Logisztika (KOKUM207) 1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben

Átírás

1 Logisztika (KOKUM207) 1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben feladata: o mikrologisztikai rendszeren belüli anyagáramlás megvalósítása, o térbeli különbségek áthidalása, o mindig valamilyen kiszolgáló funkciót lát el, (önmagában nem létezik) funkciói: o helyváltoztatás o kiegészítő: gyűjtés, elosztás, osztályozás, tárolás főbb csoportjai (a kiszolgált rendszer típusa szerint): o termelési rendszert kiszolgáló hagyományos gyártórendszert kiszolgáló: üzemrészek, (épületek) közötti munkahelyek közötti munkahelyi anyagkezelés rugalmas vagy integrált gyártórendszeri kiszolgáló: gyártócellák közötti gyártócellán belüli o raktári anyagmozgató rendszer tárolótéri anyagmozgató rendszer áru-előkészítőtéri anyagmozgató rendszer komissiózás, be-, kitárolás (és ezek előkészítése) o rakodóhelyi anyagmozgató rendszer üzemi rakodóhely: üzemi belső és külső szállítás közötti kapcsolatot teremti meg közlekedési rakodóhely, (átrakó): különböző közlekedési alágazatok közötti különböző nyomtávú vasutak kapcsolódási helye kombiterminálok o egyéb anyagmozgató rendszerek

2 2. Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása 2.1 Anyagmozgató rendszer összetevői Alrendszerek: ember alrendszer: o kézi anyagmozgató rendszerben: erőforrás o gépi anyagmozgató rendszerben: gépkezelő közreműködő o anyagmozgató irányító gép-eszköz alrendszer: az anyagáramlást megvalósító, illetve annak megvalósításában közreműködő o kézi anyagmozgató eszközök o anyagmozgatógépek o kiegészítő segédeszközök: tehermegfogó eszköz anyagmozgatást segítő eszközök (pl.: ER-képző eszköz) szállítópálya alrendszer: az aktív elemek (ember, gép-eszköz alrendszer), illetve maguknak az anyagoknak az anyagmozgatási útvonalon való helyváltoztatást lehetővé tevő, a mozgatási folyamat során általában helyben maradó (passzív), kiépített rendszerelemekből áll, pl.: sínpálya, közutak A gép-eszköz és a szállítópálya alrendszert nem mindig lehet szétválasztani (pl.: gravitációs pálya, csővezetékes szállítás). Részrendszerek: információs és irányító részrendszer: o az anyagáramláshoz kapcsolódó információáramlás, o alrendszerek összekapcsolása, o irányítás: az anyagmozgató rendszerek esetében a folyamat beindítását, a beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását jelenti; az irányításhoz szükség van információra információs folyamatok

3 2.2 Anyagmozgató rendszerek elemei és fő csoportjai Az anyagmozgató rendszer elemei funkció szerint: feladó (F): bemeneti határelem; nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át szállító (SZ): a feladó és leadó elemeket köti össze leadó (L): kimeneti határelem; környezettel való kapcsolat összetett Szállító elemek Egyszerű elemek (anyagtovábbító funkció) Bonyolult (csomópont jellegű; anyagtovábbító + egyéb funkciók) Szakaszos működésű (az anyagot megszakításokban, ciklusokban továbbítja) Folymatos működésű (folyamatos anyagtovábbítás a feladási és leadási hely között) reducibilis ( további elemekre bontható): n>1, m>1 irreducibilis (további elemekre nem bontható) Szállító eszköz jellegűek, pl.: targoncák aktív (saját erőforrás), pl.: hevederes szállítószalag elágaztató: m=1; n=2 Áthelyező jellegűek (kisebb távolságok áthidalása, rakodási funkció), pl.: rakodógépek, daruk passzív (nincs saját erőforrás), pl.: gravitációs, görgős pályák, csúszdák, surrantók elosztó: m=1, n>2 összeterelő: m=2, n=1 gyűjtő: m>2, n=1 Példa reducibilis csomópontra: Indukciós vezérlésű szállító rendszer komplex csomópont E 1, E 2 : elágaztató elem Ö 1, Ö 2 : összeterelő elem

4 Ö1 E1 Ö2 E2 Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai: működési jelleg, (anyagtovábbítás jellege) szerint: o folyamatos, o szakaszos, o kombinált (vegyes); funkció szerint: o szállító, o gyűjtő, o elosztó, o osztályozó, o tároló. 2.3 Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek Általános jellemzés: valamennyi szállítóelem folyamatos működésű szállítógép, (feladás-leadás lehet szakaszos) megszakítás nélküli folyamatos vagy ütemes anyagáramlás egyéb technológiai művelet is elvégezhető az anyagmozgatással párhuzamosan o szerelési műveletek o festés, szárítás, mosás, hűtés

5 modulokból, építőelemekből állnak helyhez kötött vagy gördíthető különböző módon kapcsolódnak össze, (a szállítóelemek elrendezésétől függően): o párhuzamos o soros alkalmazási terület: o azonos jellegű áruk o azonos útvonal o viszonylag nagy mennyiség szállítása o rendszeres szállítás o nagy anyagáramlási intenzitás A folyamatos működésű szállítógépek általános jellemzői: - az üres és a rakott menet nem választható szét - a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól - a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától - az anyag felvétele és leadása a gép működése (mozgása) közben történik - többnyire azonos nyomvonalon, azonos irányba szállít - kis helyigény. Ömlesztett anyagokat szállító rendszer: géplánc: egymással sorba kapcsolt folyamatos működésű szállítógépekből áll főbb típusai: o egyszerű géplánc: soros kapcsolás ha egy elem leáll, nem működik a rendszer pl.: bányában alkalmazzák o tárolót is tartalmazó gépláncok teljes anyagfolyam áthalad a tárolón részleges tárolás o gyűjtőszalag típusú rendszerek o egyéb típusú rendszerek (többszörös elágazások)

6 Darabáru szállító rendszerek: Elemei: Megnevezés Feladat Elvi vázlat Folyamatos működésű pályaszakasz Torlasztó pályaszakasz Átadó elem Elágaztató elem rakomány-továbbítás, helyváltoztatás szállítás közbeni megállítás, várakoztatás két párhuzamos vagy merőleges pályaszakasz közötti rakomány-átadás egy irányból két irányba való rakomány-továbbítás Összeterelő elem Kiszolgáló elem két irányból egy irányba való rakomány-továbbítás valamilyen művelet elvégzését teszik lehetővé (rakomány ellenőrzés, címkézés) Átadó, elágaztató, összeterelő elemek: Megnevezés Funkció Átadás Tárolás Összeterelés Vázlat GFA GP GP GEA GP SZL LKÁ GP GP Pusher (áttoló) SZSZ SZSZ Jelölések: GFA görgős fordítóasztal, GEA görgős emelőasztal, LKÁ láncos keresztátadó, GP görgős pálya, SZL szállítólánc-pálya, SZSZ - szállítószalag

7 Felépítésük: a fenti elemek kombinációjából állíthatók elő magasraktári beszállító rendszerek munkahelyek: 2.4 Szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek Általános jellemzés: szállító elemeik szakaszos működésű anyagmozgató eszközök/gépek ciklusosan, megszakításokban végzik az anyagmozgatást egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek alkalmazási terület: o különböző árufajták

8 o különböző le- és feladó helyek között o eltérő intenzitás esetén o eltérő rendszerességgel o változó jellegű feladatok esetén 3. Anyagáramlás jellemzői 3.1 Alapjellemzők út, (s): hosszal jellemezhető; vonalvezetés; kezdő- és végpont egymáshoz viszonyított térbeli helyzete idő, (t): o időtartam: eljutási idő (folyamatos működés) mozgatási ciklusidő (szakaszos működés) o időpont: időbeni kötöttség (pl.: legkorábbi, legkésőbbi kezdési és befejezési időpont) anyagmennyiség, (M): o térfogat (ömlesztett áru) o tömeg (ömlesztett és darabáru) o darab (darabáru) 3.2 Mozgásjellemzők Sebesség: pillanatnyi sebesség: átlagos sebesség o műszaki fogalom: o közlekedés, logisztika: = = = 1 () = á

9 Gyorsulás: pillanatnyi gyorsulás: = = Mozgásjellemzők közötti összefüggések: a maximális sebességet (v max ) elértük: T: teljes mozgás időtartama 2 "#$ "#$ = 2% & % + & = "#$ = = "#$ "#$ = + "#$ "#$ a maximális sebesség nem kerül elérésre: v vmax v a+ - a < "#$ = 2 = 4 =2+ T/2 T/2 t T Az anyagáramlás intenzitása (I): az az anyagmennyiség, amely a rendszer egy adott keresztmetszetén egy viszonylag hosszabb időtartam (óra, műszak, év) alatt áthalad

10 ,= - az intenzitás tekinthető hosszabb időszakra vonatkozó átlagnak, ismerete elégséges a folyamattervezéshez Az anyagáramlás egyéb jellemzői: szállítási, anyagmozgatási munka (B):.=- [0] szállítási, anyagmozgatási teljesítmény (C): o globális mutatószám 2= é 5 o az árujellemzők nagymértékben befolyásolják o cél: C minimalizálása elrendezési, tervezési módszerek alkalmazása 4. Anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége 4.1 A teljesítőképességről (Q) általában: az időegység alatt (általában egy óra) mozgatható vagy szállítható anyagmennyiséget értjük alatta mérőszáma: o ömlesztett áru esetén: [m 3 /h], [t/h] o darabáru esetén: [t/h], [db/h] megválasztás szempontja: Q > I zökkenőmentes anyagáramlás biztosítása érdekében 6=, 7 0,8 0,9 az anyagmozgató rendszer teljesítőképességét befolyásoló tényezők: o az egyes rendszer elemek teljesítőképessége o a rendszer struktúrája soros kialakítás esetén (folyamatos működésű rendszer) 7 > =min {7 } ahol Q R - a rendszer teljesítőképessége Q i - egyes elemek teljesítőképessége (i = 1 n)

11 párhuzamos kialakítás esetén (szakaszos működésű rendszer) F 7 D =E7 G 4.2 Folyamatos működésű rendszerek teljesítőképessége Ömlesztett anyag szállítása: megszakítás nélküli anyagáramlás esetén (pl.: hevederes szállítószalag): elméleti teljesítőképesség: 7=3600 J 6 [/h] A [m 2 ] hasznos anyagkeresztmetszet v [m/s] szállítási sebesség ρ [t/m 3 ] fajlagos tömeg csökkentő tényezők figyelembe vétele: 7=3600 J 6 M M [/h] c 1 emelkedési szögtől függő állandó, c 2 az anyagfeladás módjától függő állandó A szállítószalag emelkedési szöge [ ] c 1 értékei c 1 0 1,0 Az anyagfeladás módja Csatlakozó szállítószalagról c 2 értékei 4 0,99 Tolattyús adagolóval 0,7 0,9 Lapátos (cellás) adagolóval c 2 1,0 0,9 0, ,95 Kézi lapátolással 0,5 0,7 24 0,71

12 adagokra bontott mozgatás esetén (pl.: serleges elevátor) V s [dm 3 ]- serlegtérfogat i [m] a serlegosztás v [m/s] szállítási sebesség 7=3,6 O P 6 Ψ [R h ] ρ [t/m 3 ] az ömlesztett anyag fajlagos tömege Ψ töltési tényező (Ψ = 0,5 0,9) Darabáruk szállítása: hevederes szállítószalag: v [m/s] a szállítási sebesség 7=3600 M "F [S/h] c min [m] a darabáruk minimális követési távolsága függőkonvejor: 7=3600 P T [S/h] v [m/s] a szállítási sebesség i [m] a függesztékosztás z 1 egy függesztéken szállított darabszám t [s] a függesztékek követési időköze = U Folyamatos működésű, darabárut szállító rendszerek elemeinek teljesítőképessége: folyamatos működésű pályaszakasz: 7 V" =3600 M "F [S/h] M "F =W+ "F

13 torlasztó pályaszakasz: 7 X = 3600 > +2+ M "F t r [min] két egymást követő egység mozgásba lépése közötti időtartam reakció idő + kapcsolási idő 3 5 s a [m/s 2 ] az elem gyorsulása átadó elem: 7 á = 3600 Y Z + [ + > +2(J.) k egyszerre kezelt mozgatási egységek száma t be [min] behaladási idő t ki [min] kihaladási idő 2t(AB) [min] A-ból B-be való fordítás ideje és a visszafordítás ideje elágaztató/összeterelő elem: ϱ az elem kihasználtsága 7 =7 V" 7 =7 á \=, 7 +, 7 kiszolgáló elem: 3600 Y 7 [^ = Z + [ + > + " t m [min] műveleti végrehajtási elem 4.3 Szakaszos működési anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége a az elemek egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek 7 D = G 7 N a rendszerelemek száma Q i [db/h], [m 3 /h] egyes elemek teljesítőképessége

14 7 = b 60 c d q i egyes ciklusokban mozgatott anyagmennyiség c d [min] egy mozgatási ciklus átlagos időigénye 4.4 Anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítőképessége (Q T ) a rendszerrel egy viszonylag hosszabb naptári időszak alatt mozgatott mennyiség 7 =7 D e ü Q R a rendszer óránkénti teljesítőképessége η az óránkénti teljesítőképesség várható átlagos időbeni kihasználtsága (max: 0,8 0,9) T ü a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban ü = F á T n naptári időalap (T n = 8760 óra) T á állás idő Állás idő Tervezett (T ÁT ) Nem tervezett (T ÁN ) Munkarend miatt kieső idő Tervszerű javítási, karbantartási idő (TMK) Üzemi tartalék idő Üzemzavarok miatt kieső idő Szervezési, személyi okok miatt kieső idő Csúcsidőszaki terhelésekre vonatkozó A gép saját zavara miatt Átállási idő (pl.: megfogó eszköz csere) A másik elem zavara miatt T ü számítása a gyakorlatban: ü = gd e [ e^ e ^

15 T MR munkarend szerinti időalap gd = "F 0 " T mn munkanapok száma m a műszakok száma t m a műszak időtartama e [ = 0,9 0,95 (a javítási, karbantartási időt figyelembe vevő tényező, ha a munkarenden belül végzik a javítást) e^ = 0,8 0,85 (az üzemzavart figyelembe vevő tényező) e ^ = 0,8 0,9 (személyi, szervezési okok miatt kieső időt figyelembe vevő tényező) A szükséges gépek száma: T a vizsgált időszaki gépterhelés h=3 ü +15 iaj F =EM c G n eltérő ciklusok összes száma c i munkaciklusok száma egy cikluson belül t ci a munkaciklus időtartama Kézi anyagmozgatás esetén: T ü = 6,4 h/műszak 6. Az anyagmozgatás időszükségletének meghatározása 6.1 Általános megállapítások alapvető feltétele az anyagmozgatási és raktározási folyamatok tervezésének lehetővé teszi: o gép-eszköz és létszámigény meghatározását o tervváltozatok összehasonlítását o tevékenységek időrendjének meghatározását o munkateljesítmények értékelését 6.2 Módszerei becsléssel: korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján

16 számítással: anyagmozgatógépek tapasztalati tényezőkkel korrigált műszaki paraméterei (gyorsulás, sebesség adatok) alapján; (anyagmozgatási feladatok jellemzői: távolság, magasság) különböző mozgások esetén: o egyidejűleg nem végezhető mozgások, (csak egymás után végezhetők): = $ + k o egymással párhuzamos mozgások: =max { $, k } időméréssel: o csak nagyszámú mérés ad megbízható eredményt o nagy ráfordításigény o tervezés esetén nem tudjuk alkalmazni 6.3 Időtáblázat használatán alapuló módszerek: nagyszámú időmérés alapján megállapított időnormákat tartalmaz a gyakran ismétlődő elemi tevékenységek időszükségletére vonatkozóan MTM módszer (Gilberth): elemi mozdulatokból összetevődő mozgások nagyszámú vizsgálata alapján (tömeggyártás esetén alkalmazandó, pl.: szerelés) Fokozatok: 1. Mozdulat ( 400 időelem): kéz szem test 2. Mozdulatcsoport ( 39 időelem) 3. Műveletek ( 10 időelem) Módszerek: 3M módszer (mozdulatelemzés, munkatanulmányozás, munkakialakítás) SMA módszer (Francia Anyagmozgató Intézet, IFTIM) SMB módszer AIM (anyagmozgatási időszükséglet meghatározása)

17 9. Hagyományos darabáru tároló rendszerek ppt-anyagok:logrendiraktar: 10. Magasraktári rendszerek logfolyiimr: 11. Ömlesztett anyagokat tároló raktári rendszerek Ömlesztett anyag: különböző szemnagyságú részeket tartalmazó homogén anyag, melyet nagy tömegben, csomagolatlanul tárolnak, szállítanak Szabadtéri: o időjárási hatásokra nem érzékeny áruk o tárolás garmadákban o garmada alakja, mérete függ: a tárolt anyag jellemzőitől (természetes rézsűszög (ρ), öngyulladásra való hajlam), a tárolási magasságtól (3 m az anyagtól függően) kiszolgáló gép (markolós daru, kanalas rakodógép, felszedő gép) halmazolási magasságától tárolt mennyiségtől Zárt téri: o időjárásra érzékeny anyagok o tároló csarnok: időjárásra érzékeny anyag, de átforgatást nem igényel támfal nélküli: követi a természetes anyaghalmaz alakját támfalas: kis alapterületű, kis fesztávú, magasabb tárolási lehetőség szállítószalagos kihordó rendszer o hombár, siló

18 alapterület: lehet felül nyitott H max = m siló: n >1,5 2 o jelenségek: felboltozódás a fal súrlódás miatt az anyag feltapad cél: megszűntetése bolygatórúd (vibrációs, pneuma[kus) beereszkedés balesetveszélyes: o 2 ember + 1 felügyelő o biztonsági öv, függesztő kötél o légzésvédő készülék zárószerkezet: szelepes fogasléces ürítés: gravitációs úton 12. Komissiózó raktárak anyagmozgatási és komissiózási folyamatai 12.1 A raktári komissiózási feladatok jellemzése A komissiózás fogalma: egy meghatározott áruválasztékból, adott árufajták, előre megadott megrendelések (árukigyűjtési jegyzék) szerinti kigyűjtése egy vevő rendszerint több árufajtát rendel, ugyanakkor az egyes árufajtákból igényelt mennyiség kisebb, mint a tárolási egységben lévő mennyiség A komissiózással kapcsolatos fejlesztések: fő okai: o a vevőkiszolgálás színvonalának növelését befolyásolja a komissiózás minősége o a vevő rövid idő alatt szeretné megkapni azt, amit rendelt o készlet csökkenése: a vevők gyakran kis mennyiséget rendelnek, ezért nő a komissiózási feladat

19 o e-kereskedelem is növeli a komissiózási feladatot o élőmunka igényes, üzemeltetési költségek fele komissiózási költség főbb célkitűzések: o komissiózási teljesítmény növelése o a dolgozók munkakörülményének javítása o komissiózási útvonal csökkentése o komissiózási munka minőségének növelése, (hiányos, téves rendelések csökkentése) fejlesztési irányok: o műszaki megoldások fejlesztése o megfelelő komissiózási eljárások alkalmazása o szervezési megoldások fejlesztése o rendelések számítógépes feldolgozása o munkafolyamatok számítógépes irányítása, (optimalizálási feladat) o bizonylat nélküli komissiózás elterjesztése (fény-, és hangvezérelt) 12.2 A komissiózó raktárak tipikus kialakítási lehetőségei a komissiózás helye befolyásolja a komissiózási munkafolyamatot a komissiózás történhet: o a tárolótérben o áruelőkészítő térben: ER visszaszállítása a tárolótérbe komissiózás után/műszak végén o külön komissiózó raktárban komissiózás helyének eldöntését befolyásoló tényezők: o tárolási technológia: NGT, FT nem alkalmas komissiózásra, csak kézi kiszolgálás esetén komissiózás helyének megválasztása: Komissiózás a raktár tárolóterében Komissiózás az áruelőkészítő térben Alkalmazási terület Komissiózás külön komissiózó raktárban

20 a tárolandó tárolási egységek N száma közel azonos az áruféleségek C számával (N C) viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszközök nélkül lehetséges az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek viszonylag nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám viszonylag rövid megrendelési átfutási idők gyakoriak a sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések egyszerű az anyagáramlás egyszerű az információáramlás rugalmasan alkalmazkodni lehet a változó igényekhez viszonylag rövidek a megrendelés-átfutási idők könnyen megszervezhető a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése viszonylag kicsik a beruházási költségek a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C) viszonylag súlyosak és/vagy terjedelmesek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivételhez segédeszközök szükségesek az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag nagy hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek viszonylag kicsi (< 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám viszonylag hosszú megrendelés átfutási idők ritkán fordulnak elő sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések Főbb előnyök igen nagy komissiózási teljesítmények érhetők el optimálisan alakíthatók ki a komissiózási munkahelyek a komissiózással párhuzamosan egyéb tevékenységek is lehetségesek az árukivételhez egyéb segédeszközök is alkalmazhatók automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C) viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszköz nélkül lehetséges az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségeknek nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám viszonylag rövid megrendelés-átfutási idők teljes mértékben automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás jó az elérhető tárolótéri területilletve térkihasználás

21 nagy tárolótérméretek esetén viszonylag kicsik a komissiózási teljesítmények nem alakítható ki optimálisan a komissiózási munkahelyek a komissiózás miatt kedvezőtlen tárolástechnikai és szervezési megoldásokra lehet szükség jó az elérhető tárolótéri terület-, illetve térkihasználás Főbb hátrányok bonyolult az anyagáramlás bonyolult információáramlás viszonylag hosszúak a megrendelés-átfutási idők kevésbé rugalmasan igazodik a változó igényekhez nehezen szervezhető meg a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése viszonylag nagyok a beruházási költségek bonyolult az anyagáramlás bonyolult információáramlás több anyagmozgatási és szervezési feladatot kell megoldani viszonylag nagyok a beruházási költségek áruutántöltés és komissiózás tárolótéren belüli komissiózás esetén o térben kombinált: azonos közlekedési folyosóról történik o térben szétválasztott: UÁ esetén automatikusan megvalósul komissiózás gyűjtőfolyosókról: árukigyűjtés komissiózási szintekről: komissiózási zónák kialakítása

22 o cél: komissiózási útvonal csökkentése o N>>C esetén o tartalék-raktárrész: minden árufajtából egy tárolási egység (pl.: diszkont áruházak) o előny: lerövidítjük a komissiózási útvonalat nagyobb teljesítmény o hátrány: többlet anyagmozgatási feladat csoportosítani kell az árukat 12.3 Komissiózási szervezési megoldások: eltérhetnek a komissiózási lépések számában, és ezzel összefüggésben a rendelés feldolgozási módok tekintetében Komissiózási lépések száma: egylépéses komissiózás: o közvetlenül a vevői megrendelések alapján gyűjtik ki kétlépéses: 1. lépés: a vevők által igényelt azonos árufajták kigyűjtése gyűjtő megrendelés szerint 2. lépés: gyűjtő megrendelések szétválasztása, külső megrendelések összeállítása megválasztás szempontjai: Egylépéses komissiózás Kétlépéses komissiózás Alkalmazási terület nagy ( 10) a rendelésenkénti kicsi (< 10) a megrendelésenkénti

23 tételszám az egy tételben igényelt árumennyiség viszonylag nagy rövidek a megengedett megrendelési-átfutási idők viszonylag állandó a megrendelési struktúra kisebbek a szervezési munkaráfordítások rövidebbek a megrendelési-átfutási idők könnyen kielégíthetők a sürgős (soron kívüli) igények könnyebben korrigálhatók a tévedések kisebbek az elérhető komissiózási teljesítmények viszonylag nagyok az egy tételre jutó átlagos menetidők A rendelés-feldolgozás különböző változatai: vevői megrendelések száma: o = 1 egyenkén[ feldolgozás o > 1 sorozatonkén[ feldolgozás Főbb előnyök Főbb hátrányok tételszám viszonylag kicsi az egy tételben igényelt árumennyiség megengedettek a viszonylag hosszú rendelés-átfutási idők változó megrendelési struktúra magas a gépesítési, automatizálási fok nagyobbak az elérhető komissiózási teljesítmények több a szervezési és anyagmozgatási ráfordítás hosszabbak a megrendelés-átfutási idők nehezebben elégíthetők ki a sürgős (soron kívüli) igények egyes megrendelések komissiózási dolgozók közötti felosztása szempontjából o egy ember egy megrendelés (teljes vevői vagy gyűjtő komissiózás esetén): kis alapterületű, homogén árukat tároló raktárak esetén, amikor a kigyűjtés azonos funkciójú tároló zónákból történik o egymás utáni: több tároló zónából több dolgozó egymás után végzi az árukigyűjtést, a megrendelést és az árukigyűjtő eszközt is tovább adva o párhuzamos: több dolgozó több tároló zónából egymással párhuzamosan végzi a kigyűjtést Egymás utáni feldolgozás Párhuzamos feldolgozás Alkalmazási terület viszonylag kis komissiózási teljesítmény viszonylag nagy komissiózási

24 egy megrendelés viszonylag kisszámú (n < 10) tételből áll viszonylag kis szervezési munkaráfordítások az egyes tárolási zónákban elérhető komissiózási teljesítőképesség kisebb mértékben használható ki az előforduló esetleges várakozások miatt sok tételből álló megrendelések esetén viszonylag hosszúak a megrendelésátfutási idők Főbb előnyök teljesítmény egy megrendelés viszonylag nagyszámú (n > 10) tételből áll az egyes tárolási zónákban elérhető komissiózási teljesítőképesség jó kihasználtsága viszonylag rövid az egyes sok tételből álló megrendelések átfutási ideje Főbb hátrányok nagyobb szervezési munkaráfordítások rendelés-feldolgozás különböző változatai: Példa: kétlépéses, párhuzamos rendelés-feldolgozással történő komissiózás folyamata

25

26 12.5 A komissiózás főbb anyagmozgatási részfolyamatai Áruelőkészítés: statikus: a dolgozó megy az áruért dinamikus: az áru megy a dolgozóhoz (görgős asztal) o komissiózási helyek különböző elrendezési változatai: o a komissiózási munkahely kialakítása függ: a dolgozó egyszerre egy vagy több megrendelés összeállítását végzi (több összeállítása kisebb forgalom esetén) egy dolgozó egyszerre egy megrendelés (A vagy B vagy ) összeállítását végzi

27 egy dolgozó egyszerre több megrendelés (A, B, C, D ) összeállítását végzi Árukivétel: kézi gépi: komissiózó robot o dinamikus: helyhez kötött komissiózó robot portálrobot (sínpályán mozgó) o statikus felrakógépre szerelt komissiózó robot kis mozgásterű, helyhez kötött komissiózó robottal működő raktári komissiózó rendszer:

28 Romeo nevű robottal működő komissiózó rendszer: Komissioner Peters márkanevű komissiózó robot elvi vázlata: ma a robotok alkalmazása még nem elterjedt alkalmazási feltétel: kellő szilárdságú, homogén módon kezelhető áruegységek előny: nagy komissiózási teljesítmény, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén is alkalmazható Árumozgatás és leadás: centralizált áruleadás: egy központi helyen történik a leadás decentralizált áruleadás: folyamatos működésű szállítógépre történik a leadás statikus áruelőkészítés esetén: o H 2 m KK, KET, KGT, FM o H > 2 m KOT, FG dinamikus áruelőkészítés esetén o anyagmozgatási feladatok: TE szállítása a komissiózási munkahelyre

29 megbontott TE-ek visszaszállítása a tárolótérbe kigyűjtött áruk szállítása az áru leadási helyre 12.6 Komissiózási eljárások, módszerek komissiózás főbb anyagmozgató részfolyamatoknak térbeni és időbeni kombinációs lehetőségei eredményezik a különböző komissiózási eljárásokat az árukivétel lehetővé tétele érdekében egy helyre kell összehozni a komissiózó rendszer elemeit: o áruelőkészítési egységet, E (TE) o árukigyűjtő eszközöket, ÁK (ÁÜ: üres; ÁT: teli) o komissiózást végzőket (dolgozó, robot) a komissiózási eljárások alapvetően abban különböznek, hogy hol és hogyan hozzák össze a komissiózó rendszer elemeit, hol történik az árukivétel, mely elemek azok, amelyek állandóan az árukivételi helyen vannak, és melyeket kell oda eljutatni komissiózási eljárások: o hagyományos komissiózás statikus áruelőkészítés o decentralizált komissiózás statikus áruelőkészítés

30 o hagyományos komissiózás dinamikus áruelőkészítés o inverz komissiózás dinamikus áruelőkészítés o mobil komissiózás statikus áruelőkészítés A hagyományos komissiózás statikus áruelőkészítés komissiózási módszer Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület kis beruházási költségigény széles áruválaszték és nagy készletek esetén rakodólapról rakodólapra komissiózás egyszerűen, számítógép nélkül is megszervezhető hosszú komissiózási útvonalak, nagy létszám- és eszközigény viszonylag kis áruválasztékből és árukészletből (a rövidek a megrendelésiátfutási idők nagy készletek esetén külön tartalék-raktár komissiózó zónában tárolt árukészlet max. 10 nagyfokú az alkalmazkodóképesség a létesítése válhat szükségessé rakodólap/cikkelem), pl.: ipari és kereskedelmi teljesítményigények és az áruutánpótlással központi raktárakban

31 az áruösszetétel változásaihoz kapcsolatos munkafolyamatok zavarhatják a komissiózást, ha térben nem szétválasztott a két munkafolyamat komissiózás soros vagy utántöltős állványokon előkészített kis térfogatú áruegységek széles választékából; pl.: csomagküldő áruházi, gyógyszer-, kereskedelmi raktárakban az 1. komissiózási lépés végrehajtására A decentralizált komissiózás statikus áruelőkészítés komissiózási módszer Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület rövid komissiózási útvonalak, folyamatos munkavégzés egymás melletti komissiózó zónákban dolgozók kölcsönös nagy komissiózási teljesítményigény kis térfogatú áruk széles minimális előkészítési, függősége választékából (> 10 ezer befejezési idők csekély cikkelem); pl.: gyógyszer- nagy komissiózási teljesítmények alkalmazkodóképesség a teljesítményigények, kozmetikai cikk- és irodaszer-kereskedelmi optimálisan alakíthatók változásához raktárak ki az áruelőkészítési és leadóhelyek viszonylag nagy beruházási költség- és területigény nagy készletek esetén külön tartalék-raktár létesítése válhat szükségessé A hagyományos komissiózás dinamikus áruelőkészítés komissiózási módszer Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület nagy komissiózási teljesítmények a be- és kiszállító rendszer nagy nagy komissiózási teljesítményigény és ergonómiai szempontból kedvezően beruházási költségigénye széles választék esetén, ha az azonos cikkelemet alakíthatók ki a komissiózási az áru előkészítési folyamat költséges tartalmazó külső megrendelések munkafeltételek, az árukivétel különböző segédeszközökkel könnyíthető meg kétlépéses komissiózás esetén viszonylag hosszúak a rendelésátfutási idők sorozatban dolgozhatók fel (azaz különösen alkalmas a kétlépéses komissiózás első nagyfokú az az áruelőkészítés lépésére) alkalmazkodóképesség az áruösszetétel változásaihoz korlátozott teljesítménye miatt kevésbé rugalmasan ha kivételi egységek nagy tömegűek és/vagy terjedelmesek helytakarékos tárolási megoldások tudja követni a teljesítményigények ha az árukivétellel párhuzamosan egyéb

32 alkalmazhatók a tárolótérben változását ráfordításigényes tevékenységet (pl.: számlálás, mérlegelés, levágás) is el kell végezni 12.7 Bizonylat nélküli komissiózási rendszerek a dolgozók online kapcsolatban állnak az irányítási rendszerrel előnye: o könnyebb árukigyűjtés, nem kell állandóan az árukigyűjtési jegyzéket nézni o nagyobb (50 %-kal) komissiózási teljesítmény, mint a papíralapúnál o hibák, tévedések száma csökken o azonnal jelezhető az áruhiány az irányító rendszer számára o elmarad a nyomtatvány, papírbeszerzési költség o dolgozók teljesítménye könnyen értékelhető Vezetékes átvitellel működő rendszer: decentralizált komissiózás - statikus áruelőkészítés esetén alkalmazható o fényvezérelt rendszerek (pick to light) árukigyűjtő eszközön megjelenik a megrendelés azonosító, ezt leolvassák a vonalkód scannerrel, ezután a rendszer bekapcsolja a tárolóhelyek kijelzőlámpáit alkalmazási terület: o nagy komissiózási teljesítmény esetén (> tétel/nap) o nagy cikkelem szám (> 600 áruféleség) o apró gyógyszerek, alkatrészek stb.

33 hátrány: o nagy beruházási költség o nagy kábelezési-szerelési ráfordítás o kevésbé rugalmas rendszer, (de a komissiózó zóna változtatható) o csak decentralizáltnál lehet alkalmazni Vezeték nélküli adatátvitellel működő rendszer: rádiós adatátvitel infravörös fénnyel való átvitel csökken, mert optikai rálátás szükséges, kisebb (max m) hatótávolság mobilterminálok: o kijelzőjén megjelennek a komissiózási utasítások (mennyiség, tárolóhely kódja) o a dolgozó kapcsolatot tud tartani a számítógéppel (billentyűzettel, lézeres vonalkód leolvasóval) o hordozható mobilterminál o komissiózó gépre/eszközre szerelt (Data Mobil) hangvezérelt komissiózási rendszer (Voice Picking) o a dolgozó mobil számítógépekbe épített rádiós adatátviteli egység segítségével tartják a kapcsolatot az irányítással (övtáska, fejhallgató, hangszóró, mikrofon) o az utasításokat a dolgozó szóban kapja meg o előny: nem kell kijelzőt nézni

34 nincs szükség adatbevitelre kicsi a hibák és tévedések aránya o hátrány: nagyobb odafigyelés szükséges 13. Raktári elrendezés 13.1 A raktári áruelhelyezés lehetséges módjai Kötött helyfoglalásos áruelhelyezés (fixed location, feste Lagerplatzordnung): jellemzés: o minden egyes cikkelemnek előre meghatározott tárolóhelye van, és csak ott tárolhatók o más áruféleség nem helyezhető ezekre a helyekre, ha azok éppen üresek előnye: o kisebb szervezési munkaráfordítás o számítógépes nyilvántartás nem szükséges (gyakorlott dolgozó számítógépes támogatás nélkül is megtalálja az áru helyét) hátrány: o nagy tárolókapacitás/helyigény nem vehetők igénybe az üres tároló helyek más cikkelemek tárolására Szabad helyfoglalásos áruelhelyezés (random location, caotische Lagerplatzordnung): jellemzés: o az üres tárhelyekre (ha ezek fizikailag alkalmasak) bármelyik cikkelem betárolható előnye: o kisebb tárolási kapacitás igény hátránya: o számítógépes raktári nyilvántartási rendszer szükséges, amely mindenkor tudja mely cikkelemet, illetve mely részmennyiségét melyik tárolóhelyen és mióta tárolják (FIFO elv alkalmazása) Zónás kötött helyfoglalás:

35 egy meghatározott cikkcsoport egy meghatározott tároló zónában tárolható a zónán belül egyes cikkelemek bárhol elhelyezhetők 13.2 Alkalmazási területek Szabad helyfoglalás: nagy tartalékkészletet tároló raktárak esetében fontos szempont a helytakarékos megoldás automatizált magasraktárakban Kötött helyfoglalás: komissiózó raktárakban, statikus áruelőkészítés esetén számítógépes támogatás nincsen Zónás kötött helyfoglalás: nem nagyobb a tárolóhely igény, mint a szabad helyfoglalásnál a zónák száma nem túl nagy (egyes zónák tárolókapacitása helyesen van megállapítva) o fontos a villamagasság helyes beállítása (magasság-előválasztó berendezés)