Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Tanszék Szakdolgozati témák a 2007/2008. tanévre Biztosítási piac Magyarországon és Közép-Kelet Európában. A téma több területre terjed ki, melyek külön-külön elemezhetők, önálló témaként kidolgozhatók. Így például: 1) A biztosítási piacok és szolgáltatások fejlődésének bemutatása a térségben. 2) Biztosítási piacok szerkezetének, a biztosításpiaci versenynek az elemzése. 3) A térségben meghatározó biztosítótársaságok értékesítési stratégiájának elemzése. 4) Biztosítási piac növekvő szerepe az egyéni és vállalati kockázatok kezelésében. Farkas Szilveszter egyetemi docens Kovács Norbert PhD hallgató Bankrendszer és a bankszektor piaca Magyarországon és Közép-Kelet Európában. 1) A térségbeli bankpiacok fejlődésének bemutatása. 2) Bankpiaci termékek/szolgáltatások fejlődésének elemzése. 3) A térségbeli országok bankpiaci szerkezetének, a bankpiaci versenynek az elemzése. 4) A térségben meghatározó bankok értékesítési stratégiájának elemzése. 5. A bankszektor történeti fejlődése Magyarországon (A hazai bankszektor jellemzői 1987 után, utalva az előzményekre (az egyszintű bankrendszerre) is. A sajátos gazdaságtörténeti jelenségek (pl. bank-, hitel- és adóskonszolidáció), azok okai, a jövő feladatai) 6.) Egy bank (általában kereskedelmi bank/bankfiók) mint üzleti vállalkozás működését esettanulmány formájában való vizsgálta, az új konstrukciókra vagy új piaci helyzetre koncentrálva. (pl. nem egyszerűen a hitelezési tevékenységet mutatja be, hanem mondjuk a lakáshitelezést a fészekrakó program keretében). 7.) Az eukonform bankműködéssel kapcsolatos követelmények, feladatok elemzése. Ez az altéma meglehetősen szerteágazó (a nyereséges bankműködéstől etikai kérdésekig, a bankkártyák technikai sokoldalúságának bővítésétől az ügyfélkapcsolatokig, bankbiztonsági illetve betétbiztosítási kérdésekig, a baseli követelményeknek való megfelelésig sok mindent felölelhet). Kovács Norbert PhD hallgató Piaci verseny - piaci szerkezetek - modellek és szabályozás. E témakörön belül kutathatók a piaci szerkezeteket, a piaci versenyt leíró/elemző elméletek, így a szerkezet-magatartás- teljesítmény vizsgálatok, a tranzakciós költségek elmélete, az árelmélet, a megtámadható piacok elmélete, a játékelmélet. Az elméletek fejlődésének kutatása mellett a bennük megfogalmazott módszertani elvek gyakorlati alkalmazása/alkalmazhatósága is kidolgozható. Önálló kutatási területet képezhet e témakörön belül a versenyszabályozás, s ennek módszertani háttere. A téma kidolgozása, a döntően idegen nyelvű forrásanyag miatt az angol szakmai nyelv középfokú ismeretét igényli. Kovács Norbert PhD hallgató 1
A monetáris politika elmélete és gyakorlata 1) Általános témák A témakör rendkívül szerteágazó, számos a főiskolai és egyetemi tananyagon túlmutató kutatási terület sorolható ide. Ilyenek például: a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa különböző elméleti felfogásokban; a transzmisszió csatornái és ezek súlya a hazai monetáris politikában; monetáris politikai rezsimek (mennyiségi, árfolyam és inflációs célkitűzéses rendszerek) összehasonlító elemzése; az inflációs célkitűzéses monetáris politika elméleti háttere; az MNB és más inflációs célkövető jegybankok tevékenységének összehasonlító elemzése, értékelése; a kamatszabályozás elmélete és gyakorlata stb. Ezek mindegyike akár önálló szakdolgozati témaként is feldolgozható. Tekintettel arra, hogy a fent felsorolt témák rendszerint meghaladják a különböző főiskolai és egyetemi szakirányok törzsanyagát, kidolgozásuk a hallgatók részéről komoly, kitartó és alapos irodalomkutatást és feldolgozást, az angol közgazdasági szaknyelv legalább középfokú ismeretét, biztos makroökonómiai alapokat, elméleti téma választása esetén pedig modellezési és módszertani alapismereteket követel. Koppány Krisztián egyetemi adjunktus Solt Katalin egyetemi docens 2) Az árfolyamrendszerek osztályozási kérdései. E témakör választásakor az vizsgálja meg a hallgató, hogy a világon használt árfolyamrendszerek hogyan sorolhatóak be egyes csoportokba, valamint ezeknek a csoportoknak a súlya hogyan változott az utóbbi évtizedekben. A témakör irodalma angol nyelvű. 3) Árfolyamrendszer és gazdasági teljesítmény kapcsolata. Az ezt a témakör választó hallgató célja az lehet, hogy kapcsolatot próbáljon meg kimutatni a monetáris irányítás által választott árfolyamrendszer és az adott ország gazdasági teljesítménye között. A dolgozat kivitelezésének nagy adat-igénye van, így jelentős hallgatói energiabefektetést igényel a vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése. Sok az angol nyelvű forrás. 4) A monetáris transzmissziós mechanizmus változásai az eurózónába tartó Magyarországon Az előzőekhez képest inkább elméleti témakör, amely a transzmissziós mechanizmusról rendelkezésre álló ismeretek fejlődésének bemutatását, valamint az önálló valuta feladása abban bekövetkező változások bemutatásával foglalkozik. A témakör irodalma alapvetően angol nyelvű. Az emberi életpálya pénzügyi problémáinak és kockázatainak kezelése A témakörbe tulajdonképpen a háztartásokat érintő mindenféle pénzügyi vonatkozású döntés beletartozik, annak elméleti hátterétől kezdve a gyakorlati lehetőségek összehasonlító elemzéséig. A teljesség igénye nélkül: a jövedelemi és a fogyasztási pálya összehangolásának mikroökonómiai problémája, az életciklus modell; hitelből megvalósított, előrehozott fogyasztás, egyes hiteltípusok (személyi kölcsön, áruhitel, gépjármű-finanszírozás, lakáshitelek, jelzálog-hitelek stb.) funkciója, piaci kínálata, (összehasonlító) elemzése; 2
halasztott fogyasztás, különféle megtakarítási/befektetési lehetőségek (bankbetétek, értékpapírok, reáleszközök stb.) elemzése; a hátramaradókról való gondoskodás és az öngondoskodás eszközei, élet- és más személybiztosítások, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak; komplex pénzügyi életpálya-tervezés (számítógépes optimalizáló modellel), javaslatok az egyes időszakokban jelentkező megtakarítások elhelyezésének, valamint finanszírozási igények kielégítésének módját illetően, az egyes életszakaszokban jelentkező kockázatok azonosítása, kezelésének módja, a szükséges biztosítási védelem számszerűsítése stb. Ezek mindegyike akár önálló szakdolgozati témát is jelenthet. Jól látszik, hogy a felsorolt elemzési problémák leginkább az egyetemi kiegészítő képzés pénzügyi döntések, valamint a főiskolai képzés pénzügy szakirányának profiljába illeszkednek. Ezen specializációk hallgatói az egyes kérdések elemzéséhez jó alapképzettséggel rendelkeznek. A megszerzett alapismeretek a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával természeten tovább bővíthetők, sőt bővítendők is a szakdolgozatnak ui. nem az egyes tantárgyak anyagának visszaadása a feladata. Ugyanakkor egy ilyen témájú diplomamunka fő érdeme nem elsősorban az, hogy tananyagon kívül eső kérdésekkel foglalkozik, hanem sokkal inkább, hogy a megszerzett elméleti és gyakorlati tudást (mikroökonómia, banküzemtan, személyes pénzügyek, biztosítás-gazdaságtan stb.) és módszertani ismereteket (pénz időértéke, hozamszámítás, értékpapírok árazása, pénzügyi és biztosítási matematika, táblázatkezelő szoftver használata stb.) professzionális módon tudja alkalmazni a háztartások pénzügyi döntéseinek előkészítéséhez és értékeléséhez, s az elvégzett elemzések alapján képes javaslatokat tenni a megfelelő döntések meghozatalához. Koppány Krisztián egyetemi adjunktus Vállalatok gazdálkodásának elemzése A viszonylag standard téma meglehetősen tág területet ölel fel. Ide tartozik a vállalatok, vállalakozások gazdálkodásának, vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének, piaci pozíciójának átfogó elemzése vagy valamely konkrét gazdálkodási részterület (pl. tárgyi eszköz gazdálkodás, beruházások megtérülése, készletgazdálkodás, kintlévőségek és tartozások időbeli szerkezete, likviditási helyzet alakulása, pénzeszközökkel való gazdálkodás és befektetések, tőkeszerkezet és finanszírozás, költséggazdálkodás, egyes termékek jövedelmezősége, termékszerkezet stb.) részletes vizsgálata a beszámoló részei (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow kimutatás, kiegészítő melléklet) alapján, valamint belső kimutatások és gazdálkodási adatok (!) felhasználásával. Az elemzés soha nem lehet cél nélküli!!! Mind az átfogó, mind az egyes részterületekre vonatkozó elemzéseknek, valamilyen előzetesen megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) kell keresniük a választ! Pl.: Milyen gazdálkodásbeli problémákra vezethető vissza a vállalkozás egyre romló vagy egy adott időszakban kedvezőtlen eredménye, vagyonvesztése? Vagy fordítva, mivel magyarázható egyes időszakok kiemelkedő eredménye? Mi az oka a kialakult kedvezőtlen likviditási helyzetnek? Hogyan befolyásolta/befolyásolja egy korábban elindított/tervezett beruházási projekt a termelés hatékonyságát, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezési helyzetet? Milyen területeken mutathatók ki hatékonytalanságok és rejtett tartalékok, amelyek megszűntetésével illetve kiaknázásával a vállalat gazdálkodási jellemzői és piaci pozíciója jelentősen javíthatók? Hogyan alakítható át a termékszerkezet az üzemi eredmény növelése érdekében? Milyen a vállalat számára optimális termékszerkezet? Hogyan optimalizálható pénzeszközökkel való gazdálkodás? stb. A felsorolásból jól látszik, hogy az elemzési eredményeknek alkalmasnak kell lenniük a korábbi döntések értékelésére, valamint a felmerült gazdálkodási problémákra adandó 3
megoldási javaslatok megfogalmazására! Az elemzések során fel kell tudni használni a megszerzett számviteli, pénzügyi és gazdálkodási, valamint módszertani (számítástechnika, operációkutatás, mikroökonómiai vállalatmodellek) ismereteket! Figyelembe kell venni azt is, hogy a gazdálkodási folyamatok megítélése csakis több évre kiterjedő elemzéssel lehetséges! Bálint Dénes főiskolai docens Koppány Krisztián egyetemi adjunktus Stion Zsuzsa PhD hallgató Kis- és középvállalkozások finanszírozása A kis- és középvállalkozói szektor szereplői számára az egyik legfontosabb probléma a vállalati tevékenység finanszírozása és a még be nem folyt követelések kezelésének kérdésköre. Mivel a folyamatos működéshez elengedhetetlen, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyban legyenek, ezért ezen szektor vállalatainak is rendkívül fontos, hogy tisztában legyenek azokkal a pénzügyi instrumentumokkal, lehetőségekkel, amelyek segíthetik a pénzügyi stabilitás, az eszköz-forrás egyensúly kialakítását és hosszú távú fenntartását. A pénzügyileg még nem realizált követelések befolyásolják a kkv-k életképességét, hiszen az előbbiekben említett forráshiány miatt a saját tőke általában nem nyújt elegendő fedezetet a tevékenység finanszírozásra. A követelések határidőre történő kiegyenlítése azonban a mai magyar gyakorlatra csak igen szűk körben jellemző. Vannak azonban olyan pénzügyi eszközök, amelyek segítségével áthidalhatók ezek a problémák. Az elmélet, a szakirodalom feldolgozása mellett, a szakdolgozó hallgatók tevékenysége arra irányul, hogy egy bizonyos vállalati körben felmérjék a fent említett problémákat és lehetőség szerint megoldási javaslatokat dolgozzanak ki rájuk. A kis- és középvállalkozások finanszírozása meglehetősen széles témakör, ezért véleményem szerint több résztémára osztva lehetne hatékonyan tárgyalni. Javasolt részterületek, például: A. A bankszektor szerepe a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. B. A saját források alakulásának és szerepének elemzése a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. C. A faktoring alkalmazási lehetőségei és problémái a finanszírozásban. Stion Zsuzsa PhD hallgató Mikrovállalkozások életképességének vizsgálata A mikrovállalkozások életképességének vizsgálata hasonló a kis- és középvállalkozások finanszírozási szerkezetének, szokásainak, lehetőségeinek vizsgálatához. A különbség abban rejlik, hogy ezen szektor vizsgálata során figyelembe kell venni azt is, a mikrovállalkozások a kkv-okhoz képest is sokkal sérülékenyebbek, a tőkehiány és a piaci bizonytalanság miatt. Ennél a témakörnél, természetesen szintén a szakirodalmi feldolgozás mellett, azt vizsgálják a hallgatók hogy, milyen esélyeik vannak az életben maradásra a mikrovállalkozásoknak, milyen támogatásokat ad az állam ezen szektor szereplői számára, illetve a pénzügyi közvetítők milyen speciális termékeket kínálnak a pénzügyi problémák fedezésére. Stion Zsuzsa PhD hallgató 4
Kulturális és művészeti intézmények gazdálkodása A kulturális szolgáltatók, művészek, intézmények nemzetgazdasági súlya egyre jelentősebb manapság. Ezek közgazdasági vonatkozásaival foglalkozik a kultúra-gazdaságtan diszciplínája. Valamennyi ide sorolható téma feldolgozható: kulturális javak kereslete és kínálata, kulturális intézmények, a kulturális fogyasztás motivációi stb. Szakirodalom: Daubner Horváth Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Aula Kiadó, Budapest. 2002 Takács Dávid tudományos segédmunkatárs Boldogságkutatás, hasznosságelmélet A közgazdaságtanban ma már többé-kevésbé elfogadottá vált, hogy nem csak az anyagi javak számítanak az embernek. Egyre komolyabb rangot vív ki magának az empirikus boldogságérzet- és elégedettségkutatás. Újabb megközelítések láttak napvilágot a hasznosság mérésének módszerét illetően. Jelentős szakirodalom tárgyalja az egyéni boldogság mibenlétét. Külön kérdés az igazságos és kellően hatékony elosztás problémája, amivel a jóléti gazdaságtan foglalkozik. Kapcsolódó témák: hasznosságelmélet, boldogságkutatás, életminőség, elégedettség. Takács Dávid tudományos segédmunkatárs Adópolitika Magyarországon A fenti nagy témakör magában foglalja az aktuális magyarországi adópolitika átfogó elemzését, emellett lehetőség van ezen belül egy szűkebb terület kiválasztására is, például egy konkrét adónemhez vagy akár az adóigazgatási feladatokhoz kapcsolódóan. Választható az adópolitika - egy megjelölt időintervallumban történt - változásának elemzése is. A témakörön belül minden részterület adóelméleti és gyakorlati szempontú vizsgálata is lehetséges. Limpók Valéria PhD hallgató Adózás az Európai Unióban A 2. témakörön belül lehetőség van az Európai Unió közös adópolitikájának, illetve annak bármely szeletének a vizsgálatára. Választott téma lehet továbbá egy európai uniós tagállam adópolitikájának az elemzése, illetve több uniós tagállam adópolitikájának az összehasonlítása. Bármely fenti téma választása esetén a dolgozat színvonalas elkészítéséhez idegennyelv-tudás szükséges. Limpók Valéria PhD hallgató A helyi önkormányzatok finanszírozása A kilencvenes éveket követően, a gazdasági transzformáció lezárultával, az önkormányzati önállóság megteremtése és az önkormányzatiság, mint érték hangsúlyozása utána a hazai önkormányzati rendszernek is új kihívásoknak és elvárásoknak kell megfelelnie. Az eurózónához való csatlakozás révén ma már a szubnacionális szint szereplőinek is egy gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzet szereplőjeként kell helytállniuk. A jelen talán egyik legfontosabb feladataként a forrásszegény önkormányzatoknak elsődlegesen forrásfelszívó- és 5
forrásbevonó képességüket kellene javítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek biztosítani a fejlesztések megvalósításához szükséges pénzeszközöket. A helyi beruházások finanszírozásához szükséges források előteremtése tehát kulcskérdés az önkormányzatok számára. A megjelölt témakör természetesen magában foglalja a többi szubnacionális szereplő (régiók, megyei önkormányzatok, önkormányzati szolgáltató vállalatok) finanszírozásának vizsgálatát is. A központi kormányzattól érkező források bemutatásán túl érdekes metszetét jelentheti a vizsgálatnak az önkormányzatok külső kölcsönforrás-bevonásának elemezése is, különös tekintettel a hitelforrásokra. A megjelölt témakör kiterjesztéseként értelmezhető az önkormányzatok és a tőkepiaci szereplők kapcsolatrendszerének vizsgálata is. A fent vázolt témák mind a pénzügy szakirányos gazdász, mind pedig a közszolgálati szak hallgatói számára is lehetőséget adhatnak korábban tanult szakirányú ismereteik elmélyítésére. Solt Katalin egyetemi docens Kovács Gábor tudományos segédmunkatárs Limpók Valéria PhD hallgató Projekt- és vállalatértékelés A szakirodalomban sokrétű elméleti megközelítésével találkozhatunk a projektértékelés folyamatának. A széles elemzési eszköztár ugyanakkor csupán az elméleti kereteit teremti meg a megfelelő beruházási döntés meghozatalának, azaz az egyes konkrét gyakorlati szituációkban más-más más megközelítések lehetnek üdvözítők. Az egyes értékelési technikáknak egy adott beruházási szituáción keresztül történő bemutatása és kritikus értékelése kiváló lehetőséget jelenhet a hallgatók számára korábbi ezirányú elméleti ismereteik gyakorlati alkalmazására. Az elemzési kör kibővítése, azaz például a dinamikus projektelemzési technikák alkalmazása pedig elsősorban a kiegészítő egyetemi képzés pénzügyi döntések szakirányos hallgatóinak lehet reális alternatíva. Bár sok módszer és eszköz áll rendelkezésünkre a vállalkozások értékesítési árának becslésére is, mégsem létezik olyan csodaszer, amely minden esetben segíthet a legpontosabb üzletérték meghatározásában. A gyakorlatban a cégértékelés elsősorban részletesen kidolgozott pénzügyi számításokra, a jővőbeli tendenciák helyes megítélésére és a különböző immateriális vagyonelemek helyes érték-meghatározására támaszkodik. Az alkalmazott értékelési módszerek legfontosabb csoportjai a piaci, az eszközalapú ás nyereségalapú megközelítések. A témakör tehát alkalmat adhat a pénzügyek iránt érdeklődő és egyben megfelelő számviteli ismeretekkel is rendelkező hallgatók számára arra, hogy ezirányú tudásukat elmélyítsék és a cégértékelés témakörében további kutatásokat folytassanak. Kovács Gábor tudományos segédmunkatárs Pénzügyi termékek árazása A pénzügyi termékek (pl. értékpapírok, hiteltermékek, származtatott termékek) árazása kiemelkedően fontos a gazdasági szereplőknek mind beruházási, mind pedig finanszírozási döntéseik során. A standard, elsősorban az eszközök jövőbeli pénzáramlásának diszkontált értékére koncentráló megközelítések mellett ma már egyre nagyobb szerepet kapnak a valószínűségszámítási alapokon nyugvó ún. sztochasztikus modellek is. A hiteltermékek megfelelő árazása mindennapi gyakorlati probléma például a hitelintézetek életében is. A témakör véleményem szerint elsősorban a pénzügyi területek iránt érdeklődő hallgatók számára ajánlott. Követelmény az elemzési módszerekben való jártasság is. Megítélésem szerint tehát elsősorban a főiskolai képzés pénzügy szakirányos hallgatóinak, illetve az egyetemi kiegészítő képzés hallgatói számára ajánlott a téma választása. Kovács Gábor tudományos segédmunkatárs 6
Költségvetési politika 1) A magyar államháztartás egyensúlyi kérdései A témát feldolgozó hallgató a magyar államháztartás (vagy szűkebben a központi költségvetés) bemutatását végzi el. Ehhez alapvetően a költségvetési törvény adataira, illetve a Pénzügyminisztérium által publikált statisztikákra van szükség, de nagy irodalomkutatást jelent az adatokra reagáló különböző kutatóintézeti, elemzői anyagok átnézése. Solt Katalin 2) A magyar államadósság alakulása A témakör feldolgozója a magyar államadósság alakulását mutatja be a rendszerváltás óta, a 90-es évek elejétől egészen napjainkig. A feldolgozásnál értelemszerűen kitér a Maastrichtban megfogalmazott célok között szereplő (a GDP-hez képest mért) 60%-os küszöbérték teljesítésére is. Befektetési lehetőségek elemzése 1) A magyar állampapírpiac vizsgálata A vizsgálat célja az Államadósság Kezelő Központ tevékenységének vizsgálata. Ennek során az állampapírok kibocsátásának volumenét, illetve annak szerkezetét mutathatja be a hallgató. Kitér arra, hogy milyen az állampapírok lejárati szerkezete, hogyan alakulnak a hozamok. Ezután sor kerülhet a külföldi befektetők finanszírozási arányának és ezen arány változásának vizsgálatára is. Kovács Gábor tudományos segédmunkatárs 2) A BÉT és a BUX, vagy valamely ágazat, esetleg konkrét eszköz teljesítménye A tőzsdei elemzés a BUX, vagy annak valamely részének vizsgálatára terjed ki. A választott szűkebb téma jellegétől függően más-más eszközrendszer használata szükséges, de az alapvető pénzügyi ismeretek stabil használata mindenképp alapfeltétel. 3) Befektetési alapok a magyar gazdaságban Az e témába belefogó hallgató célja a befektetési alapok működésének bemutatása. Ennek részeként sor kerül a befektetési alapokban kezelt eszközérték bemutatására, a különböző típusú alapok részesedésének vizsgálatra, valamint az egyes alapok hozamainak vizsgálatára. Környezeti gazdaságtan problémakörei 1) Környezeti adóztatás gyakorlata szerkezete, jelentősége, hatásai, korlátai (Európai Unióban, vagy konkrétan, valamelyik tagállamban). 2) Vállalati környezetmenedzsment (környezetközpontú vállalatirányítási rendszer) jelentősége, kialakítása, hatásai egy vállalatnál. 7
3) Versenyképesség fenntarthatóság konfliktusa vállalati szinten. A felelős vállalati magatartás, mint piaci lehetőség a vállalatok számára. CSR (Corporate Social Responsibility) Magyarországon. 4) Éghajlatváltozás közgazdaságtana. A globális felmelegedés gazdasági következményeinek elemzése és a probléma enyhítésére alkalmas közgazdasági eszközök hatékonyságának és korlátainak feltárása. Szigeti Cecília egyetemi adjunktus Vállalati gazdálkodás 1. Az üzletszerűen szervezett gazdálkodásban szerepet játszó rendszerek és alrendszerek értékelése. 2. Hatékonyságnövelő vezetési, illetve irányítási alkalmazások a vállalat típusú-, a nonprofitilletve, a költségvetési gazdálkodás területéről. Bálint Dénes főiskolai docens Vállalati pénzügyek A témakör a Vállalati pénzügyek tárgy fő területeire terjed ki: a vállalati működés pénzügyi elemzése, beruházási döntések (pl. egy konkrét beruházási projekt értékelése), tőkeszerkezet (pl. elmélet és a gyakorlat összevetése egy konkrét vállalati példán), osztalékpolitikai döntések, forgótőke-menedzsment (pl. készletezés, követelésmenedzsment). Farkas Szilveszter egyetemi docens Kovács Gábor tudományos segédmunkatárs Közgazdaságtan és közgazdaságtan története A tanulmányok során elsajátított közgazdaságtani ismeretekhez kapcsolódó irodalom-elemzés és/vagy az elmélet fejlődésének bemutatása bármely kiválasztott témakörben. Elképzelhető olyan dolgozat is, amelyik valamelyik elméleti összefüggés gyakorlati/tapasztalati bizonyítására vállalkozik. Ez lehet mikro- vagy makroökonómiai téma, de elképzelhető a nemzetközi gazdaságtan valamelyik területén is. Döntően az egyetemi gazdálkodási szak hallgatói számára ajánlott. Solt Katalin egyetemi docens Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi gazdaságtan 1) A piaci integrációs folyamatok jelene, jövője. 2) Nemzetközi kereskedelem és sajátos piaci stratégiák. 3) A magyar piaci pozíciók alakulása az integrációs folyamatokkal összefüggésben. Sziva Miklósné egyetemi adjunktus 8