A nevelés tervezése, nevelési eredményvizsgálatok Dr. Nyéki Lajos 2015
Bevezetés A nevelőmunka folyamatában a nevelteket illetve azok közösségeit egy alacsonyabb fejlettségi szintről fokozatosan egyre magasabbra kívánjuk eljuttatni. A következő, még magasabb szint célként való kitűzése azonban csak akkor lehetséges, ha ismerjük az előrehaladás mértékét, a nevelés elért eredményét. Éppen ezért a nevelés tervezése és eredményességének vizsgálata szoros kapcsolatban van egymással.
Az eredményvizsgálat fogalma A nevelési eredményvizsgálat a neveltek illetve azok közössége fejlettségének az összevetése a nevelési programokban szereplő célkitűzésekkel, követelményrendszerrel. Az oktatási eredményvizsgálat a neveltek illetve azok közössége fejlettségének az összevetése a tantervekben szereplő oktatási célkitűzésekkel, követelményrendszerrel.
Tantervtípusok A syllabus (pl. ECDL Syllabus 5) A hagyományos tanterv A Nemzeti Alaptanterv (NAT) A helyi tanterv (a közismereti tárgyakra) A kerettanterv
A hagyományos tanterv részei Az általános tantervi rendelkezések Az egyes tantárgyak tantervei Megjegyzés: A NAT műveltségi területeket és nem tantárgyakat határoz meg. Csak az egyes műveltségi területek százalékos arányára van előírás. Az egyes tantárgyak tartalma és minimális heti óraszáma ezért iskolánként eltérő lehet.
A szakképzési általános tantervi rendelkezések részei az iskolatípus/szak konkrét célja, az iskolatípus/szak tantárgyai közismereti, szakmai alap- és szakmai tárgyak szerinti csoportosításban, az óraterv, az adott szakképesítéssel betölthető munkakörök, az iskolatípus működtetéséhez szükséges műhelyek, mérőszobák és felszerelések.
Az óraterv Óraszámok Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 14. évf. Magyar nyelv 2 2 1 1 Magyar irodalom 2 2 3 3 Történelem 2 2 3 2 Társadalomtud. ism. 1 Matematika 3 3 5 5 3 Idegen nyelv 5 5 5 5 3 Informatika 3 3 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika 2 2 2 2 Kémia 2 Földrajz 2 Biológia 2 Közism. órák össz. 28 22 22 22 7 Szakmai órák össz. 3 9 11 11 29 Összesen 31 31 33 33 36
A tantárgy tantervének részei a tantárgy tanításának feladata, a tananyag (évfolyamonkénti bontásban, megjelölve a heti illetve az évi óraszámot, a tantervi témák címét, tartalmát, az oktatáshoz ajánlott órakeretét, és az ismétlésre-rendszerezésre tartalékolt órakeretet), a követelmények (évfolyamonkénti bontásban, az ismeret, a jártasság és a készség kategóriákkal megfogalmazva), a módszertani ajánlások (évfolyamonkénti bontásban, témakörönként megadva) és a felszerelési jegyzék.
Az egyén fejlettségének mutatói az egyéni teljesítmény, az egyéni tulajdonságok, az egyéni meggyőződés, az egyéni cselekvés motívumai, és az egyéni elvek és eszmények.
Az egyéni teljesítmény mérése A mindennapos pedagógiai gyakorlatban az egyéni teljesítményt mérik a legtöbbször. Ennek az az oka, hogy az egyéni teljesítmény a legkönnyebben vizsgálható eredményvizsgálati mutató. Az egyén fejlettségének mutatói közül ugyanis éppen az egyéni teljesítmény az, amelynek a nevelt részéről való szándékos visszatartása a legkevésbé feltételezhető. Az egyéni teljesítmény eltitkolásának alapesetei.
A közösség fejlettségének mutatói a közösségi tevékenység színvonala, a közösség szerkezetének alakulása, az önkormányzat fejlettségi szintje, a közösségi közvélemény ereje, a közösség rétegeződése, a közösségi és az egyéni célok viszonya, a közösség külső és belső kapcsolatainak minősége, és a közösség egyéni arculata, stílusa, hangja, hagyományrendszere.
Az eredményvizsgálatok módszerei A megfigyelés Az interjú Az írásbeli felmérés A tevékenység produktumainak elemzése A különböző személyiségtesztek A szociometriai felmérés
Az iskolai pedagógiai tervezés szintjei A felső szint, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét és éves munkatervét. A középső szint, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. Az alsó szint, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát.
A felső szint A tervezést meghatározó dokumentumok: - a NAT - a kerettanterv - az ECDL syllabus - az OKJ Az elkészítendő dokumentumok: - a pedagógiai program és a helyi tanterv - az éves munkaterv
A középső szint Ezen a szinten az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. Az iskolai munkaközösségek iskolatípusonként és iskolánként változó elnevezésűek. Néhány munkaterv: - az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve - az informatika munkaközösség munkaterve - a testnevelési munkaközösség munkaterve
Az alsó szint Ezen a szinten a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát. Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. Tanmenet, tematikus terv és óravázlat.
A tanmenet elkészítése A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg. A tanmenet elkészítésekor figyelembe kell venni a tantervet, a vonatkozó szakmai munkaközösség munkatervét, az osztály/csoport tudásszintjét és a csoportbontási/összevonási lehetőségeket.
A tanmenet elkészítése A tanmenetkészítéskor elvileg egy szabályozó kör érvényesül, hiszen a tanmenetet a vonatkozó munkaközösség vezetője ellenőrzi, és az illetékes igazgatóhelyettes ad utasítást a tanárnak a szükséges korrekciók elvégzésére. A tanmenet készítésekor különös gondot kell fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára (új anyag 2/3, ismétlés, rendszerezés, gyakorlás 1/3).
A tanmenet elkészítése A tanmenet (ha a tanterv nem változik) igazgatói jóváhagyással több éven keresztül is felhasználható, sőt mód van arra is, hogy más pedagógus által készített tanmenet alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul. A tanmenettől való kisebb, egy-két hetes eltérés az oktatómunka tervezése és végrehajtása formalizmusának csökkentése érdekében nem kifogásolható.
A tanmenet elkészítése A hagyományos tanmenet űrlap szerkezete A tan. Hét A tan. Óra A feldolgozandó téma (sorsz., megnevezése, A tan. óra Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T, Sorsz. Sorsz. a ráford. órák száma) sorsz. Egyéb: E. A tan. óra anyaga Új fogalmak
A tematikus terv elkészítése A tanítási órák tervezéséhez, kivitelezéséhez, az óravázlatok készítéséhez a tanmenetnél bővebb útmutatást adnak a tematikus tervek. A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel összefüggésben az óratípusok meghatározására is.
A tematikus terv elkészítése A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. A tematikus terv általában táblázatos formában készül.
A tematikus terv szerkezete Óra Did. Tananyag Jártass. Konc. A feld. A felh. Alk. Tap. felad. készs. (külső, módja eszk. irod. óratíp. képess. belső) szeml.
A tematikus terv elkészítése A tematikus terv a tantervi téma feldolgozásának alaposabb megtervezéséhez nyújt lehetőséget. A tematikus tervet a sok rovatból álló fejléc miatt eleve fekvő elrendezésű táblázatként célszerű kitölteni. Bár a tematikus terv elkészítése nagyon hasznos, az iskolai gyakorlatban nem használják, készítése ugyanis nem kötelező.
Az óravázlat elkészítése A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Az egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen.
Az óravázlat elkészítése Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is. Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. Az óravázlat készítése nem kötelező.
Az óravázlat szerkezete A készítő tanár: Az osztály: Az óra helye a tanmenetben: Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: Időkeret Tananyag Módszerek, eszközök
A nevelőmunka eredményessége A pedagógiai tervek alapján folytatott nevelőmunka eredményességéről a tanár a munkavégzése közben folyamatosan, önértékelése, megfigyelései révén, vagy az órát látogató hivatalos személy észrevételeiből szerezhet információt. A hiányosságok korrigálása itt is szabályozó kört hoz létre, bár az eddigieknél közvetettebb formában. A pedagógiai tervezés záró szakasza a nevelési eredményvizsgálat, a terv alapján végzett munka értékelése, amely a szükséges jelentések elkészítése formájában is megnyilvánul.