő állat) - Darabáruk: szilárd, vagy szilárd burkolattal ellátott áruk, egyedileg, vagy ER formájában szállítva, alakjukat nem, vagy csak kis mértékben változtatják meg. - Ömlesztett tömegáruk: különböző szemnagyságú részekből álló, de egynemű anyagok (pl. szén, sóder, termények), amelyeket egyszerre, nagyobb tömegben, csomagolatlanul szállítanak. - Veszélyes áruk Tulajdonságaik révén veszélyeztetik az RST folyamatok során az emberek, állatok életét, egészségét, és/vagy károsak a környezetre. Kezelésük külön szaktudást és engedélyt igényel. - Csomagolási alapfogalmak -- csomagoló eszközök (dobozok, ládák, zsákok, palackok stb.) -- csomagolási segédeszközök (kötözők, párnázó anyagok, címkék stb.) -- csomagoló anyagok (papír, fa, fém, üveg, műanyag, textil és ezek kombinációi) A csomagolás feladatai - védelmi áru védelme az RST igénybevételektől (mechanikai, klimatikus, biológiai, sugárzási), és a tudatos károkozástól (lopás, termékcsere) környezet védelme a veszélyes, mérgező, szóródó árukkal szemben - raktározási, szállítási, árukezelési

9 9 könnyű kezelhetőség biztonságos megfogás egymásra rakhatóság egységes méretek gépesített, ill. automatizált am-ó, rakt-ó rendszerekben való alkalmazhatóság - áruazonosítási, információ hordozó (aut. áruazonosítás, jelölés, nyomon követés, elektronikus adathordozó) - értékesítési, marketing szerep ( néma eladó ) - felhasználói (jó megfoghatóság, nyitás, zárás) A csomagolás fajtái rendeltetés szerint - fogyasztói (amiben megvesszük, közvetlenül érintkezik a termékkel) - gyűjtő (meghatározott mennyiségű azonos termék, vagy fogyasztói csomagolás védőburkolata, a log-ai és ker-i tevékenységek támogatására) - szállítási (raktározási, szállítási, árukezelési funkció) Az egyes kategóriák átfedhetik egymást (TV fogyasztói csom-a egyben szállítási is). A csomagolásokra és újrahasznosításukra nemzetközi előírások (EU, ISO, CEN /Európai Szabványügyi Szervezet/). Egységrakomány képzés Egységrakományok: kisebb méretű és tömegű árukat nagyobb méretű és tömegű, géppel kezelhető egységekké fogunk össze.

10 10 Az egységrakomány lehetővé és egyben szükségessé teszi a gépesítést. Egységrakomány-képző eszközök: - szállító- és tárolóládák, rekeszek - rakodólapok - konténerek Anyagmozgató rendszerek 1. Feladatuk A mikrologisztikai rendszereken belüli anyagáramlás megvalósítása (az ehhez kapcsolódó információáramlással együtt). - fő funkció: helyváltoztatás - kiegészítő funkciók: -- gyűjtés -- elosztás -- tárolás -- osztályozás 2. Főbb csoportjai - Termelési rendszereket kiszolgáló anyagmozgatási rendszerek -- feladatai: * üzemrészek közötti (pl. épületek közötti) anyagmozgatás * üzemrészeken belüli (pl. munkahelyek közötti) anyagm. * munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés -- csoportjai: * hagyományos gyártási rendszereket kiszolgáló am-ó r-ek * integrált, rugalmas gyártórendszereket kiszolgáló am-ó r-ek - Raktári rendszereket kiszolgáló anyagmozgató rendszerek

11 11 -- áruelőkészítő téri anyagmozgatás * áru fogadása, betárolásra való előkészítése * áru kiszállításra való előkészítése -- tárolótéri anyagmozgatás * be- és kitárolás * tárolótéri komissiózás Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek -- üzemi rakodóhelyek kapcsolatot létesít a külső szállítással -- közlekedési rakodóhelyek * be- és/vagy kirakóhelyek * különböző közlekedési alágazatok kapcsolódási helyein (átrakás!) * különböző nyomtávú vasutak kapcsolódási helyein (átrakás!) * kombiterminálok - Egyéb anyagmozgató rendszerek Pl. kórházi, könyvtári, banki, színházi, múzeumi stb. 3. Az anyagmozgató rendszerek összetevői - Az anyagmozgató rendszerek al- és részrendszerei -- alrendszerek: egymástól függetlenül, elkülönülten működő rendszerek * ember * gép-eszköz * szállítópálya -- részrendszerek: valamennyi alrendszer együttműködését koordinálja, szervezi, keresztmetszeti funkciót tölt be * információs

12 12 * irányítási - Ember alrendszer - Gép-eszköz alrendszer -- kézi anyagmozgató eszközök * egyszerű segédeszközök (horgok, fogók, tapadókorongok, görgők, emelőrudak stb.) * szállítóeszközök (kézi kocsik, kézi targoncák) * emelőeszközök (alátámasztva emelők, függesztve emelők) -- anyagmozgató gépek *folyamatos működésű anyagmozgató gépek A folyamatos működésű szállítógépek általános jellemzői: - az üres és a rakott menet nem választható szét - a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól - a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától - az anyag felvétele és leadása a gép működése (mozgása) közben történik - többnyire azonos nyomvonalon, azonos irányba szállít - kis helyigény. ** hordozóelemes (szállítószalagok, konvejorok stb.) gépek ** helyben maradó alátámasztáson továbbító gépek i) vonóelemes (kaparószalag, rédler) ii) vibrációs iii) forgóelemes (szállítócsiga) iv) hajtott szállítópályák v) gravitációs szállítópályák (csúszdák, görgősorok) ** áramló közegben továbbító (pneumatikus, hidraulikus) gépek

13 13 * szakaszos működésű anyagmozgató gépek ** padlószinti, sínpályához nem kötött gépek i) önjáró daruk (autódaru, önjáró daru) ii) szakaszos működésű rakodógépek (homlok-, fejfölötti- és forgórakodók, géplapátok) iii) gépi hajtású targoncák (vontató-, szállító és emelőtargoncák) ** padlószinti, sínpályához kötött gépek i) bakdaruk ii) híddaruk, rakodóhidak iii) portáldaruk iv) toronydaruk v) raktári felrakógépek ** nem padlószinti, sínpályához kötött gépek i) futódaruk ii) függősínpályák ** helyhez kötött anyagmozgató gépek i) álló oszlopos forgódaruk ii) konzolos daruk iii) felvonók -- kiegészítő segédeszközök pl. tehermegfogó eszközök, ER képző eszközök - Szállítópálya alrendszer Az ember és az eszköz-gép alrendszer aktív elemeinek, illetve maguknak az áruknak, anyagoknak helyváltoztatását lehetővé tevő kiépített létesítmények. Pl. burkolt utak, sínpályák.

14 14 Nem minden esetben lehet elválasztani a gép-eszköz alrendszert és a szállítópálya alrendszert pl. görgős szállítópálya, hevederes szállítószalag stb. - Információs és irányítási részrendszer -- feladatai: * a szükséges információk feldolgozása * az anyagáramláshoz kapcsolódó információ-áramlás megvalósítása * a folyamatok beindítása, befolyásolása, nyomon követése, leállítása -- csoportjai: * emberi (hagyományos) * számítógépes Raktározási rendszerek Alapfunkció: a termelés és a fogyasztás időbeli eltolódásának áthidalása. Egyéb logisztikai funkciók: csomagolás, árazás, címkézés, válogatás stb. A raktári rendszerek összetevői: - alrendszerek: -- tárolóberendezések alrendszere -- anyagmozgató alrendszer -- épület- és létesítmény alrendszer -- energiaellátó alrendszer -- karbantartó-javító alrendszer

15 15 - részrendszerek: -- információs részrendszer -- irányítási részrendszer Darabáru raktározási rendszerek Darabárus tárolási rendszerek Tárolási egységek Egyedi áruk Egységrakományok Tárolási rendszer Állvány nélküli statikus Állványos statikus Állványos dinamikus Anyagmozgató rendszer Kézi vagy kézi eszközös Targoncás Darus Állvány- kiszolgáló- gépes Egyéb (pl.robotos) Tárolási rendszerek Az állványok nélküli tárolás feltételei: - halmazolhatóság (vagy az áru, vagy a csomagolás, vagy az ER-képző eszköz teherviselő) - egy egy árufajtából nagyobb mennyiség tárolandó

16 16 - nem szükséges minden egységhez közvetlenül hozzáférni - nem lényeges a fi-fo - a belmagasság jól kihasználható A tárolandó terület felosztása, elrendezése Soros, tömbös és vegyes tárolás Állványos, statikus tárolási rendszerek - polcos állványos - tárolóládás állványos - rekeszes állványos - át- illetve bejárható állványos - különleges állványos Állványos, dinamikus tárolási rendszerek - utántöltős állványos - gördíthető - körforgó Magasraktárak - egylégterű - darabárut tároló - állványos - különleges kiszolgáló rendszere van - magasabb, mint a szokványos targoncákkal kiszolgálható raktárak

17 17 Raktári anyagmozgató rendszerek - kézi - targoncás - darus - felrakógépes - különleges Ömlesztett anyagok tárolási rendszerei - zárttéri tárolás -- hombárban -- csarnokban - szabadtéren Raktári készletszabályozási rendszerek Mikor: állandó időközönként (t), vagy egy minimális szint (s) elérésekkor. Mennyit: a megrendelési tételnagyság állandó (q), vagy annyi, hogy egy adott max. szintet (S) elérjen. Készletgazdálkodási alapstratégiák: - (t;q): állandó időközönként azonos mennyiséget rendelünk - (t;s): állandó időközönként olyan mennyiséget rendelünk, amellyel egy adott maximális (S) készletszint elérhető - (s;q): egy minimális (s) készletszint elérésekor adott, állandó (q) mennyiséget rendelünk - (s;s): egy minimális (s) készletszint elérésekor olyan mennyiséget rendelünk, amellyel egy adott maximális (S) készletszint elérhető

18 18 Az áruszállítási feladatok főbb jellemzői Áruszállítási rendszerek - a szállítandó áruk, illetve a szállítási egységek jellemzői (alak, méret, tömeg stb.) - az egyszerre szállítandó árumennyiség nagysága (mekkora szállítóeszköz kell) - a feladási és leadási helyek földrajzi elhelyezkedése szállítási távolság - a szállítások gyakorisága, rendszeressége - a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos korlátozások Az áruszállítási rendszerek fejlesztésének fő irányai (hazai) - az infrastruktúra (pálya) és az eszközök fejlesztése - a kombinált szállítás preferálása - a logisztikai központok országos hálózatának kiépítése - a városi áruszállítások fejlesztés - EU-konform, integrált logisztikai információs és szállításirányítási rendszerek bevezetése és alkalmazása Szállítási láncok Egymással műszaki és szervezési szempontból összekapcsolt (összehangolt) RST folyamatok sorozata az áruáramlás megvalósítása céljából. Közvetlen és közvetett (összetett) szállítási láncok - közvetlen: nincs átrakás! - közvetett (összetett) hagyományos: az árut, vagy az ER-képző eszközt rakják át kombinált: intermodális egységet raknak át - integrált szállítási (logisztikai) láncok: belső mozgatás + külső szállítás + IT = egységes anyagáramlási rendszer

19 19 Kombinált áruszállítási rendszerek - konténeres szállítás - tágabb értelemben vett huckepack szállítás közúti/vasúti közúti/vízi vasúti/vízi folyami/tengeri Közúti/vasúti kombinált szállítási rendszerek - rakszelvény probléma - megoldások Ro/La csereszekrényes szállítás félpótkocsik szállítása (daruzható, nem daruzható) bimodális rendszerek Logisztikai/áruforgalmi központok 1. A logisztikai központok kialakulása - az anyagáramlásban bekövetkezett változások okai -- korszerű technikai, technológiai módszerek kiterjesztése az ellátás-elosztás területére -- az ellátás-elosztás JIT-elv szerinti megszervezése -- a gyártási mélység csökkenése az ellátási-elosztási kapcsolatok fokozódó jelentősége -- áttérés a megrendelésre gyártás rendszerére - az anyagáramlásban bekövetkezett változások következményei

20 20 -- bonyolult, sok résztvevős kapcsolatok az ellátási és az elosztási oldalon egyaránt -- korszerű tervezési, szervezési, irányítási módszerek alkalmazása az integrált anyagáramlás megvalósítása céljából -- az ellátó és a fogyasztó közötti kapcsolatok szelektált fejlesztési igénye mind a közvetett, mind a közvetlen szállítási kapcsolatokban - a közvetlen szállítás hagyományos (raktárból-raktárba) módja nagy készletek, magas költség de egyszerű szállítás, bizton- ságos ellátás - a közvetlen szállítás JIT-elv szerint (mozgótárolás, minimális biztonsági készlet) csak nagy szállítási intenzitás esetén gazdaságos, kockázatos ellátás - közvetett szállítás ún. kihelyezett raktár bekapcsolásával A kihelyezett raktár a közvetlen szállítás adaptálható előnyeit kihasználva, valamint a termelésidegen feladatokat (szolgáltatásokat) átvállalva és koncentrálva válik logisztikai szolgáltató központtá. A kihelyezett raktárak először a felhasználó, majd az ellátó feladatait vették át. A logisztikai központok több közlekedési alágazat találkozási pontjainál alakultak ki. A kezdetektől fogva törekvés mutatkozik a logisztikai központok országos, illetve nemzetközi hálózat(ok)ba való kapcsolására.

21 21 2. A logisztikai központok szolgáltatásai - logisztikai alapszolgáltatások -- szállítás-előkészítés -- szállítás -- rakodás -- raktározás -- informatikai szolgáltatások -- finishing szolgáltatások - logisztikai kiegészítő szolgáltatások -- járművek, rakodógépek bérbeadása, javítása, karbantartása -- vámkezelés -- tanácsadás -- biztosítás -- oktatás - egyéb szolgáltatások -- posta -- bank -- étterem -- szálloda -- vagyonvédelem -- reklám

22 22 -- csomagküldő -- kiállítás-szervezés és -rendezés -- stb. 3. A logisztikai központok főbb típusai a közlekedési kapcsolatok szerint: - közúti/vasúti, illetve - közúti/vasúti/vízi kapcsolattal rendelkező LSZK alakítható ki. 4. A hazai logisztikai központok kialakításával kapcsolatos elképzelések 5. Virtuális logisztikai központok