I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

9822 Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A MOZGÁSSÉRÜLTEK PETŐ ANDRÁS NEVELŐKÉPZŐ ÉS NEVELŐINTÉZETNÉL A NEMZETKÖZI PETŐ ANDRÁS KÖZALAPÍTVÁNYNÁL A mozgássérültek rehabilitációját célzó konduktív nevelés és a konduktorképzés dr. Pető András magyar orvospedagógus nevéhez fűződik, aki 1945-ben kezdte el Budapesten a mozgássérült gyermekek új, egységes rendszerben történő nevelését. A konduktív nevelés programjának megszervezése és megvalósítása új képzési formát igényelt. Ezért dolgozta ki és szervezte meg dr. Pető András a világon egyedülálló módon a konduktorok főiskolai képzését. Első 80 férőhelyes intézetét 1950-ben alapította, ennek utóda a mai Pető Intézet. A Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetét a Kormány 1963-ban a központi idegrendszer károsodása következtében gátolt mozgássérültek speciális (konduktív) módszerekkel történő helyreállító nevelésének, oktatásának és az e feladatokat ellátó nevelők képzésének biztosítása céljából a művelődésügyi miniszter közvetlen felügyelete és irányítása alatt hozta létre, a főiskolai rangot 1989-ben nyerte el. A tapasztalatok és az eredmények azt igazolták, hogy a Magyarországon létrehozott konduktív nevelési módszer az egyik legeredményesebb útja a mozgássérültek rehabilitációjának, a Pető módszer világszerte nagy érdeklődést váltott ki. 1988-ra a konduktív neveléssel kapcsolatos magyar és külföldi igények sokszorosan meghaladták a Pető Intézet

lehetőségeit, az intézet kapacitásának túlterhelése azonban az elért minőségi színvonalat, a kezelés sikerét veszélyeztette volna. Az egyetlen járható út a Pető Intézet olyan bővítése volt, amely lehetővé teszi az ellátott gyermekek számának növelését és a magas színvonalú konduktornevelő képzést. A Nemzetközi Pető Intézet létesítése komoly anyagi erőforrásokat és nemzetközi összefogást igényelt. A magyar kormány ezért 1988-ban létrehozta a Nemzetközi Pető Alapítványt, és támogatta a Nemzetközi Pető Intézet felépítésére irányuló kezdeményezést abból a célból, hogy a Pető András által kidolgozott módszerrel több hazai és külföldi mozgássérült tanítása, nevelése és magas szintű konduktor-képzés váljon lehetővé. Biztosította az alapítvány számára a konduktív nevelési módszer, mint vagyoni értéket képező szellemi termék alkalmazásának jogát, valamint az alapítványnak adományozta a Pető Intézet épületét, telekingatlanát, berendezési és felszerelési tárgyait, továbbá a leendő új Nemzetközi Pető Intézet felépítésére szolgáló telekingatlant. Az alapítványi forma létrehozását az a tényező is motiválta, hogy az 1990-es évek elején a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Királyság Kormánya közötti megállapodás értelmében a brit kormány 5 millió GBP adományt ajánlott fel a Pető Intézet új épületének létrehozására, amelyet a Kútvölgyi u. 5-7. sz. telekingatlanon terveztek. A megállapodás szerint a beruházás befejezésének határideje 1996. február volt. A brit kormány e célra 1991. évben az alapítvány számlájára át is utalt 1,75 millió GBP-t. A beruházás megvalósításához a Magyar Állam kiegészítő támogatására is szükség lett volna, ami azonban az évek során nem realizálódott. Emiatt 1995-ig meg sem kezdődtek a munkálatok, a brit kormány letétbe helyezett adományának megtartása kétségessé vált. Az alapító okirat az alapítvány induló vagyonát 140 millió dollárban határozta meg és előírta, hogy az induló vagyont az alapítást kimondó minisztertanácsi határozat megjelenését követő 30 napon belül az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. Az induló vagyonon belül a konduktív nevelési módszer értékét 1990. január 1-én az Arthur Andersen and Co által készített értékbecslés 120,5 millió dollárra becsülte. Az alapítvány mérlegei (sem a nyitó mérleg, sem az éves mérlegek) azonban nem tartalmazták az alapító okiratban meghatározott induló vagyon teljes értékét. A mérlegekben nem szerepelt a konduktív nevelési módszer és az új Pető Intézet építésére szánt telek értéke. Az 1099/1988.(XI. 22.) MT határozat és a mellékletét képező

alapító okirat a módszer tulajdonjogát illetően nem volt összhangban. A határozat szerint a Minisztertanács "biztosítja az alapítvány számára a konduktív nevelési módszer, mint vagyoni értéket képező szellemi termék alkalmazásának jogát", az alapító okirat 3. pontja szerint viszont az alapító "az alapítást kimondó határozat megjelenését követő 30 napon belül az alapítvány rendelkezésére bocsátja a konduktív nevelési módszert, mint vagyoni értéket képviselő szellemi terméket". Az 1994. szeptemberében készült és 1994. december 28-án auditált 1993. évi mérleg összeállításánál az alapítvány önrevíziója 1992. január 1-jétől kezdődően levezette az induló vagyont és a tőkeváltozást, így az 1993. évi mérlegben az intézeti vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között mint részesedést kimutatták, a telek ingatlan is megjelent az alapítvány könyveiben. A vagyoni értéket képező konduktív nevelési módszer azonban még az önrevízió után is kimaradt az 1993. évi mérlegből és vagyonleltárból. A kuratórium - a könyvvizsgálóval és a PM Számviteli Főosztályával egyeztetve - a könyvekben szerepeltetés elvi, szakmai akadályát abban látta, hogy a számviteli törvénynek megfelelően elszámolandó amortizáció finanszírozása nagy terhet jelentene az alapítványnak. A Pető módszer (akkori árfolyamon számított) mintegy 13 milliárd forintos értékének elszámolandó értékcsökkenése - még ha a használati idejét rendhagyóan hosszú időtartamban, pl. 100 évben állapítják is meg - évente 130 millió forint többletfinanszírozást igényelt volna. A Kormány 1995. végén az alapítványt közalapítvánnyá nyilvánította. A Pető Intézet állami feladatokat lát el, a közalapítvány keretei között mint nem állami felsőoktatási intézmény működik. Az alapító okirat szerint a közalapítvány célja: ˇ a nemzetközi igényeknek megfelelő, budapesti székhelyű Nemzetközi Pető Intézet létrehozása, fenntartása; ˇ anyagi támogatás nyújtása a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet fenntartására, a gyógyító, nevelő, oktató, szervező, kutatómunka továbbfejlesztésére, a közalapítvány részére biztosított ingatlanon - infrastrukturális bővítéssel - a megjelölt feladatok ellátására; ˇ anyagi támogatás nyújtása a Nemzetközi Pető Társaság tudományos kutatásra irányuló tevékenységéhez; ˇ a konduktív nevelésre szorulók, a konduktív nevelést elsajátítani kívánók anyagi támogatása; ˇ a közalapítványi célok megvalósításához szükséges források gyűjtése, illetve befektetések útján történő gyarapítása.

A közalapítvány vagyonát - az alapítvány 1993. december 31-i vagyonállapotának megfelelően - 1322,4 millió forint eszközértékben határozták meg. Ezen belül a Pető Intézet eszközértéke - mint befektetett pénzügyi eszköz - 949,5 millió forintot reprezentált, amely egyben a Pető Intézet - mint gazdálkodó szervezet - induló tőkéje volt. Az éves költségvetési törvények a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) fejezetben irányozzák elő a közalapítvány támogatását, ami 1995. évben 275,7 millió forint, 1996. évben 390,1 millió forint, 1997. évben 454,9 millió forint volt. A főiskolai oktatásban résztvevő külföldi hallgatók tandíjat, az ellátottak ellátási díjat fizetnek, a külföldön végzett konduktív nevelésért az intézet árbevételt realizál. 1997-ben a külföldiektől összesen 432,7 millió forint bevétel keletkezett. A közalapítvány az Egyesült Királyság konkrét beruházási célra rendelt - mintegy 1,7 millió GBP - adományával és annak kamataival is gazdálkodik. Az Állami Számvevőszék a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 74/G. -ának (8) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét, továbbá az 1989. évi XXXVIII. tv. 2. -ának (5) bekezdése alapján az alapítványoknak a központi költségvetésből juttatott támogatás felhasználását, és ugyanezen törvény 21. (3) bek. alapján szükség szerint kapcsolódó ellenőrzést végez. Az Állami Számvevőszék 1995. évben - a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzése során 11 közalapítványt a helyszínen ellenőrzött, 308 alapítványt - köztük az akkor még alapítványként nyilvántartott Nemzetközi Pető Alapítványt - 1992-1994. évekre vonatkozóan adatlapok kitöltésével beszámoltatta. Az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési terveinek összeállításánál arra törekszik, hogy folyamatosan valamennyi közalapítvány ellenőrzésre kerüljön, így 1996-98. évek között további 6 közalapítványt ellenőriztünk. A Nemzetközi Pető András Közalapítvány jelen ellenőrzését részben tevékenységének nemzetközi összefüggései, részben pedig az motíválta, hogy a legrégebben működő olyan közalapítvány, amit az Állami Számvevőszék a helyszínen még nem ellenőrzött. Az ellenőrzés törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból értékelte a közalapítványnak, illetve - kapcsolódó ellenőrzés keretében - a főiskolának átadott vagyon működtetését, a központi költségvetésből származó támogatások felhasználását. Ennek keretében értékelésre került

ˇ a közalapítvány szervezeti, működési rendjének, gazdálkodásának törvényessége és célszerűsége; ˇ az alapító okiratban meghatározott feladatok megvalósítása és az alapítói vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében tett tulajdonosi döntések megalapozottsága, célszerűsége, ezek érvényesülése a főiskola működésében; ˇ a főiskola működésének, gazdálkodásának szabályozottsága és célszerűsége, a feladatok és a szervezeti rend összhangja; ˇ a gazdálkodás, a rendelkezésre bocsátott vagyon és a költségvetési támogatás felhasználásának szabályossága. Az ellenőrzés az 1995-1997. évekre terjedt ki. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A Nemzetközi Pető András Közalapítvány és a tulajdonában lévő Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézet nemzetközi és hazai elismertséget szerzett a központi idegrendszer károsodása következtében gátolt mozgássérültek konduktív módszerekkel történő helyreállító nevelésében, oktatásában és az e feladatokat ellátó nevelők képzésében. Az intézet az országos egészségügyi ellátás keretein belül teljes körűen biztosította a fenti ellátásra szoruló magyar gyermekek időben történő kiszűrését, konduktív nevelését és oktatását. A külföldi kapcsolatok kiépítése és ápolása jól szolgálta a módszer nemzetközi elterjesztését, és hozzájárult - a központi költségvetési támogatás szűkössége miatt kényszerűen - a magyar gyermekek ellátásának pénzügyi finanszírozásához. A közalapítvány alapító okiratát a Kormány csak 1995. végén hagyta jóvá, a jogelőd alapítvány vagyonához képest csökkentett -1.322,4 millió forint összegű - vagyonnal. A közalapítvány vagyonából ugyanis kimaradt a 120,5 millió dollárra becsült Pető módszer. A Ptk. 74/B. -ának (5) bekezdése értelmében azonban az alapító az alapító okiratot csak az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatta volna. A döntést a Pénzügyminisztériumnak és a közalapítványnak a nagy értékű Pető módszer értékcsökkenésének finanszírozásával összefüggő pénzügyi megfontolásai motiválták, jóllehet az Igazságügyi Minisztérium az alapító okirat közigazgatási egyeztetése során a Ptk. fenti előírásának betartására felhívta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium figyelmét. A közalapítvány induló vagyona értékének pontosításához

szükséges, hogy a Kormány, mint alapító a Pető módszer újonnan megállapított értékével módosítsa a közalapítvány alapító okiratában a vagyon értékét. Az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatosan felmerült problémát a számviteli törvény 37. (4) bekezdésének módosításával lehetne orvosolni, nevezetesen, hogy a földterülethez, az erdőhöz, a képzőművészeti alkotásokhoz stb. hasonlóan a Pető módszer után se kelljen értékcsökkenést elszámolni. (Megjegyezzük, hogy hasonló problémát jelent a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Távirati Iroda Rt. hang- és sajtó archívumának értékelése, a szabályozás módosításánál azokra is figyelemmel kell lenni.) A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet (intézet), mint nem állami felsőoktatási intézmény, állami feladatokat lát el. Az intézet finanszírozását a központi költségvetés az MKM fejezetből a közalapítványon keresztül biztosítja, a többi állami közfeladatot ellátó, nem állami intézménytől eltérően azonban a finanszírozás nem normatív jellegű. Az éves költségvetési törvényekben jelenleg megállapított normatívák nem alkalmasak a speciális feladatokat ellátó intézet finanszírozására. A kialakított támogatási gyakorlatot azonban az ellenőrzés nem tartja megfelelőnek, mivel az alaptevékenység egyösszegű támogatása nem mutatja meg, hogy a magyar gyermekek ellátására és a konduktorképzésre adott központi költségvetési támogatás milyen mértékben fedezi az állami közfeladatokkal kapcsolatos költségeket. E feladatok finanszírozásához a külföldi ellátottak díjfizetése és az intézet külföldön végzett tevékenysége is szükséges. Az intézet számításai szerint - melyet a helyszíni ellenőrzést követően elkészült 1997. évi mérleg adataira alapoznak - 1997-ben a külföldiektől származó mintegy 102 millió forint nyereség kompenzálta az állami közfeladat ellátása miatt keletkezett közel 84 millió forint veszteséget. Az intézet sajátosságait figyelembevevő normatíva rendszer és az ehhez igazított önköltségszámítás alapján megalapozottabban lehetne biztosítani az állami közfeladat maradéktalan finanszírozását, illetve megteremteni az intézet érdekeltségét saját bevétele növelésében. Az éves költségvetési törvények az infláció ütemétől elmaradva állapították meg a közalapítvány támogatását. Az MKM az előirányzatot megalapozó számításokkal nem támasztotta alá. Az intézet által ellátott alaptevékenységeket csak mennyiségi feladatmutatók rögzítették, ezekhez konkrét pénzügyi támogatást a művelődési és közoktatási miniszter és a közalapítvány által kötött megállapodások nem rendeltek. A

megállapodások teljesítésének elszámoltatása az ellenőrzött időszakban formális volt. A brit és a magyar kormány finanszírozásában folyamatban van az új Nemzetközi Pető Intézet megépítése. A beruházás előkészítése és kivitelezése a kormányközi megállapodásnak megfelelően, a brit kormány szakértőinek szigorú ellenőrzésével példamutató szervezettségű. A beruházás tervezett befejezési határideje 1998. július, a nevelő és oktató munka várhatóan 1998. szeptember 14-én kezdődik. A kuratórium - miközben tervszerűen eredményesen ellátta a Pető Intézet beruházásával kapcsolatos feladatait - nem fordított kellő figyelmet testületi munkája megfelelő írásba foglalására, határozatai nyilvántartására, saját és az intézet szabályzatai megalkotására, a gazdálkodásával kapcsolatos tervező munkára. Jegyzőkönyvei, szabályzatai nem voltak teljes körűek, éves pénzügyi terveket nem készített. A kuratórium nem készítette el a tulajdonában lévő intézet - mint felsőoktatási intézmény - alapító okiratát, nem véleményezte szabályzatait, nem határozta meg beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét. A közalapítvány gazdálkodásában egyes döntéseknél nem vették figyelembe a kuratóriumnak az alapító okiratban meghatározott döntési jogkörét, a kötelezettségvállalásra és utalványozásra, illetve a jogkörök átruházására vonatkozó előírásokat. Az ellenőrzött időszakban nem jártak kellő eredménnyel a kuratóriumnak a bel- és külföldi támogatások, adományok növelésére irányuló erőfeszítései. A kuratórium működési költségei a takarékos gazdálkodás következtében minimálisak, a kuratórium tagjai nem igényelték az e tevékenységükkel összefüggésben felmerült költségeik megtérítését sem. A kuratórium a közalapítvány egyszerűsített éves beszámoló mérlegeit és eredmény-kimutatásait nyilvánosságra hozta, az ellenőrzött időszakban azonban egy alkalommal sem számolt be az alapítónak a közalapítvány működéséről. A közalapítvány kuratóriumának ellenőrzését a Ptk. és az alapító okirat szerint felügyelő bizottságnak kell ellátni. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium javaslatára a Kormány által felkért személyek testületi feladataikat nem látták el, a közalapítvány fennállása óta ellenőrzést nem végeztek. A közalapítvány gazdálkodását az intézet bonyolította le és adminisztrálta, ami takarékossági megfontolások miatt célszerű. Ez azonban arra a helytelen gyakorlatra vezetett, hogy a közalapítvány egyes gazdálkodási jogköreit az intézet

vezetői gyakorolták, a közalapítvány szabályzatait az intézet határozta meg. Az ellenőrzés elismerésre méltónak minősítette, hogy az intézet pályázat útján nyert pénzügyi támogatást és választott szakmailag elismert céget stratégiai terve kidolgozásához. A stratégiai terv alapján céltudatos szervezőmunka folyt az intézet szakmai feladatai, létszáma, szervezete, működése, gazdálkodása átalakítására, korszerűsítésére. Az ellenőrzött időszakban az intézetnél kiemelkedően jó színvonalú volt a nemzetközi kapcsolatok szervezése és ápolása, ami a szakmai eredményeken túl a saját bevételek dinamikus növekedését eredményezte. Ennek köszönhetően az ellenőrzött időszak végén az intézet összes saját bevétele meghaladta a központi költségvetési támogatás összegét, miközben az ellátott közfeladat is nőtt. Az intézet eszköz- és vagyongazdálkodása tervszerű volt, az ingatlanokon a szükséges felújításokat, javításokat elvégezték. Ugyanakkor az alaptevékenységet szolgáló gépek, berendezések használhatósági foka az elmúlt három évben fokozatosan csökkent. Az anyag- és készletgazdálkodás tervszerű és kiegyensúlyozott volt. Az intézet számviteli rendje az ellenőrzött időszak végéig fokozatosan javult. A mérlegeket főkönyvi kivonatokkal és analitikus nyilvántartásokkal alátámasztották, azonban a nyilvántartások egy része (pl. a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó kartonjai, vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek analitikája) nem felelt meg a rendeltetésének, néhány tárgyi eszköz nyilvántartásánál megsértették a bizonylati fegyelmet. A házipénztár szabályzat hiányos, nem tartalmazza a felelősségi szabályokat. A pénztárzárlattal, a záró pénzkészlettel kapcsolatos szabályozás is megújítást igényel. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoljuk a Kormánynak: ˇ a Nemzetközi Pető András Közalapítvány alapító okiratát - figyelemmel a Ptk. 74/B. (5) bekezdésére - úgy módosítsa, hogy a közalapítvány vagyona tartalmazza a Pető módszer - mint szellemi termék - új vagyonértékeléssel megállapított értékét; ˇ gondoskodjon arról, hogy a közalapítvány Felügyelő Bizottsága folyamatosan ellássa az alapító okiratban meghatározott feladatait; az oktatási miniszternek: ˇ dolgoztassa ki a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete által ellátott állami közfeladatok

finanszírozásának - az intézet sajátosságait figyelembevevő - normatíváit; ˇ a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a közalapítvánnyal kötött megállapodás legyen alkalmas az elszámoltatásra, a teljesítmények mérésére; a pénzügyminiszternek: ˇ kezdeményezze a számviteli törvény 37. -a (4) bekezdésének az európai számviteli gyakorlattal összehangolt módosítását annak érdekében, hogy a különlegesnek tekinthető tárgyi eszközök és szellemi termékek (pl. a Pető módszer, a hang- és sajtó archívumok) után az érintett vállalkozások mentesüljenek az értékcsökkenés elszámolása alól; a Nemzetközi Pető András Közalapítvány kuratóriumának: ˇ a Ptk. 74/G. -ának (8) bekezdése, illetve a közalapítvány alapító okirata 5. pontjának megfelelően évente számoljon be az alapítónak a közalapítvány működéséről; ˇ az 1993. évi LXXX. törvény 2. (3) bekezdésének megfelelően adja ki az intézet alapító okiratát, gondoskodjék saját szabályzatai elkészítéséről, és az intézet szabályzatainak véleményezéséről; ˇ a közalapítvány alapító okiratának módosítását követően az új vagyonértékelés alapján módosítsa vagyonának értékét a Pető módszer értékével és döntsön a Pető Intézetnek történő tulajdonba vagy használatba adásáról; ˇ biztosítsa, hogy a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei az alapító okirat 7. pontjának megfelelően legyenek írásba foglalva és nyilvántartva; ˇ az alapító okirat előírásaival összhangban készítsen éves pénzügyi tervet; ˇ gondoskodjon arról, hogy a közalapítvány gazdálkodásában maradéktalanul érvényesüljenek az alapító okiratban meghatározott gazdálkodási hatáskörök (pl. a kuratórium döntési jogosultsága, a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása, illetve átruházása); ˇ ismételten és folyamatosan kezdeményezze, hogy a közalapítvány pénzügyi eszközei bel- és külföldi támogatások, adományok révén is növekedjenek; a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete főigazgatójának: ˇ a kuratóriumnak a Pető módszer átadására vonatkozó döntésével összhangban módosítsa vagyonának értékét a Pető módszer - mint szellemi termék - értékével; ˇ működjön közre az intézet sajátosságait figyelembevevő egyedi normatívák kidolgozásában, olyan önköltség-számítási rendszert vezessen be, amely alkalmas az állami közfeladatok

teljesítéséhez felmerült költségek számbavételére; ˇ intézkedjen, hogy a vagyonvédelem érdekében az intézet tárgyi eszközeinek nyilvántartásában tüntessék fel a jellemző adatokat, azonosítókat, a tárgyi eszközök aktuális számbavételét a számviteli törvény előírásainak megfelelő dokumentális feltételekkel egészítsék ki, az okmányfegyelem megszilárdításával biztosítsák az alapbizonylatok szabályosságát; ˇ a házipénztár szabályzatban a biztonsági feltételekre is figyelemmel határozza meg a házipénztár záró pénzkészletét, intézkedjen, hogy a pénztáros adjon nyilatkozatot az Mt. 169. (3) bekezdésében meghatározott teljes anyagi felelőssége tudomásulvételéről. II. Részletes megállapítások A MOZGÁSSÉRÜLTEK PETŐ ANDRÁS NEVELŐKÉPZŐ ÉS NEVELŐINTÉZETNÉL 5. Az intézet működésének, gazdálkodásának szabályozottsága Az intézetet a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1989. évi 16. törvényerejű rendelet a magyar felsőoktatás részeként a főiskolák közé sorolta. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú melléklete az intézetet a felsőoktatási intézmények között mint alapítványi főiskolát sorolja fel. E törvény 2. -a szerint az intézet jogi személy, mely alapító okirat alapján működik. 1997-ben lépett életbe a kuratórium által jóváhagyott új SZMSZ. Az 1990. évi SZMSZ - mely az 1989. évi 16. tvr. alapján készült - a szervezetet és az irányítást centralizálva túl sok döntéssel terhelte a főigazgatót, ezáltal a stratégiai kérdések helyett a napi feladatokkal való foglalkozásra helyezte a hangsúlyt. Ennek felismerése, valamint a közalapítvány létrejötte és az alapító okiratban meghatározottak indokolták az SZMSZ korszerűsítését. Kialakításánál figyelembe vették a Prince Waterhouse cégnek az intézet átvilágításáról készített megállapításait, javaslatait.

Az SZMSZ korszerűsítésének lényege az volt, hogy a fő szakmai tevékenységi területeknek - főiskola, gyakorló intézmény, tudományos és külső kapcsolatok - főigazgatóhelyettesi, a gazdasági szervezetnek igazgatói rangú felelősei lettek, meghatározásra kerültek az intézet és közalapítvány kuratóriuma közötti jogi, gazdasági feladat- és hatáskör megosztások. Pl. a Főiskolai Tanács hatáskörébe tartozik az intézeti szabályzatok megalkotása és kuratórium elé terjesztése, a főiskolai tanári kinevezésekkel, felmentésekkel kapcsolatos előkészítő javaslat a kuratórium elnöke részére. A Főiskolai Tanács üléseire tanácskozási joggal állandó meghívott a kuratórium elnöke. Az SZMSZ részletesen tartalmazza az intézet feladatait, a közalapítvány alapító okiratában általánosságban megfogalmazott célokat szakmai területenként konkrétan meghatározva. Rögzíti a vezetéssel kapcsolatos működési és döntési hatásköröket, ezen belül a gazdasági igazgatóhoz tartozó területek részletes szervezeti felépítését. Az intézetnek nincs alapító okirata, ennek jóváhagyása a közalapítvány kuratóriumának jogkörébe tartozik. A helyszíni ellenőrzés időszakában műhelymunka stádiumában volt mind a főiskolai oktatás, mind a gyakorló terület - az alapfokú óvodai, az általános iskolai, a fejlesztő- és gondozó intézményt magába foglaló Többcélú Közoktatási Intézet - alapító okiratainak kialakítása. A különböző szervezeti egységek ügyrendje, működési szabályai még csak részben épülnek az új Szervezeti és Működési Szabályzatra. Pl. a Gazdasági Igazgatóság ügyrendje az 1993. évi helyzetet tükrözi, az Óvodai Tagozat működési rendje 1992. évi, a Dokumentációs és Oktatási Csoporté 1991. évi. A gazdálkodást érintő szabályzatok közül elkészült a számviteli törvény előírásait és változásait figyelembe vevő, az intézet adottságaihoz, körülményeihez igazodó számviteli politika és a számlarend. A számlaosztályokon belüli tagolást olymódon alakították ki, hogy abból egyértelműen kitűnik azok tartalma, az intézet vezetése részére analitikai kigyűjtés nélkül fontos számviteli információk biztosíthatók, lehetővé teszi mind a

bevételeknél, mind a költséghelyeken a tevékenységek szerinti nyilvántartást. 1997. januári hatályba lépéssel készült el a pénzgazdálkodás és leltározás rendjét magába foglaló szabályzat, valamint a házipénztár szabályzata. A tartozások keletkezésének megakadályozása érdekében ellátási szabályzat készült. A szabályzat meghatározza, hogy az intézet munkájának magas színvonalú ellátása, pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében, a közoktatási törvény előírásainak figyelembevételével mely tevékenységek tartoznak a konduktív pedagógia által kötelezően ellátandó feladatok közé, és milyen egyéb szolgáltatásokat nyújt az intézet, melyeket viszont csak díjfizetés ellenében tudnak biztosítani. Rögzítették a szolgáltatási jegyzéket, a díjfizetés rendjét és az alkalmazandó aktuális árjegyzéket. Az új fizetési rendszer garanciákat tartalmaz arra, hogy a nyújtott szolgáltatások során fizetési elmaradás ne keletkezzen. Ez zömében azt jelenti, hogy előre kell fizetni a megrendelt szolgáltatásokért. Hátralékos nem kaphat újabb szolgáltatást, amíg nem rendezi tartozását. Az intézet által létrehozott 500 ezer forintos alap átvállalja a legrászorultabbak költségeit. Az intézet szabályzatait - közalapítvány alapító okiratának 7. d. pontjával ellentétesen - a kuratóriumhoz nem nyújtották be véleményezésre. A már elkészült szabályzatok alkalmasak az intézet gazdálkodási rendjének biztosítására. 6. Az intézet gazdálkodása 6.1. Az éves bevételek és kiadások (költségek) tervezése Az intézet feladatai ellátásához két meghatározó bevételi lehetőséggel számolhat, az állami közfeladat ellátásához az éves költségvetési törvényekben az MKM fejezetben jóváhagyott közalapítványi támogatással és az alaptevékenységből - főiskolai képzésből, hazai és külföldi konduktív nevelésből - származó saját bevételekkel. Az intézet eredeti bevételi tervszáma 1995-ben 537 millió forint, 1996-ban 716 millió forint és 1997-ben 964 millió forint volt. Ebből költségvetési támogatás 1995-ben 376,9 millió forint, 1996-ban 435,8 millió forint és 1997-ben 454,9 millió forint volt. A saját bevételek tervezése elsősorban külföldi igények és

az ehhez kapcsolódó bevételi lehetőségek figyelembe vételével történt. Az intézet - az általa gyűjtött információkra építve - hatékony propagandamunkát fejtett ki külföldön, melynek célja elsősorban a módszer mind szélesebb körben való elterjesztése, a szülők által alapított érdekvédelmi szervezeteken keresztül az illetékes kormányszervek meggyőzése a Pető módszer bevezetésének szükségességéről és az adott országban történő elterjesztésének a támogatásáról. A kiadások tervezésénél az állami közfeladatok teljesítése - a főiskolai oktatás és a magyar gyermekek nevelési és egészségügyi ellátása - élvezett prioritást. Az intézet a jogszabályon alapuló normák szerint tervezte a főiskolai hallgatók pénzbeli juttatásait, előző évi tényszámokon alapuló belső normát használt a kiadások tervezésénél, a létszám, az ellátottak bekerülési költségei és a vásárolt élelmezés meghatározásánál. Az előző évek tapasztalatai alapján állapították meg a tankönyv- és a tanszerellátás, az oktatási és a foglalkozási anyagok tervszámait. A vásárolt szolgáltatások között az élelmezést az ellátott létszám után tervezték. Az 1997. évi pénzügyi terv - a kialakított új számviteli politikával és számlarenddel összefüggésben - a vizsgált időszakon belül első alkalommal új szerkezetben készült. Mind a bevételek, mind a költségnemek szakmai, intézeti és kiszolgáló területi bontásban jelentek meg a tervben, a terv költséghelyek szerinti megbontást is tartalmazott. A bevételi és kiadási tervek évközben felügyeleti és saját hatáskörű elhatározás alapján módosultak, ezeket az ellenőrzés megalapozottnak minősítette. 6.2. A bevételek és kiadások tényleges alakulása A bevételek évenként változó mértékben és nagyságrendben egészültek ki a OEP-től kapott támogatással, a vállalkozásokból származó bevételekkel és különböző, pályázatok útján elnyert közoktatási támogatásokkal. Az intézet bevételei minden évben meghaladták a módosított tervben szereplő összeget, és összességében 1995-1997. évek között közel 60 %-kal növekedtek, főleg a mind nagyobb szerepet betöltő saját bevételek révén. Az ellenőrzött időszakban az intézet összes bevételén belül csökkent a központi költségvetési támogatás és nőtt az alaptevékenységből származó saját bevétel részaránya. (Az intézet bevételeit a 10. sz. melléklet mutatja.) Amíg 1995-ben a 199,4 millió forint saját bevétel mellett a

központi költségvetési támogatás 376,9 millió forint volt, addig 1997-ben a 466 millió forint összegű saját bevétel már több, mint 10 millió forinttal meghaladta a központi költségvetési támogatás összegét. Csökkent az egyéb támogatások mértéke és nagyságrendje is, pl. az OEP támogatás - a járó beteg ellátás finanszírozásának megváltozása miatt - az 1996. évi 13 millió forinttal szemben 1997-ben 8 millió forint volt. Jelentős változás következett be az alaptevékenységhez kötődő saját bevételek belső szerkezetében is. A saját bevételeken belül a külföldön és helyben végzett konduktív nevelés bevétele 1997-ben 1995-höz képest 231 %- ra növekedett, és mintegy 354 millió forintot tett ki (15. sz. tanúsítvány). A külföldiek számára nyújtott egyéb szolgáltatással együtt (főiskolai képzés, tanfolyamok stb.) a külföldről származó bevétel 1997-ben 432,7 millió forint volt. Az alaptevékenység bevételeinek dinamikus emelkedését a külföldön és a helyben végzett, konduktív nevelésben részesülő külföldi ellátottak és a főiskolai képzésben résztvevő külföldi diákok létszámának növelése eredményezte. Magyarországon a külföldi hallgatók tandíjat, az ellátottak ellátási díjat fizetnek. A külföldön lebonyolított konduktív nevelési programot az intézet és a fogadó fél között megkötött szerződés és számla alapján végzi az intézet. A díjfizetés ellenében nyújtott tevékenységek (szolgáltatások) jövedelmezőek. A külföldről származó bevételek a Külkereskedelmi Bankon keresztül jut el az intézethez.

A kiküldött konduktorok a fogadó külföldi partnertől nem kapnak díjazást, tevékenységüket hivatalos kiküldetésben látják el. Alapbérüket, napidíjukat és egyéb költségeiket az intézet fizeti. A szerződésben rögzített bevételek fedezik az intézetnél felmerült közvetlen és rezsi költségeket. Az árakat és egyéb feltételeket - a fogadó ország fizetőképes keresletéhez igazodóan - írásos szerződések rögzítik. A külföldi partnerekkel a kapcsolatok fenntartása előnyös és jövedelmező a Pető Intézet számára. A fogadó felek az infrastruktúrát a helyszínen biztosítják, a kiküldött konduktorok a szellemi apportot adják, propagálják az alkalmazott módszert, vonzzák az adott országból a budapesti főiskolára a beiskolázandó konduktor jelölteket. Ez hosszútávon biztosítja a szolgáltatások iránti külföldi igényt. Az intézetnek Angliában a keeli egyetemmel és a SCOPE egyesülettel van szoros kapcsolata. (A SCOPE az Egyesült Királyság egyik legnagyobb olyan egyesülete, mely a mozgássérültek érdekében tevékenykedik.) Az intézet a SCOPEnél közösen működteti a Pető Centre UK konduktív nevelési vizsgáló és tanácsadó centrumot. Sheffieldben szerviz jelleggel 2 éve működnek csoportok, a megrendelt szolgáltatást a kiutazó magyar konduktorok végzik el. Németországban az intézetnek az a célja, hogy a német szakmai listára felkerüljenek a Pető Intézet által nyújtott speciális konduktori képesítések. A kiépített kapcsolatrendszer többpólusú és ennek a célnak az elérését szolgálja. Niederpöckingben szerviz jellegű kapcsolat van, óvodai foglalkoztatással. Münchenben kutatási együttműködést folytat az intézet a Kinderzentrum-mal, e munka finanszírozója az egyik legnagyobb német betegbiztosító. Nürnbergbe egy fő néhány alkalommal utazik ki évenként. Írásos megállapodás alapján 1998. június 1-től a betegbiztosító finanszírozásával kezdenek Saarbrücken közelében egy új konduktív nevelési programot. Az USA-ban szerviz jellegű kapcsolat van Long Island-ben.

Norvégiában most zárult le egy négy éves projekt, melyet az intézet folytatni kíván a jövőben is, kiegészítve egyetemi kapcsolatfelvétellel. Spanyolországban 1998-tól a spanyol királyné támogatásával képez ki az intézet Navarra tartomány számára spanyol hallgatókat. Izraelben az ottani Oktatási Minisztérium által finanszírozott képzési és tanácsadási együttműködés van a Tsad Kadima szervezettel és a tel-avivi Bar Ilan Egyetemmel. A FÁK országai számára a főiskola négy évfolyamán orosz, ukrán és jakut hallgatókat képeznek az orosz Egészségügyi Minisztérium felkérésére, a moszkvai Szociális Egyetemmel kötött megállapodás szerint. Az ellenőrzött időszakban önköltség-számítás (önköltségszámítási szabályzat alapján) még csak a vállalkozási jellegű tevékenységeknél volt, az alaptevékenység önköltségszámításához szükséges szabályzat kidolgozása a helyszíni ellenőrzés idején folyamatban volt. Az intézet - a helyszíni ellenőrzést követően elkészült 1997. évi mérleg adataira alapozva - fennállása óta először összeállította az ellátott szakfeladatok 1997. évi önköltségét és az ezekhez kapcsolódó bevételeket (9. sz. melléklet), melyet már nem tudtunk ellenőrizni. E kimutatás alapján 1997-ben a külföldiek számára nyújtott szolgáltatások bevétele 101,6 millió forinttal volt több, a magyar állami közfeladatok ellátásának bevétele 83,6 millió forinttal volt kevesebb, mint az önköltség. Az ellenőrzött időszakban összességében az intézet költségei egyensúlyban voltak a bevételekkel, és a bevételeknél kisebb mértékben emelkedtek (11-12. sz. mellékletek). A költségeken belül meghatározó volt a személyi jellegű ráfordítások összege, az összes kiadás több, mint 50 %-át a bérköltség és járulékai tették ki. Az összes költség több, mint fele - 1996. évben 54 %-a, 1997- ben 57 %-a - az alaptevékenység ellátásához kötődött. A szakmai berendezésekre fordított kiadások között a számítógépek, azok felszerelései és a programok vásárlása volt a meghatározó, ezek összege 1995-ben 10,5 millió forint, 1996- ban több, mint 9 millió forint, 1997-ben 18,6 millió forint volt.

Az intézet évi tagsági díj fizetésével anyagi támogatást nyújtott a Nemzetközi Pető Társaság tudományos kutatásra irányuló tevékenységéhez. A konduktív nevelési módszert elsajátítani kívánókat anyagilag is segítik, ha a szociális körülmények ezt indokolják. 12 ezer forint/hó/fő kedvezményt biztosítanak diákjaik részére a kollégiumi díjak fizetéséhez. Az építési, felújítási munkák az ellenőrzött időszakban a közalapítvány céljainak figyelembevételével folytak. 1995-ben a Kútvölgyi úti épület befejezetlen beruházására 4 millió forintot, az épület felújítására 8 millió forintot, épület-beruházásra 1996-ban 4 millió forintot, 1997-ben 11 millió forintot, felújításra közel 8 millió forintot költöttek.

1996-ban a Price Waterhouse cég elkészítette az intézet üzleti tervét és kidolgozta a 2000-ig szóló stratégiai tervet. A stratégiai tervet a kuratórium és a Főiskolai Tanács többször tárgyalta, majd elfogadta. Az intézet a kitűzött stratégiai céloknak megfelelően végzi munkáját. A terv 12 stratégiai célt határozott meg, melyeket éves bontásban is részleteztek. A pénzügyi-gazdasági területtel szorosabban négy stratégiai cél kapcsolódik. Végrehajtásuk révén az intézet pénzügyileg szilárd, bevételei biztonsággal realizálódnak, miközben a források 50 %-a már nem a magyar kormánytól származik. Biztosították továbbá, hogy a kisegítő szolgáltatások hatékony költségfelhasználással valósuljanak meg. Az intézet több takarékossági intézkedést vezetett be az eredményes gazdálkodás érdekében. Pl. a munkatársak a munkahelyi készülékekről csak egyéni azonosítóval telefonálhatnak, ennek bevezetése 40-50 %-kal csökkentette havonta a telefondíj kiadásaikat. Az átszervezéssel felszabadult kapacitásokat és helyiségeket az alaptevékenység szolgálatába állították. Folyamatban van olyan előléptetési és ösztönző rendszer kialakítása, amely képes a magas képzettségű szakemberek

megszerzésére és megtartására. Részben már teljesült az a cél is, hogy az intézet szervezeti felépítése megfelelően alkalmazkodjék a változó külső körülményekhez. 6.3. A központi költségvetési támogatás felhasználása A kuratórium, illetve az intézet a központi költségvetési támogatás felhasználásáról az ellenőrzött időszakban a tárgyévet követő év február végéig számolt el az MKM-nek. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint az intézet a törvényi előírásokat betartva, szükségleteinek megfelelően használta fel a kapott költségvetési támogatásokat. Az MKM által kialakított támogatási és elszámoltatási gyakorlatot azonban az ellenőrzés nem tartja célszerűnek, mivel nem teszi lehetővé a részletes tervezést és elszámolást. Az MKM a rendelkezésre álló keret függvényében tett javaslatot évenként a központi költségvetési támogatás összegére, melyet megalapozó számításokkal nem támasztott alá. Az éves költségvetési törvényekben a nem állami intézményekre megállapított normatívákat az intézet sajátosságaira tekintettel - az ellenőrzés szerint megalapozottan - az MKM nem alkalmazta. Az intézet sajátosságait tükröző egyedi normatívák kialakítására eddig nem került sor. A központi költségvetési támogatás elszámolásának tartalmát az MKM és a közalapítvány megállapodásai határozták meg (13. sz. melléklet). Az ellenőrzött években a szerződések rögzítették a közalapítvány által működtetett intézet állami feladatait, az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatot, a felhasználás jogcímeit és a mennyiségi feladatmutatókat. Az MKM kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy az intézet az állami felső- és közoktatási, nevelési intézményekkel azonos mértékben és módon részesül többlet támogatásban az évközben lebontásra kerülő központi bérpolitikai intézkedések, illetve a hallgatói és tanulói juttatások normatíva emelkedése, a felső- és közoktatási intézményeket általánosan érintő egyéb támogatások növekedése miatt, továbbá az egészségügyi alkalmazottak számának megfelelően részesül a központi költségvetési szervekre ilyen címen vonatkozó bér- és dologi automatizmusokban. Az MKM a támogatás felhasználásának elszámolását az éves költségvetési törvény és az általános számviteli előírások alapján - az MKM intézmények számszaki beszámolójára vonatkozó előírások és nyomtatványok szerint - a tárgyévet követő év január - február hónapjára írta elő, igényelve egyúttal

a tevékenység szakmai értékelését tartalmazó szöveges elemzés csatolását is. A kuratórium alelnöke az 1995. évi támogatás felhasználásáról készült beszámolóban az eltérések indokolása nélkül bemutatta a megállapodásban meghatározott feladatmutatókat és ezek teljesítését, valamint az intézet egyes előirányzatainak terv- és tényszámát, röviden felvázolva a végzett szakmai tevékenységet. (14. sz. mellékelt). Az 1996. és 1997. évi támogatások felhasználásáról a megállapodásban rögzített határidőre csak a feladatmutatók tényleges alakulását jelentették, ugyancsak indokolás nélkül, a gazdálkodás főbb adatairól az Szt. által a mérlegbeszámolókra előírt határidőben számoltak be (15., 16. sz. mellékletek). A támogatás elszámolására az MKM tévesen írta elő az MKM intézmények számszaki beszámolójára vonatkozó előírások és nyomtatványok alkalmazását, mivel a közalapítvány és az intézet az Szt.-ben és a 8/1996. (I. 24.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti könyvvezetésre kötelezett. Az írásos megállapodástól eltérő tartalmú, határidejű és hiányos indokolású beszámolókat az MKM nem kifogásolta. A költségvetési céltámogatás felhasználását és a feladatmutatók alakulását a 17. sz. melléklet mutatja. A támogatást a számvitelben az intézet az egyes tevékenységek között önállóan bontotta meg, a kialakult belső arányok az ellenőrzött időszakban gyakorlatilag azonosak voltak. A helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a költségvetési

támogatást az intézet rendszeresen maradvány nélkül használta fel, azonban - néhány kivételtől eltekintve - a megállapodásban rögzített mennyiségi tervszámokat nem teljesítették (14-15-16 sz. mellékletek). Az állami közfeladat finanszírozásához ellenőrzés szerint célszerű az intézet sajátos körülményeit figyelembevevő normatívák kidolgozása és alkalmazása, illetve olyan hozzárendelt cél- és támogatási összeg meghatározása, amelynek teljesítése mérhető és elszámoltatható. Az intézet számviteli rendszere részben már alkalmas, illetve alkalmassá tehető az ehhez szükséges feladatok elvégzésére. Az éves költségvetési törvényekben rögzített egyedi normatívák alkalmazásával lehetővé válik, hogy az MKM a közalapítvánnyal - a többi, nem állami intézmény fenntartójával azonos - kötelezettségeket tartalmazó szerződést kössön, a közalapítvány a hozzájárulás igényléséhez bemutassa az intézet alapító okiratát, illetve működési engedélyét, a létszámjelentésekben szereplő feladatmutatókat, és a feladatmutatók alakulásáról rendszeresen adatszolgáltatást teljesítsen, ahogy ezt például az 1998. évi költségvetésről szóló 1997. évi CXLVI. tv. 30. -a előírja. Az intézet a közbeszerzési törvény előírásait egy eset kivételével megfelelően érvényesítette. 1996-97-ben pályázatot hirdettek az őrzésvédelem, élelmezés, takarítás, mosatás és menetrend szerinti gyermekszállítás ellátására. A lebonyolításuk külső cégek megbízásával történt. A pályáztatások során szabályszerűen jártak el, bizottság bírálta el a jelentkezőket és az intézet szempontjából legkedvezőbb ajánlattevővel kötöttek szerződést. (Elsődleges értékelési szempont volt az egészségügyben, illetve a mozgássérültek ellátása körében szerzett gyakorlat). 1997-ben a számítógépek és tartozékaik vásárlását nem közbeszerzési eljárással végezték, jóllehet a beszerzés értékhatára miatt a törvény előírásait alkalmazni kellett volna. 6.4. Létszám, személyi juttatások 6.4.1. A létszám alakulása, annak összetétele Az intézet stratégiai céljai közé tartozik, hogy olyan szervezetet építsen ki, amely megfelelően alkalmazkodik a változó külső körülményekhez. Ennek érdekében elsődleges cél volt a hatékonyabb és rugalmasabb létszámstruktúra kialakítása, illetve a nem alaptevékenységet ellátó területeken a létszám

csökkentése. A gyakorlati megvalósítás eredményei már több területen, így a létszám alakulásában, összetételének változásában is érzékelhető. (A létszámváltozás eredményességének átfogó értékelését 1998-ban tervezi az intézet.) Az 1997-ben végrehajtott létszámcsökkentéssel együtt radikálisan változott az állomány összetétele is, ezek összhangban voltak az intézet által kitűzött fő feladatokkal. Az alaptevékenységet kiszolgálók létszáma az 1995-ös 111 főről 1997-re 70 főre csökkent, a szellemi munkát végző, alaptevékenységi munkakörben foglalkoztatottak száma ugyanezen idő alatt 347-ről 369 főre emelkedett (18. sz. melléklet). A létszámleépítés a biztonsági csoportot, valamint a szállítási, mosodai és élelmezési munkát végzőket érintette. A változás az állomány iskolai végzettség szerinti összetételére is hatással volt, nőtt a felsőfokú végzettségűek és az érettségizettek létszáma, illetve aránya. A fejlesztések során az intézet növelte a konduktori létszámot. Az intézet létszámán belül az 1995. évi 47,2 %-ról 1997-re 53,5 %-ra nőtt a konduktorok létszáma. A konduktorok létszámának kialakításakor figyelembe vették, hogy - miközben az alapfeladat változatlan - az ellátás helyszíne változik, bővül. A jól képzett, gyakorlott konduktorokra kül- és belföldön egyaránt nagy az igény. A konduktorok egyéni alkalmazására külföldön stabil fizetőképes kereslet van, az elérhető javadalmazás a Pető Intézet lehetőségeit messze meghaladja. Ennek hatására nagy a

személyi mozgás, évente 70 fő körüli a létszám hiány, amit a frissen végzett diplomásokkal sem tudnak maradéktalanul pótolni. A folyamatos létszámhiány miatt a konduktorok nagymértékben leterheltek, rendszeresen túlóráznak, és általában az optimálisnál nagyobb létszámú beteggel foglalkoznak. 6.4.2. A bér és kereseti viszonyok alakulása A munkáltatói jogokat a főigazgató felett a kuratórium elnöke, az intézeti dolgozók felett a főigazgató gyakorolta. Az intézet dolgozóira a Munka Törvénykönyve előírásait alkalmazták. A részletes munkaügyi szabályozást Kollektív Szerződésben rögzítették, amely 1994. december 1-jével készült el és lépett hatályba, azóta a jogszabályi változások miatt többször módosították. A munkaszerződések a Kollektív Szerződés alapján készültek. Az intézet az ellenőrzött időszakban biztosította alkalmazottai számára a közalkalmazotti törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó előírásokat. Az éves költségvetési törvények fenti követelményrendszert a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények számára írják elő. A Pető Intézet - bár működéséhez egyösszegű, nem normatív állami hozzájárulást kapott - tartalmában érvényesítette a közalkalmazotti törvény előírásait. Az intézet gazdálkodási tervének - melynek része a bérterv - elfogadása után kötötték meg a bérmegállapodásokat. A felső vezetők, az érdekvédelmi felelős és az üzemi tanács által

együttesen előterjesztett javaslatot a főiskolai tanács véglegesítette és fogadta el. A kereseti viszonyokat a KJT előírásait figyelembe véve elemezték és a béreket ennek figyelembe vételével állapították meg és rögzítették a munkaszerződésekben. Az intézet által alkalmazott bérszerkezet két, markánsan elkülönülő részből áll: Az egyik része a "végleges" bér, amit a dolgozó minden körülmények között megkap. Ennek összetevői: a megállapított alapbér, az ún. "megállapított állandó 2" jutalom és a pótlékok. A másik rész "mobil", melyet az intézet gazdasági helyzetének függvényében, a mindenkori vezetőtestületi és érdekképviseleti megállapodások szerint fizetnek ki. Ennek részleteit minden munkaszerződésben rögzítették. Az alkalmazott bérszerkezet - bár eltér a közalkalmazottakétól - nem sértette a munkavállalók érdekeit, mivel a munkaszerződésekben meghatározott ún. végleges bér tartalmazta az állandó jutalomként járó összeget is. A jutalom azonban ösztönzésre szolgál, így az ellenőrzés nem tartja célszerűnek, ha az alapbérrel azonosan kezelik. Az intézet a helyszíni ellenőrzés idején megkezdte az alkalmazott bérrendszer felülvizsgálatát, és azt tervezi, hogy az "állandó jutalom 2" címen kifizetett juttatásokat beépíti az alapbérekbe. Az állományi béreken belül az alapbér a keresetek mintegy 70 %-át teszi ki. A jutalom hányad átlagosan 15 %. A jutalom aránya 1995-ben 13 %, 1996-ban 18 %, 1997-ben 15 % volt. Az ellenőrzött időszakban az egyes munkaterületeken dolgozók átlagkeresetének különbségét a beosztás, a képzettség, a

munkaterhelés, a felelősség különbsége indokolta. Teljesítmény-elmaradás esetén előfordult, hogy felelősségre vonásként bércsökkentést alkalmaztak. A külső és belső megbízások összhangban voltak az intézetben folyó speciális oktatási és gyógyítási igényekkel. A feladatok egy része nem igényel teljes munkaidős, állandó foglalkoztatást, ellátásukra esetenként van szükség, de nélkülözhetetlenek az intézmény alapfeladata szempontjából. Az ellátottak biztonsága és az oktatás teljessé tétele érdekében ezeknek az igényeknek a kielégítését az intézet megbízási szerződésekkel biztosította. A kialakított rendszert az ellenőrzés célszerűnek tartja. A megbízási díjak összege 1995-ben 21 millió forint, 1996-ban 7 millió forint, 1997-ben 10 millió forint volt, az állományi béreknek 1995-ben 8 %-át, 1996-ban 2 %-át, 1997-ben közel 3 %-át jelentették. A megbízottak zöme állományon kívüli volt. Belső megbízásokat a főiskolai hallgatók konduktori oktatására és tájékoztató anyagok szakfordítására adtak. 6.5. Az intézet eszköz- és vagyongazdálkodása Az intézet eszközeinek alakulását a 19. sz. melléklet mutatja. A rendelkezésre álló nyilvántartások, dokumentációk, valamint a szakterületekről kapott tájékoztatás alapján megállapítható, hogy az intézet tárgyi eszközállománya megfelelt a feladatellátás igényeinek. Kedvezőnek tekinthető az ingatlanok arányának növekedése.

Az ingatlan vagyon nettó értéke az értéknövelő beruházások és felújítások, valamint az értékcsökkenés hatásának egyenlegeként 888 millió forintról 912 millió forintra növekedett (ebből a telkek 592 millió forintot tettek ki). A növekedés azzal kapcsolatos, hogy az ingatlanokon a terveknek megfelelően (az 1996. évről 1997-re áthúzódó tetőfelújítás kivételével) az indokolt és szükséges belső átalakításokat végrehajtották. Kedvezőtlen, hogy a fő tevékenységet közvetlenül szolgáló szakmai gépek, berendezések (egészségügyi, számítástechnikai, oktatástechnikai, mosodai gépek és berendezések, gyógyászati segédeszközöket előállító gépek) nettó értéke három év alatt mindössze 7,4%-kal emelkedett, a használhatósági fok pedig 57,5%-ról 51,1%-ra csökkent (1997. december 31-i nettó érték 39,9 millió forint). 1997. évben az egészségügyi gépek és berendezések használhatósági foka a 20%-ot sem érte el, a számítástechnikai gépek, berendezések hasonló mutatója 52,8%, az oktatástechnikai gépeké 62,2%, míg a mosodai gépeknél 28,9% volt. A használhatósági fok romlása úgy következett be, hogy a legfontosabbnak ítélt beszerzések döntő mértékben megtörténtek. A beruházási célok és prioritások megalapozottságát azonban az ellenőrzés esetenként nem találta megfelelőnek. Pl. a Pető számítógépes program létrehozását és bevezetését az 1995. évi beruházási terv is tartalmazta, de a fejlesztő munka már 1996. évben félbemaradt. Az 1997. és az 1998. évi előzetes tervekben szintén szerepelt a program újraindítása, de erőforrások hiányában a beruházás folytatása az igények szintjén maradt. A kapott szakmai tájékoztatás szerint a mozgássérültek állapotának diagnosztálását és az intézetben bekövetkezett fejlődését követi nyomon a konduktori munkát segítő Pető program, melynek újraindítására a szükséges 3 millió forint nem állt rendelkezésre. Az intézetnél viszonylag alacsony az eszközkihasználtság, ezen belül azonban az egészségügyi gépek és műszerek kihasználtságának mértékét az intézet szakmai feladatainak sajátosságai indokolják.