Szám: 36610/2070-3/2015.ált. Tárgy: A MODIVI-Aqua Korlátolt Felelősségű Társaság terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt H A T Á R O Z A T A MODIVI-Aqua Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2700 Cegléd, Mátyás Király utca 1., adószáma: 14282654-2-13, cégjegyzékszáma: 13-09-119523, a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.600.000,- forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: Szolnoki KvK, ADR bírság, 36610/2070-3/2015.ált. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabására történő bemutatását az eredeti iraton hitelt érdemlően igazolja az állami adóhatóság. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben kérelemre részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. 1
I N D O K O L Á S A MODIVI-Aqua Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2700 Cegléd, Mátyás Király utca 1., adószáma: 14282654-2-13, cégjegyzékszáma: 13-09-119523) ügyfelet 1.600.000,- Ft azaz egymillió-hatszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ban kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2015. június 30. napján a 4-es számú főközlekedési út 95-ös kilométer szelvény parkolójában. A közúti ellenőrzés során az -es forgalmi rendszámú tehergépjármű ellenőrzésére került sor. A rakfelületen 3 db álló helyzetben lévő hordó volt elhelyezve a tartalmára vonatkozó információ nélkül, mellyel kapcsolatosan a gépjárművezető elmondta, hogy gázolajat tartalmaznak. Ennek okán a helyszínre kértük a JÁSZ Labort, aki beazonosította az anyagot gázolajnak (UN1202 GÁZOLAJ, 3, F1, III,), ezért JN11-2015-0084 számú ellenőrzési jegyzékben rögzítettük a szállítással kapcsolatos adatokat. A tehergépjármű teljes ADR ellenőrzését végrehajtottuk, és a tényeket rögzítettük a 36610/2001/2015.ált. számú jegyzőkönyvbe. A gépjárművezető személyes okmányai rendben voltak. A gépjárművezető jól láthatósági mellénnyel (EN471) rendelkezett, az ADR 1.3 fejezete szerinti munkakörre szakosított oktatási igazolással nem rendelkezett. A tűzoltó készülék ellenőrzése során a gépjárművezető felkérésre nem tudott bemutatni hordozható tűzoltó készüléket. A számú szállítólevél vizsgálata során megállapítottuk, hogy a termék megnevezése gázolaj, valamint 623,3 liter és 30 liter mennyiség lett feltüntetve, amiből 30 liter a gépjárműbe lett tankolva. Tehát a szállított mennyiség 623,3 liter, ami az ADR 1.1.3.6 fejezete szerinti mentességi határon belül van, mivel nem haladta meg ezen fejezet szerinti 1000 pontot. A.. számú tehergépjármű menetlevélen a szállított veszélyes anyagra vonatkozó információ nem szerepelt. A számú szállítólevél a szállító mezőben tartalmazta az.. adatait, a vevő mezőben a MODIVI-Aqua Kft. adatait, nem tartalmazta azonban a küldeménydarabok típusát és darabszámát, valamint az ADR szerinti helyes szállítási megnevezést. A rakfelületen 3 db álló helyzetben lévő bárcával és UN jelöléssel nem ellátott hordó rögzítés nélkül a homlokfal mellett került elhelyezésre, úgy, hogy az a rakfelületet nem töltötte ki. A rakfelületen található további anyag sem volt rögzítve és szintén nem töltötte ki a rakfelületet. A rakfelületen rögzítésre alkalmas eszköz (rögzítő heveder) volt elhelyezve, használaton kívül. A tehergépjármű általános műszaki állapotában hiányosságot nem tapasztaltunk. 16 óra 30 perc körüli időben megjelent a helyszínen egy személy, aki igazolta ügyféli eljárásjogi helyzetét, ezért a jegyzőkönyvben ügyfélként szerepelt. A veszélyes anyag átfejtésre került a. forgalmi rendszámú személyautóval vontatott forgalmi rendszámú utánfutóra rögzített IBC tartályba. A 3 db hordó egyike a szállított veszélyes anyagnak megfelelő minősítéssel rendelkezett, további 2 db hordó alját az átfejtést követően megvizsgáltunk, és megállapítottuk, hogy dombornyomással megtalálhatóak a minősítést igazoló feliratok. Tehát a 3 db hordó minősített csomagoló eszköz. Az IBC tartály jelölését az ügyfél nem tudta teljes körűen végrehajtani, ezért hatóságom a MODIVI-Aqua Kft. telephelyére kísérte a gépjármű szerelvényt. 2
Megállapítást nyert, hogy a.. számú szállítólevélben foglaltak szerint a szállítás az ADR 1.1.3.6 fejezete szerinti mentességgel került szállításra, mivel a szállított UN1202 GÁZOLAJ, 3, F1, III, veszélyes anyag az ADR 3.2 fejezet A táblázat 15-ös oszlopa szerint 3-as szállítási kategóriába van besorolva, így a szállított 623,3 liter veszélyes anyag nem érte el az ADR 1.1.3.6 fejezete szerinti 1000 pontot. Megállapítást nyert, hogy az Ügyfél 36610/2070-1/2015.ált. számon iktatott nyilatkozata, valamint a benyújtott Ügyfél (mint vevő) és (mint eladó) között megkötött MEGÁLLAPODÁS (a továbbiakban: megállapodás) alapján a 3 db hordó töltését az Ügyfél alkalmazottja (gépjárművezető) végezte. Megállapítást nyert, hogy az Ügyfél által szállított UN1202 GÁZOLAJ, 3, F1, III, veszélyes anyag számú szállítólevelével kapcsolatosan feltárt szabálytalanság, miszerint nem tartalmazta a küldeménydarabok típusát és darabszámát, valamint az ADR szerinti helyes szállítási megnevezést, az R. 1. melléklet 13. pontja alapján A fuvarokmány tartalmára vonatkozó ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 és 5.4.1.1.6 pontjának előírásait nem kell alkalmazni az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiséget meg nem haladó veszélyes áru saját számlás szállítására, ha a küldeménydarab jelöléséből vagy a saját számlás menetlevél tartalmából megállapítható a szállított veszélyes árura vonatkozó, ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiségi határ. nem minősül szabálytalanságnak, mert tartalmazta a Gázolaj megnevezést, mely az ADR 3.2 fejezet A táblázat 15-ös oszlopa szerint 3-as szállítási kategóriába van besorolva, így egyértelműen megállapítható a pontérték. Megállapítást nyert, hogy az Ügyfél az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak alapján a szállítási láncban: - feladó, mivel a veszélyes árut az Ügyfél saját nevében adta fel és szállította további felhasználás céljából. ( feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti ); - berakó, mivel a megállapodás 1. számú pontja szerint A megállapodás tárgya: Gázolaj és kenőanyagok biztosítása, valamint nem tartalmazza az ehhez szükséges csomagoló eszközök biztosítását, így a 3 db hordó az Ügyfél tulajdona, melyet az Ügyfél helyezett el saját tehergépjárműjének rakfelületére. ( berakó: az a vállalkozás, amelyik a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kis konténert vagy mobil tartányt a járműre, ill. a járműbe vagy a konténerbe berakja ); - szállító, mivel a.. számú tehergépjármű menetlevében és a. számú forgalmi engedélyben az üzemben tartó az Ügyfél, valamint a megállapodás 3. számú pontja szerint A szakszerű szállítás a vevő feladata. ( szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül ); - csomagoló, mivel az Ügyfél 36610/2070-1/2015.ált. számon iktatott nyilatkozata alapján a 3 db hordó töltését az Ügyfél alkalmazottja (gépjárművezető) végezte. ( csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz ). Az.-es forgalmi rendszámú tehergépjármű az ADR 8.1.4.2 szakaszában előírtak szerinti hordozható tűzoltó készülékkel nem rendelkezett (a 36610/2001/2015.ált. számú jegyzőkönyvben rögzítve: A tűzoltó készülék ellenőrzése során a gépjárművezető felkérésre nem tudott bemutatni hordozható tűzoltó készüléket. ) 3
Az ADR 8.1.4.2 szakaszában előírtak alapján azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 be kezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű poroltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az ADR 1.2.1 szakasza szerint, továbbá az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglaltak alapján szállító kötelezettsége, hogy szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat) foglalt előírásba tartozik. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 3. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 300.000,- Ft (azaz háromszázezer forint) bírságot állapítottam meg az Ügyfél terhére. Az.-es forgalmi rendszámú tehergépjármű rakománya nem volt rögzítve (a JN11-2015-0084 számú ellenőrzési jegyzék mellékeltében lévő DSCF1922.JPG -től DSCF1926.JPG ig, valamint DSCF1936.JPG sorszámú fényképfelvételek). Az ADR 7.5.7.1 pontja A kocsit/járművet, ill. konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozhatná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. a konténerben, hogy veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy deformálódjon. Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik., az ADR 1.4.1.1 bekezdése A veszélyes áru fuvarozásban/szállításban résztvevőknek az előre látható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID/ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani., az ADR 1.4.2.2.4 pontja Ha fuvarozó/szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével a lehető leghamarabb meg kell szakítania., valamint az ADR 1.4.3.1.1 c) pontja A berakóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) amikor veszélyes árut rak kocsiba/járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat; szerint a küldeménydarabokat a fentiekben részletezettek szerint a szállítás során rögzíteni kell. 4
A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdés, az ADR 1.4.2.2.4 és az ADR 1.4.3.1.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázat 10. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító és berakó felelősségének súlyát figyelembe véve 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapítottam meg az Ügyfél terhére. Az -es forgalmi rendszámú tehergépjárművön a 3 db küldeménydarab nem volt jelölve (a JN11-2015-0084 számú ellenőrzési jegyzék mellékeltében lévő DSCF1924.JPG -től DSCF1926.JPG ig, DSCF1946.JPG -től DSCF1951.JPG ig, DSCF1958.JPG -től DSCF1960.JPG ig, valamint DSCF1936.JPG sorszámú fényképfelvételek). Az ADR 5.2.1.1 szakasza szerint Ha csak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítést kell írni. Az ADR 5.2.2.1.1 szakasza szerint A 3.2 fejezet A táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az (5) oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, valamint az ADR 2.2.9.1.10.5 szakasza szerint a) a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek kell besorolni, ha a 1272/2008/EK rendelet szerint a vízi akut-1, vízi krónikus-1 vagy vízi krónikus-2 kategóriába kell sorolni, vagy ha az említett rendelet szerint még alkalmazandók, akkor a 67/548/EGK Irányelv vagy az 1999/45/EK Irányelv szerint R50; R50/53; R51/53 kockázati mondato(ka)t kellett hozzárendelni; ADR 1.4 fejezet szerinti kötelezettségek: - Szállító: ADR 1.4.2.2.1 f): A szállítóra (fuvarozóra) az 1.4.1 szakasz figyelembe vételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága,. - Berakó: ADR 1.4.3.1.1 d): A berakóra az 1.4.1 szakasz figyelembe vételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a szállítónak, ha az az ADR szerint szállítható; Az ADR 1.4.3.1.2. pontja szerint Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban, de jelen szállítás esetében a berakó megegyezik a szállítóval. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.1.1 szakaszában, valamint az ADR 5.2.2.1.1 és az ADR 2.2.9.1.10.5 szakaszában foglalt előírásokat. A szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya) foglaltak alapján a feladó, csomagoló, berakó, töltő és szállító tehető felelőssé. Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak alapján a szállítási láncban a töltői résztvevő jelen eljárásban nem értelmezhető. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 10. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó, csomagoló, szállító és berakó felelősségének súlyát figyelembe véve 400.000,- Ft (azaz négyszázezer forint) bírságot állapítottam meg az Ügyfél terhére. 5
Az.-es forgalmi rendszámú tehergépjármű gépjárművezetője nem rendelkezett az ADR 1.3 fejezete szerinti munkakörre szakosított oktatást igazoló dokumentummal (a 36610/2001/2015.ált. számú jegyzőkönyvben rögzítve: A gépjárművezető nem rendelkezett az ADR 1.3 fejezete szerinti munkakörre szakosított oktatási igazolással. Az ADR 1.3.1 szakasza szerint Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az ADR 1.3.2.2 szakasza szerint Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Az ADR 8.2.3.1 szakasza szerint A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában részt vevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 1.3.1 szakaszában, az ADR 1.3.2.2 szakaszában, az ADR 8.2.3.1, valamint a R. 1. számú melléklet 5 pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság az R2. 5. számú melléklet III. kockázati kategória 6. sorszámában (A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának (III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 6. sorszámában (A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás) foglaltak alapján a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító és címzett tehető felelőssé. Az R. 1. számú melléklet 5 pontjában foglalt előírások alapján A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie. a mulasztásért a munkáltató tehető felelőssé, aki a 36610/2070-1/2015.ált. számon iktatott nyilatkozata alapján az Ügyfél. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 6. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó, csomagoló, szállító és berakó felelősségének súlyát figyelembe véve 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg az Ügyfél terhére. A jelen határozatomban megnevezett szállítóegység által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett JN11-2015-0084 számú ellenőrzési jegyzék, illetve 36610/2001/2015.ált. számú jegyzőkönyv, valamint MODIVI Aqua Kft. 36610/2070-1/2015.ált. számon iktatott nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy az ADRben meghatározott kötelezettségét a MODIVI Aqua Kft. (székhelye: 2700 Cegléd, Mátyás Király utca 1., adószáma: 14282654-2-13, cégjegyzékszáma: 13-09-119523)., mint a veszélyes áru feladója, berakója, csomagolója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. 6
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban és a 99. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, R1. 3. (1) bekezdésében, R2.-ben, ADR-ben, R.-ben és a Ket. 71. -ban foglalt rendelkezéseken alapul. Az I. fokú hatósági határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében további irányadó jogszabályi rendelkezések: a) természetes személy esetében: a Ket. 40. (2) bekezdése Ha az Ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. -ban meghatározott módon köteles igazolni, valamint a Ket. 40/A. (1) bekezdése A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. b) jogi személy esetében: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 8. (1)-(4) és 9. (1)-(3/a) bekezdéseiben foglaltak alapján közhiteles aláírási címpéldányt kell csatolni a képviseleti jog igazolásához. A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 4/A. a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 4. (1) bekezdésében és 1. számú melléklet c) pontjában, valamint a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -ban, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékében rögzítetteken alapul. Szolnok, 2015. augusztus 04. Jogerőre emelkedés napja: 2015. szeptember 14. 7