Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató. Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/ HATÁROZAT

Átírás

1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) Fax: (94) Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/ HATÁROZAT Az MGH Trans Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (9024 Győr, Külső-Veszprémi út 38., adószám: , cégjegyzékszám: ) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 730/2013/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, Ft,- azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU , SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett ,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb ,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

2 2 INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését november 14-én a 8404-es út 23-as km-szelvényében. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a.. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a 18.2/192-1/2013/ELLS számú jegyzőkönyvben és a VA számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: A fuvarokmányok nem tartalmazzák a veszélyes anyagok helyes szállítási megnevezését, valamint az anyagok mennyiségét. A jármű rakterének elején (vezetőfülke felőli), annak bal oldalán, raklapon LQ kiszerelésben veszélyes áru került elhelyezésre. A raklap és a veszélyes áru rögzítetlen állapotban volt. Az LQ kiszerelésű veszélyes áru után a jármű rakterének középső részén, bal oldalon raklapon zsákos kiszerelésben mosószer szintén rögzítetlenül került elhelyezésre. A mosószeres zsákok mellett a jármű rakterének közepén, annak jobb oldalán kannás kiszerelésben (19 kg és 24 kg) UN 3266; UN 2031; UN 1760 számú veszélyes árut helyeztek el raklapon. A veszélyes áru és a raklap rögzítése nem megoldott. A jármű rakterének hátsó részén (hátsó ajtó felőli) bal oldalon raklapon három kartondobozban LQ kiszerelésű veszélyes áru található. A raklap és a rajta lévő dobozok rögzítése nem történt meg. A jármű rakterében rögzítési pontokat, illetve rögzítő eszközt nem találtunk. Az UN 3266 Maró, Folyékony, Lúgos szervetlen anyag,m.n.n. veszélyes áru közül 2 kannán folyási nyomok láthatók. A kannákból mozgatás hatására a kanna kiöntőnyílásánál a kupak mellett folyadék cseppek jelentek meg. A cseppekre helyezett lakmuszpapír elszíneződést mutatott, mely erősen lúgos hatásra utalt (12-14 ph). A szállítóegységek az ADR szakaszában előírt ADR bekezdés szerinti veszélyes áruszállításához egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű poroltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel nem rendelkezett. A járművön egy darab 2 kg-os B, C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas készülék volt elhelyezve. A gépkocsivezető kérdésünkre elmondja, hogy ADR oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és veszélyes áru szállításának szabályait ismeri, erre vonatkozóan ADR bekezdés szerinti oktatásban a szállítás megkezdése előtt részesült. A szállított veszélyes árura vonatkozó esetleges veszélyekről, speciális szállítási feltételekről tájékoztatták. A következő veszélyes árukat találtuk a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 II UN 2031 SALÉTROMSAV II UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II Mennyiség 72 kg 72 kg 80 kg

3 3 Az Ügyfelet május 09-én a /2013/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról, (melyet én átvett), iktatási számáról (730/2013/HAT), betekintési lehetőségekről, egyben iratbemutatásra szólítottam fel. A határozatom kiadásáig nem élt a évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Az Ügyfél jelen határozatom kiadásáig nem tett eleget iratbemutatási kötelezettségének, ezért a /2013/HAT számú végzésemben ,-Ft, (azaz ötvenezer forint) eljárási bírsággal sújtottam. Az eljárás során bekért nyilatkozatokból és az ellenőrzés során készült dokumentumokból megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárműn szállított veszélyes anyagok kiszállítását az Ecolab-Hygiene Kft. (1139 Budapest, Váci út , adószám: , cégjegyzékszám: ) rendelte meg a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft-től (1239 Budapest, Európa u. 5., adószám: , cégjegyzékszám: ), a veszélyes anyagok kiszállítását, azonban a Schenker Kft. alvállalkozója, az Ügyfél végezte. Hatóságom november 21-én nyilatkozattételre hívta fel az Ecolab-Hygiene Kft -t: 1. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte a veszélyes áru raklapra történő egységcsomagolását, továbbá a RIMG2289-RIMG2293 számú fényképfelvételeken szereplő veszélyes áruk (UN 3266, UN 2031 és UN 1760) tekintetében mely vállalkozás/ok végezték a csomagolást (kannákba való töltést). 2. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítással kapcsolatosan felvett 18.2/192-1/2013/ELLS számú jegyzőkönyvben rögzített 7db szállítólevélen kívül átadott-e egyéb, a szállított veszélyes áruval kapcsolatos, írásos dokumentációt a SCHENKER Kft. részére. (Amennyiben igen, úgy annak hiteles másolati példányai.) 3. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy a veszélyes áru (kifejezetten az UN 3266, UN 2031 és UN 1760) Schenker Kft részére történő átadása során készült-e jegyzőkönyv a csomagolások tömítettségére (szivárgás) vonatkozóan. Ecolab-Hygiene Kft. nyilatkozata ( ): Köszönettel vettük a 730-3/2013/HAT iktatási számú ügyben történt megkeresését. Tájékoztatni szeretném, hogy cégünk szállítmányozását szerződött partnerünk, a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. (1239 Budapest, Európa u. 5.) bonyolítja, amely teljes körű felelősséget vállal az ADR áruk megfelelő, szabályszerű szállításáért. Ezáltal az Ecolab-Hygiene Kft kijelenti, hogy nincs tudomása arról, ki végezte az áru raklapra történő egységcsomagolását mivel annak megszervezése a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. feladatkörébe tartozik. A RIMG2289-RIMG2293 fényképeken szereplő áruk csomagolását és szabályszerű címkézését szerződött partnerünk a Donauchem Vegyianyag-nagykereskedelmi Kft (1225 Budapest, Vegyszer utca 3.) végzi. Az Ecolab-Hygiene Kft kijelenti, hogy a cégünk és a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. fennálló szerződés értelmében az összes szállítási dokumentumot a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. állítja ki, melyhez a szükséges dokumentumokat (biztonsági adatlapokat) az Ecolab-Hygiene Kft átadta. Az Ecolab-Hygiene Kft kijelenti, hogy a jelzett UN számú áruk Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. raktárába történő szállításakori átatás-átvétel során nem készült jegyzőkönyv a csomagolás tömítettségére (szivárgás) vonatkozóan. Hatóságom november 21-én nyilatkozattételre hívta fel a Schenker Kft-t:

4 4 Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte a veszélyes áru raktérbe történő berakását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítással kapcsolatosan felvett 18.2/192-1/2013/ELLS számú jegyzőkönyvben rögzített 7db szállítólevélen kívül átadott-e egyéb, a szállított veszélyes áruval kapcsolatos, írásos dokumentációt a MGH TRANS Kft. részére. (Amennyiben igen, úgy annak hiteles másolati példányai.) Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítással kapcsolatosan felvett 18.2/192-1/2013/ELLS számú jegyzőkönyvben rögzített 7db szállítólevélen kívül átvett-e egyéb, a szállított veszélyes áruval kapcsolatos, írásos dokumentációt az ECOLAB-HYGIENE Kft. részéről. (Amennyiben igen, úgy annak hiteles másolati példányai.) Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy a veszélyes áru (kifejezetten az UN 3266, UN 2031 és UN 1760) az MGH TRANS Kft. részére történő átadása során készült-e jegyzőkönyv a csomagolások tömítettségére (szivárgás) vonatkozóan. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy a veszélyes áru (kifejezetten az UN 3266, UN 2031 és UN 1760) az ECOLAB-HYGIENE Kft. részéről történő átvétele során készült-e jegyzőkönyv a csomagolások tömítettségére (szivárgás) vonatkozóan. A Schenker Kft. nyilatkozata ( ): 1/ Nyilatkozunk, hogy az eljárásra okot adó szállításnál a raktérbe történő berakást az MGH Trans Kft gépkocsivezetője. végezte. Nyilatkozatunk igazolására mellékeljük: Meghallgatási jkv. raktárvezető; 6 Kamera , :58:12 és 6 Kamera :58:15 elnevezésű képet, melyen látható, hogy a veszélyes áru mozgatását kézi anyagmozgató eszközzel (béka) végzi a raktérben. 2/ Kijelentjük, hogy a 18.2/192-1/2013/ELLS számú jegyzőkönyvben rögzített 7 db szállítólevélen kívül az MGH Trans Kft. gépkocsivezetője részére átadtuk a következő ADR kísérőlapokat: Nestlé-Müszaki raktár, rendelés szám: , 41033Tesco Sárvár rendelés szám: ; Tesco41500 Szombathely rendelés szám: és a Vasútegészségügyi Nonprofit rendelés szám: Az ADR kísérőlapok helyesen tartalmazzák az ADR előírásai szerinti információkat. Nyilatkozatunk igazolására mellékeljük: Meghallgatási jkv.. és MGH. A jegyzőkönyv első oldalán. a következőket mondja el: Ezután bementem a Schenker irodába, ha jól tudom dolgozott akkor, tőle megkaptam a ládalistát a fuvarhoz tartozó schenkeres ADR kísérő lapot, ami alapján az MGH fuvarlevélbe bejegyezte a veszélyes áruk UN számát és rápecsételte, hogy a rakomány nem haladja meg az bekezdésben előírt mentességi határt. 3/Az Ecolab-Hygiene Kft kapott írásos dokumentációval kapcsolatban mellékeljük a Schenker Kft. Logisztikai Igazgatóság nyilatkozatát 4/ Nyilatkozunk, hogy az MGH Trans Kft részére történő átadás során (kifejezetten az UN 3266, UN 2031 és UN 1760) nem készült jegyzőkönyv a csomagolások tömítettségére (szivárgás) vonatkozóan. és a mellékelt meghallgatási jegyzőkönyvekben nyilatkoznak arról, hogy az átadás-átvétel során az áru nem szivárgott 5/ Nyilatkozunk, hogy az Ecolab-Hygiene Kft. részéről történő átadás során (kifejezetten az UN 3266, UN 2031 és UN 1760) nem készült jegyzőkönyv a csomagolások tömítettségére (szivárgás) vonatkozóan. Hatóságom november 21-én nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet: 1. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte a veszélyes áru raktérbe történő berakását.

5 5 2. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, a veszélyes áru raktérbe történő berakása és az ellenőrzés helyszíne között történt-e áru lerakodás a gépjárműről. 3. Az eljárásra okot adó szállítással kapcsolatosan felvett 18.2/192-1/2013/ELLS számú jegyzőkönyvben rögzített fuvarokmányok (7db szállítólevélen és 1db fuvarlevél) hiteles másolati példányai. 4. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy a veszélyes áru (kifejezetten az UN 3266, UN 2031 és UN 1760) Schenker Kft-től történő átvétele során készült-e jegyzőkönyv a csomagolások tömítettségére (szivárgás) vonatkozóan. Az Ügyfél határozatom kiadásáig nyilatkozatott nem tett. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a 18.2/192-1/2013/ELLS számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA számú ellenőrzési jegyzékben, 2 db videó felvételen (MOV01E és MOV01F), valamint 50 db fényképfelvételen (számuk: RIMG2267- RIMG2316) rögzítették, valamint 10 db fényképfelvételt (számuk:pb pb140410) készítettek a szállítólevelekről és a gépjármű, illetve gépjárművezető azonosító okmányairól. (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során rendelkezésemre álló bizonyítékok és nyilatkozatok, valamint a mellékelt meghallgatási jegyzőkönyvek alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója a Schenker Kft. volt, a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR bekezdés szerinti az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján, valamint az ADR 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben csomagolva szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében veszélyes és nem veszélyes árut helyezetek el 6 db rakodólapon rögzítetlenül. Az rakodólapok 2 oszlopban, 3 sor mélységben voltak elhelyezve. A menetirány szerinti jobb oldalon 2 db nem veszélyes árut (elektronikai alkatrészek) tartalmazó rakodólap között, középen helyezték el a Chlorasept D UN 3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 II (3x24 kg kannás kiszerelésben); a P3-topax 91 UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II (4x19 kg kannás kiszerelésben); és a P3-horolith UN 2031 SALÉTROMSAV II (3x24 kg kannás kiszerelésben) veszélyes árukat rakodólapon rögzítetlenül. A menetirány szerinti bal oldalon leghátul 3 db küldeménydarab volt rögzítetlenül elhelyezve papírládában, melyek közül kettő korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazott. Közvetlenül e mögött zsákos kiszerelésű mosószer lett elhelyezve rakodólapon, fóliával egybecsomagolva. Ugyanezen az oldalon legelöl korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó kartondobozok voltak egy raklapra halmazolva rögzítetlenül. A rakodótér vezetőfülke felőli végében üres csomagolóeszközök voltak elhelyezve. A gépjárművön sem rögzítési pontok, sem rögzítési eszközök nem voltak megtalálhatóak. Megállapítottam, hogy sem az ADR bekezdése, sem az ADR 3.4 fejezet ad mentességet az ADR bekezdése alól. Az ADR azért határoz meg specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert ezeknek az áruknak a szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. A

6 6 veszélyes áruk rögzítésére vonatkozó rendelkezések az ADR 7. részében, fejezetében találhatóak, amelynek címe: Árukezelés és elhelyezés. Az ide vonatkozó bekezdések a következőképpen szólnak: A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.. (2) bekezdése is egyértelműen előírja, hogy a rakományt a járművön annak belsejében, illetőleg rakfelületén úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány a)... b)... c)... d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék; e)... A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;

7 7 Az ADR pontja alapján, ha a szállító az pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Az ADR pontja alapján ha szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben forinttól forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét ,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 2. Az bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a járművön az ADR bekezdése által előírt tűzoltókészülék nem volt készenlétben tartva; a gépjárművezető 1db 1kg-os B, C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltókészüléket tudott bemutatni. Megállapítottam, hogy az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben tévesen lett megállapítva az előtalált tűzoltókészülék súlya, mivel a RIMG2307-RIMG2316 számú fényképfelvételeken jól látszik, hogy az előtalált tűzoltókészülék nem 2 kg-os, hanem 1 kg-os B, C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltókészülék. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megszegte az ADR 8. részének pontját, mely szerint azokat a szállítóegységeket, amelyek az bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 3. sorszámon a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a szállító (fuvarozó), jármű üzemben tartója vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben forinttól forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontjában nevesíti, mint a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 3. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét ,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 3. A fénykép- és videófelvételek, valamint a gépjárművezető a meghallgatási jegyzőkönyvbe felvett nyilatkozata alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az ellenőrzés megkezdése előtt történt-e a veszélyes anyag szivárgása, ezért a veszélyes áru csomagolóeszközének felületén lévő ismeretlen eredetű anyag jelenlétét nem lehet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B

8 8 Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértésének tekinteni. 4. Az ellenőrzés során készült PB PB számú fényképfelvételek, valamint a 18.2/192-1/2013/ELLS számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítottam, hogy a fuvarokmányok (szállítólevelek, FL számú fuvarlevél) nem tartalmazták sem a szállított veszélyes áruk helyes szállítási megnevezését, sem a szállított veszélyes áruk összmennyiségét szállítási kategóriánként, továbbá megállapítottam, hogy a fuvarokmányok egyike sem teljesítette az ADR pontjának következő előírását: Az egyes információk helye és sorrendje a fuvarokmányban tetszőleges, kivéve, hogy az a), b), c), d) és k) pont szerinti adatokat ebben a sorrendben [azaz a), b), c), d), k) sorrendben] kell beírni, minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve amit az ADR előír. Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban nem került megnevezésre, ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg és tekintetbe véve, hogy a fuvarokmányok tartalmaznak olyan lényegi információkat, mint: UN szám, bárcaszám, csomagolási csoport, a III. kockázati kategóriába soroltam, mint a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Az ADR pontja alapján a szállítóra (fuvarozóra) - az szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy hogy ha az írásos dokumentáció helyett elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak, akkor az adatok a szállítás alatt legalább annyira hozzáférhetőek, mint írásos dokumentáció esetén; Az R2 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszámon a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító, címzett vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint szállító felelőssé tehető, azonban az ezt megelőző, ugyanezen a számon indított eljárásban a fuvarokmánnyal kapcsolatos hiányosság miatt már sor került bírság kiszabására feladó vállalkozással (Schenker Kft Budapest, Európa u. 5.) szemben, ezért jelen határozatomban az ebben a pontban megállapított hiányosságért bírság nem került kiszabásra. Megállapítom hogy a bírság összege összesen: ,- forint, azonban az R2 13 (2) bekezdés értelmében, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg az a) pontja értelmében a 2., a 4., a 6. vagy a 9. alapján kiszabott bírság összege legfeljebb ,- forint. Az Ügyfelet , Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt.

9 9 A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 18.2/192-1/2013/ELLS. számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3. (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R3 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, június 03.. megyei igazgató nevében és megbízásából:. megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 5 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: dr. Gyenge Ágnes (9022 Győr, Szent István u 41. V/1.)