Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató. Szám: Ügyintéző:. Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/ HATÁROZAT

Átírás

1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) Fax: (94) Szám: Ügyintéző:. Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/ HATÁROZAT Az AGROFOR ZALA Korlátolt Felelősségű Társaság (8790 Zalaszentgrót, Balatoni út Ipartelep 1.; Adószám: ; Cégjegyzék szám: ) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 202/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ,- Ft,- azaz hétszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU , SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett ,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb ,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

2 2 INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte március 21-én a 86-os számú főút 74-es km szelvényében. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA /1 számú jegyzőkönyvben és a VA számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: A gépjármű rakterében sem a veszélyes áru, sem az egyéb áru {ami a veszélyes áru sérülését okozhatja) nem volt lerögzítve, A veszélyes áruk jelölt LQ-s és 9-es bárcás dobozokban, kannákban voltak a raktérben rögzítetlenül elhelyezve. A raktér közepén egyesítő csomagolásban több féle, fajta veszélyes áru volt megtalálható, azonban jelöléseik nem voltak mindenhol láthatóak, mivel az egyesítő csomagolásba úgy voltak beforgatva, illetve nem volt egyesítő csomagolás felirat, UN-, és bárca szám feltűntetve. A középen magasba halmozott veszélyes áru szintén rögzítetlenül, megcsúszott állapotban volt elhelyezve, némelyik sérült külső csomagolással. Az egyéb áru fém rudakból és hegyes végű fém rudakból állt, ami a raktér bal és jobb oldalán rögzítetlen állapotban, halmozva voltak elhelyezve, A bal oldali fém rudak az LQ-s külső csomagolást meg is sértették. A raktérében a válaszfalhoz közeli raklapon vetőburgonyát találtunk, pétisóval volt egybecsomagolva, rögzítetlen állapotban. Három veszélyes áru küldeménydarabnak a külső csomagolása sérült (külső csomagolás felhasadt, deformálódott), szivárgást nem találtunk. Az egyesítő csomagolás felirat, UN szám és bárca, illetve környezetre veszélyes jelölés nem volt megtalálható az egyesítő csomagoláson Az ellenőrzés során az egyesítő csomagolást szét kellett bontani a veszélyes áruk pontos beazonosítása miatt, ugyanis az egyesítő csomagoláson belül a jelölések nem minden esetben voltak láthatóak. Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. 9 III UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III UN 1760 MARÓ FOLYADÉK M.N.N. Menny. (kg/l) 13 kg 685 kg 30 l Az Ügyfelet március 26-án a 202-2/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet án átvett), iktatási számáról (202/2014/HAT), betekintési

3 3 lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA /1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA számú ellenőrzési jegyzékben, 3 db videó felvételen (MOV031, MOV032, MOV033) és 84 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0006-RIMG0089) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok, valamint az Ügyfél nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru csomagolója, feladója és szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján, valamint az ADR 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben csomagolva szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakterében veszélyes- és nem veszélyes áru, valamint egyéb tárgyak voltak rögzítés nélkül elhelyezve. A gépjármű rakodóterében 3 db rakodólap volt rögzítetlenül elhelyezve: A középen elhelyezett rakodólapon egyesítőcsomagolásban, műanyag kannákban és papírládákban veszélyes áruk voltak elhelyezve (UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. 9 III, UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III, UN 1760 MARÓ FOLYADÉK M.N.N.). Az egyesítőcsomagolásban lévő áruk egy része korlátozott mennyiségben volt csomagolva (RIMG0017, RIMG0041-RIMG0045, RIMG0071, RIMG0073, RIMG0074, RIMG0076- RIMG0078, MOV031 08:55-10:05, 16:35-18:05). A menetirány szerint hátul elhelyezkedő rakodólapon 4 db papírláda volt szintén rögzítetlenül elhelyezve. 3 papírládán LQ jelölés volt megtalálható, a négy dobozból kettőben veszélyes áruk voltak korlátozott mennyiségben csomagolva (UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. 9 III és UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III), kettőben pedig nem veszélyes áruk (RIMG0017-RIMG0040, MOV031 11:10-15:10). A menetirány szerint elöl elhelyezkedő rakodólapon nem veszélyes áruk voltak zsákos kiszerelésben elhelyezve rögzítetlenül (péti-só, vetőburgonya) (RIMG0069, RIMG0072, MOV031 04:45-05:10). A gépjármű rakodóterének menetirány szerinti hátsó részében 5 db 20 literes műanyag kannában FIGARO UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 III volt elhelyezve rögzítés nélkül (RIMG0011-RIMG0016, MOV031 10:22-11:10). A gépjármű rakodóterében éles fémtárgyak (pl. végoszlop és végoszlop lehorgonyzó csiga) voltak rögzítetlenül elhelyezve, melyek több küldeménydarab külső csomagolásában (papírláda) már sérüléseket okoztak (RIMG0017, RIMG0018, RIMG0037, RIMG0039, RIMG0043, RIMG0089, MOV031 06:45-08:00, 11:10-13:15, 15:36-16:00). Ezeken kívül a gépjármű rakodóterében további veszélyes- és nem veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok voltak elhelyezve rögzítetlenül (RIMG0017, RIMG0041-RIMG0068, RIMG0071, RIMG0073, RIMG0075, RIMG0080-RIMG0089, MOV031 01:50-08:00, 11:10-15:35, 18:00-20:15).

4 4 Megállapítottam, hogy hirtelen fékezés, vagy irányváltoztatás következtében a rögzítetlenül elhelyezett fémtárgyak tárgyak elmozdulása a veszélyes anyag csomagolásának sérülését, ezzel annak szabadba történő kijutását eredményezi. Megállapítottam, hogy sem az ADR bekezdése, sem az ADR 3.4 fejezet ad mentességet az ADR bekezdése alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR bekezdését, mely szerint: A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. A rakomány biztonságos közúton történő szállításához a vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások szerint, a menetiránnyal megegyező irányú tömegerőkkel szemben a rögzítő erőnek minimum a rakomány súlyának 80%-át, oldalirányban és hátrafelé pedig a rakomány súlyerő 50%- át kell érnie. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben forinttól forintig terjedő bírság szabható ki.

5 5 A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét ,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban tekintettel arra, hogy az ADR bekezdés, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállított veszélyes áruk kisebb kockázatot jelentenek a szállítás során, ezért az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 13. sorszáma a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások alá soroltam, melyet az R1 az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor mulasztásként definiál és amely szabálytalanság elkövetőjét az R ,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 2. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterének közepén elhelyezett rakodólapra egybecsomagolt veszélyes áruk egyesítőcsomagolásán az ADR fejezet szerinti jelölések nem voltak elhelyezve. Megállapítottam, hogy az egyesítőcsomagoláson nem helyezték el sem az egyesítőcsomagolás feliratot, sem a benne lévő összes veszélyes anyag UN számát és bárcáikat, jóllehet nem mindegyik, az egyesítőcsomagolásban elhelyezett veszélyes áru jelölése volt látható kívülről. Megállapítottam, hogy a küldeménydarabok némelyike befelé volt fordítva és nem látszott rajta a jelölés (RIMG0041, RIMG0071, RIMG0073, RIMG0074, RIMG0076, MOV031 09:15-09:45, 16:35-18:05), valamint a MOV033 videófelvétel alapján (melyen az egyesítőcsomagolás szétbontása került dokumentálásra) egyértelműen megállapítható, hogy további kannás kiszerelésű küldeménydarabok is voltak az egyesítőcsomagolás belsejében elhelyezve, melyek kívülről nem voltak láthatóak. Megállapítottam, hogy az ADR bekezdése nem ad mentességet az ADR 5.2. fejezete alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR bekezdését, mely szerint az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni 2. az EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS feliratot, és 3. mint azt az és az bekezdés a küldeménydarabokra előírja, a benne levő minden veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítést kell írni és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az szakaszban előírt bárcákat, és ha a küldeménydarabokra az bekezdésben elő van írva, el kell látni a környezetre veszélyes anyag jelöléssel, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta UN száma, veszélyességi bárcája (bárcái) és a környezetre veszélyes anyag jelölése látható marad. Ha a különböző küldeménydarabokra ugyanolyan UN szám, veszélyességi bárca (bárcák), ill. környezetre veszélyes anyag jelölés szükséges, akkor ezt az UN számot, veszélyességi bárcá(ka)t, ill. jelölést az egyesítőcsomagoláson csak egyszer kell feltüntetni, ill. elhelyezni.. Az EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS feliratot jól láthatóan, olvashatóan, a kiindulási ország valamelyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 10. sorszámon a helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) vállalkozások körében.

6 6 Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint csomagoló, mint feladó és mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR c) pontja szerint csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; Megállapítottam, hogy a csomagolónak az ADR b) pontja szerint amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben forinttól forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategóriában nevesíti, mint helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét ,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az Ügyfelet , Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA /1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru csomagolója, feladója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel.

7 7 Határozatom a Kkt (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3. (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R3 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, április 22. megyei igazgató nevében és megbízásából megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 4 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: AGROFOR ZALA Kft. (8790 Zalaszentgrót, Balatoni út Ipartelep 1.)