Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Átírás

1 Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-9600 Sárvár, Batthyány u.65. Telefon: (95) Fax: (95) Szám: 36840/415-3/2015.ált. Tárgy: Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. (KYY-606) Ü. i.: Tel.: HATÁROZAT <Egyéni vállalkozó> (székhelye: <egyéni vállalkozó székhelye>, továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ,- Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU , SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A bírság befizetése során hivatkozni kell a határozat számára (36840/415-3/2015.ált.), a bírság típusára (ADR bírság) és a bírságfizetésre kötelezett nevére. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, illetékköteles fellebbezéssel lehet élni. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett ,- forintja után 400,- forint, de legalább 5.000,- forint. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással is megfizethető.

2 2 Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS <Egyéni vállalkozó> ügyfelet ,- Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte április 02-án a 84-es számú főút 60-as km szelvényében. Megállapítást nyert, hogy az Ügyfél, az ellenőrzés alá vont, KYY-606 forgalmi rendszámú gépjárművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége, a VA számú jegyzőkönyvben és a VA számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette az ADR-ben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: 1. A küldeménydarabok a raktérben nincsenek rögzítve. A jármű rakterének a vezetőfülke felőli oldalán raklapon zsugorfóliával UN 1263 Festék (LQ kiszerelésben) volt más vízbázisú festékkel egybecsomagolva. A raklap oldalirányú elmozdulás ellen nem volt rögzítve. A raklap mögött a jármű platójának aljához rögzített peremes farostlemezen vízbázisú festékek voltak rögzítetlenül elhelyezve. A perem a raklap aljának kb. 4 cm-es magasságáig ért. A járművön rögzítési pontot és rögzítésre alkalmas eszközt találtunk. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (DSCN0193) és 24 db fényképfelvételen (számuk: DSCN0172-DSCN0192; DSCN0194-DSCN0196) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1263 FESTÉK, FESTÉK SEGÉDANYAG 3 III. Mennyisége 25 l A fuvarokmányok alapján a feladáskor 55 liter UN1263 Festék, Festék segédanyag 3.III. került feladásra. Ebből, az ellenőrzést megelőzően 10 liter Székesfehérváron, 20 liter Pápán került lerakásra. Az ellenőrzés időpontjában fennmaradó 25 liter címzettje a Renovo 82 Kft. Szombathely. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megindításáról

3 3 az Ügyfelet április 09-én kelt, 36840/415-2/2015.ált. számú végzésemben értesítettem, melyet az Ügyfél április 14-én vett át. Az eljárás megindításának napja április 09. A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült fényképfelvételeket, megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél az UN 1263 Festék, Festék segédanyag veszélyes árut, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruként (LQ) szállította. Megállapítottam, hogy a jármű rakterének a vezetőfülke felőli oldalán, raklapon zsugorfóliával egybecsomagolva UN 1263 Festék, Festék segédanyag veszélyes áru (LQ kiszerelésben) volt más vízbázisú festékkel együtt elhelyezve. Az egyesítő csomagolás el volt látva EGYESÍTŐ CSOMAGOLÁS felirattal, az ADR pont szerinti 3. sz. bárcával, az ADR pont szerinti környezetre veszélyes anyag bárcával és az ADR pont szerinti álló helyzetet jelölő nyilakkal. Az egyesítő csomagolás átlátszó zsugorfóliáján keresztül látható, hogy a raklapon lévő kartondobozokon is szerepel az ADR pont szerinti környezetre veszélyes anyag bárca és az ADR pont szerinti álló helyzetet jelölő nyilak jelölése. A kartondobozokon továbbá megtalálható az ADR szakasza szerinti, a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut jelölő bárca, illetve az UN 1263 jelölés. A raklap oldalirányú elmozdulás ellen semmilyen módon nem volt rögzítve. A raklap mögött a jármű platójának aljához rögzített peremes farostlemezen vízbázisú festékek voltak rögzítetlenül elhelyezve. A perem a raklap aljának kb. 4 cm-es magasságáig ért. A raklap hátrafele történő elmozdulása ellen rögzítő eszközt nem alkalmaztak. A raklap és a vezető ülés között rács vagy elválasztó fal nem volt felszerelve, a raklap előre mozdulását csak az ülések gátolták. A jármű rakterében található egyéb áru rögzítetlenül volt a rakfelületen. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR bekezdését, mely szerint a járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét meg változtatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása ki támasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, ne hogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv és az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek

4 4 is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. A rakomány biztonságos közúton történő szállításához a vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások szerint, a menetiránnyal megegyező irányú tömegerőkkel szemben a rögzítő erőnek minimum a rakomány súlyának 80%-át, oldalirányban és hátrafelé pedig a rakomány súlyerő 50%-át kell érnie. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.. (2) bekezdése is egyértelműen előírja, hogy a rakományt a járművön annak belsejében, illetőleg rakfelületén úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány a)... b)... c)... d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék; e)... Megállapítottam, hogy az ADR 3.4 fejezete korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítása esetén nem ad mentességet az ADR szakasza alól. Megállapítottam, hogy a szállított, a gyártó által környezetre veszélyes anyagként megjelölt UN 1263 Festék, Festék segédanyag veszélyes áru esetében az ADR pontjában leírt mentesség nem alkalmazható, az csak a nem mérgező, nem maró és a környezetre nem veszélyes (valamint további lobbanáspontra, csomagolási mennyiségre vonatkozó feltételeknek megfelelő) oldatok, keverékek esetében vonja ki az árut az ADR hatálya alól. Megállapítottam, hogy az ellenőrzés időpontjában összesen 25 l térfogatú, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruként szállított UN 1263 Festék, Festék segédanyag veszélyes áru rögzítésének hiányával az ügyfél nem valósította meg, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R1) 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorában szereplő a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartására hiányosságot. Mivel az 1. táblázat kockázati kategória leírása, mely szerint: I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás ( ) az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezet-károsodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, például a jármű feltartóztatása (a továbbhaladás megakadályozása). nem teljesül. A fenti hiányosság besorolását a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg és III. kockázati kategóriába soroltam: Az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Az R1 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorában szereplő, a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás elkövetéséért a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett tehető felelőssé. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé.

5 5 Megállapítottam, hogy a feltárt hiányosság szemrevételezéssel észlelhető volt. A szállítónak az ADR c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben forinttól forintig terjedő bírság szabható ki. Az R1 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma alapján a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás elkövetőjét ,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az R1 13. (2) bekezdése alapján: Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a ban meghatározott több a hatóság hatáskörébe tartozó szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a forintot. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a hiányosság miatt az Ügyfelet a rendelkező részben leírtaknak megfelelően ,- Ft összegű bírsággal sújtottam. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel Határozatom a Kkt (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. a) pontja, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet 3. (5) bekezdése valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok

6 6 felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -án, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékletén alapul. Sárvár, április 24. kirendeltségvezető Készült: 2 pld 1 példány: 6 oldal Kapja: 1. Irattár 2. <Egyéni vállalkozó> (<lakcím>)